Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  

Cscr-featured.svg

Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül.

A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie.

A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod.


Aktuális cikkajánlók


Tartalomjegyzék

KikerültekMost szerepel a kezdőlaponJelöltek

Archívumok

2006–2007200820092010 első fele2010 második fele2011 első fele2011 második fele2012 első fele2012 második fele2013 első fele2013 második fele2014 első fele2014 második fele2015 első fele2015 második fele2016 első fele2016 második fele

Következő időszakok

2017 első fele

Kiemelés általában
Kiemelt szócikkek
A kiemelés folyamata
Útmutatók a kiemeléshez
Kapcsolódó kategóriák

A jelölés folyamata

Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:

  1. Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2019-25/1” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.)
  2. Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-25-1 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.)
  3. Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re!

A jelölés indoklása

  • Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek.
  • Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra.

Ellenzés és megjegyzések

  • Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak.
  • Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével.
  • Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont.
  • Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai:
  • Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg.
  • Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>.

Kezdőlapra került szócikkek

Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

24. hét

június 10. 0.00 és június 13. 11.59 között: Taranto

A jelölt cikk: Taranto (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Ponte Girevole Tarantóban
A Ponte Girevole Tarantóban

Taranto (latinul Tarentum, helyi nyelvjárásban Tarande) Olaszország Puglia régiójának második, Dél-Olaszország harmadik legnagyobb városa (Nápoly és Bari után), közigazgatásilag comune. Az azonos nevű megye székhelye. Tarantót az i. e. 8. században (Euszebiosz szerint i. e. 706-ban) a spártai görögök alapították Tarasz (Τάρᾱς) néven, egyetlen dél-itáliai gyarmatvárosukként. Az egykori Akropolisz, a mai történelmi városközpont a Città vecchia a Mar Piccolo (beltenger) és a Mar Grande közé ékelődő kis szigeten alakult ki. A város több alkalommal is háborút folytatott a rómaiak ellen I. Pürrhosz épeiroszi király támogatásával, de végül fennhatóságuk alá került. A középkorban a Tarantói Hercegség székhelye volt. A hercegség megszűnése után a tarantói hercegi címet hivatalosan a nápolyi király örökösei továbbra is viselhették. A második világháborúban szövetséges harci repülőgépek súlyos bombatámadást mértek a Mar Piccolóban állomásozó olasz flottára, elsüllyesztve a hajók nagy részét.

Tarantóban van napjaink legnagyobb feketekagyló-tenyészete: kb. 1300 üzemi munkás több mint 30 000 tonna feketekagylót dolgoz fel évente. A feketekagyló-tenyészet a város gazdasági életét évszázadok óta jellemzi, olyan mértékben, hogy a feketekagyló Taranto gasztronómiai szimbóluma lett. A város a névadója a tarantula pókfajnak, amelynek csípéséről a hagyományok úgy tartják, őrületet okoz (de legalábbis a „tarantella” nevű dél-olasz tánc által bemutatott rángatózást).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Magyar klasszikus zene szócikkét javasoljuk-jelöljük a 24. hét kezdetétől közepétől: június 10-től június 13-ig, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-24-1 helyre. 2014-ben volt Kezdőlapon utoljára, és máig még jelölés nélküli volt. – *feridiák vita 2019. június 2., 18:36 (CEST)

Symbol oppose vote.svg ellenzem Nem tudom, miért kellett kivenni a Taranto cikket, ami még nem szerepelt a kezdőlapon, a Magyar klasszikus zene már kétszer is sorra került. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 2., 18:52 (CEST)

Tisztelt Hkoala Wikitanács-tag! Köszönöm a megkeresést, mert így gratulálhatok Wikitanács-taggá választásodhoz. - A „Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-24-1” helyről nem kellett, és nem is lehetett semelyik cikket kivenni, mert 2019. június 2-ig nem volt benne jelölés. Üres helyre tettem a jelölést. Mégpedig ahhoz segítségül, hogy a lyukak eltüntetésével is segítsem a most indult Wikitanács mandátumévnek sikeréhez. Június 8-án lesz Wikitali, és akkorra készítek javaslatot a Kiemelt cikkekre is. Addig az itteni eldöntésére még van bőven időnk. Ma épp csak a kivett Harrer Ferenc-képet teszem vissza legalább az utolsó percekre az Évfordulók rovatba. – *feridiák vita 2019. június 2., 23:54 (CEST)

@*feridiák: Köszönöm a gratulációt. Nem volt üres a hely, nem volt lyuk, itt látható a csere, amit végeztél. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 3., 06:23 (CEST)

június 13. 12.00 és június 16. 23.59 között: A román nyelv területi változatai

A jelölt cikk: A román nyelv területi változatai (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Román nyelvjárások
Román nyelvjárások

A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti és Theodor Capidan a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, szerintük ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Velük ellentétben más nyelvészek, például George Giuglea, Alexandru Graur és Ion Coteanu, külön nyelveknek tekintik ezeket, és dialektológiai szempontból értelemszerűen csak az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt román) területi változatait, nyelvjárásait (graiuri) vizsgálják.

A nyelvjárások számát tekintve is megosztott a nyelvészet. Vannak, akik szerint a románnak csak két nyelvjárási csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások a román nyelv három dialektusát különítik el: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és Körös-vidékit. A legtöbb nyelvész mégis úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, Körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak még más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek.

A román nyelv írott forrásai 1566-tól kezdve maradtak fenn, főként moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan kiemelkedő román írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a román nyelv területi változatai. Az aktualitás, hogy 130 éve hunyt el Mihai Eminescu, akinek a modern román nyelv kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak. Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:43 (CEST)

Aktuális

25. hét

június 17. 0.00 és június 20. 11.59 között: Kóma (orvostudomány)

A jelölt cikk: Kóma (orvostudomány) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Orvosilag a kóma (görög elnevezése κῶμα koma, ami mély álmot jelent) olyan eszméletlen állapot, amely hat óránál tovább tart, a páciens érzéketlen vagy inadekvátan reagál a fájdalom-, fény- és hangingerekre, hiányzik nála a normális alvás-ébrenlét váltakozása, és nem képes akaratlagos cselekvéseket elindítani. A kómában lévő egyén jellemzésére a komatózus kifejezés használatos. Ugyanakkor a Glasgow-i kóma skálabeosztás (Glasgow Coma Scale) szerint már a zavaros tudatú személyt is úgy kell tekinteni, hogy a kóma legenyhébb stádiumában van.

A kóma számos körülmény hatására létrejöhet, mint például mérgezések (ami lehet drogtúladagolás, az előírt gyógyszerek vagy gyógyhatású készítmények túladagolása vagy helytelen használata), anyagcserezavarok, a központi idegrendszer betegségei, akut neurológiai károsodások, mint az agyi érkatasztrófa vagy az agysérv, a hipoxia, hipotermia, hipoglikémia vagy a traumás károsodások, mint a fejsérülések közlekedési balesetekben. Szándékosan is előidézhető olyan gyógyszerekkel, amelyek az agy védelmét szolgálják agykárosodások után, vagy erős fájdalomcsillapítóktól, amelyeket a páciensnek sérülések vagy betegségek gyógyulási szakaszában adagolnak a nagyon erős fájdalom csökkentésére/kiiktatására. Ahhoz, hogy a páciens öntudata megmaradjon, két fontos idegrendszeri képződménynek kell kifogástalanul működnie. Az egyik az agykéreg, amely az agy külső rétegét képező szürkeállomány, és egy másik, az agytörzsben elhelyezkedő sajátos szerkezetű és működésű állomány, a hálózatos állomány (formatio reticularis), amely sok egyéb funkciója mellett reticularis aktiváló rendszerként (RAS; vagy felszálló retikuláris aktiváló rendszerként ARAS) működik. A kettő közül az egyiknek vagy mindkettőnek a károsodása elegendő ahhoz, hogy a páciens kómába essen. Az emberi agykéreg egy tömött, folytonos „szürke állományból” áll, amelyet a neuronok sejttestei alkotnak, amelyekből eredő axonjaik és azok velőshüvelyei képezik a „fehér állományt”. Az agykéreg felelős a külvilág tudatos érzékeléséért a talamuszban átkapcsolódó érző pályákon beérkező érzetek feldolgozásával, és ami a legfontosabb, közvetve vagy közvetlenül valamennyi idegműködés irányításáért az egyszerű reflexektől a komplex gondolkodásig. A retikuláris aktiváló rendszer (RAS) ugyanakkor egy egyszerűbb képződmény az agytörzsben, amelynek anatómiai alapja a hálózatos állomány (formatio reticularis) (FR), amelynek működése alapvető szerepet játszik az ébrenléti állapot (aurosal) valamint az alvás-ébrenléti állapot közötti átmenetekben. A retikuláris aktiváló rendszer (RAS) a formatio reticularisnak arról a szerepéről kapta a nevét, amelyet az a rendszer stimulációjában/ingerlésében játszik. Ebből következően mindkét oldali agykéreg, valamint retikuláris aktiváló rendszer (RAS) épségét vizsgálni kell a komatózus pácienseken.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

A Selmeci Akadémia épülete régi képeslapon
A Selmeci Akadémia épülete régi képeslapon
A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon kiállított könyvei
A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon kiállított könyvei

A Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-25-1 június 17. és június 20. közötti helyére. A könyvtár-tartalmú szócikk, amely a 2019. június 13. és 17. közötti 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyerekkönyv-napok nyitónapján kapta meg a kiemelt státuszt, így zárónapján kerülhet fel a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapra. – *feridiák vita 2019. június 16., 13:15 (CEST)

@*feridiák: Vigyázat, szalax is jelölte a 37. hétre, beszéljétek meg, hogy melyik helyen maradjon. (Ide eredetileg a Kóma (orvostudomány) volt jelölve, a cikkajánlója is készen van.) – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 16., 14:08 (CEST)

@Hkoala: köszönöm a szalax jelölésére figyelmeztetést.
Kedves @Szalax: Szerintem szép találkozás, hogy a 90. Ünnepi Könyvhét nyitónapján kapta meg a cikk a kiemelt státuszt, és június 17-i zárónapján a Kiemelt cikk rovatban a Selmeci Akadémia és a Miskolcon kiállított könyvek képe fogadja felül a Kezdőlapon. De Tiéd a döntés, itt és most átadom stafétát.
Kedves @Hkoala: A Kóma (orvostudomány) szócikk nem naphoz kötött, szerintem mehet egy helyet tovább.Mivel kifutottunk az időből, aggódtam, hogy még nincs meg a holnapi Kiemelt rovat. Köszönöm, hogy megnyugtattál, s én mehetek más feladatokhoz tovább.

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A „Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2019 I.” keretében még négy sablon vár tartalmi rendezésre. Köszönöm, hogy gondozzátok, ezekkel én már nem foglalkozom De a második félévre javaslom, kérem, hogy térjünk vissza a szokásos-szabályos eljáráshoz: a javaslás-jelölés mindig a cikkajánló vitalapján indul. Előbb javasolunk-jelölünk. Aztán a jelöléseket megvitatjuk, hogy jelöltek közül melyik helyen melyik kiemelt szócikk legyen. Utána következhet a cikkajánlók elkészítése, megvitatása, véglegesítése. Végül jöhetnek a zárósablonok, s velük a Kezdőlapra a programozott kikerülés. Jó lenne, ha ilyen módon legalább negyedévre előre rendeznénk dolgainkat. – *feridiák vita 2019. június 16., 15:42 (CEST)

@*feridiák: A szabályos eljárás a Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon lapon van leírva, a A jelölés folyamata szakaszban; sehol nem írja, hogy a vitalapon kell kezdeni. A második félévre is már számos jelölés történt, lásd Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2019 II.; ha lehet, akkor ne a kezdőlapra kerülés előtt lapon írjál új javaslatot (mint most). – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. június 16., 16:37 (CEST)

@*feridiák, Hkoala: Elnézést, ha bonyodalmat okoztam volna, máskor nem történik meg. Sajnos a napokban csak ritkán és rövid ideig vagyok jelen a Wikipédián, mert nálunk Operafesztivál van.  … szalax üzenő 2019. június 17., 16:46 (CEST)

Jelöltek

június 20. 12.00 és június 23. 23.59 között: Heavy metal

A jelölt cikk: Heavy metal (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Led Zeppelin 1975-ben
A Led Zeppelin 1975-ben

A heavy metal (vagy egyszerűen csak metal) rockzenei műfaj, amely 1968 és 1974 között jött létre. A heavy metalt életre hívó, blues-rock- és pszichedelikusrock-gyökerekkel rendelkező együttesek gitár- és dobközpontú, vastag, kemény hangzást alakítottak ki, melyet erős torzítás és gyors gitárszólók jellemeznek. A heavy metal a könnyűzenei műfajok egyik legextrémebb formája. (A kifejezés eredeti jelentése angolul nehézfém.)

Bár már a korai heavy metal együttesek, mint a Led Zeppelin, Deep Purple és a Black Sabbath is hatalmas közönséget vonzottak, ugyanakkor folyamatosan támadták őket a műfajon kívülről, ami azóta is végigkíséri a metalzene történetét. Mikor a heavy metal együttesek első hulláma kezdett kifáradni, az 1970-es évek végén felbukkant a brit heavy metal új hulláma (New Wave Of British Heavy Metal, rövidítve NWOBHM), amely sokkal inkább eltávolodott az eredeti blueshatásoktól, és beolvasztotta a műfajba a punk-rock fogósságát.

A heavy metal az 1980-as években vált igazán népszerűvé világszerte, amikor sok, ma már szélesebb körben elterjedt alműfaja először kifejlődött. A metal korábban ismert formáinál jóval agresszívebb és extrémebb variációk jobbára csak az underground közönség figyelmét keltették fel, de például a glam metal és kisebb mértékben a thrash metal is már komoly kereskedelmi sikereket arattak.

Magyarországon mindig is mostohán kezelték a műfajt, bár a nemzetközi trendeknek megfelelően, az 1970-es évektől már itthon is tömegeket vonzottak a külföldi példaképek követői, elsősorban a P. Mobil. Az állampárti kultúrpolitika miatt az első magyar heavy metal lemezek elkészítése azonban csak a következő generációnak adatott meg, az 1980-as évek második felében.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 24. 0.00 és június 27. 11.59 között: Elbasan

A jelölt cikk: Elbasan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az elbasani vár déli fala az 1898-ban épült óratoronnyal
Az elbasani vár déli fala az 1898-ban épült óratoronnyal

Elbasan város Albánia központi részén, a Shkumbin folyó kiterjedt, nyílt völgysíkságában, az Elbasani-sík északkeleti peremén, Tiranától légvonalban 33, közúton 40 kilométerre délkeleti irányban. Elbasan megye székhelye, ezen belül Elbasan község központja. A 2011-es népszámlálás alapján lakossága 78 703 fő, ezzel Albánia negyedik legnépesebb városa. Napjainkban fontos közlekedési csomópont, amelyen áthalad a VIII-as számú páneurópai folyosó. A város fő látnivalója a várnegyed, a tornyokkal és a Bazárkapuval tagolt 15. századi falak között az 1492-ben épült Király-mecsettel, a 17. századi Öregfürdővel, valamint a görögkeletiek 1868-ban befejezett Szűz Mária-templomával. További fő nevezetességei a 4–5. századból fennmaradt mozaikpadlós ókeresztény templomok, a tepei és a bezistani bazilika romjai, a 16. századi Naziresha-mecset és a 17. századi Bazárfürdő. A város egyik legfontosabb kulturális eseménye, sokadalma a március 14-ei nyárünnep. Elbasan egyetemváros, az ország legnagyobb múltú tanintézete, az Aleksandër Xhuvani Egyetem otthona. Mindezek mellett több múzeum, valamint az ország egyik legrégibb kőszínháza, a Skampa Színház kínál kulturális programokat az érdeklődőknek.

Helyén időszámításunk kezdetén a Via Egnatia egyik állomáshelye, Scampis állt. A 4. században a rómaiak katonai castrumot építettek Scampisban, amely az 5. században püspöki székhely volt. A 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár még megerősítette a castrumot, a város azonban a külső támadások következményeként a 9. századra elnéptelenedett. Újraalapítására az Oszmán Birodalom Szkander bég elleni küzdelmei idején, 1466-ban került sor, amikor II. (Hódító) Mehmed parancsára ókori várát megerősítették. A város Ilbaszan néven fontos katonai támaszpontjuk, majd az Ilbaszani szandzsák székhelye lett. A török fennhatóság évszázadai alatt az albánok lakta vidékek egyik legfontosabb városa, hatalmas bazárral rendelkező kereskedelmi és kézműipari központja, az oszmán kultúra egyik fellegvára lett. Több tucatnyi mecsetje mellett albán földön itt jelentek meg először a bektásik, de nyüzsgő kereskedővárosként több nemzetiségnek (cigányok, arománok stb.) és számottevő görögkeleti lakosságnak is otthona volt. 1832-ben várát leszerelték, katonai jelentőségét elveszítette. Az 1909. évi elbasani közművelődési kongresszus eredményeként még ugyanabban az évben itt nyitotta meg kapuit az ország első tanítóképző intézete, a Shkolla Normale. Elbasan lakói ma is büszkék arra, hogy városukban a vlorai nemzetgyűlés előtt három nappal, 1912. november 25-én kikiáltották Albánia függetlenségét. Az első világháborúban szerb, bolgár, osztrák–magyar, majd olasz megszállás alatt állt város a két világháború között az urbanizáció útjára lépett, egyebek mellett közvilágítást és vízvezetéket kapott, és itt nyílt meg az ország első közkönyvtára. A második világháború éveiben környéke az olasz, majd német megszállók elleni fegyveres harc egyik központja volt. A kommunista állampárti évtizedekben erős ütemű iparosítást vezényeltek le Elbasanban, az 1970-es években a város mellett kezdte meg a termelést az ország gigantikus nehézipari beruházása, A Párt Acélja Kohászati Kombinát, felépült a durrës–elbasan–pogradeci vasútvonal. A népesség az 1945. évi 15 ezerről megötszöröződött, az óváros hagyományos lakóházainak és évszázados mecsetjeinek a helyét lakótelepnegyedek vették át. Az 1991-es rendszerváltással az ipari termelés jelentősen visszaesett, a város magas munkanélküliséggel és az ipari termelés okozta környezetszennyezéssel küzd.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nincs semmi különösebb okom pont ide jelölni, hacsak az nem, hogy kezdődik a nyár, utazások, talán több értelme van településcikkeket erre az időszakra időzíteni. Pasztilla 2019. március 8., 13:25 (CET)

június 27. 12.00 és június 30. 23.59 között: Robbie Fowler

A jelölt cikk: Robbie Fowler (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

27. hét

július 1. 0.00 és július 4. 11.59 között: Líra (hangszer)

A jelölt cikk: Líra (hangszer) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Születésének 350. évfordulójára Károlyi Sándor hadvezér, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke létrehozója szócikkét javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-1 helyre. Régi adósságunk. A kiemelt státusz elérésére még van bő félév. A cikkajánló elkészítését vállalom. - *feridiák vita 2018. december 30., 17:16 (CET)

Várjuk meg, hogy valaki kiemelt szintre hozza a cikket. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 17., 19:26 (CET)

Igazad van, és itt az is látható, hogy aki kiemelt státuszra jelölte, az a cikkajánló elkészítését is vállalta. De az még odébb van. Most Apáczai Csere János cikkének kiemelté tételében Neked, Téged kell segíteni. A mai nap már én is támogattalak. – *feridiák vita 2019. február 18., 23:48 (CET)

július 4. 12.00 és július 7. 23.59 között: III. Amenhotep

A jelölt cikk: III. Amenhotep (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
III. Amenhotep, az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója kiemelt cikkét javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre. – *feridiák vita 2019. április 22., 15:17 (CEST)

Mivel holnap már a 19. héten járunk, és a 20. hétre április 22-én tett cikkajánló-javaslatra visszajelzés máig nem érkezett, ezért a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1 helyre feltettük a Naprendszer cikkajánlóját. II. Amenhotep cikke javaslatát pedig átmozgatjuk ide, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-27-2 helyre, III. Amenhotep mellé, remélve, hogy Alensha és Hkoala wikitársak tudnak ezen cikkekkel foglalkozni. – *feridiák vita 2019. május 5., 23:26 (CEST)

28. hét

július 8. 0.00 és július 11. 11.59 között: Hearst-kastély

A jelölt cikk: Hearst-kastély (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen „Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-28-1” hely még szabad, hiányzik ide egy kiemelt cikk javaslása-jelölése. A cikkajánló helyén a „Rockmaratoncikke szerepel. Ez a cikk azonban még nem kiemelt státuszú. Sőt, még a kiemelési eljárás kezdeményezése sem történt meg. Akkor a bevezetés a „Rockmaraton” cikk, annak is bevezető sorai.

„A Rockmaraton Magyarország egyik legrégibb fesztiválja, amelyet 1991-től kezdve rendeznek meg. 2000-ben a fesztivált átköltöztették a szervezők a Csörge-tó mellől Pécsre, a Malomvölgybe, amely a Dél-Dunántúl egyik legnépszerűbb könnyűzenei fesztiválja lett. 2015-től Dunaújvárosban a Szalki-szigeten kerül megrendezésre a fesztivál. A rendezvény hat napja alatt több mint száz együttes lép fel, három színpadon, a nagy nevű zenekaroktól a kevésbé ismert fiatal tehetségekig...” Meg van az alkalmas szócikk. A kiemelési eljárást kezdeményező személy pedig már a laptörténet első mondatában ott van: Mrszantogabor.

Kedves @Mrszantogabor Wikitárs! Vállalod a „Rockmaraton” cikk kiemelési eljárásának sürgős kezdeményezését, hogy kikerülhessen a Kezdőlapra? Ha igényled, készséggel segítek. Válaszod várva üdvözöl: – *feridiák vita 2019. április 24., 23:52 (CEST)

Kedves @*feridiák, sajnos nincs most erre időm. Köszönöm a megtisztelő felkérést! További jó szerkesztést! üdv: MrszantogaborDharma Wheel.svgNyomd itt 2019. április 28., 16:38 (CEST)

július 11. 12.00 és július 14. 23.59 között: Közönséges pörölycápa

A jelölt cikk: Közönséges pörölycápa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) preparált példánya
Közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena)
preparált példánya
Két pörölycápafaj „kalapácsfejének” összehasonlítása. A bal oldali csipkés, a jobb oldali közönséges pörölycápa
Két pörölycápafaj „kalapácsfejének” összehasonlítása. A bal oldali csipkés,
a jobb oldali közönséges pörölycápa

A közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj, amely egyben e porcos halnem típusfaja is.

Az angol nyelvben ezt a cápát sima pörölycápának („smooth hammerhead”) nevezik, mivel más fajoktól ellentétben, a „kalapácsfej” elülső részén nincs semmiféle dudor vagy egyéb kiemelkedés, tehát a felülete sima. Közeli rokonától, a nagy pörölycápától (Sphyrna mokarran) eltérően a közönséges pörölycápa szemeit tartó „kalapácsfej” szélei kissé hátrahajolnak. Más pörölycápáktól eltérően inkább a mérsékelt övi szélességi körökön levő tengervizeket választja élőhelyéül, világszerte megtalálható e szélességi körök környékén. Nyáron a hűvösebb víztömegeket követve a pólusok felé vándorol. Ekkortájt több száz, vagy akár több ezer fős rajokba verődik össze.

A nagy pörölycápa mögött az ötméteres hosszával a második legnagyobb pörölycápafaj. Ragadozó lévén számos élőlény szerepel az étlapján, köztük csontos halak és tengeri gerinctelenek; a nagyobb példányok rájákat és más cápafajokat is zsákmányolnak. Mint minden pörölycápa, ez a faj is elevenszülő, és egy vemhesség alatt 20–40 utódja jöhet a világra. Amint a magyar neve is mutatja, ez a cápafaj közönséges, azaz gyakori, emiatt az elterjedési területén ipari mértékű halászata folyik. Szándékosan és mellékfogásként is belekerülhet a halászhálókba, hiszen akár a többi cápafajt, elsősorban az uszonyaiért halásszák. A jelentős gazdasági érdek abból ered, hogy az ázsiai konyhákban kedvelt fogás a cápauszonyleves.

Mérete és éles fogai miatt veszélyt jelent az ember számára, de csak néhány cápatámadásért felelős. Ennek fő oka, hogy a nembeli társaitól eltérően a hidegebb vizek lakója, ezért kevésbé valószínű, hogy a fürdőzők ezzel a pörölycápafajjal találkozzanak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne a fehér cápa (Carcharodon carcharias), mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:09 (CEST)

Mivel 2017-ben jelölték a cikket, helyette ha nincs más ellenvélemény a közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) jöhetne ide. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 1., 07:44 (CEST)

Kedves @Andrew69. Wikitárs! Köszönet a közönséges pörölycápa Kezdőlapra kezdeményezéséért. Közeledik a cikkajánló Kezdőlapra kerülése. Kicsit dolgoztam rajta. Szíveskedj megnézni. Továbbá Húsvéthétfőn csók a Családnak. Üdv: – *feridiák vita 2019. április 22., 21:11 (CEST)

29. hét

július 15. 0.00 és július 18. 11.59 között: Spanyol alaktan

A jelölt cikk: Spanyol alaktan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 18. 12.00 és július 21. 23.59 között: Running Man (televíziós sorozat)

A jelölt cikk: Running Man (televíziós sorozat) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 22. 0.00 és július 25. 11.59 között: Pamut

A jelölt cikk: Pamut (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 25. 12.00 és július 28. 23.59 között: Kínai sárkány

A jelölt cikk: Kínai sárkány (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

július 29. 0.00 és augusztus 1. 11.59 között: Lódarázs

A jelölt cikk: Lódarázs (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 1. 12.00 és augusztus 4. 23.59 között: Team Lotus

A jelölt cikk: Team Lotus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

32. hét

augusztus 5. 0.00 és augusztus 8. 11.59 között: Weimari köztársaság

A jelölt cikk: Weimari köztársaság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A weimari alkotmány címlapja
A weimari alkotmány címlapja

A weimari köztársaság (németül: Weimarer Republik) a Német Császárság államrendszerét az első világháború után, az 1918–19-es németországi forradalom során, 1918. november 9-én felváltó köztársasági időszak 1919–1933 közti szakaszának (történészek által utólag adott) elnevezése. Nevét az 1919. augusztus 11-én Weimarban elfogadott polgári demokratikus, parlamenti képviseletet előíró, szövetségi köztársaság alkotmány alapján kapta. A hivatalos államnév továbbra is Német Birodalom (Deutsches Reich) volt.

Az 1919-es januári választások alapján Weimarba összehívott nemzetgyűlés Friedrich Ebertet, a legerősebb párt, a Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands – SPD) vezetőjét megválasztotta köztársasági elnöknek, Philipp Scheidemann (SPD) vezetésével koalíciós kormányt alakított, megszövegezte az ún. weimari alkotmányt, melyet 1919. augusztus 11-én fogadtak el. Ez hiányosságai ellenére a korabeli Európa egyik legdemokratikusabb alkotmánya volt, mely széleskörű polgári szabadságjogokat biztosított. A köztársaság stabilizálása éveket vett igénybe. Megdöntésére számos bal- és jobboldali próbálkozás történt, így a Bajor Tanácsköztársaság (1919), a Ruhr-felkelés (1920), a Kapp-puccs (1920) és a müncheni sörpuccs (1923). Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés nagyarányú területvesztéssel és rendkívül súlyos jóvátételi törlesztéssel büntette Németországot. A gazdaság az összeomlás szélén állt, az infláció elszabadult. A német járadékmárka bevezetése és a Dawes-terv rendezte a jóvátétel ügyét és az amerikai hitelek elindították a gazdasági fejlődést, mely néhány év alatt a világ legnagyobb termelékenység-növekedését produkálta. A rapallói egyezmény (1922) a nemzetközi elszigeteltségből való kitörést, a locarnói egyezmény (1925) a határok garantálását jelentette. 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. Az 1925-ben elhunyt Friedrich Ebert köztársasági elnököt Paul von Hindenburg követte.

1928-ban a két legnagyobb szavazóbázissal rendelkező polgári párt, a Német Nemzeti Néppárt (DNVP) és a Centrumpárt vezetésében jobbratolódás következett be. 1929-től, a nagy gazdasági világválság nyomán magasba szökött a munkanélküliség. Megnőtt Adolf Hitler Nemzetiszocialista Német Munkáspártjának (NSDAP) támogatottsága. Az 1932-es választásokon az NSDAP lett a legerősebb párt. A köztársaság kormányzása csak az alkotmány rendkívüli jogköröket biztosító 48. törvénycikkének egyre gyakoribb alkalmazásával volt lehetséges. A hatalmi küzdelmek során 1933. január 30-án Hindenburg elnök Hitlert bízta meg kormányalakítással, aki rövid idő alatt felszámolta a köztársaság demokratikus törvényeit, intézményeit, kiépítette a totális nemzetiszocialista diktatúrát, az úgynevezett Harmadik Birodalmat. A weimari alkotmányt formálisan soha nem vonták vissza, de a nemzetiszocialista többségű törvényhozás már tevékenysége legelején jelentéktelenné tette.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Weimari köztársaságot javaslom 2019-32-1-re, melynek alkotmányát 1919. augusztus 11.-én, 100 éve fogadták el. (Korábbi saját jelölés 2018-45-1 időpontját módosítottam 2019-32-1-re, mert BÁR magát a német köztársaságot 1918. november 9-án kiáltották ki, de a köztársasági (weimari) alkotmányt, Weimarban, 1919. augusztus 11-én fogadták el, ez a nap egy ideig nemzeti ünnep is volt. A 2018-32-1-re vonatkozó javaslatot töröltettem. Akela vita 2018. július 28., 13:02 (CEST)

A cikkajánlót a szócikk bevezetőjéből tömörítettem.@Composer:, kérlek, ellenőrizd, javítsd, ahol szükséges. Akela vita 2018. július 28., 13:19 (CEST)

augusztus 8. 12.00 és augusztus 11. 23.59 között: Casertai királyi palota

A jelölt cikk: Casertai királyi palota (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

33. hét

augusztus 12. 0.00 és augusztus 15. 11.59 között: OEKO-TEX

A jelölt cikk: OEKO-TEX (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 15. 12.00 és augusztus 18. 23.59 között: Isztambul

A jelölt cikk: Isztambul (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

34. hét

augusztus 19. 0.00 és augusztus 22. 11.59 között: Égési sérülés

A jelölt cikk: Égési sérülés (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 22. 12.00 és augusztus 25. 23.59 között: Heidelbergi várkastély

A jelölt cikk: Heidelbergi várkastély (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

35. hét

augusztus 26. 0.00 és augusztus 29. 11.59 között: Nyersvasgyártás

A jelölt cikk: Nyersvasgyártás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Csapolás nagyolvasztóból
Csapolás nagyolvasztóból

A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa. A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas ilyen), ezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A tűzi kohászat során a vasércből – ami főleg vasoxidok elegye – az oxigént redukálással távolítják el. A redukálóanyag szén (a kohászok szóhasználatában „karbon”), amit koksz formájában használnak. A koksz nemcsak redukálja a vasérceket, de az ehhez szükséges hőmérsékletet is ennek égése biztosítja. A nyersvasat többnyire nagyolvasztóban, egy speciális aknás kemencében állítják elő. Vannak más eljárások is, de a nagyolvasztó a nyersvasgyártás legtipikusabb kemencetípusa: olyan, aknás kemence, amelynek működtetéséhez több kisegítő egységre (léghevítőkre, fúvógépházra, torokgáztisztítóra stb.) is szükség van. A nagyolvasztót és a kisegítő egységeket együtt nagyolvasztóműnek nevezik.

A nyersvasgyártás története az 1300-as évekre vezethető vissza, amikor a levegőfúvatás fejlesztésével már sikerült a bucakemencékben elég nagy hőmérsékletet elérni. Az így előállított vas ugyan nagy széntartalma miatt eleinte használhatatlannak tűnt (ezért nevezték különböző nyelveken disznó vasnak: pig iron, csugunnaja szvinka), mégis ez a nyersvas vált az ipari méretű, kétlépcsős acélgyártás első fázisává. Az első nagyolvasztókat a 18. század húszas éveiben építették, Magyarország legjelentősebb ipari műemléke, a Lillafüred mellett álló újmassai őskohó 1813-ban készült.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Meglepetés. :)  … szalax üzenő 2019. június 14., 11:12 (CEST)

augusztus 29. 12.00 és szeptember 1. 23.59 között: Historizáló építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Historizáló építészet Magyarországon (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

36. hét

szeptember 2. 0.00 és szeptember 5. 11.59 között: Atlanti csata (második világháború)

A jelölt cikk: Atlanti csata (második világháború) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Tengeralattjárót kutató szövetséges tengerészek egy romboló fedélzetén
Tengeralattjárót kutató szövetséges tengerészek egy romboló fedélzetén
Német tengeralattjárók a trondheimi bázison
Német tengeralattjárók
a trondheimi bázison

Az atlanti csata a második világháború nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1939. szeptember 3-án az Atlanti-óceánon kitört katonai konfliktusa volt, amely a világháború végéig, 1945. május 8-áig tartott. Habár a harcokban részt vettek repülőgépek és a német felszíni hajók is, az atlanti csatát döntően a Kriegsmarine tengeralattjárói, illetve a nyugati szövetségesek hadi és kereskedelmi flottája vívta meg. A csata elnevezése Winston Churchill brit kormányfőtől származik.

A német hadvezetés elsődleges célja az volt, hogy a tengeralattjárók elvágják a Nagy-Britanniát a világgal összekötő tengeri útvonalakat, és a kereskedelmi hajók folyamatos pusztításával megfojtsák a súlyosan importfüggő brit gazdaságot, és kiéheztessék a társadalmat. A szövetségesek válasza a Németország elleni tengeri blokád volt. A tengeri háború során a hadviselők két különböző stratégiát alkalmaztak: a szövetségesek a kereskedelmi hajókat hajókaravánként (angol nevén konvoj) indították el és védelmük érdekében rombolókat és korvetteket rendeltek melléjük, a németek pedig farkasfalkákat állítottak össze a tengeralattjárókból, amelyek együttműködve támadták a lassú felszíni hajókat. A szövetségesek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a hajók optimális számát és a hajókonvojok védőkíséretét úgy határozzák meg, hogy minimalizálni lehessen a veszteséget. Ez az operációkutatás jelentős fejlődését hozta, amit aztán később – jelentős részben Neumann János munkásságának köszönhetően – a gazdasági életben is alkalmazhattak.

Az összecsapás első szakasza 1939. szeptember és 1940. június között zajlott. Ebben az időben az angol–francia koalíció kiszorította a német felszíni kereskedelmi teherhajókat a tengerekről, felállította a blokádot, és ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette Németország vízi utánpótlását. Eközben a német tengeralattjárók rendszeres támadásokat indítottak a Brit-szigetek ellátását biztosító kereskedelmi hajók ellen, amibe elenyésző mértékben a Kriegsmarine felszíni hadihajói is bekapcsolódtak. Az atlanti csata második felvonása 1940 nyarán kezdődött, amikor a németek – Dánia, Norvégia és a Benelux államok után – Franciaországot is megszállták. Mivel a németek az északi kikötők után megszerezték a francia atlanti bázisokat is, kiterjesztették és minden korábbinál gyilkosabbá tették a tengeralattjáró-háborút. 1942 első felében, az Amerikai Egyesült Államok hadba lépését követően, Karl Dönitz tengeralattjárói megjelentek az amerikai keleti part előtt is, ahol az amerikaiak felkészületlenségét kihasználva hatalmas pusztítást végeztek. Az angolszász szövetségesek folyamatosan fejlesztették eszközeiket és taktikájukat, és az amerikai gyárak ontani kezdték a teher- és hadihajókat. A németek hiába gyorsították fel a búvárhajó-kibocsátást, ezzel nem tudtak lépést tartani, így egyre nagyobb árat kellett fizetniük. 1943 májusában több mint negyven tengeralattjárójuk pusztult el, Karl Dönitz admirális pedig belátta, hogy az atlanti háborút elvesztették.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1939. szeptember 3-ának nyolcvanadik évfordulója kapcsán úgy gondolnám, hogy erre a hétre jöhetne az Atlanti csata (második világháború) szócikk. Pasztilla 2019. március 8., 12:51 (CET)

szeptember 5. 12.00 és szeptember 8. 23.59 között: Kámaszútra

A jelölt cikk: Kámaszútra (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Mukteswar templomának erotikus szobra
Mukteswar templomának erotikus szobra

A Kámaszútra a „szerelem tudománya”, az emberi szexualitás kultúrájának ősi, szanszkrit nyelvű összefoglalója, Vátszjájana indiai filozófus műve. Az élet érzéki örömeinek egyik legősibb könyve, jelentéstartalmában azonban túlmutat a nyugati fogalmak szerinti „szexuális tankönyv” fogalmán, valójában az életre tanító mű.

A Kámaszútra műfordításai gyakran válogatás alapján vagy közvetítőnyelv segítségével készültek, nem pedig az eredeti műből. Jelenleg sokféle szövegváltozat van forgalomban, és ezeknek megfelelően az értelmezési hagyományban is némiképp eltérő irányok mutatkoznak. A holland fordító, az indológus Herman Tieken például a műben annak egyik rétegeként társadalmi szatírát vél felfedezni, sőt szerinte a szexualitás ilyen „komolykodó”, tudományos tárgyalása is parodisztikus élű, és a kormányzással, hatalomgyakorlással foglalkozó kortárs értekező próza öntetszelgő komolyságát van hivatva kifigurázni a szándékoltan „profán” témaválasztással.

Az indiai kultúra a szexualitást sosem kezelte tabuként, de a szexuális nyitottság főként a házaséleten belül, vagy egyes vallási rítusok során nyilvánul meg (tantrizmus). Az indiai családmodell kifelé zárt, az indek magánélete, öltözködése szemérmes. Az erotikus kérdéskört azonban számos művészeti alkotásban, tanulmányban, értekezésben dolgozták fel a képzőművészek és a tudósok. Az ősi India szexuális nyitottságát a templomok erotikus szobrai (pl. Khadzsuráhó) is bizonyítják. Az utazásairól ismert Ibn Battúta, akinek az útleírásai az indiai történetírás számára is nagy jelentőséggel bírnak, leveleiben megörökítette 1335-ben tett utazását Khadzsuráhóba. Feljegyzései szerint a templomokat tömegek látogatták, az emberi szexust az istenek áldásos tevékenységének tartották.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ide a Kámaszútra cikket. – M. V. 2019. május 25., 13:35 (CEST)

37. hét

szeptember 9. 0.00 és szeptember 12. 11.59 között: Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)

A jelölt cikk: Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Műemlékkönyvtár könyvei
A Műemlékkönyvtár könyvei

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének, a Selmeci Akadémiának gyakorlatilag épségben megmaradt, mintegy 45 ezres könyvtári állományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból. Az egykori akadémiai könyvtár műemléki védettséget élvező zárt különgyűjtemény, amely mindkét egyetemen jelentős bázisát jelenti mind a hazai, mind pedig az európai tudomány- és technikatörténeti kutatásoknak. A Műemlékkönyvtár 1969 óta a Miskolci Egyetem könyvtárépületének földszintjén, a gyűjtemény számára tervezett klimatizált teremben helyezkedik el. A Műemlékkönyvtárat – mint múzeumot – a nagyközönség is látogathatja.

Selmecbányán 1735-ben jött létre bányászati-kohászati szakemberek képzése céljából a Bergschule, a bányászati-kohászati tanintézet. Már létesítésével egy időben rendelkeztek a képzéshez szükséges szakirodalom beszerzéséről, de Mikoviny Sámuel, az iskola első tanára is biztosított könyveket a saját könyvtárából, ezen kívül a selmeci bányamérnökség könyveit is felhasználhatták. A Bergakademie megalakulásakor az intézmény átvette a bányászati-kohászati tanintézet könyveit, de a könyvállomány új könyvbeszerzések, hagyatékok és magánkönyvtárak bevétele révén is gyarapodott. 1776-ban szinte ugrásszerű állománynövekedés következett be, amikor megvették Johann Thaddäus Peithner 1392 műből álló magánkönyvtárát. Az Akadémia egységes könyvtára 1780-ra alakult ki, ekkor a könyvtár több mint 900 művet tartalmazott, 1800 kötetben. Gyűjtőköre főleg a bányászat-kohászat, illetve a matematika területére terjedt ki. A könyvtárat eleinte csak az oktatók, illetve a főkamaragrófi hivatal tisztségviselői használhatták, a hallgatók saját szervezésükben tartottak fenn könyvtárat. Az akadémiai könyvtár kezelése korábban egy-egy kijelölt professzor, majd egy tanársegéd feladata volt, csak 1903-ban nevezték ki az első főhivatású könyvtárost, Vető Jánost. A több fejlődési fokozaton áteső akadémia, illetve főiskola könyvállománya fokozatosan, ha nem is egyenletes ütemben fejlődött, és az 1880-as évek közepén Selmecbányán immár „végleges” helyre, a Selmec központjában lévő Fritz-házba költözött, ahol már létrehoztak egy hallgatói kézikönyvtárat is. A politikai változások miatt 1919 tavaszán a főiskola – és természetesen könyvtára is – Sopronba költözött.

A műemlékkönyvtár állománya – az oktatási profil szerint – megoszlik a két utódegyetem között, mintegy háromnegyed része Miskolcon, egynegyed része pedig Sopronban található. Miskolcra került (az eredeti selmeci szakrend szerint) a mechanika, az általános gépészet, a méréstan, a föld- és bányamérés, a kémia, a fizika, az ásványtan, a földtan, az őslénytan, a bányászat, a bányajog, a kohászat, a sótermelés, a pénzverészet és a térképek anyaga. Sopronba került a matematika, az építészet és az erdészet (földművelés). Megosztva, de nagyobb részben Miskolcon van az általános technológia, a kémiai technológia (enciklopédiák, sorozatok, gyűjtemények), az általános természettudomány, enciklopédiák, tudományos intézmények kiadványai, könyvészeti periodikák, bibliográfiák stb.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 12. 12.00 és szeptember 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

38. hét

szeptember 16. 0.00 és szeptember 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 19. 12.00 és szeptember 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Málta történelme kiemelt cikket javasoljuk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-38-2 helyre Hkoala szerkesztőtárs kezdeményezésére annak jubileumi évfordulója indoklásával, hogy Málta Nagy-Britannia beleegyezésével 1964. szeptember 21-én független, önálló állam lett. – *feridiák vita 2018. november 11., 16:09 (CET)

39. hét

szeptember 23. 0.00 és szeptember 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 26. 12.00 és szeptember 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

40. hét

szeptember 30. 0.00 és október 3. 11.59 között: Berlini tévétorony

A jelölt cikk: Berlini tévétorony (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Németország fővárosában a berlini tévétorony
Németország fővárosában
a berlini tévétorony

A berlini tévétorony (németül: Berliner Fernsehturm) Berlin egyik legfőbb látnivalója, Németország első, Európa negyedik legmagasabb szabadon álló épülete 368 méter magas. Közvetlenül a a főváros központjában, az Alexanderplatz és a Rotes Rathaus között áll. 1965 és 1969 között épült az NDK kormányának megbízásából, jelenlegi tulajdonosa a Deutscher Funkturm, a Deutsche Telekom egyik leányvállalata. Számtalan rádió- és televízióadó innen sugározza műsorát. Tagja a legmagasabb épületek világszövetségének.

Már az '50-es években elkezdtek tervezni egy tévétornyot Kelet-Berlin számára — ezt Müggelberge vagy Treptow-Köpenick kerületben, a város délkeleti, magasabban fekvő részén építették volna fel. A müggelbergi tévétorony építését azonban le kellett állítani, mert nagyon zavarta volna a Schönefeldi repülőtér forgalmát — csak egy csonkja maradt a helyszínen. Ezután szóba került még a Friedrichshaini Néppark is, de annak munkálatait el se kezdték.

1964-ben Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) központi bizottságának első titkára úgy határozott, hogy a tévétornyot az Alexanderplatz mellett, közvetlenül a belvárosban kell felépíteni. A munkálatokat Gerhard Kosel, a Német Építészeti Akadémia igazgatójának irányítása alatt, Hermann Henselmann, Jörg Streitparth, Fritz Dieter, Günter Franke és Werner Ahrend tervei alapján kezdték meg. A tervezés egyik kimondott célja a terület átalakítása volt; ennek részeként a történelmi épületeket a Marienkirche és a Rotes Rathaus kivételével lebontották.

A tévétorony a Német Demokratikus Köztársaság egyik presztízsberuházásaként 1969-re készült el, és október 3-án történt ünnepélyes felavatása. 1990-ben ugyanezen a napon egyesült újra a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Nyugat-Németország (NSZK), lett Németország ismét egységes állam, és lett okóber 3. a német újraegyesülés napja.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Berlini tévétorony kiemelt cikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-40-1 helyre javaslom-jelölöm annak 50. évfordulójára, hogy 1969. október 3-án átadták, mint a Német Demokratikus Köztársaság egyik presztízsberuházását, továbbá mert 1990-ben ezen a napon, október 3-án egyesült újra a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Nyugat-Németország (NSZK), lett Németország ismét egységes állam. A szócikk 2012. január 19. és 2012. január 22. között szerepelt a Kezdőlapon, és a Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-3-2 sablon tartalma a cikkajánló alapja. – *feridiák vita 2018. november 3., 20:37 (CET)

október 3. 12.00 és október 6. 23.59 között: Léprigó

A jelölt cikk: Léprigó (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Johann Friedrich Naumann rézmetszete a léprigóról (Turdus viscivorus)
Johann Friedrich Naumann rézmetszete a léprigóról (Turdus viscivorus)

A léprigó (Turdus viscivorus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj, valamint a Turdus madárnem típusfaja.

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában közönséges és gyakori madár. Előfordulási területének legnagyobb részén állandó, azaz nem vándorforma, azonban a legkeletibb és legészakibb állományai gyakran kisebb csapatokban délebbre költöznek. Nagytestű rigóféle világos szürkésbarna háti résszel, szürkésfehér arccal és torokkal, valamint fekete pettyes világos sárga beggyel és fehéres hasi résszel. A két nembeli madár tollazata közel azonos, továbbá a három alfaja között is csak csekély a különbség. A hím éneke hangos és messze elhallatszó; akár nedves és szeles időjáráskor is hallatja hangját, emiatt az angol nyelvű területeken „stormcock”-nak, azaz viharkakasnak is nevezik.

A kedvelt élőhelyei a nyíltabb erdők, parkok, sövények és mezőgazdasági területek, valamint kertek és temetők. Igen változatos az étrendje; számos gerinctelennel, maggal és erdei gyümölccsel táplálkozik. Kedvenc eledele a fehér fagyöngy (Viscum album), a magyal (Ilex) és a tiszafa termései. Ha alkalma adódik, akkor főleg fagyönggyel táplálkozik; erre a hajlamára utal az angol neve: „Mistle thrush”, és a tudományos fajneve is: viscivorus (fagyöngyevő). Ez az élősködő növény hasznot húz a léprigó táplálkozásából, mivel a madár e növény magvait újabb faágakra juttatja el, ahol a magok az anyanövénytől távol tudnak kicsirázni. Télen a léprigó hevesen védelmezi a területén levő fagyöngy csomókat és magyalfákat, mivel ezek a növények a legkeményebb időjárásban is táplálékként szolgálnak az énekesmadár számára.

Nyitott, csésze alakú fészke a fatörzse mellé vagy egy elágazás közé van építve. A fészket és a fiókákat a két szülő hevesen védelmezi a ragadozókkal szemben; akár az emberre és macskára is rátámadnak. A fészekalj általában 3–5 tojásból áll. A tojásokból 12–15 nap múlva kelnek ki a fiókák; mindkét szülő kotlik, azonban a kotlás nagyobbik részét a tojó vállalja. A fiatal madarak körülbelül 14–16 naposan válnak röpképessé. A felnőtt madarak évente általában két fészekaljat költenek ki és nevelnek fel. A 18. században és a 19. század elején a léprigó elterjedési területe megnőtt, de az utóbbi évtizedekben az állománya kis mértékben csökkenni kezdett, valószínűleg a mezőgazdasági tevékenységek eredményeként. Mivel e rigófaj elterjedési területe hatalmas és példányszáma is jelentős, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti a léprigót.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Október első hétvégéje a madármegfigyelési világnap, valamint október 4, az állatok világnapja, ezért ide jöhetne a léprigó. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 9., 08:28 (CEST)

41. hét

október 7. 0.00 és október 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 10. 12.00 és október 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

42. hét

október 14. 0.00 és október 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 17. 12.00 és október 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

43. hét

október 21. 0.00 és október 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 24. 12.00 és október 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

44. hét

október 28. 0.00 és október 31. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 31. 12.00 és november 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

45. hét

november 4. 0.00 és november 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 7. 12.00 és november 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

46. hét

november 11. 0.00 és november 14. 11.59 között: „F–h” hangváltozás a spanyol nyelvben

A jelölt cikk: „F–h” hangváltozás a spanyol nyelvben (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 14. 12.00 és november 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Janovics Jenő halálának 75. évfordulója. A cikk 2016-ban már volt a címlapon, ha van jobb jelölt, cseréljétek le nyugodtan. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. február 11., 10:04 (CET)

Elnéztem, jövőre lesz 75. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. május 26., 22:24 (CEST)

47. hét

november 18. 0.00 és november 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) Budapest legrégibb, egyben egyik legismertebb állandó hídja a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és finanszírozását báró Sina György szervezte, illetve nagyobb részét állta is. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is.

A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került.

A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 21-én nyitották ismét meg. Legutóbb 19861988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza. A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Széchenyi lánchíd kiemelt cikkét jubileumaira tekintettel a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-47-1 helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2019. január 25., 12:06 (CET)

Addig akkor dolgoznod kellene a feljavításán, ugyanis forrásolási hiánysablon van rajta. Pasztilla 2019. március 8., 12:39 (CET)

november 21. 12.00 és november 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

48. hét

november 25. 0.00 és november 28. 11.59 között: 2016-os sakkvilágbajnokság

A jelölt cikk: 2016-os sakkvilágbajnokság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A 2016-os sakkvilágbajnokság a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett versenysorozat volt, amely az elért helyezések alapján a világkupán való indulásra jogosító zónaversenyekből és kontinensbajnokságokból, a világbajnokjelöltek versenyén való részvételhez kvalifikációt biztosító 2015-ös világkupa versenyből és a 2014–2015 folyamán lezajlott Grand Prix versenysorozatból, valamint a nyolc legjobb versenyző részvételével rendezett világbajnokjelölti versenyből állt. A versenysorozat végén győztes versenyző, az orosz Szergej Karjakin szerzett jogot, hogy a világbajnokság döntőjében megmérkőzzön a címvédő norvég Magnus Carlsennel. A 12 játszmásra tervezett világbajnoki döntőt 2016. november 11–30. között New Yorkban játszották. A mérkőzés helyszíne a felújított Fulton Market Building volt New York történelmi South Street Seaport területén. A két játékos között díjként 1 millió eurót osztottak szét.

A világbajnoki döntő az eredetileg tervezett 12 játszma alatt 6–6-os döntetlennel ért véget, ezért rájátszásra került sor. A négy rapid játékból álló rájátszást Carlsen 3–1 arányban megnyerte, ezzel megvédte világbajnoki címét.

Ez volt az első sportesemény, amelyet 360 fokos virtuális valóság (Virtual Reality – VR) videomegosztóval sugároztak. A sakkvilágbajnoki döntő hivatalos kommentátoraként Polgár Judit működött közre.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2016-os sakkvilágbajnokság cikk még nem volt kezdőlapon. Azért jelöltem pont ide, mert a döntőt 2016. november 11-28. között játszották. @Dodi123: Megírnád a cikkajánlót? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2019. március 8., 07:57 (CET)

november 28. 12.00 és december 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

49. hét

december 2. 0.00 és december 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 5. 12.00 és december 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

50. hét

december 9. 0.00 és december 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 12. 12.00 és december 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

51. hét

december 16. 0.00 és december 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 19. 12.00 és december 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

52. hét

december 23. 0.00 és december 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 26. 12.00 és december 29. 23.59 között: Bolyai János

A jelölt cikk: Bolyai János (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bolyai János kiemelt cikkének cikkajánlóját 2019. december 26-tól december 29-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-52-2 helyre javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. február 26., 23:44 (CET)

1. hét

december 30. 0.00 és január 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 2. 12.00 és január 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 6. 0.00 és január 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 9. 12.00 és január 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

3. hét

január 13. 0.00 és január 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 16. 12.00 és január 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

4. hét

január 20. 0.00 és január 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 23. 12.00 és január 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

január 27. 0.00 és január 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 30. 12.00 és február 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

6. hét

február 3. 0.00 és február 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 6. 12.00 és február 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

7. hét

február 10. 0.00 és február 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 13. 12.00 és február 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

8. hét

február 17. 0.00 és február 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 20. 12.00 és február 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

február 24. 0.00 és február 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 27. 12.00 és március 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

10. hét

március 2. 0.00 és március 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 5. 12.00 és március 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

11. hét

március 9. 0.00 és március 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 12. 12.00 és március 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

12. hét

március 16. 0.00 és március 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 19. 12.00 és március 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

13. hét

március 23. 0.00 és március 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 26. 12.00 és március 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

14. hét

március 30. 0.00 és április 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 2. 12.00 és április 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

15. hét

április 6. 0.00 és április 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 9. 12.00 és április 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

16. hét

április 13. 0.00 és április 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 16. 12.00 és április 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

17. hét

április 20. 0.00 és április 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 23. 12.00 és április 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

18. hét

április 27. 0.00 és április 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 30. 12.00 és május 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

19. hét

május 4. 0.00 és május 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 7. 12.00 és május 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

20. hét

május 11. 0.00 és május 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 14. 12.00 és május 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

21. hét

május 18. 0.00 és május 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 21. 12.00 és május 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

22. hét

május 25. 0.00 és május 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 28. 12.00 és május 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

23. hét

június 1. 0.00 és június 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 4. 12.00 és június 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]