Vita:Szent-Györgyi Albert

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Dodi123 6 hónappal ezelőtt a(z) Untitled témában
A 20 éves magyar Wikipédia legjobb szócikkeinek egyike
A magyar Wikipédia jubileumi versenyén a 20 év legjobb szócikkei között a szerkesztők szavazatai alapján a
Szent-Györgyi Albert című szócikk

„Tudós életrajz” kategóriában

második helyezést ért el!
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (kitüntetett besorolás)
Kémiai témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)
Orvostudománnyal kapcsolatos szócikkek (kitüntetett besorolás)

Untitled[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 6 hónappal ezelőtt5 hozzászólás5 résztvevő

nem akkora a cikk, hogy beleférjen 4 kép. És ha választanin kell, akkor inkább fotó legyen benn róla, mint szoborkép. Nikita 2006. április 22., 09:44 (CEST)Válasz
1930-ban még nem volt Szegeden biokémiai tanszék!!!--Márti 2007. április 12., 22:32 (CEST)Válasz


nagyapja, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus, nagybátyja, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus)

A nagyapja és a nagybátyja is ugyanakkor született és ugyanabban az évben halt meg?HegedusImre 2023. október 8., 14:40 (CEST)Válasz

Köszönet az észrevételért. Valószínűleg figyelmetlen másolás következtében kerültek kétszer az apja adatai oda. A nagybátyja adatait most adtam meg.
Dodi123 vita 2023. október 8., 17:07 (CEST)Válasz

Finnország[szerkesztés]

Az angol szócikk ezt tartalmazza: "In 1937, he received the Nobel Prize in Physiology or Medicine "for his discoveries in connection with the biological combustion process with special reference to vitamin C and the catalysis of fumaric acid". Albert Szent-Györgyi offered all of his Nobel prize money to Finland in 1940. (The Hungarian Volunteers in the Winter War travelled to fight for the Finns after the Soviet invasion of Finland in 1939.)"

Ez nem ugyanaz, mint amit a magyar tartalmaz! Melyik az igaz? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.132.156.182 (vitalap | szerkesztései)

Képfigyelmeztetés[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 16 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2007. szeptember 29., 00:38 (CEST)Válasz

Kéznyújtás visszautasítása[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 9 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

A Rubicon 2014. decemberi száma közölte Czeizel Endre Szent-Györgyi Albert c. cikkét, amelyben szó szerint az alábbi olvasható:
„Végül hadd említsek itt meg egy Klein Györgytől hallott történetet: Klein fiatalon részt vehetett Szent-Gyögyi Albert egyik Woods Hole-i kerti partiján, és a bemutatkozáskor kifejezte tiszteletét, mondván, a két legnagyobb magyarnak Szent-Györgyit és Bartókot tartja. S akkor érzékelte a Nobel-díjas tudós elkomorodását. Nem értette, mivel bánthatta meg, ezért a parti végén meg is kérdezte tőle. Szent-Györgyi némi vonakodás után elmondta, hogy miután megkapta a Nobel-díjat, a Zeneakadémia egyik koncertjén találkozott az általa nagyon tisztelt Bartók Bélával, és bemutatkozott neki: >>Szent-Györgyi Albert vagyok, úgy érzem, nekünk ismernünk kell egymást.<< Kéznyújtása azonban viszonzatlan maradt, sőt Bartók szótlanul otthagyta. Szent-Györgyi ezt a fájdalmas visszautasítást élete végéig nem tudta feledni…” (i. m. 41. o. 2. bek.) --Ronastudor a sznob 2015. január 6., 12:50 (CET)Válasz

BB biztosan szégyellte az apja által kreált fajmagyar nemességét a valódi nemesember előtt. Vagy csak egyszerűen irigyelte a „tacskótól”. Voxfax vita 2015. január 6., 14:06 (CET)Válasz

Kossuth-díj[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 8 évvel ezelőtt12 hozzászólás5 résztvevő

A kommunista kormány 1948 március 15-én kiutalta neki a díjat, de Szent-Györgyi nem jött haza Amerikából átvenni azt.( Emigrált 1947 augusztusában.) A hírlapi tudósítások szerint ő Kossuth-díjas ,de a díját valószínűleg odaítélték, Ivánovics Györgynek 1948. március 21-én, miután realizálták, hogy Szent-Györgyi nem veszi azt át.A Délmagyarország aktuális cikkeiből (1948. március 15-i és 21-i szám)ez következtethető ki.Tasiné Csúcs Ildikó vita 2016. április 1., 15:30 (CEST)Válasz

Arról van valami forrás, hogy Szent-Györgyi visszautasította volna a díjat (mint Blaskó Péter 2008-ban) vagy visszavonták volna tőle? A legtöbb forrás Kossuth-díjasként szerepelteti. Cassandro Ħelyi vita 2016. április 1., 16:06 (CEST)Válasz

Kiegészítés: a Kossuth-díj kezdetben többfokozatú volt. Szent-Györgyi az általam ismert források szerint 1948-ban az I. fokozatot kapta, míg Ivánovics a II. fokozatot. Nem tudom, hogy akkor felcserélhető lehetett volna az egyik a másikkal. Cassandro Ħelyi vita 2016. április 1., 16:09 (CEST)Válasz

@Pasztilla:, erre rá tudsz kérlek nézni? Cassandro Ħelyi vita 2016. április 1., 20:02 (CEST)Válasz

A Kossuth-díj-almanachok nem térnek ki ezekre a finomságokra, csak szerepeltetik őt a díjazottak sorában, ahogy Ivánovicsot is. Minden életrajzi lexikonom és Szent-Györgyi-írásom, ami van itthon, pusztán a Kossuth-díj elnyerését említi. Az 1948. júliusi akadémiai gyűlésen még a tiszteleti tagok között hirdették ki a nevét, ismerve az akkori időket, ha a párt az említett Kossuth-díj-affér után márciusban persona non gratává nyilvánította, fura, hogy négy hónappal később még mindig ünnepelt akadémikus lehetett. (Csak 49-ben zárták ki, akkor már nihilisztikus tudós, aki a modern biológia fejlődését megakadályozta, és 1950-ben már az 1948-ban Kossuth-díjban részesült akadémikusok között sem említi az Akadémiai Értesítő, de hát ez a múlt átírása is lehet.) Szal nem tudom. A Délmagyarország beidézett számait kellene látni. Pasztilla 2016. április 1., 20:37 (CEST)Válasz

Neumann-nal és Bayjal folytatott 48-49-es leveleiben sem találom a Kossuth-díj említését. Nem nagyon izgathatta, az tény. Minden másról ír, erről nem. Pasztilla 2016. április 1., 20:39 (CEST)Válasz

Szent-Györgyi semmilyen életrajzi művében nem említi ezt a díjat.Megnéztem az eredeti angol szövegeket.Levelezésében nincs nyoma, életrajzírója Moss(Ralph W. Moss:Szent-Gyögyi Albert Typotex, Bp. 2003.) sem említi. A Délmagyarország számai a következő linkeken érhetők el:http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01948/00062/dm_1948 és http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01948/00067/dm_1948_067.pdf Ezek lényege, hogy 1948. március 15-én Sz-Gy-nek is kiutalták a díjat, ugyanakkor, amikor Szegedről Csak Jancsó Miklós részesült ebben az elismerésben.Ez volt a március 14-i cikk, rá egy hétre március 21-én arról tudósít a lap, hogy hárman kaptak Szegedről Kossuth-díjat Jancsó Miklós, Straub F. Brunó (Szent-Györgyi tanítvány) és Ivánovics György .Tehát a két utóbbi kutató később kapta meg az elismerést.Csak gyanú részemről, hogy a Sz-Gy Kossuth-díját adták oda ezeknek.Szent-Györgyi 1945 szeptemberétől a pesti egyetemen dolgozott.Onnan ment (emigrált Svájcba, majd az USA-ba), de úgy, hogy hivatalosan szabadságon volt.Lásd Szabó-Zallár: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény Szeged 1989. p.332-340.Van-e dokumentum arra vonatkozóan, hogy egyáltalán értesítették őt erről a díjról? Ha ez megtörtént volna, ő akkor sem jött volna el érte, mert már nagyon megromlott a kapcsolata a pártvezetéssel. Lásd http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/5801/1/Szeged_Sz_Gy.pdf Valóban minden listán ott a neve, de soha nem vette át a díjat!Szerintem ezért inkább az érdekességek közé kell majd jelölni, így lesz a legkorrektebb.A Díj kétfokozatúságáról nem tudok, lehet, hogy ez valamit befolyásol.Milyen ötletetek van? Tasiné Csúcs Ildikó

Az első linket nem látom. Tildy Zoltán egyébként 1948. március 14-én adta át a díjakat. Pasztilla 2016. április 4., 19:27 (CEST)Válasz

Elérhető a következő linkről. http://contenta.bibl.u-szeged.hu/ a Délmagyarchív linkre kattintva.Itt ki lehet választani az évet, hónapot, napot.1948. március 14 és 1948. március 21. Mindkét estben a pdf-ek 5.oldalán van a híradás a Kossuth-díjról. Szent-Györgyi 1947-es távozása után először 1973-ban (!) látogatott haza, majd 1978-ban.( lásd Moss p.249. 19. fejezet a Szent-Györgyi balett) egyik alkalommal sem került szóba a Kossuth-díj. 1948.ban egyszerűen nem jött haza átvenni! Az is lehet, hogy nem is tudott róla. Akkor ez nagyon veszélyes vállalkozás lett volna, mert az amerikaiak valószínűleg nem engedték volna újra belépni az USA-ba,még így is folyamatosan vizsgálták a kommunista kapcsolatait.Lásd Moss. A hidegháború időszaka volt, amikor minden kelet-európai 'kommunista kémként' volt nyilván tartva az Államokban.Tasiné Csúcs Ildikó

Nem tudom, jó-e az elképzelésem? Az odaítélt díjat elnyert díjnak kell számítani, ha azt hivatalosan nem vonták vissza. Példaképpen felhoznám a Nobel-díjasok közül Paszternak-ot (1957) és Sartre-ot (1964) akik nem vették át/fogadták el a nekik ítélt díjat. Ennek ellenére mindenhol úgy szerepelnek mint díjasok, s van ahol meg sem említik, hogy nem vették át. Ez nem érvényes a Kossuth-díjra? – Pegy22 vita 2016. április 5., 14:40 (CEST)Válasz

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium hivatalos honlapján 2010-ben megjelent az 1948–2008 között Kossuth-díjban részesültek névsora. Abban szerepel Szent-Györgyi Albert (I. fokozat), Straub F. Brúnó (II. fokozat) mellett Jancsó Miklós ifj. (II. fokozat) és Ivánovics György (II. fokozat) is. Egyik névnél sem szerepel az, hogy megosztva kapta volna. Ezzel megdőlni látszik, hogy Szent-Györgyi díját osztották el Jancsó és Ivánovics között, ami egyébként eléggé valószínűnek látszott, és nekem is ez volt az első gondolatom (az első fokozat 20000, a II. fokozat 10000 forint volt ekkoriban). A díjat egyébként utólag hivatalosan egyetlen alkalommal vonták csak vissza: „Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet 1953 decemberben visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta. Még '56 után sem történt ilyen, hiába javasolta '59-ben a Politikai Bizottság többek között Déry Tibor, Mérei Ferenc vagy Zelk Zoltán Kossuth-díjának visszavonását.” (idézet innen). Nagy valószínűséggel nem vette át, de hivatalosan nem is vonták vissza tőle. Az, hogy ő ezt a díjat sosem emltette, betudható annak is, hogy egyszerűen nem foglalkozott vele, esetleg nem is tudott róla, de még az is, hogy nem tartotta említésre méltónak a kommunisták által alapított díjat (amit ráadásul át se vett). Mindezek alapján szerintem jogosan szerepel az életrajzában a Kossuth-díj, mert azt odaítélték neki, és soha nem vonták vissza. – Dodi123 vita 2016. április 5., 16:08 (CEST)Válasz

Ha valaki hozzá tud férni valamelyik könyvtárban, 1988-ban az Akadémiai kiadó Kossuth-díjasok és állami díjasok almanachja címmel megjelentetett egy lexikont, amelynek összeállítója a Minisztertanács titkársága volt. A kiadvány nemcsak felsorolja az 1948–1985 között e kitüntetésekben részesült személyeket és ezek életrajzát sorolja fel, hanem magáról a díjról, a kiosztásuk körülményeiről is szól. Ebben mindenképpen szerepelne az, ha Szent-Györgyinek végül nem ítélték volna oda, vagy bármikor később visszavonták volna tőle díjat. Az almanachról szóló ismertetésben az első díjazottak között felsorolják Szent-Györgyit is, és nem utalnak arra, hogy ezt tőle bárikor visszavonták volna (de egész biztosat csak az almanach forgatása révén lehet állítani). Az ismertetést a regisztrációhoz kötött arcanumban találtam, de azért megadom a linket, hátha más is hozzáfér: Kossuth-díjasok és állami díjasok almanachja. – Dodi123 vita 2016. április 5., 16:46 (CEST)Válasz

Megnéztem a könyvet, ott is szerepel a díjazottak között, az arany fokozatot ítélték oda neki.De semmilyen információ nincs arról, hogy is juttatták el neki, mert nem volt itthon ez biztos és nem vette át.Mivel a díjat gyakorlatilag akkor osztották ki először,Sz-Gy azt sem tudhatta, hogy ilyen díj van.A nagykövetségen keresztül értesíthették volna, de erről sem tudunk.A tanácsotokat szeretném kérni, hogy is szerepeljen ez. A Wikipédia elveivel ellenkezne, ha nem szerepelne a szócikkben, illetve a megfelelő helyen, hiszen minden forrásunkban ott a neve. De valahol annak is szerepelnie kellene, hogy nem vette át, de nem is utasította el a díjat.Tasiné Csúcs Ildikó vita 2016. április 6., 11:56 (CEST)Válasz

Az Érdekességek szakaszba már beírtam, hogy kitüntették, de soha nem vette át. Esetleg még kiegészíthető azzal, hogy „Nincs információ arról, hogy egyáltalán tudott-e a kitüntetéséről.” – Dodi123 vita 2016. április 6., 12:04 (CEST)Válasz

Érdekességek fejezet[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 8 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

"A 2009. szeptember 9-ei az MTV2 televízióban vetített monográfia szerint az érmet egy finn arisztokrata vásárolta meg, és ajánlotta fel a múzeum számára. A tudós nem tudta, hogy az érem végül mégis előkerült."

Ez a mondat számomra nehezén érthető. Milyen érem?

Robogos vita 2016. április 7., 12:52 (CEST)Válasz

Tippem szerint a Nobel-díjhoz tartozó érméről van szó, de egyetértek, ez tisztázásra szorul. Cassandro Ħelyi vita 2016. április 7., 16:23 (CEST)Válasz

Magyar Szabadság Érdemrend[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 8 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Szükség lenne egy forrásra ahhoz az információhoz, hogy 1946-ban megkapta a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatát. Ennek ugyanis az általam ismert forrásokban nem találom nyomát. Az érdemrendet először 1946. május 11-én adták át, ekkor 139 partizán részesült az ezüst és 84-en a bronz fokozatban. E kitüntetettek teljes névsorát tartalmazza A tett című folyóirat (a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetségének lapja) 1946. május 11-i száma. E listán nem szerepel Szent-Györgyi neve. (A kitüntetettek névsorát tartalmazó oldal fényképe megjelent a Hadtörténelmi Közlemények 1983. 3. szám 442. oldalán). Második alkalommal 1946. augusztusban adományozták a kitüntetést, ekkor az ellenállási mozgalom hősi halottai és vezető egyéniségei, valamint külföldi katonaszemélyek kapták. Esetleg ekkor kaphatta, mint az ellenállás vezető egyénisége, mert csak az ekkor posztumusz kitüntetett hősi halottak névsora áll rendelkezésemre. Harmadik alkalommal 1946. szeptemberben magyar rendőr- és katonatisztek kapták, ezek között biztosan nem szerepelt. Negyedik alkalommal 1946. október 14-én mindössze két személy kapta, az egyik Tildy Zoltán fotoművész, a másik személy kilétét nem említi a forrás. Esetleg ő lehetett a másik. 1946-ban még decemberben osztották a kitüntetést, az ez alkalommal kitüntetettek névsorát nem sikerült megtalálnom. Ekkor is kaphatta. Mindenképpen jó lenne egy forrás ahhoz, hogy valóban részesült-e ebben a kitüntetésben, és mikor. – Dodi123 vita 2016. április 7., 15:45 (CEST)Válasz

Források[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 8 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

A cikkel kapcsolatban merült fel bennem a kérdés. Miért van annyi forrás megadva, amikor sokból egy árva szó nincs magában a cikkben. Itt nem csak idézetekre gondolok, hanem mint történet vagy adat is. Szerintem az, hogy egy írás a tudósról szól vagy éppen csak szerepel a neve benne, nem kellene a Források szakaszt hosszabítsa, ha benne levő információ semmivel sem bővítette a cikket. ;-) – Pegy22 vita 2016. április 12., 16:54 (CEST)Válasz

A Wikipédia:Szócikkek felépítése útmutató ismerteti, hogy az egyes szakaszokba milyen tartalmak kerüljenek. Ez alapján érdemes átgondolni a források szakaszban most olvasható művek némelyikének esetleges áthelyezését a „További információk” szakaszba, ha azok ténylegesen nem lettek felhasználva. – Dodi123 vita 2016. április 12., 17:12 (CEST)Válasz

hivatkozások újszerűsége[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 8 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

Kezdő szerkesztőként szeretném tudni, hogy a források vagy további információk felvitelénél, illetve a felvitel eldöntésében (bekerüljön ne kerüljön) figyelembe veendő-e, hogy mikor írták.Tehát preferáljuk-e jobban, hogy ez újabb, esetleg frissebb információ. Ez különösen politikai beállítottságú írásoknál számít, mivel ezek egyes problémákban elavultak lehetnek.Szeretném tudni a véleményeteket, tapasztalatotokat.Tasiné Csúcs Ildikó vita 2016. április 14., 20:19 (CEST)Válasz

Ha az újabb forrás valamilyen kérdésben felülírja (módosítja, esetleg felülírja) a korábbit, akkor célszerű az újabb forrás szerepeltetése. Ha szükséges, vagy a szövegben említve van a korábbi forrás szerinti – azóta elavultnak tekinthető vagy módosított információ – akkor jegyzetként a régi forrásra is hivatkozni lehet (nem a forrás vagy a további információk szakaszban, hanem a jegyzetek között). Ha valamilyen információ jelenleg is vitatott, vagy a korábbi ismeretekkel szemben új források alapján megváltozott, akkor arra érdemes a szövegben kitérni, ezzel azok bizonytalanságát is eloszlatni, akik esetleg a korábbi információ birtokában voltak, és itt mást olvasva esetleg nem tudnák eldönteni, ők tudták rosszul, vagy a wikiben szerepel tévesen. – Dodi123 vita 2016. április 14., 21:25 (CEST)Válasz

forrás megbízhatósága[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 7 évvel ezelőtt3 hozzászólás3 résztvevő

Kedves Szerkesztőtársak!

Mit gondoltok, hogy modernkori emberről szóló szócikk szerkesztésénél, megbízható-e a kérdéses ember saját önéletrajzi írására, visszaemlékezésére, naplójára hivatkozni? Főleg akkor, ha az ott leírtak teljesen egybecsengenek a későbbi forrásokkal, azaz tárgyszerűségükben teljes azonosak. Szerintem ilyenkor az eredeti forrás megjelölése a legkorrektebb eljárás. És ha ez idegen nyelvű, talán nem árt ennek a fordítását sem megadni. A fordításnál pedig-hangsúlyozom 20. századi emberről van szó-elsőbbséget élvezhetnek a modernebbek.Azok, amelyek közelebb állnak a mai szóhasználathoz, persze a pontosság kedvéért lehet másokat is megadni. Érdekelne a Ti tapasztalatotok. Köszönettel:Tasiné Csúcs Ildikó vita 2016. május 7., 22:30 (CEST)Válasz

Mint az e-mailben írtam, nem a megbízhatóságot vonom kétségbe. A formát, hogy csak a neveket adod meg (Szent-Györgyi, Tasiné Csúcs) találtam hiányosnak. Egészítsd ki az írás/cikk címével a akkor rendben van. Írásokra lehet hivatkozni, ha nincsenek is feltéve a netre, de valami azonosítót (legalább a címet) meg kellene adni. – Pegy22 vita 2016. május 8., 15:33 (CEST)Válasz
Azzal nincs semmi probléma, ha a források között teljes címmel és a kiadás/megjelenés helyével, idejével megadott művekre csak a szerzővel és könyv esetén oldalszámmal történik a refes hivatkozás. Ha egy szerzőtől több mű is fel van sorolva a források között, akkor még a kiadás évét kell feltüntetni. Ha azonos évben megjelent több műre/publikációra történik utalás a forrásban megadottak közül, akkor pedig a szerző és a cím első néhány szavának megadása elegendő. – Dodi123 vita 2016. május 8., 16:11 (CEST)Válasz

Kifogások Hollófernyiges szerktárs változtatásaival kapcsolatban[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 7 évvel ezelőtt10 hozzászólás2 résztvevő

A @Hollófernyiges: szerktárs által végzett módosítások révén 8889 byte-nyi információval lett szegényebb a szócikk. Elfogadva azt, hogy az ismétlődések elkerülése érdekében elképzelhető bizonyos tartalmak összevonása, azonban az életrajz megítélése szempontjából fontos információk ekkor sem tüntethetők el. A törlések következtében az alábbi – életrajzi szempontból fontos – információk vesztek el:

  1. A Kossuth-díjával kapcsolatos információk, és a teljes Érdekességek szakasz, amiben a szócikkbe nem feltétlenül illeszkedő, de olyan adalékok vannak életével kapcsolatosan, amelyek érdeklődésre tarthatnak számoz.
  2. A Zilahy Lajossal való kapcsolata és az a korábban tévesen elterjedt információ, amit az újabb kutatások megcáfolta, hogy Zilahy bebörtönzése miatt távozott volna külföldre
  3. Az átfogalmazás révén úgy értelmezhető, hogy Szent-Györgyi a Polgári Demokrata Párt révén lett képviselő, holott ő (11 más neves személyiséggel együtt) egy külön törvény alapján lett a Nemzetgyűlés tagja.
  4. Tévesen szerepel az az információ, hogy Wallenbergtől kapott svéd állampolgárságot, azt ugyanis a svéd királytól kapta, Wallenberg csupán átadta az útlevelet.
  5. Tévesen szerepel az az információ, hogy Ráth Istvánt a szovjetek tartóztatták le, őt ugyanis Rákosiék tartóztatták le és kínozták meg, és Szent-Györgyi éppen a szovjetek segítségével szabadíttatta ki.
  6. Nem Bethlen István kérte fel az iszambuli útra, hanem Alpáry Imre. Az ő neve ugyan nem szerepelt a szócikkben, de az a megfogalmazás, hogy Kállay Miklós miniszterelnök tudtával repült Isztambulba, az legalább pontos, míg Bethlen István említése ilyen szempontból nem felel meg a valóságnak.
  7. Egy Nobel-díjas tudós esetében szinte már kegyeletsértő, hogy bulvárszinten olyan magánéleti információk kerültek a szócikkbe, amelyeknek nincs közük a tudós munkásságához. – Dodi123 vita 2016. szeptember 13., 10:44 (CEST)Válasz


Lássuk először, hogy miért volt szükséges a cikk részbeni újraírása, illetve átrendezése:

  • az infobox telezsúfolt, két képernyő hosszú. Egy infobox célja, hogy az olvasó könnyen gyorsan megtalálja az alapvető információkat, ez ebben az esetben nyilván nem, vagy alig teljesült.
  • a bevezető egy összehányt adathalmaz, irreleváns információk benne vannak (Ronald Reagan), de pl az izomműködés felfedezése vagy politikai szerepe nincs
  • az életét leíró rész kétszer szerepel, előbb egy rövid teljes életrajz, majd a magyarországi élete külön, részletesebben.
  • fontos dolgok teljesen vagy részlegesen hiányoznak az életrajzból: családi háttér (Lenhossék-dinasztia, ami a származási fa végigkattintgatásával éppen összeszedhető, de említési szinten legalább alapvető lenne), első világháborús tevékenysége, mivel foglalkozott a hexuronsav felfedezéséig, a felfedezés körülményei, hogyan azonosította a C-vitaminnal, az elsőbbségi vita, amerikai kutatásai, a mainstreamtől eltérő kvantumbiológiai nézetei. Ehelyett teljes bekezdések vannak a paprikatermelő Rt-ről meg arról hogy mégsem Zilahy, hanem Ráth letartóztatása vezetett az emigrációjához
  • emellett konkrét tévedések vannak benne, mint a liége-i professzorsága, amiről a forrásul adott újságcikk elolvasásával kiderül, hogy csak néhány előadást tartott ott. Félrevezető az az állítás is, hogy a fumársav szerepének tisztázása vezetett a C-vitamin felfedezéséhez, mert 1931 előtt Szent-Györgyi egyáltalán nem foglalkozott vitaminokkal meg skorbuttal és tulajdonképpen utána sem sokat.
  • szerepel benne egy jó hosszú publikációs lista, ami wikipédiás szócikkekben egyáltalán nem szokásos és már rég törölni kellett volna. A fentebb felhozott 8K-s méretcsökkenés jórészt ennek eltávolítása miatt történt (annak ellenére, hogy az életrajzi rész jelentősen bővült) A csökkenés másik oka, hogy az irodalomban szereplő esszékötet (The intellectual heritage of Albert Szent-Györgyi) minden egyes esszéje külön fel volt sorolva: ezt is töröltem, gondolom, nyilvánvaló, hogy miért volt fölösleges abban a formában. Fentebb már mások is panaszkodtak, hogy a Források szakasz túl hosszú és feltehetően olyan műveket is tartalmaz amiket ténylegesen nem használtak fel a cikk megírásakor.

És akkor lássuk a @Dodi123: által felhozott kifogásokat:

  • a kocsmafalokon folyó diskurzusok és személyesen beszélgetések alapján úgy tudom (tapasztalt szerkesztőtársak cáfoljanak vagy erősítsenek meg), hogy az Érdekességek alpontokat ki kellene irtani a cikkekből. Ha érdekes, szerepeljen a cikk megfelelő részében. Ennek megfelelően a régi Érdekességek szakasz egyes részeit áthelyeztem, más részeket (tiszteletbeli tagságok vagy elnökségek különböző nem szakmai szervezeteknél, amire mint országos hírességet kérték fel és érdemleges tevékenységéről bennük nincs információ) kitöröltem.
  • ahogy feljebb írtam, szerintem fölösleges részletesen taglalni, kinek a letartóztatása vezetett az emigrációjához. A végeredmény az új változatban is szerepel, csak nem egy bekezdésben, hanem egy mondatban. Szent-Györgyinek hálistennek hosszú és eseménydús élete volt, így is nagyon sok érdekes részletet ki kellett hagyni. Ha úgy gondoljátok, hogy ez van olyan fajsúlyú kérdés, hogy annyit írjunk róla, mint mondjuk az életről szóló nézeteiről, nem fogok tiltakozni.
  • aki látott már kiemelt vagy akár jó életrajzi cikket (és Dodi123 biztosan, mert elég régi róka ő itt a Wikin) az tudja, hogy a magánéleti érdekességek bizony mindenütt szerepelnek. Megírtuk, hogy Richard Wagner elcsábította a kollégája feleségét vagy hogy Freud kokainfüggő volt, attól ez még nem kegyeletsértő. Az olvasót valószínűleg érdekli, hogy miért volt négy felesége Szent-Györgyinek.
  • A Kossuth-díjról csak annyi szerepel a régi változatban, hogy ő maga valószínűleg nem is tudott róla. Ezért hagytam ki az életrajz szöveges részéből (díjai között ott van), de végül is ez tényleg érdekes lehet, egy-két mondatot megér.
  • a svéd állampolgárságot illető kifogás - elnézést, de szerintem kötekedés. Nyilván nem a nagykövet adományoz állampolgárságot és nyilván nem a svéd király fog Budapestre utazni átadni. Az útlevelet a nagykövet adta át, ahogyan a szövegben szerepel.
  • a párttagságot, az isztambuli útra való felkérést illetően és hogy ki tartóztatta le Ráth Istvánt forrással tudok szolgálni (Moss könyvében így szerepel). Ő az infóit Szent-Györgyitől kapta, aki lehet, hogy évtizedek távlatából rosszul emlékezett; ezt megfelelő forrással korrigálni lehet. Ezek azonban részletkérdések, és emiatt visszavonni a teljes szerkesztést ami rengeteg új, alátámasztott információt tartalmaz, eléggé barátságtalan lépés. – Hollófernyiges vita 2016. szeptember 15., 09:29 (CEST)Válasz
Viszontválasz a válaszra

Köszönöm, hogy részletesen válaszoltál az általam felvetett problémákra, de nem győztél meg. A szócikk szerkezetével kapcsolatban több dologban egyetértek, a tartalmi eltérések nagy részével azonban nem. Mivel minden esetben Moss könyvére hivatkozol, a legtöbb kérdésben akkor tudnék neked igazat adni, ha a szócikk címe az lenne: Szent-Györgyi Albert élete és munkássága Ralph W. Moss könyve alapján. Egyetlen, mégoly részletes és kiváló mű, mint Mossé sem adhat azonban teljes, hiteles és objektív képet egy tudósról. A könyv néhány állítását szembe kell állítani a levéltárakban az utóbbi időkben feltárt hiteles dokumentumokkal, és azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar fordításból olyan fontos részek maradtak ki, amelyek más megvilágításba helyeznek tényeket, illetve forrásai voltak a köztudatban elterjedt téves nézeteknek, sajnálatos módon éppen a wikipédián korábban olvasható szócikkben előfordult információk alapján. Mivel mindenkinek az az érdeke, hogy a szócikk a lehető legtökéletesebb legyen, minden lényeges információ szerepeljen benne Szent-Györgyi életével és munkásságával kapcsolatban, ugyanakkor a téves információk kikerüljenek belőle, érdemes részenként elemezni és összehasonlítani a két változatot, rámutatva a hiányosságokra és a hibákra. Az egyes részeket a későbbi nyomon követhetőség érdekében alszakaszokba helyeztem, és mivel a célom nem a parttalan vita, hanem a szócikk közös erővel történő jobbítása, ezért minden alszakaszban javaslatokat teszek. Az egyes alszakaszokat külön-külön aláírom, hogy ezekre vonatkozóan külön is lehessen a vitát folytatni. – Dodi123 vita 2016. szeptember 16., 23:41 (CEST)Válasz

Infobox[szerkesztés]

Az infobox − szerintem − a szócikk hosszához képest nem túl hosszú. Amit kivettél belőle, az a feleségei felsorolása és a gyermeke feltüntetése, illetve a szakmai kitüntetéseket csökkentetted le. Azt írod, hogy az infobox célja hogy "az olvasó könnyen gyorsan megtalálja az alapvető információkat" ez éppen a te módosításaid révén szűkült le. Ha már a tudós infobox sablon tartalmazza ezeknek az információknak a lehetséges megadását, akkor miért ne legyen benne? Ugyanakkor egyikünk változatában sem szerepel az infoboxban olyan fontosnak tekinthető alapinformáció (amely a sablonban szintén megadható információ), mint az akadémiai tagság kelte, jelentős munkái, tudományos publikációi száma, ki volt rá hatással, kire volt hatással. Az előzőekkel szemben beírtad plusz adatként iskoláihoz a Fitzwilliam Főiskolát, amely viszont a szövegben sehol nincs említve sem, és a kimaradottaknál kevésbé releváns információ. Átírtad a citromsavciklust citrátciklusra, és kekeckedésnek tűnne, ha ezt kifogásolnám, de az érvem az, hogy a wikipédiában citromsavciklus név alatt szerepel ennek leírása, amire egyébként te is linkeled az általad megadott citrátciklust. Ez a módosítás szerintem itt szükségtelen. A szövegben szinonímaként használható a két fogalom, ha az első említésnél zárójelben meg van adva a másik is, jelezve, hogy ez szinonímaként használatos. Izombiokémia helyett izomműködésre javítottad a működési területet, ami szakmailag hibás, mivel nem magát az izomműködést vizsgálta, hanem ahogyan a szövegben is szerepel: az izomműködés biokémiájával, a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárásával foglalkozott. Az valóban vitatható, hogy a díszdoktori címek szerepeljenek-e itt az infoboxban is, vagy elég csak a díjai, kitüntetései szakaszban. Ugyanakkor azonban nem hagyható ki innen (bár valóban nem kifejezetten szakmai díj, de szakmai munkája elismeréseként kapta), a Corvin-koszorú, a Kossuth-díj és a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje. Azon lehet vitatkozni, hogy a Magyar Szabadság Érdemrend bekerüljön-e ide, mert azt az ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységéért kapta.
Javaslom, hogy a változtatásaid előtti infobox maradjon meg, kihagyva belőle a díszdoktori címeket, de kerüljön bele a magyar és az amerikai akadémiai tagságának kelte, valamint publikációinak száma. Megbeszélés tárgyát képezze, hogy a "ki hatott rá", "kire hatott ő", bekerüljön-e (talán igen). A fontosabb publikációi közül szerintem max. 3 kerülhet be, de nehéz eldönteni, ezek melyek legyenek. – Dodi123 vita 2016. szeptember 16., 23:41 (CEST)Válasz

A bevezető[szerkesztés]

A WP:BEV szerint " A bevezetőnek úgy kell összefoglalnia a szócikk tartalmát, hogy a tömörített változat egyfajta „miniszócikként” önállóan is megállja a helyét." Egyetértek veled abban, hogy irreleváns benne a Reagan-házaspár említése, és hogy hiányoznak belőle olyan fontos információk, mint az izomműködés biokémiájának (és nem magának az izomműködésnek, ahogyan írod!) a felfedezése, valamint politikai szerepvállalása. Ugyanakkor az általad javasolt változatban helytelenül szerepel az, hogy a C-vitamin felfedezéséért kapta a Nobel-díjat, mert a hivatalos indoklás szerint: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta. Téves adatként szerepel az, hogy 1947-ben emigrált Amerikába, mert ugyan valóban 1947-től tartózkodott ott, de ezt egészen 1948 nyaráig engedéllyel tette, és 1947-es kiutazásakor még maga sem gondolta, hogy nem utazik haza. Különben nem kapott volna 1948. márciusban Kossuth-díjat. Nem pontos az az adat, hogy az 1970-es években többször hazalátogatott, mert ez egészen pontosan két alkalommal történt, ami még nem tekinthető többnek, illetve félrevezetheti az olvasót. Az valós tény, hogy az MTA másodelnöke volt, de legalább ilyen fontos, és itt is megemlítendő tény, hogy megalapította az MTA-tól független Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után lett az MTA másodelnöke. Az általad javasolt bevezető második és harmadik bekezdése már olyan részletezettségű életrajzi és munkássági ismertetést tartalmaz, ami a bevezetőben nem indokolt. Ide a WP:BEV által is megfogalmazottan a szikár tények szükségesek.
Javaslatom: Az eredeti bevezető megtartása úgy, hogy törlésre kerül belőle a Reagan-házaspárra vonatkozó utalás, és kiegészítésre kerüljön a te változatodból a munkásságát érintő második bekezdés utolsó két mondatával, valamint a második világháború alatti ellenzéki szerepvállalásával és 1947-ig tartó politikai munkássága rövid, tényszerű ismertetésével. Az általad javasolt harmadik bekezdés majdnem jó, tartalmaz átvehető mondatokat, de teljes egészében nem felel meg a bevezetővel kapcsolatos kritériumoknak. Ennek a megfogalmazását majd vállalom, ha megegyezünk a vitás kérdésekről. – Dodi123 vita 2016. szeptember 16., 23:41 (CEST)Válasz

Az életét leíró rész[szerkesztés]

Az életét leíró szakasz célja az lenne, hogy az iskoláit és egyéb fontos életrajzi adatokat írja le. Ebben valóban vannak olyan mondatok az első és a második bekezdésben, amelyek helye a munkásságát részletező harmadik szakaszban lenne. Ugyanakkor valóban hiányoznak belőle a felmenőire vonatkozó információk. Az általad javasolt életrajzi információk közül azonban néhány teljesen felesleges és a szövegezése sem enciklopédikus, inkább egy életrajzi könyvbe való az ott olvasható megfogalmazások többsége. Ugyanez vonatkozik az Élete szakaszban található minden alfejezetre. Kétségtelenül vannak az általad javasolt szövegekben olyan információk, amelyeknek van létjogosultságuk, hogy bekerüljenek a szócikkbe, ezeket "enciklopédikusra átfordítva" érdemes szerepeltetni, de nem olyan részletezettséggel és elbeszélő stílusban, ahogyan a te javaslatodban van. A származásra, ősökre vonatkozóan a legjobb forrás Czeizel Endre. Ő írt egy kis könyvet Szent-Györgyi Albert címen és a Rubiconban 2015 decemberében cikke is jelent meg a témában. Czeizelt, a genetikust nem tudja felülmúlni Moss, ráadásul a forrásai megbízhatóak és magyarok.
Javaslatom az eredeti változat megtartása kiegészítve a családi hátterével kapcsolatos információk tömör ismertetésével, és a munkásságára vonatkozó részek áthelyezésével egy Munkássága című szakaszba. – Dodi123 vita 2016. szeptember 16., 23:41 (CEST)Válasz

Munkássága[szerkesztés]

Egy ilyen szakaszcím alá kerülhetnek az egyes fontosabb események alcímei alatt a munkásságát érintő információk.

  • A vitatott kérdések egyike, hogy Zilahy vagy Ráth letartóztatása váltotta-e ki amerikai emigrációját. Ennek pontos ismertetése, és a korábbi téves informácira való rámutatás azért szükséges, mert a jóval korábbi wikipédia szócikk-változatba a Moss-könyv nemteljes magyar fordításából eredő félreértés alapján Zilahy letartóztatása került be (akit egyébként nem tartóztattak le soha), és ezt az információt több webes portál átvette. Ha a wikipédiában csak egyedül szerepelne a helyes információ (hogy Ráth letartóztatása miatt emigrált), akkor a Szent-Györgyiről szóló cikkeket a weben olvasók nem tudnák eldönteni, hogy melyik a valós információ. Ezt a kérdést részletesen tárgyalja két szegedi levéltári kutató Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila ebben a cikkében. Érdemes végigolvasni, mert más, a Moss-könyv magyar fordításából kimaradt fontos részekre is rávilágít. (A szócikkben szereplő link már nem él, de a webarchivban szerencsére megtalálható volt.)
  • Az általad hiányolt témákkal valóban kiegészítendő a szócikk, de nem feltétlenül olyan terjedelemben és stílusban, ahogyan az általad javasolt. Nagyon részletesen vannak ismertetve a tudományos előzmények, ezek mind Moss könyve alapján szerepelnek benne. Moss nagyon fontosnak tartotta az angol-szász tudományosságot. Nekünk viszont nagyon fontos a magyarországi működés és a C-vitamin hatása az országra. Az átlagolvasót is vélhetően jobban érdekli ez, mint mondjuk a Hamburgi Intézet. A paprikaiparra történő hatásokat nem lehet kihagyni, ettől magyar Szent-Györgyi. Nem Mansfeld Géza volt a legnagyobb hatással Szent-Györgyire, hanem Hopkins Cambridge-ben. Emberileg is példaképe volt, az arcképe is az íróasztala fölött lógott Woods-Hole-ban. Ez egyébként a Moss könyvben is szerepel.
  • Amit te konkrét tévedésnek tartasz, annak ellent kell mondanom. A liége-i professzorságát az általad megtekintett linknél erősebben bizonyítja a szócikk következő mondatához csatolt link a korabeli újsághírrel, amely az I. Lipót belga király által adományozott kitüntetés indoklásában ezt közli: "ama munkája elismeréséül, amelyet Szent-Györgyi az elmúlt év folyamán mint a liégei Franqui-tanszék tulajdonosa a belga kultúra érdekében végzett." A "tanszék tulajdonosa" egyértelműen azt jelenti, hogy ő volt ott a kinevezett professzor, az "elmúlt év folyamán" pedig nem néhány hónapot jelent, hanem egy egész egyetemi évet.
  • Nem tudom, miért tartod félrevezetőnek azt az állítást, hogy a fumársav szerepének tisztázása vezetett a C-vitamin felfedezéséhez. Ilyen állítás egyébként nem is szerepel a szócikkben. Ehelyett részletesen le van írva a folyamat, ami a fumársav katalízis szerepének felfedezésétől a C-vitamin izolálásáig történt. A Nobel-díjat éppen ezért a munkásságáért kapta ( „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”).
  • A publikációs listát szerintem el lehet rejteni egy bezárható dobozba. Ha benne marad a szócikkben, azzal csak nő a cikk információgazdagsága. Ezt a listát én vadásztam össze, többségüket különböző amerikai egyetemi és akadémiai adatbázisokból, némelyik talán még nem is volt korábban ismert itthon. (De nem ezért javaslom a megtartását, hanem azért mert fontosnak tartom.) A felhasznált források számával kapcsolatban nem tudok nyilatkozni. Lehetséges, hogy mindegyikből lett valami beemelve a szócikkbe, amely 2006 óta szerkesztődik. Hogy melyik tartozik ide és melyik a további információk közé, azt csak olyan valaki tudná eldönteni, aki mindegyiket olvasta. Az viszont biztos, hogy mindegyik Szent-Györgyivel kapcsolatos, ezért itt a helyük, vagy a források, vagy a további információk között. – Dodi123 vita 2016. szeptember 16., 23:41 (CEST)Válasz

Viszontválasz a válaszra[szerkesztés]

  • Ellentmondást érzek az érvelésedben. Egyrészt azt mondod, hogy az érdekességek szakaszt el kell távolítani (amivel én nem értek egyet), másrészt később azzal érvelsz, hogy a magánéleti érdekességeknek helyük van benne. Szerintem ez utóbbiaknak akkor van helyük, ha kapcsolódnak egy tudós munkásságához, vagy hatással voltak tevékenységére. Amelyek kapcsolódtak, például, hogy a felesége és a lánya rákbetegsége irányította a figyelmét a rákkutatás fel, az benne van a szócikkben. Az, hogy egyik felesége idegösszeomlást kapott, egy másik meg nem engedte társaságba – szerintem nem illik bele. A többi érdekesség meg gazdagítja a Szent-Györgyiről való ismereteinket. Elhagyásával szegényebbé válna a szócikk.
  • A Kossuth-díjjal kapcsolatos információ az érdekességek között több szempontból is érdekes, és fontosnak tartom a szerepeltetését. Egyrészt annak a ténynek a közlése miatt, hogy az elsők között kapta meg a díjat, másrészt a dátum miatt, amely azt bizonyítja, hogy ekkor még hivatalosan nem emigrált, illetve nem tekintették annak itthon sem.
  • A párttagság, az isztambuli útra való felkérés, illetve Ráth István letartóztatása azok a kérdések, amelyekre a legújabb kutatások derítettek fényt, és ezek tévesen szerepelnek Moss könyvében. Ezekről egyenként.
    • A Polgári Demokrata Pártról: Szent-Györgyi maga többször is hangoztatta, hogy soha egyetlen pártnak sem volt tagja. Azt több forrás is megerősíti, hogy részt vett a Polgári Demokrata Párt (PDP) megalapításában, például ez és ez is. Arra is vannak források, hogy a PDP vezetői szívesen látták volna elnökükként, például ez és ez is. Annak az igazolása, hogy valóban a párt tagja volt-e azt csak a Politikatörténeti Alapítvány és Politikatörténeti Intézet levéltárában található anyagok kutatása adhat esetleg választ. Itt őrzik az 1945 utáni pártok, köztük a PDP iratait. A lényeg azonban nem az, hogy Mossnak esetleg mást nyilatkozott, mint más egyéb alkalmakkor, hanem az, hogy a nemzetgyűlésnek NEM a PDP delegáltjaként volt tagja, hanem önálló jogon külön törvény alapján név szerint, párton kívüliként nevesítve, ahogyan az az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás.
    • Az isztambuli útról: M. Kiss Sándor történész írt egy cikket a Mozgó Világ 1983. 9. számába Szent-Györgyi Albertről, A politizálgatástól az ellenállásig: a Szent-Györgyi Albert vezette politikai mozgalom és ellenállási csoport történetéről címmel. Ebben szerepel az Alpáry Imrétől származó idézet: "Az ügy érdekében segítségünkkel utazott ki Isztanbulba és ott eredményes tárgyalásokat folytatott a szövetséges hatalmakkal." Bethlen később csatlakozott a SZESZ-hez, és ez még azelőtt történt. Maga Szent-Györgyi egyébként egy helyen úgy vall Bethlennel való kapcsolatáról, hogy "Bethlennel egyszer találkozott, de nagyon arisztokratikus volt vele."
    • Internetes cikkek tömege ír arról, hogy Zilahy, mint barát letartóztatása vezetett az emigrációhoz illetve ez volt a végső lökés. Forrásuk éppen a wikipédia volt, ahol Zilahy neve szerepelt. A vitatott kérdést ez a cikk tisztázza. Nem tehetjük meg, hogy most csak Ráth letartóztatását említjük meg az emigrációhoz vezető út utolsó lépéseként, mert ez zavaró lehet annak, aki a többi cikket is elolvassa. Ebben az esetben fontos, hogy kitérjünk a történetiségre, mely szerint korábban azt gondolták, hogy Zilahy letartóztatása volt az ok, de az újabb kutatások egyértelművé tették, hogy Ráth letartóztatása adta a végső lökést. Zilahy letartóztatásáról egyébként csak és kizárólag Szent-Györgyi emigrációjával összefüggésben találhatók források, mégpedig az események után évtizedekkel keletkezett források. A korabeli sajtó és más kortársi visszaemlékezések, (beleértve magát Zilahyt is) nem tesznek említést letartóztatásáról. Ez pedig azt igazolja, hogy ezek a források mind egy tőből származnak, és Zilahy letartóztatására a valóságban nem is került sor. A félreértést a Moss könyv hiányos, cenzúrázott magyar fordítása idézte elő. – Dodi123 vita 2016. szeptember 16., 23:41 (CEST)Válasz

Összességében[szerkesztés]

  • A Moss-könyv bizonyos állításait, még ha az magától Szent-Györgyitől is származik, fenntartásokkal kell fogadni, és csak akkor tekinthetők hitelesnek, ha más forrás is megerősíti azt. A szovjetekkel való kapcsolatát például a magyar források kifejezetten jónak mutatják be, ennek bizonyítására több, független források által hivatkozott konkrét tények is felhozhatók. Mossnak, egy amerikainak nyilatkozva Szent-Györgyi nyilvánvalóan nem bontotta ki ezt a szálat teljes mélységében. A Moss könyv jó alapanyag a szócikkhez, de nem tekinthető bibliának.
  • Összességében: egy egyetlen forrásra alapozott, nem enciklopédikus, stílusában inkább regénybe illő, sok ténybeli pontatlanságot és félreértelmezést tartalmazó szöveggel szinte teljes egészében felülírni egy, a témát sokoldalúan körüljárt, sok év alatt, több szerkesztő közreműködésével sok forrást felhasználó cikket nem tartom követendő példának. A hiányosságokkal való kiegészítése indokolt lehet, a szakaszok közötti szükséges átmozgatások szintén javíthatják a szócikk minőségét, a forráshivatkozásokkal ellátott tények eltávolítása, és egy könyvből vett szövegrészekkel való kicserélése viszont nem tekinthető etikusnak. – Dodi123 vita 2016. szeptember 16., 23:41 (CEST)Válasz


Nem fogok minden egyes szakaszra válaszolni, mert így is túl hosszú walloftexteket produkálunk, de próbáljuk meg közelíteni az állápontokat. Abban egyetértünk, hogy a régi cikk szerkezete nem jó (főleg a dupla életrajz miatt) és az infobox és a bevezető is reformra szorul. Az infoboxba tedd be amit fontosnak tartasz (de a díszdoktorságoknak menniük kell), a bevezetőnél pedig szerintem az én változatom jobb, de nyugodtan változtass benne szerinted nem megfelelő részeket, legfeljebb visszaváltoztatom :) A Fitzwilliam főiskolát a Wikidata teszi bele vmi rejtélyes okból és én is kiirtanám; a citrátciklus ezen a néven szerepelt az egyetemi jegyzetemben és a tanár is vagy így, vagy Krebs-ciklusként utalt rá, egyszerűen rövidebb és frappánsabb.

Az életrajzi szakasznál tényleg nem jó, hogy túlságosan egy forrásra támaszkodik és keresni kell kiegészítő forrásokat (ezt bevállalom), de azt fenntartom, hogy Szegedig az én verzióm részletesebb és informatívabb; amúgy a régi változat egészen a Nobel-díjig gyakorlatilag szintén csak Moss könyvére, a tudományos munkát illetően pedig egy Budapesti Hírlap cikkre hivatkozik, vagyis erről a szakaszról nem lehet azt állítani, hogy jobban forrásolt, mitn amit én írtam. Ami a stílust illeti, valóban vannak benne kicsit bulváros részek, de ezeket az olvasó figyelmének fenntartása miatt benne hagynám. Hasonlítsd össze más, 20. századi híres emberek cikkével, akiket követett a sajtó (mint pl. Gary Cooper vagy James Watson angol változatával). A semleges hangnem fontos (ez megvan), minket viszont nem kötnek olyan terjedeli megfontolások, mint a papír alapú enciklopédiát, ezért nem kell feltétlenül száraznak lennie a szövegnek. Az érdekességekre szükség van, csak nem külön szakaszban.

Fontosnak tartom, hogy a C-vitamin felfedezésének körülményeiről és az elsőbbségi vitáról is írjunk, ebben a részben szintén az én változatom a jobb. Liege-t illetően talán a legjobb megfogalmazás a vendégprofesszor, mert szerződés továbbra is Szegedhez kötötte (nem adta fel az ottani állását).

A második világháborútól az emigrációig terjedő szakaszban a régi változat kétségtelenül jobban forrásolt (talán kicsit túlságosan is, eléggé megtöri a szöveget a sok utalás, esetleg érdemes lenne rostálni az ismétléseket) és eléggé részletes is, úgyhogy maradjon (esetleg kiegészítve a világháború előtti és alatti politikai nézeteivel és szerepével).

Az amerikai szakaszban megint az én verzióm az informatívabb, extra forrásokkal kiegészítve és a többszöri hazalátogatást kihúzva szerintem maradjon.

A publikációs listát illetően csináljuk, amit a régi változat félbehagyott: tedd ki egy külön cikkbe és belinkeljük bővebben sablonnal a Műveihez. – Hollófernyiges vita 2016. szeptember 17., 11:33 (CEST)Válasz

Infobox kép[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 7 évvel ezelőtt3 hozzászólás2 résztvevő

A kép egészen nem 1948-baqn készült Robogos vita 2016. szeptember 17., 17:11 (CEST)Válasz

A commonsos adatlapon „1948 körül” áll. A kép a gettyimages szerint a US National Institutes of Healthben tett látogatása során készült. Az angol wikipédia szócikkében ez áll „In 1948, he received a research position with the National Institutes of Health (NIH) in Bethesda, Maryland” (1948-ban kutatói állást kapott a NIH-nél). Az 1948-as évszám elég megalapozottnak látszik. Szerinted mikori a kép? – Dodi123 vita 2016. szeptember 17., 18:11 (CEST)Válasz

Egy google keresés után visszavonom. Valóban akkortájt készülhetett Robogos vita 2016. szeptember 17., 19:45 (CEST)Válasz

Raoul Wallenberg[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 7 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Kedves szerkesztőtársak! A szócikkben kihúztam R. Wallenberg nevét, mert az ő konkrét segítségnyújtására én semmilyen dokumentumot nem találtam.Moss, a biográfus Per Anger svéd követ közbenjárásáról ír.Utánanézem Wallenberg emlékirataiban is (Lévai jenő: Raoul Wallenberg. Magyar Téka, Budapest 1948.), de ott sem találtam semmi Szent-Györgyire való utalást. Wallenberg tömeges ún. védőútlevél kiadatását intézte a svéd kormánynál védett személyeknek, de nem tesz említést Szent-Györgyiről.Azt hiszem az ő esetében, ahogy Moss is írta a nagykövet személyesen járhatott közben a svéd királynál– Tasiné Csúcs Ildikó vita 2016. október 21., 10:51 (CEST).Válasz

Anyai nagyanyja adatai[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 6 évvel ezelőtt8 hozzászólás2 résztvevő
Ez a megbeszélés a Kocsmafalról lett áthozva a téma iránt érdeklődők számára.

Segítségre lenne szükségem abban, hogy egyértelműen tisztázni lehessen, hogy Szent-Györgyi Albert anyai nagyanyai ágon valóban zsidó származású volt-e, ahogyan Czeizel Endre állítja a könyvében. Akiről szó van: Bosány (Bossány vagy Bossányi) Emma, aki 1829-ben született, és Budapesten 1918. március 15-én hunyt el. A fellelhető római katolikus anyakönyvekben egy 1858. február 25-i bejegyzés szerepel, amely szerint ekkor római katolikus, és nem érthető, ez a bejegyzés miért került az anyakönyvbe 29 éves korában. Ugyanakkor nem találtam meg sem az eredeti anyakönyvi bejegyzését, sem a szüleinek (apjának Bosány / Bossány / Bossanny Henrik, a linken apja Henricus Bossanny és anyja Antonia Bossany), sem neki más olyan bejegyzését, amiből a születéskori vallása kiderülne. Egy dologra tudok gondolni, hogy amennyiben tényleg zsidó származásúak voltak, ekkor tértek át a katolikus hitre. Ezt viszont jó lenne hitelesen bizonyítani vagy cáfolni. Talán a zsidó anyakönyvekben szerepel valamelyik családtagról bejegyzés, amely a kérdés eldöntéséhez vezetne. Egy doktori értekezéshez lenne szükség ennek pontos tisztázására. Köszönöm annak, aki ebben segítségemre tudna lenni. – Dodi123 vita 2017. október 14., 18:51 (CEST)Válasz

Amit hivatkoztál az egy 1858-as keresztelés, teljesen normális volt, hogy egy zsidó felnőttkorában megkeresztelkedjen, a Kálvin téri reformátusoknál is dögivel látni ilyet. A bejegyezés a pest-belvárosi plébánia keresztelési anyakönyvében 157/1858. folyószám alatt található, Emma Adelhaid születése 1833. jan 9.-én történt, Ungvár a lak- vagy származási helye a szülőknek/gyereknek, 1858. feb. 25 a keresztelés dátuma. A szülők Dr. Bossány Henricus medicus és Bossányi Antónia izraeliták. Gyurika vita 2017. október 14., 21:45 (CEST)Válasz

@Gyurika: Köszönöm. Ez nagy segítség volt. Már csak egy dolgot nem értek: Bosány Emma 1918. március 16-án kelt gyászjelentésén az szerepel, hogy életének 89-ik évében hunyt el. Ez alátámasztja a Szent-Györgyi Albert szócikkben szereplő származási táblában levő 1829-es születési évet. Az 1833. január 9-i születési dátum vajon honnan jött, illetve mivel magyarázható? – Dodi123 vita 2017. október 14., 22:26 (CEST)Válasz

Itt egész egyszerűen az köszön vissza, hogy nem szabad készpénznek venni a halálozási életkort, ugyanis: a halotti anyakönyvek mindig a legpontatlanabbak, sokszor bemondásra felvett, félrehalott nevek, analfabéta a bejelentő, így nem tudja az anyakönyvezető műveltsége szerint diktált helyesírást ellenőrizni, vagy nem emlékszik a nagyanyja lánykori nevére, így az elhunyt anyja helyett "ismeretlen" marad a rovatban, nem tudja a pontos életkort, nincs kéznél okmány, utólag elfelejtik javítani, stb. Morvaországban a 19. században is volt olyan, hogy a házasságnál x volt a felek életkora, a halottiban meg x+8 vagy x+9 évvel idősebbnek írták, pedig a ritka név, a házszám, házastárs, fglalkozás alapján ugyanaz a személy volt. 150-180 éve nem nagyon szülinapoztak, nem volt napi szintű okmányhasználatra igény, sokan nem tudták a saját születési dátumukat, vagy a gyerekekét is csak 5-6 év eltéréssel tudták belőni. Oldalakat lehet írni, hogy mik a pontatlanságok. Aradi Gerőnél az újságban talált túlbecsült halálozási életkor vitte félre a színművészeti lexikont és a későbbi kiadásokat, a Pallas közölt jó adatot, valószínűleg még életében vették fel tőle. Gyurika vita 2017. október 14., 22:37 (CEST)Válasz

Ezek szerint inkább az 1833. január 9. tekinthető a születési idejének? Vagy az 1858-as bejegyzés is bemondásra történt? Igaz, ez jóval közelebb van magához a születéshez, ekkor még talán pontosabban emlékeztek, és jobban el lehetett dönteni, hogy valaki 25 vagy 29 éves-e, mint halálakor azt, hogy 85 vagy 89 éves. A legbiztosabb persze valószínűleg az lenne, ha valahol meglenne az eredeti születési anyakönyvi bejegyzés, de már ez az információ is nagyon hasznos volt. – Dodi123 vita 2017. október 14., 22:54 (CEST)Válasz

Mindig a keresztelési/születési az alapbejegyzés, arra támaszkodik a házassági és a halotti is. Pl. Pesten az 1840-as...1860-as években már kértek kereszlevelet egy házasságnál az adatok felvételéhez, de Prágában is az 1810-es években már kikérte a menyasszony a kereszlevelet házasság előtt, amit gondolom vitt a másik plébániára bemutatni. (Az más kérdés, hogy talán több becsület volt az akkori emberekben és nem éltek vissza más okmányával vagy nem hamisítottak, esetleg a gyülekezet egyéb hívei, ismerősök tanúsították a személyazonosságot.) Nem tudom, hogy Ungváron volt-e izraelita anyakönyvezés az 1830-as években, de az ukránoknál, románoknál amúgy is nehéz a kutatás. A románok nem engedtek semmit lefilmezni, mert félnek, hogy kiderülnének az 1920 előtti etnikai arányok, ott csak helyben lehet kutatni. Ha valóban Ungvár volt a születési hely, akkor ott kellene megkeresni az izraelita egyházközséget. Ha mondjuk az 1850-es évektől kezdődnek a zsidó anyakönyvek, mint ez leginkább jellemző, még akkor is elképzelhető, hogy utólag, évtizedekkel később bejegyezték, de az is lehet, hogy ez a katolikus keresztelés az első hivatalos feljegyzés Bosány Emma létezéséről. Nem tudom megmondani, hogy milyen papírjaik lehettek a szülőknek 1858-ban, az apa orvos lévén, feltételezem műveltebb család volt, így a születési dátumot vagy az izraelita születési kivonat alapján jegyezték fel, vagy tudta a lány/szülők, de talán bemondásra is felvehették tanúságtétel alapján. Mivel ez hivatalos okmánynak számít és konkrét dátum van, így igen, ez az 1833. jan. 9. lesz a helyes. Az 1829-re nincs okmányunk, hiába a 89 év a gyászjelentésben, az csak egy visszaszámolt adat, ami így mindig pontatlan is. Ezzel együtt ugyanígy spekulációnak kell tekinteni a régi lexikonokban (Pallas, Szinnyei, Tolnai, Révai stb.) is minden olyan születési adatot, ahol csak évszám van, nagy valószínűséggel azok is gyászjelentés, sírkő vagy egyéb hasonló forrásból visszaszámolt adatok, amik néha egybeesnek a valósággal. Gyurika vita 2017. október 14., 23:18 (CEST)Válasz

Köszönöm. Ezt a szakaszt bemásolom a Szent-Györgyi Albert szócikk vitalapjára, hogy megmaradjon az utókornak. Még az 1918. márciusi halotti anyakönyvi bejegyzése lehet érdekes, hogy ott milyen adatokat adtak meg. Azt ki tudod keresni? – Dodi123 vita 2017. október 14., 23:35 (CEST)Válasz

Az 1916-os lakásjegyzék szerint Lenhossek Józsefné, magánzó, IV. Calvin-tér 2. Ez a IV. kerület a régi belváros lesz, viszont a FS-en olyan hülyén vannak össze-vissza keverve, hogy Újpest, a később IV. ker. nincs megkülönböztetve, s ide került a külföldi halotti is. Ha van türelmed hozzá, itt próbálj nézelődni, én egyelőre nem találom. Bár ha kórházban halt meg valahol vagy baleset érte, akkor a másik kilenc kerületet is át kellene nézni, mert akkor bárhol lehet. Gyurika vita 2017. október 14., 23:51 (CEST)Válasz

"Osztrák-magyar állampolgárság"[szerkesztés]

Ausztria és Magyarország a dualizmus idején is külön-külön állampolgársági jogot alkalmazott. Így Szent-Györgyi nem lehetett "osztrák-magyar állampolgár", legfeljebb az Osztrák-Magyar Monarchia szülöttje.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Szent-Györgyi_Albert&oldid=26734541”