Ivánovics György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ivánovics György
Ivánovics György 1904-1980.jpg
Született 1904. június 11.
Budapest
Elhunyt 1980. szeptember 1. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
mikrobiológus,
bakteriológus,
egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1928, orvostudomány)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánovics György témájú médiaállományokat.

Ivánovics György (Budapest, 1904. június 11.Budapest, 1980. szeptember 1.), kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életútja[szerkesztés]

1924-ben a Budapesti Közegészségügyi Intézet gyakornokaként kezdett el dolgozni egyetemi tanulmányai mellett. 1928-ban szerzett orvosi diplomát a budapesti Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi karán, majd segédorvos lett a Szent Rókus Kórház proszektúráján. 1929 januárjától Szegedre költözött, és a Horthy Miklós Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének tanársegédje lett.

1932-ben laboratóriumi szakorvosi képesítést szerzett, még ugyanebben az évben a bécsi Collegium Hungaricumban tanulmányúton vett részt, 1934-ben és 1935-ben Rockefeller ösztöndíjjal a Johns Hopkins School of Hygiene-ben (Baltimore, USA) kutatott. (szövettenyésztési eljárásokat dolgozott ki a vírusok fertőzőképességének értékmérésére)

1936-ban habilitált a heveny fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa és járványtana tárgykörből. 1937-ben a szegedi intézet adjunktusa lett, melyet 1940-ig töltött be. Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.

1940. október 19-én nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki (ténylegesen 1940. november 1-jétől töltötte be) a kórtani tanszékre, 1943. október 23-án pedig a szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet nyilvános rendes tanárává nevezték ki. (ténylegesen 1943. november 15-étől töltötte be). 1946-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1947-ben Stockholmban végzett kutatásokat a svéd kormány meghívására és vendégeként.

Az 1948/1949-es tanévtől az egyetem dékánja lett. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

1960-ban a Harvard Egyetemen dolgozott (Boston, USA), 1965, és 1966-ban a glasgowi egyetem vendégprofesszora volt. 1955 és 1974 közt az „Acta Microbiologica Hungarica” című folyóirat főszerkesztője volt. 1974-ben nyugállományba vonult egyetemi tanárként, de megmaradt az intézet tudományos tanácsadójaként.

1980. szeptember 1-jén Budapesten halt meg.

Orvosi és mikrobiológiai tevékenysége[szerkesztés]

Tevékenységi területe a mikrobiológia (ezen belül az általános bakteriológia), a genetika és a biokémia volt. Bakteriológiai tevékenységének fő területe a lépfene-baktérium (Bacillus anthracis) vizsgálata volt. Bruckner Győzővel 1938-ban publikálták a természetes poliglutaminsav izolálását a virulens lépfene-baktérium tokanyagából és a Bacillus subtilis táptalajából.

A Chinoin gyár munkatársaival fejlesztette ki az Ultraseptyl nevű gyógyszert, ami a baktericid hatásán alapult (1940). Jelentősek voltak a B12-vitamin előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai. A szövettenyésztési eljárások hazai meghonosításával a virológia hazai fejlődéséhez járult hozzá.

Több mint 220 tudományos közleményt publikált, számos könyvet írt. Köteteit, tudományos közleményeit angol, német és magyar nyelven adta közre.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A study of rabbit vims III in tissue culture. (Társszerző R.R. Hyde) ld. Am. J. Hyg. 1936.
  • Chemische und immunologische Studien über den Mechanismus dér Milzbrandinfection und Immunitat. I. (Társszerző V. Bruckner) ld. Z. Immun.-Forsch. 1937.
  • Untersuchungen über das Polysaccharid dér Milzbrandbazillen ld. Z. Immun.-Forsch. 1939.
  • Experimentelle Chemotherapie dér bakteriellen Infektionen. (Acta Med. Szeged, Tóm. 12. Fasc. I.) Bp.-Lpz. 1944. Rényi-Barth. 160 p.
  • Emberi betegségeket okozó vírusok és rickettsiák. Bp. 1953. Akad. K. 220 p.
  • Bacteriocinogenesis in Bacillus megaterium. (L. Alföldivel) ld. J. Gén. Microbiol. 1957.
  • Orvosi mikrobiológia. (Társszerzőkkel) Bp. 1960. Medicina. 546 p. (2. kiad. 1963.)
  • Isolation and somé characteristics of haemin dependent mutants of Bacillus subtilis. (Társszerző T.J. Anderson) ld. J. Gén. Microbiol. 1967.
  • Orvosi mikrobiológia - immunitástan - parazitológia. (Társszerzőkkel) Bp. 1973. Medicina. 507 p. (3. átd. bőv. kiad.)[1]

Társasági tagság[szerkesztés]

  • A magyar kémikusok egyesületének tagja
  • a „Society for General Microbiology” (London) tagja
  • a kanadai „Society for Microbiology” tagja
  • a francia Mikrobiológiai Társaság tagja
  • a Magyar Élettani Társaság, és a Magyar Mikrobiológiai Társaság alapítója tagja
  • a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium Mikrobiológiai és Járványügyi Bizottságának elnöke

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Főbb művek listája az 1997-es egyetemi almanach nyomán, forrásokban i.m.

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Ivánovics György lásd 325. p.
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996) II. köt. Szerk. Mikó Tivadar, Marton János, Farkas Gyula. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1997. Ivánovics György lásd 145-146. p.
  • SZTE EK évfordulós emlékcsarnok