Maros-ártér
| Maros-ártér | |
 | |
| A '70-es árvíz emlékére állított emlékmű, ahol annak idején az óriásbuzgárt megállították. Mögötte a Makó-Landori erdő fái. | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
| Terület | 28,52 km² |
| Alapítás ideje | 1990 |
| Felügyelő szervezet | Körös–Maros Nemzeti Park |
 Maros-ártér
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 11′ 04″, k. h. 20° 31′ 57″46.184498°N 20.532432°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 04″, k. h. 20° 31′ 57″46.184498°N 20.532432°E | |
A Makó-Landori Erdő hivatalos elnevezése szerint Maros-ártér, a Körös–Maros Nemzeti Park területét képezi, annak hét törzsterületének egyike, melyet 421 hektáros területével 1990-ben nyilvánított védett területté a 6/1990. (III.31.) KVM rendelet. Ezen terület őrzi a Maros hullámterében[1] lévő hajdani keményfás ligeterdők flóráját és faunáját, mely eltér mind a középső-, mind a déli tiszai árterek erdőtársulásaitól. Az erdők területe továbbá fontos kapu, kilométereken át jelent élőhelyi kapcsolatot az erdélyi és a bánáti fajok között. Védetté nyilvánításának oka, továbbá, hogy szaporodó-, táplálkozó-, vonuló- és pihenőhelyet biztosítsanak a puszták, az ártéri erdők és a köztük lévő gyepek állatvilágának, valamint, hogy megőrizzék ökológiai folyosói szerepét, melyet a Kopáncsi-puszta és a Maros-völgy életében tölt be. Illetve számos madárfaj vonulásában tölt be jelentős szerepet, ilyen a gatyás ölyv vagy az őrgébics.
Az erdőt tölgy-szil-kőrisliget alkotja, állatvilágát, pedig főleg ízeltlábúak és puhatestűek alkotják, de állománya gazdag halakban és énekesmadarakban is, található holló, kabasólyom, vörös vércse, vízityúk, karvaly, kuvik, szalakóta, búbos banka, gyurgyalag, kis- és nagyfakopáncs, fekete harkály, ökörszem, fakusz, őszapó, és a függőcinege populáció is említésre méltó.
A Maros ártér
[szerkesztés]A Makó-Landori erdők területe az 1990-es védetté nyilvánítás után, az 1999-es bővítések keretében a Maros menti erdők és gyepek részeként a Körös–Maros Nemzeti Park részévé vált. A folyó hullámtere a Magyarországra érkező szakaszától a Tiszába ömléséig terjed, Szeged-Tápéig. Ezt az utat meredek falak, homokzátonyok jellemzik, növényvilági tekintetben füzek, fekete és fehér nyárfák. Természetvédelmi értelemben legnagyobb értékei a hosszan elnyúló fűz- és nyárligeterdők és a közéjük beékelődő keményfás ligeterdők, mint a Makó-Landori erdők, valamint a folyón zajló migráció, amellyel árvizek által sodort élőlények érkeznek a területre.
| Az erdőket felépítő fafajok | |
|---|---|
| magas kőris, magyar kőris, kocsányos tölgy, szilfa | 75% |
| fűzfa, nyárfa, fekete nyár, | 15% |
Állatvilág
[szerkesztés]Halak
[szerkesztés]- homoki küllő (Gobio kessleri)
- selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)
- magyar bucó (Zingel zingel)
- német bucó (Zingel streber)
- sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus)
- kurta baing (Leucaspius delineatus)
- kőfúró csík (Sabanejewia aurata)
Hüllők
[szerkesztés]- kecskebéka (Rana esculenta)
- mocsári béka (Rana arvalis)
- barna varangy (Bufo bufo)
- barna ásóbéka (Pelobates fuscus)
- vízisikló (Natrix natrix)
- mocsári teknős (Emys orbicularis)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az ártér azon része, amely a töltés víz felőli oldala és a meder széle között helyezkedik el vagy két átellenes töltés közötti terület a vízfelszínnel együtt
Források
[szerkesztés]- http://www.nagyutazas.hu/magyar/magazin/article.php?id=402&lstresults=10[halott link]
- https://web.archive.org/web/20130615195802/http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Mak%C3%B3-Landori_erd%C5%91k_TT_%28Maroslele%29
- http://csongrad-megye.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=49&Itemid=1&limit=1&limitstart=2[halott link]
- http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/?pg=menu_1136
- https://web.archive.org/web/20091113121631/http://www.kmnp.hu/hu_kmnp_reszterulet10.htm
- http://www.partfal.hu/mako