Makó látnivalói

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hagymaház

Ez a szócikk Makó város számottevő jelentősebb idegenforgalmi vonzerővel bíró látnivalóit, épített és szellemi örökségét, természeti értékeit mutatja be.

Belváros[szerkesztés]

  • A református városrész magját a Református ótemplom adja, a műemlékké nyilvánított barokk templomot 1776 és 1788 között építették. Szomszédságában áll a református polgári fiúiskola (Makó) és a Bagolyvár; ma mindkettőben a Makói Általános Iskola diákjai tanulnak. Az ótemplom mögötti korábbi paplakból lett kialakítva a Szikszai-Szirbik-emlékház, ahol a vidék reformátuságának történetét ismerhetik meg a látogatók. Nem messze tőle áll a Hagymaszobor, a városnak világhírnevet szerző növény művészi megfogalmazásban ábrázolva.
  • Az orosz fertály központja a görög katolikus templom, ami az Erdélyi püspök utcából nyíló Templom közben található.

Vertán[szerkesztés]

Vertán városrészt a Kálvária utca választja el a Belvárostól; az út érinti a Kálvária-dombot, a város ősi szakrális helyét, egyúttal legmagasabb pontját. A dombon áll a Kálvária-kápolna, ami 1734-ben épült, és Makó legrégebbi épülete. A városrészben nazarénus, római katolikus és református temető, valamint zsidó kegyeleti park található; a római katolikus temető közepén áll a Szent Anna-kápolna.

Újváros[szerkesztés]

A városrészben három felekezet is templomot épített, így itt található az újvárosi római katolikus, az újvárosi református és az evangélikus templom is.

Honvéd[szerkesztés]

Makó legnagyobb infrastrukturális hiányosságaival küszködő városrészében említésre méltó látnivaló a műemléki védelem alatt álló görög katolikus temetőkápolna, a Mementó-szobor, és a királyhegyesi úti református imaház.

Külterületek[szerkesztés]

Makó város külterületei is rendelkeznek számottevő építészeti örökséggel: a bogárzói tanyavilágban található például az 1907-ben épített Páduai Szent Antal-templom. Emlékoszlopot helyeztek el Rákoson és Igáson egyaránt; ezek a mára elpusztult középkori falvaknak állítanak emléket. A város határában, a Maros partján található a Körös–Maros Nemzeti Park részét képező Landori erdő.

Lásd még[szerkesztés]