Püspöki rezidencia és kápolna (Makó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A kápolna épülete
Ez a vidék legszebb magyaros, klasszicista, kuriális épülete.

– Lotz Antal

A Makón, a Csanád vezér téren található püspöki rezidencia és kápolna a város egyik legszebb empire stílusú épülete, a helyi római katolikus felekezet fontos közösségi központja.

1826-ban épült fel a püspökök hivatalát biztosító rezidencia, Kőszeghy László temesvári püspök megbízásából, az építtető szándéka szerint nyári laknak. Kőszeghy 1800 és 1828 között igen sokszor tartózkodott Makón. Homlokzata 44 méteres, a lakosztályokat foglalja magába. Az empire stílusú püspöki hivatal tagoló elemei (lizénák és rilazitok) szabálytalan ritmusban törik meg az épület egyhangúságát. 1935-ben fiúinternátussá alakult át, 5 évvel később vezetését és a hívek gondozását szerviták vették át. 1950-ben az internátus megszűnt, az épületben diákotthon jött létre, Szent Gellért nevét felvéve. Az intézmény tábláját Habsburg Ottó leplezte le 1992-ben. Az épület jobb oldalához csatlakozik leglátványosabb része, a kápolna, ami egy időben épült a rezidenciával. Bejáratánál négy vaskos dór oszlop található, figyelemfelkeltő erőteljes párkánya és timpanonja, valamint bádoggal fedett tornya. Nagyboldogasszony tiszteletére áldották meg, védőszentje a Fájdalmas Szűz Anya. 1935-ig nem változott a kápolna alakja, külleme. Belseje modernizált, itt található Jámborné Balog Tündének, a város díszpolgárának Karácsony, húsvét, pünkösd című textilkárpitja.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során itt tartózkodott Horváth Mihály püspök és Róka József püspöki helynök, valamint Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója.

A kápolna műemléki védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2741.

Külső hivatkozások[szerkesztés]