Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül. A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod. Aktuális cikkajánlók Ezen a héten: Bruce Lee • Anna May Wong A jövő héten: Columbia-katasztrófa • Császári és Királyi Légierő Két hét múlva: Műselyem • Brassópojána Három hét múlva: Litvánia történelme • I. Péter orosz cár Tartalomjegyzék Kikerültek • Most szerepel a kezdőlapon • Jelöltek a 2022-es év 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51. hete a 2023-as év 1., 2. hete Archívumok 2006–2007 • 2008 • 2009 • 2010 első fele • 2010 második fele • 2011 első fele • 2011 második fele • 2012 első fele • 2012 második fele • 2013 első fele • 2013 második fele • 2014 első fele • 2014 második fele • 2015 első fele • 2015 második fele • 2016 első fele • 2016 második fele Következő időszakok 2017 első fele

Rövidítése: WP:SZK Kiemelés általában Kiemelt szócikk Kiemelt kép Szócikkek a kezdőlapon A nap képe a kezdőlapon Kiemelt szócikkek Kiemelt szócikkek listája Kezdőlapra került szócikkek listája Kezdőlapra jelölt szócikkek listája Korábbi kiemelt szócikkek listája Kiemelt szócikk találomra A kiemelés folyamata Szép cikket találtam! Javaslatok kiemelt szócikkekre Javaslatok kiemeltszócikk-státusz megvonására Útmutatók a kiemeléshez Szócikk kiemelésének kezdeményezése Szócikk kiemelésének folyamata Szócikk kiemelésének lezárása Kapcsolódó kategóriák Kategória:Kiemelt tartalom Kategória:Kiemelt cikkek Kategória:Sikertelen kiemeltszócikk-jelöltek Kategória:Korábbi kiemelt cikkek

A jelölés folyamata Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik: Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2022-4/2” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.) Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-4-2 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.) Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re! A jelölés indoklása Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek. Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra. Ellenzés és megjegyzések Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak. Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével. Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont. Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai: Az eltelt időben a szócikk méltatlanná vált (vagy eleve méltatlan volt) a kiemelt státuszra: ilyenkor elő kell terjeszteni a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre#Kiemeltstátusz-felülvizsgálati munkapad oldalon. Nincs kellően összefüggő bevezető. Nincs megfelelő illusztráció. A témája miatt nem való a kezdőlapra. Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg. Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>. Kezdőlapra került szócikkek Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

3. hét

január 17. 0.00 és január 20. 11.59 között: Niccolò Paganini

A jelölt cikk: Niccolò Paganini (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Niccolò Paganini, a virtuóz hegedűs

Niccolò Paganini (Genova, Genovai Köztársaság, 1782. október 27. – Nizza, Szárd Királyság, 1840. május 27.) itáliai hegedűművész, zeneszerző, a 19. század eleji romantika legjelentősebb hegedűvirtuóza. Kilenc éves kora előtt komponálta első szonátáját, 1793-ban már fellépett a nyilvánosság előtt. Megválasztották a luccai hercegi udvar első hegedűsének, és ott Európa legvirtuózabb hegedűsévé képezte magát.

Többéves koncertkörútján elkápráztatta hallgatóit; hatalmas vagyont és nemzetközi hírnevet szerzett. A kortársak számára hihetetlennek tűnt ez a hangszeres tudás, ezért nevezték technikáját boszorkányosnak őt magát pedig az ördög hegedűsének. Munkássága hatással volt Brahmsra, Lisztre és Schumannra is. Szerzeményei Liszt zongoravirtuozitásának mintái lettek, Schumann pedig Paganini egyik, Frankfurt am Mainban adott koncertje után döntötte el, hogy nem a jogi pályának, hanem a zenének szenteli életét.

Káprázatos technikájú, a hangszer lehetőségeit korábban nem ismert mértékben kihasználó előadó volt. A legnagyobb hatást a szülővárosában is fellépő lengyel hegedűművész, August Duranowski(wd) virtuóz játéka gyakorolta rá. Jobb felkarját testéhez szorítva, alkarját és csuklóját mozgatva kezelte a vonót, amivel egészen sajátos dinamikát kölcsönzött muzsikájának és hibátlan kettős fogásokat produkált. Gyakorta virtuóz balkezes pizzicatójával lepte meg közönségét vagy azzal, hogy egyetlen húron játszott le egész futamokat. Nemegyszer élt az elhangolás eszközével, azaz egyes speciális hanghatások érdekében elhangolta hegedűjét. Nemcsak az Il Cannone (Ágyú) nevű, 1742-ben készült kedvenc hegedűjén volt virtuóz, de gitáron és Hector Berlioz hatására brácsán is művészi szintre jutott játékával.

Lelkes hangszergyűjtő is volt, kollekciójában több Stradivariusszal. Halála után gyűjteménye a Smithsonian Intézet tulajdonába került. Briliáns kompozíciói mindmáig a hegedűművészek állandó műsorszámai. 1954 óta Genovában Concorso internazionale di Violino Niccolò Paganini néven évente versenyt rendeznek emlékére. 1978-ban Nyikolaj Csernih szovjet csillagász róla nevezte el a 2859 Paganini kisbolygót.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Niccolò Paganini” cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 17. és január 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 12., 16:55 (CET)

január 20. 12.00 és január 23. 23.59 között: Mindennapi élet Athénban Periklész korában

A jelölt cikk: Mindennapi élet Athénban Periklész korában (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Athén központja egy 19. század eleji festményen

A mindennapi élet Athénban Periklész korában az i. e. 5. századra például szolgált a Földközi-tenger egész medencéjében létrehozott görög városállamok, illetve rajtuk keresztül a Római Birodalom, sőt későbbi korok számára is. Ekkor élte virágkorát az i. e. 7. századtól, hosszú küzdelmek során kialakult görög demokrácia társadalmi rendszere. Az athéni demokrácia a lakosság szűk körére korlátozódott, csak a polgárjoggal rendelkező szabad férfiakra. A gazdasági tevékenység nagy része a rabszolgákra hárult. A hagyományosan legfontosabb mezőgazdaság egyre kevésbé tudta kielégíteni a városlakók igényeit, ezért nőtt a szerepe a kereskedelemnek. A gazdaság szilárd támasza volt ebben a korban a közeli ezüstbányák termelése.

A családokban a vezető szerep a családapáé volt, a „tisztességes” nők a háztartásba szorultak, a társadalmi életben nem vehettek részt. A középületeket, templomokat kőből, márványból emelték, de a görög polgárok lakásai túlnyomórészt vályogból épültek, döngölt, egyenetlen padlózatuk és nagyon szerény berendezésük volt. A ruházat alapja a szabás nélküli textilből készült, gondosan redőzve, csattal rögzítve magukra öltött tunika, köpeny, kendő volt. A tisztálkodásra és a szépítkezésre is ügyeltek.

Az athéni polgárok többsége nem végzett fizikai munkát, napjaik nagy részét az agorán töltötték társasági élettel. Az alapvető élelmiszer a gabona és a hal volt, de a módosabbak sokféle húsételt is fogyasztottak. A gazdagabb körökben gyakori esti lakomák nem csak a szórakozás, hanem a tartalmas beszélgetések és a művelődés színterei is voltak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Mindennapi élet Athénban Periklész korában” cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 20. és január 23. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 12., 15:27 (CET)

4. hét

január 24. 0.00 és január 27. 11.59 között: Bruce Lee

A jelölt cikk: Bruce Lee (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Bruce Lee

Családjával az 1940-es években

Bruce Lee (születési neve kínaiul: 李振藩, népszerű latin betűs átírással: Lee Jun-fan; magyarosan: Léj Can-fán; San Francisco, Kalifornia, 1940. november 27. – Hongkong 1973. július 20.) hongkongi származású kínai harcművész, színész, rendező, producer és forgatókönyvíró; a jeet kune do harcművészeti iskola létrehozója. A Time a 20. század legfontosabb személyei közé sorolta, a Variety pedig a 20. század 100 ikonja között tartja számon. Széleskörűen elfogadott, hogy nagy hatást gyakorolt a populáris kultúrára. Csillaga van a hollywoodi hírességek sugárútján és a hongkongi hírességek sugárútján, utóbbin szobrot is emeltek a tiszteletére.

Hongkongi származású szülők gyermekeként az Amerikai Egyesült Államokban született, de Hongkongban nőtt fel. Tizenhárom éves volt, amikor Jíp Man (Yip Man) Wing Chun-mester tanítványa lett, de más sportokat is űzött, például bokszolt és vívott. 18 évesen visszatért Amerikába, ahol filozófiát tanult, egyetemi évei alatt harcművészet-oktatással tartotta fenn magát. Első szerepét Hollywoodban a The Green Hornet című televíziós sorozatban kapta. 1970-ben Raymond Chow producer leszerződtette a hongkongi Golden Harvest filmstúdióhoz. Negyedik filmje, A sárkány közbelép premierje előtt, 1973. július 20-án váratlanul halt meg, a boncolás szerint allergiás volt a korábban bevett fájdalomcsillapító egyik összetevőjére.

Lee hatással volt a filmművészetre, a harcművészet filmbeli ábrázolására, és számos későbbi rendezőt, színészt inspirált, annak ellenére, hogy csupán négy ilyen jellegű játékfilmet készített.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Bruce Lee cikkajánlóját jelölöm a 2022. év 4. hét eleje (2022. január 21. – Január 24.) helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 21., 14:28 (CET)

Aktuális

január 27. 12.00 és január 30. 23.59 között: Anna May Wong

A jelölt cikk: Anna May Wong (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Anna May Wong
(útlevél stílusú fénykép)

Anna May Wong
a Carl van Vechten
gyűjteményben

Anna May Wong, eredeti nevén Wong Liu Tsong (kínaiul 黄柳霜 / 黃柳霜, Huáng Liǔshuāng; Los Angeles, 1905. január 3. – Santa Monica, Kalifornia, 1961. február 2.) kínai származású amerikai színésznő. Az 1920-as és 1930-as években, amikor Hollywoodot merev rasszizmus jellemezte, és a filmipar cenzúrája számos kelet-ázsiai színész, illetve színésznő karrierjét akadályozta meg, ő volt az első kínai származású amerikai színésznő, akinek sikerült világhírnévre szert tennie. A 20. század elején a modern kínai nők egyik legjelentősebb, világszerte ismert képviselőjévé vált. Kínában, különösen a kínai sajtóban viszont egészen máshogy nyilatkoztak filmjeiről, hiszen ez időben elutasítóan vélekedtek a nők emancipációjáról — különösen Csang Kaj-sek felesége, a befolyásos Szung Mej-ling utasította el.

Anna May Wong nagyszülei a 19. század közepén vándoroltak ki Kínából Kaliforniába. Szülei Los Angeles kínai negyedében (Chinatown) – Lo Sangban – egy mosodát (Sam Kee Laundry) üzemeltettek. Egy utcával arrébb a kínai negyedtől, a kínaiak, írek, németek és japánok lakta Flower Streeten született a házaspár második gyermekeként, Wong Liu Tsong néven (jelentése: fagyott sárga fű). 1910-ben a család a szomszédos Figueroa utcába költözött, ahol a többnyire mexikói és kelet-európai családok mellett ők voltak egyedül kínaiak. Az új otthont Chinatowntól elválasztó két utca lehetővé tette, hogy Wong beolvadjon az amerikai kultúrába. Sok kínai származású amerikaihoz hasonlóan részben presbiteriánus nevelést kapott, részben pedig a neokonfucianizmus szellemében nevelkedett. Először egy vegyes iskolába járt, később – fehér osztálytársai rasszista csúfolódásai miatt – olyan oktatási intézménybe íratták, amelyben csak kínai gyerekek tanultak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Szputnyik–1 cikkajánlóját jelölöm a 2022 évi 4. hét vége (2022. január 24. – Január 27.) helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 21., 05:30 (CET)

@*feridiák:  ellenzem javasolt lenne inkább a 40/1 (október 3. – október 6.) helyre jelölni tekintettel a 65. évfordulóra. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2021. december 31., 23:15 (CET)

@LaSza! Jó. A 2022. boldog új évet első napján, holnap kezdjük ezzel. Üdvözöl: – *feridiák ^vita 2021. december 31., 23:43 (CET)

Mivel a Szputnyik–1 cikkajánlóját LaSza 🚍 ^(VITA) szerkesztőtárs módosító javaslatát elfogadva átmozgattuk a 2022-40-1 helyre, az így felszabadult helyre tettük „Anna May Wong” cikkajánlóját. – *feridiák ^vita 2022. január 8., 11:23 (CET)

Jelöltek

5. hét

január 31. 0.00 és február 3. 11.59 között: Columbia-katasztrófa

A jelölt cikk: Columbia-katasztrófa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Columbia aláhulló roncsai Texas egén

Radarfelvétel a Columbia darabjainak szétszóródásáról

A Columbia-katasztrófa a Columbia űrrepülőgép 28. repülése (STS–107 jelű küldetés) során bekövetkezett végzetes baleset volt. Az űrrepülőgép egy 16 napos, sikeres expedíciót követően, a légkörbelépés során – egy korábbi sérülés következtében – megsemmisült, és a fedélzeten tartózkodó hét űrhajós, Rick Husband, Willie McCool, Michael Anderson, David Brown, Kalpana Chawla, Laurel Clark és Ílán Rámón életét vesztette.

Az űrrepülőgépet a felszállás során érte a végzetes sérülés: az STS-rendszer külső üzemanyagtartályának felületéről leváló és aláhulló szigetelésdarab találta el a szárnytő közelében az űrhajó bal szárnyát, és megsérült a hővédelmi funkciót is ellátó egyik RCC (Reinforced Carbon-Carbon – megerősített szén-szén) eleme. A földi irányítás, bár fényképfelvételekből tudomására jutott a rendellenesség, végül veszélytelennek ítélte meg az incidenst, és nem történtek elővigyázatossági intézkedések az esetleges kár felmérésére (pl. nagy felbontású fényképfelvételek formájában). A küldetés végén, a leszállás során – a hővédő burkolaton keletkezett rés miatt – a légkörbe belépő űrsikló belső szerkezeti elemeihez is eljutott a szélsőségesen magas hő. A megbomlott integritású szárnyon aszimmetrikus légerők keletkeztek, majd a földi légkörrel való érintkezés során kialakuló rendkívül forró plazma bejutott a szárny belsejébe. Ott a hő előbb a szenzorok vezetékeit égette át, majd a szárny főtartóját is megolvasztotta, amelytől az letörött, és az űrsikló a keletkező kaotikus légerőktől a levegőben darabjaira hullott szét.

A balesetre Texas állam légterében került sor, majd az űrrepülőgép roncsai, valamint a holttestek maradványai három szövetségi állam területén szóródtak szét. A balesetet követően nagyszabású kutató-mentő akció vette kezdetét, amelynek során a fellehető roncsok nagy részét valamint a holttesteket megtalálták és a NASA-nak adták át, illetve végbement az ilyenkor szokásos vészhelyzeti procedúra mentén az irányítóközpontban rögzített telemetriai, illetve ugyanide befutó fotó, film és egyéb felvételek, adatok összegyűjtése, rendszerezése és mentése is.

George W. Bush elnök a tragédia napján televízióbeszédet intézett az amerikai nemzethez, majd a részvételével Houstonban, a Lyndon B. Johnson Űrközpontban központi gyászszertartásra került sor a hét elhunyt űrhajósra emlékezve. A tragédia másnapján felállították a Columbia Accident Investigation Board (Columbia Balesetvizsgáló Bizottság) szervezetet, amely 2003. augusztus 26-án tette közzé részletes jelentését. Ebben közvetlen okként a szigetelőhab szárnynak ütközését adták meg, közvetett okként azonban mélyreható szervezeti és döntéshozatali problémákat jelöltek meg az űrrepülőgép elvesztése okaként, melyek szoros összefüggésben voltak a Challenger-katasztrófa kivizsgálása során hasonlóan minősített hiányosságokkal. A szigetelőhab leválásának kiváltó okát ekkor még félreértelmezték, és kis híján a következő űrrepülőgép (az STS–114 repülésén) elvesztése árán derült fény arra, hogy a hableválást a tartály feltöltésekor keletkező hőtágulás okozza.

Végül 29 hónapnyi szünetet követően újították fel az ember vezette űrrepüléseket Amerikában, ám már azzal a döntéssel a háttérben, hogy a Space Shuttle-flottát nyugdíjazzák, és az USA más pályára állítja űrprogramját, más eszközök felhasználásával, így a katasztrófa közvetlen okként szolgált a Space Shuttle-program 2011-es leállításához.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Bohém rapszódia” cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 31. és február 3. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 27., 17:54 (CET)

 ellenzem @*feridiák: több szócikk nem is került sorra még, köztük a Columbia-katasztrófa sem, ami 2003. február 1-jén bekövetkezett tragédiáról szól. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2021. december 31., 23:21 (CET)

 támogatom a cserét, legyen inkább a Columbia-katasztrófa. – Hkoala 2022. január 12., 08:47 (CET)

 támogatom a cserét én is, és legyen inkább a Columbia-katasztrófa. A „Bohém rapszódia” cikkajánlóját pedig jelölöm a 2022. febrár 28. és március 3. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 24., 22:48 (CET)

február 3. 12.00 és február 6. 23.59 között: Császári és Királyi Légierő

A jelölt cikk: Császári és Királyi Légierő (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Császári és Királyi Légierő

A Magyar Repülőgépgyár RT.-ben (Ganz leányvállalat) a Gotha G V német licenc alapján gyártott
kétmotoros bombázó

A Császári és Királyi Légierő (németül: Kaiserliche und Königliche Luftfahrtruppen, magyar fordítása Császári és Királyi Légjárócsapatok) az Osztrák–Magyar Monarchia légiereje 1893-tól az első világháború végéig. Megalapításakor csupán néhány léggömbös osztagból állt, később repülőgépeket és hidroplánokat is rendszeresítettek. Nagyobb fejlesztését Franz Conrad von Hötzendorf, a Monarchia vezérkari főnöke rendelte el. Egyes tisztjeinek támogatásával leszereltette az elavult léggömböket és repülőgépeket, és helyükre újakat állított. A vezérkari főnök 1912. április 24-én Emil Uzelacot, a tapasztalt és jól képzett horvát tisztet nevezte ki a légierő főparancsnokává. Az új főparancsnok a toborzás és képzés új rendszerét vezette be a kínzó szakemberhiány enyhítésére.

Az első világháború kitörésekor a légierőnek mindössze 65 használható repülőgépe és néhány léggömbje volt. A repülőgéphiány csökkentésére sorra épültek a repülőgépgyárak, közülük talán a leghíresebb a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár. Az orosz fronton a pilóták főként a csapatok elhelyezkedését derítették fel, ám 1916-ra itt is megélénkült tevékenységük, és pilótáik heves légiharcokat vívtak az orosz birodalmi repülőkkel. Az olasz front megnyitásakor (1915-ben) a légierő fő feladata bombázás és felderítés volt, ám később szinte minden vadászszázadot ide vezényeltek, és a Monarchia pilótái ezen a fronton vívták legnagyobb légiharcaikat. A háborúban 49 pilótájuk ért el 5 vagy több légi győzelmet; őket nevezik ászoknak. A legeredményesebb a galíciai Godwin Brumowski volt 35 igazolt légi győzelemmel, a legeredményesebb magyar, „Az Égbolt Lovagja” Kiss József volt 19 igazolt légi győzelemmel.

A háború után a betörő román és olasz csapatok a használható gépek és műszerek javát hadizsákmányként elhurcolták. A néhány megmaradt gépet az Antant ellenőrző bizottsága felkutatta és szétbontatta. A trianoni békeszerződésben megtiltották, hogy Magyarországnak katonai léghajózási járművei lehessenek. Ezekkel az intézkedésekkel felszámolták az Osztrák–Magyar Légierőt, és átmenetileg megakadályozták a Magyar Légierő felállítását.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Császári és Királyi Légierő cikkajánlóját jelölöm a 2022. január 31. és február 3. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 27., 19:09 (CET)

6. hét

február 7. 0.00 és február 10. 11.59 között: Műselyem

A jelölt cikk: Műselyem (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Cellulóz-acetát műselyemből készült ruha

A műselyem a Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint: „A hernyóselyemhez hasonló tulajdonságú műszál(ból készült) kelme”, a műrost pedig „vágott műszál”. A textilipar a műselyem kifejezést ennél szűkebben értelmezi: eszerint ezt a megnevezést azokra a mesterségesen előállított, a hernyóselyemhez hasonlóan „végtelen” szálú fonalakra használják, amelyek alapanyaga regenerált cellulóz. A szó a német Kunstseide tükörfordítása, ahol ugyanígy értelmezik, angol megfelelője a rayon, ami szintén csak a cellulóz alapú mesterséges szálasanyagokat foglalja össze. A magyar textilipar szaknyelvében már nem használják ezt a kifejezést az értelmező szótár szerinti általános értelemben (a németben sem), mert a mesterséges fonalaknak ma már igen sok fajtája van, és bár egyesek megjelenése hasonló a „műselyeméhez”, de tulajdonságaik merőben mások.

A „műselyem” kategóriába tartozó fonalak mai szakszerű, textilipari neve regenerált cellulóz alapú filamentfonal, és a természetes alapanyagú mesterséges szálasanyagok közé tartozik. A folytonos szálú filamenteket igen gyakran rövidebb – néhány centiméteres – darabokra vágják (ez lenne az értelmező szótár szerinti műrost, a textilipar szaknyelvében vágott szálak), hogy önállóan vagy más szálasanyagokhoz keverve fonjanak belőlük úgynevezett font fonalat.

Minthogy a leggyakoribb ilyen szálasanyag a viszkóz, „műselyemnek” ma általában a viszkóz filamentfonalat mondják. Ha más típusról van szó, akkor ezt jelzőként előre teszik. Az ebbe a csoportba tartozó szálasanyagok nagy előnye, hogy alapanyaguk természetes anyag: a cellulóz, tehát a belőlük készült, de tönkrement, elhasznált termékek természetes módon lebonthatók. A cikk összefoglalja az ilyen szálasanyagok fő jellegzetességeit.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 10. 12.00 és február 13. 23.59 között: Brassópojána

A jelölt cikk: Brassópojána (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Brassópojána a Keresztényhavasról

Brassópojánai síelők

Brassópojána (románul: Poiana Brașov, németül: Schulerau) Románia egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja. Brassótól 12 kilométerre, a Keresztényhavas északi lábánál fekszik. Közigazgatásilag Brassó városnegyedeként tartják számon, állandó lakossága 2011-ben 386 fő volt.

A helyet a 14. század végén kezdték legeltetésre használni a keresztényfalvi román gazdák, majd a 15. század elején Brassó birtokába került. A 16. században mind Brassópojána, mind a Keresztényhavas a Johannes Honterus Líceum tulajdonát képezte, és idővel a városiak kedvelt kirándulóhelye lett. Síelőket legelőször 1895-ben említenek, az üdülőtelep a 20. század első évtizedeiben alakult ki a természetjárás és a síelés térnyerésének köszönhetően. Ez a Románia területén elsőként alapított hegyi üdülő.

Az 1951-es diákolimpia alkalmából átadott modern létesítmények nemzetközi szintűvé emelték Brassópojánát, az 1960-as években elkészült országút pedig újabb lökést adott a fejlődésnek. Napjainkban Románia legnagyobb, legfejlettebb, legnépszerűbb és legdrágább téli üdülőközpontja. Területén nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A síelés mellett lehetőség van egyéb télisportok gyakorlására, túrázásra, hegyikerékpározásra, sárkányrepülésre, lovaglásra. Az ózondús hegyi levegőt neuraszténia, kimerültség és légúti betegségek kezelésére ajánlják.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Brassópojána kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-6-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 3., 02:11 (CET)

7. hét

február 14. 0.00 és február 17. 11.59 között: Litvánia történelme

A jelölt cikk: Litvánia történelme (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Litvánia címere

Nagy Vitold temploma Kaunasban

Litvánia történelme a legutóbbi jégkorszak utáni első betelepülőkkel kezdődött. Az ország neve írásban először 1009-ben jelent meg. A balti népekhez tartozó litvánok a 13. században megalapították a Litván Nagyfejedelemséget. A Teuton lovagrend keresztesháborújától függetlenségüket sikeresen megvédő litvánok az utolsó európai nép volt, amelyik felvette a kereszténységet (a 14. század elején). Meghódítva a tatárok által elpusztított Kijevi Rusz nyugati területeit, a 15. századra Litvánia Európa legnagyobb területű államává vált.

1385-ben a nagyfejedelemség perszonálunióba került Lengyelországgal, amely később az 1569-es lublini unióval államszövetséggé fejlődött. Az unió 1795-ig, Lengyelország és Litvánia utolsó felosztásáig tartott, amikor a litván földek a cári Oroszországhoz kerültek.

Az Orosz Birodalom bukása után, 1918. február 16-án Litvánia kikiáltotta függetlenségét. A második világháború elején a Molotov–Ribbentrop-paktum következtében megszállta a Szovjetunió, és kényszerrel tagköztársaságává tette. Hároméves német megszállás után újból visszakerült a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Litvánia visszanyerte függetlenségét, és 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Litvánia történelme” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 14. és február 17. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 21:28 (CET)

A 2022. év elején az Európai Bizottság kihirdette, hogy egy éven keresztül Litvániában Kaunas, Luxemburgiában Esch-sur-Alzette, és Szerbiában Újvidék Európa kulturális fővárosai. Így a megoldás adott. Most a „Litvánia történelme” cikkajánlója jön, és jövőre elkészítjük „Temesvár története” jobbított cikkajánlóját. – *feridiák ^vita 2022. január 12., 11:03 (CET)

február 17. 12.00 és február 20. 23.59 között: I. Péter orosz cár

A jelölt cikk: I. Péter orosz cár (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

I. (Nagy) Péter orosz cár
(képe Paul Delarochetól)

I. (Nagy) Péter orosz cár
családja körében

I. (Nagy) Péter (oroszul: Пётр I. Великий, Pjotr Velikij, teljes nevén Pjotr Alekszejevics Romanov, Moszkva, 1672. június 9. – Szentpétervár, 1725. február 8.) orosz cár 1682. április 27./május 7-étől, egyeduralkodó 1696. január 29-étől. A Romanov-ház tagja, I. Alekszej orosz cár és Natalja Kirillovna cárné fia.

Életcélja volt országát igazi európai nagyhatalommá fejleszteni. 1703 májusában megalapította a Néva deltájában a későbbi Szentpétervárt, amit „égi patrónusáról”, Szent Péter apostolról nevezett el. Ő alapozta meg Oroszország számára az európai nagyhatalmi pozíciót a Baltikum és a mai Finnország egy részének elfoglalásával. Az orosz területek növelésével és katonai reformjaival előkészítette a terepet a majdani Orosz Birodalomnak.

Számos közigazgatási reformja bizonyult hosszú életűnek. Külpolitikában a területi hódításra és a tengeri kijáratok megszerzésére törekedett. Uralkodásának magyar vonatkozása, hogy II. Rákóczi Ferenccel fenntartott – a valóságban kevés gyakorlati eredménnyel járó – szövetségét a szovjet–magyar kapcsolatok történelmi megalapozásaként használták fel. 1703 és 1711 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Boeing 757” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 17. és február 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. december 13., 01:45 (CET)

„Temesvár története” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 17. és február 20. közötti helyre. 2023-ban Görögországban Elefszína, Magyarországon Veszprém, és Romániában Temesvár adják az Európa kulturális fővárosa trióját. A három városból a Magyar Wikipédiában még egyik sem érte el a csillagos kiemelt cikk szintjét. Rohan az idő.Ezért javaslom a háromból elsőnek Temesvár története cikkét kiemelni. – *feridiák ^vita 2021. december 14., 15:05 (CET)

Temesvár története nem kiemelt cikk, Temesvár igen, viszont már kétszer volt a címlapon. Más cikkeknek is meg kell adni az esélyt a kezdőlapra, ezért  ellenzem. Hkoala 2021. december 14., 15:28 (CET)

„Litvánia történelme” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 17. és február 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 21:28 (CET)

A 2022. év elején az Európai Bizottság kihirdette, hogy egy éven keresztül Litvániában Kaunas, Luxemburgiában Esch-sur-Alzette, és Szerbiában Újvidék Európa kulturális fővárosai. Így a megoldás adott. Most a „Litvánia történelme” cikkajánlója jön, és jövőre elkészítjük „Temesvár története” jobbított cikkajánlóját. – *feridiák ^vita 2022. január 12., 11:03 (CET)

„I. Péter orosz cár” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 17. és február 20. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 22:16 (CET)

8. hét

február 21. 0.00 és február 24. 11.59 között: Kínai sárkány

A jelölt cikk: Kínai sárkány (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A pekingi Tiltott Városban található
„Kilenc sárkány falának” részlete

A sárkányok évezredek óta a kínai mitológia és folklór legnagyobb jelentőségű természetfeletti lényei. Már az i. e. 2. évezredben, az úgynevezett jóslócsontokra karcolt feliratokon is megjelent piktogram formájában. Az ábrázolásokon többnyire több másféle állat részeiből alkották meg alakját, amely általában négy lábbal rendelkező, kígyószerű lény. Az első Han császártól kezdve mindig a császárt szimbolizálta, párba állítva a főnixszel, amely a császárné mitikus jelképállata volt. Megkülönböztettek égi, földi, földalatti sárkányokat, amelyek különböző színűek lehettek. Az égi sárkányok biztosították az esőt, a föld alatt lakók pedig a föld kincseit őrizték. A tengereknek, tavaknak és folyóknak külön gazdáik voltak, az úgynevezett sárkánykirályok. A kínai mitológiában a sárkányok általában jók, a béke, a jólét és a virágzás szimbólumának tekintették őket. Azonban nem csupán a jó szerencse, a termékenység, a gazdagság és az uralkodó szimbólumává vált, hanem mind a mai napig magát Kínát, a kínaiakat és a kínai kultúrát is szimbolizálja. A képző-és díszítőművészetek egyik legnépszerűbb motívuma. Számtalan anekdota, mese, elbeszélés örökítette meg, de szerepel a hivatalos történeti művekben és a régi enciklopédiákban is, mint a „pikkelypáncélos” állatok legfontosabbika. Hatással volt azon távol-keleti népek mitológiájára is, amelyekre Kína erős kulturális hatást gyakorolt, így alakjából és legendáiból sokat merített a japán, a koreai és a vietnámi mitológia sárkánya is. A sárkány a kínai zodiákus 5. állata.

Az ókor végétől, a kora középkortól kezdve a sárkány szimbolikus szerepe egyre inkább felértékelődött. Elsősorban a víz elemhez kötődő természetfeletti lényként képzelték el, aki képes szabályozni az esőt és a vizek áradását. Már az egyik legősibb kínai könyvben, a Változások könyvében is az olvasható, hogy a sárkány szerencsés előjel. Nem csupán a jó szerencse, a termékenység, a gazdagság szimbólumává vált, hanem a mindenkori uralkodó, a császár személyes jelképe lett, sőt mind a mai napig magát Kínát, a kínaiakat és a kínai kultúrát is szimbolizálja.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Kínai sárkány” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 21. és február 24. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 20., 11:37 (CET)

február 24. 12.00 és február 27. 23.59 között: Hirtelen szívmegállás

A jelölt cikk: Hirtelen szívmegállás (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Újraélesztési gyakorlat

A hirtelen szívmegállás a szív pumpafunkciója – és ezzel a vérkeringés – hirtelen megszűnése, aminek következtében megszűnik az életfontosságú szervek oxigénellátása. Ez a kórkép gyors és szakszerű beavatkozások hiányában – sőt, ezek mellett is – azonnali életveszéllyel jár. A hatékony beavatkozásra csak nagyon rövid idő, 3–5 perc áll rendelkezésre, a hosszabb idő visszafordíthatatlan agy- és szívkárosodásokhoz vezet. A hirtelen szívmegállás leggyakoribb oka a szív koszorúereinek betegsége. A szívmegállás a klinikai halál szinonimája. A szívmegállást klinikailag rendszerint a tapintható pulzus hiánya alapján diagnosztizálják.

A szívmegállás még nem azonos a szívhalállal, de a késői beavatkozás vagy a beavatkozás hiánya azt eredményezi.

Mivel a szívmegállás következményei sikeres újraélesztés után is kedvezőtlenek, sokan próbáltak hatékony stratégiákat kidolgozni megelőzésére. Mivel a szívmegállás vezető oka a szív vérellátásának elégtelensége (iszkémiás szívbetegség), intenzíven népszerűsítik az egészséges táplálkozást, a testmozgást, próbálják visszaszorítani a dohányzást. A szívbetegségek veszélyének kitett páciensek több jellemzőjére az orvosoknak fokozottan figyelniük kell: fontos a vérnyomás karbantartása, a vér koleszterol szintjének csökkentése és az egyéb kontroll- és terápiás tevékenységek.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A „Hirtelen szívmegállás” cikkajánlóját jelölöm a 2022. február 24. és február 27. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 19., 01:02 (CET)

9. hét

február 28. 0.00 és március 3. 11.59 között: Lady Gaga

A jelölt cikk: Lady Gaga (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Lady Gaga 2016-ban a NFL Networkkel készült interjúban

Lady Gaga az 50. Super Bowl-on
nemzeti himnuszuk előadása után

Stefani Joanne Angelina Germanotta, művésznevén Lady Gaga (New York, 1986. március 28. –) Oscar-díjas, kétszeres Golden Globe- és kilencszeres Grammy-díjas olasz származású amerikai énekesnő, dalszerző, színésznő. Leginkább bátorító üzeneteiről, kirívó öltözködéséről és élő előadásairól ismert. Gaga kezdetben középiskolai darabokban szerepelt, majd a New York Egyetem Tisch School of the Arts nevű művészeti tagintézményének CAP21 képzésére kezdett járni, ám félbehagyta tanulmányait, hogy elkezdhesse zenei karrierjét. Miután a Def Jam Recordings kiadó szerződést bontott vele, Gaga a Sony/ATV Music Publishing-nek kezdett dolgozni dalszövegíróként. Ott Akon R&B énekes felfigyelt hangi adottságaira, aki segített neki, hogy 2007-ben leszerződhessen az Interscope Records-hoz és saját kiadójához, a KonLive Distributionhöz. 2008-ban megjelent The Fame című elektropop stílusú debütáló albuma kritikai és kereskedelmi szempontból egyaránt nagy sikert aratott, és olyan világslágerek jelentek meg róla kislemezként, mint a Just Dance és a Poker Face. Ezt követően 2009-ben adták ki hasonlóan kitörő sikerrel The Fame Monster című középlemezét, rajta három újabb világszerte első helyezéseket elérő számmal, a Bad Romance-szel, a Telephone-nal és az Alejandróval.

Born This Way címmel 2011-ben jelent meg második nagylemeze, amely több mint húsz országban került az eladási listák élére, köztük az Egyesült Államokban is, ahol több mint egymillió példányt adtak el belőle megjelenése hetében. Címadó dala a megannyi slágerlistás siker mellett az iTunes történetének leggyorsabban fogyó száma lett. 2013-ban kiadott EDM műfajú Artpop című harmadik nagylemeze első lett az amerikai albumeladási listán, és megjelent róla Applause című slágere. 2014-ben Tony Bennett-tel közösen kiadott Cheek to Cheek című dzsesszalbuma, illetve a 2016-ban megjelent soft-rock-inspirálta Joanne című ötödik stúdióalbuma is listavezető lett az Egyesült Államokban. Színészi pályafutásából kiemelendő főszerepe az Amerikai Horror Story: Hotel (2015–2016) című sorozatban, amelyért Golden Globe-díjat kapott, valamint Ally alakítása a Csillag születik (2018) című zenés drámában, amelyért többek között Oscar-díjra is jelölték a legjobb női főszereplő kategóriában. A Csillag születik filmzenei albumával, mellyel BAFTA-díjat nyert, Gaga saját rekordját döntötte meg, miután a női előadók között az évtizedben elsőként ötödjére szerezte meg a Billboard 200 albumlista első helyét. Az album Shallow című dala amellett, hogy számos országban listavezető volt, köztük az Egyesült Államokban is, Oscar-, és Golden Globe-díjat nyert A legjobb eredeti filmbetétdal kategóriában.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Lady Gaga cikkajánlóját jelölöm a 2022. évben a február 28. és március 3. közötti helyre. Vagy kerüljön inkább Lady Gaga március 28–i születésnapjára? – *feridiák ^vita 2022. január 24., 22:06 (CET)

március 3. 12.00 és március 6. 23.59 között: Bohém rapszódia

A jelölt cikk: Bohém rapszódia (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Balról jobbra: Joe Mazzello, Rami Malek és Gwilym Lee interjú közben

A film promóciós posztere a University of West London épületén

A Bohém rapszódia (angolul Bohemian Rhapsody) című életrajzi film a brit Queen rockegyüttes történetéről szól, középpontban a frontember Freddie Mercury életével. A film végigköveti az együttes felemelkedését, Mercury szólókarrierjének indulását, és azt az időszakot, amikor az énekesnél diagnosztizálták az AIDS betegséget.

A film amerikai-brit koprodukcióban készült a 20th Century Fox, a New Regency, a GK Films és a Queen Films gyártásában. Forgalmazója a 20th Century Fox. A filmet Bryan Singer rendezte. A főszereplők Rami Malek (Freddie Mercury), Lucy Boynton (Mary Austin), Gwilym Lee (Brian May), Ben Hardy (Roger Taylor), Joseph Mazzello (John Deacon). A Queen tagjai, Brian May gitáros és Roger Taylor dobos kreatív szakértőként és zenei producerként vettek részt a film elkészítésében.

A forgatás 2017 szeptemberében kezdődött Londonban Bryan Singer irányításával. Decemberben Singer nem jelent meg a forgatáson, ezért kirúgták. Dexter Fletcher rendezőt kérték fel a film befejezésére, habár a hivatalos stáblistában Singer maradt a rendező az Amerikai Rendezők Céhének szabályai szerint. A forgatás 2018 januárjában fejeződött be. A film világpremierjét 2018. október 23-án tartották Londonban, Magyarországon október 26-án, az Egyesült Államokban november 2-án mutatták be. 2019. április 26-ig több mint 902 millió dollár bevételt hozott, és a zenés életrajzi film műfajában a valaha volt legsikeresebb alkotás, megelőzve a 2015-ben bemutatott Straight Outta Compton című filmet.

A film történetvezetését sok kritika érte az eseményeknek gyakran a valóságtól eltérő bemutatása, valamint Mercury életének és szexualitásának ábrázolása miatt, azonban dicsérték Malek alakítását és a zenei rendezést. A filmet két Golden Globe-díjra is jelölték, a legjobb filmdráma és a legjobb drámai színész kategóriában; mindkettőt elnyerte. Öt Oscar-díjra jelölték, melyből négyet kapott meg, köztük a legjobb férfi főszereplőnek járót.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Litvánia történelme kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-9-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 19:28 (CET)

Nem lenne jobb február 14 és 17 között? 16-án ünneplik Litvánia függetlenségének kikiáltását. Hkoala 2022. január 11., 19:54 (CET)

De. Elnézést, hogy csak most vettem észre, és a Te javaslatod szerint még ma átmozgatom. – *feridiák ^vita 2022. január 24., 14:38 (CET)

Bohém rapszódia kiemelt szócikket javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-9-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 25., 02:53 (CET)
 ellenzem másfél éve volt címlapon. Xia ^Üzenő 2022. január 25., 09:30 (CET)

10. hét

március 7. 0.00 és március 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 10. 12.00 és március 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

11. hét

március 14. 0.00 és március 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 17. 12.00 és március 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

12. hét

március 21. 0.00 és március 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 24. 12.00 és március 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

13. hét

március 28. 0.00 és március 31. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 31. 12.00 és április 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

14. hét

április 4. 0.00 és április 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az avasi tv-torony

Az Avas ábrázolása 1800-ból

Az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is. A városrész magába foglal egy lakótelepet is, amely tíz és félezer lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe. A domb neve régi magyar szó, aminek a finnugor jelentését is megtalálták. Az Avas a középkori Miskolcnak tölggyel és bükkel benőtt makkoltató területe volt, és ma a „makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő”, „tilalmas erdő” jelentés az elfogadott. Miskolc megművelt hegyének megnevezéséről a középkori forrásokban sokáig a Szent György-hegy nevet találták, maga az Avas megnevezés csak a kora újkori forrásokban jelent meg, de a források arra is utalnak, hogy e nevet is használták már a legrégebbi időktől. Az Avas történelmileg kialakult számos helyneve közül több még ma is használatban van, másokat az 1990-es évektől utcanevek idéznek fel.

A domb északi, északkeleti oldalán van a műemlékek és a látványosságok zöme. Tetején áll a tévétorony, a város egyik jelképe. Egy másik fontos jelkép az avasi gótikus református templom és a mellette álló harangtorony. Az Avas körzetéhez tartozik az egykori Mindszent községben épített mindszenti templom, a mellette még ma is álló mindszenti ispotály és az úgynevezett Csupros Mária-szobor is. Az Avas temetőit is régóta használják: az avasi református temető műemlék, de a zsidó temetőben és a két mindszenti temetőben is sok értéket találunk. Az Avasra már az őskori ember is betelepült, amiről számos, ma a Herman Ottó Múzeumban őrzött kőkori lelet tanúskodik. Déli-délkeleti részén a kora középkortól szőlőt termeltek és kiváló borokat állítottak elő. A domb oldalában borospincéket, illetve borházakat alakítottak ki; közülük néhány irodalmi asztaltársaságoknak is helyet adott.

A déli-délkeleti lejtőkön 1973 és 1985 között hatalmas, Eger méretű lakótelep épült, amivel a lakáshiányt ugyan megoldották, de számos, később jelentkező társadalmi problémát generáltak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Avas cikkajánlóját jelölöm a 2022. év 14. hét eleje (április 4. – április 7.) helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 12., 14:38 (CET)

április 7. 12.00 és április 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

15. hét

április 11. 0.00 és április 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 14. 12.00 és április 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

16. hét

április 18. 0.00 és április 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 21. 12.00 és április 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

17. hét

április 25. 0.00 és április 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 28. 12.00 és május 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

18. hét

május 2. 0.00 és május 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 5. 12.00 és május 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

19. hét

május 9. 0.00 és május 12. 11.59 között: Kossuth Lajos utca (Miskolc)

A jelölt cikk: Kossuth Lajos utca (Miskolc) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A tér a Kossuth-szoborral és háttérben
az avasi református templommal

A Kossuth utca északi vége, háttérben
Ortodox templom és Egyházi Múzeum

Az Erzsébet tér (korábban: Szabadság tér) egy utcánál alig szélesebb közterület Miskolc belvárosában, a Széchenyi utca („Főutca”) és az Avasalja között. Jelentősebb épületei az Erzsébet fürdő és a műemlék Arany Szarvas Gyógyszertár. Közvetlen közelében van az avasi református templom, valamint a Herman Ottó Múzeum egyik kiállítóépülete. A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a lebontott malom helyén ráláthatunk a zöld lombok borította Avasra és gótikus templomára, előtte pedig a Szinva vizére. A Széchenyi utcának a térrel közös sarokházai nagyrészt eklektikus stílusúak, a főutcától távolodva azonban enyhül a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá, egyre természetközelibbé válnak. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így mintha a természetre nyílna ablak.

Az 1878-as miskolci árvíz után elrendelték a Szinvára épített malmok lebontását és a malomárok feltöltését. A mai tér helyén álló, úgynevezett „Papmalom” azonban a rendelet dacára még 1890-ben is működött. 1891-ben már komolyan követelték a malom lebontását és az idetelepült cserzőmesterek kitelepítését — ugyanekkor a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet. A teret nem a főutca, hanem a Szinva felől kezdték beépíteni. A lebontott malom helyét a város közgyűlése először Papmalom térnek nevezte el, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták. A közfürdő kupolás épületét 1892-ben kezdték építeni, és egy év múlva már el is készült; vele szemben körülbelül ugyanekkor épült fel a Diószeghy-ház, amelynek homlokzata tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; a látványt a két épület lábazatának feltöltésével sikerült javítani.

A Diószeghy-ház és a főutca között állt pékség helyére 1894–1895 között húzták fel azt a házat, amely ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székhelye. A Széchenyi utca melletti sarokház 1898-ra épült meg. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 50. évfordulójára állították fel a téren Róna József Kossuth-szobrát; ez az országban az államférfi legrégibb egész alakos köztéri szobra.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Erzsébet tér (Miskolc) cikkajánlóját jelölöm a 2022. május 9. és május 12. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-19-1 helyre. Indoklás: május 11. Miskolc város ünnepe. – *feridiák ^vita 2022. január 8., 14:27 (CET)

 ellenzem, már harmadszorra kerülne kezdőlapra. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2022. január 8., 14:53 (CET)

 ellenzem, már harmadszorra kerülne a címlapra. Javasolom helyette a Kossuth Lajos utca (Miskolc) cikket. Hkoala 2022. január 9., 06:22 (CET)

@*feridiák, Hkoala: Javaslom helyette az Avas cikket, ami 10 éve volt utoljára kezdőlapon. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2022. január 9., 17:57 (CET)

Részemről rendben. Hkoala 2022. január 9., 19:20 (CET)

május 12. 12.00 és május 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

20. hét

május 16. 0.00 és május 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 19. 12.00 és május 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

21. hét

május 23. 0.00 és május 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 26. 12.00 és május 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

22. hét

május 30. 0.00 és június 2. 11.59 között: Romantikus építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Romantikus építészet Magyarországon (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 2. 12.00 és június 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

23. hét

június 6. 0.00 és június 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 9. 12.00 és június 12. 23.59 között: Fehér gólya

A jelölt cikk: Fehér gólya (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Fehér gólya

Gólyacsapat Tanzániában

A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyafélék (Ciconiidae) családjának és egyúttal a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjének névadó faja; a köznyelvben ezt a nagytestű madarat nevezik gólyának. Népi nevei a gilice, cakó (czakó), koszta, gagó és az eszterág. Fehéroroszország és Litvánia hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben „Az év madarává” választotta.

Európában és Ázsiában elterjedt és általánosan ismert, de élőhelyein fogyatkozó madár. Tollazata nagyrészt fehér, de szárnyvégi tollai feketék. Lába hosszú, csőre hosszú, hegyes és piros. Ragadozó madár, ami sok mindent megeszik, így rovarokat, halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket és madarakat is. Monogám; bár a párok nem maradnak együtt egész életükben, de együtt építik fészküket gallyakból, és azt évekig használják. A tojó rendszerint négy tojást rak, amelyek 33–34 nap múlva kelnek ki. A szülők felváltva kotlanak és mindketten táplálják fiókáikat. A kis gólyák 58–64 naposan repülnek ki, ezután a szülők még 7-20 napig etetik őket.

Az IUCN szerint nem veszélyeztetett. A középkorban az ember megtelepedése és erdőirtása kedvezett neki, de a termelési mód változása és az iparosodás miatt a 19. században és a 20. század elején eltűnt Európa egyes részeiről. A fajmegőrző programok és az újratelepítések miatt ma ismét megtalálható Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és Svédországban. Vannak természetes ragadozói, és élősködők gazdája is lehet. Tollazatában rágótetvek telepedhetnek meg, fészkében atkák rejtőzhetnek. Elterjedési területének bizonyos pontjain nemcsak meséket, regényeket ihletett, de közkeletű hiedelmeket is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Fehér gólya” cikkajánlóját jelölöm a 2022. június 9. és június 12. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 11., 23:59 (CET)

24. hét

június 13. 0.00 és június 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 16. 12.00 és június 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

25. hét

június 20. 0.00 és június 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 23. 12.00 és június 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

26. hét

június 27. 0.00 és június 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 30. 12.00 és július 3. 23.59 között: Hosszú kések éjszakája

A jelölt cikk: Hosszú kések éjszakája (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Hosszú kések éjszakája lapot jelölöm erre az időszakra, ami minden igaz évek óta nem szerepelt már a kezdőlapon. – LaSza 🚍 ^(VITA) 2021. december 31., 23:23 (CET)

27. hét

július 4. 0.00 és július 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 7. 12.00 és július 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

28. hét

július 11. 0.00 és július 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 14. 12.00 és július 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

29. hét

július 18. 0.00 és július 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 21. 12.00 és július 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

30. hét

július 25. 0.00 és július 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 28. 12.00 és július 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

31. hét

augusztus 1. 0.00 és augusztus 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 4. 12.00 és augusztus 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

32. hét

augusztus 8. 0.00 és augusztus 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 11. 12.00 és augusztus 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

33. hét

augusztus 15. 0.00 és augusztus 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 18. 12.00 és augusztus 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

34. hét

augusztus 22. 0.00 és augusztus 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 25. 12.00 és augusztus 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

35. hét

augusztus 29. 0.00 és szeptember 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 1. 12.00 és szeptember 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

36. hét

szeptember 5. 0.00 és szeptember 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 8. 12.00 és szeptember 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

37. hét

szeptember 12. 0.00 és szeptember 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 15. 12.00 és szeptember 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

38. hét

szeptember 19. 0.00 és szeptember 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 22. 12.00 és szeptember 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

39. hét

szeptember 26. 0.00 és szeptember 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 29. 12.00 és október 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

40. hét

október 3. 0.00 és október 6. 11.59 között: Szputnyik–1

A jelölt cikk: Szputnyik–1 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Szputnyik-program és egyben
a Föld első műholdja

Nyikita Hruscsov „Az év embere” a Time Magazin 1958-as összeállításában (nem kevésbé a kezében tartott Szputnyik miatt)

A Szputnyik–1 (oroszul: Спутник-1), vagy más jelzéssel PSZ–1 (PSZ – Prosztyejsij Szputnyik) szovjet műhold. Ez volt a Szputnyik-program és egyben a Föld első műholdja, az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak. 1957. október 4-én állították pályára Bajkonurból Szputnyik 8K71 típusú hordozórakétával. Alacsony pályája miatt három hónap után megsemmisült a légkörben.

Szovjet tudósok egy csoportja Szergej Koroljov rakétakonstruktőr vezetésével javasolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának egy ember alkotta tárgy világűrbe juttatását, afféle technológiai demonstrátor eszközként. Amikor Dwight D. Eisenhower elnök is bejelentette az Egyesült Államok ez irányú szándékát, a terv engedélyt kapott, sőt prioritást, hogy a Szovjetunió megelőzhesse a teljesítménnyel az ideológiai ellenlábas szuperhatalmat. A terv középpontjában nem a műhold, hanem az azt pályára állítani képes hordozórakéta volt. A Szovjetunió az 1950-es évek közepén kifejlesztette az R–7 Szemjorka nevű interkontinentális ballisztikus rakétát, amely paramétereiben alkalmasnak mutatkozott egy maximum 1,4 tonnás tárgy Föld körüli pályára állítására. Ezt a rakétát kellett átalakítani katonai eszközből űrrakétává, illetve megteremteni a starthoz szükséges infrastruktúrát. Ez utóbbira a Kazahsztán területén elterülő sivatagban levő Tyuratam városka melletti területet szemelte ki az ezt koordináló állami bizottság, és megalapították a mai bajkonuri űrrepülőtér elődjét (fedőnévül a 370 kilométerre fekvő város nevét adták).

Az elsőként felbocsátandó űreszköz az előzetes tervek szerint egy nagy, bonyolult eszköz lett volna, ám a tervezési és kivitelezési idő lerövidítése okán Koroljov egy alternatívát egy kisebb és lényegesen leegyszerűsített változatot ajánlott, amelyet végül az illetékesek el is fogadtak. Ez a verzió lett a PSZ, azaz Prosztyejsij Szputnyik. Rövid előkészítés után – és megbizonyosodva arról, hogy az amerikaiak előtt tudják elvégezni a startot – a Koroljov által vezetett OKB–1 felkészítette a startra az R–7/PSZ–1 űrszerelvényt, amelyet 1957. október 5-én 0:28:34-kor (1957. október 4. 19:28:34 UTC) indítottak útjára. A műhold a rakéta kisebb hibája ellenére 223*950 kilométeres ellipszis pályára állt, amely a hiba miatt kb. 500 km-rel alacsonyabb földtávolponttal rendelkezett, mint az eredetileg tervezett. A műhold egyetlen rádióadót vitt magával, amely folyamatosan „bip-bip-bip” csipogó jeleket sugárzott 1  watt teljesítménnyel két különböző frekvencián. Ennek a rádiójelnek a vételéből és analíziséből tudtak a szakemberek a körülményekre következtetéseket levonni.

A szovjet bejelentést, majd a műhold radaron, rádión keresztül történt bemérését követően a nyugati országokban valóságos pánik tört ki. A szovjet (hátsó) szándék, hogy közöljék a világgal, hogy a világ bármely pontját képesek elérni valamely (atom)fegyverrel, pontosan célba talált. A visszavágást sürgető közvélemény nyomására Eisenhower elnök egy sor intézkedést tett, amelyek lényegében amerikai részről a történészek által űrverseny néven említett eseménysor kezdeti lépéseinek tekinthetők. Előbb az USA maga is saját műholdat bocsátott fel (Explorer–1), majd a szovjet sikerek ellensúlyozására megalapították a NASA-t, amelynek feladata olyan űrteljesítmények végrehajtása lett, amely által az USA maga mögé utasíthatta (űr)technológiai téren a Szovjetuniót.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az Szputnyik–1 cikkajánlóját jelölöm a 2022 évi 40. hét eleje (2022. október 3. – október 6.) helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 8., 10:55 (CET)

október 6. 12.00 és október 9. 23.59 között: Szalay Lajos

A jelölt cikk: Szalay Lajos (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

41. hét

október 10. 0.00 és október 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 13. 12.00 és október 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

42. hét

október 17. 0.00 és október 20. 11.59 között: Ankara

A jelölt cikk: Ankara (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Ankara montázs 2020-ban

Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa. Népessége 4 466 756 fő (2007), tengerszint feletti magassága átlagosan 900 m. A város egyben Ankara tartomány székhelye is. Itt székel a parlament és itt, a város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is.

Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. Ankara egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk 1923-ban fővárossá tette, mivel a hegyek közt sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. A Közép-anatóliai régió fontos gazdasági és kereskedelmi csomópontja.

A mai Ankara helyén az első olyan települést, melynek nevét is ismerjük, i. e. 1200-ban a hettiták alapították Ankuwash néven. A frígek Ancyrának nevezték, a klasszikus és hellenisztikus korszakokban pedig Ἄγκυρα, Áŋkyra volt a neve. A bizánciak Unguriyének nevezték el, ami az angórakecske tenyésztésének hatására fokozatosan Angorára változott. Az Ankara nevet 1930 óta viseli.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Ankara” cikkajánlóját jelölöm a 2022. október 17. és október 20. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-42-1 helyre. – *feridiák ^vita 2021. november 30., 04:34 (CET)

október 20. 12.00 és október 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

43. hét

október 24. 0.00 és október 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 27. 12.00 és október 30. 23.59 között: Törökország

A jelölt cikk: Törökország (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Törökország cikkajánlóját jelölöm a 2022. október 27. és október 30. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-43-2 helyre. – *feridiák ^vita 2022. január 13., 13:08 (CET)

 ellenzem frissítésre szorul nagyon sok adat, és a mai forrásolási követelményeknek sem felel már meg teljesen. Jó lenne, ha nem csak húznál a kalapból egy cikket, de azt is megnéznéd, hogy megfelel-e a mai követelményeknek ahhoz, hogy címlapon legyen. Ha már mutogatunk valamit főoldalon, akkor olyat mutogassunk, amiben nem 2007-es adatok szerepelnek. Xia ^Üzenő 2022. január 13., 15:10 (CET)

44. hét

október 31. 0.00 és november 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 3. 12.00 és november 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

45. hét

november 7. 0.00 és november 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 10. 12.00 és november 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

46. hét

november 14. 0.00 és november 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 17. 12.00 és november 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

47. hét

november 21. 0.00 és november 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 24. 12.00 és november 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

48. hét

november 28. 0.00 és december 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 1. 12.00 és december 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

49. hét

december 5. 0.00 és december 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 8. 12.00 és december 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

50. hét

december 12. 0.00 és december 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 15. 12.00 és december 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

51. hét

december 19. 0.00 és december 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 22. 12.00 és december 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

52. hét

december 26. 0.00 és december 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 29. 12.00 és január 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

1. hét

január 2. 0.00 és január 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 5. 12.00 és január 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

2. hét

január 9. 0.00 és január 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 12. 12.00 és január 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]