Szathmári István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szathmári István
Született 1925. február 20. (92 éves)
Kisújszállás
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész,
egyetemi tanár

Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. –) magyar nyelvész, egyetemi tanár.

Kutatási területei: stilisztika, az irodalmi nyelv története, a nyelvtudomány története, nyelvtörténet, dialektológia, nyelvművelés.

Életpályája[szerkesztés]

A kisújszállási Református Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Felsőfokú tanulmányokat a debreceni egyetemen folytatott 19451948 között magyar–francia–német szakon, 1948-ban doktorált, 1949-ben megkapta a magyar-francia-német szakos középiskolai tanári oklevelet; 1952-ben főiskolai diplomát szerzett orosz nyelvből Budapesten.

1948-tól 1951-ig Debrecenben tanított Közgazdasági Technikumban; 1951-től 1955-ig Budapesten az Idegen Nyelvek Főiskolájának tanszékvezető tanára. 1955-től az ELTE II. sz. Magyar Nyelvészeti Tanszéken adjunktus, 1963-tól docens, 1970-től tanszékvezető, 1975-től egyetemi tanár volt. A kandidátusi fokozatot 1964-ben érte el.[1] 1964–1970-ig[2] stilisztikát oktatott a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar és idegen nyelv szakosoknak, Szegedről végleg 1970. augusztus 1-jén távozott, ez egybeesik a pesti tanszékvezetői kinevezésével. 19751979 között ő töltötte be az ELTE BTK dékánja tisztet.

1983-1989 között a Helsinki Egyetemre hívták meg vendégprofesszornak, ahol elindította a magyar nyelv és irodalom szakot. 1995-ben vonult nyugdíjba az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékről, de továbbra is ott oktat, professor emeritusként. 1998–2002 között Székesfehérváron tanított a Kodolányi János Főiskolán.

Mestere Bárczi Géza, mind a kutatásban, mind az oktatásban az ő szellemét követte, természetesen a tudománynak a történelmi korszak által meghatározott lehetőségei és követelményei közepette.

Tudományos tisztségek[szerkesztés]

  • A Magyar Nyelv szerkesztőbizottságának tagja
  • Études Finno–Ougrienne (Párizs) magyarországi szerkesztője
  • Annales Sectio Linguistica szerkesztője volt.
  • TMB Nyelvtudományi, orientalisztikai, klasszika-filológiai szakbizottságának tagja (1964–)
  • MTA Helyesírási Bizottság (1959–)
  • Nyelvművelő Bizottság (1961–)
  • Stilisztikai és Verstani Bizottság (1967–)
  • Magyar Nyelvészeti Munkabizottság (1970–)

Művei[szerkesztés]

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Magyar Nyelvtudományi Társaság (1951–) (titkár 1960-; főtitkát 1970–)
  • Magyar Irodalomtörténeti Társaság (1964–)
  • Kőrösi Csoma Társaság (1969–)
  • Suomalais-Ugrilainen Seura (1970–)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Szathmári István lásd 202. p. ISBN 9634820379
  • http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=273
  • http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=188
  • Szathmári István; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1999 (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások)
  • Hatvanhat év a katedrán. A 90 esztendős Szathmári István köszöntése. Beszélgetések Szathmári István nyelvészprofesszorral, az ELTE egykori dékánjával. Szathmári István bibliográfiája, 1948-2014; szerk. Balázs Géza; Iku, Bp., 2015 (Jót s jól! Iku-kiskönyvtár)

Külső hivatkozások[szerkesztés]