Vermes Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vermes Miklós
Vermes Miklós mellszobra Sopronban
Vermes Miklós mellszobra Sopronban
Született 1905. április 3.
Sopron
Elhunyt 1990. április 4. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus, tankönyvíró
Díjak Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vermes Miklós témájú médiaállományokat.

Vermes Miklós (Muki bácsi, Sopron, 1905. április 3.Budapest, 1990. április 4.)[1] Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező.

Gyermekkora[szerkesztés]

Szülei postahivatalnokok voltak Sopronban. A soproni evangélikus líceumban (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium) tanult, ahol egykoron Rátz László és Mikola Sándor is. Végig jeles bizonyítványa volt. 1923-ban érettségizett.

Egyetemi évei[szerkesztés]

A Pázmány Péter Tudományegyetemre (az ELTE elődje) járt Budapesten. Eötvös-kollégista lett, mert ez volt a szegényebbeknek a lehetőség a tanulásra. Így viszont mérnök – ami szeretett volna – nem lehetett, ezért a matematika–fizika–kémia tanárszakot választotta. Itt kezdődött barátsága Szalay Sándor fizikussal és Keresztury Dezső íróval. Fejér Lipót előadásait soha nem szalasztotta el. Vermes írott jegyzeteiből tanultak csoporttársai. Buchböck Gusztáv kémia-előadásait és Winkler Lajos analitikai gyakorlatait látogatta szívesen. „Az elektroncsövek erősítésének és egyenirányításának általános tárgyalata” című doktori értekezését 1929-ben sikerrel megvédte.

A tanári pálya kezdete[szerkesztés]

1929-től tanított a Fasori Evangélikus Gimnáziumban, eleinte óraadóként, majd az igazgató Mikola Sándor nyugdíjazása után főállású fizikatanárként. Mikola Sándortól sokat tanult.

1937-ben megnősült, a második világháború után, 1952-ben született Zsuzsanna nevű lánya. Később házassága felbomlott, de nem nősült újra.

A megszüntetett Fasoriból a csepeli gyakorlógimnáziumba, a Jedlik Ányos Gimnáziumba helyezték át (mely annak ellenére megtartotta a nevét, hogy Jedlik bencés szerzetes volt). A Fasor eszközei közül sokat oda menekített át. Engedélyt kapott, hogy az eszközök harmadát új gimnáziumába vigye; az elosztásnál hasznos volt, hogy jól ismerte az eszközöket.

A csepeli Jedlik Ányos gimnázium tanára[szerkesztés]

1951-től 1987-ig volt az Eötvös Loránd Fizikai Verseny versenybizottságának vezetője.

Egy tankönyvsorozatot is írt, melyet a Művelődési Minisztérium rendelt meg, de kiadása előtt önálló életet kezdett élni az első két kötet: sok helyen fénymásolták. Ez a minisztériumnak kellemetlen volt, így kitalálták, hogy ezeket kísérleti tankönyveknek nyilvánítják, és azokról a helyekről, ahol használják, jelentést kérnek. Az akkori tananyag- és tankönyvreform idején a fizika témaköreit nagyon összekuszálták, akkoriban Vermes könyvét néhányan nagyon konzervatívnak tartották, mégis széles körben nagy sikert aratott. (Staar, 1991, 94. old.)

1990 áprilisának negyedikéről ötödikére virradó éjszakán halt meg.

Általános jellemzése[szerkesztés]

„Sokat töprengtem, töprengtünk mi, volt diákjai azon, mi lehet a titka, varázsa ennek a kis embernek. Elsősorban az a tény, hogy Vermes Miklós tiszta, egyenes gondolkodású, szilárd gerincű ember. Humanista világszemlélete ugyanolyan axiómákon nyugszik, mint tudományos világa. Ezek az alapigazságok nem torzíthatók mássá, ez adja magabiztosságát, kiállásának bizalmat keltő jellegét.

Ő mindenkivel egyformán bánt, és senkivel sem úgy mint »gyerekkel«. Igaz, neki nem kellett fegyelmet tartania, egyszerűen lekötötte hallgatósága figyelmét. Született pedagógus, minden tanítványa érdekli, mindent megfigyel, éles szemmel meglátja a hamisságot, a köntörfalazást, a halandzsát.”

Részlet az egyik volt tanítványának leveléből, 1988 (Staar, 1991, 92. old.)

Szeretett kirándulni, túrázni. Vonzották a magas csúcsok: a hegyek és az épületek is. Szerette a kémiai kísérleteket, melyek néha robbanással végződtek. Amerikai útjáról kínai rakétákkal tért haza.

Nem tankönyvből tanított, nála kötelező volt a rendes füzetvezetés.

Utóélete[szerkesztés]

  • 1992 óta működik a Vermes Miklós Fizikus Tehetségápoló Alapítvány, mely minden évben kiadja a Vermes-évkönyvet.
  • 2005-ben a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Vermes Miklós Fizikus Tehetségápoló Alapítvány szobrot állított szülővárosában, Sopronban. (A szobor alkotója Soltra E. Tamás.)
  • 2012. szeptember 29-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium előkertjében leplezték le mellszobrát, Solta F. Tamás alkotását.[2]

Művei (nem teljes lista)[szerkesztés]

  • A relativitáselmélet, Gondolat Kiadó, 1958., 185 oldal, papírkötéses könyv. A Studium könyvek sorozat 8. kötete. – Először leírja a mechanika kezdeteitől az éterelmélet bukásához vezető utat. A speciális relativitáselmélet bő leírása után ír a kísérleti bizonyítékokról is. Az általános relativitáselméletről szóló részt a nem-euklideszi geometriáról szóló bevezető rész előzi meg. Az általános relativitáselmélet elméleti tárgyalása után a kísérleti bizonyítékok és a kozmológiai következményei szerepelnek a könyvben.
  • Fizika I–IV. gimnáziumi tankönyvsorozat
  • Az Eötvös-versenyek feladatai 1. (1959–1988), Typotex (a második kötetet Radnai Gyula szerkesztette)

Kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Petőfi Irodalmi Múzeum adattára
  2. Természet Világa 2012 (143. évf.), 12. sz.

Források[szerkesztés]