Ugrás a tartalomhoz

Vuhszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vuhszi
Közigazgatás
Ország Kína
Irányítószám214000
Körzethívószám510
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség7 462 135 fő (2020)[1]
Földrajzi adatok
Terület4627,46 km²
IdőzónaUTC+8
Térkép
é. sz. 31° 34′ 00″, k. h. 120° 16′ 60″31.566667°N 120.283333°EKoordináták: é. sz. 31° 34′ 00″, k. h. 120° 16′ 60″31.566667°N 120.283333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhszi témájú médiaállományokat.
Taihu-tó
Csiangnan vízi város
A Kínai Köztársaság idején épült gyárépület, ma múzeum
A Bank of China helyi fiókja
Center 66
SanYang Plaza
Great Orient Áruház
Vuhszi folyami kikötője

Vuhszi (kínai nyelven: 无锡; pinjin átírásban: Wúxī; másképpen Wu-shi vagy Wushi) a Jangce folyó deltájában, a folyó déli oldalán és a Taj-tó partján található prefektúraszintű kínai város. Öt közigazgatási körzet: Lianghszi, Pinhu, Hszinvu, Hujsan és Hszisan, valamint a 100 legjobb megyei jogú város közé tartozó Csiangjin és Jihszing városok tartoznak a joghatósága alá.

Földrajzilag Vuhszi Csiangszu tartomány déli részén és a SzucsouVuhsziCsangcsou nagyvárosi területen található; északon a Jangce folyóval, délen a Taj-tóval, keleten Sanghajjal (128 kilométerre), délen pedig Csöcsiang tartománnyal határos.Stratégiai jelentőségű közlekedési csomópont.[2][3]

Vuhszi feljegyzett története a késői Sang-dinasztia idejéig vezethető vissza. 1981-ben a kínai kormány, az Államtanács Vuhszit az ország tizenöt gazdasági központja közé sorolta. 1998-ban a Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal az első városok között adta meg Vuhszinak a kiemelkedő turisztikai város címet. 1983 közigazgatási átalakítás révén a városhoz csatolták Csiangjin és Jihszing megyei jogú városokat, létrehozva a Vuhszi város „egy testből és két szárnyból” álló szerkezetét.[4] Vuhszi a kínai nemzeti ipar egyik bölcsője, egyúttal fontos modern logisztikai központ.[5]

A várost nagy gazdasági súlya mellett a puha hatalom, a kulturális tradíciók és az ebből fakadó tekintély is jellemzik. A többezer éves kínai történelem és a modern kor számos nevezetes személyisége kötődik a városhoz.

Történelme

[szerkesztés]

A „Vuhszi” név eredetéről számos, egymást kölcsönösen kizáró, népszerű illetve tudományos igényű elmélet is létezik.[6]

A város alapítását az i. e. 12. századra teszik, amikor Vuhszi a Vu állam fővárosa lett. Az ókorban ónkitermelés virágzott a területen, de később a bányák kimerültek.

A kínai történelem úgynevezett tavasz és ősz korszakában, valamint a hadakozó fejedelemségek korában, azaz az i. e. 8. és az i. e. 3. század közötti időben Vuhsziban már élénk kereskedelmi tevékenység folyt. A város fokozatosan a Csiangnan történelmi régió, azaz a Jangce torkolatvidékének a folyótól délre elterülő részének közlekedési csomópontjává és kereskedelmi központjává, a selyem, tea, rizs és egyéb áruk elosztó helyévé vált.

Közigazgatásilag Vuhszi Csangcsou (Csiangszu) kerülete lett, és csak a Jüan-dinasztia idején (1206–1368) vált független prefektúrává. Vuhszit és Csangcsout egyaránt a modern iparosítás szülőhelyeként tartják számon Kínában.[7]

A város a Nagy-csatorna 609-es megnyitása után közlekedési csomóponttá vált. Virágzott a mezőgazdaság és a selyemipar, és a korai Tang-dinasztia idején Kína egyik legnagyobb rizspiaca alakult ki itt.

A Tunglin akadémia helyreállított kapuzata

Az eredetileg a Szung-dinasztia idején, 1111-ben alapított Tunglin akadémiát 1604-ben állították helyre. Újabb helyreállítás után ma is kulturális intézmény.

Népességének megnövekedése miatt keleti részét 1724-ben leválasztották, és Csinkuj néven új megyébvé szervezték. Az 1850-es években a tajping-felkelés mindkét megyét lerombolta, lakosságuk közel 2/3-a meghalt.

A Csing-dinasztia (1644–1912) idején a pamut- és selyemtermelés virágzott Vuhsziban. A kereskedelem megnövekedére jó hatással volt a kikötők megnyitása Sanghajban (1842), Zsencsiangban és Nankingban (1858). Vuhszi a textilipar központjává vált Kínában. 1894-ben textilgyárakat építettek, 1904-ben pedig a „filature” néven ismert selyemgombolyító üzemeket. A város emellett továbbra is a gabona vízi szállításának regionális központja maradt. A Sanghajba, valamint az északnyugatra fekvő Zsencsiangés Nanking városokba tartó vasutak 1908-as megnyitása tovább növelte a térség rizsexportját.

Az első nemzeti tőkés vállalkozást, egy gyapotfeldolgozó üzemet, 1895-ben alapították a város déli kapuján kívül. Ezt követően számos, textil-, selyem- és gabonafeldolgozó iparral rendelkező vállalkozás született és fejlődött gyorsan. Vuhszi a nemzeti ipar és kereskedelem egyik szülőhelye, nevezetes tőkés ipari és kereskedelmi vállalkozó családok otthona lett.

A Kínai Köztársaság 1912-es létrejötte után Csinkuj megye újra beolvadt Vuhszi megyébe. A 19. század végén és a 20. század elején sok mezőgazdasági munkás és kereskedő költözött a gyorsan növekvő Sanghajba.

A második világháború után Vuhszi mint gazdasági központ jelentősége csökkent, de továbbra is regionális gyártási központ maradt. A turizmus egyre fontosabbá vált. 1949. április 23-án a várost Vuhszi városra és Vuhszi megyére osztották. 1953-ban Csiangszu tartomány megalapításakor annak városa lett. 1995 márciusában számos közigazgatási változtatást hajtottak végre.

Vuhszi (Wuxi) a Csing (Qing)-dinasztia Kanghszi (Kangxi) időszakában
Vuhszi a Csing-dinasztia Kanghszi időszakában

A 21. században Vuhszi olyan mérföldkőnek számító iparágakkal rendelkezik, mint a dolgok internetje, az integrált áramkörök és a biomedicina.(wd)

Közigazgatás

[szerkesztés]

Vuhszi 9 megyei szintű területből: 5 kerületből és 2 városból áll.[8][9]

Ezek a kerületek 73 települési szintű körzetre vannak felosztva, köztük 59 városra és 24 alkerületre.[10][11]

Térkép
Felosztás Kínai Népesség (2020) Terület (km2) Népsűrűség(/km2)
Belváros
Lianghszi kerület 梁溪区 985,465 73.29 13,446
Külváros
Hszisan kerület 锡山区 882,387 395.9 2,229
Hujsan kerület 惠山区 893,675 321.5 2,780
Pinhu kerület 滨湖区 915,093 620.4 1,475
Hszinvu kerület 新吴区 720,215 209.9 3,431
Kapcsolt városok
Csiangjin város 江阴市 1,779,515 987.4 1,802
Jihszing város 宜兴市 1,285,785 2,010 639.7
Összesen 7,462,135 4,618

Gazdasági fejlődés

[szerkesztés]

Az 1990-es évek elején, a gazdasági reform és a nyitás politikájának kezdete után dinamikus fejlődésnek indult. Itt vezették „a déli Jiangsu modell” nevű új gazdaságfejlesztési módszert.[12] A korábbi nagyvállalatok is átalakuláson mentek keresztül a reform elveinek megfelelően.

1993 júliusában a Taiji Industry volt az első magánvállalkozás, amelyet bejegyeztek a sanghaji tőzsdén. Az évek során a tőzsdén jegyzett városi társaságok köre fokozatosan bővült és Vuhszi egyre fontosabb szerepet játszott az egész Jangce-delta gazdasági fejlődésében.[13]

2013 végén a Forbes kínai változata szerint Vuhszi a legjobb kínai kereskedő városok sorában az ötödik helyet foglalta el, és az első helyen állt a prefektúra szintű városok között. A városban az egy főre jutó GDP a második legmagasabb volt az országban.

A város pénzügyi központja

Az ipar tekintetében a város elsődleges iparának hozzáadott értéke 13,365 milliárd jüan volt, ami 1,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest; a másodlagos ipar hozzáadott értéke 717,739 milliárd jüan volt, ami 3,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest; Az előző évi növekedési ütem 2,4% volt; a három iparág aránya 0,9 : 48,3 : 50,8-ra módosult.[14]

A városokban és településeken az év során összesen 158100 új munkahely jött létre, ebből 77 200 elbocsátott és munkanélküli a különböző városokban, illetve 31 200 elhelyezkedési nehézséggel küzdő személyt. A város regisztrált munkanélküliségi rátája 2,68% volt. A magángazdaság hozzáadott értéke az egész évben 983,124 milliárd jüan volt, ami 3,3%-os növekedés az előző évhez képest, ami a teljes gazdasági kibocsátás 66,2%-át teszi ki, ami 0,2 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. A kibocsátás értéke A magánkézben lévő iparágak részesedése a megjelölt méret felett 1 426,928 milliárd jüan volt, ami 12,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A magánberuházások értéke 240,341 milliárd jüan volt, ami 3,6%-kal alacsonyabb az előző évinél.

Az év végén a város minden szintjén 423 300 különböző típusú vállalkozást tartottak nyilván a regisztrációs hatóságok, köztük 36 000 állami és kollektív holdingtársaságot, 7 000 külföldi befektetésű vállalkozást és 380 400 magánvállalkozást. Az év végén 660 900 egyéni vállalkozó háztartás volt, abban az évben pedig 80 800 újonnan regisztrált háztartás volt.[15] Az éves városi fogyasztói árindex (CPI) 2,1%-kal emelkedett, ami 0,4 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Közülük a szolgáltatási cikkek ára 1,0%-kal, a fogyasztási cikkek ára 2,9%-kal emelkedett. Az ipari termelés árainak növekedése stabil volt. Az ipari termelők gyári árai 1,7%-kal, az ipari termelők felvásárlási árai 3,9%-kal emelkedett.

1992-es megalakulása óta a 220 négyzetkilométeres Wuxi New District (WND) Kína egyik legnagyobb ipari parkjává fejlődött. 2013-ban GDP-je 121,3 milliárd jüan (19,54 milliárd dollár) volt, az ipari termelés értéke pedig 276,7 milliárd jüan, ami a vuxi térség termelésének 15%-át teszi ki.

A városban a nagy kínai szállodák mellett a világ legnagyobb, legismertebb szállodaláncai szinte mind rendelkeznek reprezentatív házakkal.

2022-ben Vuhszi GDP-je elérte az 1 485,082 milliárd jüant, ami 3,0%-os növekedést jelent az előző évhez képest, összehasonlítható árakon alapulva. Az állandó lakosságszám alapján számolva az egy főre jutó GDP elérte a 198 400 jüant; a város éves általános költségvetési bevétele 113,338 milliárd jüan.[16]

A 2020-as években Vuhszi gazdaságát a szolgáltatóipar és a high-tech iparágak uralják.[17] A városi önkormányzat elkötelezett az üzleti környezet optimalizálása mellett, sok hazai és külföldi befektetőt és vállalkozót vonzva ide.[18]

Vuhszi üzleti negyede a Csongsan út mentén összpontosul a Lianghszi kerületben. Ezen az úton számos kínai és külföldi kiskereskedelmi vállalat található.[19]

A kilencvenes évek óta a városban számos nagy külföldi kiskereskedelmi lánc is tevékenykedik, Vuhszi e tekintetben a második a térségben Sanghaj után.[20]

Oktatás és tudomány

[szerkesztés]
A Csiangnan Egyetem kapuzata

Vuhszi országos jelentőségű egyetemét, a Csiangnan Egyetemet eredetileg 1902-ben alapították. 1958-ban Könnyűipari Intézet néven működött. 2001-ben alapították újjá egyetemként több felsőoktatási intézmény összevonásával.[21]

A városban számos más felsőoktatási intézmény is működik, köztük a Taihu magánegyetem, Kína egyik legnagyobb ilyen jellegű intézménye, több mint 20 000 tanárral és diákkal, 20 különböző fakultással.[22]

Vuhszi tudományos kutatóinak teljesítményét 2023-ban a Nature Index(wd) a világ legjobb 200 városa közé sorolta.[23]

Közlekedés

[szerkesztés]
Vuhszi pályaudvara

A Vuhszi pályaudvar a Sanghaj–Nanking nagysebességű vasútvonalon található.[24]

Vuhszi metró

A Vuhszi metró első vonalát 2014. július 1-jén nyitották meg, így a harmadik metróval rendelkező város lett Csiangszu tartományban. 2024 januárjától 5 metróvonal üzemel a városban összesen 145 kilométeren, 97 állomással, és 4 további vonal áll építés alatt. 2024. február 16-án a városi metróhálózat napi utasforgalma rekordmagasságot, 1,4112 millió utast ért el.[25]

A Vuhszi első tömegközlekedési vonalát 1927-ben nyitották meg. 2020-ban a helyi tömegközlekedésnek 297 autóbuszvonala volt 5760 kilométer hosszon, 3036 járművel.

Vuhszi repülőtere

A városközponttól 14 kilométerre található Sunan Shuofang nemzetközi repülőtér 2004-ben nyílt meg, és közvetlen járatok indulnak innen Pekingbe, Kantonba, Sencsenbe, Hongkongba, Tajpejbe, Szingapúrba és Oszakába.[26]

Vuhszi a 312-es kínai nemzeti autópálya mentén fekszik, amely összeköti Sanghajt Közép- és Északnyugat-Kínával. A 274 kilométeres Sanghaj–Nanking gyorsforgalmi út (G42) 1996 novemberében nyílt meg, összeköti a várost Sanghajjal, Szucsou-val, Csangcsou-val,Csencsiang-gal és Csiangszu tartomány más városaival. A város alá tartozó prefektúra közigazgatási területén 62,3 kilométeres gyorsforgalmi út köti össze magát Vuhszi városát Jihszing megyei jogú várossal.

A város Csiangjin nevű kikötője külföldi tengerjáró hajókat is fogadhat, összesen 1,5 millió négyzetméteres területtel, amelyeket a Dagang Branch és Dacheng Branch vállatok üzemeltetnek. A Dagang Branch területe 710 000 négyzetméter, és két nagy, egyenként 12 000 négyzetméteres raktárral rendelkezik, amelyek mindegyike két 20 tonnás daruval van felszerelve. A dokk eleje egész évben 15 méteres vízmélységet tart fenn. 100 000 tonnás óceánjárót is képes fogadni. Négy 5000 tonnás belvízi kikötőhely is van, összesen 536 méter hosszúságban, amelyek több portáldaruval és rakodószalagos szállítószalagokkal vannak felszerelve a kikötői kotráshoz. A kikötő területe 7 db 120-150 tonnás kamionmérleggel és 2 db portáldaruval van felszerelve. A raktár maximális tárolókapacitása 3 millió tonna. Főleg fémérc, szén és egyes általános rakományok kirakodásáért, tárolásáért és szállításáért felel. Az ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében a Dagang Branch ércszűrő és zúzóberendezésekkel is rendelkezik. A szitanyílás a különböző ügyfelek igényei szerint állítható, a gyártás és feldolgozás pedig rögös ércet és finom ércet képezhet, éves kapacitása 800 000 – 1 millió tonna. A Dagang Branch három általános teherszállító vonalhajózást is indított ebből a kikötőből a Közel-Keletre, Thaiföldre és Dél-Koreába. A Dacheng fióktelep 2015-ben készült el.[27]

Híres emberek

[szerkesztés]

A városhoz kötődő nevezetes személyek közül néhány:

  • Ku Kaj-cse (a 4. század második feléből), festő.
  • Ni Can (1301–1374), festő
  • Li Seng (772–846), költő.
  • Ku Hszian-cseng (1550–1612), tudós és politikus, különösen ismert a „Tung Lin-mozgalom” kapcsán.
  • Hszü Hszia-ko (1587–1641), a Ming-dinasztia utazója és írója.
  • Hua Hengfang (1833–1902), A késői Csing Dinasztia matematikusa aki részt vett az első kínai gőzhajó tervezésében.
  • Hszüe Fu-cseng (1838-1894), diplomata.
  • Aping (1893–1950) folkzenész, legismertebb műve a „Er Csüan Jing Jüe” (A Hold fénye az Er folyón).
  • Hszü Pej-hung (1895–1953), festő.
  • Csien Csung-su (1910–1998), író. Legismertebb műve a Fortress Besieged.
  • Ting Csün-huj (1987–), snookerjátékos.
  • Csou Jung-kang (1942–), kommunista politikai vezető.

Éghajlat

[szerkesztés]

Wuhszira a szubtrópusi monszun éghajlat jellemző. A telek (decembertől februárig) hűvösek és szárazak, néha fagy is tapasztalható, a nyarak (július és augusztus hónapok) forrók és csapadékosak. A tavasz és az ősz mérsékelt hőmérsékletű.

Látnivalók

[szerkesztés]
Kilátás a városra a Huj hegyről, középen a Hszi-hegy

Vuhszi festői turisztikai város. A városnál terül el a Taj-tó. A várostól nyugatra van a kis Hszi-hegy, amelyből az ókorban ónt bányásztak. Mögötte emelkedik a Huj-hegy, az itteni agyagból készülnek már négy évszázada a jellegzetes helyi színes agyagszobrocskák. A két hegyen terül el a 45 hektáros Hszihuj park.[28] A város híres, ősi kínai kertjei a szomszédos Szucsou városéhoz hasonló hírűek.[29][30] A Taj-tó (Nagy-tó) partján és egyben a két hegy lábánál harmincnégy kertről számolt be Csou Mi (1232–1308) történész. A két leghíresebb közülük, az Északi és a Déli kert egyaránt Sen Tö-ho császári főminiszter tulajdonában volt.[31]

xxxxxxxxxxxxxxx

Lingshan Óriás Buddha, Nianhua-öböl, Wuxi Kínai Televízió Film- és Televízióbázis, Lihu Park, Chong'an templom , Huishan ókori városa, Xihui festői területe és más festői helyek.

Wuxi gazdag kulturális emlékekben és gyönyörű tájakkal rendelkezik. Ősidők óta olyan hely volt, ahol számos híresség megállt szórakozni, mint például Lu Yu és Su Shi Erquanban, Pi Rixiuban, Lu Guimengben a Xihui-hegy lábánál. , Wen Zhengming a Taihu-tónál, Wen Tianxiang a Yu Huangbutunnál és mások, éppen ennek köszönhető, hogy Wuxi modern turisztikai ipara nagyon korán beindult. A Csing-dinasztia Guangxu császára uralkodásának 31. évében (1905) a település pénzeket gyűjtött össze Kína első, mindenki számára nyitva álló parkjának felépítésére: a Xijin Parkot (később átnevezték Mingong Gardenre, Városi Parkra) Wang Xizhi régi rezidenciájánál és egyéb romok a városban.Ez az "első park Kínában". A Kínai Köztársaság nyolcadik évében (1919) Xue Mingjian, egy wuxi üzletember megalapította a "Wuxi Guide" magazint, és felkérte Dr. Szun Jat-sent, hogy írja meg. Azóta a helyi hírességek kölcsönözték a díszleteket történelmi helyszínek fejlesztésére vagy helyreállítására, ami bevett gyakorlattá vált. Például Wang Xinru (Wang Kunlun apja) Yuantouzhuban épített egy Taihu villát, Wang Yuqing a Liyuan kertet a Lihu-tó mellett. Fan Li és Xi Shi régi mondásai alapján a Rong testvérek kibővítették régi lakhelyüket, hogy illatos kertet alakítsanak ki. A szilvakert és a jixingi őslakos Chu Nanqiang (Csu Anping bácsi) feladta családi tulajdonát, hogy újjáépítse a Shanjuan-barlangot stb. ., amely Wuxi turisztikai mintájának prototípusát alkotja tavakkal és hegyekkel, amelyek öröklik a múltat és a jelent. Ezzel kapcsolatban Chen Congzhou, a kertművészet mestere egyszer azt mondta: „Csiangnan kertek, lásd tisztán Suzhou, nézd meg Jangcsout a Qing-dinasztia, nézd meg Wuxit a Kínai Köztársaság idején." Ma Wuxi az egyik első számú kiemelkedő turisztikai város Kínában, és nemzeti kertváros. Wuxiban található a Taihu-tó turisztikai festői helyszíne gyönyörű tájakkal, mivel "a Taihu-tó legjobb helye végül is Yuantouban van"; a fenséges Lingshan Holy Land festői hely; a mély ősi csatorna, a Wu kultúra, Jiangyin Yanling óvárosa és egyéb történelmi és kulturális festői helyek; Számos festői terület is található, mint például a nyugodt Yixing ökológiai kert turisztikai terület.[32]

Külföldi kapcsolatok

[szerkesztés]

Vuhszi több tucatnyi testvérvárossal tart kapcsolatot világszerte. Közülük néhány, a kapcsolat létrehozásának dátumával:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Seventh National Population Census of the People's Republic of China
  2. 无锡城市的来历 无锡城的历史(三篇). fanwen.chazidian.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  3. 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  4. 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  5. 无锡历史文化 - 百度文库. wenku.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  6. 无锡城的变迁. www.wxrb.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  7. 历史人文. www.wuxi.gov.cn. (Hozzáférés: 2024. július 11.)
  8. 中国行政区划——江苏无锡. 微信公众平台. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  9. 无锡市--江苏省无锡市地名介绍. www.tcmap.com.cn. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  10. 中国行政区划——江苏无锡. 微信公众平台. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  11. 无锡市--江苏省无锡市地名介绍. www.tcmap.com.cn. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  12. https://www.researchgate.net/figure/The-two-sub-regions-of-Jiangsu-Province_fig1_281096764
  13. 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  14. 无锡2022年实现地区生产总值14850.8亿元 同比增长3.0%_购房网加盟. join.goufang.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  15. 收藏!一文读懂2022年无锡市经济发展现状. weibo.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  16. 2022年无锡经济跑出“复苏”加速度. www.wuxi.gov.cn. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  17. 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  18. 破局千店一面,摆脱同质化竞争 立体多维无锡商圈再涨人气. www.wxrb.com. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  19. 媒体滚动: 无锡商超迭代升级 促进无锡经济高质量发展. finance.sina.com.cn, 2023. december 28. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  20. 2023年的无锡商业市场,重点项目和品牌渗透度如何? | iziRetail热点_广场_国际_方面. roll.sohu.com. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  21. History. english.jiangnan.edu.cn. [2019. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  22. Taihu University of Wuxi”, China Daily . [2019. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.) 
  23. Leading 200 science cities 2023| | Supplements | Nature Index. www.nature.com . (Hozzáférés: 2024. január 20.)
  24. 网易: 第一次来到无锡市,看看无锡站,地级市车站能排第几. www.163.com, 2024. március 17. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  25. 昨天,又创新高了!_澎湃号·政务_澎湃新闻-The Paper. www.thepaper.cn. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  26. 3月31日起,执行!_澎湃号·政务_澎湃新闻-The Paper. www.thepaper.cn. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  27. “并肩”向海,江阴港港口雄开万里流. 微信公众平台. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  28. Polonyi
  29. 无锡历史概况 - 百度文库. wenku.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  30. 百度安全验证. wappass.baidu.com. (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  31. Che Bing Chiu 41. oldal

Források

[szerkesztés]