Dobos István (pilóta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobos István
Született 1892. március 31.
Gyula
Elhunyt 1937. július 1. (45 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása repülőgép pilóta
Beceneve angyal[1]

Dobos István (Gyula, 1892. március 31. – Budapest, 1937. július 1.) magyar repülőgép pilóta, aviatikus.

Életpálya[szerkesztés]

Jó barátságban volt a békéscsabai Kvasz Andrással. Asztalos, repülőgép-konstruktőr, illetve gépépítő. A magyar motoros repülés a Rákosmezőn indult meg. Elsők között telepedett meg a fa hangárvárosba.

1910-ben Horváth Ernő tanárnak dolgozott, mint asztalos, gépének építésénél. 1910. március 29-én Svachulay-géppel letette a pilótavizsgát. Ő lett a Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az 5. számú pilótaigazolvány tulajdonosa. 1911-ben Takács Sándorral elhatározták, hogy Rákoson repülőgépet építenek. A repülőgépet Takáccsal megépítették de az rögtön összetört. Ezt követően mindketten pilótának szerződtek, ahol jó érzékkel és kellő bátorsággal nagy sikereket értek el. Elsősorban Svachulay Sándor és Székely Mihály gépein repült. 1913 nyarán Albatrosz típusú gépével vidéki városokat látogatott, és leszállt Szombathely határában is. Vidéki repülésein nagy gyakorlatot szerzett, és az 1913. augusztus 20-i versenyen csaknem minden díjat elnyert. 1914-ben megdöntötte a Wittmann Viktor által felállított 1240 méteres magassági rekordot. A Prodam-féle hadigépen szállt fel, nyolcvan percig volt a levegőben és sikerült 1850 méter magasra jutnia. Az első világháborúban pilóta, majd berepülő pilóta volt.

A Magyarországi Tanácsköztársaság időszakában, 1919. május 17-én egy speciálisan felkészített Hansa-Brandenburg C.I felderítőgéppel Dobos István berepülőpilóta kiemelkedő repülőteljesítményt hajtott végre, amikor Kijevbe majd onnan Budapestre (2x1100 kilométeres repülőutat 2 leszállással, 8 óra repülési időtartam) szállította Szamuely Tibor (hadügyi népbiztos, a moszkvai díszszemlén vett részt, a Kijev–Moszkva közötti utat földön tette meg). A Horthy-korszak alatt emiatt mellőzésben volt része. A Magyar Aero Szövetség kizárta tagjai sorából, a légitársaságok nem alkalmazták. Végül gr. Wenckheim József magánpilótája lett. Egész élete során szoros kapcsolatban maradt szülőföldjével. 1937. június 1-jén lezuhant a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tulajdonában lévő, és Rubik Ernő által tervezett M 19 típusú túrarepülőgépével annak berepülése közben.

Felesége Gerber Anna volt, három lányuk született: Ilona, Olga és Gizella.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyszer mikor kényszerleszállást hajtott végre egy falu mellett, az odasereglő emberek az ég küldöttének gondolták, és leborultak előtte. Így nyerte el az "angyal" becenevet. Forrás: Zalka Miklós: Szamuely (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979 94. oldal)
  2. Dobos István gyászjelentése

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub