Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon
|
Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül. A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod. Aktuális cikkajánlók
Tartalomjegyzék
Archívumok
Következő időszakok |
|
|
A jelölés folyamata Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:
A jelölés indoklása
Ellenzés és megjegyzések
Kezdőlapra került szócikkek Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a | |
Kikerültek
16. hét
április 15. 0.00 és április 18. 11.59 között: Genthiosz illír király
A jelölt cikk: Genthiosz illír király (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Genthiosz hagyományosan elterjedt
portréja, valójában feltehetőleg Redon
illír tengeristen ábrázolásaAz Illír Királyság feltételezett területe (vörös) és főbb települései Genthiosz uralkodásának végénGenthiosz (ógörög Γένθιος, latin Gentius; Illíria, i. e. 220 után – Iguvium, i. e. 160 körül?) az ókori Illír Királyság utolsó, az ardiata házhoz tartozó királya volt. Uralkodását az i. e. 189–181 közötti évek valamelyikében kezdte meg: a források i. e. 181 kapcsán említik először, mint az illírek kalózhagyományait a Hydruntumi-szorosban felelevenítő, ezzel elődjei – Szkerdilaidasz és III. Pleuratosz – Róma-barát politikájával szakító dinasztát. Fő székvárosa Lisszosz, hatalmi centruma Szkodra vidéke volt, ahonnan központosító törekvésekkel irányította országát: egységes adórendszert vezetett be és monopolizálta a pénzverést. Az i. e. 228 óta folyamatos római védnökségtől szabadulni akarván eltávolította környezetéből a Rómához hű elemeket (saját fivérét, Platórt is meggyilkoltatta), számottevően fejlesztette hadseregét és flottáját.
Az i. e. 171-ben kitört harmadik római–makedón háborúban eleinte mégis semlegesnek mutatkozott, és tétlenül tűrte a római sereg dél-illíriai hadmozgásait. Végül a Perszeusz makedón király által felajánlott fizetségért cserébe i. e. 168 januárjában belépett a háborúba. A rendkívül gyors lefolyású harmadik római–illír háború során a csaknem kétszeres túlerőben lévő, Lucius Anicius Gallus vezette római sereg februárban Szkodránál legyőzte az illíreket. Az i. e. 5. század óta fennálló Illír Királyság három évszázados története ezzel véget ért, területe római fennhatóság alá került. Genthiosz száműzetésbe kényszerülve, a rómaiak foglyaként az itáliai Iguviumban fejezte be életét. Utolsó éveiben botanizált, a hagyomány szerint elsőként ismerte fel a tárnics gyógyhatását, a növénynemzetség tudományos elnevezése (Gentiana), ahogy a magyar nyelv encián szava is, az ő emlékét őrzi.
.png)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Károlyi-kert kiemelt szócikket Tündi szerkesztőtárs kezdeményezésére a 2019. 16. hét eleje (április 15. – április 18.) időközre a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-1 helyre javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2018. december 9., 20:39 (CET)
A Károlyi-kert szócikk „Vita:Károlyi-kert” vitalapja alapján a cikkajánlót átvittük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-2 helyre, és a laptörténet ott folytatódik tovább. – *feridiák vita 2018. december 23., 18:20 (CET)
Javasolom a Genthiosz illír király cikket, még nem volt címlapon. – Hkoala .jpg){kind=small}
2019. április 11., 19:58 (CEST)
Támogatom, mivel még nem volt címlapon. A cikkajánlót kiegészítettem az Illír Királyság feltételezett területe és főbb települései képével Genthiosz uralkodásának végén. – *feridiák vita 2019. április 13., 16:01 (CEST)
április 18. 12.00 és április 21. 23.59 között: Károlyi-kert
A jelölt cikk: Károlyi-kert (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A park a Károlyi-palotával légi felvételenKárolyi-kert, a főváros legrégebbi közparkjaA Károlyi-kert eredetileg a Károlyi-palota kertje volt. A mai palotát Károlyi György építtette az 1830-as években, és jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona. A palotához korábban hozzátartozó kert pedig közpark lett Budapest V. kerületében. A Belváros legrégibb ebben a funkciójában megmaradt kertje, valamint a kevés magyarországi palotakert között a legjobban dokumentált. Északról a Ferenczy István utca, keletről a Magyar utca, délről a Henszlmann Imre utca, és nyugatról a Károlyi utca 16. alatti Károlyi-palota szakasza határolja. Területe a 17. század vége óta változatlanul 7625 m², vagyis 0,76 hektár.
Többszöri tulajdonosváltás után 1768-ban került a Károlyi család birtokába a palota és a hozzá tartozó kert, mely egészen 1929-ig a családé is maradt. A 18. század végén barokk kertet alakítottak ki, de a kert egyes részein az akkoriban újdonságnak számító angolkert stílust alkalmazták. A 19. század első felében a palota és a kert is teljes klasszicista átalakításon esett át, miközben az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után élte a kert a fénykorát, ekkoriban egzotikus növényeket is neveltek a virágházban, a kertben pedig lugasok és egy teniszpálya is a Károlyi család és vendégei rendelkezésére állt.
A család nehéz anyagi helyzete miatt a 20. század elején majdnem lebontották a palotát, hogy az épület és a kert helyén bérházakat emeljenek. Erre sem került sor, mivel akkori tulajdonosától, Károlyi Mihály miniszterelnöktől 1929-ben állami tulajdonba került. 1932-ben a magánkertet áttervezték közparkká, és megnyitották a nagyközönség előtt. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd helyreállítás után 1970-ig volt látogatható, amikor az M3-as metróvonal építése miatt majdnem egy évtizedre az építkezés felvonulási területe lett. Mivel ezalatt a növényzet szinte teljesen elpusztult, 1981-ben újra ki kellett alakítani a parkot. 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték.
A parknak öt bejárata van, két bekerített játszótér, külön homokozó szolgálja a gyerekek szórakozását, de a parkban van szökőkút, jelentős méretű gyepfelület az évszaknak megfelelő virágokkal, egy árnyas részen sakkozóhely. A park felszerelése közé tartozik egy vasútikocsi-szerű vécé és egy ivókút is. A park stílusa ötvözi a barokk korra utaló mértanias és az angolkertre emlékeztető kialakítást kanyargós sétányokkal. A Károlyi-kertben különleges növény nincs, de vélhetően itt található az országosan is az egyik legöregebb fehér eperfa.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Károlyi-kert kiemelt szócikket Tündi szerkesztőtárs kezdeményezésére a 2019. év 16. hetében az április 18. és április 21. közötti időre a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-2 helyre javasoljuk-jelöljük. A korábbi Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-16-1 módosításnak forrása a cikk „Vita:Károlyi-kert” vitalapja. A Tündi lektorálta szövegből a bekezdő szakaszba javaslok egy mondatot visszatenni. – *feridiák vita 2018. december 23., 11:39 (CET)
Aktuális
17. hét
április 22. 0.00 és április 25. 11.59 között: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején
A jelölt cikk: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A pekingi Dob-torony, 1420-ban épült formájában, a 20. század első éveiben készült fényképenMing-kori viseletA kínai társadalom a világ legrégibb folyamatosan fennálló civilizációja. A hatalmas ország mindennapi élete az évezredek során sok változáson ment keresztül, helyileg is nagy különbségeket mutatott fel, mégis voltak, vannak olyan, hosszú történelmi időszakokon át fennálló jellegzetességei, amelyek határozottan megkülönböztetik más tájak hétköznapjaitól. A középkori (14–17. századi) kínai Ming-dinasztia korának mindennapi élete azért is különösen érdekes, mert ez volt az utolsó etnikailag kínai császári dinasztia, és ebben a korban karakteresen jelentek meg a nemzeti kultúra sajátos vonásai a mindennapokban is.
A kínai társadalom alapját ebben az időben is a túlnyomórészt önellátó faluközösségek, a gerincét pedig a tőlük szedett adóra épülő hivatalnoki réteg, a mandarinok alkották, élükön a kínai császárral. Emellett azonban megjelent, sőt kiszélesedett a városi kereskedők és kézművesek rétege. A városokban sokszínű kultúra alakult ki.
A Ming-dinasztia idején Kína a világ egyik legerősebb hatalma volt, de kisugárzása a földrajzi elhelyezkedése, a kor közlekedési-technikai viszonyai és a hagyományos kínai elzárkózás miatt csak a közvetlen környezetére terjedt ki. Régiójában viszont igen jelentős hatást gyakorolt például Japán, Korea, Vietnám kultúrájára és mindennapi életére.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A D.Gray-man cikk 2012-ben lett kiemelt, még nem volt címlapon. @Sasuke88: megírnád a cikkajánlót? – Hkoala 2019. április 11., 20:04 (CEST)
- @Hkoala: A cikkre sajnos már ráférne egy alapos leporolás, jelen formájában nem látnám szívesen a kezdőlapon. Egyelőre napoljuk el a kirakását. – Sasuke88
vita 2019. április 13., 15:16 (CEST)
@Sasuke88: OK, törlöm a jelölést, beírtam helyette a Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején cikket. @Szilas: Remélem, nem bánod. – Hkoala 2019. április 13., 15:18 (CEST)
- @Hkoala: Rendben! Majd valamikor próbálok időt szakítani a cikkre és jelzem, ha kész vagyok. Esetleg a május 31-ei hetet be lehetne célozni, ha még nem foglalt, mert akkor lesz 15 éve, hogy elindult a manga. – Sasuke88 vita 2019. április 13., 15:31 (CEST)
@Sasuke88: Május 31, azaz a 22. hét második fele egyelőre még szabad. – Hkoala 2019. április 13., 15:34 (CEST)
Jelöltek
április 25. 12.00 és április 28. 23.59 között: Ikarus 280
A jelölt cikk: Ikarus 280 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Ikarus 280-as autóbusz BudapestenVologdában 2009-ben (Oroszország)Az Ikarus 280 az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb elővárosi-városi csuklós busza. A 200-as buszcsaládot Bálint György főkonstruktőr, Oszetzky Károly, Mádi Jenő és Varga Papp József vezető tervezők és Finta László formatervező 1966-os tervei alapján építették. A 280-as prototípusát 1971-ben mutatták be, sorozatgyártása 1973-ban kezdődött és egészen 2002-ig tartott. Az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki. Összesen 60 993 darab gördült ki az Ikarus mátyásföldi és székesfehérvári gyárából és olyan országokban állt forgalomba, mint a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, de eljutott Kínába, Venezuelába, Tunéziába, Iránba és Tanzániába is. Napjainkban számos helyen korhű felújítás után nosztalgiabuszként járatják.
Magyarországon legnagyobb vásárlója a BKV volt, amely összesen 1680 darabot üzemeltetett. A helyi Volán-társaságok példányai a vidéki városok helyi forgalmában és a távolsági közlekedésben vettek részt. Debrecenben 1986-tól a Hajdú Volán színeiben közlekedett Európa első sűrített földgázzal működő vegyes üzemű autóbusza. A típus az 1980-as évek elejétől fontos szerepet játszott a ferihegyi repülőtér belső közlekedésében is, a Malév Ikarus autóbuszai a terminálépület és a repülőgépek között szállították az utasokat.
Troliváltozata a 280T, ami különböző meghajtásokkal készült, és főleg Budapesten, Szegeden, Debrecenben, az NDK-ban és Bulgáriában álltak forgalomba, de próbaúton Mexikóvárosban, San Franciscóban és Seattle-ben is felbukkant.
Az Ikarus 280-as szóló változatából, az Ikarus 260-asból szintén sokat gyártottak.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Az Ikarus 280 cikk 2017-ben lett kiemelt, még nem volt címlapon. @Kemenymate: megírnád a cikkajánlót? – Hkoala 2019. április 11., 20:10 (CEST)
@Hkoala: Nem nagyon vagyok ebben járatos. A 17-2 a 17. hét második felét jelenti? Csak azért kérdem, hogy mennyi időm lenne rá. :) Kemenymate vita 2019. április 11., 20:42 (CEST)
@Kemenymate: Igen. – Hkoala 2019. április 11., 20:58 (CEST)
Akkor hétvégén igyekszem összerakni. Kemenymate vita 2019. április 12., 09:35 (CEST)
Az első változata kész, remélem nem baj ha kicsit hasonlít a tesójára. Kemenymate vita 2019. április 13., 22:22 (CEST)
18. hét
április 29. 0.00 és május 2. 11.59 között: Brie Larson
A jelölt cikk: Brie Larson (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Rákóczi-szabadságharc kiemelt cikkét javaslom a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-18-1 helyre a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békére tekintettel, amelyet 1711. április 30-án Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében és Pálffy János császári főparancsnok III. Károly király megbízottjaként kötöttek meg. - *feridiák vita 2018. december 30., 08:29 (CET)
ellenzem, lásd Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkek felülvizsgálatára/Rákóczi-szabadságharc (másodszor). Már két napja lejárt a megbeszélés, de senki nem kezdte el kijavítani a jelzett hiányosságokat. – Hkoala 2018. december 30., 08:51 (CET)
Fentiekre tekintettel Brie Larson Oscar-díjas amerikai színésznőt javasolom ezen helyre, mely szócikk kiemelési eljárásában április 25. a záró határidő, és már négy wikitárs támogatja, igen nagy valószínűséggel megkapja a kiemelt státuszt. – *feridiák vita 2019. április 7., 07:07 (CEST)
május 2. 12.00 és május 5. 23.59 között: Nap
A jelölt cikk: Nap (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Nap kiemelt cikkét javaslom a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-18-2 helyre. – *feridiák vita 2018. október 13., 17:24 (CEST)
Nekem is van egy javaslatom: május 2-án van Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója, bár a cikk nem kiemelt, valamilyen módon meg lehet emlékezni erről. Palotabarát vita 2019. február 13., 00:25 (CET)
Természetesen az Évfordulók/’4 és ’9/05-02 sablonban igen rangos személyekkel, illetve eseményekkel már ott a helyén Leonardo da Vinci. Továbbá javaslom, hogy mielőbb kezdeményezd szócikke kiemelési eljárását, s mivel kiemelkedően fontos személy, miután szócikke megkapta a kiemelt státuszt, a legközelebbi szabad helyre javasoljuk kitenni. Ha igényled, akkor ebben egyik segítő partnered leszek. – *feridiák vita 2019. április 4., 19:06 (CEST)
19. hét
május 6. 0.00 és május 9. 11.59 között: Mindennapi élet Athénban Periklész korában
A jelölt cikk: Mindennapi élet Athénban Periklész korában (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Athén központja egy 19. századi festményenMindennapi élet Athénban Periklész korában az i. e. 5. századra például szolgált a Földközi-tenger egész medencéjében létrehozott görög városállamok, illetve rajtuk keresztül a Római Birodalom, sőt későbbi korok számára is. Ekkor élte virágkorát az i. e. 7. századtól, hosszú küzdelmek során kialakult görög demokrácia társadalmi rendszere.
Az athéni demokrácia a lakosság szűk körére korlátozódott, csak a polgárjoggal rendelkező szabad férfiakra. A gazdasági tevékenység nagy része a rabszolgákra hárult. A hagyományosan legfontosabb mezőgazdaság egyre kevésbé tudta kielégíteni a városlakók igényeit, ezért nőtt a szerepe a kereskedelemnek. A gazdaság szilárd támasza volt ebben a korban a közeli ezüstbányák termelése.
A családokban a vezető szerep a családapáé volt, a „tisztességes” nők a háztartásba szorultak, a társadalmi életben nem vehettek részt. A középületeket, templomokat kőből, márványból emelték, de a görög polgárok lakásai túlnyomórészt vályogból épültek, döngölt, egyenetlen padlózatuk és nagyon szerény berendezésük volt. A ruházat alapja a szabás nélküli textilből készült, gondosan redőzve, csattal rögzítve magukra öltött tunika, köpeny, kendő volt. A tisztálkodásra és a szépítkezésre is ügyeltek.
Az athéni polgárok többsége nem végzett fizikai munkát, napjaik nagy részét az agorán töltötték társasági élettel. Az alapvető élelmiszer a gabona és a hal volt, de a módosabbak sokféle húsételt is fogyasztottak. A gazdagabb körökben gyakori esti lakomák nem csak a szórakozás, hanem a tartalmas beszélgetések és a művelődés színterei is voltak.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Mindennapi élet Athénban Periklész korában kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a 19. hét elején május 6-tól május 9-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-19-1 helyre. – *feridiák vita 2019. április 16., 19:04 (CEST)
május 9. 12.00 és május 12. 23.59 között: Johann Sebastian Bach
A jelölt cikk: Johann Sebastian Bach (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A lipcsei Tamás-iskola, ahol
Bach is lakott családjávalJohann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 21. – Lipcse, 1750. július 28.) barokk zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zenetörténet egyik legnagyobb egyénisége, a protestáns egyházi zene kiemelkedő képviselője.
A 17. század elejéig visszavezethető Bach dinasztia legjelentősebb alakja volt. Eisenachban született, itt tanult meg zenélni — kezdetben apjától, majd árvaságra jutva bátyjától, Johann Christophtól. 1700-ban, lüneburgi tanulmányai alatt ismerkedett meg behatóan az orgonával, amelynek csakhamar virtuózává vált. Előbb a weimari zenekarban játszott, majd az arnstadti templom orgonistája lett. 1707-ben Mühlhausenben vállalt orgonista állást, itt vette feleségül másod-unokatestvérét, Maria Barbara Bachot.
A következő évben ismét a weimari udvarba került, ezúttal mint orgonista és kamaramuzsikus. 1717-ben elhagyta Weimart és a kötheni herceg szolgálatába állt. Itt írta kamara- és versenyműveinek jelentős részét. Feleségének halála után rövidesen ismét megnősült: Anna Magdalena Wilkent vette el. 1723-ban, a zenerajongó kötheni herceg halála után Bach megpályázta és elnyerte a Lipcsei Tamás-templom kántori állását. Életének utolsó negyed századában iskolai és templomi tevékenysége mellett rengeteget komponált, és elvállalta a Collegium Musicum igazgatását is. Mindennapjait megnehezítették az anyagi gondok és gyakori konfliktusai az iskola vezetésével. Rohamosan gyengülő látása miatt szemműtétet végeztek el rajta, de az nem sikerült, és Bach megvakult.
Hatása felmérhetetlen az európai zenekultúrára. Művei mély intellektuális tartalmuk és tanító jellegük miatt zeneszerzők nemzedékeire hatottak. Bach művészetében érkezett csúcspontjára a barokk hangszeres polifónia. E stílus legfontosabb műfaja, a fúga általa nyerte el legtökéletesebb és legkoncentráltabb kifejezőerejét. Műveinek jó része vallásos tárgyú; ezek alapja a protestáns korál. Művészete a barokk kor zenei törekvéseinek hatalmas összefoglalása.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Johann Sebastian Bach kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a 19. hét elején május 9-től május 12-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-19-2 helyre. – *feridiák vita 2019. április 17., 22:52 (CEST)
20. hét
május 13. 0.00 és május 16. 11.59 között: II. Amenhotep
A jelölt cikk: II. Amenhotep (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
III. Amenhotep (az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója) kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre. (I. Amenhotep cikkajánlója a mai nap van kinn utoljára a Kezdőlapon a „Kiemelt cikk” rovatban, így mondhatni a staféta átadása is.) – *feridiák vita 2019. április 21., 15:20 (CEST)
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-2 vitalapon folytatott feladattisztázás alapján II. Amenhotep egyiptomi fáraó kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük ide a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre. III. Amenhotep fáraó kiemelt cikkét pedig áthelyeztük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre. - *feridiák vita 2019. április 22., 17:44 (CEST)
május 16. 12.00 és május 19. 23.59 között: A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója
A jelölt cikk: A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
II. Amenhotep egyiptomi fáraó kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-2 helyre. „Érdekes lenne, ha az összes Amenhotep fáraó kiemelt lenne, a II. és a III. már az, a IV. pedig életem főműve lesz:)” – írta @Alensha 2007. november 23-án. 2019-ben már ott tartunk, hogy I., II. és III. Amenhotep szócikke is kiemelt, és
@Hkoala wikitársunk figyelmességének köszönhetően az első félévben mindhárom megjelenhet a Kezdőlapon. Fogjunk össze, hogy jó csapatmunkával és Alensa vezetésével „élete fáraós főműve” teljes legyen. – *feridiák vita 2019. április 21., 20:04 (CEST)
Nem túlzás ez, hogy egymás után két fáraós cikk következzen? – Hkoala 2019. április 21., 20:33 (CEST)
Köszönöm a jelölést, de szerintem variáljuk jobban a témákat, két ennyire hasonló ne legyen egymás után :) Alensha 2019. április 21., 23:05 (CEST)
Rendben, a feladatot értettem. Akkor legyen a „négy évszak” a program. 2019. első félévében I. Amenhotep volt az I. negyedévben, II. Amenhotep jön a II. negyedévben a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-2 helyen. III. Amenhotep átmozgatva a második félévben a III. negyedév a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyére. Végül IV. Amenhotep számára még szabad a IV. negyedévben a november 23. napot is magába foglaló 47. hét vége (november 21. – november 24.) hely. A /2019-46-2 helyre Janovics Jenő cikkét, valamint /2019-48-1 helyre a 2016-os sakkvilágbajnokság szócikkét Hkoala, a /2019-47-1 helyre a Széchenyi-lánchid szócikkét *feridiák jelölte. Így adva a konszenzusos megoldás.
Tisztelt @Alensha és @Hkoala! Véleményeteket kéri és várja: *feridiák vita 2019. április 22., 16:18 (CEST)
P.S. A fenti feladattisztázás alapján II. Amenhotep egyiptomi fáraó kiemelt cikke javaslatát-jelölését áthelyeztük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre. III. Amenhotep fáraó kiemelt cikkét áthelyeztük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre. Ide, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-2 helyre pedig tartalomnak A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. április 22., 18:05 (CEST)
21. hét
május 20. 0.00 és május 23. 11.59 között: Rózsák háborúja
A jelölt cikk: Rózsák háborúja (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Rózsák háborúja kiemelt cikket javasoljuk-jelöljük a 21. hét elején (május 20-tól május 23-ig tartó) Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-21-1 helyre. – *feridiák vita 2019. március 21., 20:35 (CET)
május 23. 12.00 és május 26. 23.59 között: D.Gray-man
A jelölt cikk: D.Gray-man (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
22. hét
május 27. 0.00 és május 30. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 30. 12.00 és június 2. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
23. hét
június 3. 0.00 és június 6. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 6. 12.00 és június 9. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
24. hét
június 10. 0.00 és június 13. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 13. 12.00 és június 16. 23.59 között: A román nyelv területi változatai
A jelölt cikk: A román nyelv területi változatai (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Román nyelvjárásokA román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek például Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti és Theodor Capidan szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok például George Giuglea, Alexandru Graur, és Ion Coteanu akik külön nyelveknek tekintik őket, értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Tehát az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt román) területi változatait veszik figyelembe.
A nyelvjárások számát érintően is megosztott a nyelvészet vannak, akik szerint a románnak csak két nyelvjárási típusa vagy csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások úgy vélik, hogy három van: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és körös-vidékit. A legtöbb nyelvész mégis úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak még más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek.
A román nyelv írott forrásai 1566-tól kezdve maradtak fenn, főként moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan kiemelkedő román írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide jöhetne a román nyelv területi változatai. Az aktualitás, hogy 130 éve hunyt el Mihai Eminescu, akinek a modern román nyelv kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak. Andrew69. 
2017. július 2., 17:43 (CEST)
25. hét
június 17. 0.00 és június 20. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 20. 12.00 és június 23. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
26. hét
június 24. 0.00 és június 27. 11.59 között: Elbasan
A jelölt cikk: Elbasan (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Az elbasani vár déli fala az 1898-ban épült óratoronnyalElbasan város Albánia központi részén, a Shkumbin folyó kiterjedt, nyílt völgysíkságában, az Elbasani-sík északkeleti peremén, Tiranától légvonalban 33, közúton 40 kilométerre délkeleti irányban. Elbasan megye székhelye, ezen belül Elbasan község központja. A 2011-es népszámlálás alapján lakossága 78 703 fő, ezzel Albánia negyedik legnépesebb városa. Napjainkban fontos közlekedési csomópont, amelyen áthalad a VIII-as számú páneurópai folyosó. A város fő látnivalója a várnegyed, a tornyokkal és a Bazárkapuval tagolt 15. századi falak között az 1492-ben épült Király-mecsettel, a 17. századi Öregfürdővel, valamint a görögkeletiek 1868-ban befejezett Szűz Mária-templomával. További fő nevezetességei a 4–5. századból fennmaradt mozaikpadlós ókeresztény templomok, a tepei és a bezistani bazilika romjai, a 16. századi Naziresha-mecset és a 17. századi Bazárfürdő. A város egyik legfontosabb kulturális eseménye, sokadalma a március 14-ei nyárünnep. Elbasan egyetemváros, az ország legnagyobb múltú tanintézete, az Aleksandër Xhuvani Egyetem otthona. Mindezek mellett több múzeum, valamint az ország egyik legrégibb kőszínháza, a Skampa Színház kínál kulturális programokat az érdeklődőknek.
Helyén időszámításunk kezdetén a Via Egnatia egyik állomáshelye, Scampis állt. A 4. században a rómaiak katonai castrumot építettek Scampisban, amely az 5. században püspöki székhely volt. A 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár még megerősítette a castrumot, a város azonban a külső támadások következményeként a 9. századra elnéptelenedett. Újraalapítására az Oszmán Birodalom Szkander bég elleni küzdelmei idején, 1466-ban került sor, amikor II. (Hódító) Mehmed parancsára ókori várát megerősítették. A város Ilbaszan néven fontos katonai támaszpontjuk, majd az Ilbaszani szandzsák székhelye lett. A török fennhatóság évszázadai alatt az albánok lakta vidékek egyik legfontosabb városa, hatalmas bazárral rendelkező kereskedelmi és kézműipari központja, az oszmán kultúra egyik fellegvára lett. Több tucatnyi mecsetje mellett albán földön itt jelentek meg először a bektásik, de nyüzsgő kereskedővárosként több nemzetiségnek (cigányok, arománok stb.) és számottevő görögkeleti lakosságnak is otthona volt. 1832-ben várát leszerelték, katonai jelentőségét elveszítette. Az 1909. évi elbasani közművelődési kongresszus eredményeként még ugyanabban az évben itt nyitotta meg kapuit az ország első tanítóképző intézete, a Shkolla Normale. Elbasan lakói ma is büszkék arra, hogy városukban a vlorai nemzetgyűlés előtt három nappal, 1912. november 25-én kikiáltották Albánia függetlenségét. Az első világháborúban szerb, bolgár, osztrák–magyar, majd olasz megszállás alatt állt város a két világháború között az urbanizáció útjára lépett, egyebek mellett közvilágítást és vízvezetéket kapott, és itt nyílt meg az ország első közkönyvtára. A második világháború éveiben környéke az olasz, majd német megszállók elleni fegyveres harc egyik központja volt. A kommunista állampárti évtizedekben erős ütemű iparosítást vezényeltek le Elbasanban, az 1970-es években a város mellett kezdte meg a termelést az ország gigantikus nehézipari beruházása, A Párt Acélja Kohászati Kombinát, felépült a durrës–elbasan–pogradeci vasútvonal. A népesség az 1945. évi 15 ezerről megötszöröződött, az óváros hagyományos lakóházainak és évszázados mecsetjeinek a helyét lakótelepnegyedek vették át. Az 1991-es rendszerváltással az ipari termelés jelentősen visszaesett, a város magas munkanélküliséggel és az ipari termelés okozta környezetszennyezéssel küzd.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Nincs semmi különösebb okom pont ide jelölni, hacsak az nem, hogy kezdődik a nyár, utazások, talán több értelme van településcikkeket erre az időszakra időzíteni. Pasztilla 2019. március 8., 13:25 (CET)
június 27. 12.00 és június 30. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
27. hét
július 1. 0.00 és július 4. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Születésének 350. évfordulójára Károlyi Sándor hadvezér, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke létrehozója szócikkét javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-1 helyre. Régi adósságunk. A kiemelt státusz elérésére még van bő félév. A cikkajánló elkészítését vállalom. - *feridiák vita 2018. december 30., 17:16 (CET)
Várjuk meg, hogy valaki kiemelt szintre hozza a cikket. – Hkoala 2019. február 17., 19:26 (CET)
Igazad van, és itt az is látható, hogy aki kiemelt státuszra jelölte, az a cikkajánló elkészítését is vállalta. De az még odébb van. Most Apáczai Csere János cikkének kiemelté tételében Neked, Téged kell segíteni. A mai nap már én is támogattalak. – *feridiák vita 2019. február 18., 23:48 (CET)
július 4. 12.00 és július 7. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
III. Amenhotep, az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre. – *feridiák vita 2019. április 22., 15:17 (CEST)
28. hét
július 8. 0.00 és július 11. 11.59 között: Rockmaraton
A jelölt cikk: Rockmaraton (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 11. 12.00 és július 14. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Két pörölycápafaj „kalapácsfejének” összehasonlítása. A bal oldali csipkés,
a jobb oldali közönséges pörölycápaA közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj, amely egyben e porcos halnem típusfaja is.
Az angol nyelvben ezt a cápát sima pörölycápának („smooth hammerhead”) nevezik, mivel más fajoktól ellentétben, a „kalapácsfej” elülső részén nincs semmiféle dudor vagy egyéb kiemelkedés, tehát a felülete sima. Közeli rokonától, a nagy pörölycápától (Sphyrna mokarran) eltérően a közönséges pörölycápa szemeit tartó „kalapácsfej” szélei kissé hátrahajolnak. Más pörölycápáktól eltérően inkább a mérsékelt övi szélességi körökön levő tengervizeket választja élőhelyéül, világszerte megtalálható e szélességi körök környékén. Nyáron a hűvösebb víztömegeket követve a pólusok felé vándorol. Ekkortájt több száz, vagy akár több ezer fős rajokba verődik össze.
A nagy pörölycápa mögött az ötméteres hosszával a második legnagyobb pörölycápafaj. Ragadozó lévén számos élőlény szerepel az étlapján, köztük csontos halak és tengeri gerinctelenek; a nagyobb példányok rájákat és más cápafajokat is zsákmányolnak. Mint minden pörölycápa, ez a faj is elevenszülő, és egy vemhesség alatt 20–40 utódja jöhet a világra. Amint a magyar neve is mutatja, ez a cápafaj közönséges, azaz gyakori, emiatt az elterjedési területén ipari mértékű halászata folyik. Szándékosan és mellékfogásként is belekerülhet a halászhálókba, hiszen akár a többi cápafajt, elsősorban az uszonyaiért halásszák. A jelentős gazdasági érdek abból ered, hogy az ázsiai konyhákban kedvelt fogás a cápauszonyleves.
Mérete és éles fogai miatt veszélyt jelent az ember számára, de csak néhány cápatámadásért felelős. Ennek fő oka, hogy a nembeli társaitól eltérően a hidegebb vizek lakója, ezért kevésbé valószínű, hogy a fürdőzők ezzel a pörölycápafajjal találkozzanak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide jöhetne a fehér cápa (Carcharodon carcharias), mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. 2017. július 2., 17:09 (CEST)
Mivel 2017-ben jelölték a cikket, helyette ha nincs más ellenvélemény a közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) jöhetne ide. Andrew69. 2017. augusztus 1., 07:44 (CEST)
Kedves @Andrew69. Wikitárs! Köszönet a közönséges pörölycápa Kezdőlapra kezdeményezéséért. Közeledik a cikkajánló Kezdőlapra kerülése. Kicsit dolgoztam rajta. Szíveskedj megnézni. Továbbá Húsvéthétfőn csók a Családnak. Üdv: – *feridiák vita 2019. április 22., 21:11 (CEST)
29. hét
július 15. 0.00 és július 18. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 18. 12.00 és július 21. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
30. hét
július 22. 0.00 és július 25. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 25. 12.00 és július 28. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
31. hét
július 29. 0.00 és augusztus 1. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 1. 12.00 és augusztus 4. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
32. hét
augusztus 5. 0.00 és augusztus 8. 11.59 között: Weimari köztársaság
A jelölt cikk: Weimari köztársaság (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A weimari alkotmány címlapjaA weimari köztársaság (németül: Weimarer Republik) a Német Császárság államrendszerét az első világháború után, az 1918–19-es németországi forradalom során, 1918. november 9-én felváltó köztársasági időszak 1919–1933 közti szakaszának (történészek által utólag adott) elnevezése. Nevét az 1919. augusztus 11-én Weimarban elfogadott polgári demokratikus, parlamenti képviseletet előíró, szövetségi köztársaság alkotmány alapján kapta. A hivatalos államnév továbbra is Német Birodalom (Deutsches Reich) volt.
Az 1919-es januári választások alapján Weimarba összehívott nemzetgyűlés Friedrich Ebertet, a legerősebb párt, a Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands – SPD) vezetőjét megválasztotta köztársasági elnöknek, Philipp Scheidemann (SPD) vezetésével koalíciós kormányt alakított, megszövegezte az ún. weimari alkotmányt, melyet 1919. augusztus 11-én fogadtak el. Ez hiányosságai ellenére a korabeli Európa egyik legdemokratikusabb alkotmánya volt, mely széleskörű polgári szabadságjogokat biztosított. A köztársaság stabilizálása éveket vett igénybe. Megdöntésére számos bal- és jobboldali próbálkozás történt, így a Bajor Tanácsköztársaság (1919), a Ruhr-felkelés (1920), a Kapp-puccs (1920) és a müncheni sörpuccs (1923). Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés nagyarányú területvesztéssel és rendkívül súlyos jóvátételi törlesztéssel büntette Németországot. A gazdaság az összeomlás szélén állt, az infláció elszabadult. A német járadékmárka bevezetése és a Dawes-terv rendezte a jóvátétel ügyét és az amerikai hitelek elindították a gazdasági fejlődést, mely néhány év alatt a világ legnagyobb termelékenység-növekedését produkálta. A rapallói egyezmény (1922) a nemzetközi elszigeteltségből való kitörést, a locarnói egyezmény (1925) a határok garantálását jelentette. 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. Az 1925-ben elhunyt Friedrich Ebert köztársasági elnököt Paul von Hindenburg követte.
1928-ban a két legnagyobb szavazóbázissal rendelkező polgári párt, a Német Nemzeti Néppárt (DNVP) és a Centrumpárt vezetésében jobbratolódás következett be. 1929-től, a nagy gazdasági világválság nyomán magasba szökött a munkanélküliség. Megnőtt Adolf Hitler Nemzetiszocialista Német Munkáspártjának (NSDAP) támogatottsága. Az 1932-es választásokon az NSDAP lett a legerősebb párt. A köztársaság kormányzása csak az alkotmány rendkívüli jogköröket biztosító 48. törvénycikkének egyre gyakoribb alkalmazásával volt lehetséges. A hatalmi küzdelmek során 1933. január 30-án Hindenburg elnök Hitlert bízta meg kormányalakítással, aki rövid idő alatt felszámolta a köztársaság demokratikus törvényeit, intézményeit, kiépítette a totális nemzetiszocialista diktatúrát, az úgynevezett Harmadik Birodalmat. A weimari alkotmányt formálisan soha nem vonták vissza, de a nemzetiszocialista többségű törvényhozás már tevékenysége legelején jelentéktelenné tette.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Weimari köztársaságot javaslom 2019-32-1-re, melynek alkotmányát 1919. augusztus 11.-én, 100 éve fogadták el. (Korábbi saját jelölés 2018-45-1 időpontját módosítottam 2019-32-1-re, mert BÁR magát a német köztársaságot 1918. november 9-án kiáltották ki, de a köztársasági (weimari) alkotmányt, Weimarban, 1919. augusztus 11-én fogadták el, ez a nap egy ideig nemzeti ünnep is volt. A 2018-32-1-re vonatkozó javaslatot töröltettem. Akela vita 2018. július 28., 13:02 (CEST)
A cikkajánlót a szócikk bevezetőjéből tömörítettem.@Composer:, kérlek, ellenőrizd, javítsd, ahol szükséges. Akela vita 2018. július 28., 13:19 (CEST)
augusztus 8. 12.00 és augusztus 11. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
33. hét
augusztus 12. 0.00 és augusztus 15. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 15. 12.00 és augusztus 18. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
34. hét
augusztus 19. 0.00 és augusztus 22. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 22. 12.00 és augusztus 25. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
35. hét
augusztus 26. 0.00 és augusztus 29. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 29. 12.00 és szeptember 1. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
36. hét
szeptember 2. 0.00 és szeptember 5. 11.59 között: Atlanti csata (második világháború)
A jelölt cikk: Atlanti csata (második világháború) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Tengeralattjárót kutató szövetséges tengerészek egy romboló fedélzetén Német tengeralattjárók
a trondheimi bázisonAz atlanti csata a második világháború nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1939. szeptember 3-án az Atlanti-óceánon kitört katonai konfliktusa volt, amely a világháború végéig, 1945. május 8-áig tartott. Habár a harcokban részt vettek repülőgépek és a német felszíni hajók is, az atlanti csatát döntően a Kriegsmarine tengeralattjárói, illetve a nyugati szövetségesek hadi és kereskedelmi flottája vívta meg. A csata elnevezése Winston Churchill brit kormányfőtől származik.
A német hadvezetés elsődleges célja az volt, hogy a tengeralattjárók elvágják a Nagy-Britanniát a világgal összekötő tengeri útvonalakat, és a kereskedelmi hajók folyamatos pusztításával megfojtsák a súlyosan importfüggő brit gazdaságot, és kiéheztessék a társadalmat. A szövetségesek válasza a Németország elleni tengeri blokád volt. A tengeri háború során a hadviselők két különböző stratégiát alkalmaztak: a szövetségesek a kereskedelmi hajókat hajókaravánként (angol nevén konvoj) indították el és védelmük érdekében rombolókat és korvetteket rendeltek melléjük, a németek pedig farkasfalkákat állítottak össze a tengeralattjárókból, amelyek együttműködve támadták a lassú felszíni hajókat. A szövetségesek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a hajók optimális számát és a hajókonvojok védőkíséretét úgy határozzák meg, hogy minimalizálni lehessen a veszteséget. Ez az operációkutatás jelentős fejlődését hozta, amit aztán később – jelentős részben Neumann János munkásságának köszönhetően – a gazdasági életben is alkalmazhattak.
Az összecsapás első szakasza 1939. szeptember és 1940. június között zajlott. Ebben az időben az angol–francia koalíció kiszorította a német felszíni kereskedelmi teherhajókat a tengerekről, felállította a blokádot, és ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette Németország vízi utánpótlását. Eközben a német tengeralattjárók rendszeres támadásokat indítottak a Brit-szigetek ellátását biztosító kereskedelmi hajók ellen, amibe elenyésző mértékben a Kriegsmarine felszíni hadihajói is bekapcsolódtak. Az atlanti csata második felvonása 1940 nyarán kezdődött, amikor a németek – Dánia, Norvégia és a Benelux államok után – Franciaországot is megszállták. Mivel a németek az északi kikötők után megszerezték a francia atlanti bázisokat is, kiterjesztették és minden korábbinál gyilkosabbá tették a tengeralattjáró-háborút. 1942 első felében, az Amerikai Egyesült Államok hadba lépését követően, Karl Dönitz tengeralattjárói megjelentek az amerikai keleti part előtt is, ahol az amerikaiak felkészületlenségét kihasználva hatalmas pusztítást végeztek. Az angolszász szövetségesek folyamatosan fejlesztették eszközeiket és taktikájukat, és az amerikai gyárak ontani kezdték a teher- és hadihajókat. A németek hiába gyorsították fel a búvárhajó-kibocsátást, ezzel nem tudtak lépést tartani, így egyre nagyobb árat kellett fizetniük. 1943 májusában több mint negyven tengeralattjárójuk pusztult el, Karl Dönitz admirális pedig belátta, hogy az atlanti háborút elvesztették. A tengeralattjárókat visszavonták az északi vizekről, és ahogy a szövetségesek nyomultak előre, különösen a normandiai partraszállás után, úgy fogyatkoztak a rendelkezésre álló kikötők és útvonalak. Az atlanti csatában minden fél jelentős veszteségeket szenvedett. Több mint 2400 szövetséges kereskedelmi hajó, 170-nél több hadihajó süllyedt el. A 830 harci alkalmazásra vezényelt német tengeralattjáró 70 százaléka veszett oda. A szövetségesek legalább 13 millió tonna vízkiszorítású hajóteret vesztettek. Életével fizetett 30 ezer brit kereskedelmi tengerész és ugyanannyi haditengerész, illetve a Kriegsmarine 25 ezernél is több tengerésze.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
1939. szeptember 3-ának nyolcvanadik évfordulója kapcsán úgy gondolnám, hogy erre a hétre jöhetne az Atlanti csata (második világháború) szócikk. Pasztilla 2019. március 8., 12:51 (CET)
szeptember 5. 12.00 és szeptember 8. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
37. hét
szeptember 9. 0.00 és szeptember 12. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 12. 12.00 és szeptember 15. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
38. hét
szeptember 16. 0.00 és szeptember 19. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 19. 12.00 és szeptember 22. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Málta történelme kiemelt cikket javasoljuk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-38-2 helyre Hkoala szerkesztőtárs kezdeményezésére annak jubileumi évfordulója indoklásával, hogy Málta Nagy-Britannia beleegyezésével 1964. szeptember 21-én független, önálló állam lett. – *feridiák vita 2018. november 11., 16:09 (CET)
39. hét
szeptember 23. 0.00 és szeptember 26. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 26. 12.00 és szeptember 29. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
40. hét
szeptember 30. 0.00 és október 3. 11.59 között: Berlini tévétorony
A jelölt cikk: Berlini tévétorony (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Németország fővárosában
a berlini tévétoronyA berlini tévétorony (németül: Berliner Fernsehturm) Berlin egyik legfőbb látnivalója, Németország első, Európa negyedik legmagasabb szabadon álló épülete 368 méter magas. Közvetlenül a a főváros központjában, az Alexanderplatz és a Rotes Rathaus között áll. 1965 és 1969 között épült az NDK kormányának megbízásából, jelenlegi tulajdonosa a Deutscher Funkturm, a Deutsche Telekom egyik leányvállalata. Számtalan rádió- és televízióadó innen sugározza műsorát. Tagja a legmagasabb épületek világszövetségének.
Már az '50-es években elkezdtek tervezni egy tévétornyot Kelet-Berlin számára — ezt Müggelberge vagy Treptow-Köpenick kerületben, a város délkeleti, magasabban fekvő részén építették volna fel. A müggelbergi tévétorony építését azonban le kellett állítani, mert nagyon zavarta volna a Schönefeldi repülőtér forgalmát — csak egy csonkja maradt a helyszínen. Ezután szóba került még a Friedrichshaini Néppark is, de annak munkálatait el se kezdték.
1964-ben Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) központi bizottságának első titkára úgy határozott, hogy a tévétornyot az Alexanderplatz mellett, közvetlenül a belvárosban kell felépíteni. A munkálatokat Gerhard Kosel, a Német Építészeti Akadémia igazgatójának irányítása alatt, Hermann Henselmann, Jörg Streitparth, Fritz Dieter, Günter Franke és Werner Ahrend tervei alapján kezdték meg. A tervezés egyik kimondott célja a terület átalakítása volt; ennek részeként a történelmi épületeket a Marienkirche és a Rotes Rathaus kivételével lebontották.
A tévétorony a Német Demokratikus Köztársaság egyik presztízsberuházásaként 1969-re készült el, és október 3-án történt ünnepélyes felavatása. 1990-ben ugyanezen a napon egyesült újra a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Nyugat-Németország (NSZK), lett Németország ismét egységes állam, és lett okóber 3. a német újraegyesülés napja.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A „Berlini tévétorony” kiemelt cikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-40-1 helyre javaslom-jelölöm annak 50. évfordulójára, hogy 1969. október 3-án átadták, mint a Német Demokratikus Köztársaság egyik presztízsberuházását, továbbá mert 1990-ben ezen a napon, október 3-án egyesült újra a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Nyugat-Németország (NSZK), lett Németország ismét egységes állam. A szócikk 2012. január 19. és 2012. január 22. között szerepelt a Kezdőlapon, és a Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-3-2 sablon tartalma a cikkajánló alapja. – *feridiák vita 2018. november 3., 20:37 (CET)
október 3. 12.00 és október 6. 23.59 között: Léprigó
A jelölt cikk: Léprigó (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A léprigó (Turdus viscivorus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj, valamint a Turdus madárnem típusfaja.
Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában közönséges és gyakori madár. Előfordulási területének legnagyobb részén állandó, azaz nem vándorforma, azonban a legkeletibb és legészakibb állományai gyakran kisebb csapatokban délebbre költöznek. Nagytestű rigóféle világos szürkésbarna háti résszel, szürkésfehér arccal és torokkal, valamint fekete pettyes világos sárga beggyel és fehéres hasi résszel. A két nembeli madár tollazata közel azonos, továbbá a három alfaja között is csak csekély a különbség. A hím éneke hangos és messze elhallatszó; akár nedves és szeles időjáráskor is hallatja hangját, emiatt az angol nyelvű területeken „stormcock”-nak, azaz viharkakasnak is nevezik.
A kedvelt élőhelyei a nyíltabb erdők, parkok, sövények és mezőgazdasági területek, valamint kertek és temetők. Igen változatos az étrendje; számos gerinctelennel, maggal és erdei gyümölccsel táplálkozik. Kedvenc eledele a fehér fagyöngy (Viscum album), a magyal (Ilex) és a tiszafa termései. Ha alkalma adódik, akkor főleg fagyönggyel táplálkozik; erre a hajlamára utal az angol neve: „Mistle thrush”, és a tudományos fajneve is: viscivorus (fagyöngyevő). Ez az élősködő növény hasznot húz a léprigó táplálkozásából, mivel a madár e növény magvait újabb faágakra juttatja el, ahol a magok az anyanövénytől távol tudnak kicsirázni. Télen a léprigó hevesen védelmezi a területén levő fagyöngy csomókat és magyalfákat, mivel ezek a növények a legkeményebb időjárásban is táplálékként szolgálnak az énekesmadár számára.
Nyitott, csésze alakú fészke a fatörzse mellé vagy egy elágazás közé van építve. A fészket és a fiókákat a két szülő hevesen védelmezi a ragadozókkal szemben; akár az emberre és macskára is rátámadnak. A fészekalj általában 3–5 tojásból áll. A tojásokból 12–15 nap múlva kelnek ki a fiókák; mindkét szülő kotlik, azonban a kotlás nagyobbik részét a tojó vállalja. A fiatal madarak körülbelül 14–16 naposan válnak röpképessé. A felnőtt madarak évente általában két fészekaljat költenek ki és nevelnek fel. A 18. században és a 19. század elején a léprigó elterjedési területe megnőtt, de az utóbbi évtizedekben az állománya kis mértékben csökkenni kezdett, valószínűleg a mezőgazdasági tevékenységek eredményeként. Mivel e rigófaj elterjedési területe hatalmas és példányszáma is jelentős, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti a léprigót.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Október első hétvégéje a madármegfigyelési világnap, valamint október 4, az állatok világnapja, ezért ide jöhetne a léprigó. Andrew69. 2017. augusztus 9., 08:28 (CEST)
41. hét
október 7. 0.00 és október 10. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 10. 12.00 és október 13. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
42. hét
október 14. 0.00 és október 17. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 17. 12.00 és október 20. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
43. hét
október 21. 0.00 és október 24. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 24. 12.00 és október 27. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
44. hét
október 28. 0.00 és október 31. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 31. 12.00 és november 3. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
45. hét
november 4. 0.00 és november 7. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
november 7. 12.00 és november 10. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
46. hét
november 11. 0.00 és november 14. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
november 14. 12.00 és november 17. 23.59 között: Janovics Jenő
A jelölt cikk: Janovics Jenő (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Janovics Jenő 1901-benJanovics Jenő (Ungvár, 1872. december 8. – Kolozsvár, 1945. november 16.) színész, rendező, színigazgató, forgatókönyvíró. Kolozsvári színigazgatóként fontos szerepet játszott a Hunyadi téri színház építésében, illetve a nyári színkör kőszínházzá alakításában. Az 1911–14 között rendezett, nagy sikert aratott drámaciklusai kiemelkedő jelentőségűek a magyar színház történetében. Az első világháború előtt és alatt a magyar filmgyártás egyik úttörője volt filmgyártó és mozitulajdonos vállalkozóként, filmesztétaként, rendezőként és forgatókönyvíróként. Filmstúdiójának bevételeiből a színházat támogatta egészen vagyonának elapadásáig. A trianoni békeszerződés után az állami és városi támogatás nélkül maradt magyar színjátszás új intézményeinek kiépítésére összpontosított. Műsorpolitikája miatt sokat támadták: a magyar nacionalisták a román darabok műsorra tűzése miatt léptek fel ellene, a román nacionalisták a magyar kultúra szervezésében játszott szerepét kifogásolták, a konzervatív polgárok a munkásoknak rendezett darabokat vetették a szemére. Zsidó származása miatt az 1930-as évek második felétől mellőzték; ekkor írta meg színháztörténeti visszaemlékezéseit. 1945-ben ismét átvehette a kolozsvári magyar színház igazgatását; az évadnyitás előkészületei közben hunyt el.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Janovics Jenő halálának 75. évfordulója. A cikk 2016-ban már volt a címlapon, ha van jobb jelölt, cseréljétek le nyugodtan. – Hkoala 2019. február 11., 10:04 (CET)
47. hét
november 18. 0.00 és november 21. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A Széchenyi lánchíd nappalA Széchenyi lánchíd éjjelA Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) Budapest legrégibb, egyben egyik legismertebb állandó hídja a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és finanszírozását báró Sina György szervezte, illetve nagyobb részét állta is. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is.
A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került.
A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 21-én nyitották ismét meg. Legutóbb 1986–1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza. A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Széchenyi lánchíd kiemelt cikkét jubileumaira tekintettel a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-47-1 helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2019. január 25., 12:06 (CET)
Addig akkor dolgoznod kellene a feljavításán, ugyanis forrásolási hiánysablon van rajta. Pasztilla 2019. március 8., 12:39 (CET)
november 21. 12.00 és november 24. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
48. hét
november 25. 0.00 és november 28. 11.59 között: 2016-os sakkvilágbajnokság
A jelölt cikk: 2016-os sakkvilágbajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A 2016-os sakkvilágbajnokság a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett versenysorozat volt, amely az elért helyezések alapján a világkupán való indulásra jogosító zónaversenyekből és kontinensbajnokságokból, a világbajnokjelöltek versenyén való részvételhez kvalifikációt biztosító 2015-ös világkupa versenyből és a 2014–2015 folyamán lezajlott Grand Prix versenysorozatból, valamint a nyolc legjobb versenyző részvételével rendezett világbajnokjelölti versenyből állt. A versenysorozat végén győztes versenyző, az orosz Szergej Karjakin szerzett jogot, hogy a világbajnokság döntőjében megmérkőzzön a címvédő norvég Magnus Carlsennel. A 12 játszmásra tervezett világbajnoki döntőt 2016. november 11–30. között New Yorkban játszották. A mérkőzés helyszíne a felújított Fulton Market Building volt New York történelmi South Street Seaport területén. A két játékos között díjként 1 millió eurót osztottak szét.
A világbajnoki döntő az eredetileg tervezett 12 játszma alatt 6–6-os döntetlennel ért véget, ezért rájátszásra került sor. A négy rapid játékból álló rájátszást Carlsen 3–1 arányban megnyerte, ezzel megvédte világbajnoki címét.
Ez volt az első sportesemény, amelyet 360 fokos virtuális valóság (Virtual Reality – VR) videomegosztóval sugároztak. A sakkvilágbajnoki döntő hivatalos kommentátoraként Polgár Judit működött közre.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A 2016-os sakkvilágbajnokság cikk még nem volt kezdőlapon. Azért jelöltem pont ide, mert a döntőt 2016. november 11-28. között játszották. @Dodi123: Megírnád a cikkajánlót? – Hkoala 2019. március 8., 07:57 (CET)
november 28. 12.00 és december 1. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
49. hét
december 2. 0.00 és december 5. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 5. 12.00 és december 8. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
50. hét
december 9. 0.00 és december 12. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 12. 12.00 és december 15. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
51. hét
december 16. 0.00 és december 19. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 19. 12.00 és december 22. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
52. hét
december 23. 0.00 és december 26. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 26. 12.00 és december 29. 23.59 között: Bolyai János
A jelölt cikk: Bolyai János (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Bolyai János kiemelt cikkének cikkajánlóját 2019. december 26-tól december 29-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-52-2 helyre javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. február 26., 23:44 (CET)
1. hét
december 30. 0.00 és január 2. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 2. 12.00 és január 5. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
2. hét
január 6. 0.00 és január 9. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 9. 12.00 és január 12. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
3. hét
január 13. 0.00 és január 16. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 16. 12.00 és január 19. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
4. hét
január 20. 0.00 és január 23. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 23. 12.00 és január 26. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
5. hét
január 27. 0.00 és január 30. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 30. 12.00 és február 2. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
6. hét
február 3. 0.00 és február 6. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
február 6. 12.00 és február 9. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
7. hét
február 10. 0.00 és február 13. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
február 13. 12.00 és február 16. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
8. hét
február 17. 0.00 és február 20. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
február 20. 12.00 és február 23. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
9. hét
február 24. 0.00 és február 27. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
február 27. 12.00 és március 1. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
10. hét
március 2. 0.00 és március 5. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 5. 12.00 és március 8. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
11. hét
március 9. 0.00 és március 12. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 12. 12.00 és március 15. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
12. hét
március 16. 0.00 és március 19. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 19. 12.00 és március 22. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
13. hét
március 23. 0.00 és március 26. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 26. 12.00 és március 29. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
14. hét
március 30. 0.00 és április 2. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 2. 12.00 és április 5. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
15. hét
április 6. 0.00 és április 9. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 9. 12.00 és április 12. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
