Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  

Cscr-featured.svg

Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül.

A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie.

A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod.


Aktuális cikkajánlók


Tartalomjegyzék

KikerültekMost szerepel a kezdőlaponJelöltek

Archívumok

2006–2007200820092010 első fele2010 második fele2011 első fele2011 második fele2012 első fele2012 második fele2013 első fele2013 második fele2014 első fele2014 második fele2015 első fele2015 második fele2016 első fele2016 második fele

Következő időszakok

2017 első fele

Kiemelés általában
Kiemelt szócikkek
A kiemelés folyamata
Útmutatók a kiemeléshez
Kapcsolódó kategóriák

A jelölés folyamata

Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:

  1. Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2018-33/1” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.)
  2. Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-33-1 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.)
  3. Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re!

A jelölés indoklása

  • Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek.
  • Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra.

Ellenzés és megjegyzések

  • Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak.
  • Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével.
  • Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont.
  • Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai:
  • Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg.
  • Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>.

Kezdőlapra került szócikkek

Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

32. hét

augusztus 6. 0.00 és augusztus 9. 11.59 között: Alföldi Kisvasút

A jelölt cikk: Alföldi Kisvasút (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az Alföldi Kisvasút (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében. 1894 és 1971 között üzemelt, legnagyobb kiterjedését 1956-ra érte el, amikor 152 kilométernyi vágányhálózattal rendelkezett. Több más kisvasúti és nagyvasúti vonal csatlakozott hozzá. A hálózat központja Békéscsaba volt.

Első szakaszát Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) néven az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként építették 1894-ben a mai Mezőkovácsháza és Kupapuszta között. A forgalom két gőzmozdonnyal indult meg, 1900-ig csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozták. A KovácsházaCsaba-vasútvonal már közforgalmú vasútvonalként épült 1899-ben. Ezzel a kialakulóban lévő hálózat elérte későbbi központját, Békéscsabát. 1903-ban átadták a CsabaBékés-vonalat, melyet (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre terveztek. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. 1904-ben átadták az utolsó szakaszt, BékésVésztő között.

1925-ben a Géza megállóOrosháza vonal kiépülésével a vasút elérte Orosházát. 1926-ban megépült a Gyopárosfürdőt bekötő vonal is, ezzel kialakult az AEGV teljes hálózata. Az AEGV önálló vállalattá vált. A második világháborús hadműveletek és bombázások során a vasút komoly károkat szenvedett, de a forgalmat 1945. november 23-áig még fenn tudták tartani. Az államosítás után, 1948-ban megnyílt a forgalomnak a TótkomlósBékéssámson vonalszakasz, majd 1949-ben a Ludad és Vizesfás közötti szakaszt tették közforgalmúvá, végül megépült a GyopárosfürdőRákóczitelep vonal és a pusztaföldvári szárnyvonal is.

Az 1960-as évek végétől, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a vasúti forgalom közútra terelését tűzte ki. Az Alföldi Kisvasút sem tudta elkerülni a megszüntetést. 1960 és 1971 között hálózatát felszámolták, a következő években pedig a hozzá kapcsolódó gazdasági vasutak is megszűntek. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát, 1971. október 30-án az utolsó vonalat, a Békéscsaba–Békéssámson közötti szakaszt is megszüntették, berendezéseit lebontották.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Jelöltem erre a hétre kezdőlapra az Alföldi Kisvasút cikket. Amennyire látom, nem volt még kezdőlapon. Írtam egy cikkajánlót a bevezető és a szócikk szövege alapján. @Aspectomat, Rakás: Ha szükségesnek látjátok, javítsátok. Ha szívesebben más időpontban tennétek ki, évforduló vagy más szempont miatt, helyezzétek át, vagy szóljatok, megcsinálom. Akela vita 2018. július 17., 11:44 (CEST)

@Akela:Amennyire én látom, a szöveg majdnem jó. A zöld Ludad link viszont nem jó, mert ez esetben egy valamikori, egyelőre még megíratlan Vas vármegyei kisközség linkje. Persze más helyet is hívhatnak Ludadnak, de ez itt és most így nem jó. Szerintem amíg a falu cikke sincs megírva, inkább legyen fekete. – Rakás vita 2018. július 17., 20:14 (CEST)
Kivettem a linket a cikkajánlóból. A szócikk szövegében Ludad (Békés megye)-re javítottam. Akela vita 2018. július 17., 22:05 (CEST)

augusztus 9. 12.00 és augusztus 12. 23.59 között: Buddhista művészet

A jelölt cikk: Buddhista művészet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Buddha ábrázolása Gandhára görög-buddhista művészetében, 1. század
Buddha ábrázolása Gandhára görög-buddhista művészetében, 1. század

A buddhista művészet olyan művészeti tevékenység, amelyre hatással volt a buddhizmus. Beletartoznak azok a művészeti alkotások, amelyek ábrázolják a különböző buddhákat, bódhiszattvákat és egyéb lényeket, ismert történelmi vagy mitológiai buddhista alakokat, ezek életéből narratív jeleneteket, de ide sorolhatók a mandalák, valamint a buddhista gyakorlatok egyéb vizuális segítőeszközei és fizikális tárgyai, mint például a vadzsrák, a harangok, a sztúpák és a buddhista templomok. A buddhista művészet eredete az indiai szubkontinensen keresendő a történelmi Buddhát követő i. e. 6–5. században, amely után más kultúrákkal keveredve fejlődött és terjedt el Ázsiában és az egész világon.

A buddhista művészet követte a hívőket a dharma terjedésével, és mindenfelé helyi jellegzetességeket vett fel. Északi ága Közép-Ázsián és Kelet-Ázsián át terjedt, míg a déli ág Délkelet-Ázsiában hódított teret magának. Indiában virágzott legkorábban, és hatással volt a hindu művészetekre is, egészen addig, amíg a 10. század környékére majdnem teljesen eltűnt a régióból, köszönhetően az iszlám dinamikus terjedésének, és a hinduizmus felélénkülésének.

A buddhista művészet közös vonásai és alapformái a buddhizmus vallási tanításában gyökereznek, amelyek irányzatonként és iskolánként eltérőek lehetnek. A hatalmas területet felölelő, kultúránként változó anyagokat és művészi felfogást képviselő buddhista művészet jellemző stílusairól csak kellő óvatossággal lehet beszélni.



Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Buddhista művészetet jelöltem kezdőlapra, cikkajánlónak átvettem a bevezetőt. @Mrszantogabor, Ogodej, Teemeah: Ha szükségesnek látjátok, egészítsétek ki. (Nem volt még kezdőlapon, legalábbis nem találtam erről információt). Akela vita 2018. július 17., 12:04 (CEST)

Aktuális

33. hét

augusztus 13. 0.00 és augusztus 16. 11.59 között: Csillagászat

A jelölt cikk: Csillagászat (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Hubble űrtávcső. (Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta.)
A Hubble űrtávcső. (Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta.)

A csillagászat vagy asztronómia (ógörögül: αστρονομία) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.

A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén.

Az asztronómiát nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az égitestek jellemzőinek megfigyelésével. Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természettudományos megközelítést alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

@Rudner László: Meteor nem kiemelt cikk. Úgy tudom, csak kiemelt cikk mehet kezdőlapra. Akela vita 2018. július 27., 11:31 (CEST)

Tisztelt @Akela! A sablon tartalma képével és szövegével a Csillagászat szócikk cikkajánlója és az pedig kiemelt. Továbbá kapcsolódó érdekesség, hogy a jelenleg csütörtök déltől vasárnap végéig Kezdőlapon lévő Kezdőlap érdekességei/2018-32-2 sablon tartalma ezzel kezdődik: „* … az asztrolábium (csillagóra) bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé analóg, illetve grafikus úton?” Az sablon tartalmát 2018. július 30-án @Fmvh tette föl, és 2018. augusztus 9-án hiányzó vessző pótlásával @Puskás Zoli véglegesítette. Az asztrolábium (csillagóra) képe pedig benne van a Csillagászat szócikkben. Találkoztak a nagy szellemek. Üdv: – *feridiák vita 2018. augusztus 11., 21:08 (CEST)

Jelöltek

augusztus 16. 12.00 és augusztus 19. 23.59 között: Szalánkeméni csata

A jelölt cikk: Szalánkeméni csata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Korabeli rajz a csatáról
Korabeli rajz a csatáról

A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Badeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött.

Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; Badeni Lajos fővezér, Guido von Starhemberg osztrák, Hans Albrecht von Barfus porosz, De Souches francia tábornokok, velük Jovan Monasterlija szerb felkelő csapatai. A török tisztikart a XIV. Lajos által küldött francia katonai tanácsadók is segítették. A Belgrád felé vonuló Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A többször megismételt kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. Badeni Lajos gazdag hadizsákmánnyal tért vissza Bécsbe.

A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, Ibrahim pasa, a szeraszker, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, De Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A Habsburg-haderő a győzelmet kihasználva az év végére visszafoglalta a Szerémség nagyrészét. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A török elleni szalánkeméni csata napja 1691. augusztus 19, javaslom 2018/33-2 (aug.16-19.) időszakban kezdőlapra. Akela vita 2018. július 14., 14:47 (CEST)

34. hét

augusztus 20. 0.00 és augusztus 23. 11.59 között: SMS Szent István

A jelölt cikk: SMS Szent István (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Szent István vízrebocsátásakor
A Szent István a Fasana-szorosbanr

Az SMS Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia egyik csatahajója volt az első világháború idején. A négy tagból álló Tegetthoff-osztály utolsó egységeként készült el, testvérhajói a Tegetthoff, a Viribus Unitis és a Prinz Eugen voltak. 1918. június 10-én a MAS 15 jelű olasz gyorsnaszád (torpedókkal felszerelt motorcsónak) torpedói süllyesztették el Premuda szigetének közelében, mikor a Szent István első bevetésének gyülekezőhelyére tartott.

Megépítésére a Ganz-Danubius hajógyár akkoriban Magyarországhoz tartozó Fiumében lévő gyártelepe kapta a megbízást annak fejében, hogy a magyar kormányzat elfogadja a Monarchia 1910-11-es haditengerészeti költségvetését. A hajó ennek megfelelően az osztály egységei közül egyedüliként magyar nevet kapott. Az első magyar király utáni elnevezéséről személyesen maga Ferenc József döntött. Testvérhajóival együtt magas harcértékű, erős hajóként tartották számon, ezek voltak az első olyan szolgálatba állított dreadnought-mintájú csatahajók, melyek fő lövegtornyaiba három löveget helyeztek el. Ugyanakkor számos konstrukciós hibájuk is volt, főként a torpedóvédelem területén.

A Szent István építési munkálatai lassan haladtak, amit a világháború kitörése még inkább hátráltatott, és emiatt csak 1915. november 17-én adhatták át a flottának. Szolgálati idejének nagy részét Póla kikötőjében töltötte, és azt csak tüzérségi gyakorlatok idejére hagyta el rövid időre. Egyetlen harci bevetésére 1918. június 9-ének estéjén hajózott ki, mikor testvérhajóival és a flotta nagy részével közösen 11-ére rajtaütést terveztek végrehajtani az otrantói tengerzáron. Az Olasz Királyi Haditengerészet (Regia Marina) két torpedóval felszerelt motorcsónakja (MAS) június 10-én hajnalban azonban Premuda közelében észlelte azt a köteléket, melyben a Szent István és a Tegetthoff hajózott a gyülekezési pont felé. A dalmát partvidék előtt végrehajtott éjszakai bevetésükről éppen visszatérőben lévő MAS-oknak sikerült észrevétlenül a kísérő hajók közé beférkőzniük és torpedóikat kilőniük a csatahajókra, melyek közül a MAS 15 két torpedója a kazántermek magasságában – a torpedóvédelem szempontjából kritikus helyen – eltalálta a Szent Istvánt. A csatahajó közel háromórás küzdelmet folytatott a testébe betörő-beszivárgó vízzel, mely egyre több kazánt tett használhatatlanná, ami miatt a szivattyúk sem üzemelhettek már. Végül a kazántermek közötti válaszfalak átszakadása után a hajó átfordult és elsüllyedt. A tragédiában 89 fő veszítette életét, főként azok, akik a hajó belsejében a vízbetörések elhárításán dolgoztak. A Szent István volt az egyetlen olyan csatahajó az első világháborúban, melynek elvesztését mozgóképen rögzítették.

A legnagyobb magyar építésű hajóként is számon tartott csatahajó maradványait 1974-ben találták meg 60-70 méteres mélységben. A horvát kulturális minisztérium a hajóroncsot hadisírrá nyilvánította, és búvárok számára csak engedéllyel merülhető.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
SMS Szent István szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-34-1 helyre. – *feridiák vita 2018. augusztus 9., 11:07 (CEST)

Ha jól látom, nem kiemelt cikk. Wikizoli vita 2018. augusztus 9., 11:28 (CEST)
Tisztelt @Wikizoli! Kiemelési eljárás folyik itt: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/SMS Szent István, és probléma esetén előre hozzuk AEC Routemaster már kiemelt szócikkét. Köszönöm megtisztelő figyelmed. Élve az alkalommal, egyben szeretnék Tőled segítséget kérni. Valamit elrontottam Beda Venerabilis cikkének jelölésénél, és a Kezdőlapon a Kiemelt cikk alatti részben zavar keletkezett. Kérlek, ha tudod, szíveskedj kijavítani. – *feridiák vita 2018. augusztus 9., 13:16 (CEST)

augusztus 23. 12.00 és augusztus 26. 23.59 között: AEC Routemaster

A jelölt cikk: AEC Routemaster (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az Arriva Routemastere 2004-ben
Az Arriva Routemastere 2004-ben
Az utolsó Routemaster visszatéra menetrend szerinti útjáról
Az utolsó Routemaster visszatér
a menetrend szerinti útjáról

Az AEC Routemaster orrmotoros emeletes busz. A járművet a London Transport tervezte, és az Associated Equipment Company, valamint a Park Royal Vehicles gyártotta. A prototípust 1954 szeptemberére készítették el, és 1968-ig gyártásban is maradt. A típus jellegzetes elemei voltak a busz elejébe elhelyezett motor, az utastértől elválasztott vezetőállás és a nyitott hátsó peron, melyet a távolsági kivitelben zárható ajtóval láttak el. A hátsó ajtós mellett első ajtós, valamint különleges első ajtós, farmotoros változatokat is gyártottak.

Az első Routemaster 1956. február 8-án állt forgalomba a londoni 2-es busz vonalán, és a 2005. december 9-i kivonásukig meghatározó szerepet töltöttek be London közlekedésében. Manapság már csak a 15-ös nosztalgia busz vonalán lehet rendszeresen találkozni Routemasterekkel.

A legtöbb Routemaster London számára készült, kisebb számban került még a British European Airwayshez és a Northern General Transport Companyhoz.

A Routemaster úttörő formatervének köszönhetően a busz túlélte a leváltására szánt buszokat is, valamint helytállt vidéken és a londoni autóbuszvonalak privatizációja után egyaránt. A felépítése mellett a hátsó nyitott peron is szerepet játszott a fennmaradásában, ugyanis gyorsabb utascserét és a megállóhelyek közötti fel- és leszállást tette lehetővé, azonban balesetveszélye is volt, és emellett kalauzokat is kellett alkalmazni.

A 2005-ös kivonásának ellenére a Routemaster megőrizte népszerűségét, és mára már brit ikonnak számít, 2006-ban a piros telefonfülke és a londoni metrótérkép mellett a busz is bekerült Nagy-Britannia 10 leghíresebb dizájn-ikonja közé. A busz formaterve alapot adott a 2000-es évek végén a New Routemaster megalkotásához.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
AEC Routemaster szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-34-2 helyre. – *feridiák vita 2018. augusztus 9., 11:14 (CEST)

35. hét

augusztus 27. 0.00 és augusztus 30. 11.59 között: Luka Modrić

A jelölt cikk: Luka Modrić (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Luka Modrić szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-35-1 helyre. – *feridiák vita 2018. augusztus 9., 11:18 (CEST)

augusztus 30. 12.00 és szeptember 2. 23.59 között: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical)

A jelölt cikk: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical) kiemelt szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-35-2 helyre. – *feridiák vita 2018. augusztus 9., 11:28 (CEST)

36. hét

szeptember 3. 0.00 és szeptember 6. 11.59 között: Horthy Miklós

A jelölt cikk: Horthy Miklós (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Horthy Miklós kiemelt szócikkét születésének 150. évfordulójára a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-25-1 helyre javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 helyen folytatott vita alapján. – *feridiák vita 2018. május 1., 23:58 (CEST)

Mivel eddig senki nem támogatta a javaslatot, ezért még nem kezdek hozzá a cikkajánló készítéséhez. Mivel eddig senki nem ellenezte a javaslatot, ezért lépek egyet a cikkajánló kérdésének konkretizálása felé. – *feridiák vita 2018. május 13., 20:26 (CEST)

Mivel újabb hosszú várakozás után sem támogatta senki, ezért áthoztam a 2003. szeptember 4-i végső nyugalomra helyezésének 15. évfordulóját is magába foglaló Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-36-1 helyre, és itt a cikkajánlót mindenképp megcsináljuk. – *feridiák vita 2018. június 11., 20:14 (CEST)

szeptember 6. 12.00 és szeptember 9. 23.59 között: Arthur Arz von Straussenburg

A jelölt cikk: Arthur Arz von Straussenburg (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Arz Artúr vezérezredes (1917)
Arz Artúr vezérezredes (1917)

Báró straussenburgi Arz Artúr, németül: Arthur Freiherr Arz von Straussenburg (1857–1935) erdélyi szász származású magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, az első világháború sikeres katonai vezetője, 1917–18-ban az Osztrák–Magyar Monarchia haderőinek vezérkari főnöke. Tanulmányait Nagyszebenben végezte. Önkéntes katonai szolgálati idejét letöltve után elvégezte hivatásos tiszti pályára lépett. Különböző csapattesteknél és a vezérkarnál töltött be egyre magasabb pozíciókat. 1912-től altábornagy, majd 1913-tól a bécsi Hadügyminisztérium osztályvezetője.

Az első világháború kitörése után a kassai VI. hadtest parancsnoka lett. 1914. november 28. és december 18. között oroszlánrészt vállalt a limanovai csatában és az 1915 májusi gorlicei áttörésben. 1916-ban, Románia hadba lépésekor a cs. és kir. 1. hadsereg élén sikeresen vette föl a harcot az Erdély elfoglalására törő, számbeli fölényben lévő román csapatokkal szemben. Részt vett Románia megszállásában.

1917. március 1-jén I. (IV.) Károly császár és király kinevezte a közös hadsereg vezérkari főnökévé, Franz Conrad von Hötzendorf helyére. Irányítása alatt az osztrák-magyar csapatok jelentős sikereket értek el mind a keleti, mind az olasz fronton. A caporettói áttörés során jelentős vereséget mértek az olasz erőkre. Az átmeneti sikerek után, az általános hadi helyzet leromlása és az osztrák–magyar haderő döntő veresége nyomán Arz irányítása alatt 1918. november 3-án Padovában fegyverszünetet kötöttek. Károly lemondott a hadsereg főparancsnokának címéről, a tisztségre Arz tábornokot kérte fel, ő azonban elhárította a kinevezést.

A világháború után nyugállományba került. Bécsbe költözött, de a Monarchia szétesése után (születési helye alapján) román állampolgárnak minősítették, nyugdíját megvonták. Szűkösen élt, volt császári tiszttársainak pénzalapjából kapott segélyt. 1925-től a magyar kormánytól kapott kegydíjat, 1933-ban magyar állampolgárságot nyert. Budapesten hunyt el 1935-ben.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Arthur Arz von Straussenburg tábornok szócikkét javaslom kezdőlapra. Nevezetes személy, frissen kiemelt szócikk. Sajnos születési és halálozási időpontjait (június, július) elpasszoltuk. A Horthy utáni szabad helyre tettem, 2018-36/2-re. Lehet más időpont, másik hét is, (de akkor kérem, az áthelyezési adminisztrációt csináljátok meg). Akela vita 2018. július 5., 12:44 (CEST)

37. hét

szeptember 10. 0.00 és szeptember 13. 11.59 között: Guido von Starhemberg

A jelölt cikk: Guido von Starhemberg (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Guido von Starhemberg tábornagy Kupeczky János (1667–1741) műve
Guido von Starhemberg tábornagy
Kupeczky János (1667–1741) műve

Guido von Starhemberg gróf (Graz, 1657. november 11.Bécs, 1737. március 7.) osztrák főnemes, a Starhemberg család grófi ágának tagja, császári tábornagy, Ernst Rüdiger von Starhemberg tábornagy unokaöccse, a Német Lovagrend tagja.

Harcolt a törököktől ostromolt Bécs 1683-as védelmében, Buda 1684-es ostrománál és 1686-os visszafoglalásánál. Magas parancsnoki beosztásban részt vett a Habsburg-haderő balkáni hadjárataiban, vitézül harcolt a szalánkeméni és a zentai csatában. A spanyol örökösödési háborúban 1703-tól az itáliai osztrák hadsereg parancsnoka volt, majd Károly főherceg hadvezéreként Katalóniában harcolt.

A főherceg császárrá választása és hazatérése után Starhemberg 1711–1713 között Spanyolország (Habsburg) alkirálya, a katalóniai front parancsnoka volt. Az 1716–1718 közötti török háborúkban Savoyai Jenő tábornagyot helyettesítette az Udvari Haditanácsban, majd haláláig Szlavónia császári főkormányzója, a Német Lovagrend nagykomtúrja volt. Régi magyar nyelvű iratokban Starhemberg Guidó névformában is szerepel neve.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A zentai csata emlékére (1697. szeptember 11.) jöhetne ide Guido von Starhemberg. Andrew69. Blue a v.svg 2018. március 5., 08:13 (CET)

szeptember 13. 12.00 és szeptember 16. 23.59 között: Mexikói függetlenségi háború

A jelölt cikk: Mexikói függetlenségi háború (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A függetlenség emlékműve Mexikóvárosban
A függetlenség emlékműve Mexikóvárosban

A mexikói függetlenségi háború 1810 és 1821 között zajlott és az a katonai konfliktus volt, aminek során létrejött a Spanyolországtól független Mexikó állam.

1808-ban Napóleon francia seregei megszállták az Ibériai-félszigetet, majd lemondásra kényszerítették és foglyul ejtették IV. Károly spanyol királyt és fiát, VII. Ferdinándot. Ennek nyomán Spanyolországban, majd Új-Spanyolországban is franciaellenes szervezkedésekbe kezdtek. Francisco Primo de Verdad és társai kezdeményezésére egy, a nép képviseletében tevékenykedő kormányzatot hívtak össze José de Iturrigaray alkirály vezetésével. Szeptemberben azonban egy fegyveres csoport elfogta Iturrigarayt és társait. Összeesküvések sorát szőtték Valladolidban és Querétaróban, ők már az ország függetlenségét követelték. A függetlenséget 1810. szeptember 16-án nyilvánították ki, (e nap Mexikó nemzeti ünnepe).

A fegyveres harcot tervező querétarói összeesküvést leleplezték, ezért Miguel Hidalgo y Costilla idő előtt, 1810. szeptember 16-án kénytelen volt kirobbantani a felkelést a függetlenség kivívására. A szegénységben élő, elnyomott vidéki lakosság hatalmas tömegei csatlakoztak a harchoz. A következendő öt évben a felkelők csaták sorozatát vívták a spanyol hadsereg ellen, váltakozó sikerrel. 1811-ben Hidalgót elfogták és kivégezték, a mozgalom vezetését José María Morelos vette át, aki főként délen folytatta hadjáratait. Ő hívta össze az anáhuaci kongresszust, a függetlenségi harcosok kormányát, ahol kiadták az apatzingáni alkotmányt is. 1815-ben Morelost is elfogták kivégezték.

1816-ra a tehetséges vezető nélkül maradt felkelő csapatok meggyengültek, gerillaháborúba kezdtek. Ezen a Francisco Xavier Mina által 1817-ben Európából hozott erősítés sem segített. Tovább gyengítette a felkelők lendületét a Juan Ruiz de Apodaca alkirály által felajánlott amnesztia kilátása.

1820-ban Spanyolországban Rafael de Riego mozgalma nyomán visszaállították az antiabszolutista, szabadelvű cádizi alkotmányt. Ez sértette az egyház és az új-spanyolországi arisztokrácia érdekeit is. A konzervatív erők Mexikóvárosban szervezkedtek az alkotmány új-spanyolországi bevezetése ellen, akár a Spanyolországtól való elszakadás árán is. A La Profesa-i összeesküvés résztvevői Agustín de Iturbidét kérték fel, kezdjen harcot az alkotmányt is támogató népi maradék felkelők ellen. Iturbide tárgyalásos úton meggyőzte Vicente Guerrerót, hogy egyesített erőikkel közösen vívják ki a függetlenséget, de alkotmányos monarchiaként. 1821 elején megszületett az Iguala-terv és a Három Garancia Hadserege, majd nyáron a córdobai egyezmény. A hadsereg bevonult a fővárosba, lezárult a 11 éven át tartó háború, Mexikó elnyerte függetlenségét. 1822-ben Agustín de Iturbidét Mexikó császárává koronázták, de a következő évben az első monarchia megbukott és kikiáltották a köztársaságot.

Spanyolország többször is megpróbálta visszahódítani Mexikót. A legveszélyesebb kísérletet, Isidro Barradas 1829-es hadjáratát Antonio López de Santa Anna és Manuel Mier y Terán csapatai visszaverték. VII. Ferdinánd halála után, 1836-ban a spanyol kormány is elismerte Mexikó függetlenségét.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Mexikói függetlenségi háború-t kezdőlapra jelöltem, szeptember 16, Mexikó nemzeti ünnepe körüli hétre. Úgy látom, nem volt még kezdőlapon (nem találtam erre infót). Cikkajánlónak átvettem a szócikk bevezetőjét, kicsit tömörítve. @Milei.vencel:, ha szükségesnek látod, javítsd, módosítsd. Akela vita 2018. július 17., 14:45 (CEST)

Akela, én nem vagyok történész, se mexikói kötődésű; nem is értem miért engem linkeltél.. – Milei.vencel vita 2018. július 17., 15:16 (CEST)

Bocs, @Milei.vencel:, valszeg más szócikk laptörténetből olvastalak ki (több cikk ajánlását írtam egymás után, és elkeveredtem az oldalak szerkesztői között). A cikk írójának, @Zerind:-nek akartam jelezni, most pótolom. Akela vita 2018. július 17., 15:49 (CEST)

Köszi, szerintem jó, 1-2 nagyon apró apróságot javítottam. Zerind üzenőlap 2018. július 18., 10:02 (CEST)

38. hét

szeptember 17. 0.00 és szeptember 20. 11.59 között: Puglia

A jelölt cikk: Puglia (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Castel del Monte, „Apulia kőkoronája”
A Castel del Monte, „Apulia kőkoronája”

Puglia régiesen Apulia (görögül Ἀπουλία ) olaszországi régió, melynek a székhelye Bari. Az Appennini-félsziget délkeleti részét foglalja el, az „olasz csizma sarkát”. Északon Molise, keleten az Adriai-tenger, délen a Jón-tenger, nyugaton pedig Basilicata és Campania határolja. Hozzá tartozik a Gargano-félsziget, az „olasz csizma sarkantyúja” is. Déli nyúlványa a Salentói-félsziget. Területét elsősorban alacsony, lapos felszínformák uralják: a régió északi része a mezőgazdaság számára kiválóan alkalmas síkvidék, míg központi és déli része a karsztformákban gazdag, alacsony mészkőfennsík.

A régészeti leletek tanúsága szerint a felső pleisztocén óta lakott vidék (altamurai ember). Az őskori civilizációk emlékei a salentói menhírek és dolmenek. A névadó illír eredetű japigok az i. e. 2. évezredben érkeztek erre a vidékre a dalmát partokról. I. e. 800–700 között a messzápok telepedtek le a Salento vidékén. Tőlük északra, az adriai partok mentén a peucetiusok, a régió északi részén pedig a daunusok éltek.

Itáliában az első görög alapítású városok között tartják számon Tarantót is. Miután a görögöknek sikerült a helyi népeket legyőzniük, Taranto lett Magna Graecia vezető és egyben leggazdagabb városa. Az i. e. 4. században a politikai helyzet ismét megváltozott azáltal, hogy a dél-itáliai törzsek erős szövetségesre találtak, az agresszíven terjeszkedő Rómára. Noha a pürrhoszi háborúk során a görögök jelentős sikereket értek el Rómával szemben, i. e. 272-ben Taranto elesett, és ezt követően a Római Birodalom fokozatosan kiterjesztette hatalmát az egész vidékre. A pun háborúk során a Hannibal vezette karthágói seregek dúlták fel a vidéket, majd i. e. 216-ban Cannae mellett megsemmisítették a római sereget.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a gótok, bizánciak, longobárdok, szaracénok versengtek a vidék feletti uralomért. A politikai helyzet a normann hódítások idején rendeződött, az Apuliai Hercegség megalapításával, majd beolvasztásával a Szicíliai Királyságba. A dél-itáliai normann hódítások jelentős változásokat hoztak a helyi építészetben is. Mivel Róma elkötelezett támogatói voltak az elfoglalt görög-bizánci területeken erőteljes latinizációba kezdtek, s ezért támogatták a nagyszabású egyházi építkezéseket. Az apuliai romanika kiemelkedő alkotása a 11. században épült San Nicola-bazilika, amely mintaképül szolgált a vidék nagy templomai számára.

A normannokat követő II. Frigyes uralkodásának idejében épült fel a Castel del Monte, amely a régió egyik jelképe, „Apulia kőkoronája”. A következő évszázadokban Puglia a királyság peremvidéke lett. A tenger felől állandósult a török fenyegetés. A vidéket a feudalizmus hagyományai szerint kisebb grófságokra és hercegségekre osztották. Az 1571-es lepantói csatát követően elmúlt a salentói partok állandó veszélyeztetettsége, és a tengeri kereskedelem is akadálymentesen megindulhatott. Ez kedvezett újabb nagyszabású építkezések elindításához és a leccei barokk kialakulásának.

1860-ban az egyesült Olasz Királyság része lett. Az általános országos fejlődés ellenére Puglia megmaradt elmaradott állapotában, amely a nemzeti egység létrejötte óta mint a „déli kérdés” egyik oldala szerepel a köztudatban, és változatlanul megoldatlan. Ennek megoldására irányuló felzárkóztatási programoknak köszönhetően született meg a Bari-Brindisi-Taranto háromszög, amelyen belül az ipari fejlesztés a szolgáltatások és az infrastruktúra kiépítésével párhuzamosan halad.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
András herceg különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság áldozata lett 1345. szeptember 18-án éjszaka Aversában. Emiatt a magyar történelmi vonatkozás miatt javaslom ide a Puglia szócikket. Andrew69. Blue a v.svg 2017. október 11., 10:48 (CEST)

szeptember 20. 12.00 és szeptember 23. 23.59 között: Macskabagoly

A jelölt cikk: Macskabagoly (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Macskabagoly kiemelt szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-38-2 helyre. – *feridiák vita 2018. augusztus 9., 12:06 (CEST)

39. hét

szeptember 24. 0.00 és szeptember 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Rust in Peace nagylemez szócikkét, 1990. szeptember 24-i megjelenése évfordulóján. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. június 1., 11:43 (CEST)

szeptember 27. 12.00 és szeptember 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Fluor szócikket, Henri Moissan 1852. szeptember 28-i születésének évfordulóján, aki kémiai Nobel-díjat kapott az elemi fluor előállításáért. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 23., 11:47 (CEST)

40. hét

október 1. 0.00 és október 4. 11.59 között: Beda Venerabilis

A jelölt cikk: Beda Venerabilis (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Beda Venerabilis kiemelt szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-40-1 helyre. – *feridiák vita 2018. augusztus 9., 12:06 (CEST)

október 4. 12.00 és október 7. 23.59 között: Törpe víziló

A jelölt cikk: Törpe víziló (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Törpe víziló a Szegedi Vadasparkban
Törpe víziló a Szegedi Vadasparkban

A törpe víziló (Choeropsis liberiensis, korábban Hexaprotodon liberiensis) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen élő képviselője; legközelebbi rokona a fosszilis Choeropsis madagascariensis.

A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) kisméretű rokona Nyugat-Afrika esőerdeiben és mocsaraiban őshonos. Főleg Libériában található meg, azonban kisebb állományai vannak Guineában, Sierra Leonéban és Elefántcsontparton is. A törpe víziló nagyobb társa mellett a másik élő vízilófaj.

A törpe víziló jobban alkalmazkodott a szárazföldi életmódhoz, de ez is a vizek közelében él, mivel bőrét nedvesen kell tartania, továbbá a víz csökkenti a testhőmérsékletét. A párzás és az ellés egyaránt megtörténhet a vízben vagy a szárazon. Növényevő állatként a törpe víziló számos növényi eredetű táplálékot fogyaszt, többek között páfrányokat, széleslevelű növényeket, füveket és gyümölcsöket.

Mivel nagyon ritka állat és éjjeli életmódot folytat, igen nehéz a vadonban megfigyelni. Létezését talán ezért is a természettudomány csak a 19. század végén fogadta el, azelőtt mesebeli állatnak, afféle kitalációnak tartották. A késői elfogadás oka még részben a hitetlenkedés és részben az, hogy Nyugat-Afrika esőerdeiben, a századforduló idején élt „fehér ember” számára kevésbé ismert környezetben honos. Rendszertani beosztása többször változott azzal párhuzamosan, ahogy egyre többet tudtak róla a természettudósok kideríteni. Az állatkertekbe csak a 20. század elején került be. Fogságban egyébként jól szaporodik és tanulmányozása is főleg az állatkerti példányoknak köszönhető. A faj fennmaradása is biztosítottabb az állatkertekben, mint a természetben. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajként tartja számon; becslései szerint a vadonban kevesebb, mint 3000 példány él.

A törpe víziló számára a legfőbb veszélyforrás az élőhelyének az elvesztése, mivel az erdőket, amelyben él, kivágják, és helyükön mezőgazdasági területeket létesítenek. Továbbá irtják az orvvadászok és a helybeliek is a húsáért. A térségben zajló háborúk és egyéb fegyveres konfliktusok is ártanak ennek az állatnak, és természetes ellenségei is elejthetnek e fajból néhány példányt. Libériában azon állatok közé tartozik, amelyeket rendszeresen orvvadásznak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Október 4. az állatok világnapja, ezért szerintem ide jöhet a törpe víziló. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 5., 11:44 (CEST)

41. hét

október 8. 0.00 és október 11. 11.59 között: Oláh György (kémikus)

A jelölt cikk: Oláh György (kémikus) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Oláh György világraszólót alkotó Nobel-díjas kémikus és nagy magyar hazafi szócikkét jelölöm ide a Los Angeles városában a Nobel-díjak 1896-os megalapítása centenáriumi évében a Magyarok Nagyasszonya napján felavatott „George and Judith Olah Library” ünnepi alkalmára időzítve. – *feridiák vita 2018. május 25., 23:32 (CEST)

Oláh György világraszólót alkotó Nobel-díjas kémikus és nagy magyar hazafi szócikke nem kiemelt. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 26., 08:54 (CEST)

október 11. 12.00 és október 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

42. hét

október 15. 0.00 és október 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 18. 12.00 és október 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

43. hét

október 22. 0.00 és október 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 25. 12.00 és október 28. 23.59 között: Bougainville-i csata

A jelölt cikk: Bougainville-i csata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Amerikai katonák a dzsungelben
Amerikai katonák a dzsungelben

A bougainville-i csata a második világháború egyik ütközete volt a csendes-óceáni hadszíntéren, mely 1943. október 27. és 1945. augusztus 21. között zajlott.

A támadók célja az volt, hogy áttörjék a japán védelmi rendszert, amelyet a Bismarck-szigetcsoport tagjain hoztak létre, keletre Új-Guineától, a Salamon-tengeren, és elszigeteljék a nagy japán támaszpontot, Rabault. A hadműveletben fontos szerepet szántak Bougainville-nek, amelyen hat repülőteret működtettek a japánok.

Az amerikaiak több elterelő akció után az Auguszta császárné-öbölben szálltak partra, messze a japán főerőktől. Mivel a szigetet hegyek tarkították és a területet sűrű őserdő borította, a japánok csak több hónapos, rendkívül nagy erőfeszítéseket igénylő menetelés után érhettek a helyszínre. A sűrű dzsungel azonban az amerikaiak dolgát is megnehezítette, mert csak nehezen tudtak a partról a sziget belsejébe nyomulni.

A partraszállás kis ellenállás mellett zajlott, így a nap végére 14 ezer katona és hatezer tonna ellátmány érkezett Bougainville partjaira. Az akció sikere komoly veszélybe került az első éjszaka, amikor egy nagy japán hajóegység 75 kilométerre megközelítette a keskeny hídfőt, de Aaron Stanton Merrill ellentengernagy rombolói és cirkálói visszaverték őket. A hasonló akciók megakadályozása érdekében az amerikai repülők november 5-én csapást mértek Rabaulra, majd 11-én ismét bombáztak. A japán felszíni egységek visszavonultak Truk védelmébe.

Közben Bougainville-en folytatódtak a kisebb csatározások a meredek hegyoldalakkal határolt hegygerincekért és -csúcsokért, valamint a dzsungelben vezető ösvényekért. Az amerikaiaknak sikerült kiszélesíteniük a hídfőt, és az utászok megkezdték a repülőtér építését. A kifutópálya december 10-én 17 F4U Corsairt fogadott. Ezzel teljesült a bougainville-i akció célja, a Rabaul közeli repülőtér beüzemelése.

A japánok több nagyobb ellentámadást indítottak 1943 őszén, majd 1944 tavaszán, de valamennyi sikertelenül végződött, és kénytelenek voltak visszavonulni megerősített bázisaikba. 1944 végén ausztrál csapatok váltották fel az amerikaiakat, és egészen 1945. augusztus 11-éig, Japán fegyverletételéig szorongatták a védőket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom a Bougainville-i csata szócikket, mert 75. évfordulós lesz a csata kezdete 1943. október 27. Andrew69. Blue a v.svg 2017. május 30., 16:09 (CEST)

44. hét

október 29. 0.00 és november 1. 11.59 között: Mokao-barlangok

A jelölt cikk: Mokao-barlangok (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Mokao-barlangok
A Mokao-barlangok

A Mokao-barlangok (kínaiul: 莫高窟, pin-jin hangsúlyjelekkel: Mògāo kū), vagy más néven az Ezer buddha-barlangok (kínaiul: 千佛洞, pin-jin hangsúlyjelekkel: Qiān fó dòng) egy 492 templomból álló komplexumot jelöl, amely egykor a selyemút egyik vallási és kulturális központja volt, 25 kilométerre délkeletre a mai Tunhuang város központjától, Kína Kanszu tartományában.

Gyűjtőnéven úgy is nevezik, hogy Tunhuangi-barlangok, azonban ebbe beletartoznak más buddhista barlangok is Tunhuang területén, mint például a Keleti ezer buddha-barlangok, a Nyugati ezer buddha-barlangok és a Jülin-barlangok. A barlangok mintegy ezer évnyi buddhista művészeti emléket őriznek. A legelső barlangokat 366 körül ásták ki buddhista meditáció céljából. A kínai buddhista falfestmények közül a Mokao-barlangok mellett a Lungmen és a Jünkang-barlangok freskói a legismertebbek. Mindhárom ősi helyszínen buddhista szobrok is találhatók.

1900-ban az egyik sziklaüregben felfedeztek egy titkos iratraktárt, amelyet a 11. században falaztak be. 1907-ben a brit-indiai társaság megbízottjaként Stein Aurél járt a barlangban és ő szerezte meg a kéziratok nagy részét, illetve pár kíváló festményt és textilt is. Az úgynevezett „Barlangkönyvtárban” található könyvek és kéziratok a világ különböző helyeire kerültek tanulmányozásra, főleg Pekingbe, Londonba, Párizsba és Berlinbe. A Tunhuangi kéziratokról és egyéb anyagokról készült tudományos munkákat a Nemzetközi Tunhuang projekt koordinálja. A barlangok ma népszerű turistalátványosságnak számítanak, amelyek közül több meg is tekinthető.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom a Mokao-barlangok cikket és aktualitás, hogy Stein Aurél 75 éve (1943. október 28.) hunyt el. Andrew69. Blue a v.svg 2018. április 26., 08:19 (CEST)

november 1. 12.00 és november 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A National Gallery (London) kiemelt szócikkét javaslom a 2018. november 1-4. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-44-2 helyre. (Ez a szócikk 2011. szeptember 5. és 2011. szeptember 8. között szerepelt a Kezdőlapon.) – *feridiák vita 2018. augusztus 4., 10:17 (CEST)

45. hét

november 5. 0.00 és november 8. 11.59 között: National Gallery (London)

A jelölt cikk: National Gallery (London) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 8. 12.00 és november 11. 23.59 között: Első világháború

A jelölt cikk: Első világháború (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A „Nagy háború” képei
A „Nagy háború” képei

Az első világháború, vagy I. világháború, röviden VH1 (a második világháború előtt egyszerűen csak Világháború, „Nagy háború”, vagy A háború, amely véget vet minden háborúnak), 1914 és 1918 között négy éven át tartott, Európából induló globális háború összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek meg (I. Ferenc József: „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam”). Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit és fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok (II. Vilmos: „Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében.”), a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.

A világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be először harci alkalmazásra a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázokat.

A háború alatt meggyengült Oroszországban forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok igazságtalanságai később a második világháború kitöréséhez vezettek.

Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide az első világháború cikkét javaslom. 1918. november 11-re emlékezve. Andrew69. Blue a v.svg 2017. május 29., 19:07 (CEST)

Nem lenne jobb jövőre, amikor kerek évforduló lesz? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. május 29., 20:03 (CEST)

2018-ra javasoltam. Andrew69. Blue a v.svg 2017. május 29., 20:33 (CEST)
Bocsánat, nem tudok olvasni :-) – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. május 29., 20:47 (CEST)

46. hét

november 12. 0.00 és november 15. 11.59 között: Gioachino Rossini

A jelölt cikk: Gioachino Rossini (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Gioachino Rossini (Pesaro, 1792. február 29.Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző, az olasz opera kiemelkedő alakja, az „áriák mestere”. Giovacchino Antonio Rossiniként keresztelték meg, ő azonban a Gioachino nevet használta gyakrabban.

A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni, később zongorázni. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magának, ezek után sikeresen meghódította a milánói, római és nápolyi operaházakat is. Életének második felében Párizsban telepedett le, ahol a Théâtre Italien igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével foglalkozott valamint a fiatal zeneszerzők (mint Vincenzo Bellini) támogatásával.

A bécsi klasszicizmus nagy híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed, nápolyi stílusú vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig, ebben a műfajban munkássága a Tell Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy 40 opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt. Korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon. Szülővárosa után gyakran illetik a pesarói hattyú fantázianévvel.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom Gioachino Rossinit. 1868. november 13.-án hunyt el (150 éve). Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 5., 12:13 (CEST)

november 15. 12.00 és november 18. 23.59 között: Batman: A gyilkos tréfa

A jelölt cikk: Batman: A gyilkos tréfa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Alan Moore a történet írója
Alan Moore a történet írója

Batman: A gyilkos tréfa 1988-as képregénytörténet, melynek írója Alan Moore, rajzolója pedig Brian Bolland. A mindössze 48 oldalas Gyilkos tréfa egyike a legjelentősebb és legsikeresebb Batman-történeteknek. Alan Moore írása több más alkotónak is inspirációt nyújtott, többek között Tim Burton rendező számára is 1989-es, több díjjal is kitüntetett Batman című filmjének elkészítésében. Az olvasók és a szakma elismerése ellenére Moore A gyilkos tréfát legrosszabb írásai közé sorolta, melynek valójában semmiféle fontos emberi mondanivalója sincs.

A gyilkos tréfa cselekményének központjában Batman, és legfélelmetesebb ellenfele, a Joker párharca áll, melyet elsősorban pszichológiai síkon vívnak. A Joker, miután sokadszorra ismét megszökik az Arkham Elmegyógyintézetből, be akarja bizonyítani, hogy „egyetlen rossz nap” is képes bármilyen kiváló embert az őrületbe kergetni. A kegyetlen kísérlet alanyának pedig James Gordon rendőrfelügyelőt szemeli ki. A történet folyamán a visszatekintésekből az olvasó megismerkedhet a Joker eredettörténetével, legalábbis annak egyik változatával.

A történet angolul 1989. márciusában, magyar fordításban a Semic Interprint által 1990 januárjában elindított Batman-sorozat első számában jelent meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a 30 éve írt Batman: A gyilkos tréfa, cikkünk, az író Alan Moore 65. születésnapjára (nov. 18.) tekintettel. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 5., 13:56 (CEST)

47. hét

november 19. 0.00 és november 22. 11.59 között: Empedoklész

A jelölt cikk: Empedoklész (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Empedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, csodatévő vallási tanító. Jómódú családba született, akinek legendás misztikum övezi életét és halálát, amit lélekvándorlási tanával maga is propagált.

Hérakleitosz és Parmenidész tanításaiból merítve négyelemes, bizonyos elemeiben a püthagoreusokéval rokon kozmogóniát épített fel. Négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte fel a világmindenséget, a keveredés változó arányait és mozgását pedig az ugyancsak anyagi eredetű Szeretet és Viszály hatásának tulajdonította, emiatt a materializmus előfutárának is tartják. A világ és az élőlények történetét négy nagy szakaszra osztotta úgy, hogy az egyesülések és a szétválások ellenére az egészet állandónak tartotta.

Igyekezett megmagyarázni az érzetek keletkezését és a gondolkodást is. Peri phüszeósz (A természetről), illetve Katharmoi (Tisztulások) című, mintegy 5000 sor terjedelmű tankölteményei töredékesen maradtak fenn.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
November 21 a filizófia világnapja, ezért ide javaslom az Empedoklész cikkünket. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 5., 14:53 (CEST)

november 22. 12.00 és november 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából jó lenne ide tenni az Örök tél szócikket, feltéve, hogy kiemelt lesz addig. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. február 14., 15:53 (CET)

48. hét

november 26. 0.00 és november 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Aranycsapat szócikket jelölöm a november 26. és 29. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-48-1 helyre az "évszázad mérkőzése" 65. évfordulója, vagyis vasjubileuma tiszteletére, és ehhez már kezdeményeztem kiemelt cikké emelésének eljárását. – *feridiák vita 2018. augusztus 10., 09:37 (CEST)

november 29. 12.00 és december 2. 23.59 között: Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)

A jelölt cikk: Fülöp orléans-i herceg (1674–1723) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Santerre festménye Orléans-i Fülöpről
Santerre festménye Orléans-i Fülöpről

Fülöp francia királyi herceg, Orléans hercege (Philippe de France, duc d’Orléans) röviden Orléans-i Fülöp (Philippe d’Orléans) (Saint-Cloud, 1674. augusztus 2.Versailles, 1723. december 2.), a Bourbon-ház Orléans-i ágából származó francia királyi herceg, (I.) Fülöp orléans-i herceg fia, XIV. Lajos király unokaöccse, születésétől fogva Chartres címzetes hercege, Valois, Nemours és Montpensier hercege, Joinville fejedelme, Beaujolais grófja, Franciaország pair-je. Apjának elhunytától, 1701-től II. Fülöp néven Orléans hercege (duc d’Orléans). 1715–1723 között kiskorú kis-unokaöccse, XV. Lajos király mellett Franciaország régense.

Apja, I. Fülöp herceg megalapította a Bourbon-ház orléans-i ágát. Egyenes ági leszármazottai között találhatók például Égalité Fülöp, Lajos Fülöp király és az orléans-i ágból származó francia trónkövetelők sora. Személyét történelmi, irodalmi munkák gyakran csak a Régensként (le Régent) említik, az 1715–1723 közötti régens-kormányzati időszak neve la Régence.

Fülöp herceg a Saint-Cloud hercegi kastélyban született 1674-ben. Édesapja (I.) Fülöp orléans-i herceg (1640–1701) volt, a Monsieur, XIV. Lajos király (1638–1715) öccse, XIII. Lajos francia király (1601–1643) és Ausztriai Anna spanyol infánsnő (1601–1666) második fia, IV. Henrik király unokája. Édesanyja a Wittelsbach-házból való Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnő (Liselotte von der Pfalz, 1652–1722) volt, I. Károly pfalzi választófejedelem (1617–1680) és Sarolta hessen-kasseli tartománygrófnő (1627–1686) leánya, Orléans-i (I.) Fülöp második felesége.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)-et, halálának napja december 2., az időpontot ennek alapján választottam. Utoljára 2012-ben volt kezdőlapon. Cikkajánló szövege azonos a 2012-essel. Ha ütközik valami aktuálisabbal, mehet bármilyen más időpontra. Akela vita 2018. július 16., 23:11 (CEST)

49. hét

december 3. 0.00 és december 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 6. 12.00 és december 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

50. hét

december 10. 0.00 és december 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 13. 12.00 és december 16. 23.59 között: Sonja Graf

A jelölt cikk: Sonja Graf (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Sonja Graf (születéskori neve Susanna Graf, férje után Sonja Graf-Stevenson), (München, 1908. december 16.New York, 1965. március 6.) német-amerikai sakkozónő, női nemzetközi mester (1950), az 1930–1940-es évek második legerősebb női sakkozója volt a világbajnok Vera Menchik mögött, akivel két alkalommal játszott a világbajnoki címért. Kétszeres amerikai bajnok (1957, 1964). 2016-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) halhatatlanjai közé.

Külsőségekben, szavakkal és tettekkel nyíltan vállalta a náci ideológiával szembeni ellenszenvét. Bár lehetősége lett volna más állampolgárság megszerzésére, az 1948-as Amerikai Egyesült Államokba történő költözéséig végig német színekben sakkozott. 1934 után nem tért vissza hazájába Németországba.

Alkoholizmusa és más szenvedélybetegségei ellenére zseniális sakkozó volt, aki 22 év alatt ötször is harcba indult a világbajnoki cím megszerzéséért, de egyszer sem sikerült megvalósítania nagy álmát. Legközelebb ehhez az 1939-es világbajnokságon állt, amikor csak a világbajnok Vera Menchik elleni játszmáján múlt elsősége. Sakkozói nagyságát és tehetségét jelzi, hogy még élete utolsó évében, 56 évesen is nagy fölénnyel nyerte meg az Amerikai Egyesült Államok bajnokságát. Halálát alkoholizmusa miatti májbetegsége okozta 56 éves korában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a 110 éve született Sonja Graf sakkozónő. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 29., 22:29 (CEST)

51. hét

december 17. 0.00 és december 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 20. 12.00 és december 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

52. hét

december 24. 0.00 és december 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 27. 12.00 és december 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

1. hét

december 31. 0.00 és január 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 3. 12.00 és január 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 7. 0.00 és január 10. 11.59 között: Nicholas Hilliard

A jelölt cikk: Nicholas Hilliard (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-2-1 helyre halálának 400. évfordulóján az 1619. január 7-én elhunyt Nicholas Hilliard, az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő szócikkét javaslom-jelölöm. Pataki Márta róla írt alkotása lett a 10 milliomodik szócikk a Wikipédiában. – *feridiák vita 2018. március 13., 16:52 (CET)

január 10. 12.00 és január 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

3. hét

január 14. 0.00 és január 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 17. 12.00 és január 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

4. hét

január 21. 0.00 és január 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 24. 12.00 és január 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

január 28. 0.00 és január 31. 11.59 között: Adolf Hitler

A jelölt cikk: Adolf Hitler (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Hitler (1932)
Hitler (1932)

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20.Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. századi történelem meghatározó alakja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője, 1933-tól kancellár, 1934-től Führer (Vezér) elnevezéssel diktátor.

1923-ban az ún. sörpuccs során megkísérelte megdönteni a weimari köztársaságot, de átmenetileg kudarcot vallott. A börtönben megírt Mein Kampf c. művében nyíltan összefoglalta világnézetét, a nácizmus ideológiáját, antiszemita fajelméletét, világuralmi törekvéseit és kommunistaellenességét. Szabadulása után ezeken az ideológiai alapokon építette újjá pártját. Kiemelkedő szónoki képességét latba vetve támadta a versailles-i békeszerződés igazságtalanságait, zsidóellenes demagógiával igyekezett népszerűséget szerezni. Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság nyomán, 1933. január 30-án kancellári kinevezéshez és kormányhatalomhoz jutott.

Kormányra kerülve totális hatalmat épített ki, felszámolta a weimari köztársaság jogállami intézményrendszerét, elnyomta az ellenzéket és a munkásmozgalmat egyaránt. Létrehozta a közkeletűen „Harmadik Birodalomnak” nevezett új német államot. Ellenfeleit megsemmisítő táborokba záratta, meggyilkoltatta. Felszámolta a versailles-i békerendszert, és elkezdte megvalósítani világuralmi elképzeléseit. A Szovjetunió európai területeinek bekebelezésével „életteret” (Lebensraum) akart biztosítani a „germán faj” számára. Kirobbantotta a második világháborút, antiszemita céljai elérése érdekében pedig elindította az ún. végső megoldást, az Endlösungot.

Hatalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alá vonta az európai kontinens nagy részét. A szövetséges hatalmak túlerejével szemben 1945-re teljes katonai vereséget szenvedett. A szovjet Vörös Hadsereg által körülzárt berlini Führerbunkerben öngyilkosságba menekült. Politikája teljes kudarcot vallott, a megszállt Németország két részre szakadt, és fél évszázadon át alárendelt szerepet játszott a nemzetközi politikában.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Lehetséges javaslat: Adolf Hitler, 1933. január 30-án nevezték ki a Német Birodalom kancellárjává. Akela vita 2018. július 28., 11:32 (CEST)

január 31. 12.00 és február 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

6. hét

február 4. 0.00 és február 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 7. 12.00 és február 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

7. hét

február 11. 0.00 és február 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 14. 12.00 és február 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

8. hét

február 18. 0.00 és február 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 21. 12.00 és február 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

február 25. 0.00 és február 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 28. 12.00 és március 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

10. hét

március 4. 0.00 és március 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 7. 12.00 és március 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

11. hét

március 11. 0.00 és március 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 14. 12.00 és március 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

12. hét

március 18. 0.00 és március 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 21. 12.00 és március 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

13. hét

március 25. 0.00 és március 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 28. 12.00 és március 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

14. hét

április 1. 0.00 és április 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 4. 12.00 és április 7. 23.59 között: Fekete halál

A jelölt cikk: Fekete halál (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A fekete halál terjedése 1347-1353 között
A fekete halál terjedése 1347-1353 között

A fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75–200 millió ember halt meg négy év alatt a 14. század közepén, 1347 és 1352 között Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Európa lakosságának – a különböző becslések szerint – 30–60 százaléka odaveszett.

A 19. századi vizsgálatok azonosították a ragály kórokozóját, amelyet felfedezőjéről, Alexandre Yersin svájci-francia orvosról Yersinia pestisnek neveztek el. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre. A baktérium a középkori krónikák által feljegyzett háromféle betegségtípust – bubópestis, tüdőpestis és vérpestis – okoz.

A bolhák a Selyemúton, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. Európa városai kiváló terepei voltak a járványnak: zsúfoltak és mocskosok voltak, az utcákon állati és emberi ürülék bűzlött. Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték, és a sok éhezéstől általában is legyengültek voltak az emberek. Mivel az emberek nem értették a kór biológiáját, sokan isteni büntetésnek tekintették a ragályt, és úgy vélték, csak az Úr megbocsátása állíthatja meg. Több helyen „megtisztították” a városokat az eretnekektől, mások viszont magukban keresték a bajok forrását, önsanyargató tisztulási folyamatba kezdtek. A városok pestisdoktorokat alkalmaztak, akik kezdetleges és általában haszontalan gyógymódokkal próbálták kezelni a betegeket, valamint feljegyezték a döghalál áldozatainak számát.

A fekete halál elképesztő rettegést hozott mindenkire Európában: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, és a betegség nem kímélt senkit. A legnagyobb problémát a holttestek eltüntetése jelentette. Mivel a templomkertek és a temetők megteltek, egyszerűen nem jutott elég hely a halottaknak, így tömegsírokba temették őket. Francesco Petrarca egy levelében így írt a rettegésről: „Testvérem, bárcsak soha nem születtem volna meg, vagy legalább meghaltam volna e kor előtt!”

A ragály 1352-es visszaszorulása után számos járvány söpört végig Európán 1369-ben, 1374–75-ben, 1379-ben, 1390-ben, 1407-ben, egészen 1722-ig, de olyan pusztulást, mint az első hullám, ezek már nem okoztak. Ennek egyik oka a higiéniás szokások megváltozása volt: az emberek gyakrabban fürödtek, és a nagyobb tisztaság miatt romlottak a bolhák és a patkányok általános életkörülményei. Alig öt év alatt 20 millió európai halt meg, ezt a hatalmas veszteséget csak 150 év alatt heverte ki Európa. A városok elnéptelenedtek, ami akadályozta a termelés és a gazdaság helyreállását. A ragálynak a borzasztó pusztítás mellett azonban kedvező hozadéka is volt. Mivel drasztikusan csökkent a munkavállalók száma, a munkaerő értékesebb lett, így a nincstelenek nagyobb jogokat és juttatásokat harcolhattak ki maguknak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide az egészség világnapja (ápr. 7.) alkalmából jöhetne a fekete halál. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 1., 16:14 (CEST)

15. hét

április 8. 0.00 és április 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 11. 12.00 és április 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

16. hét

április 15. 0.00 és április 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 18. 12.00 és április 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

17. hét

április 22. 0.00 és április 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 25. 12.00 és április 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

18. hét

április 29. 0.00 és május 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 2. 12.00 és május 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

19. hét

május 6. 0.00 és május 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 9. 12.00 és május 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

20. hét

május 13. 0.00 és május 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 16. 12.00 és május 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

21. hét

május 20. 0.00 és május 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 23. 12.00 és május 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

22. hét

május 27. 0.00 és május 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 30. 12.00 és június 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

23. hét

június 3. 0.00 és június 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 6. 12.00 és június 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

24. hét

június 10. 0.00 és június 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 13. 12.00 és június 16. 23.59 között: A román nyelv területi változatai

A jelölt cikk: A román nyelv területi változatai (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Román nyelvjárások
Román nyelvjárások

A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek például Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti és Theodor Capidan szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok például George Giuglea, Alexandru Graur, és Ion Coteanu akik külön nyelveknek tekintik őket, értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Tehát az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt román) területi változatait veszik figyelembe.

A nyelvjárások számát érintően is megosztott a nyelvészet vannak, akik szerint a románnak csak két nyelvjárási típusa vagy csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások úgy vélik, hogy három van: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és körös-vidékit. A legtöbb nyelvész mégis úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak még más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek.

A román nyelv írott forrásai 1566-tól kezdve maradtak fenn, főként moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan kiemelkedő román írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a román nyelv területi változatai. Az aktualitás, hogy 130 éve hunyt el Mihai Eminescu, akinek a modern román nyelv kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak. Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:43 (CEST)

25. hét

június 17. 0.00 és június 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 20. 12.00 és június 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 24. 0.00 és június 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 27. 12.00 és június 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

27. hét

július 1. 0.00 és július 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 4. 12.00 és július 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

28. hét

július 8. 0.00 és július 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 11. 12.00 és július 14. 23.59 között: Közönséges pörölycápa

A jelölt cikk: Közönséges pörölycápa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj, amely egyben e porcos halnem típusfaja is.

Az angol nyelvben ezt a cápát sima pörölycápának („smooth hammerhead”) nevezik, mivel más fajoktól ellentétben, a „kalapácsfej” elülső részén nincs semmiféle dudor vagy egyéb kiemelkedés, tehát a felülete sima. Közeli rokonától, a nagy pörölycápától (Sphyrna mokarran) eltérően a közönséges pörölycápa szemeit tartó „kalapácsfej” szélei kissé hátrahajolnak. Más pörölycápáktól eltérően inkább a mérsékelt övi szélességi körökön levő tengervizeket választja élőhelyéül, világszerte megtalálható e szélességi körök környékén. Nyáron a hűvösebb víztömegeket követve a pólusok felé vándorol. Ekkortájt több száz, vagy akár több ezer fős rajokba verődik össze.

A nagy pörölycápa mögött az ötméteres hosszával a második legnagyobb pörölycápafaj. Ragadozó lévén számos élőlény szerepel az étlapján, köztük csontos halak és tengeri gerinctelenek; a nagyobb példányok rájákat és más cápafajokat is zsákmányolnak. Mint minden pörölycápa, ez a faj is elevenszülő, és egy vemhesség alatt 20–40 utódja jöhet a világra. Amint a magyar neve is mutatja, ez a cápafaj közönséges, azaz gyakori, emiatt az elterjedési területén ipari mértékű halászata folyik. Szándékosan és mellékfogásként is belekerülhet a halászhálókba, hiszen akár a többi cápafajt, elsősorban az uszonyaiért halásszák. A jelentős gazdasági érdek abból ered, hogy az ázsiai konyhákban kedvelt fogás a cápauszonyleves.

Mérete és éles fogai miatt veszélyt jelent az ember számára, de csak néhány cápatámadásért felelős. Ennek fő oka, hogy a nembeli társaitól eltérően a hidegebb vizek lakója, ezért kevésbé valószínű, hogy a fürdőzők ezzel a pörölycápafajjal találkozzanak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a fehér cápa (Carcharodon carcharias), mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:09 (CEST)

Mivel 2017-ben jelölték a cikket, helyette ha nincs más ellenvélemény a közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) jöhetne ide. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 1., 07:44 (CEST)

29. hét

július 15. 0.00 és július 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 18. 12.00 és július 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 22. 0.00 és július 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 25. 12.00 és július 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

július 29. 0.00 és augusztus 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 1. 12.00 és augusztus 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]