Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  

Cscr-featured.svg

Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül.

A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie.

A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod.


Aktuális cikkajánlók


Tartalomjegyzék

KikerültekMost szerepel a kezdőlaponJelöltek

Archívumok

2006–2007200820092010 első fele2010 második fele2011 első fele2011 második fele2012 első fele2012 második fele2013 első fele2013 második fele2014 első fele2014 második fele

Következő időszakok

2015 első fele

Kiemelés általában

Kiemelt szócikkek

A kiemelés folyamata

Útmutatók a kiemeléshez

Kapcsolódó kategóriák

A jelölés folyamata

Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:

  1. Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2016-35/1” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.)
  2. Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-35-1 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.)
  3. Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re!

A jelölés indoklása

  • Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek.
  • Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra.

Ellenzés és megjegyzések

  • Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak.
  • Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével.
  • Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont.
  • Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai:
  • Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg.
  • Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>.

Kezdőlapra került szócikkek

Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

34. hét

augusztus 22. 0.00 és augusztus 25. 11.59 között: A Szent Korona tudományos kutatásának története

A jelölt cikk: A Szent Korona tudományos kutatásának története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A felső kép Révay Péter koronaőr 1613-ban megjelent könyvének illusztrációját másolja. Az alsó kép a Szent Korona1790-es vizsgálata alapján készült
A felső kép Révay Péter koronaőr 1613-ban megjelent könyvének illusztrációját másolja. Az alsó kép a Szent Korona
1790-es vizsgálata alapján készült

A Szent Korona tudományos kutatásának története több évszázadra tekint vissza. A királyi fejék létrejöttének helyéről, idejéről írásos források nem állnak rendelkezésre, de a középkorban Hartvik püspök legendája alapján természetesnek tartották, hogy ez teljes egészében az a korona, amit István, az első magyar szent király II. Szilveszter pápától kapott. Azok a képi ábrázolások, amelyeken már azonosítható, mind az újkorból származnak. A 17. század óta több tucatnyi magyar és külföldi szakember foglalkozott behatóan a korona szerkezetével, művészettörténeti párhuzamaival, történetével.

A tudományos igényű kutatás a királyi koronán lévő görög feliratok észrevételével és vizsgálatával kezdődött. Azonosították az ábrázolt személyeket, megfogalmazták az első elméleteket e megfigyelések értelmezésére. 1613-ban Révay Péter koronaőr tollából jelent meg az első könyv a koronáról. Révay a korona görög felirataiból a Konstantin nevet is kiolvasta, és ezt úgy magyarázta, hogy a fejék görög munka, amit Nagy Konstantin adományozott I. Szilveszter pápának, késői utódja, II. Szilveszter pápa pedig a pápai kincstárból adta Istvánnak.

1790-ben Weszprémi István megállapította, hogy az alsó koronarészen szereplő, világi személyeket ábrázoló képek görög betűs feliratai VII. (Dukász) Mihály bizánci császárt, I. Géza magyar királyt és Dukász Mihály Konstantin nevű fiát, vagy ugyancsak Konstantin nevű testvérét nevezik meg, akik az első magyar király halála után éltek. Katona István jezsuita történész vetette fel elsőként, hogy a korona két részből állt össze. Elfogadta, hogy az alsó, görög részt Dukász Mihály adományozhatta, de ragaszkodott ahhoz, hogy a felső rész pántjait a Hartvik-legendának és a Szilveszter-bullának megfelelően a pápa küldte I. Istvánnak.

A kiegyezés után minden addiginál alaposabb vizsgálatot végzett a koronán a Magyar Tudományos Akadémia bizottsága. Ennek vezetője, Ipolyi Arnold püspök úgy foglalt állást, hogy a korona felső része lehetett az a fejék, amit Szent István kapott II. Szilveszter pápától, de véleményét többen is támadták.

A második világháború előtt és után, hazai és külföldi vizsgálatok eredményeit 2000-re, az új millenniumra Tóth Endre foglalta össze. A Szent Koronát a jelenleg érvényes, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által is támogatott főáramlati tudományos eredmények szerint valószínűleg III. Béla idején, Magyarországon állították össze két részből. Az alsó rész, az úgynevezett görög korona eredetileg Bizáncból érkezhetett I. Géza király görög felesége számára mint női korona; és ezt a két rész összeállításakor átdolgozták. A felső, latin rész valamilyen módon Szent Istvánhoz köthető elemekből készült. A korona tetején lévő kereszt valószínűleg egy koronázás előtti sérülés miatt ferdült el.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Magyarország himnusza szócikkét javaslom az augusztus 22. és 25. közötti, hétfőtől csütörtök délig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-34-1 helyre. – *feridiák vita 2016. július 28., 15:07 (CEST)

Nem kiemelt. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. július 28., 16:46 (CEST)

Már kiemelt. 2016. augusztus 11-én megkapta a kiemelt státuszt és szócikke élére felkerült a csillag. Köszönet az ehhez hozzájárulásodért. Vállalom a cikkajánló elkészítését. – *feridiák vita 2016. augusztus 11., 18:23 (CEST)

augusztus 25. 12.00 és augusztus 28. 23.59 között: Niccolò Paganini

A jelölt cikk: Niccolò Paganini (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Niccolò Paganini, a virtuóz hegedűs
Niccolò Paganini, a virtuóz hegedűs

Niccolò Paganini (Genova, Genovai Köztársaság, 1782. október 27.Nizza, Szárd Királyság, 1840. május 27.) itáliai hegedűművész, zeneszerző, a 19. század eleji romantika legjelentősebb hegedűvirtuóza. Kilenc éves kora előtt komponálta első szonátáját, 1793-ban már fellépett a nyilvánosság előtt. Megválasztották a luccai hercegi udvar első hegedűsének, és ott Európa legvirtuózabb hegedűsévé képezte magát. Többéves koncertkörútján elkápráztatta hallgatóit; hatalmas vagyont és nemzetközi hírnevet szerzett. A kortársak számára hihetetlennek tűnt ez a hangszeres tudás, ezért nevezték technikáját boszorkányosnak őt magát pedig az ördög hegedűsének. Munkássága hatással volt Brahmsra, Lisztre és Schumannra is. Szerzeményei Liszt zongoravirtuozitásának mintái lettek, Schumann pedig Paganini egyik, Frankfurt am Mainban adott koncertje után döntötte el, hogy nem a jogi pályának, hanem a zenének szenteli életét.

Káprázatos technikájú, a hangszer lehetőségeit korábban nem ismert mértékben kihasználó előadó volt. A legnagyob hatást a szülővárosában is fellépő lengyel hegedűművész, August Duranowski((wd)) virtuóz játéka gyakorolta rá. Jobb felkarját testéhez szorítva, alkarját és csuklóját mozgatva kezelte a vonót, amivel egészen sajátos dinamikát kölcsönzött muzsikájának és hibátlan kettős fogásokat produkált. Gyakorta virtuóz balkezes pizzicatójával lepte meg közönségét vagy azzal, hogy egyetlen húron játszott le egész futamokat. Nemegyszer élt az elhangolás eszközével, azaz egyes speciális hanghatások érdekében elhangolta hegedűjét. Nemcsak az Il Cannone (Ágyú) nevű, 1742-ben készült kedvenc hegedűjén volt virtuóz, de gitáron és Hector Berlioz hatására brácsán is művészi szintre jutott játékával.

Lelkes hangszergyűjtő is volt, kollekciójában több Stradivariusszal. Halála után gyűjteménye a Smithsonian Intézet tulajdonába került. Briliáns kompozíciói mindmáig a hegedűművészek állandó műsorszámai. 1954 óta Genovában Concorso internazionale di Violino Niccolò Paganini néven évente versenyt rendeznek emlékére. 1978-ban a szovjet csillagász Nyikoláj Sztyepanovics Csernyik egy kisbolygót nevezett el róla: 2859 Paganini.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Niccolò Paganini szócikkét javaslom. Egyben javaslom, hogy a most folyó negyedév még üres helyeire legalább provizórikusan tegyünk jelöléseket és ha a kiemelési eljárásban olyan szócikkek kapják meg a kiemelt státuszt, amelyek azonnal a kezdőlapra kívánkoznak, ezeket a provizórikusra cserélhetjük. - *feridiák vita 2016. augusztus 11., 18:39 (CEST)

A szócikkajánlót elkészítettem, és kérem @Pásztörperc: wikitársunkat a véglegesítéséhez szükséges műveletek elvégzésére, melyet előre köszönök: – *feridiák vita 2016. augusztus 21., 13:35 (CEST)

Aktuális

35. hét

augusztus 29. 0.00 és szeptember 1. 11.59 között: Második világháború

A jelölt cikk: Második világháború (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Második világháborús montázs(magyarázata a szócikkben)
Második világháborús montázs
(magyarázata a szócikkben)

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb fegyveres konfliktusa volt. A legelterjedtebb álláspont szerint 1939. szeptember 1-én kezdődött, amikor a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot. Egyesek 1937. július 7-t, a második kínai–japán háború kitörését tekintik kezdetének, a többség szerint azonban ez még csak helyi jellegű, a világháború szoros előzményének tekinthető katonai konfliktus volt. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, Ázsiában szeptember 2-án, Japán kapitulációjával fejeződött be.

A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben; kitöréséhez nagyban hozzájárultat az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (versailles-i békeszerződés; trianoni békeszerződés; saint-germaini békeszerződés; sèvres-i békeszerződés).

Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek, majd 1942-ben a keleti, a csendes-óceáni és az afrikai fronton is a szövetségesek törtek előre; végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen közel hetven nemzet vett részt a harcokban. Több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is.

A világháborút végigkísérte, hogy mindkét tömb rengeteg erőszakos cselekményt követett el a civil lakosok és a hadifoglyok ellen. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a lakosságot; ezen akciók közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek sokszor rengeteg civil áldozattal jár terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen — ilyen volt Drezda, Hamburg és Tokió bombázása. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, több tízezer embert pusztítva el. A világháború több módszeres népirtása közül az áldozatok számával és az elkövetés módszerével is „kiemelkedik” a több millió zsidót elpusztító holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perben, a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnössé nyilvánítottak német és japán vezetőket.

A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelországot német területekkel kárpótolták, és ezzel nyugatabbra tolták határait. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború kezdődött el. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek második harmincéves háborúnak nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Második világháború szócikket javaslom a második világháború kitörésének napjára időzítve. - *feridiák vita 2015. november 12., 08:09 (CET)

Jelöltek

szeptember 1. 12.00 és szeptember 4. 23.59 között: Buda visszafoglalása

A jelölt cikk: Buda visszafoglalása (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

„Budavár visszavétele 1686-ban”(Benczúr Gyula festménye)
„Budavár visszavétele 1686-ban”
(Benczúr Gyula festménye)
Ismeretlen német festő műveBuda osromáról és bevételéről
Ismeretlen német festő műve
Buda osromáról és bevételéről

Európa megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy Buda visszafoglalása a töröktől 1686. szeptember 2-án megtörtént. A régóta várt esemény Buda török kézre kerülése után 145 évvel és négy nappal valósulhatott csak meg. Ezt megelőzően összesen öt alkalommal, legutóbb 1684-ben tettek sikertelen kísérletet a magyar főváros visszafoglalására. A török hadsereg megpróbálta 1683-ban Bécs városát elfoglalni, emiatt Európának kétsége sem lehetett, hogy az Oszmán Birodalom végső célja az egész kontinens meghódítása. A történelmi veszélyt a pápa érezte talán leginkább, és felismerve az összefogás jelentőségét, létrehozta a Szent Ligát, amely egy többnemzetiségű ostromló keresztény zsoldos sereggé vált. Magyar hadseregről nem lehetett beszélni, nyilvánvaló volt, hogy a magyarság sem visszaszerezni, sem megvédeni nem tudja országának közepét. Buda jól kiépített vár, melyet a török várvédők újabb és újabb erősségekkel falakkal, bástyákkal bővítettek ki, és kijavították a két évvel korábbi sikertelen ostrom omladékait. A védők tudták, hogy stratégiai szempontból Buda a még meg nem hódított Észak-Magyarország kulcsa, és jelentőségét fokozza, hogy Bécshez is viszonylag közel fekszik. Az ostromlottak nagy elszántsággal álltak ellen az ostromlók rohamainak, a török parancsnokok a végsőkig kitartottak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Buda visszafoglalása cikket, annak szeptember 2-i 330. évfordulója alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. augusztus 12., 11:42 (CEST)

36. hét

szeptember 5. 0.00 és szeptember 8. 11.59 között: Robert William Seton-Watson

A jelölt cikk: Robert William Seton-Watson (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Robert William Seton-Watson (London, 1879. augusztus 20.Skye, 1951. július 25.) skót származású brit publicista, történész, politikai aktivista. Korai írásaiban a Scotus Viator (vándorló skót) álnevet használta. Ifjúkori ideáljai még a magyarok voltak, de aztán egyre jobban a szlovákokhoz kötődött. Történész tevékenysége vitatott, de kétségtelen, hogy jelentős történelmi kutatásokat folytatott és forrásértékű munkákat publikált a szlovák, a délszláv és a román történelemről.

1905 őszén Bécsbe utazott, hogy tanulmányozza a Habsburgok történetét. Ekkor még „a magyarok nagy barátjának” vallotta magát, de három év múlva, 1908 decemberében megjelent könyve, a Faji problémák Magyarországon (Racial Problems in Hungary) egyértelművé tette álláspontjának fordulatát. Íróként gondolatait saját, New Europe (Új Európa) című hetilapjában propagálta. Kelet-Közép-Európa etnikai elvű átrendezésének vízióját 1918–19-ben mutatta be — a központi hatalmak veresége után a a győztesek ezt kisebb módosításokkal a gyakorlatba is átültették.

A 20. század elején még sokan az Osztrák–Magyar Monarchia és Délkelet-Európa egyik legelismertebb nemzetközi szakértőjének gondolták. Írói és szervezőtevékenységének, valamint több politikus támogatásának következtében a trianoni békeszerződés egyik legjelentősebb előkészítője lehetett, majd később a határrevíziók ellenére is szívósan védelmezte az ott lefektetett elveket. A magyarok a történelmi Magyarország sírásójának kiáltották ki, és javarészt a felháborodás és a harag hangján írtak róla. A kisantant országai viszont dicsőítették: díszdoktori címeket adományoztak neki, királyok és elnökök hívták meg, emléktáblákat avattak és a szlovákok még szobrot is állítottak tiszteletére.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Robert William Seton-Watson szócikkét javaslom provizórikusan a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-36-1 helyre. Idei évfordulós: 1951. július 25-én hunyt el. Születésnapja augusztus 20. Ezért javaslom az augusztus 20-hoz legközelebbi még szabad helyre. – *feridiák vita 2016. augusztus 15., 08:45 (CEST)

szeptember 8. 12.00 és szeptember 11. 23.59 között: Magyarország himnusza

A jelölt cikk: Magyarország himnusza (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Magyarország himnusza kiemelt státuszú szócikkét javaslom a szeptember 8. és 11. közötti időszak Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-36-2 helyre. Eredetileg a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-34-1 sablonba jelöltem, közvetlenül Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-33-2 helyre jelölt I. István magyar király augusztus 20-i egyházi és nemzeti ünnepünk szócikke után, mely ünnepen Himnuszunk is elhangzik, miként olimpiai bajnokainknak köszönhetően a most folyó riói olimpián is rendre elhangzott/elhangzik minden aranyérmes teljesítmény után.

Az egyik helyre Akela a Szalánkeméni csata, a másikra Rlevente A Szent Korona tudományos kutatásának története szócikkével tett alternatív javaslatot. A kompromisszumos megoldásért a Magyarország himnusza szócikket áthoztam ide, nemzeti imádságunk történetének egyik jeles eseménye: kinyomtatott formában való szeptember 11-i legelső megjelenése napját magába foglaló időszakra, Szent István király szócikkét pedig a karácsonyi ünnepkörben a koronázásának ünnepét magába foglaló időszakra. – *feridiák vita 2016. augusztus 16., 18:06 (CEST)

37. hét

szeptember 12. 0.00 és szeptember 15. 11.59 között: Brandenburg

A jelölt cikk: Brandenburg (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Brandenburg zászlaja
Brandenburg zászlaja
Brandenburg és BerlinNémetországban
Brandenburg és Berlin
Németországban

Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén. Keletről Lengyelország, délről Szászország, nyugatról Közép-Szászország, északról pedig Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományok fogják körbe. Brandenburg közepén található az attól közigazgatásilag elválasztott Berlin. A tartomány fővárosa Potsdam.

Brandenburg 29 476 km2-es területével a legnagyobb az ún. új tartományok között. Legnagyobb észak-déli kiterjedése 291, legnagyobb kelet-nyugati kiterjedése 244 km. A tartományt négy nagy DK-ÉNY irányú ősfolyamvölgy (északról dél felé sorrendben: eberswaldi, berlini, baruthi és lausitzi) és a közöttük elhelyezkedő magasabb térszínek tagolják. A tartomány három nagy történelmi tájegységre tagozódik. A Berlin környéki központi területtől (Mark Brandenburg) délkeletre található Niederlausitz és a Berlintől délnyugatra fekvő Fläming válik el élesebben. Északnyugatra a Havel-vidék, északkeletre pedig az Oderbruch tartozik a tartományhoz. A tartomány szinte teljes egészében alföld, legmagasabb pontja a szász határvidéken fekvő Gröden területén emelkedik. A Heidehöhe (magyarul kb. „Pusztamagas”) 201,4 méter magas.

Brandenburgot valószínűleg 1157-ben alapították, miután a sváb-frank fejedelmi családból származó I. (Medve) Albert meghódította és a Német-római Birodalom részévé tette a területet. 1415 és 1918 között a Hohenzollern-dinasztia uralkodott és az általuk megerősített Poroszország központjává tették a tartományt. A Berlin körüli elővárosi gyűrű a német fővárossal együtt alkotja a Berlin-Brandenburg városrégiót. Brandenburg infrastruktúrája sugaras szerkezetű, az ország fővárosa köré szerveződik. A berlini elővárosi zónán kívül fekvő nagyobb városok Brandenburg és Frankfurt, illetve Cottbus.

A második világháború után Németország szovjet megszállási övezetébe került és az 1949-ben megalapított NDK része lett. 1952-ben Brandenburgot feloszlatták és több megyét alapítottak területén. A német egység helyreállításával Brandenburg tartományt újraszervezték és benne a fallal kettészakított szövetségi fővárost, Berlint újraegyesítették.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Brandenburg szócikkét javaslom és jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-37-1 helyre. Brandenburg Németország egyik szövetségi tartománya melynek tartományi fővárosa Potsdam. Ezen tartomány központjában található az attól közigazgatásilag elválasztott szövetségi főváros, Berlin is. Ezen igen fontos Brandenburg szócikke bár már 2007-ben megkapta a kiemelt státuszt, ennek ellenére a Kezdőlapon még nem volt. Így jelölése régi adósságot törleszt. Időzítése pedig előretekint és előremutat A német egység napja felé. - *feridiák vita 2016. augusztus 16., 18:42 (CEST)

szeptember 15. 12.00 és szeptember 18. 23.59 között: Ali kalifa

A jelölt cikk: Ali kalifa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Alī ibn Abī Tālib, az iszlámidőszámítás kezdeményezője
Alī ibn Abī Tālib, az iszlám
időszámítás kezdeményezője
A nedzsefi Ali imám mecset,Alī ibn Abī Tālib sírhelye
A nedzsefi Ali imám mecset,
Alī ibn Abī Tālib sírhelye

Alī ibn Abī Tālib (Mekka, 599. március 17./július 29.Kúfa (wd), 661. január 24.) volt az iszlám negyedik, a „helyesen vezetettek” közé tartozó kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig). Mohamed próféta egyik unokatestvéreként és vejeként, illetve a legelső muszlimok egyikeként a társak (szahába) közé tartozott. Szerepe az iszlám síita irányzatában alapvető, melyben őt tekintik az első és egyetlen jogos kalifának, illetve az első imámnak. A siiták szemében Ali kalifa szerepe majdhogynem felér Mohamedével, nem csak abban az értelemben, hogy helyesen vezette a közösséget az iszlám törvény (saría) szellemében, hanem úgy is, mint aki értelmezte annak ezoterikus jelentését is. Történelmi szempontból Mohamed után az iszlám legmeghatározóbb alakja.

Ali személyének megítélése már a kortársak részéről is megosztott volt, és szerepét, egyéniségét a szunnita és síita nézőpont eltérően értékeli. Bár Alit a szunniták körében is rendkívüli tisztelet övezi, a síitákkal ellentétben nem ismerik el Mohamed utódjául, mivel nézetük szerint a próféta halála előtt erről nem rendelkezett. Kalifasága alatt zajlott az első muszlim polgárháború (első fitna), amelynek során Ali hívei közül, de vele szakítva létrejött az első muszlim szekta, a háridzsiták („kivonulók”). Bár a szunnita és síita irányzat tényleges elkülönülését nem Ali kalifaságától számítják, ahhoz, hogy az iszlámon belül elinduljon a szekták kialakulása, Ali politikai szerepe, döntései teremtették meg az alkalmat. Halála is a pártviszályok és a vallási fanatizmus következménye. 661. január 24-én a kúfai mecsetben koránolvasás közben meggyilkolták. Nedzsefben temették el. A nedzsefi Ali imám mecset akkor lett – és maradt a mai napig – a síiták egyik legszentebb helye, egyik legjelentősebb szellemi központja és zarándokhelye.

Ali rövid beszédei közül számos az általános iszlám kultúra részévé vált, ezek napjainkban is jelen vannak a mindennapi életben mint közmondások, aforizmák. A 10. században összegyűjtött prédikációi, levelei, szólásai (Nahdzs al-Balága , „Az ékesszólás ösvénye”) az egyik legszélesebb körben olvasott és legnagyobb hatású könyv az iszlám világban. Mohamed próféta halála után Ali kalifa kezdeményezésére lett a Hidzsra az iszlám időszámítás kezdete.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ali kalifa kiemelt szócikkét javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-37-2 sablonba. Ez a szócikk 2010. július 26. és 2010. július 29. között szerepelt a kezdőlapon, tehát letelt a több mint öt év, és többszörösen aktuális. – *feridiák vita 2016. augusztus 16., 16:00 (CEST)

38. hét

szeptember 19. 0.00 és szeptember 22. 11.59 között: Kőszeg

A jelölt cikk: Kőszeg (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Kőszeg (németül: Güns, horvátul Kiseg, vendül: Küseg, szlovákul: Kysak) város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében, a Kőszegi járás központja. Városrésze: Kőszegfalva. A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, a horvátok a török támadása után. Több testvérvárosa van, és a Douzelage szervezetnek is tagja. Kőszegen egyetem működik. A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg. Okmány először 1279-ben említi, a „Szőlő Jövésnek Könyvét” 1740-től vezetik. Itt mérték Magyarországon a legnagyobb hóvastagságot (151 cm) és a legtöbb éves csapadékot (1510 mm).

Sokszor jelentős szerepet játszott Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi város címet kapott, és ezt 1648-ban szabad királyi város ranggal erősítették meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte a várat a törököktől, akik így nem próbálkoztak meg Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalásával. A sikeres helytállása először a hírnevet hozta meg, majd a gazdaság felvirágzását is. Mivel ezután a hadjáratok már elkerülték, országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa maradt. A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki. 2009-ben a „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet számos látnivalót kínál a természet szerelmeseinek.

A városhoz kötődő hírességek közül említendő még Ottlik Géza író, az Iskola a határon szerzője, Chernel István ornitológus, a síelés hazai úttörője, valamint Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja.



Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Kunhalom szócikket fontossága okán javaslom, és mivel kerek 10 éve, 2006. szeptember 20-án kapta meg a kiemelt státuszt, ezért az ezen napot is magába foglaló szeptember 19-21 közötti 2016-38-1 hételeje helyre. - *feridiák vita 2016. január 3., 15:15 (CET)

A képes cikkajánló elkészítve. - *feridiák vita 2016. január 3., 15:17 (CET)

@Hkoala, meg tudod mondani, hogy annak idején mikor került Kezdőlapra? Ebből számomra nem derült ki, és szeretném ide beírni a konkrét dátumot. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 4., 13:14 (CET)

Nem emlékszem, hogy akkoriban milyen technikával működött a kezdőlap; talán Orsi vagy aki részt vett az átalakításban, meg tudja mondani. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2016. január 4., 20:04 (CET)

@Hkoala: + @Rlevente:

Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2006–2007 > Adapa ajánlotta 2007. január 29-én. > Kikerült: 2007-ben 6. hét (február 5–11.) • Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Kunhalom. > Majd 2015. június 2-án Hkoala javasolta, hogy rég volt. Itt vettem át a stafétát és adom Rleventének tovább - *feridiák vita 2016. január 5., 00:18 (CET)
Köszönöm, beírtam. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 5., 09:05 (CET)
Kösz a konkrét beírást és általában a sikeres együttműködést. - *feridiák vita 2016. január 5., 19:00 (CET)

Január 25-én @Szajci: felülvizsgálatra javasolta. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 28., 09:19 (CET)

A Kunhalom cikk a kiemelt státuszt elvesztette. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 1., 11:21 (CET)


Kőszeg szócikkét javaslom a felszabadult helyre. - *feridiák vita 2016. augusztus 11., 18:18 (CEST)

szeptember 22. 12.00 és szeptember 25. 23.59 között: Jávai orrszarvú

A jelölt cikk: Jávai orrszarvú (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A londoni állatkertben, 1874–1885 között fogvatartott jávai orrszarvú tehén
A londoni állatkertben, 1874–1885 között fogvatartott jávai orrszarvú tehén

A jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) az emlősök (Mammalia) közül a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe sorolt orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjának faja, a ma élő öt orrszarvúfaj egyike. Legközelebbi rokona az indiai orrszarvú, de mérete (3,1–3,2 m hosszú, 1,4–1,7 méter magas) közelebb áll a keskenyszájú orrszarvúéhoz (Diceros bicornis). A többi orrszarvúfajtól eltérően csak a kifejlett hímeknek van tülke, az is jóval kisebb, legfeljebb 25 cm-es.

A három ázsiai orrszarvúfaj közül egykor a jávai volt a legelterjedtebb: nemcsak Jáva és Szumátra szigetén élt, de Délkelet-Ázsiában, Indiában és Kínában is. Mára annyira megritkult, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajjá minősítette: vadon nagyon kevés példánya él, állatkertekben egyáltalán nincs. A nagytestű emlősök közül a jávai orrszarvú az egyik legritkább: az Indonéziához tartozó Jáva nyugati végén az Ujung Kulon Nemzeti Parkban kevesebb mint negyven él. Nemrég még volt egy másik állománya is a vietnami Cát Tiên Nemzeti Parkban, ez azonban 2011-re bizonyítottan kipusztult. Ennek fő oka az orvvadászat, mivel az orrszarvú tülkét a hagyományos kínai orvoslás nagyra értékeli. A feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök 50 000-65 000 amerikai dollárt ér.

Amikor az európaiak gyarmatosítani kezdték a térséget, a jávai orrszarvú kedvelt vadásztrófeává vált. Egyedszámának drasztikus csökkenéséhez élőhelyének elvesztése mellett hozzájárultak a délkelet-ázsiai háborúk (például a vietnami háború), visszaszaporodását pedig megakadályozta a folyamatos zavarás. Utolsó vadon élő és védett populációja az Ujung Kulon Nemzeti Parkban sincs teljes biztonságban, mivel továbbra is veszélyeztetik az orvvadászok, a betegségek és a kis genetikai változatosság miatt a beltenyészet.

Vadon körülbelül 30–45 évet élhet; természetes élőhelyei a síkvidéki esőerdők, a nedves láprétek és az ártéri területek. A hímek a párzási időszak kivételével magányosan járnak, a borjakat eleinte anyjuk neveli. Kisebb csoportjaik leginkább dagonyázó pocsolyáknál vagy ásványi sók lelőhelyeinél gyűlhetnek össze. A kifejlett jávai orrszarvúnak az emberen kívül természetes ellensége nincs. Az embert általában kerüli, de ha veszélyben érzi magát, támadhat. Az öt orrszarvúfaj közül a jávait ismerjük a legkevésbé. A kutatók és a természetvédők ritkán tanulmányozzák közvetlenül — egyrészt mert nagyon ritka, másrészt hogy ezzel ne rontsák tovább életkörülményeit. Viselkedésüket és egészségi állapotukat főleg kihelyezett kamerákkal és ürülékük vizsgálatával mérik fel.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide orrszarvút javaslok, hasonlóan 2015-höz, mert szeptember 22. az orrszarvúak világnapja. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 3., 16:27 (CEST)

A szokásoshoz képest kicsit hosszúnak tűnik ez a cikkajánló. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 17., 13:13 (CET)

Lehet igazad van. Megkérem Pásztörperc szerkesztőtársunkat, hogy segítsen tömöríteni. Andrew69. Blue a v.svg 2016. március 17., 18:29 (CET)

Az utolsó 3 mondatot pl. simán törölhetnénk. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 17., 18:37 (CET)

Elég ennyi? Ha nem, a két utolsó mondat tényleg simán törölhető:

P/c vita 2016. március 18., 13:29 (CET)

Köszön szépen és kivettem a két utolsó mondatot. Andrew69. Blue a v.svg 2016. március 18., 13:55 (CET)

39. hét

szeptember 26. 0.00 és szeptember 29. 11.59 között: Mocsáry Lajos

A jelölt cikk: Mocsáry Lajos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Karánsebesi képviselőként1888-ban
Karánsebesi képviselőként
1888-ban

Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26.Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.

A kiegyezést, a „deáki reáluniót” nem tartotta jó megoldásnak. Évtizedeken át szorgalmazta a közös minisztériumok és a delegációk eltörlését. Már az 1850-es évek közepén figyelmeztette kortársait a nemzetiségi kérdés fontosságára. Az 1868-as nemzetiségi törvénnyel kezdetben nem értett egyet, ám az általa sovinisztának nevezett irányzat megerősödésével végül ennek következetes végrehajtását kérte számon a mindenkori kormányokon.

Röpiratok sorában fejtette ki meggyőződését, hogy az erőltetett magyarosítás és az igazságtalan választási rendszer nyomán állandósult és helytelenül kezelt konfliktusok katasztrófához fognak vezetni. Ellenfelei többször hazaárulással vádolták meg, széles körben a romános Mocsáriulu gúnynévvel illették. A nemzetiségi sajtó gyakran fehér hollóként, Kasszandraként említette.

1874-től tíz évig vezette elnökként a Függetlenségi Pártot. Nemzetiségpolitikai elképzelései fokozatosan eltávolították tőle saját szövetségeseit is. Politikai pályafutását a Román Nemzeti Párt képviselőjeként fejezte be. 1892-től andornaki birtokán élt. Röpirataiban, cikkeiben továbbra is bírálta a „közösügyi rendszer” visszásságait. Utolsó éveiben a polgári radikálisokhoz közeledett. Időben tett és ismételt figyelmeztetései Kasszandra jóslatnak bizonyultak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Idegenforgalmi világnap szeptember 27. és így az ország egyik fontos része a Zalai-dombság jó választásnak tűnik ide. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 22., 09:39 (CEST)


„Ezt a szócikket jelölték kiemelt szócikk státusz felülvizsgálatára, mert jelölője szerint már nem üti meg a mércét a stílusa, szövege vagy teljessége. Ide kattintva leírhatod a véleményedet!” – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. november 13., 08:18 (CET)

Elvesztette a csillagot. --Tacsipacsi vita 2015. december 15., 20:06 (CET)
Töröltem az ajánlót. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. január 8., 15:45 (CET)


Az így felszabadult helyre Grandpierre K. Endre szócikkét javaslom-jelölöm, aki a kiemelt státuszt megkapta 2016 augusztus 4-én, született 1916. október 6-án, tehát 2016. október 6-án lesz születésének a 100. évfordulója. Tehát éppen ide illik. – *feridiák vita 2016. augusztus 10., 10:29 (CEST)

Akkor már inkább október 6-ra tegyük, amit @Andrew69. is támogatott a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-40-1 lapon. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. augusztus 10., 10:55 (CEST)

Megtörtént, @Andrew69.: megtette. Az így felszabaduló helyre Mocsáry Lajos 1826. október 26-án született és 1916-ban elhunyt magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja szócikkét javaslom, és mivel 2011-ben születése évfordulóján már volt kezdőlapos, kész a szócikkajánlója is, van mit frissítenünk. – *feridiák vita 2016. augusztus 24., 21:00 (CEST)

szeptember 29. 12.00 és október 2. 23.59 között: Sárga Császár

A jelölt cikk: Sárga Császár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Sárga császár ábrázolás
Sárga császár ábrázolás

A Sárga Császár (egyszerűsített kínai: 黄帝; hagyományos kínai: 黃帝; pinjin hangsúlyjelekkel: Huángdì) az ókori kínai mitológia egyik legjelentősebb uralkodója és kultúrhérosza. Nem zárható ki, hogy alakját egy késő neolit kori törzsfő inspirálhatta. A hagyományos kronológia szerint i. e. 2697-től i. e. 2597-ig vagy i. e. 2698-tól i. e. 2598-ig uralkodott.

Alakja különösen a Hadakozó fejedelemségek és a korai Han-dinasztia idején vált kiemelkedővé, amikor is a központosított állam egyik korai megteremtőjének, valamint az ezoterikus művészetek pártfogójának tekintették. A hagyomány számos, a civilizáció megteremtéséhez nélkülözhetetlen találmányt, újítást, sőt írásművet is neki tulajdonít. Ma általánosan a kínai civilizáció létrehozójának és a kínai nép ősének tekintik.

A kínai történelem egyes kutatói megkérdőjelezik valós történelmi szerepét. Feltételezik, hogy egyfajta isten lehetett, akit a Hadakozó fejedelemségek idején élt írástudók keltettek életre.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Október 1-től kezdve 3 napos nemzeti ünnep Kínában a népköztársaság 1949-es kikiáltásának évfordulója. Emiatt ide kínai témájú cikket javaslok és ezért tettem javaslatot a Sárga Császárra. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 22., 09:33 (CEST)

40. hét

október 3. 0.00 és október 6. 11.59 között: Grandpierre K. Endre

A jelölt cikk: Grandpierre K. Endre (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

1966-ban készült portréképe
1966-ban készült portréképe

Grandpierre K. Endre (anyakönyvi nevén Kolozsvári Grandpierre Endre) (Hódság, 1916. október 6.Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató. Nemesi származású ősei Franciaországból elűzött hugenották voltak. Fiai Grandpierre Attila csillagász, író, költő, a fizikai tudományok kandidátusa, zenész, valamint Grandpierre Károly festőművész.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem szakon végzett. Aktívan sportolt, futásban ifjúsági országos bajnok volt. Fiatal korában inkább költőként vált ismertté. A Fogadalom című versét az 1956-os forradalom során beolvasták a rádióban, míg a Magamról című költeménye az angol BBC rádió adásában szerepelt. Történészként a magyar történelem azon oldalát kutatta, amivel nem igazán foglalkoztak kortársai, például a „Fekete hóesés” című művében arról írt, hogy Zrínyi Miklóst 1664-ben nem vadkan, hanem egy merénylő sebezhette halálra. A magyarságkutatás témájában publikált munkáit a fősodorbeli magyar történettudomány képviselői nem fogadták el. A „nemzeti ősvallás” alapjainak lerakására irányuló erőfeszítései gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak.

Történészi munkásságának eredménye, hogy közvetlenül László Gyula 1978-as „kettős honfoglalás” elmélete után 1979-ben tette közzé a Tárih-i-Üngürüsz ismertetését. Az ősgesztát az 1860-as években Vámbéry Ármin és Budenz József is ismertette és az 1960-as években Törökországban török nyelven Hazai György több írást is publikált a műről. Grandpierre K. Endre érdeme, hogy a krónika magyar nyelven is elérhetővé vált, hiszen ő küzdötte ki ezt a minisztériummal folytatott levelezésével (A Művelődésügyi Minisztériummal az ősgeszta megjelentetése érdekében (60483/80-as ügyiratszám) )és nagy hatású tanulmányával. Az 1970-es években felhívta a figyelmet arra is, hogy a közismerttől egészen eltérő csodaszarvas-történet található a krónikában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Október 4. az állatok világnapja. Ide az óriásvidrát javaslom. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 21., 18:46 (CEST)

Amennyiben megkapja a kiemelést lecserélem majd és javaslom Grandpierre K. Endre cikkét megjelentetni születésének századik évfordulója előtt tisztelegve. Az óriásvidra meg egy évvel később 2017-ben is megjelenhet. Andrew69. Blue a v.svg 2016. július 30., 14:15 (CEST)
Andrew69.: Egyetértésemet és támogatásomat adom. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. augusztus 15., 15:35 (CEST)
Lecseréltem. Andrew69. Blue a v.svg 2016. augusztus 18., 16:38 (CEST)

október 6. 12.00 és október 9. 23.59 között: Lepantói csata

A jelölt cikk: Lepantói csata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A lepantói csatát 1571. október 7-én vívta az egyesült keresztény flotta az Oszmán Birodalom hajóhadával a Jón-tengeren, a mai Görögországhoz tartozó Patraszi-öbölben. A megerősített tengerparti kikötő, Lepanto amelyről az ütközet a nevét kapta, az összecsapás helyszínétől jó pár tengeri mérföldre nyugatra van. Az ütközetben nagyjából 600 hajó vett részt, a Földközi-tenger összes gályájának hetven százaléka, valamint 140 ezer ember – katonák, tengerészek, szabad vagy rabszolga evezősök.

Az 1568-ban kötött drinápolyi béke megkötése után II. Szelim szultán úgy döntött, hogy a Földközi-tengeren folytatja a hódítást. A muzulmánok elleni egységes fellépés legerőteljesebb híve V. Piusz pápa volt, aki 1566 óta ösztökélte a keresztény hatalmakat, hogy indítsanak új keresztes hadjáratot az Oszmán Birodalom ellen. Az ellentétes érdekeik miatt egymásra gyanakvó Spanyolország és Velencei Köztársaság csak 1570-ben szövetkezett, miután a törökök elfoglalták a velenceiek termékeny birtokát, Ciprust. 1571. május 25-én született meg a Szent Liga. A megállapodásban Velence, Spanyolország és a pápai állam vállalta, hogy közös katonai erővel hadjáratot indít a török ellen.

A keresztény hajóhad 1571 nyarán gyűlt össze a Messinai-öbölben. A több mint kétszáz gályát Velence, a pápai állam, a spanyol király, a Genovai Köztársaság, a Savoyai Hercegség, a toszkánai Szent István Lovagrend, valamint a máltai lovagrend szerelte fel. A flotta októberben érte el a görög partokat, ahol II. Szelim mintegy háromszáz hajója állomásozott.

A két hajóhad négy-négy egységből állt fel: főerőből, két szárnyból és tartalékból. A törököknek több hajója és embere volt, viszont a keresztények tüzérsége jóval erősebb volt. Ali pasa ezért kevés hajót hagyott a tartalékban, inkább a centrumot erősítette meg. A törökök a csata elején eredményeket értek el a Csuluk Mehmed vezette jobbszárnyukon, de végül vereséget szenvedtek. Balszárnyukon Uluç Ali pasa egy átkaroló hadművelettel szétzilálta Giovanni Andrea Doria egységét és betört a keresztény hajók közé. Súlyos veszteségeket okozott a máltai, szicíliai és velencei gályáknak, de végül menekülnie kellett a keresztény erősítés elől. Az ütközet a főerők között dőlt el, ahol összecsapott a két zászlóshajó, a La Real és a Szultána. A keresztényeknek sikerült visszaverniük a törökök támadását, és elfoglalták Ali pasa hajóját. Ez zűrzavart váltott ki a törökök között, sokan menekülni kezdtek. Az ütközetben a keresztények közül nagyjából nyolcezren vesztették életüket; az elesett törökök számát húszezerre becsülik. Bár a török flotta megsemmisült, Ciprus nem került vissza velencei fennhatóság alá. A Szent Liga hamarosan felbomlott, de az Oszmán Birodalom soha nem nyerte vissza egykori tengeri erejét. A csata egyben a kézi erővel hajtott hajók utolsó nagy ütközete lett, a gályák helyét ezután átvették a vitorlások.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen helyre az 1571. október 7-én lezajlott Lepantói csata szócikkét javaslom, amely 2016. június 23-án megkapta a kiemelt státuszt, és egyben ez lett az első ezer kiemelt szócikkből az utolsó száz visszaszámlálásában a 908.*feridiák vita 2016. június 26., 12:42 (CEST)

41. hét

október 10. 0.00 és október 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre a helyre Csontváry Kosztka Tivadar szócikkét javaslom. – Witéz vita 2016. augusztus 31., 11:16 (CEST)

október 13. 12.00 és október 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

42. hét

október 17. 0.00 és október 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 20. 12.00 és október 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide a kétszeresen évfordulós Zavargások az 1956-os forradalom 50. évfordulóján cikket szeretném betenni. Addig kiemelésre viszem. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. március 17., 13:39 (CET)

43. hét

október 24. 0.00 és október 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 27. 12.00 és október 30. 23.59 között: Diplodocus

A jelölt cikk: Diplodocus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Diplodocus carnegii rekonstrukciója
A Diplodocus carnegii rekonstrukciója

A Diplodocus, (nevének jelentése: „dupla gerenda”) a diplodocoidea sauropoda dinoszauruszok egyik neme, melynek legelső fosszíliáját Samuel Wendell Williston fedezte fel 1877-ben. A nem nevét Othniel Charles Marsh alkotta meg 1878-ban az állat jellegzetes csontjai alapján, melyeket kezdetben egyedinek hittek, ám később a Diplodocidae család más tagjainál és egyéb sauropodáknál, például a Mamenchisaurusnál is rájuk találtak.

A Diplodocus a mai Észak-Amerika nyugati részén élt a késő jura időszakban. Maradványai a gyakoribb dinoszaurusz fosszíliák közé tartoznak a Morrison-formáció felső részén, ami a kimmeridge-itithon korszakok idején, mintegy 150–147 millió évvel ezelőtt lerakódott sekély tengeri és ártéri (alluviális) üledékből áll. A Morrison-formáció egy olyan környezet és időszak nyomait őrizte meg, amit a Camarasaurushoz, a Barosaurushoz, az Apatosaurushoz és a Brachiosaurushoz hasonló óriás sauropoda dinoszauruszok uraltak.

A Diplodocus, klasszikus dinoszaurusz formája, hosszú nyaka és farka, valamint erős lábai miatt a legkönnyebben azonosítható dinoszauruszok közé tartozik. Éveken át a leghosszabb ismert dinoszaurusznak számított. Nagy mérete elrettenthette az olyan ragadozókat, mint az Allosaurus és a Ceratosaurus, melyek maradványait ugyanazokban a rétegekben találták meg, ami azt jelzi, hogy együtt éltek a Diplodocusszal. Hosszú farkát akár nagy ragadozók ellen is bevethette, egy csapása még a támadó halálát is okozhatta. Emiatt nevezik öreg ostor farkúnak is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Othniel Charles Marsh születése 1831. október 29 előtt tisztelegve javaslom a Diplodocus cikket a kezdőlapra. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 2., 12:22 (CET)

44. hét

október 31. 0.00 és november 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 3. 12.00 és november 6. 23.59 között: Roy Keane

A jelölt cikk: Roy Keane (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Roy Keane 2014-ben
Roy Keane 2014-ben


Roy Keane, teljes nevén Roy Maurice Keane (Cork, 1971. augusztus 10. –) korábbi ír labdarúgó, edző.

Karrierjét 1989-ben kezdte az ír Cobh Ramblersnél. 1990-től 1993-ig a Nottingham játékosa volt, majd tizenkét, rendkívül sikeres évet töltött a Manchester Unitednél. 1997-től távozásáig, vagyis 2005-ig, annak csapatkapitánya is volt. Itt hétszeres bajnok és négyszeres kupagyőztes lett, valamint egyszer (1998-99) a Bajnokok Ligájában is sikerült győznie csapatával. Karrierje utolsó évét a Celticnél töltötte.

Az ír labdarúgó-válogatottban 1991-ben mutatkozott be. Tizennégy év alatt összesen hatvanhat mérkőzésen lépett pályára, ezeken kilenc gólt szerzett. A nemzeti csapattal egy világbajnokságon, az 1994-esen szerepelt. Eredetileg a 2002-esen is kerettag volt, azonban – miután összeveszett a szövetségi kapitánnyal – otthagyta a válogatottat, és hazautazott.

2006 óta edzősködik, első csapata a Sunderland volt. Jelenleg az ír válogatott másodedzője.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre a teljesen random időpontra jelölném Roy Keane ír focista cikkét, ami még eddig nem volt kezdőlapon. – Madridista Estadio Santiago Bernabéu 2016. augusztus 6., 20:28 (CEST)

45. hét

november 7. 0.00 és november 10. 11.59 között: IX. Lajos francia király

A jelölt cikk: IX. Lajos francia király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szent IX. Lajos francia király szócikkét javaslom-jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-45-1, november 8. napját is magába foglaló helyre, mert utoljára 10 éve (2006. december 23. és 2006. december 29. között) szerepelt a kezdőlapon és 1226. november 8-tól lett 1270. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig Franciaország királya. – *feridiák vita 2016. augusztus 25., 01:18 (CEST)

november 10. 12.00 és november 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

46. hét

november 14. 0.00 és november 17. 11.59 között: Janovics Jenő

A jelölt cikk: Janovics Jenő (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Janovics Jenő november 16-án hunyt el és szócikke augusztus 21-én megkapta a kiemelt státuszt, ezért a november 14. és 17. közötti helyre a még szabad Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-46-1 sablonba javaslom, illetve jelölöm. Az Ungváron 1872-ben született (így jövőre évfordulós), Kolozsvárott elhunyt színész, forgatókönyvíró, filmrendező, a magyar filmgyártás egyik úttörője, Kertész Mihály és Korda Sándor felfedezője, tehát igen fontos személy cikkének kiemelését @Hkoala: kezdeményezte és ő hivatott a cikkajánló megírására is. Természetesen ha más fontos elfoglalásai igénylik, én is készséggel megírom. Az ajánlóhoz a képet az Életrajz infobox adja. Mivel halála okán kapta ezen helyre a jelölést, ha arcképe alá odafér, javaslom feleségével közös kolozsvári síremlékük képét is betenni. – *feridiák vita 2016. augusztus 22., 10:37 (CEST)

november 17. 12.00 és november 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

47. hét

november 21. 0.00 és november 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 24. 12.00 és november 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

48. hét

november 28. 0.00 és december 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 1. 12.00 és december 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Goldmark Péter Károly szócikkét javaslom 1906. december 2-i születésének jubileumi évfordulója alkalmából és tiszteletére.

Az indíték és a kezdeményezés a Kezdőlap vitalapjáról áthozott Peter Carl Goldmark amerikai mérnök (1906)? alábbi szakasz, melyet folytatásra ide hoztam át.

  • A Magyar Nemzet mai száma 2. oldalán jobb alsó sarokban a mai napon születettek közül első helyen Peter Carl Goldmark amerikai mérnök (1906) neve olvasható.
  • Legalább itt javítsuk ki a szarvas hibát, s hívjuk fel a figyelmet a Wikipédiára. Ez a december 2-án napvilágot látott mérnök valójában Budapesten született és szócikke Goldmark Péter Károly néven található.
  • Jövőre születésével jubileumi évfordulós lesz. Javaslom, kerek egy év múlva már mint kiemelt szócikk szerepeljen a Kezdőlapon. Emléke előtt tisztelgésül és a jövő évi jubileum méltó ünneplésére buzdításul idézem a szócikk bevezető sorait:
Goldmark Péter Károly büszkén vállalta őseit. (Nevében a Károly tudatos emlékezés dédnagybátyjára, a zeneszerző Goldmark Károlyra). Maga is vonzódott a zenéhez, késő éveiben szívesen muzsikált a szomszédjában lakó Benny Goodmannel. Pesti középiskolás korában azonban fizikai ismereteivel és készségével lepte meg tanárát. Nem csoda hát, hogy amikor családjával 1920-ban Bécsbe emigrált, a bécsi műszaki egyetemre jelentkezett. Ezután Berlinben folytatta tanulmányait, a charlottenburgi műszaki főiskolán tanult, és dolgozott Gábor Dénes mellett, aki felismerte a fiatal kutató tehetségét, és további kutatásokra ösztönözte. Goldmark Péter Károly visszatért tehát Bécsbe, s itt Ernst Mach professzor irányításával megírta Egy új eljárás ionok sebességének meghatározására című értekezését, amelyet a bécsi tudományos akadémiának nyújtott be.
Már ekkor intenzíven érdeklődött a még gyermekcipőben járó televíziózás iránt. A BBC-ben megindult kísérletek nyomán Goldmark Péter Károly egy olyan berendezést állított össze, amelynek 2,5 x 3,8 cm-es képernyőjén sikerült képet kapnia. Ez 1926-ban történt, Goldmark 20. születésnapján. [...]

Üdv: - *feridiák vita 2015. december 2., 23:27 (CET)

Kiegészítések

  • Születésének 20. évfordulóját 1926-ban (ahogy egy évvel korábban József Attila művészi alkotással) Goldmark mérnöki alkotással ünnpelte meg.
  • Születésének 50. évfordulója szülőhazájában az 1956-os forradalom és szabadságharc éve.
  • Születésének 65. évfordulóján, 1971-ben és december 10-én vette át mestere majd barátja, az ugyancsak Budapesten született Gábor Dénes a holográfia feltalálásáért a fizikai Nobel-díjat.
  • 1977. november 22-én vette át az amerikai elnöktől teljesítményéért a legrangosabb állami tudományos kitüntetést és hunyt el autóbalesetben a Nobel-hét megkezdése után, december 7-én. Magyar nyelvű szócikkének laptörténete 2007. december 6-án, a Nobel-hét kezdőnapján kezdődik és jelenleg ez a befejezése: Már 71. évében járt, amikor az Egyesült Államok elnöke, Jimmy Carter - 14 tudóstársával együtt - neki is átnyújtotta a tudományos munka legmagasabb amerikai elismerését jelentő nemzeti tudományos érdemérmet, a National Medal of Science-t.
  • Az amerikai Nemzeti Tudományos Érmet először az ugyancsak Budapesten született Kármán Tódor professzornak adta át John F. Kennedy elnök 1963. február 18-án a Fehér Házban, majd Teller Ede professzornak Ronald Reagan elnök 1982-ben.
  • Így 2016. december 2-án emlékezünk Goldmark Péter Károly születésének 110. és 2017. november 22-én (mely nap 1991 óta a Magyar Közoktatás Napja) kitüntetésének és december 7-én halálának 30. évfordulójára.

Javaslom, hogy a Better Together, az együtt jobb/jobb együtt jegyében emeljük kiemelt cikk szintjére, majd tegyük ki a Kezdőlapra ennek a kiváló magyar-amerikai mérnöknek és kiemelkedő embernek hídépítő szócikkét. - *feridiák vita 2015. december 3., 08:59 (CET)

49. hét

december 5. 0.00 és december 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 8. 12.00 és december 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

50. hét

december 12. 0.00 és december 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 15. 12.00 és december 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

51. hét

december 19. 0.00 és december 22. 11.59 között: Sacher-torta

A jelölt cikk: Sacher-torta (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Daubner Cukrászdában (Budapest) vásárolt Sacher-tortaszelet egy wikipédista asztalán
A Daubner Cukrászdában (Budapest) vásárolt Sacher-tortaszelet egy wikipédista asztalán

A Sacher-torta az osztrák gasztronómia egyik legismertebb süteménye. Egyfajta csokoládétorta, amely két réteg sűrű, nem túl édes csokoládés piskótatésztából és a közöttük lévő vékony réteg sárgabaracklekvárból áll. A tetejét és az oldalát csokoládé-bevonat borítja. A híres monarchiabeli cukrászkülönlegességek egyike. Korabeli nevezetes sütemények még a dobostorta és az Esterházy-torta.

Franz Sacher bécsi cukrászról kapta a nevét, aki a városi legenda szerint 1832-ben alkotta meg azt Metternich herceg kérésére. Bár Sacher ekkor mindössze 16 éves volt, a torta azóta is az egyik legkedveltebb bécsi tortaspecialitásnak számít. A receptet fia Eduard Sacher fejlesztette tovább, amikor Demel udvari szakácsnál volt tanonc, majd maga is vállalkozásba fogott. Ez adott okot a későbbi pereskedésekre, hogy ki készíthet eredeti Sacher-tortát. A felek peren kívüli megegyezése alapján a bécsi Hotel Sacher csokoládépecséttel ellátott fadobozos tortája lett az „Original Sacher-Torte” védjegy.

A jelentős felvevőpiacnak köszönhetően a „sütiháború” ma már a múlté. A torta értékesítésére Cafe Sacher néven bolthálózat működik és jelentős mennyiséget szállítanak Ausztrián kívüli üzletekbe is. A Demel Kávéház is készít „Demel’s Sachertorte” néven tortát és természetesen más cukrászdákban is megtalálható az osztrákok nemzeti büszkesége, valamint házilag otthon is elkészíthető. A két legnagyobb osztrák forgalmazó közel félmillió darab Sacher-tortát értékesít évente. A torta népszerűsége mai napig töretlen és már napja is van, melyet december 5-én tartanak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide, tekintettel Franz Sacher bicentenáriumi születésnapjára a Sacher-torta cikket javasolom. (Remélem megkapja addig a csillagot is.) Andrew69. Blue a v.svg 2016. május 16., 16:39 (CEST)

december 22. 12.00 és december 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

52. hét

december 26. 0.00 és december 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 29. 12.00 és január 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
I. István magyar király szócikkét eredetileg a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-33-2 sablonban jelöltem 2015. november 21-én, Krisztus király ünnepe hetében 2016. augusztusi 20-ra, és közvetlen utána a Magyarország himnusza szócikket az augusztus 22-25. időszakra. Az egyik helyre Akela a Szalánkeméni csata, a másikra Rlevente A Szent Korona tudományos kutatásának története szócikkével tett alternatív javaslatot. A kompromisszumos megoldásért áthelyeztem a Himnuszt történetének másik fontos dátumára, Szent István király szócikkét pedig ide, a karácsonyi ünnepkörben a koronázásának ünnepét magába foglaló időszakra. – *feridiák vita 2016. augusztus 16., 17:16 (CEST)

Megint egy olyan cikket jelölsz, ami nem kiemelt. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. augusztus 16., 19:30 (CEST)

1. hét

január 2. 0.00 és január 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 5. 12.00 és január 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 9. 0.00 és január 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 12. 12.00 és január 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

3. hét

január 16. 0.00 és január 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 19. 12.00 és január 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

4. hét

január 23. 0.00 és január 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 26. 12.00 és január 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

január 30. 0.00 és február 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 2. 12.00 és február 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

6. hét

február 6. 0.00 és február 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 9. 12.00 és február 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

7. hét

február 13. 0.00 és február 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 16. 12.00 és február 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

8. hét

február 20. 0.00 és február 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 23. 12.00 és február 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

február 27. 0.00 és március 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 2. 12.00 és március 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

10. hét

március 6. 0.00 és március 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 9. 12.00 és március 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

11. hét

március 13. 0.00 és március 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 16. 12.00 és március 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

12. hét

március 20. 0.00 és március 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 23. 12.00 és március 26. 23.59 között: A Ferencvárosi TC 2012–2013-as szezonja

A jelölt cikk: A Ferencvárosi TC 2012–2013-as szezonja (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

2013. március 10.: Teltház az Újpest elleni rangadón
2013. március 10.: Teltház az Újpest elleni rangadón

A Ferencvárosi TC 2012–2013-as szezonja sorozatban a negyedik, összességében pedig a 109. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 114. évfordulója. A szezon 2012 júliusában kezdődött, és 2013 májusában fejeződött be és az ötödik helyen végzett a csapat.

A bajnokság első fordulójában, 2012. július 28-án, a Kecskeméti TE csapata ellen léptek pályára (1–1). 2012. augusztus 20-án Détári Lajos távozott a csapat éléről, helyét a holland Ricardo Moniz vette át. Az ősszel rendezett tizennyolc bajnoki forduló után a Ferencváros az ötödik helyen telelhetett. Tavasszal azonban nem sikerült elérni a korábban célkitűzésként megjelölt, a nemzetközi kupaindulást érő dobogó valamelyik fokát, hiszen ismét az ötödik helyen zártak. Utolsó bajnokijukat 2013. május 31-én, a Kaposvári Rákóczi ellen játszották (2–2).

2012. szeptember 26-án búcsúztak a magyar kupa küzdelmeitől a második fordulóban, a Szombathelyi Haladás ellenében (0–2). Az idény nagy eredménye, hogy a ligakupát története során először hódította el a zöld-fehér csapat, a Videotont legyőzve a székesfehérvári fináléban (5–1).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A lebontott Albert Flórián Stadionra emlékezve ide jöhetne A Ferencvárosi TC 2012–2013-as szezonja. Andrew69. Blue a v.svg 2016. július 14., 09:55 (CEST)

13. hét

március 27. 0.00 és március 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 30. 12.00 és április 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

14. hét

április 3. 0.00 és április 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 6. 12.00 és április 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

15. hét

április 10. 0.00 és április 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 13. 12.00 és április 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

16. hét

április 17. 0.00 és április 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 20. 12.00 és április 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

17. hét

április 24. 0.00 és április 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 27. 12.00 és április 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

18. hét

május 1. 0.00 és május 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 4. 12.00 és május 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

19. hét

május 8. 0.00 és május 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 11. 12.00 és május 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A brit uralkodók koronázása olyan beavatási rítus, melynek során az Egyesült Királyság uralkodóját ellátják a koronázási jelképekkel (a koronával, a jogarral és az országalmával). Az új uralkodót a westminsteri apátságban kell megkoronázni, és a koronát általában a canterburyi érsek helyezi a fejére.

Noha a brit törvények szerint az uralkodó halálakor örököse rögtön trónra kerül (nincs interregnum), csak hónapokkal később koronázzák meg, hogy ez az örömteli esemény ne zavarja meg a gyászidőszakot.

A koronázás leglényegesebb momentumai több mint ezer év alatt nem sokat változtak. Az uralkodót először bemutatják, és elismertetik a brit néppel. Ezután esküt tesz: megfogadja, hogy fenntartja a törvényeket és az egyházat. Ezután a megszentelt olajjal felkenik, fejére helyezik Szent Eduárd koronáját és felékesítik a többi koronázó ékszerrel. A szertartás végén fogadja alattvalóinak hódolatát. A meghívottak közé tartozhatnak magas rangú külföldi méltóságok, brit nemesek és politikusok, valamint a királyi család rokonai; a ceremónia résztvevőinek díszes ruhákat és palástokat kell viselniük.

Mindennek kiemelkedő mintája a brit uralkodók koronázásának hagyományos helyén, Londonban a westminsteri apátságban 80 éve, 1937. május 12-én VI. György brit király megkoronázása. Legutóbb, 1953. június 2-án trónját öröklő lányát, II. Erzsébetet koronázták brit uralkodóvá. Így koronázásának 2018. a vasjubileumi éve.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A brit uralkodók koronázása szócikkét javaslom a 2017. május 11. és május 14. közti 2017-19-2 sablonba többszörös 2017-es (s azt szervesen folytató 2018-as) jubileumi évfordulója és éve indoklásával. 1937. május 12-én koronázták meg VI. György brit királyt, amelynek 2017. május 12-én lesz a 80. évfordulója. Továbbá VI. György király 1952. február 6-án hunyt el, melynek most jön 65 évfordulója. Ugyanezen napon lépett trónra lánya és utódja, II. Erzsébet brit királynő, így 2017-ben lesz vasjubileumi éve. Továbbá II. Erzsébetet koronázták legutóbb, 1953. június 2-án brit uralkodóvá, így 2018. koronázásának a vasjubileumi éve. A cikkajánlóhoz kezdetnek 2012-es változatát is felteszem. – *feridiák vita 2016. július 19., 20:18 (CEST)

20. hét

május 15. 0.00 és május 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 18. 12.00 és május 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

21. hét

május 22. 0.00 és május 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 25. 12.00 és május 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

22. hét

május 29. 0.00 és június 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 1. 12.00 és június 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

23. hét

június 5. 0.00 és június 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 8. 12.00 és június 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

24. hét

június 12. 0.00 és június 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 15. 12.00 és június 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

25. hét

június 19. 0.00 és június 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 22. 12.00 és június 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 26. 0.00 és június 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 29. 12.00 és július 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

27. hét

július 3. 0.00 és július 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 6. 12.00 és július 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

28. hét

július 10. 0.00 és július 13. 11.59 között: Miskolc tömegközlekedése

A jelölt cikk: Miskolc tömegközlekedése (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg a Borsod Volán kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolca átmenő forgalmát). Miskolcon összesen 2 villamosjárat és 40 autóbuszjárat van, melyből 3 szerződéses járat a város szélein fekvő áruházakhoz. A város járműparkja buszokból és villamosokból áll. A villamosközlekedés jelenleg két vonalon halad, kelet-nyugati irányban szelve át a várost.

Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, menetrend szerinti buszjáratok először 1903-ban indultak (az országban elsőként.) Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, melyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, tehát a közforgalmú közlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik és 2015-ben megnyílt lillafüredi libegő, melyek elsősorban turisztikai szempontból jelentősek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
120 éve 1897. július 10-én indult el az első miskolci villamos. Ezért ide a Miskolc tömegközlekedése cikket javaslom. Andrew69. Blue a v.svg 2016. június 27., 09:19 (CEST)

július 13. 12.00 és július 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

29. hét

július 17. 0.00 és július 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 20. 12.00 és július 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 24. 0.00 és július 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 27. 12.00 és július 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

július 31. 0.00 és augusztus 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 3. 12.00 és augusztus 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

32. hét

augusztus 7. 0.00 és augusztus 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 10. 12.00 és augusztus 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

33. hét

augusztus 14. 0.00 és augusztus 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 17. 12.00 és augusztus 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]