Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon
|
Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül. A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod. Aktuális cikkajánlók
Tartalomjegyzék
Archívumok
Következő időszakok |
|
|
A jelölés folyamata Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:
A jelölés indoklása
Ellenzés és megjegyzések
Kezdőlapra került szócikkek Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a | |
Kikerültek
3. hét
január 13. 0.00 és január 16. 11.59 között: Hadviselés az ókori Egyiptomban
A jelölt cikk: Hadviselés az ókori Egyiptomban (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Egyiptomi harci kocsi 19. századi itáliai ábrázolása ókori képek alapjánAz ókori egyiptomi hadviselés mintegy 3000 éven keresztül fejlődött. Eredete a szaharai vadász-pásztor közösségek harcaira nyúlik vissza. Alsó- és Felső-Egyiptomnak az i. e. 3. évezred eleje (i. e. 2900) körüli egyesítésével, az első fáraó uralmának megszilárdulásával jött létre az egységes Egyiptomi Birodalom. Egyiptom fő katonai törekvése több évezredes története során a termékeny folyóvölgy iránti külső, a déli Núbiából, a nyugati Líbiából, illetve a Sínai-félsziget felől érkező támadások visszaverése volt. Erődítményeket, katonai támaszpontokat és ellenőrző pontokat létesítettek a határokon, amelyek nagyobb támadások esetén riasztották az ország fő haderőit. Ezen kívül az egyiptomi állam erős korszakaiban délen folytattak hódító hadjáratokat, illetve katonai hatalmuk fellendülése idején katonai műveleteket vezettek északkeletre, időnként egészen a mai Szíria területéig. A központi hatalom meggyengülése idején, az úgynevezett átmeneti korokban viszont belháborúk sújtották az országot.
Az egyiptomi állam kialakulásától kezdve bukásáig folyamatosan keleties, despotikus jellegű volt. A fáraó által megtestesített központi hatalom az élet minden területére kiterjedt, így természetesen a hadseregre is. (Az ázsiai termelési mód elméletének hívei ezért tartják ezt az államot e teória egyik legjobb példájának.) Egyéni hőstettekre, azok megéneklésére itt nem lehet találni példát, mint például a homéroszi görög korban. Minden siker a fáraó érdeme, a kor irodalma, a feliratok és a papiruszok csak az ő hőstetteit örökítik meg, kudarcok a feliratokban és papiruszokban fennmaradt „állami propaganda” számára nem léteztek.
Már az Egyiptomi Óbirodalom és a Középbirodalom idején komoly katonai erőt tudott összpontosítani az állam a hadi vállalkozásaihoz, de jelentős állandó hadsereget ekkor még nem tartottak fenn. Az egyiptomi hadviselés az Újbirodalom idején, a nagy katonafáraók vezetésével érte el legmagasabb fejlettségét, amikor az ország állandó haderejével az akkor általuk ismert világ legerősebb katonai hatalma volt. Katonai erőfölényüket az ekkor vezetett nagy hódító hadjáratok is jelezték. Ezután már lassú hanyatlás következett, külföldi hódítók sikereivel, i. e. 31-ben pedig Róma meghódította az országot és egyik tartományává tette.
Az óegyiptomi katonaság fő fegyverzetét az egész korszakban a személyi ütő-, szúró- és hajítófegyverek alkották, anyaguk főleg fa, kő, majd réz, bronz volt, a kor végén megjelentek a részben vasból készült fegyverek is. Az íjászok a hadsereg elitjéhez tartoztak. Az Újbirodalom idején megjelentek a Közel-Keletről átvett harci kocsik is. A lovasság csak az egyiptomi későkorban jelent meg, de a kengyel ismerete nélkül harci szerepük egyelőre csak jóval korlátozottabb lehetett.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2018-ban kiemelt Hadviselés az ókori Egyiptomban cikket; még nem volt kezdőlapon. – Hkoala .jpg){kind=small}
2019. december 16., 12:01 (CET)
január 16. 12.00 és január 19. 23.59 között: The Clash
A jelölt cikk: The Clash (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Mick Jones 1980-banA The Clash, röviden csak Clash (magyarul csapás, ütés) angol punk rock együttes, 1976 és 1986 között voltak aktívak. A zenekar bátran feszegette a műfaj határait, és zenéjében felhasználta a reggae, a funk, a new wave, a dub és a rockabilly elemeit is. Az együttes klasszikus felállása – Joe Strummer, Mick Jones, Paul Simonon és Topper Headon – csak 1977-re alakult ki.
A Sex Pistols felbomlása után csaknem egy évtizeden át a Clash volt a brit punk központi zenekara. Pályafutása során hat stúdiólemezt adott ki. Legnagyobb sikerét harmadik lemezével, a London Calling című dupla albummal érte el, amelyet a Rolling Stone az 1980-as évek legjobb lemezének választott 1990-ben. Az 1982-es Combat Rock album volt az utolsó, amelyet a klasszikus felállásban rögzítettek.
A Clash belső kohéziója meggyengült, és 1983. szeptember 27-én Joe Strummer és Paul Simonon kirúgta a fő zeneszerzőt, Mick Jones-t. A Clash utolsó stúdióalbuma, a Cut the Crap 1985. november 4-én jelent meg. Az újhullámos hangzású albumot értetlenkedve fogadták a kritikusok és a Clash-rajongók, és a zenekar a következő évben feloszlott.
A Clash szövegei baloldali politikai mondanivalójukról ismertek. Míg a nagy előd és kortárs Sex Pistols nihilizmust hirdetett, addig a Clash lázadásra szólított fel, és fellépést sürgetett a faji diszkrimináció, a rendőri brutalitás és a harmadik világ népeinek elnyomása ellen. Az együttes 2003-ban, egy évvel Joe Strummer halála után, bekerült a rock and roll hírességek csarnokába.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2017-ben kiemelt The Clash cikket; még nem szerepel a kezdőlapon. – Hkoala 2019. december 16., 12:04 (CET)
4. hét
január 20. 0.00 és január 23. 11.59 között: Sang-dinasztia
A jelölt cikk: Sang-dinasztia (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A dinasztiaalapító Tang király
(Ta Ji) története 17. századi festményenA Sang-dinasztia (商朝 Sang csao ()) az ókori Kína történelmének egy szakasza az i. e. 17. század vége és az i. e. 11. század dereka között. Liu Hszin () kétezer éve a Si csi () (A történetíró feljegyzései) és a Su csing () (Írások könyve) alapján i. e. 1766-tól i. e. 1122-ig terjedő kronológiát állított fel, a Bambusz-évkönyvek szerint azonban az i. e. 1556–1046 dátumok számíthatók. A Hszia–Sang–Csou () kronológia projekt jelenleg az i. e. 1600–1046 datálást fogadja el. Akkor kezdődik, amikor a sang () törzs a Sárga-folyó középső és alsó szakaszát, a kitajok és a Hszia-dinasztia () területeit elfoglalta, és addig tart, amíg a csou () törzs le nem győzte az utolsó sang () uralkodót. A sangok () állama nem volt egységes királyság, legfeljebb a meghódított törzsek feletti hegemóniáról lehet beszélni, ennek ellenére is fennállt bő fél évezreden át. Jelentős korszak Kína gazdasági, kulturális és politikai fejlődésében. A Sang ()-dinasztia idején kezdődött Kínában a bronzkor, és az írás első emlékei is ekkor jelennek meg. A törzset, az államot, a fővárost és a dinasztiát a későbbiekben nem Sang ()nak, hanem a jin () (殷) írásjeggyel írták, ezért Jin ()-dinasztia (殷代 Jin taj ()), a nemzetközi irodalomban Sang–Jin ()-dinasztia néven is ismert.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2014-ben kiemelt Sang-dinasztia cikket, még nem volt a kezdőlapon. – Hkoala 2019. december 27., 06:48 (CET)
Aktuális
január 23. 12.00 és január 26. 23.59 között: Macskák királysága
A jelölt cikk: Macskák királysága (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A film eredeti logójaA Macskák királysága (猫の恩返し; Neko no ongaesi; Hepburn: Neko no ongaeshi; angol címén The Cat Returns) 2002-ben bemutatott japán animációs filmdráma Morita Hirojuki rendezésében és a Studio Ghibli gyártásában. Hiiragi Aoi Baron: Neko no dansaku című művén alapul.
A film egy középiskolás lányról, Josioka Haruról szól, aki képes beszélni a macskákkal, és a macskák királyának fiához akarják adni feleségül, amiért korábban megmentette őt. A film főszereplőit Ikevaki Csizuru, Hakamada Josihiko, Vatanabe Tecu, Szaito Jószuke, Maeda Aki és Tamba Tecuró szeijúk szólaltatják meg.
A filmet 2002. július 19-én mutatták be Japánban a Toho forgalmazása alatt, DVD-kiadásban 2003. július 4-én jelent meg. Az Egyesült Államokban 2003-tól forgalmazta a Buena Vista Distribution, 2005-ben jelent meg DVD formában a Buena Vista Home Entertainment kiadásában.
Magyarországon az InterSonic adta ki 2005-ben, és több televíziócsatorna is műsorára tűzte, köztük az RTL Klub.
A nézők és a kritikusok többnyire pozitívan fogadták a filmet, a szereplők közül a legtöbb dicsértet a Báró, míg a legtöbb kritikát Haru kapta, aki a kritikusok szerint nem illik a Ghibli-hősnők sorába. A film 2002-ben elnyerte a Japan Media Arts Festival Kiválóság-díját.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2013-ban kiemelt Macskák királysága cikket, még nem volt kezdőlapon. – Hkoala 2019. december 27., 06:49 (CET)
Szokatlan, hogy a cikkajánló nem tartalmaz képet. Nem lehetne ezen segíteni? Szerzői jogi oka van ennek? --Malatinszky vita 2019. december 31., 15:14 (CET)
Az is feltűnik, hogy milyen sok piros link van a cikkajánlóban. Ha nincs remény, hogy a kérdéses cikkek elkészülnek, talán érdemesebb lenne a linkeket eltávolítani innen. --Malatinszky vita 2019. december 31., 15:16 (CET)
Valamint csütörtökig Sarrukín király szócikke van a Kezdőlapon. Ezért a Macskák királysága cikk helyett ide az Albán ortodox egyház cikket jelölöm. – *feridiák vita 2020. január 7., 19:50 (CET)
@Malatinszky, *feridiák: Nem előírás, hogy kép legyen a cikkajánlóban, és a piros linkek sem tilosak. Viszont ha már mindenáron mást akartok tenni helyette, akkor abból a 38-ból kellene választani, ami még nem volt kezdőlapon. – Hkoala 2020. január 7., 20:04 (CET)
@Hkoala: Én nem akarok másik cikket, csak azt mondom, hogy ez a cikkajánló jobb lenne több képpel és kevesebb piros linkkel.--Malatinszky vita 2020. január 7., 23:09 (CET)
Jelöltek
5. hét
január 27. 0.00 és január 30. 11.59 között: Gautama Sziddhártha
A jelölt cikk: Gautama Sziddhártha (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Gandhara Buddha szobraGautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy leginkább Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között.
A buddha szó jelentése „a felébredt” vagy „a megvilágosodott”. Nagy kezdőbetűs alakja a történelmi Buddhára vonatkozik, kis kezdőbetűs alakja jelentheti a buddhista kozmológiában használt, minden történelmi korszak első megvilágosodott lényét, aki mások tanítása nélkül, önállóan érte el a megvilágosodott tudatszintet. A buddhizmusban úgy tartják, hogy végtelen számú buddha létezett korábban és végtelen számú fog még létezni a jövőben is (bővebben lásd: Buddhák listája és Nevesített buddhák listája). A legtöbb buddhista hagyományban Gautama Sziddhárthát tekintik korunk legmagasabb rendű buddhájának. Gautama az ókori Indiában az érzéki örömök halmozása és az aszkézis közötti középutat tanította. Később India keleti részén is tanított, Magadha és Kosala ősi királyságokban.
Gautama a buddhizmus első számú alakja, akiről a buddhista követők úgy tartják, hogy az élete történéseit, tanítóbeszédeit, illetve az általa tanácsolt szerzetesi fogadalmakat a halála után összefoglalták és szájról szájra hagyományozták tovább a bhikkhuk (szerzetesek), a bhikkhunik (apácák) és a világi emberek, azaz a szangha (buddhista közösség). A neki tulajdonított tanításokat először mintegy 400 évvel a halála után írták le a buddhista tudósok. Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i. e. 800–200) meghatározó gondolkodóinak.
A hagyományok szerint az északkelet-indiai és a nepáli határ közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király, Suddhódana fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Anyanyelve a mágadhi prakrit nyelv volt.
Huszonkilenc évesen családját, feleségét, Jasodarát és csecsemő fiát, Ráhulát elhagyva az igazság keresésének szentelte életét. Több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az elméjét, de nem jutott közelebb az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva a Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és haláláig ezrek váltak a követőivé. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze.
.jpeg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Gautama Sziddhártha (Gautama Buddha, Buddha) cikkajánlóját javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-5-1 helyre. – *feridiák vita 2019. december 31., 11:58 (CET)
január 30. 12.00 és február 2. 23.59 között: II. Amenhotep
A jelölt cikk: II. Amenhotep (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
II. AmenhotepAmenhotep a sírjábanII. Amenhotep (uralkodói nevén Aaheperuré, görögösen Amenophisz; i. e. 1446 körül, ur.: kb. i. e. 1428 – i. e. 1401) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia hetedik fáraója. Apjától, a nagy hódító fáraótól, III. Thotmesztől hatalmas birodalmat örökölt, melyet több évtizedes uralkodása alatt sikerrel megőrzött és kormányzott. Hadjáratok és nagyszabású építkezések tekintetében is édesapja méltó utódja volt, kortársai elismerését azonban főleg erejével és ügyességével vívta ki – íjászi képességei, melyeket számos helyen megörökített, ihlethették több száz évvel később az Iliasz egyik jelenetét.
III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut hat ismert gyermekének és két fiának egyike volt. Négy további (fél)testvére ismert, közülük Amenemhat volt a trónörökös, de ő még apjuk halála előtt meghalt.
Memphiszben, az északi fővárosban nevelkedett. A Nagy Szfinxnél felállított sztéléje arról tanúskodik, hogy a herceg ügyes harcos volt, képes volt harci kocsin vágtatva céltáblákat átlőni. Erről thébai felirata és kis szkarabeuszok feliratai is megemlékezik. Lehetséges, hogy innen ered az Iliaszban annak a jelenetnek a leírása, ahol Akhilleusz egész sor céltáblát lő át. Azt is feljegyezték, hogy Amenhotep hatszor olyan gyorsan volt képes evezni, mint bárki más, de ez lehet, hogy csak túlzás.
Apja a dinasztia leghosszabb ideig uralkodó fáraója volt – 54 évig ült a trónon, ebből huszonegy éven át társuralkodóként mostohaanyjával, Hatsepszuttal. Uralkodása 46. vagy 47. évében megkezdődött Hatsepszut nevének és képmásainak eltüntetése az épületekről és feliratokról. Ennek befejezése már II. Amenhotepre maradt.
III. Thotmesz uralkodása 51. évében társuralkodóként maga mellé vette fiát. A Szfinxnél elhelyezett sztélére feljegyezték, hogy Amenhotep ekkor 18 éves volt. Két évig és négy hónapig uralkodtak együtt, utána az idősebbik fáraó elhunyt.
Amenhotep sírja több mindenben hasonlít III. Thotmeszéhez, szerkezetében és díszítésében is. Két lépcsősor és folyosó vezet le egy aknához, ahonnan a folyosó tengelyére merőlegesen nyílik egy előcsarnok, melyet egy harmadik folyosó köt össze egy hatoszlopos csarnokkal. Ebből nyílik három mellékkamra és a sírkamra, melynek szintén van egy mellékkamrája. A sírkamrában állt a fáraó vöröskvarcit szarkofágja.
A sírt 1898-ban fedezte fel Victor Loret. 1928-ig itt volt kiállítva a múmia, majd a kairói Egyiptomi Múzeumba szállították.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ajánlom a II. Amenhotep cikket, mert még nem volt kezdőlapon. - FAdamus vita 2020. január 5., 14:43 (CET)
6. hét
február 3. 0.00 és február 6. 11.59 között: Merkúr
A jelölt cikk: Merkúr (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
MerkúrA Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik, magnitúdója −2,0 és 5,5 között változik, azonban nehéz észlelni, mert a Földről nézve a Naptól mérhető legnagyobb szögtávolsága csak 28,3°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. A bolygóról viszonylag keveset tudunk.
A Merkúrt meglátogató két űreszköz közül az első a Mariner–10 volt, amely 1974–1975-ben a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. A második a MESSENGER, amely további 30%-ot mutatott meg a bolygó felszínéből, amikor 2008. január 14-én elrepült mellette. Ez az űreszköz 2008. október 6-án és 2009. szeptember 29-én még kétszer elhaladt a bolygó mellett, 2011. március 19-én bolygó körüli pályára állt, mintegy 200 kilométerre a felszíntől – adatokat gyűjt, azokat a Földre továbbítja, miután a maximális magasságba került, 15 000 kilométerre a felszíntől. Ekkortól tovább tanulmányozza és feltérképezi az egész égitestet.
A Merkúr sok tekintetben hasonlít a Holdra: felszínét számos kráter borítja, nincs természetes holdja, és nincs állandó légköre. Azonban a Holddal ellentétben nagy, vasat tartalmazó magja van, melynek következtében rendelkezik mágneses mezővel, melynek erőssége a földinek körülbelül 1%-a. Magjának relatív mérete miatt kivételesen nagy a bolygó sűrűsége. Felszíni hőmérséklete 90 és 700 K (-183 és 427 °C) között változik. Ahol a Nap éppen merőlegesen éri a felszínt, ott van a legmelegebb, és a sarkokhoz közeli kráterek mélyén mérik a leghidegebbet.
A Merkúr megfigyeléséről szóló feljegyzések legalább az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A 4. század előtt a görög csillagászok két bolygónak gondolták aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható. Előbbi az Apollón, utóbbi a Hermész nevet kapta. A későbbiekben Püthagorasz ismerte föl, hogy a két bolygó egy és ugyanaz.
A bolygó magyar neve a rómaiakig nyúlik vissza, akik a bolygót Mercurius római istenről nevezték el, aki a görög Hermész római megfelelője. A Merkúr asztronómiai jele a kör egy kereszt függőleges szárán, a kör tetején egy félkörrel (Unicode: ☿), ami Hermész caduceusának stilizált változata.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Merkúr cikket a kezdőlapra. - FAdamus vita 2020. január 5., 19:30 (CET)
február 6. 12.00 és február 9. 23.59 között: Peng Tö-huaj
A jelölt cikk: Peng Tö-huaj (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Peng Tö-huaj (magyaros átírás: Peng Tö-huaj, egyszerűsített kínai: 彭德怀; hagyományos kínai: 彭德懷; pinyin: Péng Déhuái; Wade–Giles: P'eng Te-huai), (Sihsziang (), Hsziangtan (), 1898. október 24. – Peking, 1974. november 29.), kínai hadvezér, marsall, politikus, a Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztere 1954-től 1959-ig.
Szegényparaszti családból származott. Tizenhat éves korában megélhetési okokból lett katona egy hadúr seregében. Hamarosan kitűnt katonai tehetségével, ezért felettesei katonai képzésben is részesítették, és ezt követően gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1926-ban egységével csatlakozott a Kuomintanghoz. Baloldali érzelmei miatt kedvezően fogadta a kommunisták közeledését, és 1928-ban a KKP titkos tagja lett, majd egész egységével együtt átállt. Ezután jelentős katonai szerepet játszott a kínai polgárháborúban a kommunista bázisterületek kialakításában és védelmében, a hosszú menetelés során, majd a Kínai Népköztársaság megalakulása után a koreai háborúban részt vevő kínai „önkéntesek” parancsnokaként.
A nagy ugrás idején szembefordult Mao Ce-tung () politikájával, emiatt kegyvesztett lett, leváltották és házi őrizetbe került. 1965-ben Mao lépéseket tett a reaktiválására, és kisebb feladattal bízta meg. A kulturális forradalom kezdetén, 1966-ban azonban újra támadások kereszttüzébe került. Hívei figyelmeztetése ellenére nem menekült el a vörösgárdisták elől, akik – elsősorban Csiang Csing () nyomására – letartóztatták, nyilvánosan megalázták és kínzásoknak vetették alá. 1974-ben börtönkórházban halt meg, ahol Mao utasítására megvonták tőle az érdemi kezelést. 1978-ban rehabilitálták.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2015-ben kiemelt Peng Tö-huaj cikket; még nem volt címlapon. – Hkoala 2020. január 6., 07:50 (CET)
7. hét
február 10. 0.00 és február 13. 11.59 között: Thescelosaurus
A jelölt cikk: Thescelosaurus (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A Thescelosaurus feje és karjai a Rocky Mountain Dinosaur Resource CenterbenA Thescelosaurus (jelentése 'isteni gyík' az ógörög θεσκελο-/theszkelo- 'isteni', 'bámulatos' vagy 'csodálatos' és σαυρος/szaürosz 'gyík' szavak összetételéből) az ornithopoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta kor legvégén tűnt fel Észak-Amerikában. A körülbelül 65,5 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta–tercier kihalási eseményt megelőző utolsó dinoszauruszfauna tagja volt. Számos, jó állapotban megőrződött teljes példánya arra utal, hogy a folyók közelében élhetett.
Ez a két lábon járó ornithopoda, több részleges csontváz és koponya alapján átlagosan 2,5–4 méter hosszú volt. Erős hátsó lábakkal, kis, széles kezekkel, hegyes, meghosszabbodott orrban végződő fejjel és a háta középvonala mentén feltehetően kis, páncélszerű pikkelyekkel rendelkezett. A hypsilophodontida növényevő dinoszauruszok közé tartozott. Korábban több faját is elnevezték, de jelenleg csak kettő, a T. neglectus és a T. gabanii számít érvényesnek; bár lehetséges, hogy a Thescelosaurus fosszíliái valójában egy harmadik, még névtelen fajt is képviselnek.
A sajtó érdeklődését 2000-ben keltette fel, mikor egy 1993-ban, Dél-Dakotában felfedezett példányról megállapították, hogy egy fosszilizált szívet tartalmaz. Sok vita folyt arról, hogy a maradvány valóban egy szív-e. Jelenleg sok tudós kételkedik abban, hogy a tárgyat megfelelően azonosították, és hogy megfelelő következtetéseket vontak le vele kapcsolatban.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2009-ben kiemelt Thescelosaurus cikket; még nem volt címlapon. – Hkoala 2020. január 6., 08:08 (CET)
február 13. 12.00 és február 16. 23.59 között: Ernest Shackleton
A jelölt cikk: Ernest Shackleton (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Sir Ernest Henry Shackleton (Írország, Kildare megye, Kilkea 1874. február 15. – Déli-Georgia-sziget, Grytviken 1922. január 5.) angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként.
Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott Discovery-expedíciójában 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a Nimrod-expedíció élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai elsőként mászták meg a Mount Erebus vulkánt. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.
Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedíciót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.
A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A Shackleton–Rowett-expedíció során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia szigeten, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében.
Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment tudomány.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom Ernest Shackleton cikkét, a halálának évfordulója erre az időszakra esik. A cikk most lett kiemelt. – Hkoala 2020. január 6., 07:38 (CET)
8. hét
február 17. 0.00 és február 20. 11.59 között: Méd Birodalom
A jelölt cikk: Méd Birodalom (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és feliratA Sydney-i Olimpiai Parkban található paszargadai-i Kurus-szobor másolataMéd Birodalom (perzsául: Māda, ógörögül: Μηδία, Média, akkádul: Mādāya ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje. Ezt az államalakulatot tartják az első iráni birodalomnak, amely i. e. 8. századtól az i. e. 6. századig állt fenn. Egyes elméletek szerint kurd államalakulat volt az ókorban. A birodalom előtt a médek kis törzsekben éltek, de az Asszíria elleni háborúban szövetséget kötöttek, amivel egy katonailag erős, de belső szerkezetében gyenge monarchia rövid története kezdődött meg.
A birodalom alapítójának Daiakkut (görög Déiokész) tartják, akit a lakosok választottak meg döntőbírónak, majd később a birodalom királya lett. A név asszír forrásokban fordul elő, és az ott említett daiakku vagy dayukku nevet azonosítják a Hérodotosz által leírt Déiokésszel. Nem világos azonban, hogy az asszír források a területről, vagy annak uralkodójáról beszélnek-e. A birodalom létrejöttekor csak egy kis királyság volt a Kaszpi-tengertől délnyugatra, de Uvakhsatra (görögül II. Küaxarész) idején már a Közel-Kelet is az ő fennhatósága alá tartozott.
Az iráni népek a történelem során először egyesültek, és ezzel politikai egyensúlyt jelentettek Asszíriával és Babilonnal szemben. Az előbbi államot a médek később el is foglalták, továbbá ekkor vették fel a kapcsolatot a kis-ázsiai görög világgal. A Méd Birodalom i. e. 550-ben a perzsa felkeléssel összeomlott, utódja az Óperzsa Birodalom, amely gyakorlatilag megegyezik a médek államával, de már perzsa vezetés alatt hódított tovább.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Méd Birodalom cikket, mert még nem volt kezdőlapon. - FAdamus vita 2020. január 6., 21:34 (CET)
február 20. 12.00 és február 23. 23.59 között: Massospondylus
A jelölt cikk: Massospondylus (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Egy művészi elképzelés a MassospondylusrólA Massospondylus (ógörög eredetű nevének jelentése 'megnyúlt gerinc') a prosauropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a kora jura kor hettangi – pliensbachi korszakában, mintegy 200–183 millió évvel ezelőtt élt. Ez az egyik legelsőként elnevezett dinoszaurusz, a holotípusát Richard Owen írta le 1854-ben, egy Dél-Afrikában talált lelet alapján. Azóta Dél-Afrika más részein, Lesothóban és Zimbabwében is megtalálták a fosszíliáit. Az Arizona állambeli Kayenta-formációból, Indiából és Argentínából is kerültek elő olyan maradványok, amelyeket a Massospondylushoz kapcsoltak, de elképzelhető, hogy ezek a leletek nem ehhez a nemhez tartoznak.
Típusfaja a M. carinatus, de a felfedezése utáni 150 évben további hét fajt is elneveztek, melyek közül jelenleg csak a M. kalae számít érvényesnek. Ezen időszak utolsó éveiben a prosauropodák rendszertana sokat változott, és számos tudós vitatni kezdte, hogy a Massospondylust a dinoszauruszok evolúciós fájának megfelelő pontján helyezték-e el. A nem számára megalkotott családnév, a Massospondylidae érvényessége a prosauropodák kapcsolatainak változásai miatt szintén vitatottá vált. Nem világos az sem, hogy mely más dinoszauruszokkal tartozott egy csoportba (amennyiben voltak ilyenek); de a családot több 2007-ben megjelent cikk is érvényesnek tekinti.
Valószínűleg növényevő volt, bár létezik olyan elképzelés, ami szerint prosauropodák mindenevők voltak. Karcsú testtel, hosszú nyakkal és farokkal rendelkezett, mellső lábainak hüvelykujjain éles karmok helyezkedtek el, melyeket a táplálkozás vagy esetleg a védekezés során használhatott. Néhány újabb vizsgálat szerint a Massospondylus folyamatosan növekedett egész életében, testében a madarakéhoz hasonló légzsákok voltak, és feltehetően gondozta az utódait.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Massospondylus cikket, mert még nem volt kezdőlapon. - FAdamus vita 2020. január 7., 15:17 (CET)
9. hét
február 24. 0.00 és február 27. 11.59 között: Apollo–12
A jelölt cikk: Apollo–12 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
SzemélyzetAz Apollo–12 az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon. Ez az egyetlen repülés, amely főként mérnöki kísérlet volt, ezen az expedíción kísérletezték ki a hajszálpontos leszállást, amely minden későbbi geológiai kutatóexpedíció alapjának számított. A holdra szállások típusrendszerében a H-típusú küldetés jelet kapta, azaz az űrhajósok nagyjából 30 órányi tartózkodással másfélszer több időt töltöttek a holdfelszínen az Apollo–11 űrhajósainál, míg két, hozzávetőleg 4 órás holdsétát tehettek, amellyel megnégyszerezték elődeik tartózkodási idejét.
A legénységet Pete Conrad parancsnok, Alan Bean holdkomp pilóta és Dick Gordon parancsnoki modul pilóta alkotta, akik csak kis híján maradtak le a történelmi elsőségről. A trió minden tagja a Haditengerészet pilótája volt, és különleges baráti összetartásuk különösen sikeressé tette expedíciójukat.
Az expedíció fő feladata a hat műszerből álló, bővített ALSEP felállítása és egy 31 hónappal korábban felküldött és sikeresen leszállt holdszonda meglátogatása volt. Először használták a holdprogram során a Holdhoz való eljutáshoz az ún. „hibrid transzfer pályát”, felhagyva a biztonságos „szabad visszatérési pálya” alkalmazásával, illetve először használtak plutóniumos termoelektromos generátort a műszerek áramszükségletének előállításához. Az űrhajósok további feladata volt még nagyobb távolság megtétele gyalogosan az Armstrong és Aldrin által szerzett tapasztalatokra épített geológiai kutatóút során.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az Apollo–12 cikket, mert nemrég lett kiemelt. - FAdamus vita 2020. január 18., 18:01 (CET)
február 27. 12.00 és március 1. 23.59 között: LT vz. 38
A jelölt cikk: LT vz. 38 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Panzerkampfwagen 38(t)Az LT–38 vagy LT vz.38 (Lehký Tank vzor 38, „38-as könnyűharckocsi modell”) 1938-as csehszlovák tervezésű könnyű harckocsi, melyet legnagyobb számban Németország használt a második világháború alatt. Német alkalmazásban a hivatalos neve a Panzerkampfwagen 38(t) (Pz.Kpfw. 38(t)) volt, de általában Panzer 38(t) néven azonosították. Egyéb jelölései a TNH, a TNHPS, az LTP és az LTH gyári azonosítók. A német hadrendben az Sd.Kfz. 140 speciális azonosítószámot kapta.
A (t) betű a német „tschechisch” (cseh) szó rövidítése. A gyártás 1942-es leállításáig több mint 1400 darabot gyártottak a harckocsiból. Az alváz gyártását azonban folytatták a Marder III (1942–1944) és a Jagdpanzer 38(t) Hetzer (1944–1945) páncélvadászok, illetve más torony nélküli rohamlövegek és légvédelmi páncélosok számára.
A Panzer 38(t) fő előnyei más harckocsikkal szemben nagy megbízhatósága és mozgékonysága volt. A személyzet véleménye szerint a jármű hajtó- és futómű elemei, mint a motor, a sebességváltó, a kormánymű, a felfüggesztés, a kerekek és a lánctalpak nagyszerűen össze voltak hangolva egymással. Emellett a páncélost egyszerű volt karbantartani és javítani.
A harckocsi mindjárt a megjelenése után jelentős exportsikert aratott. Irán 50 darabot, Peru és Svájc 24–24 darabot rendelt belőle. Lettország ugyancsak rendelt néhány példányt. A Panzer 38(t) páncélost a németek a világháború első felében, kiemelkedően a Lengyelország elleni hadjárat, a franciaországi hadjárat és a Szovjetunió elleni támadás során vetették be. A háború további részében más országok hadseregében még megtalálható volt, köztük a szlovák, a román, a bolgár haderő és a Magyar Királyi Honvédség kötelékében is.
_Ausf._S.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom az LT vz. 38 szócikket, 2014-ben lett kiemelt, nem volt még címlapon. – Hkoala 2020. január 21., 06:53 (CET)
10. hét
március 2. 0.00 és március 5. 11.59 között: Arany János (költő)
A jelölt cikk: Arany János (költő) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Arany JánosArany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. Itt szerkesztette és adta ki két hetilapját: a Szépirodalmi Figyelőt (1860–1862) és a Koszorút (1863–1865). A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője volt . Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az Arany János cikket a kezdőlapra, mert ebben az időszakban született Arany János. - FAdamus vita 2020. január 6., 19:59 (CET)
március 5. 12.00 és március 8. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
11. hét
március 9. 0.00 és március 12. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 12. 12.00 és március 15. 23.59 között: 2019-es Formula–1 világbajnokság
A jelölt cikk: 2019-es Formula–1 világbajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Lewis Hamilton, a 2019-es év Formula–1-es világbajnokaA 2019-es Formula–1 világbajnokság volt sorrendben a 70. Formula–1-es szezon. Összesen 21 futamot rendeztek, a szezon március 17-én az ausztrál nagydíjjal vette kezdetét a melbourne-i Albert Parkban, és december 1-jén ért véget az abu-dzabi nagydíjjal a Yas Marina öbölben. A versenyeken tíz csapat összesen húsz versenyzője vett részt. A bajnokságot a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezte és bonyolította le, ez a nyitott karosszériás versenyautók legmagasabban rangsorolt kategóriájú bajnoksága. A szezon során sor került a sportág történetének 1000. nagydíjára, ezt Kínában rendezték április 14-én.[1][2]
A versenyzőknél a brit Lewis Hamilton, a konstruktőröknél a Mercedes volt a címvédő. Mind a brit versenyző, mind pedig a német gyártó megvédte összetettbeli elsőségét. A Mercedes a japán nagydíjon szerezte meg sorozatban hatodik konstruktőri elsőségét. A német gyártó egymást követő hat első hellyel zárt szezonjához hasonló időszakot korábban csak a Ferrari tudott felmutatni a Formula–1-ben, még a 2000-es évek elején. Hamilton három futammal a szezon vége előtt, az amerikai nagydíjon tett szert behozhatatlan előnyre a pontversenyben. A brit versenyző ezzel a sportág történetének második legsikeresebb versenyzőjévé vált, egy címmel lemaradva a hétszeres világbajnok Michael Schumacher mögött. A brit versenyző a szezon során mind a huszonegy nagydíjon célba ért, és mindegyiken pontot is szerzett, erre előtte szintén csak Schumacher volt képes a sportág hetvenéves történetében. Hamilton ezen felül összesen 413 pontot szerzett az egyéni pontversenyben, ami szintén új rekord.
A szezon egyik pozitív szenzációja a lengyel Robert Kubica visszatérése volt, aki kilenc idényt és 2011-ben elszenvedett súlyos ralibalesetét követően (aminek következtében jobb karja súlyosan roncsolódott) tért vissza a mezőnybe. Ilyenre korábban nem volt példa a sportágban, mindamellett, hogy 1990-ben egy helikopter balesetben az olasz Alessandro Nannininek úgy kellett visszavarrni leszakadt alkarját, ő ezt követően a Formula–1-ben már nem állt rajthoz.[3] Bár a lengyel versenyző az időmérőkön és versenytempóban is alulmaradt csapattársával,[4] az újonc George Russellel szemben, akaratereje és sportemberi magatartása a mezőny elismerését is kiváltotta.
A szezon végén a mezőnyből kiszoruló Nico Hülkenberg 177 nagydíjat követően intett búcsút a Formula–1-nek. A német versenyző pályafutása során egyetlen dobogós helyezést sem ért el a kategóriában, ezzel pedig csúcstartó ezt a statisztikai mutatót figyelembe véve.
Ebben a szezonban szerezte pályafutása első győzelmét Charles Leclerc (aki emellett első ferraris idényében hét pole-pozíciót szerzett, hasonlóra korábban csak Michael Schumacher és Niki Lauda volt képes) és első dobogós helyezését Pierre Gasly, valamint Carlos Sainz. A Toro Rosso a 2008-as olasz nagydíjat követően, a McLaren pedig a 2014-es ausztrál nagydíjat követően ért el újból dobogós helyezést.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A 2019-es Formula–1 világbajnokság szócikkét javasolnám a március 12. és március 15. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-11-2 helyre. Ezen a hétvégén kezdődik az új idény. – Gerry89 vita 2019. december 30., 11:53 (CET)
12. hét
március 16. 0.00 és március 19. 11.59 között: Kincsem (versenyló)
A jelölt cikk: Kincsem (versenyló) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló. A magyar lósport és lótenyésztés büszkeségét idehaza a legyőzhetetlen „csodakanca” névvel, Európában a (magyar csoda jelentésű) „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” titulusokkal illették.
Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén Cambuscan volt. A világhírűvé vált ló Magyarországon kívül Ausztria, Anglia, Franciaország, Csehország és Németország 13 versenypályáján összesen 54 alkalommal állt rajthoz, és mindannyiszor győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancák kivételesen ritkán verik meg a méneket. Krúdy Gyula 1926-ban így foglalta össze kivételességét a Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny című írásában:
„Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenekheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt. ”
Hatéves korára lábízületei megkoptak, ezért a versenyzést abbahagyva tenyészkancaként bizonyított tovább a kisbéri ménesben. Öt csikót ellett a legjobb magyar tenyészménektől. A tiszta vérvonalba tartozó angol telivérek utódai közül több ló is szép eredményt ért el a világ versenypályáin. Családfája főként német tenyészetekben él tovább. Kincsem versenyeiről rendszeresen, a futamok részletes adatait is közölve tudósítottak a korabeli újságok. A világhírűvé vált versenyló nevét a budapesti Kincsem Park, és a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsem aszteroida is őrzi. Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Kincsem szócikkét javaslom-jelölöm a március 16. és március 19. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-12-1 helyre. - *feridiák vita 2019. december 21., 20:24 (CET)
március 19. 12.00 és március 22. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Notre-Dame-székesegyház (Párizs) cikkajánlóját javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-12-2 helyre. A 675 éve, 1345-ben megalapított székesegyház szócikke még nem kiemelt. Ünnepelt alkalom pótolni a hiányt, és még van rá kellő idő. – *feridiák vita 2019. december 31., 12:24 (CET)
ellenzem Nagyon messze van a kiemelt szinttől, foglalkozik vele valaki? – Hkoala 2019. december 31., 19:10 (CET)
13. hét
március 23. 0.00 és március 26. 11.59 között: Budapesti helyiérdekű vasút
A jelölt cikk: Budapesti helyiérdekű vasút (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Budapesti helyiérdekű vasút cikkajánlóját javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-13-1 helyre. – *feridiák vita 2019. december 31., 17:13 (CET)
március 26. 12.00 és március 29. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
14. hét
március 30. 0.00 és április 2. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 2. 12.00 és április 5. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
15. hét
április 6. 0.00 és április 9. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 9. 12.00 és április 12. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
16. hét
április 13. 0.00 és április 16. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 16. 12.00 és április 19. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
17. hét
április 20. 0.00 és április 23. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 23. 12.00 és április 26. 23.59 között: XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása
A jelölt cikk: XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása 2014. április 27-én történt. XXIII. János pápa 1958-tól 1963-ig, II. János Pál pápa 1963-tól 1978-ig volt a római katolikus egyház vezetője. A kereszténység történetében egyedülálló, hogy két pápát egy időben kanonizáljanak. Életművüket a második vatikáni zsinat köti össze: XXIII. János indította el az egyház életét átalakító zsinatot és II. János Pál vitte végig a változtatásokat.
A zsinatot összehívó és azt 1963. június 3-i haláláig vezető XXIII. Jánost a bíborosok azonnal szentté akarták avatni, miként számtalan hívő is, de csak 2000-ben nyilvánították boldoggá, miután Caterina Capitani 1966-os meggyógyulását az illetékes bizottság a pápa közbenjárására történt csodának jelentette ki. II. János Pál pápa szentté avatását a hívek egy csoportja már 2005. április 8-i temetésén kezdeményezte Santo subito! (’Azonnal avassák szentté!’) feliratú transzparensekkel. A kanonizációs eljárásban Marie Simon-Pierre Normand meggyógyulását csodának ismerték el, ezután XVI. Benedek pápa 2011. május 1-én boldoggá avatta.
A két pápa közös szentté avatását hivatalosan 2013. július 5-én döntötte el Ferenc pápa, amikor aláírta a II. János Pál pápa közbenjárásával történt második csodát igazoló dekrétumot, és kérte, hogy a bíborosok és püspökök járuljanak hozzá XXIII. János „pro gratia” szentté avatásához. A kettős kanonizációt húsvét második vasárnapján, az Isteni irgalmasság ünnepén tartották. Az ünnepélyes szentmisén Ferenc pápával koncelebrált XVI. Benedek nyugalmazott pápa, körülbelül százötven bíboros és ezer püspök. A szertartáson nyolcszázezer zarándok vett részt és több mint száz állami delegáció volt jelen uralkodók, állam- és kormányfők tucatjaival.
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció elrendelte, hogy XXIII. János pápa liturgikus emléknapja október 11., a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulója, II. János Pálé pedig október 22., pápai beiktatásának napja legyen.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása cikkajánlóját jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-17-2 helyre. – *feridiák vita 2020. január 7., 19:19 (CET)
18. hét
április 27. 0.00 és április 30. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 30. 12.00 és május 3. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
19. hét
május 4. 0.00 és május 7. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 7. 12.00 és május 10. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
20. hét
május 11. 0.00 és május 14. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 14. 12.00 és május 17. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
21. hét
május 18. 0.00 és május 21. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 21. 12.00 és május 24. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
22. hét
május 25. 0.00 és május 28. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 28. 12.00 és május 31. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
23. hét
június 1. 0.00 és június 4. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja. Korának egyik legműveltebb, legnagyobb életutat bejárt politikusa és egyik legtehetségesebb diplomatája, a török elleni háborúk sikeres hadvezére, aki az utókortól a „nagy nádor” titulust érdemelte ki. Bárói címét 1553-ban kapta I. Ferdinándtól.
Korának nagy műveltségű alakja, aki rokonai segítségével Bécsben, Bolognában és Rómában járt egyetemre; a nyelvek mellett jogot és bölcsészetet is tanult. 1552-ben tért haza Magyarországra a török elleni összefogás érdekében II. Lajos magyar királynak pénzügyi támogatást hozó Cajetan bíbornok tolmácsaként. A fiatal tehetség az udvarhoz szegődött és a király titkára lett. A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd pártjára állt, és részt vett a I. János magyar király elleni hadjáratban. 1529-ben Buda ostromakor a vár kapitányaként elfogták. A fogságban János király szolgálatába állt, és Lodovico Gritti mellett alkormányzó lett.
Már a kezdetektől törekedett egy új főúri központ kiépítésére, Sárvár fejlesztésére. Még Kanizsán élt, amikor a szolgálatába szegődött Sylvester János megnyitotta iskoláját Sárváron. Hamarosan egy nyomdát is üzembe helyeztek, egyúttal belefogtak a környék mezőgazdaságának jelentős fejlesztésébe.
Birtokainak nagy része feleségének hozománya volt. Mivel ezek javarészt Nyugat-Dunántúlon voltak, gazdasági érdeke is azt kívánta, hogy az első lehető alkalommal térjen vissza Habsburg Ferdinánd hűségére. Ez a szolgálat hozta meg neki a politikai felemelkedést: egyre magasabb tisztségeket töltött be. Hadvezérként is többször jeleskedett, például amikor Ali budai pasa 1556-ban megostromolta Szigetvárt, ő vezette a felmentő sereget.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-23-1 helyre Nádasdy Tamás Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója, és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora cikkajánlóját javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2020. január 19., 16:57 (CET)
június 4. 12.00 és június 7. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
24. hét
június 8. 0.00 és június 11. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 11. 12.00 és június 14. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
25. hét
június 15. 0.00 és június 18. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 18. 12.00 és június 21. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
26. hét
június 22. 0.00 és június 25. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 25. 12.00 és június 28. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
27. hét
június 29. 0.00 és július 2. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 2. 12.00 és július 5. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
28. hét
július 6. 0.00 és július 9. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 9. 12.00 és július 12. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
29. hét
július 13. 0.00 és július 16. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 16. 12.00 és július 19. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
30. hét
július 20. 0.00 és július 23. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 23. 12.00 és július 26. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
31. hét
július 27. 0.00 és július 30. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 30. 12.00 és augusztus 2. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
32. hét
augusztus 3. 0.00 és augusztus 6. 11.59 között: Nyugati front (első világháború)
A jelölt cikk: Nyugati front (első világháború) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Lövészárok-hadviselés a nyugati fronton1914-ben, az első világháború kitörése után, Luxemburg és Belgium megszállásával a német hadsereg megnyitotta a nyugati frontot. A megállíthatatlannak tűnő német előrenyomulást csak az első marne-i csatában sikerült feltartóztatni. Ekkor mindkét hadviselő fél lövészárokrendszereket kezdett kiépíteni az Északi-tengertől egészen a svájci határig. Ez a vonal a háború jelentős részében viszonylag állandó maradt.
1915 és 1917 között mindkét részről számos offenzívát indítottak a nyugati fronton. A támadásokat nagy erejű tüzérségi csapások jellemezték és a korra jellemző harci és technikai eszközök használata mellett jelentős számú élőerőt is bevetettek. A fedezékek, géppuskafészkek, szögesdrótrendszerek és a tüzérség használata mindkét oldalon rendkívül nagy emberáldozatot követelt, ám egyik fél sem tudott döntő csapást mérni a másikra.
Az áttörés elérésének érdekében a fronton addig még nem használt haditechnikai eszközöket is alkalmaztak. Ilyenek voltak például a harci gázok, a repülőgépek és a tankok. De ezek az eszközök csak a megfelelő harceljárások kidolgozása után voltak igazán használhatóak, eleinte nem értek el vele komolyabb hadi sikereket.
Mindezek mellett mégis ezen a fronton dőlt el a háború, mivel az Amerikai Egyesült Államok hadba lépésével az antant került túlerőbe. Az 1918-as szövetséges hadjárat meggyőzte a német parancsnokokat, hogy a vereség elkerülhetetlen, így a kormány tárgyalni kezdett a megadás feltételeiről. A compiègne-i fegyverszünetet 1918. november 11-én írták alá.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Nyugati front (első világháború) cikket, mert ebben az időszakban van az esemény kezdete, és még nem volt kezdőlapon. - FAdamus vita 2020. január 6., 20:18 (CET)
augusztus 6. 12.00 és augusztus 9. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
33. hét
augusztus 10. 0.00 és augusztus 13. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 13. 12.00 és augusztus 16. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
34. hét
augusztus 17. 0.00 és augusztus 20. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 20. 12.00 és augusztus 23. 23.59 között: I. István magyar király
A jelölt cikk: I. István magyar király (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
I. (Szent) István magyar királyI. (Szent) István, születési nevén: Vajk; latinul: Sanctus Stephanus (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje.
969 és 980 között született, keresztelésére 985 és 989 között kerülhetett sor.[5] Liudolf Gizellát, II. Henrik bajor herceg leányát 995 körül vette feleségül. Már apja, Géza 997-es halálától magyar fejedelem, majd 1001. január 1-én (az akkor érvényes Julián naptár alapján 1000 karácsonyán) történt megkoronázása által „Isten kegyelméből” Magyarország királya. A magyarok országát, a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át. Ez az államalakulat 1028-tól kis híján az egész Kárpát-medencére kiterjedt és államformájában a 20. századig nem történt változás. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő magyar törzseket fegyverrel vagy békés úton hódoltatta, az ellene irányuló lázadásokat leverte.
Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-a, 1083-as székesfehérvári szentté avatásának évfordulója 1771 óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – nemzeti ünnep. Külföldön, mivel halála napján Nagyboldogasszony napja van, az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik. Mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb jelentős katolikus ereklye.
Legalább egy érsekséget, hat püspökséget és három bencés monostort alapított, így a magyar egyház a Szent Római Birodalomtól függetlenül működhetett. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte és kialakította a vármegyerendszert. Miután sikerült békét teremtenie, az ország a zarándokok és a kereskedők kedvelt útvonalává vált.
Mindkét fiát túlélte. 1038. augusztus 15-én halt meg. Székesfehérvárott temették el, az általa építtetett bazilikában, melynek védőszentje Szűz Mária. Halála után belháború dúlta az országot. I. László király kezdeményezésére VII. Gergely pápa kanonizálta 1083-ban fiatalabbik fiával, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az I. István magyar király cikket, mert ebben az időszakban épp aktuális. - FAdamus vita 2020. január 6., 21:01 (CET)
35. hét
augusztus 24. 0.00 és augusztus 27. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 27. 12.00 és augusztus 30. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
36. hét
augusztus 31. 0.00 és szeptember 3. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 3. 12.00 és szeptember 6. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
37. hét
szeptember 7. 0.00 és szeptember 10. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 10. 12.00 és szeptember 13. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
38. hét
szeptember 14. 0.00 és szeptember 17. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 17. 12.00 és szeptember 20. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
39. hét
szeptember 21. 0.00 és szeptember 24. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 24. 12.00 és szeptember 27. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
40. hét
szeptember 28. 0.00 és október 1. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 1. 12.00 és október 4. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
41. hét
október 5. 0.00 és október 8. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 8. 12.00 és október 11. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
42. hét
október 12. 0.00 és október 15. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 15. 12.00 és október 18. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
43. hét
október 19. 0.00 és október 22. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 22. 12.00 és október 25. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
44. hét
október 26. 0.00 és október 29. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 29. 12.00 és november 1. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
45. hét
november 2. 0.00 és november 5. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
november 5. 12.00 és november 8. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
46. hét
november 9. 0.00 és november 12. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
november 12. 12.00 és november 15. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
47. hét
november 16. 0.00 és november 19. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
november 19. 12.00 és november 22. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
48. hét
november 23. 0.00 és november 26. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
november 26. 12.00 és november 29. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
49. hét
november 30. 0.00 és december 3. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 3. 12.00 és december 6. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
50. hét
december 7. 0.00 és december 10. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 10. 12.00 és december 13. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
51. hét
december 14. 0.00 és december 17. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 17. 12.00 és december 20. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
52. hét
december 21. 0.00 és december 24. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 24. 12.00 és december 27. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
53. hét
december 28. 0.00 és december 31. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 31. 12.00 és január 3. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
1. hét
január 4. 0.00 és január 7. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 7. 12.00 és január 10. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
- ↑ Formula 1 announces draft 2019 season calendar. formula1.com , 2018. augusztus 31. (Hozzáférés: 2018. november 6.)
- ↑ Morlidge, Matt: F1 chiefs wanted to move British GP to stage 1,000th GP at Silverstone. skysports.com , 2018. május 15. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ F1 Retro: Akik túl sokat kockáztattak, 2011. február 7.
- ↑ Kubica idén az összes időmérőn kikapott, és nincs sok mondanivalója erről. hu.motorsport.com , 2019. november 30.
- ↑ Karácsonyi 1904
