Gyál vasútállomás
| Gyál vasútállomás | |
 | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Gyál |
| Állomáskategória |
|
| Állomáskód | GA |
| UIC állomáskód | 5516816 |
| IBNR állomáskód | 5500572 |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Üzemeltető |
|
| Egyéb jellemzők | |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Szolgáltatások | |
| Vonatnemek | |
| Elhelyezkedése | |
 Gyál vasútállomás
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 22′ 33″, k. h. 19° 13′ 13″47.375965°N 19.220213°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 33″, k. h. 19° 13′ 13″47.375965°N 19.220213°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyál vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
Gyál vasútállomás egy Pest vármegyei vasútállomás, Gyál településen, a helyi önkormányzat üzemeltetésében.[1] A belterület déli részén helyezkedik el, nem messze a 4601-es és a 4602-es utak találkozásától, de csak kisebb települési utcákon közelíthető meg.
Az állomás története
[szerkesztés]A gyáli vasútállomás a Budapest–Kecskemét-vasútvonal első szakaszának megnyitásakor, 1898-ban nyílt meg Puszta-Gyál néven. Az állomás Alsónémedi közigazgatási területén feküdt, magától a községtől 8 kilométernyi távolságban, a környéken csupán elszórt tanyák voltak. A környékbeli földesurak parcellázásai révén a századfordulót követően Gyál község népessége gyors növekedésnek indult, így az állomás forgalma is megnőtt.
A 20. század közepén a vasútállomást többször is bővítették, hogy a növekvő teherforgalmi igényeket kiszolgálják. Az állomás mellett működő tüzelő- és építőanyag-telep akkoriban rendszeres szállító volt, kiszolgálásukra nyilvános rakodóterület és rakodóvágány létesült. 1985-ben létesült az AUTÓKER vállalat gyáli raktárbázisához vezető iparvágány, amely a vasútállomás harmadik vágányából ágazott ki. Mindezek mellett az egyre növekvő népességnek köszönhetően az állomás személyforgalma is megnövekedett. Az állomás ebben az időben nem volt alkalmas vonattalálkozások lebonyolítására. A két rakodóvágányt vágányzáró sorompók zárták el, ez pedig a forgalmi zavaroknak kitettebbé tette az egész vasútvonalat.
Az 1990-es rendszerváltás után a rakodók és az iparvágányok forgalma erősen visszaesett, majd az 1990-es évek végére a teherforgalom teljesen meg is szűnt az állomáson. A továbbra is erőteljes személyforgalom ellenére az állomást hosszú ideig nem alakították át, csak alacsony és szűk peronon lehetett a vonatokra felszállni. Az ezredforduló körüli évtized az állomás teljes műszaki lezüllésének ideje volt. Az állomásépület ekkorra látványosan rossz állapotba került, a vágányok közül csupán az átmenő fővágány volt használható. 2011-ben a MÁV a vasútvonal fejlesztése érdekében Gyál állomás teljes átépítése mellett döntött. Az addigra használhatatlanná vált rakodóvágányokat az AUTÓKER-iparvágány kivételével felszámolták, a helyükön pedig egy egyszerű, kétvágányos vasútállomást alakítottak ki, amely már alkalmas volt vonattalálkozások lebonyolítására is. Mindkét vágányhoz szintben megközelíthető magasperonok épültek. A rá következő években felújították az állomásépületet is. 2020-ban az állomás régi biztosítóberendezését kivonták az üzemből, helyette a korszerű Proris-H biztosítóberendezés első példányát építették fel. Ekkor váltották fel az állomás alakjelzőit fényjelzőkkel.[2] A 2010-es években a vasútállomás az elővárosi vonatok találkozásait bonyolító, kizárólag személyforgalmi funkciójú létesítményként működött.
Áthaladó vasútvonalak
[szerkesztés]Közúti megközelítése
[szerkesztés]Az állomás a 4601-es és 4602-es utak keresztezése közelében található, de közvetlen közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.
Közösségi közlekedéssel az alábbi helyi és helyközi buszjáratokkal érhető el:
Forgalom
[szerkesztés]| Járat | Útvonal | Gyakoriság |
|---|---|---|
| S21 | Budapest-Nyugati – Zugló – Kőbánya alsó – Kőbánya-Kispest – Kispest – Pestszentimre felső – Pestszentimre – Gyál felső – Gyál – Felsőpakony – Ócsa – Inárcs-Kakucs – Dabas – (Gyón – Hernád – Örkény – Táborfalva – Felsőlajos – Lajosmizse – Lajosmizse alsó – Klábertelep – Felsőméntelek – Méntelek – Alsóméntelek – Nagynyír – Hetényegyháza – Úrihegy – Miklóstelep – Kecskemét-Máriaváros – Kecskemét alsó – Kecskemét) | Óránként |
| S21 | Ócsa → Felsőpakony → Gyál → Gyál felső → Pestszentimre → Pestszentimre felső → Kispest → Kőbánya-Kispest | Munkanapokon 2 Budapest felé |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26.)
- ↑ Elindult a PRORIS-H sötétüzeme Gyálon (magyar nyelven). Prolan Zrt., 2020. július 27. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
További információk
[szerkesztés]- Gyál vasútállomás [5516816] szolgálati hely adatai. kapella2.hu. Közlekedéstudományi Intézet Vasúti Pályakapacitás-elosztó Igazgatóság
- Gyál vasútállomás – Vasútállomások.hu
 142-es vonal (Budapest – Kecskemét) | |
|---|---|
Kőbánya-Kispest – Kispest – Pestszentimre felső – Pestszentimre – Gyál felső – Gyál – Felsőpakony – Ócsa – Inárcs-Kakucs – Dabas – Gyón – Hernád – Örkény – Táborfalva – Felsőlajos – Lajosmizse – Lajosmizse alsó – Klábertelep – Felsőméntelek – Méntelek – Alsóméntelek – Nagynyír – Hetényegyháza – Úrihegy – Miklóstelep – Kecskemét-Máriaváros – Kecskemét alsó – Kecskemét |
