Immaculata-szobor (Makó)
A makói Immaculata-szobor (Szeplőtelen fogantatás-szobor) a Szent István-plébániatemplom kertjében található.
A műemléki védelem alatt álló szobrot (száma a műemlékjegyzékben 2743) 1760 körül állították fel a parókia előtti téren. A nép kőképnek, kűképnek nevezte, Giba Antal 1824-es térképén a helyet B[oldogságos] Szűz-Anya képe felirattal látta el. Az 1754-es térkép még nem ábrázolja, először Vertics József 1778. évi úrbéri térképe jelöli.
Története[szerkesztés]
A szobrot minden valószínűség szerint az 1718-ban téglából épült templom elé helyezték el, melyet mára lebontottak. Eredetileg magas lábazatra helyezett, kannelúra nélküli kompozit oszlopon állt, Szűz Mária fejét glória díszítette. Az 1835-ös Caninica visitatioból tudjuk, hogy az első kőből készült szobor volt, és a hívek adakozásából tartották fönn. Állításának ideje, az adományozóó kiléte ekkorra már feledésbe merült. Külön körmenetet a szoborhoz nem vezettek, de a hívő emberek templomlátogatáskor, vagy az onnan való távozáskor szoktak magánájtatoskodásokat végezni. A 20. század elején babafejes, festett léckerítéssel vették körbe. A városi tanács az 1960-as évek elején a szobor és a plébánia közötti téren sportpályát kívánt létesíteni, ezért az egyház kénytelen volt azt a templomkertben, az apszis mellé helyezni.
A szerkezetileg jól komponált alkotást, a négyzet keresztmetszetű lábazat hangsúlyos párkánya zárja le. Erre helyezték a karcsú kompozit fejezetű oszlopot. Mária földgömbön áll, fölfelé tekint, fején tizenkét csillaggal a koronája.[1] Arca kimondottan szép, tipikusan magyar női arc; a ruharedőzet anatómiai tökéletességgel követi a testet. Anyaga minden bizonnyal a Pilis kőbányáiból származó, úgynevezett brescsás, záványos, tehát nem homogén szerkezetű homokkő. A 18-19. századra a IV. Szixtusz-féle búcsúcédulák már a múlté lettek, de az előtte való rövid ájtatoskodás megmaradt a nép körében.
A szobrot a több rétegű festék fedte, a mázolás konzerválta, és védte az időjárás viszontagságaitól. Az első világháború idejéből származó fénykép még kitűnő állapotúnak mutatja. A templom szentélyéhez áthelyezve az emlékmű az árnyékos, széltől nem járt helyen pusztulni kezdett. Ezért az egyház 1999-ben megbízta Fésűs Károly szoborrestaurátort a műemlék helyreállításával. A kőszilárdítás, telítés, a plasztikai részek rekonstrukciója, és a szennyeződésektől való megtisztítás a német Remmers cég kőrestaurátori anyagával készült. A nagyobb hiányok pótlása rozsdamentes acél vázat kapott, ezeket furatokkal ragasztották be a kőanyagba.
A helyreállítás után a Mária-szobor a templom udvarában, a bejárati ajtótól balra lett felállítva. Újbóli felszentelését Gyulay Endre szeged-csanádi püspök 2000. december 13-án végezte; az eseményen részt vett Habsburg Ottó is, aki mécsest helyezett el az emlékmű talapzatán.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon - tizenkét csillag. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
Források[szerkesztés]
- Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6
- Katona Pál: Egyházi élet Makón, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Makó, 2004. ISBN 963 216 5187
- Tóth Ferenc dr.: A makói Szent István templom Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Makó, 2002. ISBN 963-202-954-2, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 202 959 2
