Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  

Cscr-featured.svg

Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül.

A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie.

A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod.


Aktuális cikkajánlók


Tartalomjegyzék

KikerültekMost szerepel a kezdőlaponJelöltek

Archívumok

2006–2007200820092010 első fele2010 második fele2011 első fele2011 második fele2012 első fele2012 második fele2013 első fele2013 második fele2014 első fele2014 második fele

Következő időszakok

2015 első fele

Kiemelés általában

Kiemelt szócikkek

A kiemelés folyamata

Útmutatók a kiemeléshez

Kapcsolódó kategóriák

A jelölés folyamata

Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:

  1. Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2015-35/2” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.)
  2. Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-35-2 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.)
  3. Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re!

A jelölés indoklása

  • Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek.
  • Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra.

Ellenzés és megjegyzések

  • Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak.
  • Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével.
  • Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont.
  • Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai:
  • Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg.
  • Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>.

Kezdőlapra került szócikkek

Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

34. hét

augusztus 17. 0.00 és augusztus 20. 11.59 között: Vaskapu-szoros

A jelölt cikk: Vaskapu-szoros (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Vaskapu-szoros a Kárpát-medence fő kifolyása a világtenger felé
A Vaskapu-szoros a Kárpát-medence
fő kifolyása a világtenger felé
A Vaskapu-szoros egy részlete
A Vaskapu-szoros egy részlete

A Vaskapu-szoros (románul: Porţile de Fier, szerbül Đerdapska klisura) a Duna folyami szurdokvölgye a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének kifolyása a világtenger felé, két kisebb vízgyűjtőt a Szurdok-szoros (Zsil folyó) és a tengerszint felett 352–360 méter magasan kialakult Vöröstoronyi-szoros (Olt) csapol meg. A Vaskapu a miocén és pliocén korban létezett Pannon-tenger feltöltődésével párhuzamosan jött létre, és tulajdonképpen szurdokok több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszere (Galambóci-szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy- és Kis-Kazán-szoros, Sip-szurdok). Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén Vaskapu jelentésű.

Az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától a Kárpát-medence és a Balkán északi részének természetes határa volt. A hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34-ben a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, hogy a hajókat állatok vontathassák át a zúgókon. A római építmények elpusztulása után a középkorban a Vaskapu alig volt hajózható.

A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, a terveket pedig Vásárhelyi Pál készítette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban folytatták. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. Ma rajta vezet végig a Rajna–Majna–Duna-csatornával az Északi-tengertől a Fekete-tengerig kiépített állandó vízi út.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

augusztus 20. 12.00 és augusztus 23. 23.59 között: Jáki templom

A jelölt cikk: Jáki templom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A jáki templom, az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok kivételesen épen fennmaradt képviselője, amely művészi gazdagságával, a tájba mesterien illeszkedő elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.

A templom Szombathelytől 10 km-re délre, a Jáki-Sorok-patak völgyében fekvő falu központjában áll. A patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, ezért mind az északról, mind a keletről érkező utas már messziről megpillanthatja. Zömök tornyai imponálóan emelkednek a község fölé.

Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták. 1256-ban szentelték fel Szent György tiszteletére. Építés közben a terveket többször is módosíthatták, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: rongálta tűz, vihar és az oszmán hadsereg is, többször helyre kellett állítani. Utoljára 1896 és 1904 közt építették át Schulek Frigyes tervei alapján.

Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt bélletes főkapu, amit normann motívumok díszítenek. Fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal. A kapuépítmény homlokzatán a magyarországi román stílusú szobrászat ékkövei, Krisztus és a 12 apostol életnagyságú szobrai állnak lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott, karéjosan záródó fülkékben. A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó Madonna, illetve az oroszlánnal küzdő Sámson szobra áll.

Budapest XIV. kerületében a Vajdahunyad vára részeként látható az ún. Jáki kápolna, amelynek csak a kapuja utánozza a jáki apátsági templomét.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Augusztus 20-ra javaslom a Jáki templom cikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 11., 10:12 (CEST)

35. hét

augusztus 24. 0.00 és augusztus 27. 11.59 között: Koreai irodalom

A jelölt cikk: Koreai irodalom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Csikcsi (Jikji), a legrégebbi ismert mozgatható fém-nyomóelemekkel nyomtatott könyv 1377-ből
Csikcsi, a legrégebbi ismert mozgatható fém-nyomóelemekkel nyomtatott
könyv 1377-ből

A koreai irodalom a koreaiul vagy koreaiak által írt irodalmi művek összessége. A koreaiak eleinte klasszikus kínai nyelven, majd koreaiul, de kínai írással, majd hangul írásjegyekkel írtak. A koreai irodalom részének tekintik az úgynevezett „szóbeli irodalom” szájról szájra terjedő legendáit, énekeit, a phanszori-műveket, a koreai bábjáték népi drámáit és a maszkos táncokat is.

A három királyság korának irodalmában a meghatározó műfaj a hjangga volt. A Korjo-korban olyan, alapvető történelemkönyveket írtak, mint a Szamguk szagi és a Szamguk jusza. Számos buddhista dokumentum is fennmaradt ebből a korból, például a Csikcsi. A 13. század végén jelent meg a rövid sidzso és a hosszabb kasza versforma. A Csoszon-korban virágzott az irodalmi élet, népszerűek voltak a meséket, mondákat elbeszélő művek, az állatmesék, a történelmi regények. Az első modern regényt I Gvangszu írta 1917-ben. A japán megszállás alatt a modernizmus és a realizmus vált meghatározó irányzattá.

A koreai háború utáni időszak dél-koreai irodalmát a háború és következményei határozták meg. A kor fontos írói között említhető Cshö Inhun, Pak Kjongni és Cso Szehi. Az 1990-es évek új irodalmi trendeket teremtettek, előtérbe került az individualizmus. Az évtized egyik legsikeresebb írónője Sin Gjongszuk.

A kettéválás után az észak-koreai irodalom elsődleges szerepe a kommunizmus eszméjének terjesztése lett, jellemzően a szocialista realizmus és a forradalmi romantika eszközeivel. Az 1960 utáni irodalom központi témája a dzsucse volt. Az 1990-es évek előtti időszakra jellemző a „szocialista éden”-megközelítés, ez a 2000-es években némiképp megváltozott.

A koreai irodalom a koreai hullámnak köszönhetően külföldön is egyre népszerűbb: 2011-ig több mint 1500 műaet fordítottak le 34 nyelvre. Több regény, verseskötet és népmese megjelent magyarul is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szerintem nem kellene egymás után két koreai téma. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 4., 13:53 (CEST)

Áttettem másik dátumra. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 3., 12:54 (CEST)

Aktuális

augusztus 27. 12.00 és augusztus 30. 23.59 között: Hindu templomépítészet

A jelölt cikk: Hindu templomépítészet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A bhuvanesvari Rádzsaráni-templom sikharája
A bhuvanesvari Rádzsaráni-templom sikharája
A puri Dzsagannáth-templom környéki szekérfesztivál
A puri Dzsagannáth-templom környéki szekérfesztivál

A hindu templomépítészet teológiai hagyományok által szabályozott, szigorú geometriai formák rejtett jelentésein alapuló építészeti stílus, amely az 5. századtól mindmáig szerte a világon meghatározza a hindu vallás kegyhelyeinek kialakítását és építésük módját. A templomi istentiszteletek rituális formáit az ősi tanok, az úgynevezett ágamák és sásztrák rögzítik. Ezek előírják a templom építésének módját és azt is, hogyan imádják bennük az isteneket. Az istentisztelet a szekta jellegével változik, azaz saiva, vaisnava vagy sakti (ezekben Sivát, Visnut vagy a kreatív őserőt, női energiát tisztelik). Jelenleg több mint 500, a hindu templomok építéséhez – tervezésükhöz, felavatásukhoz, karbantartásukhoz, különböző javításaikhoz – szükséges adatokat tartalmazó szanszkrit kézikönyvet ismerünk.

A buddhista, hindu és dzsainista tradíciók már évszázadok óta együtt élnek az indiai szubkontinensen. Ezek nemcsak a legváltozatosabb hiedelmeket, de a templomok formáit is rendszeresen átveszik egymástól. A hindu építészet máig erőteljesen támaszkodik bizonyos ősi hagyományokra. Az évszázadok alatt kifejlesztett különleges, építészeti önkifejező stílusát a hindu befolyás alatt álló dél-ázsiai térség számos vidékén átvették és a helyi jellegzetességekkel vegyítve fejlesztették. A hindu építészet erősen befolyásolta a ma viszonylag kis létszámú dzsaina közösség vallási építészetét is.

A hinduizmus jelenleg az elsődleges vallás Indiában. Történelme altt többször háttérbe szorult, különösen a 11. századtól, amikor a muszlim hódítók elfoglalták az ország északi részét, tönkretéve számos hindu építészeti emléket. Az iszlám vallási építészet építészeti koncepciója alapvetően különbözik a buddhista és a hindu vallásétól, így kezdetben a delhi szultánok, majd később a mogul hódítók kevéssé becsülték India ősi vallásainak korai alkotásait. A kulturális értékmegőrzés a brit fennhatóság alatt, a 19. század közepétől kezdődött, és eredményeként a Nyugat fokozatosan megismerte az elfeledett, kimagasló művészettörténeti emlékeket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az idén aug. 29-re eső hindu ünnep, a raksábandhana alkalmából javaslom a Hindu templomépítészet cikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 4., 12:21 (CEST)

Jelöltek

36. hét

augusztus 31. 0.00 és szeptember 3. 11.59 között: Pécs

A jelölt cikk: Pécs (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Pécs címere
Pécs címere

Pécs megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye, 1780-ban lett szabad királyi város, 2010-ben – Essennel és Isztambullal együtt – Európa kulturális fővárosa.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A püspökséget több mint ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. (Ma is itt működik az ország egyik legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.

A 150 éves török hódoltság után – e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Pécs szócikkét a 36. hét eleje (augusztus 31. – szeptember 3.) tanévnyitós helyére jelöltem arra tekintettel, hogy Nagy Lajos király pápai engedéllyel 1367-ben szeptember 1-jén alapította meg a Pécsi Tudományegyetemet. Ezen magában is elégséges indokot két aktualitás nyomatékosítja. Az Aktuális rovat vitalapján fontos eseményként olvasható, hogy Pécs ad otthont a 2016-os kiemelt hungarológiai rendezvényének: a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusának. Ugyancsak Pécsen még idén, 2015. augusztus 27-28-án nemzetközi doktorjelölt konferenciát tart a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem. Ezekért és ezekhez időzítve jelöltem Pécs szócikét a Kezdőlapra. *feridiák vita 2015. augusztus 4., 22:26 (CEST)

szeptember 3. 12.00 és szeptember 6. 23.59 között: Gímszarvas

A jelölt cikk: Gímszarvas (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Gímszarvas bika
Gímszarvas bika
és tehén
és tehén

A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó faj. Régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője. Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, a köznyelvben gyakran szarvasként említik. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezik.

A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá.

A legújabb DNS-vizsgálatok szerint a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vapiti (Cervus canadensis) két külön fajba sorolható. Ezt a tényt egy közép-ázsiai alcsoport is alátámasztja, amely inkább az észak-amerikai vapitikkal rokon, és nem a körülöttük élő többi gímszarvassal. A gímszarvas őse Közép-Ázsiából származik és valószínűleg a mai szikaszarvashoz hasonlított.

Habár egyes helyeken a gímszarvas állományai erősen csökkentek, különösen Észak-Afrikában egyre kevesebb gímszarvas él, a faj egésze soha sem állt a kihalás szélén. A visszatelepítések és a védelmi intézkedések Európa nagy részén a szarvasállomány növekedését eredményezték, így Európán belül Magyarországon is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

37. hét

szeptember 7. 0.00 és szeptember 10. 11.59 között: Goldberg-variációk

A jelölt cikk: Goldberg-variációk (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Goldberg-variációk címlapja
A Goldberg-variációk címlapja

A Goldberg-variációk (magyarosan: Goldberg-változatok) Johann Sebastian Bach által írt mű csembalóra vagy más billentyűs hangszerekre. Manapság zongorán hallhatjuk a legtöbbször.

A Goldberg-variációk Bach egyetlen variáció-formában komponált műve, amelyet Keyserling gróf és csemballistája, Goldberg számára írt 1741-42-ben. A mű átfogó, akadémikus alkotás, a barokk variáció-művészet mintapéldája. Minden egyes rész önálló karakterrel, egyedi hangulattal bír, amelyek összhangját a tudatosan építkező szerkezet és az erőteljes, kánon-alakzatokban rendszeresen visszatérő egyetlen közös basszustéma biztosítja.

A szokatlanul hosszú – 32 ütemes – főtéma harmónia-meghatározó vázhangjai mind a 30 variációban változatlanok maradnak, míg az ívmotívum variált formákban ismétlődik meg. A műben háromféle variációtípus váltakozik: a fokozódó virtuozitással komponált futamokból, arpeggiókból álló „figuratív variációkat”, a különböző formák és műfajok stílusában – triószonáta, tánc, siciliano, fúga, szólóconcerto, ária, francia nyitány, quodlibet – felhangzó „karaktervariációk” követik, majd az ária basszustémája fölött egyre nagyobb belépési távolságokkal (a prímtől egészen a nonáig) megalkotott „kánonok” zárják. Bach a teljes sorozatot különleges variációkkal arányosan tagolja. A 10. Fughetta variáció az 1:2 arány, továbbá a mű felét lezáró 15. Andante mollvariáció és a második felét megnyitó 16. Francia nyitány az 1:1 arány kifejezője. A mű vége előtt a 28-29. variációkban megjelenik a virtuóz variációk sorának kadenciaszerű kibővítése, majd a 30. Quodlibet variációban – a várt decima-kánon helyett – két népdal kánonja csendül fel az Aria-basszus fölött. Legvégül a variációk után újra eredeti formában felhangzik az Aria, a mű metamorfózisaként.

A Goldberg-variációkat megjelenése után csak egyszerű gyakorlatnak tekintették, értékét csak később ismerték fel. Manapság – A fúga művészete mellett – Bach művészete egyik csúcspontjának tartjuk.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Goldberg-variációk kiemelt szócikk a vitalapjának bizonysága szerint 2006. július 8. és 2006. július 14. között szerepelt a kezdőlapon. Ideje hogy ennyi idő uán újra ott legyen. Az ajánlás jobbítását Szerkessz bátran! jeligére köszönettel vesszük. *feridiák vita 2015. augusztus 4., 21:32 (CEST)

szeptember 10. 12.00 és szeptember 13. 23.59 között: Pannonhalmi Bencés Főapátság

A jelölt cikk: Pannonhalmi Bencés Főapátság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Pannonhalmi Bencés Főapátság és Gimnáziuma
Pannonhalmi Bencés Főapátság és Gimnáziuma
Pannonhalmi alapítólevél
Pannonhalmi alapítólevél

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma városban található. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít, a település a turizmusra van berendezkedve. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé. Turisztikai jelentősége miatt Pannonhalmán gyakran csak a Pannonhalmi Bencés Főapátságot értik.

A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Vannak itt más ritkaságok is, melyek közül kiemelkedő Apa és Fiú, Géza és István iskolaterető művének Pannonhalmi alapítólevele.

Pannonhalma eredeti neve Győrszentmárton. Ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannonia nevű római város helyén épült. Az első település a 10–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállást, majd a falut 996-tól alakították ki, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített le a dombon. I. István megerősítette a monostor jogait.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság alapításának 900. évfordulóján, 1896-ban ünnepelte Magyarország fennállásának 1000. évfordulóját, mely alkalomból hét millenniumi emlékművet emeltek; ezek egyike Pannonhalmán áll. Fennállásának 1000. évfordulóján, 1996 decemberében a főapátságot és környezetét a Világörökség részévé nyilvánították. 2004 decemberében Magyar Örökség díjban részesült.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen helyre a Pannonhalmi Bencés Főapátság szócikkét jelöltem, és az ajánlást is elkészítettem, melynek jobbítását Szerkessz bátran! jeligére tisztelettel kérem és köszönettel veszem. *feridiák vita 2015. augusztus 4., 22:57 (CEST)

38. hét

szeptember 14. 0.00 és szeptember 17. 11.59 között: Hubay Jenő

A jelölt cikk: Hubay Jenő (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Hubay Jenő 1897-ben
Hubay Jenő 1897-ben

Hubay Jenő (született: Huber Jenő, Pest, 1858. szeptember 15.Budapest, 1937. március 12.), hegedűművész, magyar zeneszerző és pedagógus. 1921-ben az MTA tiszteleti tagjává választották.

A 19. század utolsó negyedében a világ hegedűművészetének élvonalába tartozott: a hetvenes évek végétől kezdve évtizedeken át sorozatosan aratta sikereit Európa-szerte. Jelentős elismerést vívott ki kamaramuzsikusként is. Előbb brüsszeli, majd budapesti vonósnégyesével és szonáta-partnereivel a legmagasabb igényű muzsikálásnak igyekezett híveket szerezni. Zenepedagógusként is kiváló eredményeket ért el. Hubay 23 éves korában került az előkelő Brüsszeli Konzervatórium hegedűtanszakának élére, és négy év alatt kitűnő muzsikusok egész sora került ki osztályából, köztük Bram Eldering.

Ezt követően visszatért Magyarországra, ahol a Zeneakadémia hegedűtanszakát vezette. A Hubay-iskolából olyan híres művészek sora került ki, mint Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József. 1919-től 1934-ig a Zeneakadémia igazgatója volt. A 19. század végétől népszerűek voltak hegedűművei és magyar, francia, valamint német dalai. Később érdeklődése egyre inkább a nagyobb szabású, szimfonikus és színpadi műfajok felé fordult: A cremonai hegedűs és az Anna Karenina című operáival maradandót alkotott.

Hubay életének utolsó teljes esztendejét, az 1936-os évet három bemutató tette emlékezetessé: Az önző óriás című, Oscar Wilde meséjére komponált táncjátékának budapesti bemutatója, a Csárdajelenetek-ből összeállított táncjáték első előadása és az Anna Karenina bécsi premierje. A szerző régi vágya teljesült, amikor Felix Weingartner a bécsi ünnepi hetek megnyitásakor, február elején előadta dalművét a Staatsoperben. 1937. január 6-án megírta végrendeletét, és elbúcsúzott feleségétől, fiaitól. Hubay Jenő 1937 márciusában, 79. életévében, testi és szellemi erejének teljében arra készült, hogy a hónap végén elfoglalja helyét a Brüsszelben, fiatalkori dicsőségének színhelyén Eugène Ysaÿe-ról elnevezett, akkor első ízben megrendezett nemzetközi hegedűverseny zsűrijében. A sors azonban másként rendelte: március 12-én a Váci utcai Újvárosházán egy megbeszélésen váratlan szívroham végzett vele.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Hubay Jenőt ajánlom, mert szept. 15-én született. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 3., 11:16 (CEST)

szeptember 17. 12.00 és szeptember 20. 23.59 között: Melki apátság

A jelölt cikk: Melki apátság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A melki apátság látképe
A melki apátság látképe

A Szent Benedek-rendi melki apátság (németül Stift Melk) az Alsó-Ausztriai Melkben, a Duna mentén található. Wachau jelképeként az UNESCO világörökségi védelmét élvezi. Több mint 900 éve élnek itt szerzetesek Szent Benedek regulája szerint és látják el feladataikat, az oktatást és a lelkipásztori teendőket.

Első szerzetes lakói a lambachi bencés szerzetesek, akik 1089. március 21-én vonultak be a hegyen épült kolostorba. Az épületet az évszázadok során többször átépítették. Jelenlegi formájában az osztrák barokk legnagyobb ilyen jellegű épülete.

Turisztikai látványosság és naponta a világ minden tájáról érkező látogatók tömegei zarándokolnak az épületegyütteshez, hogy megcsodálják ennek az építészeti remekműnek a csodás szépségét. A National Geographic Traveler Magazin 2008 novemberében a „Best Historic Destination in the World” címet adományozta az apátságnak: 280 újságíró és idegenforgalmi szakember 109 történelmi célállomás közül a melki apátságot szavazta meg az első helyre. Az épületegyüttesben, amelynek csak a déli szárnya 240 méter hosszú, főtengelyének hossza 320 méter, 500 helyiséget foglal magában és 1 365 ablaka van, mindig van mit tenni: rendszerint 100 alkalmazott és a melki nagytérség cégeinek 200 dolgozója áll az apátság szolgálatában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A kulturális örökség napjai 2015-ben szeptember 19-20. ezért ide javaslom a Melki apátságot. Andrew69. Blue a v.svg 2014. december 11., 17:41 (CET)

39. hét

szeptember 21. 0.00 és szeptember 24. 11.59 között: Szumátrai orrszarvú

A jelölt cikk: Szumátrai orrszarvú (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó Dicerorhinus emlősnem egyetlen élő és egyben típusfaja is. Az öt ma élő orrszarvúfaj közül a szumátrai a legkisebb méretű, azonban más szárazföldi emlősökhöz képest mégis nagynak tekinthető. Marmagassága 112–145 centiméter, fej-testhossza 236–318 centiméter, farokhossza 35–70 centiméter. Testtömege élőhelyétől függően 500–1000 kilogramm között lehet, azonban általában 700–800 kilogrammos. A rekordot tartó példány 2000 kilogrammot nyomott. Mint az afrikai fajoknak, a szumátrai orrszarvúnak is két tülke van: az elülső a nagyobbik, általában 15–25 centiméter magas és az állat orrán ül, a második tülök az elülső és a homlok között helyezkedik el, és igazából csak egy csonk. Testének legnagyobb részét vörösesbarna szőrzet borítja.

Korábban ez az orrszarvúfaj India, Bhután, Banglades, Mianmar, Laosz, Thaiföld, Malajzia, Indonézia és Kína esőerdeiben, mocsaraiban és köderdeiben élt. A történelmi időkben Kína délnyugati részén, főleg Szecsuanban fordult elő. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajnak minősíti ezt a ritka állatot, mivel ma már csak hat állománya létezik: négy Szumátrán, egy Borneón és egy a Maláj-félszigeten. Igen nehéz megbecsülni a példányok valódi számát, mivel magányos állatok és az előfordulási területeiken szétszórva élnek. Feltételezések szerint a vadonban már kevesebb mint 100 szumátrai orrszarvú maradhatott. A Maláj-félszigeten élő állománynak a fennmaradása igen kérdéses, a négy szumátrai állományból az egyik már valószínűleg kihalt. A mai elképzelések szerint a megmaradt állományokban összesen mintegy 80 példány lehet. Az egyedszámcsökkenés fő oka az orvvadászat, mivel az orrszarvúak tülkét nagyra becsülik a hagyományos kínai orvoslásban. Emiatt a feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök 50 000-65 000 amerikai dollárért kel el.

Életének legnagyobb részét magányosan tölti, ez alól kivételt képez a szaporodási és a borjak nevelésének időszaka. Az orrszarvúak közül a szóban forgó faj adja ki a legtöbb hangot. Hangadáson kívül területét talajkaparással, cserjék kidöntésével és ürülékkupacokkal is megjelöli. Ezt az orrszarvúfajt többet tanulmányozták, mint a félénkebb és ezáltal kevésbé megfigyelt jávai orrszarvút (Rhinoceros sondaicus), talán azért is mert ebből a fajból egy szaporodási program következtében 40 példányt fogtak be. Ez a szaporítási program, azonban katasztrófának bizonyult – már a program kezdeményezői is annak tartották –, mert a legtöbb befogott állat elpusztult és 20 év alatt egy borjú sem született, ez pedig nagyobb állománycsökkenéshez vezetett, mint ha a vadonban hagyták volna őket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide orrszarvút javaslok, mert szeptember 22. az orrszarvúak világnapja. Andrew69. Blue a v.svg 2015. július 15., 09:09 (CEST)

szeptember 24. 12.00 és szeptember 27. 23.59 között: John Bonham

A jelölt cikk: John Bonham (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

John Bonham 1975-ben
John Bonham 1975-ben

John Henry „Bonzo” Bonham (1948. május 31.1980. szeptember 25.) dobos, az angol Led Zeppelin hard rock együttes tagja. A szakma a rocktörténet egyik legjobb előadójának tartja, dobosok generációi tekintik mesterüknek, az Encyclopædia Britannica szerint a hard-rock dobosok első számú modellje. Dobjátékának erőteljességét, precizitását és sebességét – mindenekelőtt jobb lábának gyorsaságát – a zenészek ma is széles körben tisztelik. A rocktörténelem egyik legjelentősebb dobosa, John Paul Jones basszusgitárossal minden idők egyik legjobb ritmus-szekcióját alkották. A Led Zeppelinbe tizenkilenc évesen, 1967-ben lépett be, és egészen haláláig játszott a változatlan felállású együttesben. Nélkülözhetetlen lett, halálával a Led Zeppelin is megszűnt, sosem merült fel komolyan, hogy bárkivel folytassák.

Bonham megítélése a mai zenevilágban az egyik legegységesebb vélemény: a rockzene történetének egyik legnagyobb dobosa. 2007-ben a Stylus magazin 50 legjobb dobos listáján az első helyre tették, 2008-ban ugyanezt tartalmazza a Gigwise, a 2005-ös Classic Rock lista, és a 2010-es Music Radar 50-es lista. A Modern Drummer magazin szerint: „minden idők legjobb rock and roll dobosa”. 2008 szeptemberében Bonham vezette a Blabbermouth-listát, amelyen a meghalt zenészek szerepelnek, ezzel megelőzte Elvis Presleyt és Freddie Mercuryt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Harmincöt éve halt meg John Henry „Bonzo” Bonham --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 1., 17:12 (CEST)

40. hét

szeptember 28. 0.00 és október 1. 11.59 között: Hegedű

A jelölt cikk: Hegedű (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Hegedűn, brácsán, csellónmuzsikálnak 1535-ös képen
Hegedűn, brácsán, csellón
muzsikálnak 1535-ös képen
A standard modern hegedűelől- és oldalnézetben
A standard modern hegedű
elől- és oldalnézetben

Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját képére alkotta a hegedűt, helyesebben a nő képére, mert a hegedű gyönyörű istennő – vallotta a világhíres hegedűművész, Yehudi Menuhin.

A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral. A csoportba tartozik még a mélyhegedű, vagy közismertebb nevén brácsa, a cselló (más néven gordonka) és a nagybőgő (másként gordon). A legmélyebb húr (ami tulajdonképpen a hegedűn megszólaltatható legmélyebb hang) a kis G, ezt követi az egyvonalas D-, egyvonalas A-, illetve a kétvonalas E-húr. A hegedűkották általában violinkulcsban (más néven G-kulcs) íródnak.

A hegedű szavunk lehetséges, hogy „hej” (hejgetős) indulatszavunkból származik; ebben a formában csak a 16-17. századtól használják, addig a „hegedűs” szó leginkább énekmondót jelentett. Erdélyben a hegedűt mozsika vagy muzsika, a csángóknál pedig cinige néven ismerték. Az olasz neve, a violino tulajdonképpen „kis violát” (azaz brácsácskát) jelent. Ez az eredeti viola con tre corde senza tasti (érintő nélküli háromhúros viola) rövidítése, 1540 körül kezdett elterjedni. 1523 táján jelent meg a francia nyelvben a vyollon megnevezés. A Geige a német nyelvterületről származó megnevezése.

A hangszer iránt támasztott megnövekedett igények következtében az egyik legösszetettebb építési szakértelmet igénylő hangszer lett, gondos készítési és játéktechnikai bánásmód kombinációja a többi húros hangszert meghaladó virtuozitást, valamint széles skálán változtatható dinamikai előadást is megengedő teljesítményt eredményez. A vonósok közül talán a legnépszerűbb, de mindenképpen a leggyakrabban előforduló és legkeresettebb hangszer.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1975 óta, Yehudi Menuhin javaslatára minden év október elseje a zene világnapja. --Puskás Zoli vita 2015. június 3., 14:22 (CEST)

október 1. 12.00 és október 4. 23.59 között: Jaguár

A jelölt cikk: Jaguár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A jaguár (Panthera onca) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó nagytestű faj, amely Dél- és Közép-Amerika trópusi és szubtrópusi területein fordul elő. Közeli rokonságban áll az Óvilágban élő nagymacskákkal, köztük az oroszlánnal, a tigrissel és a leopárddal. Az Újvilágban élő legnagyobb és legerősebb macskaféle és az egyetlen faj a párducformák alcsaládjából (Pantherinae), amelyik Amerikában fordul elő.

A tigris és az oroszlán után a jaguár a harmadik legnagyobb macskaféle. Előfordulási területe az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részétől és Mexikótól kezdve, Közép-Amerikán és a dél-amerikai kontinens legnagyobb részén keresztül, egészen Paraguayig, valamint Argentína északi részéig tart. Az 1920-as évek első felére az USA-ból már szinte kiirtották a jaguárt. Az Arizona állambeli Tucson nevű város környékén élő állomány kivételével, mely valószínűleg fenntartja még magát, de a Mexikóból érkező bevándorlást megállítani hivatott fal építése elszigeteli az ott élő néhány példányt, ezért ennek a kisszámú populációnak sincs sok esélye túlélésre.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Mérsékelten fenyegetett fajként tartja számon a jaguárt. A faj egyedszáma manapság csökken és számára legnagyobb veszélyt az élőhelyeinek elvesztése, valamint a meglévők egymástól való elszigetelődése jelenti. Nemzetközi egyezmények tiltják a jaguárral és a testrészeivel folytatott kereskedelmet, mégis Dél-Amerikában a farmerek még jelentős mértékben pusztítják az ott élő állományát. Az emberi tevékenység eredményeként sok korábbi élőhelyéből már eltűnt, de a jaguár jelenlegi elterjedési területe mégsem kicsi. Korábban Amerika-szerte előfordult, ezért számos indián kultúrában megjelent, így például a maják és az aztékok mitológiájában is jelentős szerepet játszott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az állatok világnapja október 4. Andrew69. Blue a v.svg 2015. január 9., 14:21 (CET)

41. hét

október 5. 0.00 és október 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Textilanyagok színezése szócikket javaslom a 41. hét október 5. és 8. közötti első felére. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 18:41 (CEST)

október 8. 12.00 és október 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Sakk szócikket javaslom a 41. hét október 8. és 11. közötti második felére. Harmadik nekifutásra a mai napon nyerte el a kiemelt státuszt. Ezért javaslom, hogy a szócikk jobbításában való kitartást és küzdőszellemet jutalmazzuk a kezdőlapon szereplők közé emeléssel. *feridiák vita 2015. augusztus 24., 09:27 (CEST)

42. hét

október 12. 0.00 és október 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Látkép az óriáskerékről
Látkép az óriáskerékről

A müncheni Oktoberfest (a németek a helyszín után „Wiesn”-nek is nevezik) a világ legnagyobb népünnepélye. 1810 óta évről évre több millió ember látogatja a Theresienwiesén megtartott eseményt. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék különleges sört főznek (Wiesnbier), amely nagyobb alkoholtartalmú a szokásosnál.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Lehetne esetleg az Oktoberfest? 1810. október 12-én tartották az elsőt. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. augusztus 11., 09:57 (CEST)

Kiváló ötlet, ezért Symbol support vote.svg támogatom, sőt, az ebből következő első lépést, a jelölést is megtettem. Witéz vita 2015. augusztus 12., 15:54 (CEST)

október 15. 12.00 és október 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kohlhaas Mihály szerzője október 18-án született, de nem kerek évfordulós. Ha nincs más, akkor esetleg jöhetne ez. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. augusztus 11., 10:03 (CEST)

Függetlenül attól, hogy az alkalom nem jubilál én Symbol support vote.svg támogatom és (ha nincs ellenedre) addigra elkészítem hozzá az egyelőre hiányzó Kohlhaas-szindróma szócikket - vannak hozzá forrásanyagaim. [[Szerkesztő:SpinOz, a varázsló|SpinOz, a varázsló – SpinOz, a varázsló vita 2015. augusztus 15., 18:35 (CEST)]]

Elkészültem az első változattal, összegyűjtöttem a témával kapcsolatos forrásaimat, ha gondolod nézd meg @Hkoala: Kohlhaas-szindróma. Remélem ez valamennyivel hozzájárul a cikk minőségéhez, sokrétűségéhez. Üdvözlettel, – SpinOz, a varázsló vita 2015. augusztus 23., 10:49 (CEST)

43. hét

október 19. 0.00 és október 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Hilliard önarcképe (1577)
Hilliard önarcképe (1577)
Felesége arcképe (1578)
Felesége arcképe (1578)

Nicholas Hilliard (Exeter, 1547 körül – London, 1619. január 7.) az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő. Hilliard az első 16. századbeli angol festőművész, akinek életéről számottevő dokumentummal rendelkezünk. Philip Sidney költő, és Shakespeare drámaíró-költő kortársa volt. Stílusára az ifj. Holbein hatott, ő maga pedig kiváló mesterként jeles tanítványokat nevelt a miniatúrafestészet terén, köztük a francia származású Isaac Olivert.

Tizenhárom évesen, 1560-ban már önarcképet festett magáról. Érett férfiként, 1577-ben festett önarcképével az elsők közé tartozik ebben a sajátos műfajban. Mesterének, Brandonnak Alice lányát (1556–1611) vette feleségül 1576-ban, aki hét gyermeküknek adott életet. Így Hilliard nagy családban élt és alkotott.

Nagyrészt miniatúrákat festett I. Erzsébet és I. Jakab udvarának tagjairól, de legalább két nagyobb portrét is készített a királynőről, akinek udvarában élt. Festményei bemutatják az Erzsébet-kori Anglia képi stílusát. Hilliard a kor kiemelkedő művésze, „az egyetlen angol festő, akinek munkája kifinomult mikrokozmoszában Shakespeare korai műveinek világát idézi”.

Miniatúráinak nagy részét a londoni National Portrait Gallery őrzi, e múzeum földszintjén egy külön termet biztosítottak a miniatúrafestőknek. Időrendben helyezték el a műveket, de laikus szemlélő számára is hamar kitűnik, hogy Nicholas Hilliard miniatúrái előkelő helyet foglalnak el művészeti színvonaluk által.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nicholas Hilliard az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, udvari festő szócikkét javaslom ide, amely a tizmilliomodik volt a Wikipédiában. Több mint fél étizede szerepelt a kezdőlapon, így ideje ezen fontos személyt és kiemelt cikkét újra látni. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 13:33 (CEST)

október 22. 12.00 és október 25. 23.59 között: XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása

A jelölt cikk: XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása szócikket javaslom kiemelt fontossága, aktualitása és ezen helyre illése okán. --*feridiák vita 2015. június 16., 14:44 (CEST)

Egyelőre még nem kiemelt, de persze a címlapra kerülésig még van idő. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. június 16., 18:27 (CEST)

44. hét

október 26. 0.00 és október 29. 11.59 között: George B. McClellan

A jelölt cikk: George B. McClellan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
George Brinton McClellan amerikai katona, politikus és katonai szakíró, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének tábornoka, az amerikai polgárháborúban a Potomac-hadsereg parancsnoka, New Jersey államának 24. kormányzója, az 1864-es elnökválasztáson a Demokrata Párt színeiben elnökjelölt javaslása a Kezdőlapra 1885. október 29-én bekövetkezett halálának jubileumi évfordulója tiszteletére. --*feridiák vita 2015. június 16., 14:27 (CEST)

október 29. 12.00 és november 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A reformáció napja alkalmából ajánlom a Hugenották cikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 6., 22:12 (CEST)

Az ajánlást Symbol support vote.svg támogatom. Az ajánló szövegéhez szeretném két számunkra különösen fontos személyre felhívni főleg @Rlevente: figyelmét. Az egyik az 1515-ben, kerek 500 éve született és 1572-ben Szent Bertalan éjszakáján meggyilkolt Petrus Ramus (Pierre de La Ramée). A másik a kiváló mérnök miniszter Mistéth Endre, akinek életpályája szócikkében ezzel kezdőik: Temes vármegyében született, családja apai ágon francia hugenotta volt, anyai ágon pedig szerb és görög felmenői voltak. Apja tengerésztiszt volt, a család az ország trianoni felszabdalása után, 1922-ben átköltözött a Magyarországnak maradt területekre. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 15:41 (CEST)

45. hét

november 2. 0.00 és november 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 5. 12.00 és november 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

46. hét

november 9. 0.00 és november 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Müncheni sörpuccsot, ami 1923. november 8-ról 9-re virradó éjjel kezdődött. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 6., 22:06 (CEST)

november 12. 12.00 és november 15. 23.59 között: Porsche 924

A jelölt cikk: Porsche 924 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Porsche 924 jelölése. --*feridiák vita 2015. június 24., 12:58 (CEST)

47. hét

november 16. 0.00 és november 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 19. 12.00 és november 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

48. hét

november 23. 0.00 és november 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Freddie Mercury nov. 24-i halálának évfordulójára javaslom a Queen szócikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 6., 22:02 (CEST)

november 26. 12.00 és november 29. 23.59 között: Akasztottak erdeje (regény)

A jelölt cikk: Akasztottak erdeje (regény) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A regény kéziratának befejező része a szerző aláírásával
A regény kéziratának befejező része a szerző aláírásával

Az Akasztottak erdeje Liviu Rebreanu 1922-ben megjelent lélektani regénye, amelyet az első világháború ihletett. Az író a művet fivérének, Emil Rebreanunak ajánlotta, akit az Osztrák–Magyar Monarchia tisztjeként 1917-ben a román fronton szökés miatt halálra ítéltek, és felakasztottak. Noha a szerző számos elemet felhasznált öccse leveleiből és a gyimespalánkai úton szerzett élményeiből, hasonló sorsuk ellenére a regény főhőse nem Emil Rebreanut ábrázolja, hanem a szerző saját vallomása szerint „saját nemzedéke prototípusa”.

A regény főhőse, Apostol Bologa a háború kitöréséig nem emelkedik ki az átlagemberek közül; eszméiben bizonytalan, befolyásolható fiatalember. Zökkenőmentesen tud beilleszkedni a társadalomba, a háború azonban olyan erkölcsi dilemma elé állítja, amellyel nem tud megbirkózni, és a döntés halogatásával egyre közelebb sodródik a halálhoz.

George Călinescu szerint a regény a kínzó erkölcsi bizonytalanság monográfiája, amely lehetett volna politikai regény is, de lélektani lett belőle; Kormos Gyula a regény háborúellenességét emelte ki, Ion Simuț ezzel szemben [a legnagyobb román] vallásos regénynek nevezte, amely a főhős misztikus válságát írja le.

A regény elnyerte a Romániai Írók Társaságának nagydíját, és a megjelenését követő évtizedben kiadták cseh (1928), angol és olasz (1930), lengyel (1931), francia, holland és német (1932) fordítását; összesen több mint húsz nyelven jelent meg. A műből készült Liviu Ciulei azonos című filmje, amely az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját nyerte el.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
November 27-én lesz a szerző születésének 130. évfordulója. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. január 16., 12:39 (CET)

49. hét

november 30. 0.00 és december 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 3. 12.00 és december 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

50. hét

december 7. 0.00 és december 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 10. 12.00 és december 13. 23.59 között: Jedlik Ányos

A jelölt cikk: Jedlik Ányos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11.Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez köthető.

Joggal lehet nevezni a 19. századot az elektromosság korszakának. 1800-ban állította össze Volta az első elektromos áramot termelő oszlopot, a legcsodálatosabb eszközt – mondta róla Arago –, amelyet ember valaha felfedezett; a század nagy eredményeit pedig betetőzte az 1901-es hír, hogy Marconinak sikerült hullámokkal megvalósítani a drót nélküli összeköttetést Európa és Amerika között. E két terminus között a század zseniális kutatói fokozatosan feltárták az elektromos áram sokféle tulajdonságát, hatását, amelyeknek gyakorlati alkalmazásai megváltoztatták az emberi civilizáció arculatát. Ebbe a munkába a 19. század harmadik évtizedétől kezdve Magyarország is bekapcsolódott, jó ideig egyedül Jedlik munkásságával. Hátramaradt írások alaposabb feldolgozása azt mutatta, hogy a szerény anyagi eszközökkel rendelkező fizikai szertárak csendes munkása nemcsak, hogy lépést tartott az európai haladással, de nem egy dologban meg is előzte azt.

Mi magyarok nem vagyunk olyan gazdagok nagy emberekben, hogy könnyelmű felületességgel elhanyagolhatnók őket. Kell, hogy emléküket tiszteljük, hagyatékukat szerető gonddal őrizzük. Az angoloknak nagyjaik számára megvan a Westminster Apátságuk, a franciáknak a Pantheonjuk. Mi csak szellemünkben tudunk pantheont készíteni nagy íróink, politikusaink, tudósaink emlékének. Ezek sorába kell, hogy méltó hely jusson Jedlik Ányosnak, a múlt évszázad csendben, önzetlenül dolgozó tudósának is.
Holenda Barnabás (1967)

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2015-ben kétszeres jubileumi évfordulós magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató Jedlik Ányost javaslom az 50. hét második felére. --*feridiák vita 2015. február 22., 23:35 (CET)

51. hét

december 14. 0.00 és december 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az 1989-es romániai forradalom temesvári kitörésének dec. 15-i évfordulója alkalmából javaslom a Temesvár cikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 6., 21:57 (CEST)

@Rlevente: Nem ártana addig kicsit átfésülni; felületes olvasás alapján két problémát jeleztem a vitalapján. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. július 7., 07:41 (CEST)

december 17. 12.00 és december 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

52. hét

december 21. 0.00 és december 24. 11.59 között: José María Morelos

A jelölt cikk: José María Morelos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A José María Morelos cikket javasolom; a halálának 200. évfordulója lesz ezen a héten. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. június 11., 11:09 (CEST)

december 24. 12.00 és december 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Mátyás-templom szócikket javaslom a 52. hét december 24. és 27. közötti második felére, vagyis a karácsonyi ünnepekre. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 19:02 (CEST)

53. hét

december 28. 0.00 és december 31. 11.59 között: Fekete kolostor

A jelölt cikk: Fekete kolostor (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Kuncz Aladár emléktáblája a noirmoutier-i vár falán, Kő Pál alkotása
Kuncz Aladár emléktáblája a noirmoutier-i vár falán, Kő Pál alkotása

A Fekete kolostor Kuncz Aladár emlékirata, amelyben az első világháború alatti, öt évig tartó franciaországi internálását írja le. Noha már a fogság idején is készített feljegyzéseket, amelyekből a Nyugat 1920-ban közölt válogatást, a teljes mű – amelyet hol emlékiratnak, hol regénynek kategorizál a szakirodalom – csak az író halála évében, 1931-ben jelent meg. A mű elsőrangú kritikákat kapott, többek között Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Schöpflin Aladár tollából, és rövidesen angol, francia, olasz és török nyelven is kiadták.

A fogság eseményeinek leírásába portrék, esszék, anekdoták és novellának beillő részek keverednek. A számos szereplőt felvonultató művet általában a tárgyilagos, egyszerű, szikár hangvétel jellemzi, ugyanakkor találhatók benne szimbolikus értelmű, misztikába hajló látomásos jelenetek is. A pacifista beállítottságú könyv egyben az író lelki átalakulásának története is: a korábban az egyéniséget hirdető irodalmi széplélek az internálás alatt a szenvedés teremtette közösségben találta meg az értéket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
December 31-én lesz Kuncz Aladár születésének 130. évfordulója. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. január 16., 12:33 (CET)

@Hkoala: Javaslatod és ajánlásod január 16-án készült. Ez elkerültem a figyelmem, és március 20-án én is készítettem egy másik ajánlást, melyet emlékeztetőül mellékelek. Szép évzáró lenne a kettőt egyesítő olyan harmadik változat, amely összekötő hídat adna Kuncz Aladár 1885-ös születése idei és 1931-es halála, valamint a Fekete kolostor megjelenése jövő évi évfordulója között. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 19:53 (CEST)


Kuncz Aladár fogságánakhelye: a noirmoutier-i vár
Kuncz Aladár fogságának
helye: a noirmoutier-i vár
Kuncz Aladár emléktáblájaa noirmoutier-i vár falán
Kuncz Aladár emléktáblája
a noirmoutier-i vár falán

A Fekete kolostor Kuncz Aladár emlékirata, amelyben az első világháború alatti, öt évig tartó franciaországi internálását írja le. Noha már a fogság idején is készített feljegyzéseket, amelyekből a Nyugat 1920-ban közölt válogatást, a teljes mű – amelyet hol emlékiratnak, hol regénynek kategorizál a szakirodalom – csak az író halála évében, 1931-ben jelent meg. A mű elsőrangú kritikákat kapott, többek között Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Schöpflin Aladár tollából, és rövidesen angol, francia, olasz és török nyelven is kiadták.

1914 nyarán a szerző, akkor huszonnyolc éves középiskolai tanár, a francia kultúra rajongója, nyári vakációját töltötte Franciaországban. Az első világháború kitörésekor már nem tudott hazautazni, mert az ellenséges Osztrák–Magyar Monarchia polgáraként internálták. Augusztus 14-től október 2-ig a dél-franciaországi Périgueux-ben egy garázsépületben tartották fogva kétszázötven társával együtt, majd a Noirmoutier-sziget erődjében helyezték el őket, 1916. július elejéig. Ezt követően Île d'Yeu kazamatáiba szállították a foglyokat, ahonnan Kuncz 1919. áprilisban szabadult ki.

Kuncz a fogságban írt jegyzeteiből már 1920-ban közölt egy válogatást a Nyugat hasábjain, de a téma teljes feldolgozása hosszabb ideig váratott magára. A visszaemlékezésből néhány részlet az 1920-as években megjelent: Karácsonyest Noirmoutier-ban (1925), Páriák lázadása (1926), Felköszöntő az igaz Énre (1927), Haláltánc Ile d'Yeu-n (1929). Közben az író számos beszélgetésben, kávéházi anekdotázásban idézte fel fogsága napjait. Végül munkatársai, Lakatos Imre és Áprily Lajos biztatására kezdett neki a mű megírásának, amelyet 1931 kora tavaszán fejezett be. A társasági életből visszavonultan, lázas ütemben alkotott, fájdalommal újraélve a leírtakat.

A fogság eseményeinek leírásába portrék, esszék, anekdoták és novellának beillő részek keverednek. A számos szereplőt felvonultató művet általában a tárgyilagos, egyszerű, szikár hangvétel jellemzi, ugyanakkor találhatók benne szimbolikus értelmű, misztikába hajló látomásos jelenetek is. A pacifista beállítottságú könyv egyben az író lelki átalakulásának története is: a korábban az egyéniséget hirdető irodalmi széplélek az internálás alatt a szenvedés teremtette közösségben találta meg az értéket.

@*feridiák: Nem értem az "összekötő hidat," de nyugodtan javítsd ki az ajánlót, ha nem tartod megfelelőnek. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. augusztus 23., 20:31 (CEST)

@Hkoala: Tisztellek, nagyra becsülöm a munkád. Sajnálom, ha nem tudtam érthetően kifejezni magam. Ajánlásod megfelelőnek tartom, és nincs szándékomban azon javítani. Pusztán azt próbáltam jelezni, hogy ha Te magad akarod saját alkotásod továbbfejleszteni, rám is számíthatsz, készséggel állok rendelkezésedre. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 21:17 (CEST)

december 31. 12.00 és január 3. 23.59 között: Magyar Himnusz

A jelölt cikk: Magyar Himnusz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Magyarország himnusza cikk nem kiemelt. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 3., 12:40 (CEST)

1. hét

január 4. 0.00 és január 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 7. 12.00 és január 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 11. 0.00 és január 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 14. 12.00 és január 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

3. hét

január 18. 0.00 és január 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 21. 12.00 és január 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

4. hét

január 25. 0.00 és január 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 28. 12.00 és január 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

február 1. 0.00 és február 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 4. 12.00 és február 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

6. hét

február 8. 0.00 és február 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 11. 12.00 és február 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

7. hét

február 15. 0.00 és február 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 18. 12.00 és február 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

8. hét

február 22. 0.00 és február 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 25. 12.00 és február 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

február 29. 0.00 és március 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Lítium cikket az 1954. március 1-i Castle Bravo atomrobbantás évfordulójára. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 28., 19:53 (CEST)

március 3. 12.00 és március 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

10. hét

március 7. 0.00 és március 10. 11.59 között: Portugália az első világháborúban

A jelölt cikk: Portugália az első világháborúban (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Flandriába érkező portugál katonák 1917 elején
Flandriába érkező portugál katonák 1917 elején

Portugália az első világháborúban Németország 1916. március 9-i hadüzenetét követően vált hadviselő féllé, és lépett be az Antanthatalmak által alkotott szövetségbe. Már a hadüzenetet megelőzően is sor került portugál-német összecsapásokra a mai Angola területén, hol a német csapatok több portugál helyőrséget elfoglaltak és leromboltak.

Az 1916-os hadüzenetet követően portugál csapatok lendültek támadásba Német Kelet-Afrika ellen, továbbá pedig döntés született egy hadsereg kiküldéséről a nyugati frontra. Az 1917 elején megérkező Portugál Expedíciós Hadtest (Corpo Expedicionário Portuguęs, CEP) mintegy 55 000 főt számlált, akiket brit tisztek képeztek ki és az első angol hadsereg alá osztották be. Az első portugál alakulatok 1917 májusában jelentek meg a fronton és egy 18 kilométeres flandriai frontszakasz ellenőrzése volt a feladatuk. 1918. április 9-i kezdettel ezen a szakaszon indította el a német hadvezetés a Georgette fedőnevű hadműveletet, mely során az erős tüzérséggel és rohamcsapatokkal támogatott német gyalogság súlyos veszteségeket okozott a portugál csapatoknak, akik kénytelenek voltak visszavonulni. A 20 000 portugál katonából 327 tiszt és 7000 katona vesztette életét vagy sebesült meg és további 6000 fő esett hadifogságba. A német csapatok néhány nap alatt több kilométernyi területet foglaltak el és egészen a Lawe- és a Lys-folyók vonaláig nyomultak előre. Bár további angol, francia és amerikai erőkkel kiegészülve a sereg maradéka végül április végére megállította a német támadást, (az 1578-as Alcácer-Quibiri csata után) ez a csata számít a portugál hadtörténelem talán legnagyobb vereségének.

Az 1918-as győztes száznapos offenzívában portugál csapatok is részt vettek, továbbá több prtugál harcolt a francia légierőben és kereskedelmi hajókat védő hadihajókon. A világháborút lezáró Versailles-i békeszerződés megkötését követően Portugál Kelet-Afrikához csatolták a régen német tulajdonú kiongai-háromszöget, azonban a világháború súlyos károkat okozott az ország gazdaságának és tovább rontotta az így is feszült belpolitikai helyzetet

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Portugália az első világháborúban szócikket - az azt gondozó Történelem p wikitárs egyetértésével - a 10. hét eleje (március 7. – március 10.) időtartamra jelöljük. Ekkor lesz napra kerek 100. évfordulója annak, hogy 1916. március 9-én a Német Birodalom hadat üzent Portugáliának, ezt követte Portugália hadba lépése, mellyel az ország bekerült az első világháborúba. (Mivel a március 9-i németet március 15-én az Osztrák–Magyar Monarchia hadüzenete követte, szükség esetén a 10. hét másik fele is megfelel.) *feridiák vita 2015. június 28., 22:05 (CEST)

március 10. 12.00 és március 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

11. hét

március 14. 0.00 és március 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 17. 12.00 és március 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

12. hét

március 21. 0.00 és március 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 24. 12.00 és március 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

13. hét

március 28. 0.00 és március 31. 11.59 között: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij

A jelölt cikk: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Muszorgszkij 1870 körül
Muszorgszkij 1870 körül

Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (oroszul: Модест Петрович Мусоргский) (Karjevo, 1839. március 21.Szentpétervár, 1881. március 28.) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20. század zenéjének egyik előfutára.

Fiatalon már kiváló zongorista volt, de apja katonai pályát szánt neki. Szolgálatának első éveiben találkozott későbbi barátaival és zeneszerzőtársaival, akikkel később megalakította az „orosz ötök” zeneszerzői kört, amelynek célja az orosz nemzeti zene megerősítése volt. 1858-ban kilépett a hadseregből, de megélhetése miatt hivatalnoki állást kellett vállalnia. Egyetlen befejezett operája, a Borisz Godunov azonban nem váltotta ki a baráti kör osztatlan tetszését, ezért visszahúzódott. 1864-től kezdve neurotikus jelleme miatt idegi eredetű betegségek jelentkeztek nála. 1879-ben elhagyta munkahelyét, és zongorázásból tartotta fenn magát. Hangversenykörútra ment, de csakhamar végleg összeomlott és 1881. március 28-án meghalt.

Muszorgszkij művei közül a dalai a legjelentősebbek. Saját maga írta a szövegüket, és a románc mellett, gyakorta írt jellegzetes helyzetben beszéltető, realista, gyakran ironikus szemléletű, rövid drámai jelenethez hasonló dalokat is. Műveinek népszerűsítésében nagy szerepe volt Rimszkij-Korszakovnak, aki átdolgozta (főleg operáit) és ismét bemutatta őket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij 1881. március 28-án hunyt el. Halálának évfordulójára emlékezve javaslom a kezdőlapra. Andrew69. Blue a v.svg 2015. augusztus 12., 09:11 (CEST)

március 31. 12.00 és április 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

14. hét

április 4. 0.00 és április 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 7. 12.00 és április 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

15. hét

április 11. 0.00 és április 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 14. 12.00 és április 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

16. hét

április 18. 0.00 és április 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 21. 12.00 és április 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

17. hét

április 25. 0.00 és április 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 28. 12.00 és május 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

18. hét

május 2. 0.00 és május 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 5. 12.00 és május 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

19. hét

május 9. 0.00 és május 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 12. 12.00 és május 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

20. hét

május 16. 0.00 és május 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 19. 12.00 és május 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

21. hét

május 23. 0.00 és május 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Galaxis útikalauz stopposoknak cikket erre az időszakra, mert május 25-én van a törülközőnap. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 19., 09:55 (CEST)

május 26. 12.00 és május 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

22. hét

május 30. 0.00 és június 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 2. 12.00 és június 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

23. hét

június 6. 0.00 és június 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 9. 12.00 és június 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

24. hét

június 13. 0.00 és június 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 16. 12.00 és június 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

25. hét

június 20. 0.00 és június 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 23. 12.00 és június 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 27. 0.00 és június 30. 11.59 között: Szarajevói merénylet

A jelölt cikk: Szarajevói merénylet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melyet Gavrilo Princip nacionalista szerb diák követett el Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese, Chotek Zsófia ellen. Ez az esemény volt az első világháború kitörésének közvetlen ürügye, bár kétségtelen, hogy erre az európai nagyhatalmak versengése miatt került sor.

A főherceg a figyelmeztetések ellenére a boszniai Szarajevóba látogatott, az ott tartott hadgyakorlat megtekintése végett. Látogatásának célja a Habsburg-ház iránti tisztelet helyreállítása volt a boszniai régióban. A szerb nacionalista körök már korábban merényletet terveztek a főherceg ellen. Ezt nagyban segítette, hogy a trónörökös Szarajevóba látogatásának időpontja és útvonala a sajtónak köszönhetően közismert volt. Az első, sikertelen merényletet 10 óra 10 perckor Nedeljko Čabrinović kísérelte meg. Ezt követően az útvonalat megváltoztatták, azonban a sofőrök tévedésből az eredeti útvonalat követték. Ferenc Ferdinánd sofőrje is erre haladt, ekkor azonban a gépkocsiban tartózkodó Oskar Potiorek táborszernagy rászólt. A sofőr erre pontosan a sarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte a gépkocsit. Gavrilo Princip, aki néhány lépésre tartózkodott, előrántotta és elsütötte a fegyverét. A főhercegi pár a lövések következtében rövidesen életét vesztette. Az elfogott Principet 20 évre ítélték, azonban 1918. április 28-án a cellájában tuberkulózis következtében elhunyt.

A merénylet következtében egy hónap múlva az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadta a Szerb Királyságot. Ezt követően az európai országok sorra bekapcsolódtak a háborúba, és kezdetét vette az első világháború.

A merénylet napja és Ferenc Ferdinánd látogatása Szent Vitus napjára, az 1389-es rigómezei csata évfordulójára esett. A hagyomány szerint egy szerb nemes az ellenség táborába lopakodva ezen a napon ölte meg I. Murád oszmán szultánt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 30. 12.00 és július 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

27. hét

július 4. 0.00 és július 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 7. 12.00 és július 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

28. hét

július 11. 0.00 és július 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 14. 12.00 és július 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

29. hét

július 18. 0.00 és július 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 21. 12.00 és július 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 25. 0.00 és július 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 28. 12.00 és július 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

augusztus 1. 0.00 és augusztus 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 4. 12.00 és augusztus 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

32. hét

augusztus 8. 0.00 és augusztus 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 11. 12.00 és augusztus 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]