Makó külterületei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Makó város külterületei alapvetően három csoportba oszthatóak: az elsőbe tartoznak a mezőgazdasági jellegű tanyák és lakóhelyek, a másodikba az összeírt népesség nélküli külterületek. A harmadik, ezektől elkülönülő rész a várostól 14 kilométerre található Makó-Rákos, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal egyéb belterületként említ, jóllehet városrészi besorolás szerint a külterületekhez tartozik.

Az itt szereplő külterületi városrészek többségét az észak-déli irányú 4422-es, illetve az északkelet-délnyugati irányú 4432-es és 4424-es utak kötik össze Makó belvárosával; nyugat-keleti irányú összeköttetést a 4422-es és 4432-es utakat összekapcsoló 4423-as út biztosít a város északi határszélén fekvő lakott területek között.

Mezőgazdasági jellegű lakóhelyek és tanyák[szerkesztés]

Külterület neve Népesség Lakások száma Távolság a városcentrumtól
Bogárzó 19 fő 11 20,4 km
Dálitanyák 1 fő 6 10 km
Dálugar 10 fő 14 8 km
Gacsibaijárandó 28 fő 16 3 km
Habtatóiugar 3 fő 4 4,8 km
Hatrongyos 49 fő 24 14,6 km
Igásijárandó 1 fő 1 2,6 km
Igásitanyák 44 fő 28 10 km
Kákásijárandó - 1 2,8 km
Kortyogó 6 fő 6 3 km
Lelei út menti járandó 27 fő 11 3,2 km
Mikócsaijárandó 32 fő 12 2,8 km
Ószegedi út menti járandó 15 fő 12 5,8 km
Rákosijárandó 72 fő 41 3,5 km
Rákositanyák 18 fő 9 15 km
Semlyék 11 fő 4 15 km
Sóstóiugar 17 fő 6 2,4 km
Tömpös 1 fő 1 2,5 km

Külterületek összeírt népesség nélkül[szerkesztés]

Külterület neve Távolság a városcentrumtól
Erdőőrházak 3 km
Földeákihatár menti tanyák 3,4 km
Igásiugar 4,7 km
Jángor 3 km
Ménesjárás 1,8 km
Mezőhegyesi út menti tanyák 17 km
Rákosiugar 7 km
Vitahalom 2 km

Rákos[szerkesztés]

Makó-Rákos a településtől 14 kilométerre található, félúton Makó és Tótkomlós között, a 4432-es út mentén; Apátfalvával a 4425-ös, Pitvarossal a 4426-os út köti össze. Régészeti leletek tanúsága szerint a 13. század elejéig tartott az állandó megtelepülés a területen.[1] Utcaszerkezete a 20. században alakult ki; 1954 és 1962 között önálló község volt. Lakossága 2001-ben 122 fő volt, népességének összetétele fiatalodik,[2] a lakosok száma azonban csökken, és jelentős az inaktívak aránya. Az alapellátási funkciók helyben is működnek (kultúrház, orvosi rendelő, üzletek). A gyermekek Makó belterületére járnak iskolába, ingyenes iskolabusz szállítja őket a városba. Tömegközlekedési kapcsolatát a várossal a Tisza Volán, a Körös Volán és az ML-Busz autóbuszjáratai biztosítják. Rákoson nem található templom; a Szeged-Csanádi Egyházmegye területi beosztása alapján a Belvárosi plébániához, annak Makó-Bogárzó filiájához tartozik.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]