Salamon Anikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Salamon Anikó (Réty, 1945. július 2. - Kolozsvár, 1981. július 1.) néprajzkutató, szerkesztő.

Életútja[szerkesztés]

Salamon (Sombori) Sándor leánya, Salamon András nővére. Középiskoláját a sepsiszentgyörgyi Elméleti Líceumban végezte (1963); két évet a marosvásárhelyi OGYI-n hallgatott (1964–66), majd a kolozsvári BBTE Filológiai (1968–69), majd a budapesti ELTE Bölcsészeti Karán (1969–73) végzett néprajz–magyar szakon. Hazatérve Kolozsváron egy ideig külső munkatársa volt időszaki lapoknak és a Kriterion Könyvkiadónak (1973–75), a Kriterion kolozsvári szerkesztőségében könyvszerkesztő, elsősorban a néprajzi tárgyú könyvek, valamint a Téka sorozat gondozója (1975–81).

Néprajzi kutatásai főleg a szellemi néprajz, a népi hitvilág elemeinek feltárására, értelmezésére irányultak. Első, nyomtatásban megjelent dolgozata: Nádsípkészítés a Hortobágyon (in: A Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen, 1972). Jelentősebb közleményei: Mai népi hiedelmek (gyűjtőtársakkal, az ELTE sokszorosított kiadványaként. Budapest, 1975); A népi kultúra szerepe az értelmiségi tudat formálásában (in: Látóhatár. Kolozsvár, 1973); Egy büntető rítus jelentései (TETT, 1979/3); Életbe játszott hagyomány. Egy rítus jelhasználata (Korunk, 1981/1). Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után hagyatékából jelent meg: Szokás, ünnep, rítus (Dávid Gyula bevezetőjével), Utunk, 1981/31); Egy teljesebb néprajzi körkép igényével (Dávid Gyula bev. A Hét 1982/29); Kalotaszegi ünnepek – európai népszokások (Vasas Samuval, Korunk, 1982/5). Gazdag népi hiedelemgyűjtése kéziratban. A gyimesi csángók közt feljegyzett nagyterjedelmű kéziratos folklóranyagát a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őrzi. 1981-ben öngyilkos lett.

Munkássága[szerkesztés]

  • A népi kultúra szerepe az értelmiségi tudat formálásában, Látóhatár, Tizenöt tanulmány. Dacia Könyvkiadó. (Kolozsvár 1973)
  • Háromszéki népballadák. Utunk. XXIX. évf. (1974)
  • Így teltek hónapok, évek. Öt életrajz. A szövegeket válogatta és gondozta, az előszót és a jegyzeteket írta Salamon Anikó. Kriterion Könyvkiadó. (Bukarest, 1979)
  • Egy büntető rítus jelentései, TETT, (1979)
  • Életbe játszott hagyomány. Egy rítus jelhasználata. Korunk. XL. évf. (1981)
  • Kalotaszegi ünnepek (Vasas Samuval, Nagy Olga előszavával, Budapest, 1986);
  • Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák (Dömötör Tekla előszavával, Budapest, 1987)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Pillich László: Szörnyűséges tánc kerekedett. Igazság, 1981. júl. 5.
  • Nagy Olga: „…Ha nem tartozik a harcosok közé…” A Hét, 1981/28.
  • Dömötör Tekla: Eredetmondák, hitvilág a gyimesi csángóknál. Könyv-Világ 1987/5.
  • Lipcsey Ildikó: Nemzedéki sirató – Salamon Anikó. Kortárs 1987/11;
  • Lipcsey Ildikó: Vasas Samu – Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek. Forrás, 1988/3.
  • Sombori Sándor: A föl-földobott kő (levélregény Salamon Anikóról. Sepsiszentgyörgy, 1987)
  • Márkó Imre: Salamon Anikóról a Nemzedéki sirató ürügyén. Háromszék, 1993. november 24.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]