Hagymaház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 12′ 51″, k. h. 20° 28′ 29″

A Hagymaház

A Hagymaház Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága.

Története[szerkesztés]

A mostani Hagymaház helyén elődje állt, amelyet 1936-ban építettek modernista stílusban; nevét onnan kapta, hogy a városi hagymaegyesület tagjai emeltették, benne árucsarnok és egyesületi helyiségek kaptak helyet.

A Makó és Vidéke Hagyma és Zöldségtermelőinek Egyesülete egy olyan épületet akart létrehozni, amely egyszerre funkcionálhat majd egyesületi székházként, valamint termeltetési és értékesítési központként. A város képviselő-testülete 1930-ban megszavazta egy D'Orsay utcai (ma Posta utca) telek adományozását, jóllehet az egyesület a gazdasági válság miatt nem tudta teljesíteni a felépítésre feltételül szabott határidőt. A termelők a Hagymaház ügyében a földművelésügyi miniszterhez fordultak, de a kért segélyt nem kapták meg. Később telek is veszélybe került, mert azon egy állami támogatás segítségével a város egy iparostanonc iskola – a mai Návay Lajos Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola – építésébe kezdett bele. A termelők végül annyit elértek, hogy az iskola szomszédságában újra kijelöltek számukra egy telket.

Az 1933-34-ben lebonyolított franciaországi export hasznából az egyesület tagjai 40 ezer pengőt a földművelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátottak, hogy belőle a makói termelők érdekeit szolgáló cél valósuljon meg. Az összeget később kérték egy hagymaárucsarnok és más helyiségek építésére kiutalni; Fáy István Csanád vármegyei főispán és Görgei István országgyűlési képviselőjelölt véleményét, akik támogatandónak tartották az ötletet. 1935-ben Fáy úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló pénzből, valamint 25-30 ezer pengő államsegélyből, állami beruházásként épüljön meg a hagymaáru-csarnok; a munkálatokat az Államépítészeti Hivatal felügyelné, és a felépülő Hagymaház a minisztérium tulajdona lenne. Az elképzeléshez a város is hozzájárult, megnagyobbította a telket, és ingyenes homokkitermelést biztosított az építkezéshez.

1935 júniusában a képviselő-testület visszavonta korábbi támogatását, és úgy foglalt állást, hogy a majdani épületnek a város tulajdonába kell kerülnie. Az ajánlati fölhívást végül az Államépítészeti Hivatal bocsátotta ki; egy budapesti vállalkozó kezdhette meg Csapó Heim József építész tervei alapján a Hagymaház építését.

A munkálatok 1935. október 13-án kezdődtek meg, és 1936 júniusában fejeződtek be. A lapos tetejű, részben tetőterasszal ellátott épület egy kocka és egy hasáb tömegű részből állt, melyhez egy – a nagytermet kiszolgáló – alárendelt tömegű, kapuzati szakasz csatlakozott.[1] A Hagymaházhoz eredetileg egy, a Posta utcára remek rálátást biztosító emeleti terasz is tartozott, ezt azonban később beépítették és helyén egy nagyobb szobát alakítottak ki.[2] Tulajdonosa a város lett, a hagymaárucsarnok kivételével az egyesület örök használati jogot kapott az összes helyiségre. A felavatási ünnepség október 1-jén zajlott, Erdei Ferenc, Darányi Kálmán, Fáy főispán és Nikelszky Jenő polgármester részvételével. A Hagymaház hamarosan jelentős gazdasági-kulturális központtá fejlődött. Az épület nagytermében az eredeti tervek szerint állandó kiállítást rendeztek volna be, ami a makói hagyma termesztését lett volna hivatott bemutatni, de ez végül nem valósult meg.[3] 1945-re, a háború miatt az árucsarnok már kizárólag kulturális és politikai rendezvényeknek adott otthont; a város a Földmunkás Szakcsoportnak adta át az épületet, mivel a hagymások vezetőségének tagjai ekkora már elmenekültek.

A Hagymaház légifelvételen

1947-ben az újraszerveződött hagymaegyesület és a FÉKOSZ hagymaszakosztálya kérte az épület visszautálását. 1949 októberében színház és kultúrház céljára vissza is kapták, és az átalakítások után a Szegedi Állami Színház vendégjátékával nyitották meg a kizárólag kulturális funkcióval felruházott Hagymaházat. A József Attila nevét felvevő városi és járási intézményt hivatalosan „színház és kultúrterem céljaira” használták. A lehetőségek szerint megpróbált változatos és színvonalas programokat kínálni a művelődni vágyóknak; munkáját nehezítette az anyagiak hiánya, az elégtelen tárgyi feltételek és az intézmény korlátozott hatósugara is.[4]

Az 1980-as90-es évekre nyilvánvalóvá vált az épület elmaradottsága és korszerűtlensége. Burkolata, állaga, talapzata leromlott; statikailag olyannyira elavult, hogy a főbb tartófalak a megengedettnél jóval nagyobb alakváltozásokat szenvedtek el. Eredetileg nem művelődési ház céljára épült – 1936-ban még állt a Hollósy Kornélia faszínház –, ezért hiányoztak az alapvető kiszolgáló és szociális helyiségek is. A tanácsrendszer idején minden évben napirendre tűzték az épület felújítását, bővítését, a fűtés korszerűsítését; felmerült az is, hogy a József Attila Városi Könyvtár helyén hozzanak létre kultúrcentrumot. Anyagi források azonban egyik terv megvalósításához sem álltak rendelkezésre.[3]

1996-ban az akkori magyar kormány kiírt egy pályázatot a térségi feladatokat ellátó, balesetveszélyessé vált kulturális intézmények felújítására, amin Makó sikerrel szerepelt.[3] Az új Hagymaház tervét Makovecz Imre készítette el, ekkor kezdődött a neves építész és a város máig tartó szoros együttműködése. Az építkezésen fővállalkozóként a Ferroép Zrt. dolgozott, a cég végezte a gépészeti és az elektromos kivitelezést;[5] emellett több makói alvállalkozót is foglalkoztatott. A megkötött szerződés szerint az épületnek 1998. augusztus 20-ára kellett elkészülnie. A tervezett költségvetés – a belsőépítészet és a színpadtechnikai berendezések beszerelése nélkül – 293 millió forint volt, amiből 210 milliót állt az állam.[6] Az új színpad több mint 200 négyzetméteres lett, a Hagymaház hasznos alapterülete 3700 négyzetméterré bővült.[7]

Többen amellett érveltek, hogy az új épületet nem a Posta utcán kellene felépíteni, hanem a régi faszínház helyén (Csanád vezér tér), vagy más frekventáltabb közterületen.[8] Ez már csak azért sem lett volna megoldható, mert a címzett anyagi támogatás helyhez kötött volt, kifejezetten a korábbi épület felújítására szólt. Makovecz Imre szerint az új épület régi helyen való felépülése az eredeti építtetők szándékának sokkal szebb megvalósulása,[9] Buzás Péter polgármester szerint pedig ezzel Erdei Ferenc és a régi Hagymaház építését kigondoló hagymások előtt tiszteleg a város.[10] A korábbi épület elbontása 1997 szeptemberében fejeződött be, és októberben a pincetömb kiemelésével megkezdődött az új épület kivitelezése.[6] A hódmezővásárhelyi Építészmester Rt. alvállalkozóként végezte az alapozást: a talajvíz elleni szigetelés és a szigetelést védő fal novemberben készült el. A cég a munka során különleges szigetelő anyagot és makói téglát használt.[11]

1998 júniusában világossá vált, hogy az eredeti határidőt a kivitelezők nem tudják tartani. A késés egyik oka a MAKONA tervezőiroda számítógépének meghibásodása volt, aminek köszönhetően több tartószerkezet is rosszul készült el, és ezeket újra kellett gyártani.[9] Az épületet végül október 2-án adták át Buzás Péter polgármester, Makovecz Imre tervező és Nemesi Pál, a Ferroép igazgatójának jelenlétében. Az avatóünnepségen felléptek a makói tánccsoportok, fúvószenekarok, színjátszókörök, a városból elszármazott művészek, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenekara is. Az építkezés folyamatosan emelkedő költségei 370 millió forintnál álltak meg, amiből 110 milliót biztosított önerőként a város.[10]

2006 óta a szabadtéri színpad előtti térre alkalmi, mobilizálható nézőtér húzható fel, amely méreteit tekintve Csongrád megye második legnagyobb ilyen jellegű nézőtere, 3000 fő befogadására képes.[12]

Az épületet kilenc év után, 2007 novemberében felújították, új hidegburkoló lapokat raktak a régebbiek helyére, és renoválták a falakat is.[13][14]

2007 decemberében a legnagyobb megyei lap olvasóinak szavazatai alapján egyike lett Csongrád megye hét csodájának.[15]

Külseje[szerkesztés]

A négytornyú épület megidézi a református ótemplom fehér falát, tornyát, egykori kerítésének négy bástyáját; egyben a makói polgár büszkeségének is jelképe. Az épület alsó része olyannak tűnik, mintha földből nőne, tartószerkezetei a növények száraihoz hasonlóan emelkedik. A tornyok belsejében növekményszerűen található egy belső, kisebb torony, majd pedig egy még nagyobb. Tetőzete hatalmas hagymaként zárja a héjazatot. A fehérre meszelt falfelület az alföldi tanyavilág házaira emlékeztet, finom érzékkel egyesül a Návay Lajos Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola sárga színű homlokzatfelületével. A homlokzaton helyezték el Erdei Ferenc domborművét, Szathmáry Gyöngyi alkotását.

Belső terei[szerkesztés]

A színházterem nézőtere

A magyar ősvallás kultikus hagyományát fölidéző színházteremben 390 ülőhely található, de ez a szám pótszékekkel jelentősen bővíthető; a terem boltozata elágazó fabordákra nehezedik. A színpad monitorizált vezérléssel, irányított világítással és tökéletes hangberendezéssel van felszerelve;[16] hátrafele nyitható, így a szabadtéri nézőtérről is láthatóak az előadások. A nézőtér fölé boruló mennyezet az égboltot jelképezi.

Az épületben kávéház, több iroda és klubhelyiség, valamint egy emeleti pódiumterem található. Ez utóbbiban tekinthető meg Kocsis Imre Lakodalom című monumentális méretű festménye.[17]

Aulájában áll Páger Antal portrészobra; a falon emléktáblán örökítették meg Erdei Ferenc nevét. Itt helyezték el a millenniumi zászlót is.

Makovecz Imre feltett szándéka volt, hogy az organikus építészet jegyében mindent, még a palát is természetes anyagból alkosson meg.

A színháztermet levegővel fűtik; a nagy belmagasságú tereket pedig padlófűtéssel látták el.[9]

Rendezvények[szerkesztés]

A szabadtéri színpadon rendezik meg a Makói Muzsikát és az Operettfesztivált. 2007 óta a Makói Általános Iskola itt tartja az évnyitóját és évzáróját. A színházteremben évente két alkalommal mutat be telt házas, kétnapos előadásokat a Maros Táncegyüttes; 2002 óta itt adják át a Páger-gyűrűt, 2005 óta szintén ezen a helyszínen rendezik meg a Makói Pedagógiai Konferenciát.[18] A színpadon gyakran láthatják a nézők a város zenekarait, a Gitárfesztivál művészeit, és a Hollósy Kornélia-bérlet keretében bemutatott színműveket. A Hagymaház aulájában kerül sor a Hagymabál karneváli forgatagára,[19] de a helyiség gyakran ad otthont tárlatoknak is.

Források[szerkesztés]

  1. Makó története 1920-tól 1944-ig (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.) Makó, 2004 ISBN 963-03-3391-0
  2. Makó képeslapokon régen és most (Helytörténeti munkák és képaláírások: Tóth Ferenc dr.), Makó, 2010 ISBN 978-963-9849-10-5
  3. ^ a b c Bakos András: Megújul a Hagymaház – Négytornyú épület Makón = Délvilág, 1996. május 13.
  4. Gilicze János - Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén, Makó, 2007 ISBN 963-7237-53-4
  5. A Ferroép Zrt. 4 munkája is Csongrád megye csodái közé került - Ferroép.hu
  6. ^ a b Bakos András: Márciusig tető alá kerül: Hagymaház – a pincétől haladnak a padlásig = Délvilág, 1997. október 1.
  7. Hagymaház - Ferroép.hu
  8. Bakos András: Szép, de...: Befejezés előtt a makói Hagymaház = Délvilág, 1998. szeptember 18.
  9. ^ a b c Bakos András: Makovecz Makóval van: Szeptemberben nyílik a Hagymaház = Délvilág, 1998. június 10.
  10. ^ a b Bakos András: Felavatták a Hagymaházat = Délvilág 1998. október 3.
  11. Bakos András: A Hagymaház lelke: Makovecz minden fázist ellenőriz = Délvilág, 1997. november 26.
  12. Hagymaház | Makó
  13. Kilenc év után újították fel a makói Hagymaházat - Delmagyar.hu
  14. Megújult a Hagymaház - Promenad.hu
  15. Megyénk első számú csodája a szegedi Dóm tér - Delmagyar.hu
  16. Nyugatijelen.com
  17. Kulturális Örökség Napjai
  18. Konferenciakalauz.hu
  19. Makói hagymabál, önköltségi alapon - Delmagyar.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymaház témájú médiaállományokat.