Virulencia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A virulencia az élősködő életmódot folytató, parazitikus lények (vírusok, baktériumok vagy eukarióták) képessége a megfertőzött gazdaegyed túlélési és szaporodási sikerének, azaz fitneszének csökkentésére. Szemben a patogenitással, mely az orvosi-állatorvosi kórokozó képességre utal, a virulencia tehát evolúciós-ökológiai szempontból jellemzi a fertőzés hátrányos voltát. Egy fertőzés virulens jellege számos különböző okra vezethető vissza, pl.:

  • mechanikai roncsolás a gazdaszervezetben,
  • a felvett táplálék csökkent hasznosulása,
  • más, párhuzamos fertőzéseknek való fokozottabb kitettség,
  • ivari versengés során jelentkező hátrány,
  • csökkent ivadékgondozó képesség,
  • patogén hatás, tehát az orvosi értelemben vett betegség kialakulása,
  • stb.

A virulencia fogalma jelentősen átfed a patogenitás fogalmával, de nem azonos vele.

Definíció szerint minden parazita virulens (vagy legalábbis ez feltételezhető róla), ugyanakkor a legtöbb parazita fertőzés nem patogén, tehát nem okoz betegséget.

A patogenitás mértéke a különböző gazda-parazita fajpáron belül igen eltérő lehet, de még azonos fajpáron belül is gyors evolúciós változásokat mutathat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Clayton DH, Moore J (szerk.) 1997. Host-Parasite Evolution: General Principles and Avian Models. Oxford University Press, Oxford.
  • Poulin R 2006. Evolutionary Ecology of Parasites. 2nd edition. Princeton University Press.
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.