Ugrás a tartalomhoz

Puha hatalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Nye 2004-es kötete a puha hatalomról

A puha hatalom (nemzetközileg széles körben használt angol kifejezéssel soft power) politikai fogalma a társadalmi, politikai, állami hatalomnak azokat a viselkedési formáit, eszközeit és politikáit jelöli, amelyek értékalapú vonzással befolyásolják a másik fél viselkedését, arra ösztönözve, hogy kényszerítő erő nélkül, önként fogadja el a másik céljait. Más megfogalmazásban egy ország által sugárzott értékek öszessége.

Leírása

[szerkesztés]

Joseph Nye, a Harvard Egyetem professzora, neves politikai elemző kezdte alkalmazni a 80-as évek végén[1] a hard power, soft power és a smart power fogalmait, azaz a kemény, a puha és az okos erőt. A kemény hatalom egy állam hatalmának hagyományos felfogása, a katonai és a gazdasági erő. Az okos hatalom pedig a kemény és a puha hatalom kombinációja.[2]

A puha hatalom származhat az ország mások számára vonzó kultúrájából, követendőnek tartott politikai értékeiből vagy erkölcsi tekintéllyel bíró külpolitikájából. Bizonyos helyzetekben a soft power eszközeként működhet a katonai és a gazdasági hatalom is (felszabadítás, békefenntartás, segélyek, támogatások), bár ezt a kettőt általában hard power, azaz kemény hatalmi típusú hatalmi eszközként tartjuk számon.

Rangsorok

[szerkesztés]

Számos nemzetközi politológiai intézmény évente elkészíti az országok rangsorát az adott intézet szerint mért soft power, puha hatalom összefüggésében.[3] Ezek a tanulmányok számos tényezőt vizsgálnak, köztük az adott ország diplomáciai hálózatának kiterjedtségét, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatot, oktatási intézményeinek vonzerejét, kulturális és gasztronómiai attrakcióit, az üzleti vállalkozások iránti vonzerejét, digitális lábnyomát, lakóinak közvéleményét.

Brand Finance's
Global Soft Power 2023
[4]
ISSF's
World Soft Power Index 2023
[5]
Monocle's
Soft Power Survey 2022
[6][7]
Portland's
The Soft Power 30 Report 2019
[8]
Helyezés Ország
1  USA
2  GBR
3  GER
4  JPN
5  CHN
6  FRA
7  CAN
8  SUI
9  ITA
10  UAE
Helyezés Ország
1  USA
2  FRA
3  UK
4  JPN
5  GER
6  SUI
7  KOR
8  ESP
9  CAN
10  CHN
Helyezés Ország
1  USA
2  DEN
3  FRA
4  KOR
5  SUI
6  JPN
7  GER
8  GBR
9  ITA
10  UKR
Helyezés Ország
1  FRA
2  GBR
3  GER
4  SWE
5  USA
6  SUI
7  CAN
8  JPN
9  AUS
10  NLD

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Soft Power: The Means To Success In World Politics. PublicAffairs, ix, xi. o. (2004. március 16.). ISBN 9781586482251 
  2. https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5872
  3. https://kitekinto.hu/2017/07/19/europan-kivul/franciaorszag-lett-a-legnagyobb-soft-power-hatalom/115684/
  4. Australia slips again in global soft power ranking”, The Sydney Morning Herald, 2023. március 2. 
  5. World Soft Power Index 2023. [2023. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
  6. Soft Power Survey: Part one”, Monocle (Hozzáférés: 2023. január 15.) 
  7. Soft Power Survey: Part two”, Monocle (Hozzáférés: 2023. január 15.) 
  8. The Soft Power 30 - Ranking. Portland. [2017. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 28.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Soft power című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]