Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül. A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod. Aktuális cikkajánlók Ezen a héten: Dél-Korea gazdasága • A vadon hercegnője A jövő héten: Selyem • Nemesgázok Két hét múlva: Miskolc tömegközlekedése • Sötétcápa Három hét múlva: Jules Bianchi • [[#29. hét|]] Tartalomjegyzék Kikerültek • Most szerepel a kezdőlapon • Jelöltek a 2017-es év 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51. hete a 2018-as év 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24. hete Archívumok 2006–2007 • 2008 • 2009 • 2010 első fele • 2010 második fele • 2011 első fele • 2011 második fele • 2012 első fele • 2012 második fele • 2013 első fele • 2013 második fele • 2014 első fele • 2014 második fele • 2015 első fele • 2015 második fele • 2016 első fele • 2016 második fele Következő időszakok 2017 első fele

Rövidítése: WP:SZK Kiemelés általában Kiemelt szócikk Kiemelt kép Szócikkek a kezdőlapon A nap képe a kezdőlapon Kiemelt szócikkek Kiemelt szócikkek listája Kezdőlapra került szócikkek listája Kezdőlapra jelölt szócikkek listája Korábbi kiemelt szócikkek listája A kiemelés folyamata Szép cikket találtam! Javaslatok kiemelt szócikkekre Javaslatok kiemeltszócikk-státusz megvonására Útmutatók a kiemeléshez Szócikk kiemelésének kezdeményezése Szócikk kiemelésének folyamata Szócikk kiemelésének lezárása Kapcsolódó kategóriák Kategória:Kiemelt tartalom Kategória:Kiemelt cikkek Kategória:Sikertelen kiemeltszócikk-jelöltek Kategória:Korábbi kiemelt cikkek

A jelölés folyamata Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik: Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2017-26/1” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.) Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-26-1 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.) Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re! A jelölés indoklása Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek. Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra. Ellenzés és megjegyzések Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak. Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével. Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont. Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai: Az eltelt időben a szócikk méltatlanná vált (vagy eleve méltatlan volt) a kiemelt státuszra: ilyenkor elő kell terjeszteni a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre#Kiemeltstátusz-felülvizsgálati munkapad oldalon. Nincs kellően összefüggő bevezető. Nincs megfelelő illusztráció. A témája miatt nem való a kezdőlapra. Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg. Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>. Kezdőlapra került szócikkek Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

25. hét

június 19. 0.00 és június 22. 11.59 között: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban

A jelölt cikk: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Fáraóképmás, valószínűleg
II. Ramszeszé

Alsó-Egyiptom városai

Az ókori Egyiptomban a mindennapi élet fő vonásai évezredeken át szinte változatlanok maradtak, bár az egyiptomi kultúra ezen hosszú időszak alatt sokat fejlődött. Különösen a nagy építkezések alakulása szembetűnő. A civilizáció az egyik csúcspontját az i. e. 13. században, II. Ramszesz fáraó korában érte el, ekkor a világ egyik vezető hatalma volt. A gazdag leletanyagból a történészek nemcsak a fáraók életéről tudtak meg sok érdekes részletet, de az ókori Egyiptom hétköznapjairól is.

Az ókori egyiptomi társadalomban végső soron minden föld a fáraó tulajdona és annak minden lakosa a fáraó rabszolgája volt. Ezért is tekintik az ázsiai termelési mód elméletének hívei ezt a birodalmat e társadalmi formáció egyik tipikus példájának. A társadalom emellett erősen rétegezett volt. A fáraó és környezete alatt a hivatalnokréteg állt, élén a nagy ország helyi vezetőivel. Velük szorosan összefonódott a katonaság, papság, alattuk helyezkedett el a kereskedők, iparosok és kézművesek, majd a munkások és a földhöz kötött parasztok következtek. Legalul, viszonylag kevesen a valódi rabszolgák voltak, akiket ingóságként kezeltek, adtak-vettek. Legtöbbjük a külföldi hadjáratokon esett fogságba; őket az állam osztotta el az urak, a papok és magánemberek (például az obsitos katonák) között. Egyes rabszolgák a gazdagabb családoknál dolgoztak patriarchális körülmények között, őket viszonylag gyakran fel is szabadították. Mások a kő- vagy aranybányákban, embertelen körülmények között fejezték be rövid életüket.

A társadalom felépítését jól tükrözi a városok szerkezete is. A későbbi ókori demokráciáktól eltérően az egyiptomi városokban csak utcák voltak, nagyobb összejövetelekre alkalmas terek szinte egyáltalán nem. Nem szerették a szétszórt településeket, az ideális egyiptomi város négyszög alapú volt, derékszögű utcákkal; centrumában volt a templomi-hivatali központ középületekkel és katonákkal. A központi hatalom gyengülése idején az ilyen városok fellazultak, a középületeket gyakran raktárakká vagy lakásokká alakították. Az utcákat ritkán burkolták, általában csak kitaposott útvonalak voltak, amiket a házak falai szegélyeztek és időnként a kapuk szakítottak meg. Közéletnek nevezhető tevékenység csak a városközpontban, a templomok, hivatali épületek körül vagy azok belső előterében volt. Piacok, más kereskedelmi tevékenységet szolgáló területek, boltok sem voltak: a háztartások részben önellátóak voltak, részben az államtól fizetségül kapott fejadagokat élték fel.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide, ha nincs jobb javaslat jöhetne a vírus cikk. Andrew69. 2017. június 4., 16:07 (CEST)

Ide szerintem van jobb. A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 helyre a Mindennapi élet az ókori Egyiptomban szócikket javaslom-jelölöm a következő indokok alapján:

1. Ugyanaz a szerző: Szilas és ugyanazon hónapban: 2017. februárjában jelölt két párhuzamos tartalmú, a mindennapi életet tárgyaló szócikket kiemelt státusz elnyerésére. Február 5-én az egyiket, február 17-én a másikat.

2. Mindkét szócikk megkapta a kiemelt státuszt, mégpedig mindkettő február hónapban: március 5-én az egyik, március 17-én a második.

3. Az egyik, a Mindennapi élet Londonban I. Erzsébet korában szócikk cikkajánlója már az év első negyedében, 2017. március 27. és 2017. március 30. között szerepelt a Kezdőlapon. A másik még a második negyedév utolsó hónapjában sem volt kinn.

Ezért javasolom, hogy a 25. hét elején, június 19-től június 22-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 helyre a Mindennapi élet az ókori Egyiptomban szócikket tegyük. – *feridiák ^vita 2017. június 5., 00:01 (CEST)

Elállok a jelöléstöl, ahogy írtam is, ha van jobb javaslat. Jöhet a Mindennapi élet az ókori Egyiptomban, ha más sincs ellene. Andrew69. 2017. június 5., 00:44 (CEST)

De azért egy pici megjegyzésem van. Ennek a szócikknek nincs interwiki párja. Andrew69. 2017. június 5., 00:57 (CEST)

A pici tüske kihúzásáért és a kompromisszumos megoldásért - ha nincs jobb javaslat - a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 következő helyre jöhetne az @Andrew69. javasolta vírus cikk, és ennek ha nincs és ha lehet, még interwiki párja is legyen. – *feridiák ^vita 2017. június 5., 08:25 (CEST)

@Alensha szíveskedj a hétfőn Kezdőlapra kerülő Mindennapi élet az ókori Egyiptomban szócikkajánlóját megnézni, s ha találnál javítanivalót, akkor kérlek, hogy szíveskedj jelezni. Kösz és üdv: – *feridiák ^vita 2017. június 17., 12:35 (CEST)

A cikkajánló készítését elkezdtem, @Voxfax, Rlevente, Szilas, Pásztörperc folytatta, végül mindenkinek megköszöni és ha bármit hibázott, annak kijavításához segítségeteket kéri: – *feridiák ^vita 2017. június 20., 19:21 (CEST)

Érkezés a Kezdőlap Vitalapjáról:

Elírás a kiemelt cikkben

Megoldva–*feridiák ^vita 2017. június 13., 08:25 (CEST)

{{segély}}^(?) Szervusztok!

A kiemelt cikkben elírás van: "A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát a kerek 100 éve született Irinyi János szabadalmaztatta 1836-ban...". Az a kerek 100, az talán kerek 200 inkább. :)

Üdv: – Kalocsai Tamás ^vita 2017. június 12., 11:01 (CEST)

Igaz. Javítva. Köszönjük! -- ato ^vita 2017. június 12., 11:07 (CEST)

A „Megoldva” sablont június 13-án, a magyar feltalálók napján tettem fel ezen szakaszra. Akkor a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-24-1 volt az egyetlen szakasz a Kezdőlap kiemelt cikkei rovatból. Most az 5. szakasz tartalma, a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-24-2 is az. Akkor lefelé az utolsó szakasz volt. Most felfelé az első. Felette a fejrész, abban hét fül található. Köztük a Kapcsolódó lapok, sablonok a középső fül. Erre kattintva a Kiemelt cikk rovat kezdőlapon lévő Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 cikkajánlóban vagyunk. Annak vitalapján, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 helyen vár Rád, Rátok a soron következő kiemelt feladat. – *feridiák ^vita 2017. június 19., 23:55 (CEST)

„Mindennapi élet...” négy tételben

A négy Mindennapi élet... szócikk kezdeményezője Szilas wikitárs.

A: Mindennapi élet Londonban I. Erzsébet korában / Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-13-1

B: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban / Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1

C: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején / Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-39-2

D: Mindennapi élet Mátyás király korában / Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2

@Szilas: az első három után a Mindennapi élet Mátyás király korában szócikk kiemelt szintre emelése még elvégzendő feladatunk és szerintem ennek kezdeményezése is Rád vár. Kérlek, szíveskedj visszaigazolni, ha szerinted is. – *feridiák ^vita 2017. június 20., 19:10 (CEST)

június 22. 12.00 és június 25. 23.59 között: Vírus

A jelölt cikk: Vírus (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

MERS-koronavírus

A vírusok szerkezete

A vírus olyan, nem sejtes szerveződésű mikroszkopikus organizmus, amely csak más élőlények sejtjeiben, parazitaként képes szaporodni. Vitatják, hogy egyáltalán élőlény-e: bár vannak génjei és alkalmazkodik környezetéhez, anyagcseréje nem önálló. A vírusokat Dmitrij Ivanovszkij 1892-ben, a dohány mozaikos megbetegedését vizsgálva fedezte fel. Nevüket – ami a latin virus, méreg szóból származik – Martinus Beijerincktől kapták 1898-ban. A mikrobiológia speciális ága, a virológia tanulmányozza őket.

Minden életformának – a növényeknek, állatoknak, gombáknak, egysejtű eukariótáknak és baktériumoknak is – vannak vírusos fertőzései. A vírusok minden ökoszisztémában megtalálhatóak, ezek a leggyakoribb organizmusok a Földön. A sejteken kívül vírusrészecske, virion formájában léteznek – ezek a genomból és egy fehérjeburokból, a kapszidból állnak; egyes fajaikat még külső lipidburok is körülveszi. Formájuk változatos: rúd, fonál, ikozaéder vagy egyéb. Méretük 20–1500 nanométer közötti, ezért döntő többségük a fénymikroszkóppal nem, csak elektronmikroszkóppal figyelhető meg.

Eredetük bizonytalan. Az egyik, származásukat magyarázó elmélet szerint őseik leegyszerűsödött parazitabaktériumok vagy a sejtek citoplazmájában található plazmidok voltak; más vélemény szerint a sejtes élettel együtt alakultak ki. Az evolúcióban fontos szerepük a fajok közötti génátvitel.

Változatos módon terjednek; van, amelyiket rovarok viszik át egyik állatról vagy növényről a másikra, mások a tüsszentéssel, köhögéssel a levegőbe juttatott aeroszollal, testnedvekkel, esetleg ürülékkel szennyezett tárgyakról kerülnek új gazdaszervezetükbe. Legtöbbjük csak egy vagy néhány fajt tud megfertőzni. A megtámadott élőlények immunrendszere védekezik ellenük, aminek hatása megfelelő védőoltással felkészítve jelentősen javítható. Egyes vírusok képesek kikerülni az immunrendszert. Az antibiotikumok a vírusok ellen nem hatékonyak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-2 helyre - ha nincs jobb - jöhetne @Andrew69. javaslata: a vírus szócikk. (Lásd még a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-25-1 helyet.) – *feridiák ^vita 2017. június 5., 08:47 (CEST)

Aktuális

26. hét

június 26. 0.00 és június 29. 11.59 között: Dél-Korea gazdasága

A jelölt cikk: Dél-Korea gazdasága (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Dél-Korea fővárosa, Szöul látképe

Külföldi turistákat tanít finomságok készítésére a koreai szakácsnő

A 2014-es adatok alapján Dél-Korea gazdasága a világon a 12., Ázsiában a negyedik legnagyobb. Az ország a koreai háború után a világ egyik legszegényebbje volt, de nemzetközi segélyekkel és kölcsönökből, agresszív, a konglomerátumokra és exportra építő gazdaságpolitikájával néhány évtized alatt az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasággá, az ázsiai tigrisek egyikévé vált.

2014-ben Dél-Korea bruttó nemzeti terméke (GDP) 1416 milliárd dollár volt. Ennek 59,4%-át a szolgáltatások termelték ki, 38,3%-át az ipar; a mezőgazdaság aránya csupán 2,3%. A munkanélküliség az OECD országai közül az egyik legalacsonyabb.

Iparát a nehézipari ágazatok fémjelzik, mint például a petrolkémiai ipar vagy a hajógyártás; mellettük fontos az autóipar és a fogyasztói elektronika szerepe is. Több koreai nagyvállalat világszerte ismert: ilyen a Samsung, az LG és a Hyundai. Ezek profilja meglehetősen vegyes, a Hyundai például jelen van például a hajóépítésben, a Samsungnak jelentős építőipari vállalatai vannak, az LG pedig a petrolkémiai és félvezetőiparban is aktív. A szolgáltatóipar fejlettsége elmarad az iparétól, a kis- és középvállalkozásokra pedig kevés figyelmet fordítanak. A mezőgazdaság jelentősége az ipar fejlődésével egyre csökkent, az ország ma már élelmiszerigényének 70%-át importból fedezi. A turizmus rohamléptékben fejlődik; 2000-től 2005-ig a Koreába látogató külföldi turisták száma megduplázódott.

A gazdaság komplexitása 2012-ben a világranglista 5. helyén állt; legfőbb kereskedelmi partnerei az USA, Japán, Hongkong és Szingapúr. Legfontosabb exportcikkei a finomított kőolaj, az integrált áramkörök és az autók.

Dél-Korea egyre népszerűbb befektetési célpont, főképp az USA és Japán számára. Az ország pénzügyi központja a főváros, Szöul, amelynek Joido (Yeouido) szigetén tömörülnek a pénzügyi szervezetek központjai. Természeti erőforrásai korlátozottak, az energiaigényének mintegy 96%-át importból fedezi. Az ország tagja a G20 szervezetnek és az OECD-nek.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide jöhetne a Dél-Korea gazdasága, még nem szerepelt kezdőlapon, ha van jobb javaslat, akkor áttehető más időpontra is. Andrew69. 2017. június 5., 17:08 (CEST)

Jelöltek

június 29. 12.00 és július 2. 23.59 között: A vadon hercegnője

A jelölt cikk: A vadon hercegnője (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Morót, Szant és az Erdő Szellemét imitáló cosplayesek

A vadon hercegnője (もののけ姫; Mononoke hime; angol címén Princess Mononoke) 1997-ben bemutatott japán animációs történelmi fantasy film. Mijazaki Hajao írta és rendezte, a Studio Ghibli gyártotta. Főszereplőit Macuda Jódzsi, Isida Juriko, Tanaka Júko, Kobajasi Kaoru, Simamoto Szumi és Miva Akihiro szeijúk szólaltatják meg. A vadon hercegnője egy, a Muromacsi-kor késői szakaszáról szóló dzsidaigeki(wd) (japán történelmi dráma), számos fantasztikus elemmel. Főszereplője egy fiatal emisi(wd) harcos, Asitaka, aki az erdő természetfeletti őrzőinek Vasváros lakóival vívott harcába keveredik; utóbbiak a végletekig ki akarják aknázni az erdő erőforrásait. A harcból senki sem kerülhet ki győztesen, az ember és a természet harmonikus kapcsolata csak átmeneti lehet. A film eredeti címében szereplő „Mononoke” (物の怪) nem egy név, hanem egy kifejezés a japán nyelvben a lélekre vagy szörnyre.

A film bemutatója 1997. július 12-én volt Japánban, majd 1999. október 29-én az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon a Titanic Fesztiválon mutatták be 2000. október 8-án, VHS-en és DVD-n a UIP-Dunafilm forgalmazta, televízióban a TV2 és a Digi Film vetítette.

A vadon hercegnőjét a kritikusok és nézők is pozitívan fogadtaták; 1997-ben a legjobban jövedelmező film volt Japánban a Titanic bemutatásáig. Észak-Amerikában a Miramax Films forgalmazta, és bár a jegypénztáraknál kevés bevételt hozott, a DVD- és VHS-kiadás is jól fogyott, ami felkeltette a Ghibli érdeklődését a nyugati piac iránt.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide jöhetne az 1997. júliusában (20 éve) bemutatott (a filmzenei albumot Japánban 1997. július 2-án adták ki) A vadon hercegnője. Andrew69. 2017. június 5., 14:13 (CEST)

A vadon hercegnője szócikket @Sasuke88 kezdeményezte 2012. október 2-án és a kiemelt státusz elnyerését is ő 2014. november 11-én. A szócikk a kiemelt státuszt @Engusz, Andrew69., Teemeah, Ogodej, Laci.d támogatásával megkapta 2014. december 9-én. Kezdőlapra kezdeményezte @Andrew69. 2017. június 5-én, pünkösd hétfőjén, aki még aznap elkészítette a cikkajánló képes szövegére a javaslatot. Ezt @Pásztörperc június 14-én tömörítette. Június 19-én @*feridiák az infoboxból átemelte a címadó Szan, a „vadon hercegnője” képét.

Itt tartunk. Ebben még sok a kékíthető/kékítendő piros. Mivel a csütörtöki frissítéssel a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-26-2 kiemelt helyen Kezdőlapra kerül, ezért aki tud, szíveskedjen segíteni. – *feridiák ^vita 2017. június 27., 19:17 (CEST)

A képet kivettem, jogvédett kép csak szócikkben lehet, máshol nem. Xia ^Üzenő 2017. június 27., 21:53 (CEST)

27. hét

július 3. 0.00 és július 6. 11.59 között: Selyem

A jelölt cikk: Selyem (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A selyemhernyó gubói

Selyemutak hálózata

Selyemnek a köznyelv általában a hernyóselymet, a selyemlepke (Bombyx mori) mirigyváladékát nevezi; ez fontos textilipari nyersanyag. Tágabb értelemben selyem minden rovarnak a hernyóselyemhez hasonló mirigyváladéka. Ilyen például a vadselyem és a pókselyem.

A hernyóselyem a selyemhernyó mirigyéből kiváló finom, fényes, rugalmas szál, a textiliparban használt állati eredetű szálasanyagok egyike. Szőhetőségét a kínaiak már időszámításunk előtt 3000 évvel felismerték. 2007-ben egy ásatáson Csianghszi tartományban egy sírban 2500 évesre taksált színes selyemszövet-darabot találtak. Feldolgozásának titkát 25 évszázadon át megőrizték. Igen fontos kereskedelmi cikk volt, amit a híres selyemúton (ami valójában több ágon haladt Ázsián és Európán át) szállítottak egészen Rómáig. Ma is Kína a legtöbb selymet termelő ország: a világ összes hernyóselyem-termelése ma közel 100 ezer tonna, aminek mintegy 72%-át Kínában állítják elő. Ma is nagyon fontos szerepet tölt be ruházkodásunkban és a lakástextíliák (takarók, ágyneműhuzatok, kárpitanyag) között.

Az ismert kínai gondolkodó, Konfuciusz szerint a selyem története Kr. e. 2640 körülre nyúlik vissza. A legenda szerint ugyanis Hszi Ling Si kínai császárné véletlenül beleejtett a forró teájába egy selyemgubót, ami a hőtől meglágyult, és hosszú, finom fonalat eresztett. E véletlen indíthatta el világhódító útjára a hernyóselymet.

2009-ben a pakisztáni Harappában találtak olyan, radiokarbon-módszerrel Kr. e. 2450–2200 közé datált selyemszálakat, amelyek anyagát más lepkefajok (Antheraea assamensis, Antheraea mylitta) hernyóiból nyerték ki, ami azt bizonyítja, hogy az Indus-völgyi civilizáció Kínától függetlenül ismerte a selymet. Némileg különbözött az egyéb fajok szálainak feldolgozása is. Ezeknek a lepkéknek a selymét napjainkban nem használják.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-27-1 helyre @Kemenymate és @LaSza egyetértésével a Selyem szócikket jelölöm. – *feridiák ^vita 2017. április 26., 09:29 (CEST)

Támogatom. Menjen! Andrew69. 2017. június 5., 09:38 (CEST)

július 6. 12.00 és július 9. 23.59 között: Nemesgázok

A jelölt cikk: Nemesgázok (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon

A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek: a hélium (He), neon (Ne), argon (Ar), kripton (Kr), xenon (Xe) és radon (Rn). Egyes feltételezések szerint a hetedik periódusban relativisztikus hatások miatt a széncsoportbeli flerovium mutat a nemesgázokra jellemző tulajdonságokat a VIII. főcsoportbeli oganesszon helyett.

A nemesgázok sok tulajdonsága hasonló. Standard hőmérsékleten és nyomáson színtelen, szagtalan, egyatomos gázok. Kémiailag közömbösek, reakcióba csak szélsőséges körülmények közt vihetők. Tulajdonságaik jól magyarázhatók az atomszerkezet modern elméleteivel: a legkülső elektronhéjuk telített (a héliumnál 1s², a többi nemesgáznál ns²np⁶) és az így kialakult stabil elektronkonfiguráció miatt csekély a reakciókészségük. A gázatomok közt csak gyenge van der Waals-féle erők hatnak, ezért forráspontjuk az összes elem közül a legalacsonyabb. Olvadás- és forráspontjuk között mindössze néhány fok eltérés van, ezért folyadékként szűk hőmérséklet-tartományban léteznek.

A neont, argont, kriptont és xenont a levegőből nyerik ki cseppfolyósítás utáni frakcionált desztillálással. Mivel a földgáz héliumtartalma akár a 7%-ot is elérheti, ezt abból nyerik ki kriogén szétválasztó technikákkal, a radont pedig rendszerint oldott rádium-, tórium- vagy uránvegyületek radioaktív bomlástermékeiből különítik el.

Közömbösségük miatt alkalmazhatók számos olyan területen, ahol a kémiai reakciókat szeretnék elkerülni. Az izzólámpákat gyakran töltik meg kriptongázzal, hogy megakadályozzák a volfrámszál eloxidálódását, a mélytengeri búvárok pedig héliumot használnak légzőberendezéseikben az oxigén mellé keverve, hogy csökkentsék a nagy nyomáson, normál levegő használatával fellépő nitrogén-narkózis (a nitrogén nagy parciális nyomása okozta euforikus állapot), a keszonbetegség és az oxigén-toxicitás esélyét. A héliumot régen léghajók töltésére is használták a gyúlékony hidrogén helyett. Ma ez már nem jelentős, de meteorológiai léggömböket még töltenek vele.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Nemesgázok szócikket jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-27-2 helyre. – *feridiák ^vita 2017. május 16., 15:29 (CEST)

28. hét

július 10. 0.00 és július 13. 11.59 között: Miskolc tömegközlekedése

A jelölt cikk: Miskolc tömegközlekedése (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Škoda 26T villamos a miskolci Városház téren

Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a helyi Volán-társasággal, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, a Borsod Volán pedig kizárólag a helyközi közlekedésért és Felsőzsolca átmenő forgalmáért felelős. Miskolcon összesen két villamos- és 40 autóbuszjárat van; utóbbiak közül a város szélein épült áruházakhoz vivő három szerződéses. A villamosvonalak kelet-nyugati irányban szelik át a várost. A járműparkot a 2010-es években jelentősen korszerűsítették: 2013–14-ben 31 Škoda 26T villamos váltotta le a korábbiakat, 2016-ban 40 szóló és 35 csuklós (földgáz meghajtású) CNG autóbusz állt szolgálatba.

Miskolcon a közösségi közlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897. július 10-én indult, menetrend szerinti buszok először 1903-ban indultak (az országban elsőként.) Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, melyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, tehát a közforgalmú közlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között a Lillafüredi Állami Erdei Vasút közlekedik és 2015-ben megnyílt a lillafüredi libegő — ezek elsősorban turisztikailag jelentősek.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
120 éve 1897. július 10-én indult el az első miskolci villamos. Ezért ide a Miskolc tömegközlekedése cikket javaslom. Andrew69. 2016. június 27., 09:19 (CEST)

 támogatom  … szalax ^üzenő 2017. február 8., 18:25 (CET)

július 13. 12.00 és július 16. 23.59 között: Sötétcápa

A jelölt cikk: Sötétcápa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) habitusa

Legfőbb tápláléka a Pomatomus saltatrix nevű hal

A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) (nevezik még kormos vagy feketecápának is) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó szirticápa-faj.

A sötétcápa a trópusi és a melegebb mérsékelt övi vizek lakója. A Föld számos tengerében előfordul. A part menti vizektől kezdve, egészen a kontinentális self széléig, vagy akár a nyílt tengerben is sokfelé megtalálható. Négyszáz méter mélyen is észlelték. Évszakos vándorhalként nyáron a sarkok felé, míg télen az Egyenlítő felé vonul. A vándorlásai során több száz, vagy több ezer kilométert is megtesz. A szirticápák egyik legnagyobb képviselője; átlagos hossza 320 centiméter, testtömege 160–180 kilogramm közötti. Élőhelyének egyik csúcsragadozója; mindenféle táplálékforrást kihasznál. Testalkata áramvonalas és karcsú. A rövid és kerekített pofájáról ismerhető fel. Hosszú mellúszói sarló alakúak; az első és a második hátúszók között kis kiemelkedés van. Az úszókon alig észrevehető mintázatok vannak.

A felnőtt cápának igen változatos az étlapja. Főleg csontos halakkal, cápákkal és rájákkal, valamint fejlábúakkal táplálkozik, de ezek mellett rákokat, tengericsillagokat, mohaállatokat, tengeri teknősöket, tengeri emlősöket, dögöket és hulladékot is fogyaszt. Elevenszülő hal, vagyis a kis cápák az anyjuk testéből kelnek ki. Háromévente szaporodik, mivel a vemhesség 22–24 hónapig tart, és ellés után a nőstény egy évet pihen, hogy újra felépüljön. Egy alomban 3–14 kis sötétcápa van. Vándorló életmódjuk és viszonylag alacsony egyedsűrűségük miatt ritkábban találnak megfelelő párt maguknak, ezért a nőstény sötétcápák hosszú ideig képesek tárolni a hímektől kapott ondót. A sötétcápák a leglassabban növekvő és az ivarérettséget legkésőbb elérő cápafajok egyike, csak 20 éves koruk körül tekinthetők felnőttnek.

Mivel nagyon lassan szaporodik, a sötétcápát igen veszélyezteti az ember által végzett ipari mértékű halászat. Főleg az úszói miatt halásszák, amelyeket az úgynevezett cápauszonylevesekhez használják fel. Továbbá a bőrét, húsát és májolaját is hasznosítják. A sporthorgászok is kedvelik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként kezeli a sötétcápát. Az USA keleti részén a sötétcápák egyedszáma az 1970-es évekhez képest 15–20%-kal csökkent. Mivel nagytestű cápafaj, veszélyes lehet az ember számára; de csak kevés cápatámadás tulajdonítható a sötétcápának.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom ide a sőtétcápát, mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. 2016. szeptember 27., 18:15 (CEST)

29. hét

július 17. 0.00 és július 20. 11.59 között: Jules Bianchi

A jelölt cikk: Jules Bianchi (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Jules Bianchi

Jules Bianchi (Nizza, 1989. augusztus 3. – Nizza, 2015. július 17.) francia autóversenyző, Formula–1-es pilóta.

Autóversenyzői családból származott, alsóbb kategóriákban többször szerzett bajnoki címet. A Formula–1 vérkeringésébe akkor került be, amikor a Ferrari 2011-ben szerződtette tesztpilótának. A következő évben a Force India tesztpilótai állását kapta meg, ahol összesen kilenc nagydíjhétvégén ülhetett az autóba az első szabadedzések alkalmával. Ugyan itt végül nem kapott versenyzői ülést, a 2013-as szezonban a Marussia F1 Team pilótájaként azonban bemutatkozhatott a Formula–1-ben. Első szezonjában az összesített 19. helyét szerezte meg, legyőzve ezzel csapattársát, a szintén újonc brit Max Chiltont. A Marussia megtartotta a párost a következő szezonra is, ahol Bianchi monacói nagydíjon elért kilencedik helyének köszönhetően megszerezték fennállásuk első pontjait, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a csapat megmeneküljön a végcsődtől, és 2015-ben is a rajtrácson lehessenek.

A japán nagydíjon Bianchi életveszélyes sérüléseket szenvedett, miután a vizes aszfaltról lecsúszva az Adrian Sutil autóját mentő darunak csapódott. Azonnal kórházba vitték és megműtötték, ám kómából sosem ébredt fel és végül 285 napnyi küzdelem után, 2015. július 17-én éjjel elhunyt Nizzában. Ayrton Senna 1994-es balesete óta ő volt az első pilóta, aki versenyhétvégén szerzett sérülései következtében hunyt el.

A legtöbben óriási tehetségnek tartották, aki nagy karrier előtt állt a Formula–1-ben, a Ferrari ülésére is jó esélye volt. Pilótatársai csendes, halk szavú és barátságos embernek ismerték meg. Emlékére visszavonultatták a 17-es rajtszámot, amellyel utolsó évében versenyzett a Formula–1-ben. 2017. januárjában szülővárosában tiszteletére utcát neveztek el róla.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A francia autóversenyző halálának kétéves évfordulójára. – Madridista ^{Estadio Santiago Bernabéu} 2016. szeptember 6., 20:50 (CEST)

 támogatom Andrew69. 2016. október 6., 12:27 (CEST)

 támogatom Ary ^vita 2017. május 3., 12:01 (CEST)

július 20. 12.00 és július 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az 1947. július 22-én elfogadott indiai zászló szócikkét. – Rlevente ^üzenet 2017. március 27., 17:35 (CEST)

@Rlevente: Előtte javaslom elolvasni a vitalapját...– Gerry89 ^vita 2017. június 2., 08:22 (CEST)

OK, nem ragaszkodom hozzá. Ajánljatok jobbat. – Rlevente ^üzenet 2017. június 2., 10:04 (CEST)

30. hét

július 24. 0.00 és július 27. 11.59 között: Karl Marx

A jelölt cikk: Karl Marx (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Karl Marx

Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója. A modern társadalomtudomány és a szociológia alapítója. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, ideológiája jelentős hatást gyakorolt a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Élete során számos írást publikált, melyek közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894).

A poroszországi Trier városában született módos középosztálybeli kikeresztelkedett német zsidó családba. A Bonni Egyetemen és a Humboldt Egyetemen tanult, ahol az újhegelianizmus filozófiai irányzat iránt érdeklődött. Tanulmányai befejezése után radikális újságokban jelentette meg írásait, melyek a történelmi materializmus elveit fektették le. 1842-ben találkozott először Friedrich Engelsszel, akivel később életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, és itt is szélsőséges újságokban publikálta nézeteit. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték Poroszországból és Franciaországból, ezért feleségével és gyermekeivel együtt Londonba költözött, ahol azután egészen haláláig háborítatlanul folytathatta munkásságát.

Marx tanai társadalomelméleti, gazdasági és politikai ideológiák együttese, melyet róla marxizmusnak neveztek el. A Kommunista kiáltványban kijelentette, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”. Azt gondolta, hogy az ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti osztályharc a nincstelenek osztálya, a proletariátus győzelméhez vezet, és ezáltal létrejöhet az osztálynélküli társadalom. Azt hirdette, hogy a kapitalista társadalmi rendszert felváltja majd a szocialista. Az oda vezető utat a forradalomtól várta, és azt is gondolta, hogy megszüntethető a magántulajdon.

Elsősorban kapitalizmuskritikájáról és a történelem materialista értelmezéséről, osztályharcok történeteként való leírásáról ismert. Elméleti munkásságával és közvetlen részvételével több európai munkásszervezetben, köztük a Kommunisták Szövetségében és az Első Internacionáléban fejtett ki jelentős forradalmi tevékenységet. Az általa lefektetett marxista ideológia mind jobb-, mind baloldalról éles bírálatokat kapott, és munkássága adta a 20. században működő baloldali diktatórikus rendszerek (pl. leninizmus, sztálinizmus, maoizmus) fő ideológiai hátterét.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Karl Marx élete és alkotásaiból kiemelten A tőke szócikket javaslom a 2017. július 24. és július 27. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-30-1 helyre azért, mert 150 éve jelent meg Karl Marx főműve Das Kapital (majd magyarul A tőke) címmel, amelynek Londonban 1867. július 25. keltezéssel írta alá előszavát. – *feridiák ^vita 2017. március 11., 10:53 (CET)

Részletes kifejtés a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-11-1 vitalapi kezdetektől a távlatokig

Javaslom az 1883. március 14-én elhunyt Karl Marx cikkét. De várhatunk vele egy évet, hogy születésének 200. évfordulóján, 2018. május 5-én legyen a Kezdőlapon. – Rlevente ^üzenet 2017. február 9., 15:19 (CET)

 támogatom (Jó indító. A szócikk indult 2006. február 13-án. A kiemelet státuszt megkapta 2015. február 15-én. 1818-as születése és 1883-as halála között jubileumi évfordulós az 1867-es Das Kapital, a 150 éve megjelent főműve.) – *feridiák ^vita 2017. február 10., 13:56 (CET)

Szerintem inkább jövőre kellene a kezdőlapra tenni, ugyanis a 200. évforduló mégiscsak fontosabb. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2017. május 1., 21:05 (CEST)

Itt is megismétlem a kompromisszumos javaslatom, amelynek a háromból egyik eleme, amit LaSza megismétel. Tehát: 1. 2017-ben jöjjön az 1867-es Das Kapital, az idén 150 éve megjelent főmű, és Engels része is benne. - 2. 2018-ban a 200. évfordulós Karl Marx életrajzi cikke. - 3. 2020-ban a 200. évfordulós Friedrich Engels életrajzi cikke. Véleményetek? – *feridiák ^vita 2017. május 2., 17:31 (CEST)

A fentieket egyesítő komplex javaslat

A tőke címlapja

Marx és Engels szobra Berlinben

• A tőke szócikket javaslom idén a 2017. július 24. és július 27. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-30-1 helyre azért, mert kerek 150 éve jelent meg Karl Marx főműve Das Kapital (majd magyarul A tőke) címmel, amelynek Londonban 1867. július 25. keltezéssel írta alá előszavát.
• Ha rákattintunk A tőke szócikk linkre, azonnal látható két további döntő kiegészítés. A szerző Marx és Engels, valamint 1867-ben csak az első kötet jelent meg. A második kötet csak Marx halála után, 1885-ben, a harmadik 1894-ben, mindössze egyetlen évvel Engels halála előtt. (A harmadik kötet megjelenésének 2019-ben jön 125. évfordulója, Marx és Engels születésének 200. évfordulója között.)
• Így idén megcsináljuk A tőke, a főmű cikkjánlóját, amelynek készítésébe én is beszállok, és jövőre, születésének 200. évfordulóján, 2018. május 5-én lehet Karl Marx a Kezdőlapon.
• Ehhez kapcsolódik az 1848. február 15-én megjelent Kommunista kiáltvány, amely szintén Karl Marx és Friedrich Engels közös műve.
• Sorozatzáróként pedig következhet az, ami a Wikipédia 2020. év magyar változatából még hiányzik, de a németben már benne van: „28. November 200. Geburtstag des deutschen Philosophen Friedrich Engels”, vagyis Friedrich Engels születésének 200. évfordulóján, 2020. november 28-án lehet Engels a Kezdőlapon. Ehhez még hozzáteendő, hogy az az Engels, akit szülőhazájában filozófusnak címeznek, húsz nyelven beszélő enciklopédikus humanista tudós és Manchesterben sikeresen gazdálkodó nagytőkés vállalkozó volt. – *feridiák ^vita 2017. március 11., 22:46 (CET)

NB! A témához ajánlott olvasmány: GERALD HUBMANN Politikától a filológiáig: a Marx–Engels Összkiadás (MEGA).

A tőke szócikk nem kiemelt. – Rlevente ^üzenet 2017. május 2., 18:52 (CEST)

július 27. 12.00 és július 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

31. hét

július 31. 0.00 és augusztus 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 3. 12.00 és augusztus 6. 23.59 között: The Piper at the Gates of Dawn

A jelölt cikk: The Piper at the Gates of Dawn (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A The Piper at the Gates of Dawn lemezborítója

A The Piper at the Gates of Dawn a Syd Barrett vezette Pink Floyd első nagylemeze. Ötven éve, 1967. augusztus 5-én jelent meg. Sokak szerint minden idők egyik legjobb albuma, ami óriási hatást gyakorolt a korszak pszichedelikus rockjára és az elkövetkező idők zenéjére. A dalszövegek sajátosak – űrről, manókról, madárijesztőkről, biciklikről és mesékről szólnak –, a zene pedig a pszichedelikus rock legjobbjai közé tartozik. Az album címe Kenneth Grahame Békavári uraság (The Wind in the Willows) című regényének hetedik fejezetéből ered, melyben Vakond úr és Patkány úr – miközben a Vidra eltűnt fiát keresik – olyan helyre érkeznek, ahol a Dudás fuvolázik. „Ez álmaim legkedvesebb helye, a hely, ami mindig megjelent előttem. Ha máshol nem, itt, ezen a szent helyen biztos megtaláljuk.” A dudás (piper) Pánra, a görög istenre utal.

A felvételek 1967. február 21-én kezdődtek az Abbey Road Studios 3. stúdiójában; a The Beatles ugyanekkor a 2. stúdióban Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című korszakalkotó albumán dolgozott. A produceri feladatot Norman Smith látta el, aki az 1965-ös Rubber Soul című albumig az összes Beatles-felvétel hangmérnöke volt. A borítón látható képet Vic Singh készítette; azon kevés borító közé tartozik, melyen láthatók a zenekar tagjai.

Megjelenése idején az albumot pozitív kritikával fogadták, 1967-ben a Record Mirror és a New Musical Express is négycsillagosra értékelte a maximális ötből. 2000-ben a Q magazin alapvető jelentőségűnek minősítette és felkerült a magazin minden idők legjobb pszichedelikus albumait felsorakoztató listájára is. A Mojo magazin 50 legjobb albumot ismertető listáján a 40. lett. Szintén 2000-ben a Q Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján az 55. helyet érte el. 2003-ban a Rolling Stone Minden idők 500 legjobb albumának listáján a 347. helyet szerezte meg. Az 1960-as évek egyik meghatározó pszichedelikus-rockalbumának tartják.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Pink Floyd első albumát, a The Piper at the Gates of Dawn nagylemezt, jelölném erre a hétre, megjelenésének 50. évfordulója alkalmából.– Ary‎ ^üzenőlapja  2017. május 2., 16:20‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Jó ötlet, támogatom. Andrew69. 2017. június 5., 09:42 (CEST)

32. hét

augusztus 7. 0.00 és augusztus 10. 11.59 között: Boldogkői vár

A jelölt cikk: Boldogkői vár (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A boldogkői vár látképe

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár. A miocénben keletkezett andezittufa Bodókő-hegy, melyen a vár áll, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, mely az Országos Kéktúra egyik állomása.

A vár legkorábbi része (egy védművel körülvett öregtorony) valószínűleg a tatárjárás után keletkezett, és vagy a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró emelte. Amikor Anjou Károly Róbert elkergette az Abákat, a vár a hozzá hű Drugeth családhoz, majd később Czudar Péter korábbi bánhoz került. A 15. században István és György szerb fejedelmek tulajdona, majd a Szapolyai-családé lett. A török időkben a császár és a király közti intenzív csatározások egyik színhelyeként gyakran cserélt gazdát. 1666-ban a hódító Rákóczi György szerezte meg, később a kuruc időkben is több ízben fontos szerephez jutott, de még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben lakhatatlanná tették a császáriak. A romot a 18. században a jezsuiták vették birtokba, akik gabonaraktárnak alkalmazták. Később a Péchy, majd a Zichy családé lett, akik azonban már nem laktak a kényelmetlenné vált erődben, helyette a jobbágyfalu területén épült barokk kastélyt használták. A császári katonák robbantása és az azt követő pusztító századok ellenére egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike.

Az 1945-től állami tulajdonban levő épületegyüttesen 1963-ban Végh Katalin régész vezetésével kutatás indult, melyet a következő évtizedek során több ízben folytattak. Az értékmentés is több ütemben zajlott, a tornyok védőtetőt kaptak, 2009 után pedig európai uniós támogatással több épületrészt helyreállítottak. Korszerűsítették a kiállítótereket, így ma megtekinthető többek között a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emléke, a 16. századi kohó, melyet egykor pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Augusztus 8.-9.-én rendezik a Boldogkői Várnapokat. Ide ezért javaslom a Boldogkői vár cikket. Andrew69. 2017. június 5., 12:03 (CEST)

Jó ötlet. – Rlevente ^üzenet 2017. június 5., 12:25 (CEST)

augusztus 10. 12.00 és augusztus 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Berlini fal cikket jelölném a kezdőlapra, építése megkezdésének 56. évfordulója alkalmából. Csuja 2017. március 16., 16:22 (CET)

•  támogatom – Rlevente ^üzenet 2017. május 16., 08:57 (CEST)
•  támogatom – *feridiák ^vita 2017. június 7., 20:33 (CEST)

33. hét

augusztus 14. 0.00 és augusztus 17. 11.59 között: Császári és Királyi Légierő

A jelölt cikk: Császári és Királyi Légierő (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Magyar Repülőgépgyár RT. által gyártott (Ganz leányvállalat) kétmotoros bombázó a kiállításon, amelyet a Gotha G V német licenc alapján gyártottak

A Császári és Királyi Légierő (németül: Kaiserliche und Königliche Luftfahrtruppen, magyar fordítása Császári és Királyi Légjárócsapatok) az Osztrák–Magyar Monarchia légiereje 1893-tól az első világháború végéig. A megalapításakor csupán néhány léggömbös osztagból állt, később viszont repülőgépeket és hidroplánokat is rendszeresítettek. Azonban nagyobb fejlesztés csak Franz Conrad von Hötzendorf, a Monarchia vezérkari főnöke által elindított repülési modernizáció során történt. Ő és tisztjeinek egy része az elavult léggömböket és repülőgépeket leszereltette, s helyükre újonnan beszerzett instrumentumokat állított. A vezérkari főnök 1912. április 24-én Emil Uzelacot, a tapasztalt és jól képzett horvát származású tisztet nevezte ki a légierő főparancsnokának. A főparancsnok kinevezését követően új toborzási és képzési rendszer felállításával enyhíteni próbálta a kevés számú repülőgép mellett a másik nagy problémát jelentő szakemberhiányt.

Az első világháború kitörésekor a Császári és Királyi Légierő mindössze 65 használható repülőgéppel és néhány léggömbbel rendelkezett. A repülőgéphiány csökkentésére sorra alakultak a repülőgépgyárak, közülük talán a leghíresebb a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár. Az orosz fronton a pilóták főként felderítési feladatokat hajtottak végre, ám 1916-ra itt is megélénkült a repülőtevékenység, így az osztrák-magyar pilóták kemény légiharcot vívtak az orosz birodalmi repülőkkel. Az olasz front 1915-ös megnyitásakor a légierő fő feladata bombázás és felderítés volt, ám a későbbiekben szinte minden vadászszázadot ide vezényeltek, s ezen a fronton vívták legnagyobb légi harcaikat a Monarchia pilótái. A háború során 49 osztrák-magyar pilóta ért el 5, vagy annál több légi győzelmet. Őket nevezik ászpilótáknak. Közülük a legeredményesebb a galíciai születésű Godwin Brumowski volt 35 igazolt légi győzelemmel, míg a legeredményesebb magyar ász, „Az Égbolt Lovagja”, Kiss József volt 19 igazolt légi győzelemmel.

A háborút követően a betörő román és olasz csapatok a használható gépek és műszerek java részét hadizsákmányként elhurcolták. A néhány megmaradt gépet pedig az Antant ellenőrző bizottsága felkutatta és szétbontatta. A trianoni békeszerződésben pedig megtiltották, hogy Magyarországnak lehessenek katonai léghajózási járművei. Ezekkel az intézkedésekkel felszámolták az Osztrák–Magyar Légierőt, és egy ideig megakadályozták a Magyar Légierő felállítását.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide a Császári és Királyi Légierő cikket javaslom, mert a magyar repülők Nagyboldogasszonyt választották oltalmazójuknak és így a legnagyobb Mária-ünnep (augusztus 15.) egyben a légierő fegyvernemi napja is. Andrew69. 2016. október 6., 12:10 (CEST)

Támogatom a javaslatot. A fentieket jó lenne belefogalmazni a cikkajánlóba és a cikkbe. – Rlevente ^üzenet 2016. október 7., 09:44 (CEST)

Az osztrákoknak semmit sem fogalmazok be, (pláne nem ökt. 6. után egy nappal) szerintem ez nem jó ötlet csak, mint előzmény gondoltam, de inkább tegyünk be valami mástː fű, fa, virág, esetleg sportoló, kérlek javasoljatok akkor mást. Andrew69. 2016. október 7., 23:13 (CEST)

Akkor félreértettem az indoklásodat. Úgy gondoltam, hogy ha a szócikknek van valami aktualitása, akkor az derüljön ki az ajánlóból is. Ha nincs, akkor az se baj. – Rlevente ^üzenet 2016. október 8., 10:13 (CEST)

Ezt a fajta aktualitást szerintem nem kell belefogalmazni, mert nem közvetlenül kötődik ehhez a cikkhez. Talán a Magyar Légierő szócikkébe ott valóban lehetne (kellene) helye. Andrew69. 2016. október 8., 17:00 (CEST)

augusztus 17. 12.00 és augusztus 20. 23.59 között: Augusztus 20-i nemzeti ünnep

A jelölt cikk: Augusztus 20-i nemzeti ünnep (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Augusztus 20-i ünnepi tűzijáték

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarország fővédőszentje tiszteletére.

Az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától kezdve a magyar történelmet végigkíséri Szent István emlékezete, melyet a különböző korszakok másként értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után már nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe is iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét és itt mutatják be Magyarország tortáját. Délután a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. Más felekezetek, illetve a nem hívők szerint egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére és a Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Szeretném az Augusztus 20-i nemzeti ünnep cikket jóból kiemeltre fejleszteni és ide betenni. – Rlevente ^üzenet 2016. október 7., 09:37 (CEST)

 támogatom Köszöntöm és köszönöm kiváló kezdeményezésed. A mai wikinapot azzal kezdtem, hogy elsőként támogattam javaslatod nemzeti ünnepünk kiemelt státuszának a húsvéti ünnepkörben eléréséért, majd augusztus 17-től augusztus 20-ig, csütörtök közepétől vasárnap végéig a Kiemelt cikk rovatban Kezdőlapon levéséért. – *feridiák ^vita 2017. március 29., 08:34 (CEST)

34. hét

augusztus 21. 0.00 és augusztus 24. 11.59 között: II. Fülöp Ágost francia király

A jelölt cikk: II. Fülöp Ágost francia király (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

II. Fülöp Ágost francia királlyá koronázása

II. Fülöp Ágost a megkoronázott trónon ülő uralkodó

II. Fülöp Ágost francia király (franciául Philippe Auguste) (Gonesse, 1165. augusztus 21. – Mantes-la-Jolie, 1223. július 14.) a középkori Franciaország egyik legjelentősebb királya (uralkodott 1180. szeptember 18-ától haláláig), VII. (Ifjú) Lajos és Champagne-i Adél gyermeke és VIII. (Oroszlán) Lajos édesapja volt. Számos jelentős területtel gyarapította a királyi birtokot, így nagy szerepet játszott a Francia Királyság egységének kialakításában. A császári hangulatú augustus jelzőt, amelyet később többen neveként értelmeztek, 1185-ben, Artois, Valois, Amiens és Vermandois koronához csatolásakor kapta meg krónikásaitól, az 1214-es bouvines-i diadal után pedig hivatalosan is ő maga vette fel.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

II. Fülöp Ágost francia király kiemelt szócikkét javaslom az augusztus 21. és 24. közötti hét első fele Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-34-1 helyre. Indoklás: az augusztus 21-én született (neve franciául Philippe Auguste) a középkori Franciaország egyik legjelentősebb királya, VII. (Ifjú) Lajos gyermeke és VIII. (Oroszlán) Lajos édesapja, akinek nagy szerepe volt a Francia Királyság egységének kialakításában. – *feridiák ^vita 2017. március 27., 11:48 (CEST)

 megjegyzés NAGYON rövid a bevezető!! Xia ^Üzenő 2017. június 6., 17:00 (CEST)

@Teemeah Mindent a maga idejében. Ez a 34. hét elejének a helye, augusztus 21-től augusztus 24-ig. Előbb a júniusi, majd a júliusi cikkajánlókat kell elkészítenünk. Utána következnek az augusztusiak. Kérlek, a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-34-1 cikkajánlójára majd augusztus elején térjünk vissza. – *feridiák ^vita 2017. június 7., 20:42 (CEST)

augusztus 24. 12.00 és augusztus 27. 23.59 között: Edmontosaurus

A jelölt cikk: Edmontosaurus (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az Edmontosaurus csontváza

Lawrence Lambe

Az Edmontosaurus a fejdísz nélküli hadrosaurida dinoszauruszok egyik neme. Az állat fosszilis maradványait Észak-Amerika nyugati részén fedezték fel a késő kréta kor késő campaniai–késő maastrichti korszakában, 73–65,5 millió évvel ezelőtt keletkezett kőzetekben. Az utolsó nem madárszerű dinoszauruszok egyike volt, amely együtt élt a Triceratopsszal és a Tyrannosaurusszal a kréta–tercier kihalási eseményt megelőzően.

Az Edmontosaurus az egyik legnagyobb kacsacsőrű volt, a hossza elérte a 12 métert, a tömege pedig 4 tonna körül lehetett. Számos jó állapotban megőrződött példány alapján ismert, melyekhez nem csak csontok, hanem egyes esetekben terjedelmes bőrlenyomatok és feltételezett béltartalmak fosszíliái is tartoznak. A hadrosaurina hadrosauridák közé sorolták be (az üreges fejdísz nélküli hadrosauridák alcsaládjába), és közeli rokonságban áll az Anatotitannal, de az is lehetséges, hogy a szinonimájának tekinthető.

Az Edmontosaurus hosszú és bonyolult taxonómiai története a 19. század végére nyúlik vissza. Olyan különböző nemekkel együtt sorolták be, mint a Claosaurus, a Thespesius, a Trachodon és a jól ismert, de mára érvénytelenné vált Anatosaurus, melyet jelenleg Edmontosaurusnak tartanak. Az első Edmontosaurus néven ismert fosszíliát a kanadai Alberta déli részén fedezték fel, az Edmonton-formáció alsó részén. A típusfajt, az E. regalist Lawrence Lambe kanadai geológus és paleontológus nevezte el 1917-ben, azonban több más, korábban elnevezett fajt is az Edmontosaurus nembe soroltak be. Ezek közül a legismertebb az Othniel Charles Marsh által 1892-ben megalkotott E. annectens, amelyre éveken át Anatosaurus annectensként hivatkoztak. Egy kisebb, harmadik faj az E. saskatchewanensis nevet kapta. Az Edmontosaurus név jelentése 'Edmonton-gyík' és az Edmonton-formációra utal, ami napjainkban Horseshoe Canyon-formációként ismert.

Az Edmontosaurus Észak-Amerika nyugati részének nagy területén megtalálható volt. Fosszíliáinak elterjedése arra utal, hogy a partokat és partmenti síkságokat kedvelte. Növényevőként élt, és egyaránt képes volt két és négy lábon történő mozgásra. Mivel sok csontmederből ismert, azt gondolják róla, hogy csoportokban élt, és talán így is vándorolt. A fosszíliák bősége lehetővé tette ősbiológiájának részletes tanulmányozását, többek között az agyszerkezetének, táplálkozási módjának és kóros elváltozásainak vizsgálatát, melyek között egy olyan sérülés is szerepel, ami egy Tyrannosaurus támadását bizonyítja.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide jöhetne az Edmontosaurus cikkünk. 1917-ben alkotta meg ezt a nemet Lawrence Lambe, akinek a születésnapja 1863 augusztus 27. Andrew69. 2017. május 30., 17:20 (CEST)

35. hét

augusztus 28. 0.00 és augusztus 31. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 31. 12.00 és szeptember 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

36. hét

szeptember 4. 0.00 és szeptember 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 7. 12.00 és szeptember 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

37. hét

szeptember 11. 0.00 és szeptember 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

Halálának 150. évfordulójára Almási Balogh Pál szócikkét javaslom-jelölöm a szeptember 11. és szeptember 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-37-1 helyre. A szócikk 2006. május 15-én startolt. 2012. szeptember 11-én az Évfordulók/’2 és ’7/09-11 sablonban a következő képpel és szöveggel került a Kezdőlapra: „1867-ben hunyt el Almási Balogh Pál homeopátiás magyar orvos, Széchenyi és Kossuth orvosa, a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet első elnöke, az Iparegylet kezdeményezője, nyelvész, barlangkutató (* 1794).” Ideje, hogy 5 év múlva, 2017-ben, a 150. évfordulón kiemelt cikként jelentessük meg a Kezdőlapon. – *feridiák ^vita 2017. május 20., 20:03 (CEST)

Almási Balogh Pál szócikkének első kérdése egyetlen kattintással annak vitalapján születésnapjának vitakérdése. – *feridiák ^vita 2017. május 20., 21:57 (CEST)

Úgy ne kerüljön Kezdőlapra, hogy a születési dátuma vitatott. @*feridiák, sikerült lépni az ügyben? – Rlevente ^üzenet 2017. június 28., 19:01 (CEST)

szeptember 14. 12.00 és szeptember 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

38. hét

szeptember 18. 0.00 és szeptember 21. 11.59 között: A román nyelv szókincse

A jelölt cikk: A román nyelv szókincse (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A román nyelv 2 581 szós alap-szókészletének összetétele

A román nyelv szókincsének első statisztikai felmérése a 20. század közepéről származik. A legelterjedtebb elmélet szerint a román nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel a trákok és a dákok nyelve nem nagyon ismert, az ezekből megmaradhatott szavakról csak feltételezni lehet, hogy ez a származásuk.

Alapszókincsét egyébként többnyire a latin nyelvből örökölte és újlatin jellege megnyilvánul, úgy a latinból örökölt, mint az újkorban a latinból, a francia nyelvből és az olaszból átvett szavak nagy számában is. De nemcsak szavakat vett át más nyelvekből, hanem, már létező szavak jelentése vagy jelentései mellé új jelentést/jelentéseket is hozzárendeltek. A szóalkotás tekintetében is hasonló a többi újlatin nyelvhez, amelyekben a prefixumokkal és szuffixumokkal való szóképzés sokkal termékenyebb, mint a szóösszetétel.

A nyelvre természetesen hatással voltak a környező nem latin népek nyelvei, így megfigyelhetőek szláv (ószláv, bolgár, szerb, ukrán, orosz), török, görög, magyar és német jövevényszavak is. Magyar jövevényszavak például a belșug ’bőség’ a cheltui ’költ’, chip ’kép’, a făgădui ’megfogad, ígér’, gazdă ’házigazda’, hotar ’határ’, meșteșug ’mesterség’, oraș ’város’, uriaș ’óriás’, vamă ’vám’.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Szeptember 20. az európai kultúra napja, ezért ide passzolhatna a román nyelv szókincse cikkünk 2008-06-14 óta kiemelt és még nem volt a kezdőlapon. Andrew69. 2017. május 30., 11:23 (CEST)

szeptember 21. 12.00 és szeptember 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

39. hét

szeptember 25. 0.00 és szeptember 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

szeptember 28. 12.00 és október 1. 23.59 között: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején

A jelölt cikk: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A pekingi Dob-torony, 1420-ban épült formájában, a 20. század első éveiben készült fényképen

A középkori (14–17. századi) kínai Ming-dinasztia korának mindennapi élete azért különösen érdekes, mert ez volt az utolsó etnikailag kínai császári dinasztia, és ebben a korban karakteresen jelentek meg a nemzeti kultúra sajátos vonásai a mindennapokban is.

A kínai társadalom alapját ebben az időben is a túlnyomórészt önellátó faluközösségek, a gerincét pedig a tőlük szedett adóra épülő hivatalnoki réteg, a mandarinok alkották, élükön a kínai császárral. Emellett azonban megjelent, sőt kiszélesedett a városi kereskedők és kézművesek rétege. A városokban sokszínű kultúra alakult ki.

A Ming-dinasztia idején Kína a világ egyik legerősebb hatalma volt, de kisugárzása a földrajzi elhelyezkedése, a kor közlekedési-technikai viszonyai és a hagyományos kínai elzárkózás miatt csak a közvetlen környezetére terjedt ki. Régiójában viszont igen jelentős hatást gyakorolt például Japán, Korea, Vietnam kultúrájára és mindennapi életére.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején szócikkét jelölöm a szeptember 28-tól október 1-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-39-2 szakaszba, mert október 1. a Kínai Népköztársaság kikiáltásának napja és ezért Kína nemzeti ünnepe. – *feridiák ^vita 2017. június 20., 10:59 (CEST)

40. hét

október 2. 0.00 és október 5. 11.59 között: Óriásvidra

A jelölt cikk: Óriásvidra (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Óriásvidra portré

Az óriásvidra (Pteronura brasiliensis) a ragadozók (Carnivora) rendjében a menyétfélék (Mustelidae) családjába sorolt Pteronura emlősnem egyetlen faja.

Fej-testhossza legfeljebb 170 cm, de ezzel is Dél-Amerika egyik legnagyobb ragadozó emlőse. A legtöbb menyétfélétől eltérően családokban él; a 3–8 tagú család élete az alfapár körül forog. Az alfanőstény elli az utódokat, amelyekre aztán az egész család vigyáz. A családban az összetartás és együttműködés nagyon erős, illetve létfontosságú. Csak nappal tevékeny. Általában békés természetű, de rátámad a más családokba tartozó vidrákra, ha azok belépnek területére. Az egyik leghangoskodóbb vidrafaj; vészjelzéseket, erőszakos és megnyugtató hangokat is hallat.

Dél-Amerika északi és középső részein él, a legtöbb az Amazonas folyóban és környékén, valamint a Pantanalban, a világ legnagyobb mocsaras területén.

Amióta az európaiak beköltöztek erre a kontinensre, az óriásvidrák száma egyre csökken; mára ötezernél is kevesebb maradt. Elterjedési területe feldarabolódott. Az orvvadászatot ösztönözte, hogy az 1950-es és 1960-as években bársonyos bundája divatos volt. 1999-ben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajjá minősítette. Utolsó „erődítménye” az egykor összefüggő előfordulási területének északkeleti része, a Guyanai-hegyvidék környéke, de száma itt is megfogyatkozott. Peruban élvezi a legnagyobb védelmet. A neotropikus ökozóna talán legveszélyeztetettebb emlőse. Bár hivatalosan ma már nem vadásszák, élőhelyének elvesztése és a megmaradt területek szennyeződése erősen veszélyezteti. Fogságban is kevés él; 2003-ban 60 példányt tartottak számon.

Élőhelyéhez igen jól alkalmazkodott. Bundája nagyon sűrű, farka evező alakú, ujjai közt úszóhártya nő. Főleg az édes vizű folyókat és patakokat, az ezekkel elárasztott területeket kedveli. Néha tavakba is beúszik. Ahol megtelepszik, nagy partszakaszon kipusztítja a növényzetet, valószínűleg hogy jól belátható napozó helyet alakítson ki. Fő táplálékai a halak: főleg a pontylazacok és a harcsák, de megeszi a rákokat is. Az emberen kívül alig van természetes ellensége; talán a jaguár (Panthera onca), a puma (Puma concolor), vagy egy nagyobb zöld anakonda (Eunectes murinus) képes lehet elejteni. Legfőbb vetélytársai a kajmánfajok (Caimaninae) és a rokon hosszúfarkú vidra (Lontra longicaudis), mivel ugyanazt a táplálékot keresik.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
2016-ra is javasoltam, de áthoztam erre az évre, hiszen október 4. az állatok világnapja. Ide ezért az óriásvidrát javaslom. Andrew69. 2016. augusztus 18., 16:29 (CEST)

október 5. 12.00 és október 8. 23.59 között: Historizáló építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Historizáló építészet Magyarországon (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az Országház

A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. Mint azt a régebben használatos „eklektikus építészet” kifejezés is jelzi, a historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva. A legjellemzőbb a reneszánsz, a barokk, a gótika és a román építészet elemeinek használata, valamint az orientális elemek megjelenése. A historizáló épületek, bár formajegyeik korábbi történelmi korszakokra utalnak, saját koruk funkcióinak feleltek meg, korszerű építési technológiával és szerkezetekkel.

A magyarországi historizáló építészet hozzávetőlegesen az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.

A magyar historizáló építészet legfontosabb, nemzetközileg is kiemelkedő tehetségű mestere Ybl Miklós, akinek nevét ma legfontosabb építészeti díjunk viseli. Olyan alkotások kötődnek hozzá, mint a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár vagy a Szent István-bazilika. Mellette a korszak meghatározó, máig közismert mesterei a Parlamentet tervező Steindl Imre, a Mátyás-templom felújításáért felelő Schulek Frigyes, vagy a New York-palota mestere, Hauszmann Alajos.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az építészek világnapja (okt. 6.) alkalmából ide javaslom a Historizáló építészet Magyarországon cikket. Andrew69. 2016. október 14., 11:17 (CEST)

41. hét

október 9. 0.00 és október 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 12. 12.00 és október 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide a Mikroszkóp Színpad 50 évevel ezelőtti nyitó előadására (1967. okt. 13.) emlékezve, javaslom Komlós János (humorista) cikkét. Andrew69. 2017. május 30., 18:48 (CEST)

42. hét

október 16. 0.00 és október 19. 11.59 között: Günter Grass

A jelölt cikk: Günter Grass (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Günter Grass 2006-ban

Günter Grass (Danzig, 1927. október 16. – Lübeck, 2015. április 13.) német író, költő – a kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb német nyelvű szerzője –, szobrász, festő és grafikus. Művészi pályafutását szobrászként és grafikusként kezdte. Képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan kezdett írással is foglalkozni. Szülővárosa, fiatal kori élményei, a második világháború eseményei mély nyomokat hagytak benne; visszaemlékezései számos regényének alapjául szolgálnak.

1959-ben A bádogdob című regényével a második világháború utáni német irodalom élvonalába került és világirodalmi rangot vívott ki magának. Versei, drámái és regényei új aspektusból – emberi életek, népek és népcsoportok sorsán keresztül – mutatják be a nemzetiszocializmust, mint a 20. század botrányát, valamint a felejtés és a bűn témáját.

Grass írói hírneve lehetőséget adott számára, hogy közéleti személyiségként hangot adjon politikai nézeteinek. Már az 1960-as évektől támogatta Németország Szociáldemokrata Pártját, majd Willy Brandt beszédírója lett. Politikai nézeteivel gyakran botrányt keltett: a két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen; felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen.

Hetvenkét éves korában, 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták azzal az indoklással, hogy „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”. Grass írásait az elismerés mellett bírálták is: különösen szexuális jelenetei vagy politikai megnyilvánulásai keltettek sokszor felháborodást. Ennek ellenére életművét a kiemelt irodalmi alkotások részének tekintik. Számos műve világszerte ismert; pikareszk írásmódjára támaszkodik több író, mint például John Irving, vagy az angol-indiai író Salman Rushdie, akinek Midnight's Children című regényében egyértelmű vonatkozásokat találunk Grass Bádogdobjára.

Népszerűségét mutatja a Cicero című, havonta megjelenő politikai lap évente közzétett listája a német nyelvterület 500 vezető értelmiségijéről (Cicero-Ranking), amelyben Grass 2006-ban az első helyet, 2007-ben XVI. Benedek pápa és Martin Walser író után a harmadik helyet foglalta el.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Günter Grass 90 éve, 1927. október 16-án született.  … szalax ^üzenő 2017. február 8., 18:07 (CET)

október 19. 12.00 és október 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Szeretném ide az X Japan szócikkét. 2007. október 22-én alakultak újra. Decemberben is jubilálnak, a feloszlásuk 20. évfordulója, de az olyan szomorú dátum. Ha közben esetleg megjelenne az évfordulós albumuk, áttenném máshová, de nem valószínű, hogy idén kijön. Xia ^Üzenő 2017. június 10., 11:16 (CEST)

43. hét

október 23. 0.00 és október 26. 11.59 között: Fluor

A jelölt cikk: Fluor (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A fluor megjelenése:
gáz: nagyon világos sárga;
folyadék: világos sárga;
szilárd: alfa fázis átlátszatlan,
béta fázis átlátszó

Henri Moissan

A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele F, rendszáma 9. Régies magyar elnevezése a folany. Standard nyomáson és hőmérsékleten zöldessárga színű, erősen mérgező, kétatomos molekulájú gáz. A fluor a hetedik főcsoport eleme, azaz a halogének közé tartozik, közülük a legkönnyebb. Vegyértékelektron-szerkezete 2s² 2p⁵. Az összes elem közül a legelektronegatívabb és legreaktívabb, szinte az összes többi elemmel, köztük néhány nemesgázzal is alkot vegyületeket.

A fluor a 24. leggyakoribb elem az univerzumban és a 13. legnagyobb mennyiségben előforduló elem a földkéregben. A fluor elsődleges ásványi forrását, a fluoritot vagy folypátot először 1529-ben említik írásban: ércekhez adták, hogy csökkentsék azoknak az olvadáspontját. A fluor név a folypát latin elnevezéséből, a fluor lapisból ered (fluere = folyni). 1810-ben vetették fel a fluort, mint addig ismeretlen elemet, de tiszta fluor előállítása nagy reaktivitása miatt csak 1886-ban sikerült Henri Moissannak, alacsony hőmérsékletű elektrolízissel; ezt az eljárást mindmáig alkalmazzák. 1906-ban kémiai Nobel-díjat kapott „a fluor izolálásáért és a róla elnevezett elektromos kemence felfedezéséért.”

A fluorgázt legnagyobb mennyiségben urándúsításra hasznosítják, ipari szintű előállítása a második világháborúban, a Manhattan terv idején kezdődött. A tiszta fluor előállításának drágasága miatt inkább a vegyületeit alkalmazzák az iparban. A kibányászott fluoritnak körülbelül a felét az acélgyártás során alkalmazzák, a másik feléből pedig elsősorban hidrogén-fluoridot gyártanak, amely fontos előanyag különféle fluortartalmú szerves vegyületek, vagy az alumíniumgyártásnál kulcsszerepet betöltő kriolit előállításánál. A szerves fluoridok nagy kémiai és termikus stabilitással rendelkeznek, ezért hűtőközegként alkalmazzák őket. Különböző gyógyszerek, például az atorvasztatin vagy a fluoxetin is tartalmaznak fluort, emellett a fluoridoknak nagy szerepe van a fogszuvasodás kialakulásának megakadályozásában. A fluorokémiai termékek kereskedelme világszinten eléri az évi 15 milliárd dollárt.

A fluorokarbon gázok általában üvegházhatásúak, globális felmelegedési potenciáljuk 100–20 000-szerese a szén-dioxidnak. A hajtógázként használt fluortartalmú CFC-gázok bizonyíthatóan károsítják az ózonréteget, és az ózonlyuk kialakulásának egyik fő felelősei. A szerves fluorvegyületek a szén–fluor kötés ereje miatt megtalálhatóak a környezetben. A fluornak nincs ismert szerepe az emlősök anyagcseréjében, de néhány növény szintetizál szerves fluortartalmú mérgeket, hogy így védekezzen a növényevők ellen.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A kémia népszerűsítését célzó Mólnapra a Szén nanocső szócikkét javaslom. – *feridiák ^vita 2017. május 13., 18:34 (CEST)

Helycsere: Szén nanocső a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-1 helyre megy és ide a Fluor jön. Lásd: Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-1. – *feridiák ^vita 2017. május 31., 19:33 (CEST)

október 26. 12.00 és október 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

44. hét

október 30. 0.00 és november 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide a Tottenham Hotspur FC cikket javaslom. A klub alapításának 135 évfordulója alkalmából. Andrew69. 2017. március 20., 10:04 (CET)

@Andrew69.:  ellenzem A 2010-től eltelt hat évet egy mondat "taglalja", tele van zöld linkekkel..Amíg ez így van addig szerintem semmiképpen se kerüljön ki kezdőlapra. – Gerry89 ^vita 2017. április 2., 08:00 (CEST)

@Gerry89:Szerintem lehet azt javítani, mert addig bőven van idő. Andrew69. 2017. április 2., 13:35 (CEST)

@Andrew69.:Szerintem is, ha így lesz, akkor mindenképpen támogatom majd, mert jó ötlet – Gerry89 ^vita 2017. április 2., 14:14 (CEST)

@Andrew69.: ksm-re tettem, sajnos a fentieken kívül még ezernyi hiba benne (zöld linkek, elavult statisztika, rövid bevezető, forrásolatlan szakaszok) Ha megmarad a csillag, akkor itt mehet kezdőre, de jelenleg még csak jelölni is..a vitalapon egyébként évek óta jelezték már a helyzetet. Gondoltam szólok, hátha érdekel. – Gerry89 ^vita 2017. május 17., 13:07 (CEST)

Levettem a jelölést. Andrew69. 2017. június 17., 09:59 (CEST)

november 2. 12.00 és november 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

45. hét

november 6. 0.00 és november 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 9. 12.00 és november 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az 1922. november 11-én született Kurt Vonnegut kiemelt cikkét születésének 95. évfordulójára ide tenni. Ezen javaslatot 2017. április 11-én a 2007. április 11-én elhunyt Kurt Vonnegut halálának napra a 10. évfordulóján a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-15-1 helyről hoztam és tettem ide. - *feridiák ^vita 2017. április 11., 23:20 (CEST)

46. hét

november 13. 0.00 és november 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A cukorbetegség világnapja alkalmából javaslom a cukorbetegség cikket. – Rlevente ^üzenet 2017. március 10., 08:52 (CET)

november 16. 12.00 és november 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Kincsem szócikkét javasolom-jelölöm a november 16.–19. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-46-2 helyre, a következő indoklással. A tavasz évszak első hónapja március, és benne március 17. napja „Kincsem” négyszeres ünnepe. Első, hogy ezen a napon született 1874. március 17-én. Másodszor ezen a napon hunyt el 1887. március 17-én. Harmadszor ez Kincsem wikiszócikkének születésnapja 2005. március 17-én. Negyedszer jubileumi évfordulója évében az Évfordulók rovat válogatott keretébe bekerülése és ezzel szócikke szövegének és 1878-as festményén Kincsem képének Wikipédiánk kirakatába, a Kezdőlapra kikerülése első alkalommal 2017. március 17-én történt.

Ez magában is nagy teljesítmény és siker. De egyben még nagyobb siker elérésének megalapozása és a csúcsra indítás. Az Évfordulók a Kezdőlapon a maga hasábjában a legalsó rovat. A legfelső a Kiemelt cikk rovat, amelyben jelenleg csütörtök közepétől vasárnap végéig Joseph Haydn látható. A kitűzött cél az, hogy az őszi évszak utolsó havában, novemberben, és benne november 16-án csütörtök közepétől november 19-én vasárnap végéig Kincsem legyen ezen a főhelyen.

Kincsem olyan hungarikum, amelyre joggal lehetnek büszkék a magyarok. A legalkalmasabb ünnepi dátum megtalálásához az egyik legnagyobb magyar lovastól, a „LOVAKRUL” szerzőjétől, Széchenyi István huszárkapitánytól, az 1813. október 16–19. közötti zajlott lipcsei csata hősétől kértünk és kaptunk segítséget. Széchenyi vaskos naplójában 1827. november 18-án ez olvasható: „Ma készültem el a LOVAKRUL írt könyvemmel, minekutána hat héten át naponta tíz-tizenöt órát dolgoztam!”

Ezért javasolom-jelölöm a november 18. napját is magába foglaló november 16.–19. közti szakaszt. A kitűzött cél eléréséhez nekünk is sokat kell még dolgozni. De közösségben mi is határidőre elkészülünk, és utána együtt ünnepelünk. – *feridiák ^vita 2017. április 1., 22:11 (CEST)

 ellenzem Túl korai, a cikk valószínűleg nem lesz kiemelt. Ha viszont valamilyen úton-módon megkapja a státuszt, akkor nincs ellenvetésem. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2017. április 23., 13:48 (CEST)

47. hét

november 20. 0.00 és november 23. 11.59 között: Yoshiki

A jelölt cikk: Yoshiki (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Yoshiki 2014-ben a Madison Square Gardenben

Hajasi Josiki (林 佳樹; Hepburn: Yoshiki Hayashi; Tatejama, 1965. november 20.–), művésznevén Yoshiki japán zenész, dalszerző, zenei producer, üzletember. Az X Japan heavymetal-együttes alapítójaként lett nemzetközileg ismert. A zenekarban dobosként és zongoristaként játszik, és ő a fő dalszerző is. Az együttes az 1980-as években lett népszerű úgy, hogy közben egy független kiadónál, az Extasy Recordsnál voltak, melyet Yoshiki hozott létre. Az együttest a visual kei egyik úttörőjének tartják.

Az X Japan 1997-ben feloszlott, azonban 2007-ben újra összeállt, Yoshiki pedig közben két zenei projektet is létrehozott, a Violet UK-t 2000-ben és a supergroupként számon tartott S.K.I.N.-t.

Szólóelőadóként három komolyzenei nagylemeze jelent meg, ezen kívül számos művész lemezén közreműködött producerként, hangszerelőként és dalszerzőként, de ő komponálta például a 69. Golden Globe-gála zenéjét is. Koncertjein a Tama Drums kifejezetten számára gyártott plexiüveg dobfelszerelését használja, valamint a saját nevével fémjelzett Kawai zongorákat.

Zenei karrierje mellett üzletember is, Los Angelesben több zenei stúdió tulajdonosa, saját bormárkája, kimonókollekciója van és Yoshikitty néven saját termékcsaláddal rendelkezik a Hello Kitty márkán belül. Ezen túl jótékonysági szervezeteket támogat, saját non-profit, közhasznú alapítványt üzemeltet az Egyesült Államokban.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 23. 12.00 és november 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Mindennapi élet Mátyás király korában szócikkét jelölöm a november 23-tól  november 26-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2 szakaszba. – *feridiák ^vita 2017. június 20., 11:48 (CEST)

@*feridiák: lehetőség lenne rá, hogy amennyiben a ma elindított és már két szavazattal rendelkező George Best szócikk elnyeri a csillagot akkor itt szerepelhessen halála 12. évfordulóján? – Gerry89 ^vita 2017. június 28., 19:37 (CEST)

48. hét

november 27. 0.00 és november 30. 11.59 között: Budapest villamosvonal-hálózata

A jelölt cikk: Budapest villamosvonal-hálózata (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Budapest legújabb villamosa
a Puskás Ferenc Stadionnál

A Nagykörúti próbavillamos végállomása
a Nyugati pályaudvar előtt

Budapest villamosvonal-hálózata a magyar főváros villamosvonalainak az összessége. Az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, az akkor még különálló Pesten. A járat útvonala az azóta is a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton haladt, végállomásai pedig a Széna (ma: Kálvin) térnél és a mai Újpest-Városkapunál, az ún. Bagolyvárnál voltak. A vonal üzemeltetője a Károlyi Sándor gróf által megalapított a PKVT lett. 1868. május 18-án Budán is elindult a lóvasút a BKVT üzemeltetésében. A következő években Buda és Pest utcáin számos helyen jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek, és ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett. A PKVT és a BKVT 1878-ban egyesült Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven.

A budapesti villamos létrejöttét Balázs Mór tervezete tette lehetővé: a nagykörúti próbavillamos két hónap alatt készült el, és 1887. november 28-án adták át. Ezt követően megkezdődött a villamoshálózat kiépítése, a 19. század végén pedig újabb társaságok jöttek létre (BBVV, BLVV, BURV). A fejlődés következtében a lóvasút háttérbe szorult: a BKVT utolsó lóvasúti vonalszakaszát 1898-ban villamosította, ettől kezdve lóvasút már csak a Margit-szigeten járt, egészen 1928-ig. 1918-ban megtörtént a villamoshálózat egyesítése: létrejött a BEVV. 1922. december 27-én létrejött a BEVV jogutódja, a BSzKRt (ejtsd: beszkárt). Az új vállalat bevezette az egységes, négyjegyű pályaszámokat a villamosain, jelentősen átszervezte a hálózatot (1926, 1930), majd az 1930-as években fejlesztette kocsiszínjeit, és új járműveket (Stuka) szerzett be. A második világháborúban a villamoshálózat jelentős károkat szenvedett, majd Budapest ostroma miatt 1944. december 25-étől 1945. február 6-ig a villamosközlekedés szünetelt. 1949-ben a BSzKRt-ot feldarabolták, a villamoshálózat üzemeltetője a FVKV, majd 1951-től a Fővárosi Villamosvasút (FVV) lett. 1968. január 1-jén létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), az FVV pedig az új vállalatba olvadt bele.

A villamoshálózat a szerepe a metróhálózat építése során jelentősen csökkent: az M2-es metróvonal második szakaszának megnyitása után (1972) az Erzsébet hídon megszűnt a villamosközlekedés, ugyanerre a sorsra jutott a Rákóczi úti vonalszakasz is. Ezután a következő nagy változást az M3-as metróvonal építése jelentette: 1980-ig az Üllői út Kőér utcától beljebb eső szakaszán, majd 1985-ig a Váci úton és az Árpád úton is felszedték a villamosvágányokat. Az 1980-as és ’90-es években a villamoshálózat történetében a legjelentősebb fejlesztés az 1-es villamos kiépítése és fokozatos meghosszabbítása, illetve a csehszlovák Tatra T5C5 típusú villamosok beszerzése volt 1980 és 1984 között (részben erre a vonalra 1997-ben a 14É villamos busszal való kiváltásával együtt megszűnt az éjszakai villamosközlekedés Budapesten. 2000-ben befejeződött az 1-es villamos építése, a vonal elérte a Lágymányosi hídnál (Rákóczi híd) kialakított végállomást, amely még 15 évig fennmaradt. 2001-ben a 13-as és a 63-as villamos összekötésével létrejött a 3-as villamos. 2006-ban forgalomba állt Budapest első alacsonypadlós villamostípusa, a Siemens Combino Supra, a nagykörúti 4-es és 6-os vonalon. 2011-ben újraindult a 6-os villamos vonalán az éjszakai közlekedés..

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Budapest villamosvonal-hálózata cikket javasoljuk a budapesti villamosközlekedés 130. évfordulójának alkalmából a 2017. november 27. és 30. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-48-1 helyre. – *feridiák ^vita 2017. január 30., 12:57 (CET)

november 30. 12.00 és december 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

49. hét

december 4. 0.00 és december 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 7. 12.00 és december 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

50. hét

december 11. 0.00 és december 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 14. 12.00 és december 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

51. hét

december 18. 0.00 és december 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 21. 12.00 és december 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

52. hét

december 25. 0.00 és december 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 28. 12.00 és december 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

1. hét

január 1. 0.00 és január 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 4. 12.00 és január 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

2. hét

január 8. 0.00 és január 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 11. 12.00 és január 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

3. hét

január 15. 0.00 és január 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 18. 12.00 és január 21. 23.59 között: A buddhizmus története

A jelölt cikk: A buddhizmus története (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Dharmacsakra

A buddhizmus történetét az i. e. 6. századtól, a történelmi Buddha Gautama Sziddhártha születésétől számítják – ezzel a buddhizmus az egyik legősibb, ma is gyakorolt vallás.

Az India északi részéről indult tan sorban meghódította Közép-, Kelet- és Délkelet-Ázsiát. Valamennyire érintette a teljes ázsiai kontinenst. A buddhizmus története során számos mozgalom, valamint három ág alakult ki: a théraváda, a mahájána és a vadzsrajána, melyeknek hosszabb-rövidebb ideig tartó virágkoraik voltak. A legfontosabb buddhista zarándokhelyek az észak-indiai Gangeszi-síkságon és Dél-Nepálban helyezkednek el, az Újdelhi és Rádzsgír közötti területen, ahol Gautama Buddha élt és tanított. Az életéhez kapcsolódó helyek mára fontos zarándokhelyekké váltak a buddhisták és a hinduk számára. Azonban számos más országban is léteznek ereklyék és zarándokhelyek, amelyekben jelenleg vagy korábban jelentős volt a buddhizmus. A buddhizmus hátterét az Indus-völgyi civilizáció jelentette, amely központosított volt és jól szervezett, egészen az i. e. 12. századig. A környezeti és kulturális változások mellett új törzsek is benyomultak az Indus-völgybe nyugat felől a Himalája hágóin átkelve.

Történetének több mint két és félezer éve alatt többször találkozott a nyugati civilizáció és a buddhizmus. Legelőször a selyemúton keresztül jutott el nyugatra a buddhizmus, majd a 19. században az európai gyarmatosítók jutottak el az ázsiai buddhista országokba. A nyugati érdeklődés a buddhizmus irányában fokozatosan nőtt, ahogy a rejtélyes vallásból a modern tudományokat kiegészítő tudománnyá alakult át. Kína tibeti megszállása után rengeteg tibeti buddhista mester menekült el, majd telepedett le Indiában majd különböző nyugati országokban. A 20. század folyamán egyre több ázsiai buddhista mester keresett magának új életet nyugaton. Sok esetben bevándorlóként vagy menekültként érkeztek, de fokozatosan egyre nagyobb közönségek előtt tartottak előadásokat. Miután támogatókra leltek, új buddhista irányzatok is kialakultak, kolostorokat, elvonulási központokat, iskolákat és egyetemeket hoztak létre.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A vallások világnapja (január harmadik vasárnapja, jan. 21.) alkalmából ide javaslom a buddhizmus története cikket. Andrew69. 2017. február 8., 16:34 (CET)

4. hét

január 22. 0.00 és január 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 25. 12.00 és január 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

5. hét

január 29. 0.00 és február 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 1. 12.00 és február 4. 23.59 között: Dubrovnik

A jelölt cikk: Dubrovnik (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Dubrovnik óvárosának látképe

A város védőszentjének szobra a Szent Balázs-templom tetején

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták.

Középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a Raguzai Köztársaság székhelye és hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa is volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. Jelentős magyar emlék, hogy a város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és koponyadarabját, illetve Szent László jobbját.

A város a horvát művészet, a nyelv és az irodalom egyik legnagyobb kulturális központja, lakhelye sok neves költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség részét képezi. A dubrovniki repülőtér az ország harmadik legnagyobb utasforgalmú repülőtere kétmillió körüli utasforgalommal.

A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók. Szent Balázs hasonló fontosságú, mint Márk apostol Velence számára, a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. Szent Balázs napját (február 3.) a városlakók fesztivállal ünnepelik meg. Ez már a Raguzai Köztársaságban is ünnep volt, amin mindenki részt vett. Ezen a napon a fegyencek, a száműzöttek és az áttértek két nappal az ünnepség előtt és után szabadon közlekedhettek a városban, de ha senki sem ismerte fel őket, akkor a szabadságjogot kibővítették egy héttel az ünnepség előttre és utánra is. A fesztiválra az egész országból érkeznek a városba turisták és távoli rokonok. Ilyenkor a helyiek népviseletbe öltöznek, és különböző kulturális programokat állítanak össze.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom ide a Dubrovnik szócikket, mivel Szent Balázs napja (február 3. ), melyet a városlakók minden évben fesztivállal ünnepelnek meg. Andrew69. 2017. február 8., 17:07 (CET)

6. hét

február 5. 0.00 és február 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 8. 12.00 és február 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom ide a Horthy Miklós szócikket, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr február 9-ei halálának évfordulója okán. – Gerry89 ^vita 2017. június 15., 14:50 (CEST)

 megjegyzés Születése június 18. évfordulós, oda jobb lenne. Andrew69. 2017. június 23., 19:46 (CEST)

7. hét

február 12. 0.00 és február 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 15. 12.00 és február 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

8. hét

február 19. 0.00 és február 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 22. 12.00 és február 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

9. hét

február 26. 0.00 és március 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 1. 12.00 és március 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

10. hét

március 5. 0.00 és március 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az AFC Ajax szócikket a csapat február 8-ai alapításának 116. évfordulójának alkalmából. – Gerry89 ^vita 2017. június 17., 13:32 (CEST)

március 8. 12.00 és március 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

11. hét

március 12. 0.00 és március 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 15. 12.00 és március 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

12. hét

március 19. 0.00 és március 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 22. 12.00 és március 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Joker (DC Comics) szócikket a karakter 1940. április 25-ei első megjelenésének évfordulójának alkalmából. – Gerry89 ^vita 2017. június 23., 18:37 (CEST)

13. hét

március 26. 0.00 és március 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 29. 12.00 és április 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

14. hét

április 2. 0.00 és április 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 5. 12.00 és április 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

15. hét

április 9. 0.00 és április 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 12. 12.00 és április 15. 23.59 között: Emma Watson

A jelölt cikk: Emma Watson (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Emma Watson

Watson A szépség és a szörnyeteg 2017-es filmbeni alkotótársai: Stephen Chbosky és Todd Lieberman között

Emma Watson (Emma Charlotte Duerre Watson, Párizs, 1990. április 15.) angol filmszínésznő, modell, lelkes feminista aktivista és filantróp. Párizsban született, de már Oxfordshire-ban nevelkedett. Tanulmányait az oxfordi bentlakásos Dragon Schoolban kezdte, ahol előképzést tartanak a színészi pályára, túlnyomó részt 4–7 és 8–13 éves korosztályoknak, majd a Stagecoach Theatre Arts színészeti iskolában éneket és táncot tanult. Első jelentős szerepét az azonos című regényből készült Harry Potter és a bölcsek köve című filmben kapta, amelyben az egyik főszereplőt, Hermione Grangert alakította. Watsont 9 évesen választották ki Hermione szerepére, a korábbi években kizárólag iskolai darabokban játszott. 2001-től 2011-ig összesen nyolc Harry Potter-filmben szerepelt, Daniel Radcliffe és Rupert Grint oldalán. Watson a filmeknek köszönhetően számos díjat elnyert, és több mint 10 millió fontot keresett.

2007-ben Watson a Balettcipők című televíziós produkció egyik főszerepében tűnt fel, illetve a Kate DiCamillo könyve alapján készült 2008-as Cincin lovag című animációs film egyik szereplőjének kölcsönözte a hangját. 2010-ben az Egy hét Marilynnel című filmet forgatta Lucy szerepében, 2011 májusától pedig az Egy különös srác feljegyzéseit az Egyesült Államokban. Modellkedett többek között a Burberry-nek és a People Tree-nek is, 2011-ben pedig a Lancôme reklámarca lett. 2012-ben az Egy különc srác feljegyzései című műben szerepelt és önmagát alakította az Itt a vége című darabban, ugyanebben az évben. 2014-ben a címszereplő lányát alakította a Noéban, 2017-ben pedig Belle-t alakította a Walt Disney nagy sikerű A szépség és a szörnyeteg élőszereplős filmadaptációjában.

2011-től 2014-ig Watson idejét megosztva a filmezés mellett befejezte tanulmányait az oxfordi Brown Egyetemen és a Worcester College-ben, majd 2014 májusában angol nyelvből diplomát szerzett. Modellkarrierje során részt vett a Burberry és a Lancôme divat-, illetve parfümöket gyártó óriásvállalatok kampányában is. Divattanácsadóként a People Tree számos kollekciójának létrejöttében közreműködött. 2014-ben a BAFTA az év brit művésze díjjal tüntette ki. Ugyanebben az évben lett az UN Women nevű esélyegyenlőségi szervezet jószolgálati nagykövete és segédkezett a HeForShe elnevezésű szolidaritási kampányban, ami a férfiakat szólítja fel arra, hogy támogassák a nemek közti egyenlőséget.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-15-2 helyre @*feridiák és @Rlevente szerk.társakkal való megbeszélés következtében az Emma Watson szócikket jelölöm, tekintettel Watson kisasszony április 15-ei 28. születésnapja alkalmából. – Gerry89 ^vita 2017. június 9., 15:26 (CEST)

Ezen messze vezető és magasba emelő döntés háttere ITT. – *feridiák ^vita 2017. június 11., 08:35 (CEST)

16. hét

április 16. 0.00 és április 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 19. 12.00 és április 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

17. hét

április 23. 0.00 és április 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 26. 12.00 és április 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

18. hét

április 30. 0.00 és május 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 3. 12.00 és május 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

19. hét

május 7. 0.00 és május 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 10. 12.00 és május 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

20. hét

május 14. 0.00 és május 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 17. 12.00 és május 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

21. hét

május 21. 0.00 és május 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 24. 12.00 és május 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

22. hét

május 28. 0.00 és május 31. 11.59 között: P. G. T. Beauregard

A jelölt cikk: P. G. T. Beauregard (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Pierre Gustave Toutant Beauregard a Konföderáció egyenruhájában

P. G. T. Beauregard (teljes nevén Pierre Gustave Toutant Beauregard) (St. Bernard Parish Louisiana, 1818. május 28. – New Orleans, 1893. február 20.) Louisianában született frankofón amerikai katona, politikus, feltaláló, író és közszolga. Ő volt az Amerikai Konföderációs Államok első széles körben hírnevet szerző, prominens tábornoka az amerikai polgárháborúban. Általában P. G. T. Beauregard néven említik a források, de valójában ritkán használta Pierre keresztnevét. Levelezését például a G. T. Beauregard szignóval látta el.

Mérnöki képesítését a West Point katonai akadémián szerezte, hadmérnökként kiemelkedő teljesítményt nyújtott az 1848-as mexikói–amerikai háborúban. Rövid West Point-i kitérő után 1861-ben, a tizenegy déli állam elszakadása után kilépett az Amerikai Egyesült Államok haderejéből, és hamarosan a Konföderáció első dandártábornoka lett. Ő vezette 1861. április 12-én a dél-karolinai Charleston védőit még a polgárháború kezdetén, Fort Sumter ostrománál. Három hónappal később diadalt aratott a Bull Run-i csatában Manassasnál.

A Beauregard parancsnoksága alatt álló csapatok a nyugati hadszíntéren részt vettek a shiloh-i csatában Tennesseeben és Corinth ostromában Észak-Mississippiben. Ezt követőben visszatért Charlestonba és megvédte a várost az Unió 1863-as partraszállási kísérletei és szárazföldi támadásai ellen. Legkimagaslóbb katonai eredménye Petersburg fontos ipari városának megvédése volt az 1864. júniusi csatában, amellyel közvetve a közeli konföderációs fővárost, Richmondot védte a nyomasztó uniós túlerővel szemben.

A Konföderáció általános katonai stratégiájára való befolyását csökkentette az elnökkel, Jefferson Davisszel és más vezető beosztású tábornokokkal való rossz viszonya. 1865 áprilisában Beauregard és közvetlen parancsnoka, Joseph E. Johnston tábornagy meggyőzte Davist és a megmaradt kormánytagokat, hogy a háborúnak véget kell vetni. Johnston és a konföderáció megmaradt haderejének többsége, soraiban Beauregard katonáival, letették a fegyvert William Tecumseh Sherman tábornok előtt.

Katonai pályafutása végeztével Beauregard hazatért Louisianába és vasúti tisztviselő lett. Később a Louisiana Lottery szerencsejáték népszerűsítésével szerzett vagyont magának.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide javasolnám P. G. T. Beauregard amerikai tábornok cikkét születésének 200. évfordulója alkalmából. Andrew69. 2017. április 5., 10:57 (CEST)

május 31. 12.00 és június 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

23. hét

június 4. 0.00 és június 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 7. 12.00 és június 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

24. hét

június 11. 0.00 és június 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 14. 12.00 és június 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]