Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül. A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod. Aktuális cikkajánlók Ezen a héten: Magic Tour • Konáraki naptemplom A jövő héten: Vapiti • Molfetta Két hét múlva: Durhami székesegyház • 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság Három hét múlva: Pietro Mascagni • Vírus Tartalomjegyzék Kikerültek • Most szerepel a kezdőlapon • Jelöltek a 2021-es év 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51. hete a 2022-es év 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28. hete Archívumok 2006–2007 • 2008 • 2009 • 2010 első fele • 2010 második fele • 2011 első fele • 2011 második fele • 2012 első fele • 2012 második fele • 2013 első fele • 2013 második fele • 2014 első fele • 2014 második fele • 2015 első fele • 2015 második fele • 2016 első fele • 2016 második fele Következő időszakok 2017 első fele

Rövidítése: WP:SZK Kiemelés általában Kiemelt szócikk Kiemelt kép Szócikkek a kezdőlapon A nap képe a kezdőlapon Kiemelt szócikkek Kiemelt szócikkek listája Kezdőlapra került szócikkek listája Kezdőlapra jelölt szócikkek listája Korábbi kiemelt szócikkek listája Kiemelt szócikk találomra A kiemelés folyamata Szép cikket találtam! Javaslatok kiemelt szócikkekre Javaslatok kiemeltszócikk-státusz megvonására Útmutatók a kiemeléshez Szócikk kiemelésének kezdeményezése Szócikk kiemelésének folyamata Szócikk kiemelésének lezárása Kapcsolódó kategóriák Kategória:Kiemelt tartalom Kategória:Kiemelt cikkek Kategória:Sikertelen kiemeltszócikk-jelöltek Kategória:Korábbi kiemelt cikkek

A jelölés folyamata Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik: Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2021-30/2” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.) Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-30-2 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.) Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re! A jelölés indoklása Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek. Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra. Ellenzés és megjegyzések Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak. Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével. Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont. Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai: Az eltelt időben a szócikk méltatlanná vált (vagy eleve méltatlan volt) a kiemelt státuszra: ilyenkor elő kell terjeszteni a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre#Kiemeltstátusz-felülvizsgálati munkapad oldalon. Nincs kellően összefüggő bevezető. Nincs megfelelő illusztráció. A témája miatt nem való a kezdőlapra. Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg. Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>. Kezdőlapra került szócikkek Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

29. hét

július 19. 0.00 és július 22. 11.59 között: Sir Gawain és a Zöld Lovag

A jelölt cikk: Sir Gawain és a Zöld Lovag (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Sir Gawain és a Zöld Lovag (ismeretlen művész festménye az eredeti kéziratból)

A Sir Gawain és a Zöld Lovag (angolul: Sir Gawain and the Green Knight) késő 14. századi, középangol, alliteráló verses lovagregény avagy románc, amely Artúr király és a kerekasztal lovagjának, Sir Gawainnek kalandjairól szól. A költeményben Sir Gawain elfogadja egy rejtélyes harcos kihívását, aki tetőtől talpig, ruhájától a hajáig, a szakálláig, sőt egészen a bőréig zöld. Ez a Zöld Lovag felajánlja, hogy bárki csapást mérhet rá a bárdjával, amennyiben hajlandó vállalni a viszonzást egy évvel és egy nappal később. Gawain egyetlen suhintással leüti a fejét, ám a Zöld Lovag feláll, felveszi a fejét, és emlékezteti Gawaint, hogy a megadott időpontban találkoznak. Gawain igyekezete, hogy ígéretét betartsa, valamint úti kalandjai a lovagság és hűség eszményének tükrei. Noha a szöveg 14. századi, maga a történet az Artúr-legendák egyik legrégebbike.

Az elbeszélő költemény egyetlen kéziratváltozatban, az úgynevezett Cotton Nero A. x.-ben maradt fenn, amely három vallási tárgyú verset is tartalmaz, ezek a Pearl (Gyöngy), a Cleanness (Tisztaság) és a Patience (Türelem). Általános vélekedés szerint mind a négynek ugyanaz az ismeretlen „Gyöngy-költő” vagy „Gawain-költő” a szerzője. Mind a négy költemény a középangol nyelv északnyugat-midlandsi dialektusában íródott, ily módon a történet a tájegység walesi és angol hagyománykincséből merít, korábbi „lefejezősdi”-történetekből kölcsönöz, s a becsület és a lovagi eszmény által a veszélyekkel szemben megkívánt helytállást példázza.

A mű bonyolult cselekménye és színpompás nyelvezete mellett elsősorban finom középkori szimbolikájával érdemel figyelmet. A Zöld Lovag, a lefejezés motívuma, az öv, amelyet Gawain a bárd elleni védelmül kap, mind-mind jelképi jelentőségű, s kelta, germán és egyéb folklórból és kulturális hagyományból táplálkozik. Maga a Zöld Lovag egyesek szerint a mitikus zöld ember megfelelője, míg mások krisztusi allúziónak vélik.

A Sir Gawain és a Zöld Lovag az egyik legfontosabb példája a középkori románc műfajának, amelynek hőse valamely áhított cél elérésére törekedve teszi próbára képességeit. A költemény többértelmű befejeződése révén azonban összetettebb a műfaj más képviselőinél. A keresztény értelmezés az apokalipszis ábrázolását látja benne, és párhuzamot von Gawain és Lady Bertilak, valamint Ádám és Éva története között. A feminista értelmezések egymásnak is ellentmondóak: egyik szerint elejétől végéig a nők uralják a cselekményt, másik szerint ez merőben illúzió. Kultúrtörténészek szemében leginkább a kor és a tájegység walesi és angol lakosai közti feszült viszonyt eleveníti meg a költemény. A mű hatása mindenesetre máig érvényesül, jelentős szerzők (J. R. R. Tolkien és Simon Armitage) fordították le modern angolra, színpadi és filmváltozatok is készültek belőle.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Puskás Ferenc (labdarúgó) cikkajánlóját jelölöm a 2021. július 19. és július 22. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. június 20., 18:31 (CEST)

 ellenzem már háromszor volt a címlapon, ez lenne a negyedik. Javasolom helyette a Sir Gawain és a Zöld Lovag cikket. Hkoala 2021. június 20., 18:37 (CEST)

július 22. 12.00 és július 25. 23.59 között: Emberi szem

A jelölt cikk: Emberi szem (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az emberi szem előlnézetben

Az emberi szem (oculus) a látás érzékszerve az ember szervezetében. A környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ezt a képet idegi ingerületek formájában továbbítja a központi idegrendszerbe, ahol feldolgozásra kerül, és szükség szerint tudatosul. Az embernél a látás alapvető szerepet játszik a külvilágról tájékozódásban és az ahhoz alkalmazkodásban. Az egyik legfontosabb érzékszerv. A különféle egyéb szervezetekben változatos fényérzékeny szerveket találhatunk.

A szemlencse alkalmazkodása távolra és közelre nézéskor

Amíg a legegyszerűbb szemekkel csak az dönthető el, hogy környezetében fény van-e vagy sötét, addig az összetettebb szemek képesek alakok és színek megkülönböztetésére. A legtöbb gerinces – emlős, madár, hüllő és hal – kétszemű. Ez a két szem, mint az emberé is gyakran ugyanabba az irányba néz, és ezzel egyetlen térbeli képet hoz létre; máskor más irányba nézve két külön képet hoznak létre, mint a nyúl vagy a kaméleon szemei. Az emberi szem az arc síkjában elhelyezkedő páros szerv. A szemek a szemüregekben (orbita) találhatók. A szemgolyót (bulbus oculi) járulékos szervek veszik körül, ezek gondoskodnak védelméről és biztosítják mozgását.

Az ember látószervének (organum visus) fő része a szemgolyó, de a látószervhez szervesen hozzátartoznak a szemidegek és a folytatásukba eső idegpályák tractus opticus és radiatio optica, valamint a szem járulékos szervei.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az Emberi szem cikkajánlóját jelölöm a 2021. július 22. és július 25. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. június 20., 18:20 (CEST)

30. hét

július 26. 0.00 és július 29. 11.59 között: Magic Tour

A jelölt cikk: Magic Tour (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az 1986-os budapesti Queen-koncerten forgatott koncertfilm VHS kiadásának borítója.

A Magic Tour a Queen együttes 1986-os koncertturnéja volt, amely az A Kind of Magic című albumot népszerűsítette. Csak Európában és Angliában léptek fel, összesen 26 alkalommal. Július 27-én a budapesti Népstadionban álltak színpadra. A Magic Tour hatalmas siker volt. A turné megdöntötte az addigi összes nézőszám-rekordot Európában és Angliában egyaránt. A teljes turnén közel egymillióan látták a zenekart, az összbevétel pedig elérte a 11 millió angol fontot. A színpadtechnikát 20 kamionnal szállították egyik helyszínről a másikra.

A turné különböző állomásain rendre más-más együttesek léptek fel a Queen előtt. A turné állandó előzenekarának a Craaft nevű német hard rock együttes tekinthető, akik június 19-től végigkísérték Európán a Queent. Rajtuk kívül az ausztrál INXS-zel játszott legtöbbet a Queen ezen a turnén. Az angliai koncerteken a Status Quo volt a Magic Tour állandó különleges vendége, július 27-én Budapesten pedig a magyar Z’Zi Labor is felléphetett.

Ez volt az utolsó turnéja a zenekar eredeti felállásának, az utolsó koncert pedig 1986. augusztus 9-én, Knebworthben zajlott le. Egy évvel később, 1987-ben megállapították, hogy Freddie Mercury énekes HIV fertőzésben szenved, aki így betegsége miatt elutasította a további turnékat, habár az ok hivatalosan csak 1991-ben, halálakor vált bizonyossá.

A Magic Tour különböző állomásain rögzített koncertfelvételekből állították össze az 1986 decemberében megjelent Live Magic című albumot. A következő évben mutatták be a budapesti koncerten készült Live in Budapest című koncertfilmet. 1990-ben adták ki a Queen at Wembley koncertvideót, amely a Wembley Stadionban adott július 12-i telt házas koncertjüket örökítette meg. A koncert hanganyaga két évvel később jelent meg CD-n (Live at Wembley ’86).

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Épp 2021. július 27-én lesz a 35. jubileuma a Queen 1986-os budapesti fellépésének.
(Ary vitaindítása 2021. május 10-én)

Ma napra pontosan 2021. július 27. napja van. A 30. hét kezdetétől közepéig, a déli harangszóig a „Magic Tour” csillagos kiemelt szócikk ajánlója van a „Kiemelt cikk” rovatban a főkezdőlapon. Pont a déli harangszóra a főcímlap fejrészében ez került, és még pár percig van most is: „A magyar változatnak 490 250 szócikke van, ebből 1038 kiemelt. – *feridiák ^vita 2021. július 27., 13:23 (CEST)*feridiák ^vita 2021. július 27., 12:43 (CEST)

Aktuális

július 29. 12.00 és augusztus 1. 23.59 között: Konáraki naptemplom

A jelölt cikk: Konáraki naptemplom (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Konáraki naptemplom

A pisztát díszítő kerék

A konáraki naptemplomot, vagy más néven Szúrja-templomot (orija: କୋଣାର୍କ ସୂର୍ଯ୍ୟ ମନ୍ଦିର, dévanágari:कोणार्क सूर्य मंदिर, hindi: Konárk Szúrja mandir.) a Ganga-dinasztiából származó I. Naraszimha Déva király építtette 1238 és 1264 között Indiában, az Orisza állambeli Bhuvanesvartól 60 kilométerre, a tengerparton. A király Szúrja hindu napistennek szentelte a Fekete pagodaként is ismertté vált templomkomplexumot, amely három egységből áll: a főtemplom épületegyüttese, vagyis a hívek szentélye (dzsagamóhana, vagy pida deul) a vele egybeépült belső szentéllyel (rékha deul) és a külön álló tánctemplommal (nátamandir); a feltehetően korábban épült Visnu-templom; valamint a Majádévinek (Szúrja egyik felesége) szentelt templom. Ezeket más épületek, például az adakozások csarnoka, a bhogmandapa, illetve medencék egészítenek ki. A főtemplom tizenkét pár keréken gördülő, hét ló vontatta szimbolikus szekeret formáz, melyet Szúrja hajt. Jellemzően az indiai művészetre, a komplexum minden eleme teljes felületén díszített, visszatükröződik benne az indiai nép hit- és gondolatvilága, mindennapjai.

A templom felépítéséhez több legenda is kapcsolódik. Az egyik szerint a szépséges Számba, Krisna fia kinevette a külseje miatt Náradát, a szent embert (száddhu). Nárada megbüntette a fiút, kimódolta, hogy ez Krisna fülébe jusson, aki éktelen haragjában leprával sújtotta saját gyermekét. Mikor Krisna rájött, hogy fia a ravasz Nárada cselszövésének áldozata lett, megbánta tettét, de az átkot visszavonni már nem tudta. Számba erre tizenkét évnyi vezeklésbe kezdett, lemondásait Szúrja napistennek ajánlva. Az istenség, látva Számba áldozatát, megparancsolta neki, hogy Konáraknál fürödjön meg a tengerben. A fiú engedelmeskedett, és végül meggyógyult. A legenda nyomán építette Naraszimha Déva király a templomot erre a helyre és szentelte azt Szúrjának, mivel maga is beteg volt, és így remélt gyógyulást. Az bizonyos, hogy Konárak a Szúrja-imádat egyik legkorábbi központja volt. Még ma is minden év január-februárjában (a hindu mágh hónapban) sok ezer zarándok látogat el ide és vesz gyógyító fürdőt az Indiai-óceánban.

Építésekor a templom a nágara (városi) templomépítészeti stílus csúcspontját képviselte, de mára a komplexum állapota romos, a 17. század óta már nem tölt be szakrális funkciót sem. Az UNESCO 1984-ben mint kulturális helyszínt vette fel a világörökségi listára.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Puskás Ferenc (labdarúgó) cikkajánlóját jelölöm a 2021. július 29. és augusztus 1. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. június 22., 03:22 (CEST)

 ellenzem Már háromszor volt a címlapon, ez lenne a negyedik. Javasolom helyette a Konáraki naptemplom cikket. Hkoala 2021. június 22., 05:51 (CEST)

 ellenzem A Hkoala által említett okok miatt. Ogodej ^vitalap 2021. július 27., 19:46 (CEST)

Jelöltek

31. hét

augusztus 2. 0.00 és augusztus 5. 11.59 között: Vapiti

A jelölt cikk: Vapiti (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Vapiti bika

Vapiti tehén

A vapiti (Cervus canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

A vapiti a világ egyik legnagyobb szarvasféléje, Észak-Amerika és Kelet-Ázsia legnagyobb emlőseinek egyike. A szarvasfélék családjában csak a jávorszarvas nagyobb nála, a számbárszarvas pedig méretben közelíti meg. A vapiti igen hasonlít a gímszarvasra, emiatt sokáig azt hitték, hogy ennek alfaja, de a mitokondriális DNS vizsgálat óta, amelyet 2004-ben végeztek el, a két állatot két külön fajnak tartják.

Az állat az erdőket és az erdőszéleket kedveli, itt füvekkel, lágy szárú növényekkel, levelekkel és kérgekkel táplálkozik. Habár Észak-Amerika és Kelet-Ázsia őshonos állata, a vapiti jól beilleszkedett az olyan országokba is, ahová betelepítették, például Új-Zélandra és Argentínába. A jó alkalmazkodóképessége veszélyezteti az új élőhelyeket és azok endemikus élőlényeit.

A vapiti bikáknak nagy agancsaik vannak, amelyeket évente lecserélnek. Az üzekedési időszakban a bikák egymásnak és a teheneknek mutogatják magukat, ha egyforma méretűek, akkor összeakasztják agancsaikat és hangosan hallatják hangjukat, ezt nevezzük szarvasbőgésnek. A vapitibőgés azon természetes hangok egyike, amelyet az ember könnyen felismerhet.

A vapiti állomány nagyon érzékeny néhány fertőző betegségre, amelyet átadhat a szarvasmarháknak és a juhoknak is. Sajnos az embernek azon törekvései, hogy a fertőző betegségeket megsemmisítse, eddig csak részleges sikerrel jártak.

Egyes kultúrákban imádják a vapitit, mivel úgy vélik, hogy az állat szellemi erőt ad nekik. Ázsia egyes részein az agancsokat és az agancsháncsot a hagyományos orvoslásban használják. Az állatot húsáért is vadásszák; a húsa jobb minőségű és több fehérjét tartalmaz, mint a háziállatoké, például szarvasmarháé és a csirkéé.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javasolom erre a hétre a Vapiti cikket. – Hkoala 2021. július 6., 10:28 (CEST)

augusztus 5. 12.00 és augusztus 8. 23.59 között: Molfetta

A jelölt cikk: Molfetta (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A kikötő és a katedrális

Molfetta város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Bari megyében, az Adriai-tenger partján. A Molfetta-Ruvo-Giovinazzo-Terlizzi egyházmegye püspöki székvárosa. Felújított óvárosa és kikötője kedvelt turisztikai célpont.

A város határában álló töbör (a Pulo di Molfetta) falában lévő barlangokat az i. e. 6. évezredtől közel kétezer évig az ősember lakta. A mai település elődjét, egy kis halászfalut valószínűleg görög telepesek alapították az i. e. 4. században. A keresztes háborúk idején vált jelentős településsé, ugyanis a Szentföldre vezető út egyik fontos kikötője lett. A visszatérő keresztesek a városfalaktól mintegy kilométernyire egy, a Szűzanyának felajánlott ispotályt létesítettek. Ebben a legendák szerint megfordult a csodatételeiről híres Bajorországi Szent Konrád, Molfetta későbbi védőszentje is. A 16–17. századig területe egy kis, part menti szigetre korlátozódott, majd a szárazföldtől elválasztó csatorna feltöltése után dél felé terjeszkedett, a történelmi, falakkal körülvett óváros pedig fokozatosan elnéptelenedett. 1964-ben néhány épület össze is omlott. Az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején az óváros utcáit felújították, az omladozó palotákat helyreállították. A város nevezetessége a pulo mellett a román stílusban épült régi dóm, a San Corrado, amely Otranto, Bitonto, Troia és Bari katedrálisaival együtt szerepel a világörökségnek javasolt helyszínek között.

Az óváros gerince a Via Piazza, amely egykor a piactérbe futott. Erre merőleges, kelet-nyugat irányú a Via San Pietro, amely a régi dómot köti össze a Piazza Municipióval, amin egykoron vár, az úgynevezett Rondella állt. Napjainkban ez a tér az óváros egyetlen nagyobb nyílt területe. Az óváros főbejárata a ma is álló Arco della Terra volt, a mai Corso Dante középtájékán. A kapu fölé emelkedett az óratorony (Torre dell’Orologio), amit 1897-ben bontottak el. Az óváros keletről a Piazza Municipión, északon pedig a dóm felől közelíthető meg. Az óvárost a széles Corso Dante Alighieri választja el az új városnegyedektől; ennek helyén a 18–19. századig egy várároknak kiképzett csatorna volt.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Lionel Messi cikkajánlóját jelölöm a 2021. augusztus 5. és augusztus 8. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. július 1., 20:56 (CEST)

 ellenzem A cikkben 2014-től semmi nincs róla a statisztikai adatokat kivéve, ebben a formában nem való a kezdőlapra. Tomcsy ^üzenet 2021. július 2., 14:10 (CEST)

 ellenzem +1 Tomcsy Gerry89 ^vita 2021. július 7., 06:34 (CEST)

@Tomcsy@Gerry89 A kezdőlapra kerülésig van még egy hónap, az alatt a labdarúgásműhely nem tudná kipótolni a hiányosságokat? Hkoala 2021. július 7., 08:46 (CEST)

Nekem biztos nem lesz időm rá addig. EB, olimpia, Forma–1 és véges szabadidő részemről. Gerry89 ^vita 2021. július 7., 09:15 (CEST)

Nem szeretnék ezzel foglalkozni, és pláne nem szeretném, ha ebből valami olyan mondanivaló lenne, hogy amelyik cikket a kezdőlapra jelölik, de tartalmilag le van maradva, azzal mások foglalkozzanak. A jelölő is dolgozhatna rajta, ha a kezdőlapon akarja látni, ahelyett hogy fórumozásra használja a vitalapokat.Tomcsy ^üzenet 2021. július 8., 14:54 (CEST)

Jelölöm helyette a Molfetta cikket. – Hkoala 2021. július 9., 05:22 (CEST)

32. hét

augusztus 9. 0.00 és augusztus 12. 11.59 között: Durhami székesegyház

A jelölt cikk: Durhami székesegyház (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

2021-32-1

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Durhami székesegyház kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a augusztus 9. és 2021. augusztus 12. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. július 9., 21:48 (CEST)

augusztus 12. 12.00 és augusztus 15. 23.59 között: 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság

A jelölt cikk: 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

2021-32-2

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Módosítás
Pulykakeselyű kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. július 5. és július 8. közötti helyről a 2021. augusztus 12. és augusztus 15. közötti helyre mozgatni, azért, hogy a felszabadított júliusi helyre a sokkal jobban odaillő Cristiano Ronaldo cikkajánlója kerülhessen. – *feridiák ^vita 2021. július 1., 15:00 (CEST)

Mivel Ronaldo cikke már kétszer volt címlapon, és különben is frissítésre szorul, a Pulykakeselyűt visszatettem az eredeti helyére. – Hkoala 2021. július 2., 06:28 (CEST)

Hiánypótlás
2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. augusztus 12. és augusztus 15. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. július 9., 00:30 (CEST)

33. hét

augusztus 16. 0.00 és augusztus 19. 11.59 között: Pietro Mascagni

A jelölt cikk: Pietro Mascagni (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Pietro Mascagni

A Parasztbecsület librettójának borítója

Pietro Mascagni (Livorno, 1863. december 7. – Róma, 1945. augusztus 2. ) olasz zeneszerző, karmester.

Zenetanulmányait szülővárosában kezdte, majd a milánói konzervatóriumba iratkozott be, de az előírt tanéveket nem járta végig, hanem vándortársulatokhoz szegődött mint karmester. Később Cerignolában telepedett le, ahol zongoratanító és a városi zenekar dirigense volt. Itt írta meg a Parasztbecsület című operáját, amellyel nemcsak a Sonzogno kiadóvállalat pályadíját nyerte el, hanem egy csapásra világhírnevet is szerzett. 1891-ben következő operája, a Fritz barátunk is kedvező fogadtatásban részesült. 1895–1902 között a pesarói Liceo Musicale Rossini, 1903-tól a római Scuola Nazionale di Musica vezetője volt. 1933-ban egy rövid időre elfogadta a római operaház főzeneigazgatói állását. A komponálást továbbra sem hagyta abba, bár a Parasztbecsület világhírével és elismertségével későbbi művei már nem tudtak lépést tartani. Az első világháborút követően az olasz szocialista munkásmozgalommal szimpatizált, ami kiváltotta az 1920-as évek elején hatalomra jutó Mussolini ellenszenvét. Rövid önkéntes bécsi emigráció után hazatért és kiegyezett a fasiszta hatalommal, így többek között kinevezték az újonnan alapított Olasz Akadémia tagjává. Élete utolsó éveit Rómában élte le.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Pietro Mascagni cikkajánlóját jelölöm a 2021. augusztus 16. és augusztus 19. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. június 22., 15:51 (CEST)

augusztus 19. 12.00 és augusztus 22. 23.59 között: Vírus

A jelölt cikk: Vírus (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

MERS-koronavírus

A vírusok szerkezete

A vírus olyan, nem sejtes szerveződésű mikroszkopikus organizmus, amely csak más élőlények sejtjeiben, parazitaként képes szaporodni. Vitatják, hogy egyáltalán élőlény-e: bár vannak génjei és alkalmazkodik környezetéhez, anyagcseréje nem önálló. A vírusokat Dmitrij Ivanovszkij 1892-ben, a dohány mozaikos megbetegedését vizsgálva fedezte fel. Nevüket – ami a latin virus, méreg szóból származik – Martinus Beijerincktől kapták 1898-ban. A mikrobiológia speciális ága, a virológia tanulmányozza őket.

Minden életformának – a növényeknek, állatoknak, gombáknak, egysejtű eukariótáknak és baktériumoknak is – vannak vírusos fertőzései. A vírusok minden ökoszisztémában megtalálhatóak, ezek a leggyakoribb organizmusok a Földön. A sejteken kívül vírusrészecske, virion formájában léteznek – ezek a genomból és egy fehérjeburokból, a kapszidból állnak; egyes fajaikat még külső lipidburok is körülveszi. Formájuk változatos: rúd, fonál, ikozaéder vagy egyéb. Méretük 20–1500 nanométer közötti, ezért döntő többségük a fénymikroszkóppal nem, csak elektronmikroszkóppal figyelhető meg.

Eredetük bizonytalan. Az egyik, származásukat magyarázó elmélet szerint őseik leegyszerűsödött parazitabaktériumok vagy a sejtek citoplazmájában található plazmidok voltak; más vélemény szerint a sejtes élettel együtt alakultak ki. Az evolúcióban fontos szerepük a fajok közötti génátvitel.

Változatos módon terjednek; van, amelyiket rovarok viszik át egyik állatról vagy növényről a másikra, mások a tüsszentéssel, köhögéssel a levegőbe juttatott aeroszollal, testnedvekkel, esetleg ürülékkel szennyezett tárgyakról kerülnek új gazdaszervezetükbe. Legtöbbjük csak egy vagy néhány fajt tud megfertőzni. A megtámadott élőlények immunrendszere védekezik ellenük, aminek hatása megfelelő védőoltással felkészítve jelentősen javítható. Egyes vírusok képesek kikerülni az immunrendszert. Az antibiotikumok a vírusok ellen nem hatékonyak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Vírus cikkajánlóját jelölöm a 2021. augusztus 19. és augusztus 22. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. június 22., 15:19 (CEST)

34. hét

augusztus 23. 0.00 és augusztus 26. 11.59 között: Bari

A jelölt cikk: Bari (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

2021-34-1

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Bari cikkajánlóját javaslom-jelölöm az augusztus 23. és augusztus 26. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. július 29., 11:04 (CEST)

augusztus 26. 12.00 és augusztus 29. 23.59 között: Abda

A jelölt cikk: Abda (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

2021-34-2

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Abda cikkajánlóját javaslom-jelölöm az augusztus 26. és augusztus 29. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. július 29., 10:44 (CEST)

35. hét

augusztus 30. 0.00 és szeptember 2. 11.59 között: Wolfgang Amadeus Mozart

A jelölt cikk: Wolfgang Amadeus Mozart (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

2021-35-1

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Wolfgang Amadeus Mozart cikkajánlóját jelölöm az augusztus 30. és szeptember 2. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. július 29., 11:45 (CEST)

szeptember 2. 12.00 és szeptember 5. 23.59 között: Apáczai Csere János

A jelölt cikk: Apáczai Csere János (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

2021-35-2

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Apáczai Csere János cikkajánlóját jelölöm a 2021/2022-es tanévnyitóra a 2021. szeptember 2. és szeptember 5. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. július 29., 08:12 (CEST)
A 2021/2022-es tanév rendjéről szóló kormányrendelet alapján az iskolai év szeptember 1-jén, szerdán kezdődik, és 2022. június 15-ig, szerdáig tart. – *feridiák ^vita 2021. július 29., 08:49 (CEST)

36. hét

szeptember 6. 0.00 és szeptember 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 9. 12.00 és szeptember 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

37. hét

szeptember 13. 0.00 és szeptember 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 16. 12.00 és szeptember 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Mariangela Melato cikkajánlóját jelölöm a 2021. szeptember 16. és szeptember 19. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. július 24., 14:48 (CEST)

 ellenzem Nem kiemelt cikk. – Hkoala 2021. július 24., 14:52 (CEST)

38. hét

szeptember 20. 0.00 és szeptember 23. 11.59 között: A román nyelv szókincse

A jelölt cikk: A román nyelv szókincse (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A román nyelv 2 581 szós
alap-szókészletének összetétele

A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel. A legelterjedtebb elmélet szerint a nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel se a trákok, se a dákok nyelve nem eléggé ismert, az ilyen eredetűnek vélt szavak származása csak feltételezéseken alapul.

A román nyelv alapszókincsének nagy részét a latinból örökölte. Újlatin jellegét jelzi az egyrészt a latinból örökölt, másrészt az újkorban a latinból, a franciából és az olaszból átvett szavak nagy száma is. Nemcsak szavakat vett át más nyelvekből, de a már létező szavak addigi jelentése vagy jelentései mellé új jelentést/jelentéseket is rendelt. A szóalkotása is a többi újlatin nyelvéhez hasonló, amennyiben prefixumokkal és szuffixumokkal sokkal több szót képez, mint szóösszetétellel.

A szókincsben a latin és újlatin eredetű szavak összesen 71,66%-ot tesznek ki, ami nagyjából megegyezik azzal, hogy a román szókészlet eredete 77%-ban azonos az olaszéval, 75%-ban a franciáéval, 74%-ban a szárdéval, 73%-ban a katalánéval, 72%-ban a portugáléval és a rétorománéval, valamint 71%-ban a spanyoléval.

A nyelvre természetesen hatottak a környező nem latin népek nyelvei, így vannak benne szláv (ószláv, bolgár, szerb, ukrán, orosz), török, görög, magyar és német jövevényszavak is. A középkorban az ószláv nyelvnek, pontosabban ennek bolgár területi változatának volt a legnagyobb hatása a román nyelvre. Ez feltehetőleg a 9. században kezdődött, miután a szlávok északkeletről bevándoroltak Közép- és Délkelet-Európába.

A magyar jövevényszavak két kategóriára oszlanak. A régebbiek kiterjedtek az egész román nyelvterületre, és viszonylag sokuk bekerült a sztenderd nyelvváltozatba is, miközben az újabbak csak az erdélyi nyelvjárásokban vannak meg. Magyar jövevényszó például a belșug ’bőség’ a cheltui ’költ’, chip ’kép’, a făgădui ’megfogad, ígér’, gazdă ’házigazda’, hotar ’határ’, meșteșug ’mesterség’, oraș ’város’, uriaș ’óriás’, vamă ’vám’.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A román nyelv szókincse cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 38. hét első fele: a szeptember 20. és szeptember 23. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. április 26., 19:24 (CEST)

szeptember 23. 12.00 és szeptember 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

39. hét

szeptember 27. 0.00 és szeptember 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A román nyelv szókincse cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 38. hét első fele: a szeptember 20. és szeptember 23. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. április 26., 19:24 (CEST)

szeptember 30. 12.00 és október 3. 23.59 között: Nürnbergi per

A jelölt cikk: Nürnbergi per (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A vádlottak: Első sor (balról jobbra haladva): Hermann Göring, Rudolf Heß, Joachim von Ribbentrop, Wilhelm Keitel, Ernst Kaltenbrunner, Alfred Rosenberg, Hans Frank, Wilhelm Frick, Julius Streicher, Walther Funk, Hjalmar Schacht
Hátsó sor: Karl Dönitz, Erich Raeder, Baldur von Schirach, Fritz Sauckel, Alfred Jodl, Franz von Papen, Arthur Seyß-Inquart, Albert Speer, Konstantin von Neurath, Hans Fritzsche

A nürnbergi per az első olyan per volt, amelyben a szövetséges hatalmak a Harmadik Birodalom politikai, katonai és gazdasági vezetői felett ítélkeztek a második világháború alatt elkövetett bűneik miatt. A per a németországi Nürnbergben zajlott. A vádlottak a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, a Kriegsmarine, a Wehrmacht főbb vezetői, valamint egyéb funkcionáriusok köréből kerültek ki. Eredetileg 24 fő került volna a vádlottak padjára, de számuk a per kezdetére különböző okok miatt kevesebb lett. A nürnbergi per folyamán különböző szervezetek (Gestapo, SD, SS) felett is ítéletet mondtak.

A főbűnösök pere 1946. október 1-jén ért véget, tizenkét vádlottat kötél általi halálra, hetet letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, hármat pedig felmentettek. Tíz halálraítélten 1946. október 16-án hajtották végre az ítéleteket, Martin Bormannt távollétében ítélték halálra, Göring pedig október 15-én öngyilkos lett.

A halálos ítéletek végrehajtását 1946. október 16-ára jelölték ki, és nem sokkal éjfél után kezdtek bele a procedúrába. A végrehajtó John C. Woods tiszthelyettes volt, aki a Texas állambeli San Antonióból érkezett, és már több mint háromszáz katonát akasztott fel. Az akasztást három 2,5 × 2,5 méteres emelvényen hajtották végre a börtön tornatermében.

További hasonló pereket Németország egész területére kiterjesztve folytattak. Ezeken 1949-ig bezárólag hozzávetőlegesen 200 további személy került vád alá, köztük embereken kísérleteket folytató orvosok, a koncentrációs táborok parancsnokai és a nemzetiszocialista gyakorlatot támogató bírák.

A per megmutatta, hova vezethet a jog és az erkölcs szétválása, hiszen nem volt könnyű elítélni olyan embereket, akik hatályos, de erkölcstelen törvények szerint jártak el. Az így keletkezett feszültséget Gustav Radbruch német jogtudós oldotta fel a róla elnevezett formulával: az erkölcs a jog alapvető eleme, és ha egy törvény ezt alapjaiban sérti, akkor nem rendelkezik a törvényesség kritériumával, így nem válik alkalmazhatóvá. A náci vezetés tagjait felelősségre vonó per történelmileg sok újat hozott, és új szakaszt nyitott a nemzetközi jog történetében, miután precedens értékűvé vált. A nürnbergi ítéleteket az ENSZ közgyűlése 1946. december 11-én jóváhagyta, és a nemzetközi jog szintjére emelte a bíróság gyakorlatát.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Hegedű cikkajánlóját javaslom a 2021. szeptember 30. és október 3. közötti helyre. Még csak egyszer volt a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon, Puskás Zoli kezdeményezésére 2015-ben együtt csináltuk. A folytatás még igényesebb csapatmunkát kíván. Kellemes húsvétot kíván: *feridiák ^vita 2021. április 2., 03:09 (CEST)

 ellenzem Egyrészt mert kétszer volt címlapon, másrészt {{azonosíthatatlan források}}^(?) sablon van rajta. Hkoala 2021. április 2., 07:38 (CEST)

Javasolom a Nürnbergi per cikket, az ítélethirdetés 75. évfordulója miatt. Egyszer volt címlapon 2011-ben. – Hkoala 2021. május 6., 06:33 (CEST)

40. hét

október 4. 0.00 és október 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 7. 12.00 és október 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

41. hét

október 11. 0.00 és október 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 14. 12.00 és október 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

42. hét

október 18. 0.00 és október 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 21. 12.00 és október 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

43. hét

október 25. 0.00 és október 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Háztartási varrógép a 20. század elejéről

A munkaidő után a munkások elhagyják
a Singer Varrógépgyárat

Varrógép a varrás műveletét gépesítő eszköz. A kézi varráshoz hasonlóan tűvel és cérnával dolgozik, és szerkezetétől függően nagyon különböző varrattípusok előállítására lehet alkalmas – olyanokéra is, amelyek kézi varrással nem vagy csak nagyon bonyolult módon készíthetők el.

A varráshoz az őskorban még halszálkából, kihegyezett csontdarabból vagy fából készült, árszerű eszközt használtak. A varrást nagyban megkönnyítette a fémtű feltalálása; ennek első nyomai az i. e. 3. századból kerültek elő a mai Németország területén. A varrógép elkészítésének műszaki hátterét az ipari forradalom teremtette meg. Az első típust 1790-ben Thomas Saint angol feltaláló szabadalmaztatta; azóta sokat fejlődött. Láncöltésű és huroköltésű típusait különböztetjük meg. Jelentősen különböznek a háztartási és az ipari varrógépek, utóbbiakon belül az általános használatra szánt és a meghatározott varró műveletre szerkesztett célgépek.

Kezdetben főleg ipari alkalmazásra, a szabómesterek munkájának könnyítésére készült. Tömeges elterjedésében igen fontos szerepet játszott az amerikai Isaac Merritt Singer, aki maga is több szerkezeti tökéletesítéssel járult fejlesztéséhez, és akinek a neve a magyar köznyelvben is összefonódott a varrógépével.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javasolom a „Varrógép” kiemelt cikk tartalmat a 2021. október 24. és 2021. október 27. közötti helyre. Október 27. a varrógépek tömeges elterjedésében igen fontos szerepet játszott amerikai Isaac Merritt Singer(en) évfordulós születésnapja. (Mellékesen még csak egyszer volt a címlapon.) – *feridiák ^vita 2021. április 16., 17:49 (CEST)

október 28. 12.00 és október 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Hóstát (Kolozsvár) cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 43. hét második fele: az október 28. és október 31. közötti helyre. – *feridiák ^vita 2021. május 1., 16:53 (CEST)

44. hét

november 1. 0.00 és november 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 4. 12.00 és november 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

45. hét

november 8. 0.00 és november 11. 11.59 között: Ankara

A jelölt cikk: Ankara (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Ankara montázs 2020-ban

Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa. Népessége 4 466 756 fő (2007), tengerszint feletti magassága átlagosan 900 m. A város egyben Ankara tartomány székhelye is. Itt székel a parlament és itt, a város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is. Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. Ankara egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk 1923-ban fővárossá tette, mivel a hegyek közt sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. A Közép-anatóliai régió fontos gazdasági és kereskedelmi csomópontja.

A mai Ankara helyén az első olyan települést, melynek nevét is ismerjük, i. e. 1200-ban a hettiták alapították Ankuwash néven. A frígek Ancyrának nevezték, a klasszikus és hellenisztikus korszakokban pedig Ἄγκυρα, Áŋkyra volt a neve. A bizánciak Unguriyének nevezték el, ami az angórakecske tenyésztésének hatására fokozatosan Angorára változott. Az Ankara nevet 1930 óta viseli.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
„Ankara” cikkajánlóját jelölöm a február 15. és február 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-7-1 helyre. – *feridiák ^vita 2021. január 21., 17:02 (CET)

Módosítás:
„Ankara” cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 8. és november 11. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-45-1 helyre. – *feridiák ^vita 2021. január 22., 11:14 (CET)

november 11. 12.00 és november 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

46. hét

november 15. 0.00 és november 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 18. 12.00 és november 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

47. hét

november 22. 0.00 és november 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 25. 12.00 és november 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

48. hét

november 29. 0.00 és december 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 2. 12.00 és december 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

49. hét

december 6. 0.00 és december 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 9. 12.00 és december 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

50. hét

december 13. 0.00 és december 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Roald Amundsen hajózott először át az Északnyugati átjárón, és elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én. Ezért javaslom 2021. 50. eleje (december 13. – december 16.) helyre. A javaslatot azon Seba szerkesztő által vezetett közösség egyik tagjaként teszem, amely Carsten Borchgrevink cikkajánlóját gondozva 2020. november 19. és 2020. november 22. között szerepelt a kezdőlapon, valamint Southern Cross-expedíció cikkét gondozza jelenleg csütörtök közepétől vasárnap végéig a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. – *feridiák ^vita 2021. február 5., 20:21 (CET)

@*feridiák: Megtisztelő, hogy én jutottam eszedbe az Amundsen szócikkel kapcsolatban. Sajnos a nevezett cikk egyelőre nem kiemelt, de meglátom, mit tehetek az ügy érdekében. A szép, kerek évfordulóra tekintettel Amundsen feltétlenül megérdemel egy fontosságához méltó cikket. :) = seba = ^vita 2021. február 7., 16:57 (CET)

@Seba: Megtisztelő, hogy én javasolhatom Neked ezt a felemelő feladatot. Továbbá szerintem nem sajnálkoznunk kell, hogy még nem kiemelt, hanem felemelő, hogy nekünk jutott ez a nemes feladat. Amundsen cikke angol nyelven 2001. november 7-én indult, és 2021. február 7-én még nem kiemelt. Tisztelettel kérlek, hogy még ma szíveskedj Roald Amundsen cikke jó szócikk szintre emelését kezdeményezni. Kérem, hogy válaszodat a Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-5-2 helyre szíveskedj küldeni Kösz. Üdv: *feridiák ^vita 2021. február 7., 19:08 (CET).

december 16. 12.00 és december 19. 23.59 között: Apollo–17

A jelölt cikk: Apollo–17 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Eugene Cernan parancsnok, Harrison Schmitt, Ronald Evans: a személyzet

Spiro Agnew amerikai alelnök gratulál
az Apollo-17 küldetés indításához

Az Apollo–17 volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon. A program átszervezése miatt – bár eredetileg még három további expedíció követte volna, ez lett az utolsó leszállás a Holdon, amely végül rekordokat hozott.

12 nap 13 óra 51 perc 59 másodperces teljes repülési ideje, 22 óra 3 perc 57 másodperces holdfelszínen töltött ideje, 35,7 kilométeres holdjáróval megtett távolsága és 110,52 kg-nyi összegyűjtött holdkőzetmintája mind-mind rekordnak számított az összes Apollo-repülés között. Két nagyobb újítást is hozott az utolsó repülés: ezek egyike az éjszakai start, a másik a legénységbe jelölt tudós – geológus – űrhajós volt.

A repülést jóval megelőzően, még 1961-ben született a javaslat a tudományos közösség részéről, hogy ne csak berepülő pilótákat, hanem tudósokat is képezzen ki a NASA, és juttasson fel űrhajósként az űrbe vagy a Holdra. Az űrügynökség egy teljes űrhajós válogatási fordulót szentelt ennek a kezdeményezésnek, ahol kizárólag tudományosan képzett embereket kerestek, és végül ki is választottak egy hat főből álló csoportot, amelynek orvos, fizikus, mérnök és geológus tagjai voltak. Végül különböző tagcserékkel és felsőbb politikai nyomásra a csoport geológus tagja kapott helyet az utolsó holdra szállás legénységében. Így nevezte ki Deke Slayton az utolsó legénységet: Gene Cernan parancsnok, Ron Evans parancsnoki modul pilóta és Jack Schmitt holdkomppilóta.

A leszállóhely kiválasztását is nagy várakozások előzték meg, az eredeti listáról is számos jelölt volt még hátra, majd maguk a korábbi repülések is termeltek ki további érdekes leszállási lehetőségeket, ezekből kellett választani. A NASA választása végül egy új jelöltre, a Taurus-Littrow-völgyre esett, amelyet az Apollo–15 Hold körüli keringéséből végzett megfigyelések során emeltek ki, mivel a helyszínt furcsa sötét talajtakaró fedte, amelyet a tudósok esetleges vulkáni tevékenység eredményének tudtak be. Emellett a helyszín az eredeti, ősi holdfelszín anyagának megtalálására, és mintaként való összegyűjtésére is lehetőséget mutatott, így két célt is kiszolgálhatott volna a tudósok szerint, ezért tartották különösen megfelelőnek az utolsó repülésre.

Az indulásra 1972. december 7-én, helyi idő szerint 00:33:00-kor (05:33:00 UTC) került sor, az éjszakai start rendkívüli látványosságot tartogatott a kb. 500 000 helyszíni nézőnek. A választott pálya abban is újdonságot hordozott, hogy a földi parkolópályán nem másfél, hanem két keringésnyi időt töltött az űrhajó, és a Hold irányú hajtóműgyújtás az Atlanti-óceán felett történt meg. Cernanék eseménytelen út után, négy nap múlva érték el a Holdat, majd az America és a Challenger szétváltak, és az utóbbi rendben leszállt a Mare Serenitatis peremén fekvő – a környező Taurus hegységről és egy nagyobb kráterről, a Littrow kráterről elnevezett – Taurus-Littrow-völgyben.

A leszállást követően az űrhajósok három holdsétát tettek. Az első alkalommal – a Rover és a különböző eszközök kipakolását, üzembe helyezését követően – az ALSEP felállítása volt a fő feladat, majd ezt követően – némileg az ALSEP-pel való késlekedés miatti időhiány okán – egy nagyon rövid geológiai kutatóút következett, egyetlen felszíni formáció meglátogatásával. Ezen a holdsétán történt egy kisebb, de később szimbolikussá vált baleset, a parancsnok véletlenül letörte a holdjáró egyik sárvédőjét (amelyet aztán egy rögtönzött megoldással sikerült pótolni). Később ez az epizód vált annak a szimbólumává, hogy a világűr felfedezése közben az ember a leghatékonyabb, aki adott helyzetben rögtönözni is képes, szemben az automatákkal, űrszondákkal, amelyek ilyenkor kudarcot vallanak. A második holdséta során egy hosszabb kutatóútra indultak az űrhajósok, amelynek során öt geológiai állomást érintettek, amelyek egyikén szenzációs felfedezést tettek, narancsszínű talajt találtak (később kiderült, hogy a vulkáni eredetűnek hitt talajréteget félreazonosították). A harmadik holdsétán az űrhajósok a völgyet övező hegyek közé mentek, és ott végeztek kutatómunkát négy geológiai állomáson.

A holdsétákat követően a holdkomp utasai rendben felszálltak a holdfelszínről, dokkoltak az anyaűrhajóhoz, csatlakoztak az addig a Hold körül keringő Ron Evanshez, és folytatták annak megfigyeléseit. További másfél nap múltán, a 75. keringésben jött el az ideje a hazavezető irányra állni, és újabb négy nap múltán az űrhajó leszállt a Csendes-óceánon, ahol a kiemelésére érkező USS Ticonderoga anyahajó már várta. Az Apollo–17 1972. december 19-i leszállásával véget ért az Apollo–program űrrepülési része (míg a kihelyezett műszerekkel a megfigyelések egészen 1974-ig folytatódtak), és az azóta eltelt időben nem járt ember a Holdon (így máig Gene Cernan parancsnok az utolsó ember, aki a lábnyomát a Holdon hagyta).

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az Apollo–17 cikkajánlóját jelölöm az 50. hét vége (2021. december 16. – december 19.) helyre. – *feridiák ^vita 2021. június 1., 17:24 (CEST)

51. hét

december 20. 0.00 és december 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 23. 12.00 és december 26. 23.59 között: Szerelmes regény

A jelölt cikk: Szerelmes regény (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Szerelmes regények

A szerelmes regény vagy romantikus regény irodalmi műfaj; az ilyen típusú művek általában két ember közötti szerelemmel foglalkoznak, és érzelmileg kielégítő, optimista befejezéssel zárulnak. Kereskedelmileg két típusba sorolhatók: vannak a rövidebb regények, melyek körülbelül egy hónapig kaphatóak (ilyenek például a Harlequin-kötetek), illetve a nagyobb lélegzetvételű, tartósan könyvesboltokban árusított kötetek. Műfajilag több csoportra is oszthatók: léteznek például történelmi szerelmes regények, tudományos-fantasztikus és paranormális jelenségekről szóló, de akár a thrillert vagy a krimit ötvöző alkotások és erotikus művek is.

Az egyik legelső szerelmes regény Samuel Richardson Pamela avagy az erény jutalma című, 1740-ben íródott regénye, amely több szempontból is forradalminak számított: teljes mértékben az udvarlásról szólt, méghozzá a főhősnő szemszögéből. Jane Austen továbbfejlesztette a műfajt a Büszkeség és balítélettel. Austen munkássága inspirálta Georgette Heyert, aki 1921-ben a történelmi szerelmes regény műfaját vezette be a köztudatba. Egy évtizeddel később az angol Mills and Boon kiadó megjelentette az első rövid, sorozatjellegű romantikus regényeket, amiket Észak-Amerikában a Harlequin Enterprises Ltd adott ki.

A modern szerelmes regény műfaja 1972-ben született meg, amikor megjelent Kathleen Woodiwiss The Flame and the Flower című regénye az Avon Books kiadásában, puha kötésben. Az 1980-as években a szerelmes regények virágkorukat élték.

Észak-Amerikában a szerelmes regény a legnépszerűbb irodalmi műfaj, az eladott puha kötésű könyvek 55%-át tették ki 2004-ben. Bár Európában is igen népszerű, a legtöbb, e kategóriában született alkotás angol nyelvű íróktól származik, ami az angolszász világnézet dominanciáját jelenti a műfajon belül.

Az egyik legelső szerelmes regény Samuel Richardson Pamela avagy az erény jutalma című műve volt, melyet 1740-ben adtak ki. Az egyik első regény volt, mely az udvarlásról szólt, és amely a nő szempontjából mesélte el a történetet. A korszak sok regényétől eltérően a mű boldog végkifejlettel zárult. Az első „kasszasiker”-könyvek közé tartozott, az első kiadást követő tizenegy hónapban öt további kiadást ért meg.

Magyarországon a műfaj áttörését Mészáros Ignác Kartigám című regénye segítette elő a 18. században. 1934-ben a Pesti Napló részletekben közölte Móricz Zsigmond Jobb mint otthon című regényét, mely Hansági Ágnes szerint „értelmezhető szerelmes regényként, amely a hagyományos Hamupipőke‐sémát követi, és a populáris szerelmes regény paródiájaként egyaránt”.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javasolom a 2014-ben kiemelt Szerelmes regény cikket. – Hkoala 2021. június 3., 17:34 (CEST)

52. hét

december 27. 0.00 és december 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 30. 12.00 és január 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

1. hét

január 3. 0.00 és január 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 6. 12.00 és január 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

2. hét

január 10. 0.00 és január 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 13. 12.00 és január 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

3. hét

január 17. 0.00 és január 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 20. 12.00 és január 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

4. hét

január 24. 0.00 és január 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 27. 12.00 és január 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

5. hét

január 31. 0.00 és február 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 3. 12.00 és február 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

6. hét

február 7. 0.00 és február 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 10. 12.00 és február 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

7. hét

február 14. 0.00 és február 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 17. 12.00 és február 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

8. hét

február 21. 0.00 és február 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 24. 12.00 és február 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

9. hét

február 28. 0.00 és március 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 3. 12.00 és március 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

10. hét

március 7. 0.00 és március 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 10. 12.00 és március 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

11. hét

március 14. 0.00 és március 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 17. 12.00 és március 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

12. hét

március 21. 0.00 és március 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 24. 12.00 és március 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

13. hét

március 28. 0.00 és március 31. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 31. 12.00 és április 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

14. hét

április 4. 0.00 és április 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 7. 12.00 és április 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

15. hét

április 11. 0.00 és április 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 14. 12.00 és április 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

16. hét

április 18. 0.00 és április 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 21. 12.00 és április 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

17. hét

április 25. 0.00 és április 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 28. 12.00 és május 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

18. hét

május 2. 0.00 és május 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 5. 12.00 és május 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

19. hét

május 9. 0.00 és május 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 12. 12.00 és május 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

20. hét

május 16. 0.00 és május 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 19. 12.00 és május 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

21. hét

május 23. 0.00 és május 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 26. 12.00 és május 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

22. hét

május 30. 0.00 és június 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 2. 12.00 és június 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

23. hét

június 6. 0.00 és június 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 9. 12.00 és június 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

24. hét

június 13. 0.00 és június 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 16. 12.00 és június 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

25. hét

június 20. 0.00 és június 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 23. 12.00 és június 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

26. hét

június 27. 0.00 és június 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 30. 12.00 és július 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

27. hét

július 4. 0.00 és július 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 7. 12.00 és július 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

28. hét

július 11. 0.00 és július 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 14. 12.00 és július 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]