Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül. A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod. Aktuális cikkajánlók Ezen a héten: Duna • Mátyás-templom A jövő héten: Albánia a bronzkorban • Budapest autóbuszvonal-hálózata Két hét múlva: Gackt • Bod Péter Három hét múlva: Peking • Székelyföld Tartalomjegyzék Kikerültek • Most szerepel a kezdőlapon • Jelöltek a 2019-es év 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51. hete a 2020-as év 1., 2., 3., 4., 5. hete Archívumok 2006–2007 • 2008 • 2009 • 2010 első fele • 2010 második fele • 2011 első fele • 2011 második fele • 2012 első fele • 2012 második fele • 2013 első fele • 2013 második fele • 2014 első fele • 2014 második fele • 2015 első fele • 2015 második fele • 2016 első fele • 2016 második fele Következő időszakok 2017 első fele

Rövidítése: WP:SZK Kiemelés általában Kiemelt szócikk Kiemelt kép Szócikkek a kezdőlapon A nap képe a kezdőlapon Kiemelt szócikkek Kiemelt szócikkek listája Kezdőlapra került szócikkek listája Kezdőlapra jelölt szócikkek listája Korábbi kiemelt szócikkek listája A kiemelés folyamata Szép cikket találtam! Javaslatok kiemelt szócikkekre Javaslatok kiemeltszócikk-státusz megvonására Útmutatók a kiemeléshez Szócikk kiemelésének kezdeményezése Szócikk kiemelésének folyamata Szócikk kiemelésének lezárása Kapcsolódó kategóriák Kategória:Kiemelt tartalom Kategória:Kiemelt cikkek Kategória:Sikertelen kiemeltszócikk-jelöltek Kategória:Korábbi kiemelt cikkek

A jelölés folyamata Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik: Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2019-7/2” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.) Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-7-2 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.) Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re! A jelölés indoklása Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek. Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra. Ellenzés és megjegyzések Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak. Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével. Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont. Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai: Az eltelt időben a szócikk méltatlanná vált (vagy eleve méltatlan volt) a kiemelt státuszra: ilyenkor elő kell terjeszteni a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre#Kiemeltstátusz-felülvizsgálati munkapad oldalon. Nincs kellően összefüggő bevezető. Nincs megfelelő illusztráció. A témája miatt nem való a kezdőlapra. Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg. Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>. Kezdőlapra került szócikkek Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

6. hét

február 4. 0.00 és február 7. 11.59 között: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

A jelölt cikk: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Deák Ferenc, „a haza bölcse”
(Székely Bertalan festménye)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi „a haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulust kapta.

Jogi végzettséget szerzett és ügyvédi vizsgát tett, majd Zala vármegye szolgálatába állt. Politikusként a reformországgyűlésen a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja.

Történelmi nagysága abban áll, hogy fő támogatója volt annak a folyamatnak, mely során elhárultak a magyar nemzet útjából azok az akadályok, amelyek az uralkodóházhoz és az örökös tartományokhoz fűződő viszonyt lehetetlenné tették. Tevékenységével nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg, hanem lehetővé tette Magyarország további fejlődését, anyagi és szellemi gyarapodását. Munkájának érdeme, hogy hosszas politikai küzdelem után létrejöhetett az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság között a kiegyezés.

A politika mellett a tudományokban is jártas volt; mint államférfi a magyar történelem legnagyobbjai közé tartozik. A 19. század egyik legtehetségesebb magyar politikusaként tartják számon, aki megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének törvényi kereteit.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Zalaegerszegen született „a haza bölcse”: Deák Ferenc kiemelt szócikke cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-6-1 helyre. – *feridiák ^vita 2019. február 1., 09:15 (CET) + A hét másik feléhez átmenet: Deák Ferenc portréi magyar pénzeken

Deák Ferenc portréja a 2015-ben kiadott 20 000 forintoson Deák Ferenc portréja az 1926-ban kiadott tízpengősön Deák Ferenc portréja az 1929-ben kiadott tízpengősön Deák Ferenc portréja az 1994-ben kiadott kétszázforintoson Deák Ferenc portréja a 1999-ben kiadott 20 000 forintoson Deák Ferenc portréja a 2003-ban kiadott húszforintoson Deák Ferenc portréja a 2009-ben kiadott 20 000 forintoson

február 7. 12.00 és február 10. 23.59 között: A magyar forint pénzérméi

A jelölt cikk: A magyar forint pénzérméi (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

20 forintos Deák Ferenc képével

Ezüst ötös Kossuth-címerrel

Ezüst ötös Kossuth Lajos képével

Reprezentatív forgalmi sor („kabinet-sor”)
két fillértől öt forintig (1967-ből)

A magyar forint pénzérméi 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök Magyarországon. Pénztörténetünk példátlan inflációja után született meg a jó forint. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vertek, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany). Jelen szócikk csak a forgalmi célra vert érméket és emlékvereteket mutatja be. A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Az előállítás költségeit forgalomba hozójuk, a Magyar Nemzeti Bank fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb; a folyamatos értékvesztés miatt 2014-ben az ötforintos a legkisebb érmecímlet és a kétszázas a legnagyobb. A legnagyobb pénzérme előlapján a legnagyobb magyar nevét viselő Széchenyi lánchíd, hátlapján a Magyar Nemzeti Bank székháza, majd 1994-től 1998-ig Deák Ferenc képe volt látható, jelenleg a hátlapon a Lánchíd. A legnagyob bankjegy pedig a húszezer forintos, melynek hátlapján az egykori pesti Képviselőház látható és Deák Ferenc már ennek előlapján szerepel.

A magyar forint kiemelkedő fontosságát jelzi, hogy Magyarország alaptörvényébe is bele van foglalva, a nemzeti jelképek és nemzeti ünnepek mellett hivatalos fizetőeszközünk is ott szerepel.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A magyar forint pénzérméi kiemelt cikket javaslom-jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-6-2 helyre. – *feridiák ^vita 2019. február 2., 02:55 (CET)

 ellenzem Ez nem kiemelt színvonal. Miből lesz a cikkajánló, a négysoros beveztőből? Kép hegyek, szöveg alig, szerintem felül kellene vizsgálni a státuszát. – Gerry89 ^vita 2019. február 5., 08:03 (CET)

Tisztelt @Gerry89!

1. A magyar forint pénzérméi szócikke a kiemelt státuszt 2008. augusztus 30-án kiemelten magas támogatással megkapta.

2. A szócikk vitalapjából láthatóan a cikkajánló szabályos 5 éves sziklusokban 2009. március 9. és 2009. március 15. között, valamint 2014. szeptember 18. és 2014. szeptember 21. között szerepelt a kezdőlapon.

3. Tehát öt év múlva, 2019. február 7-én teljesen szabályosan került jelölésre, és kerül ki délben a Kezdőlapra.

4. De február 11-től március 7-ig végig üres, javaslatokra-jelölésekre vár. A szombati wikitali ennek megvitatására és rendezésére is jó alkalom. Mivel jelezted, hogy nem tudsz jönni, nagy segítség lenne, ha legalább megírnád javaslataidat. – *feridiák ^vita 2019. február 7., 11:53 (CET)

@*feridiák: Az, hogy 2008. augusztus 30-án megkapta a státuszt, az egy dolog, eltelt azóta tíz év. Szoktam agyalni javaslati lehetőségeken, biztos fogok is javaslatot tenni, de idővel. Régóta tervezem, hogy átnézem és rendszerezem az eddig még kezdőlapon nem szerepelt szócikkek listáját, csak nem tudom, az a lista is mennyire napra kész. – Gerry89 ^vita 2019. február 7., 15:36 (CET)

7. hét

február 11. 0.00 és február 14. 11.59 között: Duna

A jelölt cikk: Duna (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Duna légifelvételen Budapestnél ...

... és térképen forrástól torkolatig

A Duna a leghosszabb folyam az Európai Unióban, és (a Volga után) a második leghosszabb folyam egész Európában. Németországban, a Fekete-erdőben Donaueschingennél két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával ered, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó a pliocénban kezdett kialakulni. A kor végén jutott el a Kisalföldig, de akkor a mai nyugat–keleti iránya helyett még délnek folyt. Kisalföldi medre a pleisztocén korban alakult ki. A folyó legfiatalabb szakasza a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyás, amely a pleisztocén végén jött létre.

A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országra terjed ki. Partjain több jelentős település is emelkedik, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak ide. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút is. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

A 20. században a folyam felső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített bősi vízlépcső. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti. Létfontosságú közös érdekünk, hogy komplexen, és felelősen gazdálkodjunk a Dunával és teljes vízgyűjtőjével, e csodálatos természeti kinccsel, és nélkülözhetetlen életfeltételünkkel.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Duna kiemelt cikkének cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. február 11-től február 14-ig 14-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-7-1 helyre. – *feridiák ^vita 2019. február 10., 13:24 (CET)

A hét kezdetétől a déli harangszóig a Duna van fenn a Kezdőlapon, a déli harangszótól vasárnap végéig a Mátyás templom követi. Mindkettő külön-külön is értékes, érdekes, de együtt új minőséghez emel. A harangszóig gondolatban fussuk végig az Univerzum/Világegyetem szintjétől a nulladik kilométerkőig az utat.

10. Univerzum/Világegyetem. > 9. Galaxisok szintjén a Galaktika/Tejútrendszer. > 8. Naprendszer, közepén a Napcsillag/Sunstar. > 7. Földbolygó. > 6. Európa földrész. > 5. Közép–Európa. > 4. Duna, Közép-Európa, illetve az Európai Unió legnagyobb, és a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országra terjed ki. > 3. Partjain több jelentős település is emelkedik, köztük négy országnak jelenleg is itt a főváros: Ausztriában Bécs, Szlovákiában Pozsony, Magyarországon Budapest és Szerbiában Belgrád. > 2. Ezen országok közül számunkra Magyaroszág, Magyarhon a kiemelt. > 1. A magyar főváros Budapest. > 0. A nulladik kilométerkő a Duna-hidak közül a Széchenyi Lánchid budai hídfőjénél található, most is ott van, bárki ellenőrizheti.

Percek múlva délben ma is megszólalnak a harangok, melyek közül kiemelt a Mátyás-templom harangszava és harangképe. Amíg a Kezdőlapunkon kinn lesz, élőben négyszer lesz alkalom a köztelevízióban egyenes adásban meghallgatni és megnézni. – *feridiák ^vita 2019. február 14., 11:58 (CET)

Aktuális

február 14. 12.00 és február 17. 23.59 között: Mátyás-templom

A jelölt cikk: Mátyás-templom (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Mátyás-templom tornya
és főbejárata

Szent István, az alapító szobra

A Mátyás-templom (hivatalos nevén: Budavári Nagyboldogasszony-templom) elődjét az egyházi hagyomány szerint Szent István király alapította ezer éve, 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem oklevél, sem tárgyi adat nem maradt fenn. Írott forrás csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházának” nevezték. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben.

A tatárjárás utáni újraalapító, IV. Béla 1255 és 1269 között valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére építtetett tornyos, háromhajós bazilikát. Az első ütemben (1255–1260) építették meg a főszentélyt és a mellékszentélyeket, az álkereszthajót és a Menyasszony-kaput. Teljesen a második szakaszban épült ki 1260 és 1269 között — ekkor bővítették ki a Margit-szigeti domonkos apácakolostort, IV. Béla leánya, Árpád-házi Szent Margit otthonát is. A frissen épült budavári főtemplom kegyuraságát a király – leányára tekintettel – egy időre e kolostornak adományozta. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett; teljes képet ad IV. Béla korának építészeti iskoláiról.

A templom messze hangzó ékességei a harangok. Jelenleg hét harangja van, ezek közül hat a harangtoronyban, egy átlőtt kisharang pedig a huszártoronyban függ. Két történelmi harangja mellé 2010-ben került négy új, ekkor korrigálták a 3,2 tonnás Szt. Károly-harang hangzását is a passaui Perner-öntödében. A harangok a harangtorony felső (1, 4) és középső (2, 3, 5, 6) emeletén laknak (a 7-es van a huszártoronyban). 2011-ben új, tölgyfa harangszékekbe helyezték, új, egyenes tölgyfa jármokkal, kovácsoltvas nyelvekkel, meghajtással és vezérléssel szerelték fel őket.

1999-ben a magyar állam – történetében először – az egyház tulajdonába adta a templomot. Minthogy az épület igen rossz állapotban volt, a templom teljes felújítását 2005 után túlnyomórészt az állam fizette. Hat évig tartó munka után 2015 januárjában, az alapítás ezredik évfordulójára a templom orgonájának felújítása is befejeződött.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Mátyás-templom kiemelt cikkének cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. február 14-től február 17-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-7-2 helyre. – *feridiák ^vita 2019. február 10., 14:24 (CET)

Jelöltek

8. hét

február 18. 0.00 és február 21. 11.59 között: Albánia a bronzkorban

A jelölt cikk: Albánia a bronzkorban (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A kamenicai halomsír

Albánia a bronzkorban számottevő és összetett, csak részlegesen rekonstruálható etnikai, társadalmi, technológiai és műveltségbeli változások színtere volt, amelyek láncolatának eredményeként az őskori paleobalkáni népesség helyét a kora vaskorral az illírek ősei, a preillírek vették át. Az albániai bronzkor kronológiailag hozzávetőlegesen átívelte az i. e. 2. évezredet. Kezdetét jellemzően az i. e. 3. évezred nagy indoeurópai vándorlásának(wd) nyugat-balkáni lezárulásához kötik, bár e folyamat részleteiről és etnokulturális következményeiről csak elméletek ismertek. A korai bronzkorról kevés régészeti adat áll rendelkezésre, de nagy vonalakban a korábbi kőrézkori műveltségelemek továbbélése jellemezte, emellett – egyes vélemények szerint a keletről bevándorló proto-indoeurópai népesség hatására – megerősödött a legeltető állattartás szerepe, megjelentek az első bronztárgyak és halomsírok. A régió a középső bronzkorban már egy társadalmi és technológiai szempontból is fejlettebb műveltség otthona volt: közösségeik egy kialakulóban lévő patriarchális rend jeleit mutatták, a bányászati és kohászati ismeretek elsajátításával kialakult fejlett bronzművességük, elsősorban a minószi és mükénéi civilizációk hatására pedig differenciálódott tárgyi kultúrájuk. A kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődés – az égei civilizációk lehanyatlásával párhuzamosan – a bronzkor utolsó szakaszával megakadt: bár továbbtökéletesedett kézművességük lehetővé tette volna az intenzívebb mezőgazdasági termelést és ezzel a megnövekedett népesség ellátását, az i. e. 13. századdal beköszöntő kedvezőtlen klimatikus változások égető termőföldhiányt idéztek elő. Harc folyt a földekért és a legelőkért, kialakult a faluközösségek – egyes elméletek szerint harcosokból álló – vezető rétege, a magaslatokon pedig megjelentek az első erődítések. Ez utóbbiak a vaskori illír protourbán települések közvetlen előképeinek tekinthetőek, ahogy a késő bronzkorban megszaporodó halomsírokat is több helyütt akár az i. e. 5. századig is használta a környék – a sírmellékletek elemzése és antropológiai vizsgálata alapján nemegyszer a késő bronzkor óta kontinuus – illír népessége. Ezen okokból a bronzkor kései szakaszára a vaskori illírség közvetlen elődei, a preillír alapnépesség kialakulásának korszakaként tekint a régészettudomány.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az Albánia a bronzkorban 2018-as kiemelt cikk, még nem volt a címlapon. – Hkoala 2019. február 11., 10:38 (CET)

február 21. 12.00 és február 24. 23.59 között: Budapest autóbuszvonal-hálózata

A jelölt cikk: Budapest autóbuszvonal-hálózata (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Székesfővárosi Közlekedési Vállalat omnibusza 1896-ban

Budapest autóbuszvonal-hálózata a magyar főváros autóbuszvonalainak az összessége. Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep a több mint 200 különböző vonalon közlekedő autóbuszoknak jut. A járatokat a Budapesti Közlekedési Központ és az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a Budapesti Közlekedési Zrt., a VT-Arriva Kft. és a Volánbusz Zrt. közlekedteti.

Az autóbuszok őseinek tekinthető omnibuszok már 1832-ben megjelentek a pesti utcákon, fokozatosan leváltva a lóvasutakat. A technológia fejlődésével a századfordulón jelentek meg az első autóbuszok magántársaságok üzemeltetésében. Az első menetrend szerinti járatot a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat indította el 1915. március 1-jén az Aréna út és a Vilmos császár út között az Andrássy úton.

A második világháború éveiben a buszok többségét vagy a frontra vitték, vagy pedig az időközben fellépett üzemanyag- és gumiabroncshiány miatt egyre több vonalon megszüntették a forgalmat. A megmaradt járművekkel Budapest ostroma alatt a főváros kiürítését végezték. A háború után mindössze kilenc darab működőképes autóbusz maradt, a helyreállítást a hiperinfláció is nehezítette.

1948-ban megjelent a MÁVAG Tr 5 típusú autóbusza, majd Budapest első önhordó szerkezetű buszaként a Rába Tr 3,5-ös is. 1949. szeptember 30-án megszűnt a BSZKRT, a buszok a Fővárosi Autóbusz Községi Vállalathoz (FAKV) kerültek, mely egy év múlva a Fővárosi Autóbuszüzem nevet kapta (FAÜ).

1951-re elkészült az Ikarus gyár első autóbusza Budapest számára, a 30-as típusból a FAÜ 200 darabot vásárolt. A folyamatosan növekvő utasforgalom miatt a FAÜ először pótkocsis járművekkel is próbálkozott, majd saját főműhelyében csuklós buszokat kezdett építeni, mintegy egy évvel megelőzve az Ikarus gyár 180-as gyári csuklósát.

1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), a villamosok, trolibuszok, autóbuszok, a HÉV és a hajók egyesítésével újabb integrált közlekedésszervezőként. Három év múlva megjelentek Budapest utcáin az Ikarus 260-as és 280-as buszok, kedvező kialakításuk és az olcsó szervizelés lehetővé tette, hogy a BKV mintegy 4000 darabot vásárolt a két típusból, így a fővárosi utcakép jellegzetes részeivé váltak.

A metróvonalak szakaszait fokozatosan adták át, ezzel kapcsolatban a buszok közlekedése is jelentősen módosult. A legtöbb városrészben ráhordó jelleggel a metróállomásoknál kialakított végállomásokig közlekedtek. 1977. január 1-jén az M3-as metró első szakaszának átadásával a buszok számozása is módosult, eltűntek az Y jelzésű elágazójáratok, de megjelentek a piros színnel jelzett gyorsjáratok. 1980-ban kivonták a forgalomból az utolsó Ikarus 180-as és 556-os buszokat, ezzel Budapest történetében először az összes autóbusz ugyanahhoz a típuscsaládhoz tartozott.

Mivel a BKV egyre kevesebb új járművet tudott vásárolni, a rendszerváltozáskor már sofőrhiány is fellépett. A járműállomány egyre öregebbé és elhanyagoltabbá vált, hiába vette a főváros saját kezelésébe a céget. Az ezredfordulón plusz szolgáltatást jelentett az egyes vonalakon kihirdetett BKV Plusz, a járművek és megállóhelyek sűrűbb takarítást és fejlettebb utastájékoztatást kaptak. Ekkor jelentek meg új szolgáltatók is, a VT-Transman és a Volánbusz alvállalkozóként vett át pár budai vonalat saját járműparkkal.

Új buszok a 2004-es metrópótlásra érkeztek, a lengyel Volvo gyárból 150 darab Volvo 7700A típusú csuklós busz formájában. Megfelelő források hiányában más országokból használtan beszerzett járművekkel is megpróbálta enyhíteni a problémákat a BKV.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Budapest autóbuszvonal-hálózata 2018-as kiemelt cikk, még nem volt a címlapon. – Hkoala 2019. február 11., 10:42 (CET)

9. hét

február 25. 0.00 és február 28. 11.59 között: Gackt

A jelölt cikk: Gackt (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Gackt japán énekes, zeneszerző, dalszövegíró, színész, producer cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. február 25-től február 28-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-9-1 helyre. A kiemelési eljárást Xia ^Üzenő kezdeményezte 2019. január 20-án, a kiemelt státusz megállapítási és kihirdetései határideje február 17., és a szükséges támogatás már jelenleg megvan. – *feridiák ^vita 2019. február 12., 15:42 (CET)

február 28. 12.00 és március 3. 23.59 között: Bod Péter

A jelölt cikk: Bod Péter (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Bod Péter portréja (ismeretlen szerző, 1760 körül)

Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2. református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; a Sőtér István által szerkesztett hatkötetes A magyar irodalom története szerint „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa.” Széles körű gyűjtőmunkával és levelezéssel, magyar és külföldi történetírók munkájának tanulmányozásával arra törekedett, hogy egyházának és szűkebb hazájának kulturális hagyatékát összegyűjtse. Sokoldalú tudományos munkássága kiterjedt a teológiára, egyházjogra, egyháztörténetre, történelemre, nyelvtudományra és irodalomtörténetre; Orbán Balázs „Erdély nagyérdemű Kazinczyjának” nevezte. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyháztörténet (Az Isten vitézkedő anyaszentegyházának históriája) és az ünnepek eredetéről, megtartásának módjáról szóló első magyar nyelvű munka (Szent Heortokrátes). Az irodalomtörténet szempontjából legfontosabb műve a Magyar Athenas című, 1766-ban megjelent lexikon, amely több mint ötszáz magyar írót mutat be. Tervezte, hogy megírja Erdély földrajzi, történeti, politikai, egyház- és iskolaügyi leírását; ennek egyes részei kéziratban maradtak, és a nagyszabású mű soha nem készült el.

Munkásságában jelentős szerepet játszott a földrajzi, különösen a történeti földrajzi érdeklődés. A több művében feltűnő földrajzi leírásokat egészítik ki az Isten vitézkedő anyaszentegyháza… című művéhez készített térképei, amelyek az első magyar nyelvű kontinenstérképek. Ezek megrajzolásánál Georg Matthäus Seutter Atlas Novus-ából indult ki. A kezdetleges rajzok elmaradnak a kor térképeinek színvonalától; érdeme ugyanakkor a magyar nyelvű földrajzi nevek használata.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Bod Péter halálának 250. évfordulója. A cikk 2016-ban már volt címlapon, úgyhogy ha van jobb jelölt, cseréljétek le nyugodtan. – Hkoala 2019. február 11., 09:49 (CET)

10. hét

március 4. 0.00 és március 7. 11.59 között: Peking

A jelölt cikk: Peking (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Peking kiemelt cikkének cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. március 4-től március 7-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-10-1 helyre. – *feridiák ^vita 2019. február 10., 14:24 (CET)

március 7. 12.00 és március 10. 23.59 között: Székelyföld

A jelölt cikk: Székelyföld (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Székelyföldi képek

Székelyföld (rovásírással , románul: Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül: Szeklerland, latinul: Terra Siculorum) alatt az erdélyi történelmi székely székek területét kell érteni. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a mai értelemben vett Székelyföld visszakerült Magyarországhoz (Aranyosszék Románia része maradt), 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől) és Bákó (Csík- és Háromszéktől) megyékhez kerültek. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben (arányuk 71,4% volt 2002-ben és 71,72% 2011-ben)

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Kiemelt szócikk, amely még soha nem szerepelt a kezdőlapon. Az Overkill 2019. március 11-én lép fel újra Magyarországon. – Ary ^üzenőlapja  2018. december 17., 11:42‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

@Ary: Hogy kapcsolódik a Székelyföld és az Overkill fellépése? – Hkoala 2019. február 16., 19:36 (CET)

11. hét

március 11. 0.00 és március 14. 11.59 között: Overkill (együttes)

A jelölt cikk: Overkill (együttes) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az énekes, Blitz.

Az Overkill amerikai thrash metal együttes 1980-ban alakult New Jerseyben. Nevüket a Motörhead 1979-es Overkill című zenei albuma után választották.

A punk és heavy metal korai ötvözésével az Overkill egyike volt a legelső thrash metal zenekaroknak, és a kezdetek óta folyamatosan jelen vannak a nemzetközi színtéren. A punk vonalról a Ramones, a The Damned, a Sex Pistols és a The Dead Boys, míg a heavy metal oldaláról az Iron Maiden, a Judas Priest és a Motörhead zenekarok, illetve az Overkillre már a kezdetekben is jellemző lassú doom metal témáknál a Black Sabbath befolyása jellemző. Intenzív élő fellépéseikkel komoly elismerést vívtak ki maguknak a stílus rajongóinak körében. Pályatársaik többségével ellentétben soha nem oszlottak fel, habár az évek során a zenekar felállása többször változott. Az alapító tagok közül máig kitartó énekes Bobby „Blitz” Ellsworth és a basszusgitáros D. D. Verni számítanak az Overkill motorjának. 1991-től kétgitáros felállásra váltottak, ami természetesen zenei változásokat is hozott. A thrash metal, mint zenei műfaj, a népszerűségét tekintve ekkora világszerte háttérbe szorult, ezért az Overkill ennek ellensúlyozására groove metal elemekkel aktualizálta zenéjét. Mind a mai napig ez az ötvözet jellemző az Overkill stílusára: thrash metal, heavy metal, doom metal, groove metal, punk.

Első nagylemezük 1985-ben jelent meg a Megaforce kiadónál. Második albumukat már az Atlantic Records forgalmazta az egész világon. Közel négy évtizedes pályafutásuk alatt 18 stúdióalbumot, 3-3 koncertlemezt, koncertvideót és válogatásalbumot, valamint egy feldolgozáslemezt adtak ki. 2010 óta megjelent összes nagylemezük rendre felkerült a Billboard 200-as lemezeladási listára az Amerikai Egyesült Államokban. Legsikeresebb albumuk, az 1989-es The Years of Decay pedig megjelenése óta több mint négymillió példányban kelt el világszerte. Az Overkill vizuális védjegye a Chaly nevű denevérszárnyas ördögi koponya, amely 1988 óta a zenekar összes lemezborítóján megjelenik más-más formában.

2016. április 16-án a németországi Oberhausenben különleges műsorral lépett színpadra az Overkill, ugyanis egy dupla jubileum jegyében teljes egészében eljátszották az 1985-ös Feel the Fire és az 1991-es Horrorscope című albumaik dalait. A koncertről filmfelvétel készült egy későbbi DVD-kiadvány, a 2018-ban megjelent Live in OverOberhausen számára. Az együttes eddig hét alkalommal lépett fel Magyarországon. Először 1998 júniusában Budapesten, utoljára 2018 júliusában a Rockmaraton fesztiválon Dunaújvárosban.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Kiemelt szócikk, amely még soha nem szerepelt a kezdőlapon. Az Overkill 2019. március 11-én lép fel újra Magyarországon.

Ha 2019. március 11., akkor Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-11-1 a helye, és ezért ide átmozgatást kíván. – *feridiák ^vita 2019. január 23., 18:56 (CET)

@*feridiák: Nem kellett volna variálni. Direkt raktam a koncert előtti napokra, mert így 11-e után már nem lesz érvényes a leírás, hogy utoljára a Rockmaratonon adtak koncertet Magyarországon. – Ary ^vita 2019. január 24., 09:54 (CET)

március 14. 12.00 és március 17. 23.59 között: Formula–1

A jelölt cikk: Formula–1 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Formula–1 cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. március 14-től március 17-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-11-2 helyre. Azért javaslom erre a helyre, mert a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) motorsport világtanácsa jóváhagyta a 2019-es Formula–1 világbajnokság hivatalos versenynaptárát ([1]), amely 21 helyszínből áll, és március 17-én az Ausztrál Nagydíj (Melbourne) a kezdete, augusztus 4-én a Magyar Nagydíj (Mogyoród) a közepe, és december 1-jén az Abu-Dzabi Nagydíj (Abu-Dzabi) a vége. – *feridiák ^vita 2019. február 12., 23:18 (CET)

12. hét

március 18. 0.00 és március 21. 11.59 között: Monszun csoport

A jelölt cikk: Monszun csoport (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Monszun csoport kiemelt szócikke cikkajánlóját javasolom-jelölöm 2019. március 18-tól március 21-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-12-1 helyre. A kiemelési eljárást Dudva ^vitalap kezdeményezte 2019. február 8-án, a kiemelt státusz megállapítási, és kihirdetései határideje március 8., a szükséges támogatás pedig már az első nap, február 8-án nagy többséggel megvolt! Így illett márciusban méltó helyre javasolni-jelölni. – *feridiák ^vita 2019. február 13., 01:49 (CET)

március 21. 12.00 és március 24. 23.59 között: Kistarcsai Központi Internálótábor

A jelölt cikk: Kistarcsai Központi Internálótábor (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Kistarcsai Központi Internálótábor emlékfala 2016. október 23-án

A Kistarcsai Központi Internálótábor Kistarcsa város mai központjában helyezkedett el, a mai Deák Ferenc utca–Thököly út–Batthyány Lajos utca–Toldi Miklós út által határolt területen. A tábor tényleges fennállása az 1930-as évektől, kisebb megszakításokkal, egészen 1960-ig tartott.

Kistarcsán 1907-ben indult el a helyi gépgyár kialakítása. Ezzel párhuzamosan kezdték meg a gyár lakótelepének felépítését egy akkor még beépítetlen földterületen, a vasúti töltéstől északra. A meghirdetett lehetőséggel élve két év alatt 600, az ország különböző községeiből ideérkező munkás telepedett le Kistarcsán és Kerepesen. A község lélekszáma hirtelen jelentősen megnövekedett ennek következtében, és a születések száma is évi átlagban negyvennel emelkedett.

A gyár 1928-ban csődeljárás alá került, a gyárkomplexumot és a munkástelepet is egy éven belül felszámolták. A nagy gazdasági világválság időszakát követően, az 1930-as évektől a Belügyminisztérium kezelésébe került a munkástelep területe. A Horthy-rendszer háborút megelőző időszakában megkezdődött a későbbi internálótábor kialakítása, majd a második világháború második felében, a német megszállást követően Adolf Eichmann és az általa vezetett SS-alakulatok használták a zsidó lakosság begyűjtésére és később vasúton Auschwitzba való szállításának előkészítésére. Ebben a nyilaskeresztes párt és a frissen megalakult Sztójay-kormány támogatását élvezték.

A háborút követően a Tömpe András által vezetett Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya mint a kiépülő kommunista rendszer egyik fő karhatalmi szerve (1946 szeptemberében a vidéki szervek betagozódtak a Budapesti Főkapitányság alá, létrehozva a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályát, az ÁVO-t) használta a területet és az azon található épületeket, gyűjtő- és fogolytáborként. A fővárosban és környékén létesített táborok száma a kistarcsaival együtt összesen 14 volt, a foglyok száma 17 700 körüli. A tábor 1950-től az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kezelésében működött. Az internáltakkal való bánásmód egyre brutálisabb és kíméletlenebb lett, ami egészen 1953-ig tartott.

1956 októberében, a forradalom időszakában a gödöllői térség fontos bázisa volt, a rögtönzött tagfelvételből megalakult nemzetőrök katonai engedély mellett látták el a helyi forradalmi bizottság tevékenységét.

1957-től 1960-ig ismét internálás folyt a falakon belül, javarészt a forradalomban való szerepvállalásuk miatt elítélt foglyokat tartották itt közbiztonsági őrizetben. Az általános amnesztiát követően a Belügyminisztérium rendőrképzésre használta – mint laktanyát –, egészen a rendszerváltást megelőző időszakig. Ezt követően az 1990-es években közösségi szállásként használták rövid ideig, ennek bezárása óta pedig a terület nagy része hasznosítatlan.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslat: A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Központi Internálótáboraként működő Buda-déli Internálótábort 1949. március 21-én kezdték kiüríteni, és az átszállítással létrehozni Kistarcsán az új központi tábort. – Csakachemistry ^vita 2018. december 28., 18:21 (CET)

13. hét

március 25. 0.00 és március 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 28. 12.00 és március 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

14. hét

április 1. 0.00 és április 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 4. 12.00 és április 7. 23.59 között: Fekete halál

A jelölt cikk: Fekete halál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A fekete halál terjedése 1347-1353 között

A fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75–200 millió ember halt meg négy év alatt a 14. század közepén, 1347 és 1352 között Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Európa lakosságának – a különböző becslések szerint – 30–60 százaléka odaveszett.

A 19. századi vizsgálatok azonosították a ragály kórokozóját, amelyet felfedezőjéről, Alexandre Yersin svájci-francia orvosról Yersinia pestisnek neveztek el. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre. A baktérium a középkori krónikák által feljegyzett háromféle betegségtípust – bubópestis, tüdőpestis és vérpestis – okoz.

A bolhák a Selyemúton, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. Európa városai kiváló terepei voltak a járványnak: zsúfoltak és mocskosok voltak, az utcákon állati és emberi ürülék bűzlött. Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték, és a sok éhezéstől általában is legyengültek voltak az emberek. Mivel az emberek nem értették a kór biológiáját, sokan isteni büntetésnek tekintették a ragályt, és úgy vélték, csak az Úr megbocsátása állíthatja meg. Több helyen „megtisztították” a városokat az eretnekektől, mások viszont magukban keresték a bajok forrását, önsanyargató tisztulási folyamatba kezdtek. A városok pestisdoktorokat alkalmaztak, akik kezdetleges és általában haszontalan gyógymódokkal próbálták kezelni a betegeket, valamint feljegyezték a döghalál áldozatainak számát.

A fekete halál elképesztő rettegést hozott mindenkire Európában: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, és a betegség nem kímélt senkit. A legnagyobb problémát a holttestek eltüntetése jelentette. Mivel a templomkertek és a temetők megteltek, egyszerűen nem jutott elég hely a halottaknak, így tömegsírokba temették őket. Francesco Petrarca egy levelében így írt a rettegésről: „Testvérem, bárcsak soha nem születtem volna meg, vagy legalább meghaltam volna e kor előtt!”

A ragály 1352-es visszaszorulása után számos járvány söpört végig Európán 1369-ben, 1374–75-ben, 1379-ben, 1390-ben, 1407-ben, egészen 1722-ig, de olyan pusztulást, mint az első hullám, ezek már nem okoztak. Ennek egyik oka a higiéniás szokások megváltozása volt: az emberek gyakrabban fürödtek, és a nagyobb tisztaság miatt romlottak a bolhák és a patkányok általános életkörülményei. Alig öt év alatt 20 millió európai halt meg, ezt a hatalmas veszteséget csak 150 év alatt heverte ki Európa. A városok elnéptelenedtek, ami akadályozta a termelés és a gazdaság helyreállását. A ragálynak a borzasztó pusztítás mellett azonban kedvező hozadéka is volt. Mivel drasztikusan csökkent a munkavállalók száma, a munkaerő értékesebb lett, így a nincstelenek nagyobb jogokat és juttatásokat harcolhattak ki maguknak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide az egészség világnapja (ápr. 7.) alkalmából jöhetne a fekete halál. Andrew69. 2017. augusztus 1., 16:14 (CEST)

15. hét

április 8. 0.00 és április 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 11. 12.00 és április 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

16. hét

április 15. 0.00 és április 18. 11.59 között: Károlyi-kert

A jelölt cikk: Károlyi-kert (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Károlyi-kert kiemelt szócikket Tündi szerkesztőtárs kezdeményezésére a 2019. 16. hét eleje (április 15. – április 18.) időközre a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-1 helyre javasoljuk-jelöljük. – *feridiák ^vita 2018. december 9., 20:39 (CET)

A Károlyi-kert szócikk „Vita:Károlyi-kert” vitalapja alapján a cikkajánlót átvittük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-2 helyre, és a laptörténet ott folytatódik tovább. – *feridiák ^vita 2018. december 23., 18:20 (CET)

április 18. 12.00 és április 21. 23.59 között: Károlyi-palota

A jelölt cikk: Károlyi-palota (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A park a Károlyi-palotával légi felvételen

Károlyi-kert, a főváros legrégebbi közparkja

A Károlyi-kert egy közpark Budapest V. kerületében. Északról a Ferenczy István utca, keletről a Magyar utca, délről a Henszlmann Imre utca, nyugatról pedig a Károlyi-palota határolja. A Belváros legrégibb kertje, a legjobban dokumentált magyarországi palotakert. 1932 óta funkcionál közparkként, területe a 17. század vége óta változatlan: 7625 m², vagyis 0,76 hektár.

Többszöri tulajdonosváltás után 1768-ban került a Károlyi család birtokába a palota és a hozzá tartozó kert, mely egészen 1929-ig a családé is maradt. A 18. század végén barokk kertet alakítottak ki, de a kert egyes részein az akkoriban újdonságnak számító angolkert stílust alkalmazták. A 19. század első felében a palota és a kert is teljes klasszicista átalakításon esett át, miközben az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után élte a kert a fénykorát, ekkoriban egzotikus növényeket is neveltek a virágházban, a kertben pedig lugasok és egy teniszpálya is a Károlyi család és vendégei rendelkezésére állt.

A család nehéz anyagi helyzete miatt a 20. század elején majdnem lebontották a palotát, hogy az épület és a kert helyén bérházakat emeljenek. Erre sem került sor, mivel akkori tulajdonosától, Károlyi Mihály miniszterelnöktől 1929-ben állami tulajdonba került. 1932-ben a magánkertet áttervezték közparkká, és megnyitották a nagyközönség előtt. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd helyreállítás után 1970-ig volt látogatható, amikor az M3-as metróvonal építése miatt majdnem egy évtizedre az építkezés felvonulási területe lett. Mivel ezalatt a növényzet szinte teljesen elpusztult, 1981-ben újra ki kellett alakítani a parkot. 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték.

A parknak öt bejárata van, két bekerített játszótér, külön homokozó szolgálja a gyerekek szórakozását, de a parkban van szökőkút, jelentős méretű gyepfelület az évszaknak megfelelő virágokkal, egy árnyas részen sakkozóhely. A park felszerelése közé tartozik egy vasútikocsi-szerű vécé és egy ivókút is. A park stílusa ötvözi a barokk korra utaló mértanias és az angolkertre emlékeztető kialakítást kanyargós sétányokkal. A Károlyi-kertben különleges növény nincs, de vélhetően itt található az országosan is az egyik legöregebb fehér eperfa. .

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Károlyi-kert kiemelt szócikket Tündi szerkesztőtárs kezdeményezésére a 2019. év 16. hetében az április 18. és április 21. közötti időre a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-2 helyre javasoljuk-jelöljük. A korábbi Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-1 módosításnak forrása a cikk „Vita:Károlyi-kert” vitalapja. A Tündi lektorálta szövegből a bekezdő szakaszba javaslok egy mondatot visszatenni. – *feridiák ^vita 2018. december 23., 11:39 (CET)

17. hét

április 22. 0.00 és április 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 25. 12.00 és április 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

18. hét

április 29. 0.00 és május 2. 11.59 között: Rákóczi-szabadságharc

A jelölt cikk: Rákóczi-szabadságharc (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

II. Rákóczi Ferenc lovas szobra
Budapesten a Kossuth téren

A Szatmári békekötés záradéka
a nemesi aláírásokkal

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca a Habsburg-abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt, és Magyarország teljes állami függetlenségét kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól.

A szabadságharc országos szinten akkor kezdődött, amikor a lengyel Lawoczne mellett fekvő Klimiec faluban 1703. június 15-én egyesültek Rákóczi katonái az Esze Tamás vezetése alatt megjelent magyar és ruszin paraszti csapatokkal, és a Rákóczi vezette sereg, híres zászlaján a „Cum Deo pro patria et libertate” („Istennel a hazáért és szabadságért”) felirattal, 1703. június 16-án átlépve a lengyel–magyar határt, a Vereckei-hágón keresztül Magyarországra érkezett.

A szabadságharc az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország beolvadását a birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt. Ennek fontos része a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke, amelyet 1711. április 30-án Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében és Pálffy János császári főparancsnok III. Károly király megbízottjaként kötöttek meg.

Rákóczi emigrációba kényszerült, de megkérdőjelezhetetlen nemzeti hőssé vált, aki követendő példakép maradt a magyarok szemében. A szabadságharc hatása megjelent a népzenében is, és olyan hatást gyakorolt, amiből számos kuruc nóta született: például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hajh! Rákóczi! Bercsényi! 2015 óta a kiemelkedő államférfi, a Rákóczi-szabadságharc vezérlő fejedelmének születésnapja, március 27. nemzeti emléknap az Országgyűlés azon határozatára, amellyel azt II. Rákóczi Ferenc emléknapjává, röviden Rákóczi-emléknapnak nyilvánította.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Rákóczi-szabadságharc kiemelt cikkét javaslom a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-18-1 helyre a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békére tekintettel, amelyet 1711. április 30-án Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében és Pálffy János császári főparancsnok III. Károly király megbízottjaként kötöttek meg. - *feridiák ^vita 2018. december 30., 08:29 (CET)

 ellenzem, lásd Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkek felülvizsgálatára/Rákóczi-szabadságharc (másodszor). Már két napja lejárt a megbeszélés, de senki nem kezdte el kijavítani a jelzett hiányosságokat. – Hkoala 2018. december 30., 08:51 (CET)

május 2. 12.00 és május 5. 23.59 között: Nap

A jelölt cikk: Nap (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Nap kiemelt cikkét javaslom a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-18-2 helyre. – *feridiák ^vita 2018. október 13., 17:24 (CEST)

Nekem is van egy javaslatom: május 2-án van Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója, bár a cikk nem kiemelt, valamilyen módon meg lehet emlékezni erről. Palotabarát ^vita 2019. február 13., 00:25 (CET)

19. hét

május 6. 0.00 és május 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 9. 12.00 és május 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

20. hét

május 13. 0.00 és május 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 16. 12.00 és május 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

21. hét

május 20. 0.00 és május 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 23. 12.00 és május 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

22. hét

május 27. 0.00 és május 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 30. 12.00 és június 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

23. hét

június 3. 0.00 és június 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 6. 12.00 és június 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

24. hét

június 10. 0.00 és június 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 13. 12.00 és június 16. 23.59 között: A román nyelv területi változatai

A jelölt cikk: A román nyelv területi változatai (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Román nyelvjárások

Mihai Eminescu

A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek például Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti és Theodor Capidan szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok például George Giuglea, Alexandru Graur, és Ion Coteanu akik külön nyelveknek tekintik őket, értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Tehát az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt román) területi változatait veszik figyelembe.

A nyelvjárások számát érintően is megosztott a nyelvészet vannak, akik szerint a románnak csak két nyelvjárási típusa vagy csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások úgy vélik, hogy három van: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és körös-vidékit. A legtöbb nyelvész mégis úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak még más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek.

A román nyelv írott forrásai 1566-tól kezdve maradtak fenn, főként moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan kiemelkedő román írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide jöhetne a román nyelv területi változatai. Az aktualitás, hogy 130 éve hunyt el Mihai Eminescu, akinek a modern román nyelv kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak. Andrew69. 2017. július 2., 17:43 (CEST)

25. hét

június 17. 0.00 és június 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 20. 12.00 és június 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

26. hét

június 24. 0.00 és június 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 27. 12.00 és június 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

27. hét

július 1. 0.00 és július 4. 11.59 között: Károlyi Sándor (hadvezér)

A jelölt cikk: Károlyi Sándor (hadvezér) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Károlyi Sándor hadvezér

Károlyi Sándor koporsója

Károlyi Sándor, nagykárolyi báró, 1712-től gróf (Olcsvaapáti, 1669. július 2. – Erdőd, 1743. szeptember 8.): előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy, a szatmári béke létrehozója.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Születésének 350. évfordulójára Károlyi Sándor hadvezér, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke létrehozója szócikkét javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-1 helyre. Régi adósságunk. A kiemelt státusz elérésére még van bő félév. A cikkajánló elkészítését vállalom. - *feridiák ^vita 2018. december 30., 17:16 (CET)

július 4. 12.00 és július 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

28. hét

július 8. 0.00 és július 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 11. 12.00 és július 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

a közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) preparált példánya

A közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj, amely egyben e porcos halnem típusfaja is.

Az angol nyelvben ezt a cápát sima pörölycápának („smooth hammerhead”) nevezik, mivel más fajoktól ellentétben, a „kalapácsfej” elülső részén nincs semmiféle dudor vagy egyéb kiemelkedés, tehát a felülete sima. Közeli rokonától, a nagy pörölycápától (Sphyrna mokarran) eltérően a közönséges pörölycápa szemeit tartó „kalapácsfej” szélei kissé hátrahajolnak. Más pörölycápáktól eltérően inkább a mérsékelt övi szélességi körökön levő tengervizeket választja élőhelyéül, világszerte megtalálható e szélességi körök környékén. Nyáron a hűvösebb víztömegeket követve a pólusok felé vándorol. Ekkortájt több száz, vagy akár több ezer fős rajokba verődik össze.

A nagy pörölycápa mögött az ötméteres hosszával a második legnagyobb pörölycápafaj. Ragadozó lévén számos élőlény szerepel az étlapján, köztük csontos halak és tengeri gerinctelenek; a nagyobb példányok rájákat és más cápafajokat is zsákmányolnak. Mint minden pörölycápa, ez a faj is elevenszülő, és egy vemhesség alatt 20–40 utódja jöhet a világra. Amint a magyar neve is mutatja, ez a cápafaj közönséges, azaz gyakori, emiatt az elterjedési területén ipari mértékű halászata folyik. Szándékosan és mellékfogásként is belekerülhet a halászhálókba, hiszen akár a többi cápafajt, elsősorban az uszonyaiért halásszák. A jelentős gazdasági érdek abból ered, hogy az ázsiai konyhákban kedvelt fogás a cápauszonyleves.

Mérete és éles fogai miatt veszélyt jelent az ember számára, de csak néhány cápatámadásért felelős. Ennek fő oka, hogy a nembeli társaitól eltérően a hidegebb vizek lakója, ezért kevésbé valószínű, hogy a fürdőzők ezzel a pörölycápafajjal találkozzanak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide jöhetne a fehér cápa (Carcharodon carcharias), mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. 2017. július 2., 17:09 (CEST)

Mivel 2017-ben jelölték a cikket, helyette ha nincs más ellenvélemény a közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) jöhetne ide. Andrew69. 2017. augusztus 1., 07:44 (CEST)

29. hét

július 15. 0.00 és július 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 18. 12.00 és július 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

30. hét

július 22. 0.00 és július 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 25. 12.00 és július 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

31. hét

július 29. 0.00 és augusztus 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 1. 12.00 és augusztus 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

32. hét

augusztus 5. 0.00 és augusztus 8. 11.59 között: Weimari köztársaság

A jelölt cikk: Weimari köztársaság (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A weimari alkotmány címlapja

A weimari köztársaság (németül: Weimarer Republik) a Német Császárság államrendszerét az első világháború után, az 1918–19-es németországi forradalom során, 1918. november 9-én felváltó köztársasági időszak 1919–1933 közti szakaszának (történészek által utólag adott) elnevezése. Nevét az 1919. augusztus 11-én Weimarban elfogadott polgári demokratikus, parlamenti képviseletet előíró, szövetségi köztársaság alkotmány alapján kapta. A hivatalos államnév továbbra is Német Birodalom (Deutsches Reich) volt.

Az 1919-es januári választások alapján Weimarba összehívott nemzetgyűlés Friedrich Ebertet, a legerősebb párt, a Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands – SPD) vezetőjét megválasztotta köztársasági elnöknek, Philipp Scheidemann (SPD) vezetésével koalíciós kormányt alakított, megszövegezte az ún. weimari alkotmányt, melyet 1919. augusztus 11-én fogadtak el. Ez hiányosságai ellenére a korabeli Európa egyik legdemokratikusabb alkotmánya volt, mely széleskörű polgári szabadságjogokat biztosított. A köztársaság stabilizálása éveket vett igénybe. Megdöntésére számos bal- és jobboldali próbálkozás történt, így a Bajor Tanácsköztársaság (1919), a Ruhr-felkelés (1920), a Kapp-puccs (1920) és a müncheni sörpuccs (1923). Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés nagyarányú területvesztéssel és rendkívül súlyos jóvátételi törlesztéssel büntette Németországot. A gazdaság az összeomlás szélén állt, az infláció elszabadult. A német járadékmárka bevezetése és a Dawes-terv rendezte a jóvátétel ügyét és az amerikai hitelek elindították a gazdasági fejlődést, mely néhány év alatt a világ legnagyobb termelékenység-növekedését produkálta. A rapallói egyezmény (1922) a nemzetközi elszigeteltségből való kitörést, a locarnói egyezmény (1925) a határok garantálását jelentette. 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. Az 1925-ben elhunyt Friedrich Ebert köztársasági elnököt Paul von Hindenburg követte.

1928-ban a két legnagyobb szavazóbázissal rendelkező polgári párt, a Német Nemzeti Néppárt (DNVP) és a Centrumpárt vezetésében jobbratolódás következett be. 1929-től, a nagy gazdasági világválság nyomán magasba szökött a munkanélküliség. Megnőtt Adolf Hitler Nemzetiszocialista Német Munkáspártjának (NSDAP) támogatottsága. Az 1932-es választásokon az NSDAP lett a legerősebb párt. A köztársaság kormányzása csak az alkotmány rendkívüli jogköröket biztosító 48. törvénycikkének egyre gyakoribb alkalmazásával volt lehetséges. A hatalmi küzdelmek során 1933. január 30-án Hindenburg elnök Hitlert bízta meg kormányalakítással, aki rövid idő alatt felszámolta a köztársaság demokratikus törvényeit, intézményeit, kiépítette a totális nemzetiszocialista diktatúrát, az úgynevezett Harmadik Birodalmat. A weimari alkotmányt formálisan soha nem vonták vissza, de a nemzetiszocialista többségű törvényhozás már tevékenysége legelején jelentéktelenné tette.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Weimari köztársaságot javaslom 2019-32-1-re, melynek alkotmányát 1919. augusztus 11.-én, 100 éve fogadták el. (Korábbi saját jelölés 2018-45-1 időpontját módosítottam 2019-32-1-re, mert BÁR magát a német köztársaságot 1918. november 9-án kiáltották ki, de a köztársasági (weimari) alkotmányt, Weimarban, 1919. augusztus 11-én fogadták el, ez a nap egy ideig nemzeti ünnep is volt. A 2018-32-1-re vonatkozó javaslatot töröltettem. Akela ^vita 2018. július 28., 13:02 (CEST)

A cikkajánlót a szócikk bevezetőjéből tömörítettem.@Composer:, kérlek, ellenőrizd, javítsd, ahol szükséges. Akela ^vita 2018. július 28., 13:19 (CEST)

augusztus 8. 12.00 és augusztus 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

33. hét

augusztus 12. 0.00 és augusztus 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 15. 12.00 és augusztus 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

34. hét

augusztus 19. 0.00 és augusztus 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 22. 12.00 és augusztus 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

35. hét

augusztus 26. 0.00 és augusztus 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 29. 12.00 és szeptember 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

36. hét

szeptember 2. 0.00 és szeptember 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 5. 12.00 és szeptember 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

37. hét

szeptember 9. 0.00 és szeptember 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 12. 12.00 és szeptember 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

38. hét

szeptember 16. 0.00 és szeptember 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 19. 12.00 és szeptember 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Málta történelme kiemelt cikket javasoljuk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-38-2 helyre Hkoala szerkesztőtárs kezdeményezésére annak jubileumi évfordulója indoklásával, hogy Málta Nagy-Britannia beleegyezésével 1964. szeptember 21-én független, önálló állam lett. – *feridiák ^vita 2018. november 11., 16:09 (CET)

39. hét

szeptember 23. 0.00 és szeptember 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 26. 12.00 és szeptember 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

40. hét

szeptember 30. 0.00 és október 3. 11.59 között: Berlini tévétorony

A jelölt cikk: Berlini tévétorony (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Németország fővárosában
a berlini tévétorony

A berlini tévétorony (németül: Berliner Fernsehturm) Berlin egyik legfőbb látnivalója, Németország első, Európa negyedik legmagasabb szabadon álló épülete 368 méter magas. Közvetlenül a a főváros központjában, az Alexanderplatz és a Rotes Rathaus között áll. 1965 és 1969 között épült az NDK kormányának megbízásából, jelenlegi tulajdonosa a Deutscher Funkturm, a Deutsche Telekom egyik leányvállalata. Számtalan rádió- és televízióadó innen sugározza műsorát. Tagja a legmagasabb épületek világszövetségének.

Már az '50-es években elkezdtek tervezni egy tévétornyot Kelet-Berlin számára — ezt Müggelberge vagy Treptow-Köpenick kerületben, a város délkeleti, magasabban fekvő részén építették volna fel. A müggelbergi tévétorony építését azonban le kellett állítani, mert nagyon zavarta volna a Schönefeldi repülőtér forgalmát — csak egy csonkja maradt a helyszínen. Ezután szóba került még a Friedrichshaini Néppark is, de annak munkálatait el se kezdték.

1964-ben Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) központi bizottságának első titkára úgy határozott, hogy a tévétornyot az Alexanderplatz mellett, közvetlenül a belvárosban kell felépíteni. A munkálatokat Gerhard Kosel, a Német Építészeti Akadémia igazgatójának irányítása alatt, Hermann Henselmann, Jörg Streitparth, Fritz Dieter, Günter Franke és Werner Ahrend tervei alapján kezdték meg. A tervezés egyik kimondott célja a terület átalakítása volt; ennek részeként a történelmi épületeket a Marienkirche és a Rotes Rathaus kivételével lebontották.

A tévétorony a Német Demokratikus Köztársaság egyik presztízsberuházásaként 1969-re készült el, és október 3-án történt ünnepélyes felavatása. 1990-ben ugyanezen a napon egyesült újra a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Nyugat-Németország (NSZK), lett Németország ismét egységes állam, és lett okóber 3. a német újraegyesülés napja.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Berlini tévétorony” kiemelt cikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-40-1 helyre javaslom-jelölöm annak 50. évfordulójára, hogy 1969. október 3-án átadták, mint a Német Demokratikus Köztársaság egyik presztízsberuházását, továbbá mert 1990-ben ezen a napon, október 3-án egyesült újra a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Nyugat-Németország (NSZK), lett Németország ismét egységes állam. A szócikk 2012. január 19. és 2012. január 22. között szerepelt a Kezdőlapon, és a Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-3-2 sablon tartalma a cikkajánló alapja. – *feridiák ^vita 2018. november 3., 20:37 (CET)

október 3. 12.00 és október 6. 23.59 között: Léprigó

A jelölt cikk: Léprigó (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Johann Friedrich Naumann rézmetszete a léprigóról (Turdus viscivorus)

A léprigó (Turdus viscivorus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj, valamint a Turdus madárnem típusfaja.

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában közönséges és gyakori madár. Előfordulási területének legnagyobb részén állandó, azaz nem vándorforma, azonban a legkeletibb és legészakibb állományai gyakran kisebb csapatokban délebbre költöznek. Nagytestű rigóféle világos szürkésbarna háti résszel, szürkésfehér arccal és torokkal, valamint fekete pettyes világos sárga beggyel és fehéres hasi résszel. A két nembeli madár tollazata közel azonos, továbbá a három alfaja között is csak csekély a különbség. A hím éneke hangos és messze elhallatszó; akár nedves és szeles időjáráskor is hallatja hangját, emiatt az angol nyelvű területeken „stormcock”-nak, azaz viharkakasnak is nevezik.

A kedvelt élőhelyei a nyíltabb erdők, parkok, sövények és mezőgazdasági területek, valamint kertek és temetők. Igen változatos az étrendje; számos gerinctelennel, maggal és erdei gyümölccsel táplálkozik. Kedvenc eledele a fehér fagyöngy (Viscum album), a magyal (Ilex) és a tiszafa termései. Ha alkalma adódik, akkor főleg fagyönggyel táplálkozik; erre a hajlamára utal az angol neve: „Mistle thrush”, és a tudományos fajneve is: viscivorus (fagyöngyevő). Ez az élősködő növény hasznot húz a léprigó táplálkozásából, mivel a madár e növény magvait újabb faágakra juttatja el, ahol a magok az anyanövénytől távol tudnak kicsirázni. Télen a léprigó hevesen védelmezi a területén levő fagyöngy csomókat és magyalfákat, mivel ezek a növények a legkeményebb időjárásban is táplálékként szolgálnak az énekesmadár számára.

Nyitott, csésze alakú fészke a fatörzse mellé vagy egy elágazás közé van építve. A fészket és a fiókákat a két szülő hevesen védelmezi a ragadozókkal szemben; akár az emberre és macskára is rátámadnak. A fészekalj általában 3–5 tojásból áll. A tojásokból 12–15 nap múlva kelnek ki a fiókák; mindkét szülő kotlik, azonban a kotlás nagyobbik részét a tojó vállalja. A fiatal madarak körülbelül 14–16 naposan válnak röpképessé. A felnőtt madarak évente általában két fészekaljat költenek ki és nevelnek fel. A 18. században és a 19. század elején a léprigó elterjedési területe megnőtt, de az utóbbi évtizedekben az állománya kis mértékben csökkenni kezdett, valószínűleg a mezőgazdasági tevékenységek eredményeként. Mivel e rigófaj elterjedési területe hatalmas és példányszáma is jelentős, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti a léprigót.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Október első hétvégéje a madármegfigyelési világnap, valamint október 4, az állatok világnapja, ezért ide jöhetne a léprigó. Andrew69. 2017. augusztus 9., 08:28 (CEST)

41. hét

október 7. 0.00 és október 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 10. 12.00 és október 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

42. hét

október 14. 0.00 és október 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 17. 12.00 és október 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

43. hét

október 21. 0.00 és október 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 24. 12.00 és október 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

44. hét

október 28. 0.00 és október 31. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 31. 12.00 és november 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

45. hét

november 4. 0.00 és november 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 7. 12.00 és november 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

46. hét

november 11. 0.00 és november 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 14. 12.00 és november 17. 23.59 között: Janovics Jenő

A jelölt cikk: Janovics Jenő (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Janovics Jenő 1901-ben

Janovics Jenő (Ungvár, 1872. december 8. – Kolozsvár, 1945. november 16.) színész, rendező, színigazgató, forgatókönyvíró. Kolozsvári színigazgatóként fontos szerepet játszott a Hunyadi téri színház építésében, illetve a nyári színkör kőszínházzá alakításában. Az 1911–14 között rendezett, nagy sikert aratott drámaciklusai kiemelkedő jelentőségűek a magyar színház történetében. Az első világháború előtt és alatt a magyar filmgyártás egyik úttörője volt filmgyártó és mozitulajdonos vállalkozóként, filmesztétaként, rendezőként és forgatókönyvíróként. Filmstúdiójának bevételeiből a színházat támogatta egészen vagyonának elapadásáig. A trianoni békeszerződés után az állami és városi támogatás nélkül maradt magyar színjátszás új intézményeinek kiépítésére összpontosított. Műsorpolitikája miatt sokat támadták: a magyar nacionalisták a román darabok műsorra tűzése miatt léptek fel ellene, a román nacionalisták a magyar kultúra szervezésében játszott szerepét kifogásolták, a konzervatív polgárok a munkásoknak rendezett darabokat vetették a szemére. Zsidó származása miatt az 1930-as évek második felétől mellőzték; ekkor írta meg színháztörténeti visszaemlékezéseit. 1945-ben ismét átvehette a kolozsvári magyar színház igazgatását; az évadnyitás előkészületei közben hunyt el.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Janovics Jenő halálának 75. évfordulója. A cikk 2016-ban már volt a címlapon, ha van jobb jelölt, cseréljétek le nyugodtan. – Hkoala 2019. február 11., 10:04 (CET)

47. hét

november 18. 0.00 és november 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Széchenyi lánchíd nappal

A Széchenyi lánchíd éjjel

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) Budapest legrégibb, egyben egyik legismertebb állandó hídja a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és finanszírozását báró Sina György szervezte, illetve nagyobb részét állta is. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is.

A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került.

A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 21-én nyitották ismét meg. Legutóbb 1986–1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza. A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Széchenyi lánchíd kiemelt cikkét jubileumaira tekintettel a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-47-1 helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák ^vita 2019. január 25., 12:06 (CET)

november 21. 12.00 és november 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

48. hét

november 25. 0.00 és november 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 28. 12.00 és december 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

49. hét

december 2. 0.00 és december 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 5. 12.00 és december 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

50. hét

december 9. 0.00 és december 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 12. 12.00 és december 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

51. hét

december 16. 0.00 és december 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 19. 12.00 és december 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

52. hét

december 23. 0.00 és december 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 26. 12.00 és december 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

1. hét

december 30. 0.00 és január 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 2. 12.00 és január 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

2. hét

január 6. 0.00 és január 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 9. 12.00 és január 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

3. hét

január 13. 0.00 és január 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 16. 12.00 és január 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

4. hét

január 20. 0.00 és január 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 23. 12.00 és január 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

5. hét

január 27. 0.00 és január 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 30. 12.00 és február 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]