Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon
|
Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül. A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod. Aktuális cikkajánlók
Tartalomjegyzék
Archívumok
Következő időszakok |
|
|
A jelölés folyamata Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:
A jelölés indoklása
Ellenzés és megjegyzések
Kezdőlapra került szócikkek Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a | |
Kikerültek
41. hét
október 8. 0.00 és október 11. 11.59 között: Aggházy Károly
A jelölt cikk: Aggházy Károly (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Aggházy KárolyAggházy Károly gyászjelentéseAggházy Károly (Pest, 1855. október 30. – Budapest, 1918. október 8.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja. Munkássága a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát. Zenéjét a nyugatias iskolázottság és a magyar hagyományok átmentésére irányuló törekvés jellemezte. Közönsége és kiadói nagyra értékelték műveit, és így azok nagy része nyomtatásban is fennmaradt.
Aggházy 1878 őszén Liszt Ferenc ajánlólevelével érkezett Párizsba. Itt találkozott a nála három évvel fiatalabb Hubay Jenővel, akivel már 1875 augusztusában együtt léptek fel, és összebarátkoztak egy szegedi ünnepi koncerten. Hubay ekkor már a nagynevű, kiváló hegedűművész Vieuxtemps tanítványa volt. Mind a közönség, mind a kritikusok elismeréssel nyilatkoztak a két fiatal magyar művészetéről, a lapokban kedvező kritikák jelentek meg mindkettejükről. A két művész a bemutatkozó hangverseny után szinte elválaszthatatlanná vált.
A két muzsikus 1880-ban meghívást kapott Londonba, ahol a Saint James’s Hallban megrendezett nagyszabású hangversenyen rajtuk kívül fellépett Marcelle Sembrich és Albani Mária, illetve Sarah Bernhardt is. Az Aggházy–Hubay-páros népdalparafrázisokat játszott Hungarian National Melodies címmel. Fellépésüknek hatalmas sikere volt.
Aggházy Károly lírikus alkat volt. Legértékesebbek azok a magyaros művei, amelyekben Liszt és Mosonyi irányát követve népies dalelemeket oldott nyugat-európai formákká.
Fivére Aggházy Gyula festőművész. Hat gyermeke volt. Ezek közül az ismertebbek Aggházy Melinda színésznő, mezzoszoprán primadonna, valamint Aggházy Kamil honvéd ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója, a család nevében Aggházy Károly gyászjelentésének közreadója.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Oláh György világraszólót alkotó Nobel-díjas kémikus és nagy magyar hazafi szócikkét jelölöm ide a Los Angeles városában a Nobel-díjak 1896-os megalapítása centenáriumi évében a Magyarok Nagyasszonya napján felavatott „George and Judith Olah Library” ünnepi alkalmára időzítve. – *feridiák vita 2018. május 25., 23:32 (CEST)
Oláh György világraszólót alkotó Nobel-díjas kémikus és nagy magyar hazafi szócikke nem kiemelt. – Rlevente 
üzenet 2018. május 26., 08:54 (CEST)
@Rlevente, *feridiák: Mivel a cikk nem kiemelt, javasolnám, hogy Aggházy Károly cikkét tegyük fel helyette. 1918, október 8.-án hunyt el. A 100 éves centenárium elég nyomós oknak tűnik. Időközben Herpy Miklósnak is megjelent róla egy könyve. Tambo vita 2018. augusztus 27., 08:08 (CEST)
@Tambo: Javaslatod támogatom. Egyben tájékoztatlak, hogy a 2018-43/1 helyre Magyarország himnusza kiemelt cikket javasoltam. Oláh György kiemelése és Kezdőlapra kerülése elvégzését pedig átteszem 2019-re, Nobel-díjjal kitüntetése 25. évfordulójára, vagyis ezüstjubileumára. – *feridiák vita 2018. augusztus 27., 20:05 (CEST)
@*feridiák: Szia! Köszönöm a hozzáállásodat. Akkor megírom az ajánlót, és teszek még fel képet. Üdv. Tambo vita 2018. augusztus 28., 08:20 (CEST)
@Tambo: Javaslatot tettem a cikkajánló egy képpel kiegészítésére: mivel Aggházy Károly a halálának 100. évfordulója okán került jelölésre, ehhez illik a gyászjelentés, amelyet első fia készített, s amelyben benne van a rokonságot is átfogó egész nagy család. – *feridiák vita 2018. szeptember 2., 13:15 (CEST)
október 11. 12.00 és október 14. 23.59 között: Wall Street
A jelölt cikk: Wall Street (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Wall Street New York egyik utcája dél-Manhattanben, a Broadwaytől indul keleti irányba és az East Riverig fut, hossza körülbelül 600 méter. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi erejének jelképe, neve egyet jelent a részvény- és pénzpiacokkal, annak ellenére, hogy a tőzsde bejárata ma már a keresztező Broad Streeten van. Wall Streetnek nemcsak az utcát, de a környéket, a pénzügyi negyed egy részét is szokták nevezni.
A 17. században a város északi határa húzódott itt, amikor 1653-ban a hollandok egy védőfalat építettek az utca mentén, nevét innen és az eredeti holland nevéről a De Waal Straatról kapta. Majd egy évszázadig az utcában állt a városháza, amit később Federal Hallnak kereszteltek és amelynek lépcsőin tette le hivatali esküjét az első amerikai elnök, George Washington. A Wall Streeten írták alá 1792-ben a kereskedők a Buttonwood Agreementet, ez jelentette a később megalakult tőzsde alapját. Bár a tőzsde történetének első 100 évében sokszor költözött, mindig a Wall Streeten vagy annak közvetlen közelében maradt, a mai épületét 1903-ban vették birtokba a brókerek. A részvénypiac mellett itt volt a kakaótőzsde és többek közt New York első bankjának a székhelye is.
A századfordulón és az 1920-as években építkezési láz kezdődött, a korábbi néhány emeletes ház helyére toronyházakat, felhőkarcolókat építettek. A legmagasabb a 283 méteres Manhattan Company Building (ma Trump Building), rövid ideig a világ legmagasabb épülete is volt. Míg korábban szinte csak irodák voltak az utcában, ma egyre több épületet alakítanak luxus színvonalú lakóházzá. Kedvelt turista célpont is, jelkép volta és hírneve évente sok millió embert vonz.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Wall Street kiemelt cikket jelölöm a 41. hét vége (október 11. – október 14.) Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-41-2 helyre. Ez a szócikk több, mint tíz éve, 2008. április 14. és 2008. április 20. között
szerepelt a Kezdőlapon, így ideje újra a „Kiemelt cikk” rovatban szerepeltetni. – *feridiák vita 2018. szeptember 8., 15:33 (CEST)
42. hét
október 15. 0.00 és október 18. 11.59 között: Arisztotelész
A jelölt cikk: Arisztotelész (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Arisztotelész (ógörögül: Ἀριστοτέλης, latinosan: Aristoteles); I. e. 384 – i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára, a görög gondolkodás ismert alakja a görögországi Sztageira, (ma: Sztagira, Halkidiki) városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: a S(z)tagirita (= „A sztagirai”). Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.
Nemcsak sok, modernnek tekintett tudományban jeleskedett, s tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor majdnem egy évezreden át meghatározta; nemcsak a filozófiában, a logikában, a nyelvészetben, a biológiában, a pedagógiában, a politikatudományban sikerült maradandót alkotnia, sőt ezek közül és ezeken felül többet is tulajdonképp megteremtenie, de az irodalomelméletben s mi több, az irodalomban is; különben az antik próza egyik legnagyobb mestere, Cicero aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról” (flumen orationis aureum), amely a világos, de élvezetesen olvasható tudományos értekezés műfaját is megteremtette. Azonban nemcsak irodalmilag igényes és nagyközönség számára írt exoterikus művei és irodalmi tárgyú munkái (a Poétika kivételével) semmisültek meg, vesztek el, hanem sok más műve is – de a megmaradtakból, mint pl. a Fizika, Metafizika, Etika, Politika, Poétika és mások – még így is több életműnyi anyag kitelik.
Alakja köré tanítványaiból új (és mintegy 600 éven át működő) filozófiai mozgalom, a peripatetikus iskola szerveződött. Mesterével, Platónnal együtt az európai filozófia legmeghatározóbb alakja. A középkor végére a Biblia mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában, úgyhogy ha csak ezt a szót (másik állandó melléknevét) mondták: a Filozófus, az kizárólag Arisztotelészt jelenthette – (bár ez már-már egy „hamis”, átinterpretált Arisztotelész volt). De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a keresztényeknél, araboknál, zsidóknál - teljesen egyedülálló módon - egyaránt a legnagyobb tiszteletben állott.
A Holdon krátert is elneveztek róla (Arisztotelész-kráter); nevét egy kisbolygó is viseli (6123 Aristoteles). Életét főképp Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei c. munkájából ismerhetjük.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Gera Zoltán cikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-42-1 helyre. – *feridiák vita 2018. szeptember 3., 01:42 (CEST)
Megcserélem a 42. hét első és második felét. – *feridiák vita 2018. október 14., 20:05 (CEST)
Aktuális
október 18. 12.00 és október 21. 23.59 között: Gera Zoltán (labdarúgó)
A jelölt cikk: Gera Zoltán (labdarúgó) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Gera a válogatottbanGera Zoltán hivatásos pályafutását a harmadosztályú Harkány SE-ben kezdte 1996-ban, majd 1997 és 2000 között a Pécsi MFC NB I-es labdarúgója volt. Innen a Ferencvárosba került 2000 júliusában. A zöld-fehérekkel magyar bajnok (2001, 2004, 2016) és Magyar Kupa-győztes (2003, 2004, 2015, 2016). Magyarországon három alkalommal választották meg az év labdarúgójának (2002, 2004, 2005). 2004 júniusában az angol West Bromwich Albion csapatába igazolt, ahol 2008 júniusáig játszott. 2008 júliusától a Fulham labdarúgója. A Fulhammel egészen a döntőig menetelt az Európa-liga 2009-10-es kiírásában, de a következő szezonban kevés lehetőséghez jutott, így nem hosszabbított szerződést. 2011 nyarától ismét a West Bromwich Albion labdarúgója.
Számos alkalommal volt a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya. Általában középpályás, irányító vagy jobb szélső poszton játszik, de csatárként is szerepelt már. Kiváló indításai, váratlan cselei miatt népszerű. Angliában a „Mágikus Magyar” becenevet adták neki.
2003. április 1-jén a világ egyik legjelentősebb futballmagazinjában, a World Soccerben egy féloldalas cikk jelent meg annak apropóján, hogy 2005. június 30-ig meghosszabbította szerződését a Ferencvárossal, annak ellenére, hogy több külföldi csapat is hívta.
2005. május 18-án a soccernet.com internetes szaklap beválasztotta a Premier League 2004–05-ös álomcsapatába, amely a Čech – Hibbert, Carragher, Terry, Heinze – Gera, Cahill, Lampard, Robben – Henry, Rooney összeállításban szerepelt.
2005 szeptemberében az angol sajtó Gerát Puskás Ferenchez hasonlította (ami nem meglepő, mivel ha feltűnik egy tehetséges fiatal magyar labdarúgó, egyből jön az összevetés). Olyannyira népszerűvé vált Gera addigra, hogy az angol sajtóban a neve mellett egyre gyakrabban feltűnt a Magical Magyar jelző. A brit sajtó felvetésére, miszerint Gera Puskás méltó utódja lehet, a West Bromwich játékosa igen szerényen a következőképpen reagált: „Ez az összehasonlítás szerintem nem állja meg a helyét, közel sem vagyok olyan focista, mint amilyen Puskás volt. Nem láttam játszani, de tudom, hogy míg én az angol élvonal egyik kiscsapatában játszom, addig ő a Real Madrid történetének egyik legnagyobbja. Nagyon távol vagyok tőle…”
2008 januárjában az Independent angol napilap a brit menedzsereket, játékosokat, szakértőket és ügynököket megkérdezve fölállított egy listát a legjobb Nagy-Britanniában, de nem a Premier League-ben szereplő labdarúgókról, Zoltán ezen a 7. helyet szerezte meg. A róla szóló rövid jellemzésben ez állt: „Klasszis szélső, aki stabil Premier League-futballista lehetett volna, ha a sérülések nem akadályozzák meg ebben. Gólokat szerez, és szélső létére viszonylag jól fejel.”
2017 januárjában az angol futballal foglalkozó HITC Sport oldal West Bromwich Albion elmúlt 25 évének (azaz a Premier League-éra) legjobb három igazolásai közé sorolta az ő megszerzését Peter Odemwingie és Ben Foster mellett.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Arisztotelész kiemelt cikkét fontossága okán, továbbá mivel ajánlója 2013. október 14. és 2013. október 17. között, tehát öt éve szerepelt a Kezdőlapon, ezért a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-42-2 helyre jelölöm. – *feridiák vita 2018. szeptember 2., 12:57 (CEST)
Megcseréltem a 42. hét első és második felét. – *feridiák vita 2018. október 14., 20:15 (CEST)
Jelöltek
43. hét
október 22. 0.00 és október 25. 11.59 között: Magyarország himnusza
A jelölt cikk: Magyarország himnusza (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A Himnusz első kiadásának címlapja
(az 2013-as újrakiadása címlapján)Magyarország himnuszát a magyarok közmegegyezése tette 1844-től egyre szélesebb körben és egyre nagyobb erkölcsi erővel ható nemzeti imádsággá, a magyar nemzet hiteles himnuszává. Az írott jogba 1989-ben került be, ekkor iktatták először törvénybe. Az Alkotmány 1989. október 23-án hatályba lépett módosítása kimondta: „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. Ezt erősítette meg és egészítette ki Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépett alaptörvénye, amelynek kezdősora megegyezik a Himnuszéval: „Isten, áldd meg a' Magyart!”
Bartay Endre, a Nemzeti Színház akkori igazgatója 1844. február 29-én hirdetett pályázatot Kölcsey Ferenc Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményének megzenésítésére. A pályázat a Regélő Pesti Divatlap március 3-i számában jelent meg. A többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede részvételével fémjelzett bíráló bizottság június 15-én hozott, másnap közzétett döntésében az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű alkotás szerzőjét, Erkel Ferenc zeneszerzőt és karmestert nyilvánította győztesnek.
A pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án, majd július 9-én. Szabadtéren először az Óbudai Hajógyárban, 1844. augusztus 10-én, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán adták elő. Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc alkotása már a korabeli sajtóban is „valóságos nemzeti hymnuszszá magasult”.
Kölcsey költeménye Erkel zenéjével nyomtatásban 1844. szeptember 11-én került forgalomba. A Himnusz ezzel elindult azon az úton, amelyen a magyarok nemzeti imádsága, majd egyben Magyarország hivatalos állami himnusza lett. A magasztos szentesítést 1956. október 23-án este kapta meg, amikor Nagy Imre szónoklata végén énekelni kezdte, és a zsúfolásig telt Kossuth téren vele énekelték az emberek.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Magyarország himnusza kiemelt szócikkét javaslom a 43. hét eleje (október 22. – október 25.) helyen a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-43-1 sablonba. – *feridiák vita 2018. augusztus 27., 19:51 (CEST)
október 25. 12.00 és október 28. 23.59 között: Bougainville-i csata
A jelölt cikk: Bougainville-i csata (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Amerikai katonák a dzsungelbenA bougainville-i csata a második világháború egyik ütközete volt a csendes-óceáni hadszíntéren, mely 1943. október 27. és 1945. augusztus 21. között zajlott.
A támadók célja az volt, hogy áttörjék a japán védelmi rendszert, amelyet a Bismarck-szigetcsoport tagjain hoztak létre, keletre Új-Guineától, a Salamon-tengeren, és elszigeteljék a nagy japán támaszpontot, Rabault. A hadműveletben fontos szerepet szántak Bougainville-nek, amelyen hat repülőteret működtettek a japánok.
Az amerikaiak több elterelő akció után az Auguszta császárné-öbölben szálltak partra, messze a japán főerőktől. Mivel a szigetet hegyek tarkították és a területet sűrű őserdő borította, a japánok csak több hónapos, rendkívül nagy erőfeszítéseket igénylő menetelés után érhettek a helyszínre. A sűrű dzsungel azonban az amerikaiak dolgát is megnehezítette, mert csak nehezen tudtak a partról a sziget belsejébe nyomulni.
A partraszállás kis ellenállás mellett zajlott, így a nap végére 14 ezer katona és hatezer tonna ellátmány érkezett Bougainville partjaira. Az akció sikere komoly veszélybe került az első éjszaka, amikor egy nagy japán hajóegység 75 kilométerre megközelítette a keskeny hídfőt, de Aaron Stanton Merrill ellentengernagy rombolói és cirkálói visszaverték őket. A hasonló akciók megakadályozása érdekében az amerikai repülők november 5-én csapást mértek Rabaulra, majd 11-én ismét bombáztak. A japán felszíni egységek visszavonultak Truk védelmébe.
Közben Bougainville-en folytatódtak a kisebb csatározások a meredek hegyoldalakkal határolt hegygerincekért és -csúcsokért, valamint a dzsungelben vezető ösvényekért. Az amerikaiaknak sikerült kiszélesíteniük a hídfőt, és az utászok megkezdték a repülőtér építését. A kifutópálya december 10-én 17 F4U Corsairt fogadott. Ezzel teljesült a bougainville-i akció célja, a Rabaul közeli repülőtér beüzemelése.
A japánok több nagyobb ellentámadást indítottak 1943 őszén, majd 1944 tavaszán, de valamennyi sikertelenül végződött, és kénytelenek voltak visszavonulni megerősített bázisaikba. 1944 végén ausztrál csapatok váltották fel az amerikaiakat, és egészen 1945. augusztus 11-éig, Japán fegyverletételéig szorongatták a védőket.
_March_1944.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide javaslom a Bougainville-i csata szócikket, mert 75. évfordulós lesz a csata kezdete 1943. október 27. Andrew69. 
2017. május 30., 16:09 (CEST)
44. hét
október 29. 0.00 és november 1. 11.59 között: Mokao-barlangok
A jelölt cikk: Mokao-barlangok (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A Mokao-barlangokA Mokao ()-barlangok (kínaiul: 莫高窟, pin-jin () hangsúlyjelekkel: Mògāo kū), vagy más néven az Ezer buddha-barlangok (kínaiul: 千佛洞, pin-jin () hangsúlyjelekkel: Qiān fó dòng) egy 492 templomból álló komplexumot jelöl, amely egykor a selyemút egyik vallási és kulturális központja volt, 25 kilométerre délkeletre a mai Tunhuang () város központjától, Kína Kanszu () tartományában.
Gyűjtőnéven úgy is nevezik, hogy Tunhuang ()i-barlangok, azonban ebbe beletartoznak más buddhista barlangok is Tunhuang () területén, mint például a Keleti ezer buddha-barlangok, a Nyugati ezer buddha-barlangok és a Jülin ()-barlangok. A barlangok mintegy ezer évnyi buddhista művészeti emléket őriznek. A legelső barlangokat 366 körül ásták ki buddhista meditáció céljából. A kínai buddhista falfestmények közül a Mokao ()-barlangok mellett a Lungmen () és a Jünkang ()-barlangok freskói a legismertebbek. Mindhárom ősi helyszínen buddhista szobrok is találhatók.
1900-ban az egyik sziklaüregben felfedeztek egy titkos iratraktárt, amelyet a 11. században falaztak be. 1907-ben a brit-indiai társaság megbízottjaként Stein Aurél járt a barlangban és ő szerezte meg a kéziratok nagy részét, illetve pár kíváló festményt és textilt is. Az úgynevezett „Barlangkönyvtárban” található könyvek és kéziratok a világ különböző helyeire kerültek tanulmányozásra, főleg Pekingbe, Londonba, Párizsba és Berlinbe. A Tunhuangi kéziratokról és egyéb anyagokról készült tudományos munkákat a Nemzetközi Tunhuang projekt koordinálja. A barlangok ma népszerű turistalátványosságnak számítanak, amelyek közül több meg is tekinthető.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide javaslom a Mokao-barlangok cikket és aktualitás, hogy Stein Aurél 75 éve (1943. október 28.) hunyt el. Andrew69. 2018. április 26., 08:19 (CEST)
november 1. 12.00 és november 4. 23.59 között: National Gallery (London)
A jelölt cikk: National Gallery (London) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A National Gallery (London) kiemelt szócikkét javaslom a 2018. november 1-4. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-44-2 helyre. (Ez a szócikk 2011. szeptember 5. és 2011. szeptember 8. között szerepelt a Kezdőlapon.) – *feridiák vita 2018. augusztus 4., 10:17 (CEST)
45. hét
november 5. 0.00 és november 8. 11.59 között: Berlini tévétorony
A jelölt cikk: Berlini tévétorony (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Berlini tévétorony kiemelt szócikket jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-45-1 helyre. – *feridiák vita 2018. szeptember 3., 00:27 (CEST)
november 8. 12.00 és november 11. 23.59 között: Első világháború
A jelölt cikk: Első világháború (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A „Nagy háború” képeiAz első világháború, vagy I. világháború, röviden VH1 (a második világháború előtt egyszerűen csak Világháború, „Nagy háború”, vagy „A háború, amely véget vet minden háborúnak”), 1914 és 1918 között négy éven át tartott, Európából induló globális háború összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.
A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek meg (I. Ferenc József: „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam”). Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit és fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok (II. Vilmos: „Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében.”), a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.
A világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be először harci alkalmazásra a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázokat.
A háború alatt meggyengült Oroszországban forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok igazságtalanságai később a második világháború kitöréséhez vezettek.
Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide az első világháború cikkét javaslom. 1918. november 11-re emlékezve. Andrew69. 2017. május 29., 19:07 (CEST)
Nem lenne jobb jövőre, amikor kerek évforduló lesz? – Rlevente üzenet 2017. május 29., 20:03 (CEST)
- 2018-ra javasoltam. Andrew69.
2017. május 29., 20:33 (CEST)
46. hét
november 12. 0.00 és november 15. 11.59 között: Gioachino Rossini
A jelölt cikk: Gioachino Rossini (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Gioachino Rossini (Pesaro, 1792. február 29. – Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző, az olasz opera kiemelkedő alakja, az „áriák mestere”. Giovacchino Antonio Rossiniként keresztelték meg, ő azonban a Gioachino nevet használta gyakrabban.
A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni, később zongorázni. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magának, ezek után sikeresen meghódította a milánói, római és nápolyi operaházakat is. Életének második felében Párizsban telepedett le, ahol a Théâtre Italien igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével foglalkozott valamint a fiatal zeneszerzők (mint Vincenzo Bellini) támogatásával.
A bécsi klasszicizmus nagy híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed, nápolyi stílusú vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig, ebben a műfajban munkássága a Tell Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy 40 opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt. Korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon. Szülővárosa után gyakran illetik a pesarói hattyú fantázianévvel.
_-_Google_Art_Project.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide javaslom Gioachino Rossinit. 1868. november 13.-án hunyt el (150 éve). Andrew69. 2017. június 5., 12:13 (CEST)
Támogatom. – *feridiák vita 2018. szeptember 6., 20:41 (CEST)
november 15. 12.00 és november 18. 23.59 között: Batman: A gyilkos tréfa
A jelölt cikk: Batman: A gyilkos tréfa (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Alan Moore a történet írójaBatman: A gyilkos tréfa 1988-as képregénytörténet, melynek írója Alan Moore, rajzolója pedig Brian Bolland. A mindössze 48 oldalas Gyilkos tréfa egyike a legjelentősebb és legsikeresebb Batman-történeteknek. Alan Moore írása több más alkotónak is inspirációt nyújtott, többek között Tim Burton rendező számára is 1989-es, több díjjal is kitüntetett Batman című filmjének elkészítésében. Az olvasók és a szakma elismerése ellenére Moore A gyilkos tréfát legrosszabb írásai közé sorolta, melynek valójában semmiféle fontos emberi mondanivalója sincs.
A gyilkos tréfa cselekményének központjában Batman, és legfélelmetesebb ellenfele, a Joker párharca áll, melyet elsősorban pszichológiai síkon vívnak. A Joker, miután sokadszorra ismét megszökik az Arkham Elmegyógyintézetből, be akarja bizonyítani, hogy „egyetlen rossz nap” is képes bármilyen kiváló embert az őrületbe kergetni. A kegyetlen kísérlet alanyának pedig James Gordon rendőrfelügyelőt szemeli ki. A történet folyamán a visszatekintésekből az olvasó megismerkedhet a Joker eredettörténetével, legalábbis annak egyik változatával.
A történet angolul 1989. márciusában, magyar fordításban a Semic Interprint által 1990 januárjában elindított Batman-sorozat első számában jelent meg.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide jöhetne a 30 éve írt Batman: A gyilkos tréfa, cikkünk, az író Alan Moore 65. születésnapjára (nov. 18.) tekintettel. Andrew69. 2017. június 5., 13:56 (CEST)
47. hét
november 19. 0.00 és november 22. 11.59 között: Empedoklész
A jelölt cikk: Empedoklész (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Empedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495 – i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, csodatévő vallási tanító. Jómódú családba született, akinek legendás misztikum övezi életét és halálát, amit lélekvándorlási tanával maga is propagált.
Hérakleitosz és Parmenidész tanításaiból merítve négyelemes, bizonyos elemeiben a püthagoreusokéval rokon kozmogóniát épített fel. Négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte fel a világmindenséget, a keveredés változó arányait és mozgását pedig az ugyancsak anyagi eredetű Szeretet és Viszály hatásának tulajdonította, emiatt a materializmus előfutárának is tartják. A világ és az élőlények történetét négy nagy szakaszra osztotta úgy, hogy az egyesülések és a szétválások ellenére az egészet állandónak tartotta.
Igyekezett megmagyarázni az érzetek keletkezését és a gondolkodást is. Peri phüszeósz (A természetről), illetve Katharmoi (Tisztulások) című, mintegy 5000 sor terjedelmű tankölteményei töredékesen maradtak fenn.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
November 21 a filizófia világnapja, ezért ide javaslom az Empedoklész cikkünket. Andrew69. 2017. június 5., 14:53 (CEST)
november 22. 12.00 és november 25. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából jó lenne ide tenni az Örök tél szócikket, feltéve, hogy kiemelt lesz addig. – Rlevente üzenet 2018. február 14., 15:53 (CET)
48. hét
november 26. 0.00 és november 29. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Az Aranycsapat szócikket jelölöm a november 26. és 29. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-48-1 helyre az "évszázad mérkőzése" 65. évfordulója, vagyis vasjubileuma tiszteletére, és ehhez már kezdeményeztem kiemelt cikké emelésének eljárását. – *feridiák vita 2018. augusztus 10., 09:37 (CEST)
Nem kiemelt cikk. Javasolom a Málta történelme cikket (nem volt még kezdőlapon). – Hkoala .jpg){kind=small}
2018. szeptember 23., 21:53 (CEST)
november 29. 12.00 és december 2. 23.59 között: Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)
A jelölt cikk: Fülöp orléans-i herceg (1674–1723) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Santerre festménye Orléans-i FülöprőlFülöp francia királyi herceg, Orléans hercege (Philippe de France, duc d’Orléans) röviden Orléans-i Fülöp (Philippe d’Orléans) (Saint-Cloud, 1674. augusztus 2. – Versailles, 1723. december 2.), a Bourbon-ház Orléans-i ágából származó francia királyi herceg, (I.) Fülöp orléans-i herceg fia, XIV. Lajos király unokaöccse, születésétől fogva Chartres címzetes hercege, Valois, Nemours és Montpensier hercege, Joinville fejedelme, Beaujolais grófja, Franciaország pair-je. Apjának elhunytától, 1701-től II. Fülöp néven Orléans hercege (duc d’Orléans). 1715–1723 között kiskorú kis-unokaöccse, XV. Lajos király mellett Franciaország régense.
Apja, I. Fülöp herceg megalapította a Bourbon-ház orléans-i ágát. Egyenes ági leszármazottai között találhatók például Égalité Fülöp, Lajos Fülöp király és az orléans-i ágból származó francia trónkövetelők sora. Személyét történelmi, irodalmi munkák gyakran csak a Régensként (le Régent) említik, az 1715–1723 közötti régens-kormányzati időszak neve la Régence.
Fülöp herceg a Saint-Cloud hercegi kastélyban született 1674-ben. Édesapja (I.) Fülöp orléans-i herceg (1640–1701) volt, a Monsieur, XIV. Lajos király (1638–1715) öccse, XIII. Lajos francia király (1601–1643) és Ausztriai Anna spanyol infánsnő (1601–1666) második fia, IV. Henrik király unokája. Édesanyja a Wittelsbach-házból való Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnő (Liselotte von der Pfalz, 1652–1722) volt, I. Károly pfalzi választófejedelem (1617–1680) és Sarolta hessen-kasseli tartománygrófnő (1627–1686) leánya, Orléans-i (I.) Fülöp második felesége.
_par_Santerre.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)-et, halálának napja december 2., az időpontot ennek alapján választottam. Utoljára 2012-ben volt kezdőlapon. Cikkajánló szövege azonos a 2012-essel. Ha ütközik valami aktuálisabbal, mehet bármilyen más időpontra. Akela vita 2018. július 16., 23:11 (CEST)
49. hét
december 3. 0.00 és december 6. 11.59 között: Crossrail
A jelölt cikk: Crossrail (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Crossrail kiemelt státuszt ma megkapott cikkét fontosságára és aktualitására tekintettel jelölöm a még szabad Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-49-1 helyre. – *feridiák vita 2018. október 18., 15:56 (CEST)
december 6. 12.00 és december 9. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
50. hét
december 10. 0.00 és december 13. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 13. 12.00 és december 16. 23.59 között: Sonja Graf
A jelölt cikk: Sonja Graf (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Sonja Graf (születéskori neve Susanna Graf, férje után Sonja Graf-Stevenson), (München, 1908. december 16. – New York, 1965. március 6.) német-amerikai sakkozónő, női nemzetközi mester (1950), az 1930–1940-es évek második legerősebb női sakkozója volt a világbajnok Vera Menchik mögött, akivel két alkalommal játszott a világbajnoki címért. Kétszeres amerikai bajnok (1957, 1964). 2016-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) halhatatlanjai közé.
Külsőségekben, szavakkal és tettekkel nyíltan vállalta a náci ideológiával szembeni ellenszenvét. Bár lehetősége lett volna más állampolgárság megszerzésére, az 1948-as Amerikai Egyesült Államokba történő költözéséig végig német színekben sakkozott. 1934 után nem tért vissza hazájába Németországba.
Alkoholizmusa és más szenvedélybetegségei ellenére zseniális sakkozó volt, aki 22 év alatt ötször is harcba indult a világbajnoki cím megszerzéséért, de egyszer sem sikerült megvalósítania nagy álmát. Legközelebb ehhez az 1939-es világbajnokságon állt, amikor csak a világbajnok Vera Menchik elleni játszmáján múlt elsősége. Sakkozói nagyságát és tehetségét jelzi, hogy még élete utolsó évében, 56 évesen is nagy fölénnyel nyerte meg az Amerikai Egyesült Államok bajnokságát. Halálát alkoholizmusa miatti májbetegsége okozta 56 éves korában.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide jöhetne a 110 éve született Sonja Graf sakkozónő. Andrew69. 2017. június 29., 22:29 (CEST)
51. hét
december 17. 0.00 és december 20. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 20. 12.00 és december 23. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
52. hét
december 24. 0.00 és december 27. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
december 27. 12.00 és december 30. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
1. hét
december 31. 0.00 és január 3. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 3. 12.00 és január 6. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
2. hét
január 7. 0.00 és január 10. 11.59 között: Nicholas Hilliard
A jelölt cikk: Nicholas Hilliard (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-2-1 helyre halálának 400. évfordulóján az 1619. január 7-én elhunyt Nicholas Hilliard, az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő szócikkét javaslom-jelölöm. Pataki Márta róla írt alkotása lett a 10 milliomodik szócikk a Wikipédiában. – *feridiák vita 2018. március 13., 16:52 (CET)
január 10. 12.00 és január 13. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
3. hét
január 14. 0.00 és január 17. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 17. 12.00 és január 20. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
4. hét
január 21. 0.00 és január 24. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 24. 12.00 és január 27. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
5. hét
január 28. 0.00 és január 31. 11.59 között: Adolf Hitler
A jelölt cikk: Adolf Hitler (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Hitler (1932)Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. századi történelem meghatározó alakja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője, 1933-tól kancellár, 1934-től Führer (Vezér) elnevezéssel diktátor.
1923-ban az ún. sörpuccs során megkísérelte megdönteni a weimari köztársaságot, de átmenetileg kudarcot vallott. A börtönben megírt Mein Kampf c. művében nyíltan összefoglalta világnézetét, a nácizmus ideológiáját, antiszemita fajelméletét, világuralmi törekvéseit és kommunistaellenességét. Szabadulása után ezeken az ideológiai alapokon építette újjá pártját. Kiemelkedő szónoki képességét latba vetve támadta a versailles-i békeszerződés igazságtalanságait, zsidóellenes demagógiával igyekezett népszerűséget szerezni. Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság nyomán, 1933. január 30-án kancellári kinevezéshez és kormányhatalomhoz jutott.
Kormányra kerülve totális hatalmat épített ki, felszámolta a weimari köztársaság jogállami intézményrendszerét, elnyomta az ellenzéket és a munkásmozgalmat egyaránt. Létrehozta a közkeletűen „Harmadik Birodalomnak” nevezett új német államot. Ellenfeleit megsemmisítő táborokba záratta, meggyilkoltatta. Felszámolta a versailles-i békerendszert, és elkezdte megvalósítani világuralmi elképzeléseit. A Szovjetunió európai területeinek bekebelezésével „életteret” (Lebensraum) akart biztosítani a „germán faj” számára. Kirobbantotta a második világháborút, antiszemita céljai elérése érdekében pedig elindította az ún. végső megoldást, az Endlösungot.
Hatalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alá vonta az európai kontinens nagy részét. A szövetséges hatalmak túlerejével szemben 1945-re teljes katonai vereséget szenvedett. A szovjet Vörös Hadsereg által körülzárt berlini Führerbunkerben öngyilkosságba menekült. Politikája teljes kudarcot vallott, a megszállt Németország két részre szakadt, és fél évszázadon át alárendelt szerepet játszott a nemzetközi politikában.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Lehetséges javaslat: Adolf Hitler, 1933. január 30-án nevezték ki a Német Birodalom kancellárjává. Akela vita 2018. július 28., 11:32 (CEST)
január 31. 12.00 és február 3. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
6. hét
február 4. 0.00 és február 7. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
február 7. 12.00 és február 10. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
7. hét
február 11. 0.00 és február 14. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
február 14. 12.00 és február 17. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
8. hét
február 18. 0.00 és február 21. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
február 21. 12.00 és február 24. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
9. hét
február 25. 0.00 és február 28. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
február 28. 12.00 és március 3. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
10. hét
március 4. 0.00 és március 7. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 7. 12.00 és március 10. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
11. hét
március 11. 0.00 és március 14. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 14. 12.00 és március 17. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
12. hét
március 18. 0.00 és március 21. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 21. 12.00 és március 24. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
13. hét
március 25. 0.00 és március 28. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 28. 12.00 és március 31. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
14. hét
április 1. 0.00 és április 4. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 4. 12.00 és április 7. 23.59 között: Fekete halál
A jelölt cikk: Fekete halál (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A fekete halál terjedése 1347-1353 közöttA fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75–200 millió ember halt meg négy év alatt a 14. század közepén, 1347 és 1352 között Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Európa lakosságának – a különböző becslések szerint – 30–60 százaléka odaveszett.
A 19. századi vizsgálatok azonosították a ragály kórokozóját, amelyet felfedezőjéről, Alexandre Yersin svájci-francia orvosról Yersinia pestisnek neveztek el. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre. A baktérium a középkori krónikák által feljegyzett háromféle betegségtípust – bubópestis, tüdőpestis és vérpestis – okoz.
A bolhák a Selyemúton, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. Európa városai kiváló terepei voltak a járványnak: zsúfoltak és mocskosok voltak, az utcákon állati és emberi ürülék bűzlött. Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték, és a sok éhezéstől általában is legyengültek voltak az emberek. Mivel az emberek nem értették a kór biológiáját, sokan isteni büntetésnek tekintették a ragályt, és úgy vélték, csak az Úr megbocsátása állíthatja meg. Több helyen „megtisztították” a városokat az eretnekektől, mások viszont magukban keresték a bajok forrását, önsanyargató tisztulási folyamatba kezdtek. A városok pestisdoktorokat alkalmaztak, akik kezdetleges és általában haszontalan gyógymódokkal próbálták kezelni a betegeket, valamint feljegyezték a döghalál áldozatainak számát.
A fekete halál elképesztő rettegést hozott mindenkire Európában: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, és a betegség nem kímélt senkit. A legnagyobb problémát a holttestek eltüntetése jelentette. Mivel a templomkertek és a temetők megteltek, egyszerűen nem jutott elég hely a halottaknak, így tömegsírokba temették őket. Francesco Petrarca egy levelében így írt a rettegésről: „Testvérem, bárcsak soha nem születtem volna meg, vagy legalább meghaltam volna e kor előtt!”
A ragály 1352-es visszaszorulása után számos járvány söpört végig Európán 1369-ben, 1374–75-ben, 1379-ben, 1390-ben, 1407-ben, egészen 1722-ig, de olyan pusztulást, mint az első hullám, ezek már nem okoztak. Ennek egyik oka a higiéniás szokások megváltozása volt: az emberek gyakrabban fürödtek, és a nagyobb tisztaság miatt romlottak a bolhák és a patkányok általános életkörülményei. Alig öt év alatt 20 millió európai halt meg, ezt a hatalmas veszteséget csak 150 év alatt heverte ki Európa. A városok elnéptelenedtek, ami akadályozta a termelés és a gazdaság helyreállását. A ragálynak a borzasztó pusztítás mellett azonban kedvező hozadéka is volt. Mivel drasztikusan csökkent a munkavállalók száma, a munkaerő értékesebb lett, így a nincstelenek nagyobb jogokat és juttatásokat harcolhattak ki maguknak.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide az egészség világnapja (ápr. 7.) alkalmából jöhetne a fekete halál. Andrew69. 2017. augusztus 1., 16:14 (CEST)
15. hét
április 8. 0.00 és április 11. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 11. 12.00 és április 14. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
16. hét
április 15. 0.00 és április 18. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 18. 12.00 és április 21. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
17. hét
április 22. 0.00 és április 25. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 25. 12.00 és április 28. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
18. hét
április 29. 0.00 és május 2. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 2. 12.00 és május 5. 23.59 között: Nap
A jelölt cikk: Nap (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Nap kiemelt cikkét javaslom a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-18-2 helyre. – *feridiák vita 2018. október 13., 17:24 (CEST)
19. hét
május 6. 0.00 és május 9. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 9. 12.00 és május 12. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
20. hét
május 13. 0.00 és május 16. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 16. 12.00 és május 19. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
21. hét
május 20. 0.00 és május 23. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 23. 12.00 és május 26. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
22. hét
május 27. 0.00 és május 30. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 30. 12.00 és június 2. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
23. hét
június 3. 0.00 és június 6. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 6. 12.00 és június 9. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
24. hét
június 10. 0.00 és június 13. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 13. 12.00 és június 16. 23.59 között: A román nyelv területi változatai
A jelölt cikk: A román nyelv területi változatai (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Román nyelvjárásokA román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek például Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti és Theodor Capidan szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok például George Giuglea, Alexandru Graur, és Ion Coteanu akik külön nyelveknek tekintik őket, értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Tehát az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt román) területi változatait veszik figyelembe.
A nyelvjárások számát érintően is megosztott a nyelvészet vannak, akik szerint a románnak csak két nyelvjárási típusa vagy csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások úgy vélik, hogy három van: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és körös-vidékit. A legtöbb nyelvész mégis úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak még más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek.
A román nyelv írott forrásai 1566-tól kezdve maradtak fenn, főként moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan kiemelkedő román írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide jöhetne a román nyelv területi változatai. Az aktualitás, hogy 130 éve hunyt el Mihai Eminescu, akinek a modern román nyelv kialakulásában elévülhetetlen érdemei vannak. Andrew69. 2017. július 2., 17:43 (CEST)
25. hét
június 17. 0.00 és június 20. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 20. 12.00 és június 23. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
26. hét
június 24. 0.00 és június 27. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 27. 12.00 és június 30. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
27. hét
július 1. 0.00 és július 4. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 4. 12.00 és július 7. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
28. hét
július 8. 0.00 és július 11. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 11. 12.00 és július 14. 23.59 között: Közönséges pörölycápa
A jelölt cikk: Közönséges pörölycápa (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a Kaliforniai-öbölbőlA közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj, amely egyben e porcos halnem típusfaja is.
Az angol nyelvben ezt a cápát sima pörölycápának („smooth hammerhead”) nevezik, mivel más fajoktól ellentétben, a „kalapácsfej” elülső részén nincs semmiféle dudor vagy egyéb kiemelkedés, tehát a felülete sima. Közeli rokonától, a nagy pörölycápától (Sphyrna mokarran) eltérően a közönséges pörölycápa szemeit tartó „kalapácsfej” szélei kissé hátrahajolnak. Más pörölycápáktól eltérően inkább a mérsékelt övi szélességi körökön levő tengervizeket választja élőhelyéül, világszerte megtalálható e szélességi körök környékén. Nyáron a hűvösebb víztömegeket követve a pólusok felé vándorol. Ekkortájt több száz, vagy akár több ezer fős rajokba verődik össze.
A nagy pörölycápa mögött az ötméteres hosszával a második legnagyobb pörölycápafaj. Ragadozó lévén számos élőlény szerepel az étlapján, köztük csontos halak és tengeri gerinctelenek; a nagyobb példányok rájákat és más cápafajokat is zsákmányolnak. Mint minden pörölycápa, ez a faj is elevenszülő, és egy vemhesség alatt 20–40 utódja jöhet a világra. Amint a magyar neve is mutatja, ez a cápafaj közönséges, azaz gyakori, emiatt az elterjedési területén ipari mértékű halászata folyik. Szándékosan és mellékfogásként is belekerülhet a halászhálókba, hiszen akár a többi cápafajt, elsősorban az uszonyaiért halásszák. A jelentős gazdasági érdek abból ered, hogy az ázsiai konyhákban kedvelt fogás a cápauszonyleves.
Mérete és éles fogai miatt veszélyt jelent az ember számára, de csak néhány cápatámadásért felelős. Ennek fő oka, hogy a nembeli társaitól eltérően a hidegebb vizek lakója, ezért kevésbé valószínű, hogy a fürdőzők ezzel a pörölycápafajjal találkozzanak. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ide jöhetne a fehér cápa (Carcharodon carcharias), mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. 2017. július 2., 17:09 (CEST)
Mivel 2017-ben jelölték a cikket, helyette ha nincs más ellenvélemény a közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) jöhetne ide. Andrew69. 2017. augusztus 1., 07:44 (CEST)
29. hét
július 15. 0.00 és július 18. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 18. 12.00 és július 21. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
30. hét
július 22. 0.00 és július 25. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
július 25. 12.00 és július 28. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
31. hét
július 29. 0.00 és augusztus 1. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 1. 12.00 és augusztus 4. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
32. hét
augusztus 5. 0.00 és augusztus 8. 11.59 között: Weimari köztársaság
A jelölt cikk: Weimari köztársaság (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A weimari alkotmány címlapjaA weimari köztársaság (németül: Weimarer Republik) a Német Császárság államrendszerét az első világháború után, az 1918–19-es németországi forradalom során, 1918. november 9-én felváltó köztársasági időszak 1919–1933 közti szakaszának (történészek által utólag adott) elnevezése. Nevét az 1919. augusztus 11-én Weimarban elfogadott polgári demokratikus, parlamenti képviseletet előíró, szövetségi köztársaság alkotmány alapján kapta. A hivatalos államnév továbbra is Német Birodalom (Deutsches Reich) volt.
Az 1919-es januári választások alapján Weimarba összehívott nemzetgyűlés Friedrich Ebertet, a legerősebb párt, a Németország Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Deutschlands – SPD) vezetőjét megválasztotta köztársasági elnöknek, Philipp Scheidemann (SPD) vezetésével koalíciós kormányt alakított, megszövegezte az ún. weimari alkotmányt, melyet 1919. augusztus 11-én fogadtak el. Ez hiányosságai ellenére a korabeli Európa egyik legdemokratikusabb alkotmánya volt, mely széleskörű polgári szabadságjogokat biztosított. A köztársaság stabilizálása éveket vett igénybe. Megdöntésére számos bal- és jobboldali próbálkozás történt, így a Bajor Tanácsköztársaság (1919), a Ruhr-felkelés (1920), a Kapp-puccs (1920) és a müncheni sörpuccs (1923). Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés nagyarányú területvesztéssel és rendkívül súlyos jóvátételi törlesztéssel büntette Németországot. A gazdaság az összeomlás szélén állt, az infláció elszabadult. A német járadékmárka bevezetése és a Dawes-terv rendezte a jóvátétel ügyét és az amerikai hitelek elindították a gazdasági fejlődést, mely néhány év alatt a világ legnagyobb termelékenység-növekedését produkálta. A rapallói egyezmény (1922) a nemzetközi elszigeteltségből való kitörést, a locarnói egyezmény (1925) a határok garantálását jelentette. 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. Az 1925-ben elhunyt Friedrich Ebert köztársasági elnököt Paul von Hindenburg követte.
1928-ban a két legnagyobb szavazóbázissal rendelkező polgári párt, a Német Nemzeti Néppárt (DNVP) és a Centrumpárt vezetésében jobbratolódás következett be. 1929-től, a nagy gazdasági világválság nyomán magasba szökött a munkanélküliség. Megnőtt Adolf Hitler Nemzetiszocialista Német Munkáspártjának (NSDAP) támogatottsága. Az 1932-es választásokon az NSDAP lett a legerősebb párt. A köztársaság kormányzása csak az alkotmány rendkívüli jogköröket biztosító 48. törvénycikkének egyre gyakoribb alkalmazásával volt lehetséges. A hatalmi küzdelmek során 1933. január 30-án Hindenburg elnök Hitlert bízta meg kormányalakítással, aki rövid idő alatt felszámolta a köztársaság demokratikus törvényeit, intézményeit, kiépítette a totális nemzetiszocialista diktatúrát, az úgynevezett Harmadik Birodalmat. A weimari alkotmányt formálisan soha nem vonták vissza, de a nemzetiszocialista többségű törvényhozás már tevékenysége legelején jelentéktelenné tette.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Weimari köztársaságot javaslom 2019-32-1-re, melynek alkotmányát 1919. augusztus 11.-én, 100 éve fogadták el. (Korábbi saját jelölés 2018-45-1 időpontját módosítottam 2019-32-1-re, mert BÁR magát a német köztársaságot 1918. november 9-án kiáltották ki, de a köztársasági (weimari) alkotmányt, Weimarban, 1919. augusztus 11-én fogadták el, ez a nap egy ideig nemzeti ünnep is volt. A 2018-32-1-re vonatkozó javaslatot töröltettem. Akela vita 2018. július 28., 13:02 (CEST)
A cikkajánlót a szócikk bevezetőjéből tömörítettem.@Composer:, kérlek, ellenőrizd, javítsd, ahol szükséges. Akela vita 2018. július 28., 13:19 (CEST)
augusztus 8. 12.00 és augusztus 11. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
33. hét
augusztus 12. 0.00 és augusztus 15. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 15. 12.00 és augusztus 18. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
34. hét
augusztus 19. 0.00 és augusztus 22. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 22. 12.00 és augusztus 25. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
35. hét
augusztus 26. 0.00 és augusztus 29. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
augusztus 29. 12.00 és szeptember 1. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
36. hét
szeptember 2. 0.00 és szeptember 5. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 5. 12.00 és szeptember 8. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
37. hét
szeptember 9. 0.00 és szeptember 12. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 12. 12.00 és szeptember 15. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
38. hét
szeptember 16. 0.00 és szeptember 19. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 19. 12.00 és szeptember 22. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
39. hét
szeptember 23. 0.00 és szeptember 26. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
szeptember 26. 12.00 és szeptember 29. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
40. hét
szeptember 30. 0.00 és október 3. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
október 3. 12.00 és október 6. 23.59 között: Léprigó
A jelölt cikk: Léprigó (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A léprigó (Turdus viscivorus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj, valamint a Turdus madárnem típusfaja.
Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában közönséges és gyakori madár. Előfordulási területének legnagyobb részén állandó, azaz nem vándorforma, azonban a legkeletibb és legészakibb állományai gyakran kisebb csapatokban délebbre költöznek. Nagytestű rigóféle világos szürkésbarna háti résszel, szürkésfehér arccal és torokkal, valamint fekete pettyes világos sárga beggyel és fehéres hasi résszel. A két nembeli madár tollazata közel azonos, továbbá a három alfaja között is csak csekély a különbség. A hím éneke hangos és messze elhallatszó; akár nedves és szeles időjáráskor is hallatja hangját, emiatt az angol nyelvű területeken „stormcock”-nak, azaz viharkakasnak is nevezik.
A kedvelt élőhelyei a nyíltabb erdők, parkok, sövények és mezőgazdasági területek, valamint kertek és temetők. Igen változatos az étrendje; számos gerinctelennel, maggal és erdei gyümölccsel táplálkozik. Kedvenc eledele a fehér fagyöngy (Viscum album), a magyal (Ilex) és a tiszafa termései. Ha alkalma adódik, akkor főleg fagyönggyel táplálkozik; erre a hajlamára utal az angol neve: „Mistle thrush”, és a tudományos fajneve is: viscivorus (fagyöngyevő). Ez az élősködő növény hasznot húz a léprigó táplálkozásából, mivel a madár e növény magvait újabb faágakra juttatja el, ahol a magok az anyanövénytől távol tudnak kicsirázni. Télen a léprigó hevesen védelmezi a területén levő fagyöngy csomókat és magyalfákat, mivel ezek a növények a legkeményebb időjárásban is táplálékként szolgálnak az énekesmadár számára.
Nyitott, csésze alakú fészke a fatörzse mellé vagy egy elágazás közé van építve. A fészket és a fiókákat a két szülő hevesen védelmezi a ragadozókkal szemben; akár az emberre és macskára is rátámadnak. A fészekalj általában 3–5 tojásból áll. A tojásokból 12–15 nap múlva kelnek ki a fiókák; mindkét szülő kotlik, azonban a kotlás nagyobbik részét a tojó vállalja. A fiatal madarak körülbelül 14–16 naposan válnak röpképessé. A felnőtt madarak évente általában két fészekaljat költenek ki és nevelnek fel. A 18. században és a 19. század elején a léprigó elterjedési területe megnőtt, de az utóbbi évtizedekben az állománya kis mértékben csökkenni kezdett, valószínűleg a mezőgazdasági tevékenységek eredményeként. Mivel e rigófaj elterjedési területe hatalmas és példányszáma is jelentős, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti a léprigót.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Október első hétvégéje a madármegfigyelési világnap, valamint október 4, az állatok világnapja, ezért ide jöhetne a léprigó. Andrew69. 2017. augusztus 9., 08:28 (CEST)
