Székely Mihály (gépészmérnök)

Székely Mihály
Született	Szrnka Mihály 1885. január 11. Szarvas
Elhunyt	1959. április 3. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	gépészmérnök pilóta
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1915)
Sírhelye	Farkasréti temető (2-4-81)
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Székely Mihály Parasol típusú alsóüléses repülőgépe

Székely Mihály (Szrnka Mihály) (Szarvas, 1885. január 11. – Budapest, 1959. április 3.) magyar gépészmérnök, repülőgép szerkesztő, pilóta.

Életpálya

Alapiskoláit 1895–1903 között Szarvason végezte. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet.

Székely–1

Rákos-mezőn épült első, kétfedelű repülőgépe 1910 áprilisában sikeresen repült. A békéscsabai Kvasz András és a gyulai Dobos István nyújtott segítséget gépének megépítéséhez. Saját maga végezte a berepülést. 30 lóerős francia gyártmányú motor biztosította a működéshez szükséges erőt. Próbarepülései során 5–15 méter magasságban 100–400 méteres utakat tett meg. A gép vezetéséhez három kormányt építettek, iránykormányt, magassági kormányt és oldal-egyensúlyozót. 1910-ben a Rákos-mezőn rendezett repülőversenyen a harmadik helyet érte el. Májusban az első magyar pilóta lett, aki utast vitt magával. Csermely Károly menyasszonya lett az első magyar női légiutas.

Szakmai munkájának elismeréseként 1911-ben Franciaországba küldték a repülés tanulmányozására. Bécsújhelyen állami ösztöndíjjal hivatalos repülőgép vezetői vizsgát tett. Berepülő pilótának és repülőgép tervezőnek szerződtették. Itt rendezett nemzetközi versenyen 1090 méteres rekordmagasságba emelkedett 1911. július 19-én a Bécsújhely–Győr–Esztergom–Budapest útvonalon az első távrepülést hajtotta végre. A közbenső állomásokon üzemanyag felvétel miatt le kellett szállnia. 1911-ben az első pilóta, aki a fővárosból vidékre napilapot szállított. Teljesítményeinek elismeréseként a kormány 30 000 koronát utalt ki részére, hogy fordítsa a hazai repülés fejlesztésére.

Canard

1911-ben elkészült az első gépe, az egyfedelű Canard (kacsa). Tolómotoros gép egy 50 lóerős Oerlikon motorral repült. Az első berepülésnél összetört.

Újság

1912-ben megépült az egyfedelű Újság. Merevített, egysíkú, zárt-törzsű gépet egy 30 lóerős Oerlikon motor működtette.

Parasol

1913-ban megépült az egyfedelű Parasol (napernyő). A kétüléses, nyitott törzsű gépet egy 50 lóerős Darracq motor mozgatta, tömege 260 kilogramm, fesztávolsága 11, hossza 8,8, magassága 2,9 méter, sebessége 70 kilométer/óra. Július 20-án Szarvason bemutató repülést végzett.

Bübü

1913-ban megépült az egyfedelű Bübü. Vízhűtéses 50 lóerős Oerlikon motorral üzemeltették. Merevített, négyszögtörzsű gép. Dobos István pilóta Mezőtúrról – Budapestre repült, két alkalommal üzemanyag felvétel miatt leszállt. A 140 kilométeres távolságot zavartalanul repülte végig.

1913. augusztus 20-án rendezett budapesti repülőversenyen Parasol gépével lezuhant, kórházba került. Felgyógyulva végleg lemondott a további repülésekről. Az 1. világháborúban az aradi repülőgépgyárban volt tervező mérnök, majd Asperben pilóta kiképzést vezető. 1918-tól a Magyar Repülőgépgyár Rt. mérnöke. A későbbi években gépjármű szerkesztéssel foglalkozott.

Írásai

Az Újság című napilap repülési rovatának vezetője.

Emlékezete

• Emlékét Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum falán emléktábla őrzi.
• Esztergom-Kertvárosban 2007 óta utca viseli a nevét, illetve emléktáblája is állt a városrészen.

Források

• (1971) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) 1971. XXIV. évfolyam 11. szám. 

További információk

• Székely Mihály. gportal.hu. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
• Székely Mihály. iho.hu. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
• Székely Mihály. kfki.hu. (Hozzáférés: 2014. március 12.)