Ugrás a tartalomhoz

Ivánovics György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivánovics György
SzületettIvánovics György József[1]
1904. június 11.[2]
Budapest
Elhunyt1980. szeptember 1. (76 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKrompaszky Sarolta
(h. 1933–1974)
Foglalkozása
  • orvos
  • mikrobiológus
  • bakteriológus
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928, orvostudomány)
Kitüntetései
SírhelyeSzeged Belvárosi temető (XVII - díszsírhely 26/27)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánovics György témájú médiaállományokat.
Emléktáblája domborművel a szegedi Dóm téren

Ivánovics György (Budapest, Józsefváros, 1904. június 11. – Budapest, 1980. szeptember 1.) kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életútja

[szerkesztés]

Ivánovics Lajos László (1868–1946) mészárosmester és Lacza Irma (1886–1958) fiaként született.[4] 1924-ben a Budapesti Közegészségügyi Intézet gyakornokaként kezdett el dolgozni egyetemi tanulmányai mellett. 1928. szeptember 29-én a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán avatták orvosdoktorrá, majd segédorvos lett a Szent Rókus Kórház proszektúráján. 1929 januárjában Szegedre költözött, és a Ferenc József Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének, illetve Mikrobiológiai Intézetének tanársegédje lett.

1932-ben laboratóriumi szakorvosi képesítést szerzett, még ugyanebben az évben a bécsi Collegium Hungaricumban tanulmányúton vett részt, 1934-ben és 1935-ben Rockefeller ösztöndíjjal a Johns Hopkins School of Hygiene-ben (Baltimore, USA) kutatott (szövettenyésztési eljárásokat dolgozott ki a vírusok fertőzőképességének értékmérésére).

1936-ban habilitált a heveny fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa és járványtana tárgykörből. 1937-ben a szegedi intézet adjunktusa lett, melyet 1940-ig töltött be.

Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.

1940. október 19-én nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki (ténylegesen 1940. november 1-jétől töltötte be) a kórtani tanszékre, 1943. október 23-án pedig a szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet nyilvános rendes tanárává nevezték ki. (ténylegesen 1943. november 15-étől töltötte be).

1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1947-ben Stockholmban végzett kutatásokat a svéd kormány meghívására és vendégeként.

Az 1948/1949-es tanévtől az egyetem dékánja lett. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

1960-ban a Harvard Egyetemen dolgozott (Boston, USA), 1965–1966-ban a Glasgow-i Egyetem vendégprofesszora volt.

1955 és 1974 közt az Acta Microbiologica Hungarica című folyóirat főszerkesztője volt. 1974-ben nyugállományba vonult egyetemi tanárként, de megmaradt az intézet tudományos tanácsadójaként.

1980. szeptember 1-jén Budapesten halt meg.

Orvosi és mikrobiológiai tevékenysége

[szerkesztés]

Tevékenységi területe a mikrobiológia (ezen belül az általános bakteriológia), a genetika és a biokémia volt. Bakteriológiai tevékenységének fő területe a lépfene-baktérium (Bacillus anthracis) vizsgálata volt. Bruckner Győzővel 1938-ban publikálták a természetes poliglutaminsav izolálását a virulens lépfene-baktérium tokanyagából és a Bacillus subtilis táptalajából.

A Chinoin gyár munkatársaival fejlesztette ki az Ultraseptyl nevű gyógyszert, ami a baktericid hatásán alapult (1940). Jelentősek voltak a B12-vitamin előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai. A szövettenyésztési eljárások hazai meghonosításával a virológia hazai fejlődéséhez járult hozzá.

Több mint 220 tudományos közleményt publikált, számos könyvet írt. Köteteit, tudományos közleményeit angol, német és magyar nyelven adta közre.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A study of rabbit vims III in tissue culture. (Társszerző R.R. Hyde) ld. Am. J. Hyg. 1936
  • Chemische und immunologische Studien über den Mechanismus dér Milzbrandinfection und Immunitat. I. (Társszerző V. Bruckner) ld. Z. Immun.-Forsch. 1937
  • Untersuchungen über das Polysaccharid dér Milzbrandbazillen ld. Z. Immun.-Forsch. 1939
  • Experimentelle Chemotherapie dér bakteriellen Infektionen. (Acta Med. Szeged, Tóm. 12. Fasc. I.) Budapest-Lpz. 1944. Rényi-Barth. 160 p.
  • Emberi betegségeket okozó vírusok és rickettsiák. Budapest, 1953. Akad. K. 220 p.
  • Bacteriocinogenesis in Bacillus megaterium. (L. Alföldivel) ld. J. Gén. Microbiol. 1957
  • Orvosi mikrobiológia. (Társszerzőkkel) Budapest, 1960. Medicina. 546 p. (2. kiadás. 1963)
  • Isolation and somé characteristics of haemin dependent mutants of Bacillus subtilis. (Társszerző T.J. Anderson) ld. J. Gén. Microbiol. 1967
  • Orvosi mikrobiológia - immunitástan - parazitológia. (Társszerzőkkel) Budapest, 1973. Medicina. 507 p. (3. átdolgozott, bővített kiadás)[5]

Társasági tagságai

[szerkesztés]
  • A magyar kémikusok egyesületének tagja
  • a „Society for General Microbiology” (London) tagja
  • a kanadai „Society for Microbiology” tagja
  • a francia Mikrobiológiai Társaság tagja
  • a Magyar Élettani Társaság, és a Magyar Mikrobiológiai Társaság alapítója tagja
  • a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium Mikrobiológiai és Járványügyi Bizottságának elnöke

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Kossuth-díj (1948, 1952)
  • a Munka Érdemrend arany fokozata (1954, 1964)
  • Semmelweis Ignác-emlékérem (1963)
  • Hetényi Géza-emlékérem (1971)
  • Jancsó Miklós-emlékérem (1973)
  • Manninger Rezső-emlékérem (1974)
  • A Glasgow-i Egyetem díszdoktora (1972)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. február 18.)
  2. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06850.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
  4. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1660/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 18.)
  5. ↑ Főbb művek listája az 1997-es egyetemi almanach nyomán, forrásokban i.m.

Források

[szerkesztés]
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Ivánovics György lásd 325. p.
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996) II. köt. Szerk. Mikó Tivadar, Marton János, Farkas Gyula. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1997. Ivánovics György lásd 145-146. p.
  • SZTE EK évfordulós emlékcsarnok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ivánovics_György&oldid=27917471”