Bogárzói templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bogárzói templom
Church Makó-Bogárzó.JPG
Építési adatok
Építése 1907 (111 éves)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogárzói templom témájú médiaállományokat.

A Páduai Szent Antal-templom Bogárzón, Makó külterületén található. 1907-ben épült, a tervező Csorba József volt.

Története[szerkesztés]

A Makóhoz tartozó bogárzói tanyavilág hitélete először az 1892-es keresztállítással kezdődik. Ekkoriban templom hiányában az istentiszteleteket az iskola épületében tartották. Az itt élőkben hamarosan felmerült az igény egy külön templomra.

Az ügyet lelkesen támogatta Kayser Lajos prépost és Huber Ferenc, tanító. 1904-ben létrehozták a Bogárzói kápolna egyesületet. Farkas József, a város polgármestere telket, téglát és cserepet ajánlott fel az építkezésre. Lonovics Ilona, Lonovics József volt csanádi püspök rokona családi sírboltjára létrehozott alapítvány kamatait szintén a templom építésére szánta. Az építőanyagot a környék gazdái fuvarozták a helyszínre. A további költségeket a hívek és az esperesség adományaiból fedezték. A két harang közül a nagyobbik szintén adomány volt.

1905. október 13-án az egyesület közgyűlése megvásárolta a kijelölt földterületet. 1906. februárjában kapta meg Csorba József a megbízást a templom építésére. Májusban az iskolában népgyűlést tartottak a helybéliek, akik vállalták, hogy gondoskodni fognak a karbantartásról, e célból gyűjtést is szerveztek.

A templom 1907 nyarának végére elkészült; szeptember 1-jén szentelte föl Kayser plébános. 1910-ben tizennégy család egy-egy stációképet ajánlott fel. 1916-ig csak nagyobb ünnepeken tartottak szentmisét, de minden vasárnap volt úgynevezett szárazmise. 1925-ben a templom renoválásra szorult, de a hívek által erre a célra összegyűjtött pénz értékét vesztette. 1942-ben felépült a lelkészlak is.

Egy évvel később a hívők már a templom bővítését tervezték. A homokot és a téglák egy részét a hívek állták; 2000 pengőt is felajánlottak erre. A város képviselő-testülete megszavazta a még szükséges téglamennyiség átadását a bogárzóiaknak. A bővítés terveit Szabó Imre városi főmérnök készítette. 1943 októberében kezdődtek el a munkálatok és 1944. augusztus 29-én fejeződtek be. Öt nappal előtte Dehény Lajos megfestette a Páduai Szent Antalt ábrázoló oltárképet. A felszentelésre szeptember 3-án került sor, a szentelést Csepregi Imre plébános végezte. Az esemény nem zajlott le zökkenőmentesen a bombatámadásoktól való félelemben. A templom ablakainak költségét egy hívő fizette ki vallásos buzgalomból. Ugyanekkor tégla gyalogjárda épült a paplaktól a sekrestye bejáratáig; szigetelést kapott az épület, új lefolyócsatorna és függő ereszcsatorna is készült.

1956 után gyarapodott a templom berendezése: áldoztatórácsot, szőnyegeket, betlehemet, Szent József- és Szent Antal-szobrot kapott magánszemélyektől, a Szvetits tisztelendő nővérektől és a Szeged-móravárosi plébániától. 1959-ben a templom tornyának javítására került sor. 1961-ben újraszigetelték a nedves templomot, 1962-ben leverték a vakolatot a kiszárítás érdekében. 1963-ban javították a tetőt és a villámhárítót, bevakolták a templomot kívül-belül. 1964-ben mozaikkal rakták ki a szentélyt és a sekrestyét, és bekötötték a villanyt. Az utolsó házasságkötés az 1970-es években történt az épületben.

Jelenleg havonta egyszer tartanak itt miséket; az egykori 2000 fős gyülekezet mára harmincfősre zsugorodott.

2007 szeptemberében - az épület százéves évfordulóján - két egykoron itt tanított pedagógus, Puruczky József és felesége kezdeményezésére több felújítást is eszközöltek a templomon : kijavították a tető hibáit, kicserélték az ereszcsatornát és a villanyvezetést, kifestették a templombelsőt. A munkálatokat az egyház és a városi önkormányzat is támogatta. Szűcs Gábor és Nagy György renoválta a stációképeket. Szűcs Gábor édesapjával, Szűcs Mihállyal együtt új, erős kaput készített Németországból származó toldásmentes borovi fenyőből. Kakuja János jóvoltából az ajtó küszöbe rézborítást kapott. Az ünnepi szentmisét Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke celebrálta. Az városvezetés szándékai szerint a Leader-program forrásaiból szabadidőközpontot alakítana ki a templom körül, zarándoklatok és kirándulások kedvelt helyszínévé téve azt.

Leírása[szerkesztés]

A templom tégla alapokra épült cseréptetővel. Hét méter széles, tizenkét méter hosszú, 4 méter belmagasságú volt. Falmennyezete sík. A torony négyzetes alaprajzú, bádog toronysisakú, oldalhosszúsága két méter. Hajójának oldalai eredetileg nem voltak szabályosak. A bővítés után a templom meghosszabbodott öt méterrel; az apszis oldalai egyenlő hosszúságúak lettek. Belmagassága másfél méterrel nőtt meg. A szentély és a hajó közé vízszintes gerendázatú pillér épült, elválasztva a régi hajót az új szentélytől. Ablakok csak a keleti oldalon találhatóak.

Források[szerkesztés]