Henszlmann Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henszlmann Imre
Henszlmann Imre, Marastoni József litográfiája, 1861
Henszlmann Imre, Marastoni József litográfiája, 1861
Született 1813. október 13.
Kassa
Elhunyt 1888. december 5. (75 évesen)
Budapest
Foglalkozása művészettörténész
kultúrtörténész
régész
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henszlmann Imre témájú médiaállományokat.

Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.[1]) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett.[1] Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású Böhm József Dániel vezette be erre a tudományszakra. 1848-ban Bécsben Esterházy Pál Antal sajtóreferense lett.[1] 1849-ben a forradalomban való részvétele miatt fogságba zárták, majd Londonba és Párizsba távozott. Párizsban III. Napóleon támogatásával jelent meg Théorie des proportions appliqués dans l’architecture című műve 1860-ban. Magyarországra visszatérve ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat. 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt.[1] 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az Archeológiai Értesítő és az Archeológiai Közlemények című periodikákat.

Henszlmann Imre sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-47.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten, az V. kerületben utca viseli nevét.[2]

Fontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt (Pest, 1841)
  • Kassa városának ó-német stylű templomairól (Pest, 1846) időrendben ez az első magyar művészettörténeti monográfia
  • A kisbényi románízlésű egyház (Pest, 1862)
  • A székesfehérvári ásatások eredménye (Pest, 1864)
  • Műrégészeti kalauz I-II. kötet (Pest, 1866)
  • Pécs középkori régiségei I-II. kötet (Pest, 1869-72)
  • Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa (Leipzig, 1873)
  • Magyarország ó-keresztyén, román, átmeneti stylű műemlékeinek rövid ismertetése (Bp, 1876)
  • Lőcsének régiségei (Bp, 1878)
  • Magyarország csúcsíves emlékei (Bp, 1880)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 298. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Henszlmann Imre utca - Google Maps (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Korach R.: Henszlmann Imre művészeti elmélete, Bp, 1902.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.