Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül. A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod. Aktuális cikkajánlók Ezen a héten: Miskolci 10. honvéd gyalogezred • SMS Friedrich der Große (1911) A jövő héten: Sejtmag • István angol király Két hét múlva: [[#27. hét|]] • [[#27. hét|]] Három hét múlva: [[#28. hét|]] • Koboldcápa Tartalomjegyzék Kikerültek • Most szerepel a kezdőlapon • Jelöltek a 2018-as év 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51. hete a 2019-es év 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23. hete Archívumok 2006–2007 • 2008 • 2009 • 2010 első fele • 2010 második fele • 2011 első fele • 2011 második fele • 2012 első fele • 2012 második fele • 2013 első fele • 2013 második fele • 2014 első fele • 2014 második fele • 2015 első fele • 2015 második fele • 2016 első fele • 2016 második fele Következő időszakok 2017 első fele

Rövidítése: WP:SZK Kiemelés általában Kiemelt szócikk Kiemelt kép Szócikkek a kezdőlapon A nap képe a kezdőlapon Kiemelt szócikkek Kiemelt szócikkek listája Kezdőlapra került szócikkek listája Kezdőlapra jelölt szócikkek listája Korábbi kiemelt szócikkek listája A kiemelés folyamata Szép cikket találtam! Javaslatok kiemelt szócikkekre Javaslatok kiemeltszócikk-státusz megvonására Útmutatók a kiemeléshez Szócikk kiemelésének kezdeményezése Szócikk kiemelésének folyamata Szócikk kiemelésének lezárása Kapcsolódó kategóriák Kategória:Kiemelt tartalom Kategória:Kiemelt cikkek Kategória:Sikertelen kiemeltszócikk-jelöltek Kategória:Korábbi kiemelt cikkek

A jelölés folyamata Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik: Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2018-25/2” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.) Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-25-2 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.) Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re! A jelölés indoklása Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek. Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra. Ellenzés és megjegyzések Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak. Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével. Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont. Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai: Az eltelt időben a szócikk méltatlanná vált (vagy eleve méltatlan volt) a kiemelt státuszra: ilyenkor elő kell terjeszteni a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre#Kiemeltstátusz-felülvizsgálati munkapad oldalon. Nincs kellően összefüggő bevezető. Nincs megfelelő illusztráció. A témája miatt nem való a kezdőlapra. Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg. Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>. Kezdőlapra került szócikkek Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

24. hét

június 11. 0.00 és június 14. 11.59 között: Nápoly

A jelölt cikk: Nápoly (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Nápoly látképe

Nápolyi pizza az olasz nemzeti színekben

Nápoly (olaszul: Napoli, nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye. A város lakossága kb. egymillió, ezzel Róma és Milánó után a harmadik legnagyobb olasz város. Félúton fekszik a Vezúv és egy másik vulkáni terület, a Campi Flegrei között, a Nápolyi-öböl északi partján.

A legendák szerint az első kolóniát az argonauták alapították Phalerum név alatt. A történeti emlékek viszont arra mutatnak, hogy a kolóniát Parthenopé név alatt a Rodosz szigetéről érkező görög tengerészek alapították Megaride (ma Castel dell’Ovo) szigetén, valamint a mai Pizzofalcone negyed egy részén. Nevét – szintén legendák alapján – Akhelóosz görög folyóisten három szirén lánya egyikének, Parthenopénak köszönheti. Miután a város kicsinynek bizonyult, attól keletre, a tengerparton egy új várost építettek Neapoliszt (latinul Neapolis, jelentése új város), Parthenopét pedig átnevezték Paleopolisznak (azaz régi városnak). Az évszázadok során a város többször is uralkodót cserélt (rómaiak, bizánciak, normannok, Anjouk, spanyolok, osztrákok, Bourbonok), majd 1860-ban a Garibaldi által egyesített Olaszország része lett.

A város környékének gazdag történelme és kulturális élete van. Történelmi jelentősége, valamint kiemelkedő gazdasági teljesítménye révén Nápolyt Dél-Olaszország nem hivatalos fővárosának tartják. Híres a népszokásairól és konyhájáról. A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margit (Margherita) királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített az olasz nemzeti színekben, melyet zöld bazsalikommal, fehér mozzarellával és piros paradicsommal díszített és a királynéról nevezte el.

A nápolyi nyelv (napulitano), Olaszország egyik leggazdagabb és legszínesebb regionális nyelve, mely sok jellemzőjében eltér a hivatalos olasz nyelvtől; az utolsó népszámlálási adatok szerint a város lakosságának 50%-a (mintegy 500 000 ember) jelölte meg anyanyelvének. Jelenleg törvényhozási próbálkozások vannak az olasz parlamentben a nápolyi nyelv elismerésére regionális és kisebbségi nyelvként.

Nápoly történelmi központja Európa egyik legnagyobb történelmi városközpontja és egyben Olaszország legsűrűbben lakott pontja, 1995 óta az UNESCO Világörökség része. Az óváros a mai napig megőrizte régi szerkezetét. A küméi telepesek idejéből származó utcahálózat egy része máig fennmaradt. A város arculatának alakulása végigkövethető az Anjou- és Aragóniai-kori építkezéseken, a Bourbon-ház újításain át, a modern városmegújító mozgalmakig.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
@*feridiák: javaslatára elkészítettem a Nápoly cikk ajánlóját. – Rlevente ^üzenet 2018. május 31., 19:49 (CEST)

@Rlevente: Köszönöm a megbeszélésünk alapján elkészített cikkajánlót. Hozzátettem a Nápoly kiemelte szócikk vitaapja és a cikkajánló közötti linkhidat, Harmadik lépésként fölteszem a Nápoly cikkcímet a Kezdőlapra jelölt kiemeltek közti helyére. – *feridiák ^vita 2018. május 31., 20:30 (CEST)

június 14. 12.00 és június 17. 23.59 között: Lionel Messi

A jelölt cikk: Lionel Messi (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Lionel Messi az argentin válogatott
színeiben 2017. november 18-án

Lionel Messi 2015-ös aranylabdája

Lionel Andrés Messi (Rosario, 1987. június 24. –) argentin labdarúgó, jelenleg a spanyol FC Barcelona és az argentin válogatott játékosa. Messi generációjának egyik kiemelkedő futbalistája, aki fiatalon lehetett az Aranylabda- és FIFA az év játékosa szavazás jelöltje, 22 éves korára pedig mindkét díjat elnyerte. Rendelkezik spanyol állampolgársággal, ezért európai játékosnak is számít.

A legtöbben a világ legjobbjának tartják az utóbbi időben középcsatárként játszó labdarúgót. 2009 és 2016 között ötször megkapta az Aranylabdát (2010-től 2016-ig FIFA Aranylabda), ezzel ő lett az első ötszörös győztes, ami vitathatatlanul a valaha volt legnagyobbak közé emeli. Játékstílusa és képességei alapján sokszor hasonlítják Diego Maradonához, a legendás argentin játékoshoz, aki maga is utódjának nevezte.

Messi fiatalon kezdett futballozni, a benne rejlő lehetőséget pedig korán felismerte az FC Barcelona. 2000-ben hagyta el szülővárosa csapatát, a Newell’s Old Boyst, és Európába költözött családjával, miután a Barcelona felajánlotta, hogy finanszírozza növekedésihormon-hiányának kezelését. 2004–2005-ös bemutatkozó szezonjában ő lett a spanyol bajnokság történetének legfiatalabb játékosa és gólszerzője. Ebben a szezonban spanyol bajnok, egy évvel később bajnok és Bajnokok ligája-győztes lett. A 2006–2007-es szezon jelentette számára a nagy áttörést: állandó kezdő lett a Barcelonában, mesterhármast szerzett a Real Madrid ellen, és 14 góllal végzett a bajnokságban. Eddigi legsikeresebb szezonja a 2008–2009-es volt, amelyben 38 góljával fontos szerepet játszott a Barcelona triplázásában. A 2009–2010-es évadban szerzett 47 góljával ő is beállította az addig Ronaldo által tartott FC Barcelona klubrekordot.

Messi hat góllal gólkirályi címet nyert a 2005-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon, ahol két döntőbeli góljával segítette Argentínát világbajnoki címhez. Röviddel ezután állandó tagja lett a felnőtt válogatottnak. 2006-ban minden idők legfiatalabb argentin világbajnoki résztvevője lett, majd 2007-ben ezüstérmet szerzett a Copa Americán. 2008-ban Pekingben olimpiai aranyérmet nyert az argentin labdarúgó-válogatottal. Messi az első játékos, aki a BL 1992 óta íródó történetében egy mérkőzésen öt gólt szerzett. Ezt a 2012. március 7-i Barcelona–Bayer Leverkusen mérkőzésen érte el.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
@Rlevente, *feridiák: Sziasztok! Ahogy felkeltem és ideültem, láttam, hogy a következő két hely elkelt. A New Routemaster és a Nápoly szócikk is jó választás. Erre a helyre amennyiben nem oldódik meg addig a probléma, három szócikket javasolnék. Három téma, amik szerintem ritkán kapnak szerepet a kezdőlapon. Heavy metal, III. Ramszesz (ókori Egyiptom) és Méhnyakrák (orvosi témájú szócikk). Elvileg, az adminisztráció szerint még egyik szócikk sem volt soha kezdőlapon, így ezekból válogathatnánk, illetve majd a foci-vb kezdetére kereshetnénk egy labdarúgás témájút. Ott van pl. Messi, de akár Gera Zoli szócikke is. – Gerry89 ^vita 2018. június 1., 06:10 (CEST)

@Gerry89, *feridiák: Elkágyé pótolta a forrásokat, úgyhogy szerintem maradhat itt a Ruházatfiziológia. A javasolt három cikk mehetne a következő üres helyekre. – Rlevente ^üzenet 2018. június 1., 10:14 (CEST)

@Rlevente: Részemről oké, a sorrendet döntsétek el Ti, dátumfüggetlenek. – Gerry89 ^vita 2018. június 1., 10:16 (CEST)

Lionel Messi cikke négy éve várja, hogy Kezdőlapra kerüljön. Két lehetséges időpont is van: június 14., a foci-vb kezdőnapja, vagy június 24., Messi születésnapja. Melyik legyen? – Rlevente ^üzenet 2018. június 1., 10:39 (CEST)

Messi 2015-ös aranylabdája

@Gerry89, Rlevente: Sziasztok! 1. Az aranylabdás Lionel Messi cikke választását támogatom. – 2. Az időzítés tekintetében a foci-vb kezdőnapjával kezdődő 24. hét vége (június 14. – június 17.) Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-24-2 helyet javaslom. – 3. Lionel Messi cikkajánló részletei intézésének a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-24-2 helyre áttevését javaslom. – Ennek leadminisztrálását vállalom. – *feridiák ^vita 2018. június 1., 11:24 (CEST)Elő lépését

@Gerry89, Rlevente! A Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-23-1 helyen írtak szerint Lionel Messi cikkajánlója készítését folytatásra ide áthoztam. – *feridiák ^vita 2018. június 1., 11:38 (CEST)

@Gerry89, Rlevente! Elkészítettem a cikkajánlót. Szíveskedjetek megnézni és véleményezni. – *feridiák ^vita 2018. június 1., 13:32 (CEST)

Kis korrekciókkal szerintem rendben van az ajánló. A második képet én nem tenném bele - ez a cikk Messiről szól és nem Ronaldóról. Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy két kép legyen, akkor ezt javaslom: Fájl:FIFA Ballon d'Or, Lionel Messi 2015 01.jpg– Rlevente ^üzenet 2018. június 1., 13:50 (CEST)

@*feridiák: Szerintem is jó így az ajánló. A képjavaslattal is egyetértek. Gerry89 ^vita 2018. június 1., 14:33 (CEST)

Visszaszámolás az utolsó 1000 naptól az utolsó 10 napig

Még 21 nap van hátra a 2018-as foci vb
július 15-i zárónapjáig

@Gerry89, Rlevente! Sziasztok! A cikkajánlóban már június 1-én konszenzusra jutottunk. (Rlevente alternatív képjavaslatáról lemaradt az aláírást, de a laptörténetben benne van.) Akkor ezen témakörben a 2018-as labdarúgó-világbajnokság június 14-i kezdőnapjához és szócikke kezdetéhez haladhatunk tovább. A szócikkben az infobox, az infoboxban a logó már benne. A laptörténetben látható, hogy *feridiák 2017. december 3-án forrásoltan a a német társlapról hozta át, majd folytatólag ugyancsak forrásoltan az orosz társlapról annak képét és szövegét, hogy „2015. szeptember 18-án megkezdődött az 1000 napos visszaszámolás”. Javaslom, hogy a szócikk élén lévő képaláírást az utolsó 1000 napról az utolsó 10 napra aktualizáljuk. – *feridiák ^vita 2018. június 3., 21:29 (CEST)

P.S. A Kiemelt cikk főrovatban 28 nap alatt egyszerre négy hétben nyolc egység van kinn a Kezdőlapon. Ez a már 301 nyelvi változatban gyarapodó és fejlődő világenciklopédia, a Wikipédia unikális „wikihungarikuma”. Felül egy-egy hétfőn a nap kezdetétől csütörtökön a déli harangszóig, illetve a déli harangszótól vasárnap az éjféli harangszóig és alul az előző hét egység linkje. Aktuálisan jelenleg 2018. május 31-én, hétfőn a déli harangszótól június 3-án, vasárnap az éjféli harangszóig a Logaritmus szócikk van felül. Holnap helycserék sora következik. Június 4-én, hétfőn a nap kezdetétől június 7-én, csütörtökön a déli harangszóig a Ruházatfiziológia kerül felülre, és a második helyre, alul a sor élére a Logaritmus. Egyben Buzsáky Ákos labdarúgó, aki a 19. hét első felében, május 7-től május 10-ig volt a Kiemelt cikk rovatában felül, mára az alsó sor végére, a nyolcadik helyre ért, és holnap lekerül a Kezdőlapról. De a Labdarúgás portálban ott Lionel Messi, akivel sportszellemében június 14-én újra a Kezdőlapra ér, és ezen vitalapon linkjével folyamatosan jelen van addig is. – *feridiák ^vita 2018. június 3., 21:29 (CEST)

@Gerry89, Rlevente! Sziasztok! Az utolsó 10 napra a 2018-as labdarúgó-világbajnokság-szócikk infobox alatti képe képaláírásának kicserélése, a régi képaláírás zárjelben megőrzésével. – *feridiák ^vita 2018. június 4., 17:16 (CEST)

@Andrew69., Gerry89, Kobeat, Rlevente, Tomcsy, Vadaro! Sziasztok! A „visszaszámlálóra” viszonyítását/vonatkoztatást átváltottam a június 14-i kezdőnapról a július 15-i zárónapra. – *feridiák ^vita 2018. június 14., 10:41 (CEST)

25. hét

június 18. 0.00 és június 21. 11.59 között: Miskolci 10. honvéd gyalogezred

A jelölt cikk: Miskolci 10. honvéd gyalogezred (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A tízes honvéd emlékműve
Vass Viktor szobrász alkotása

A 10-es honvédek csatáinak
felsorolása a szobor talpazatán

A „Miskolci 10. honvéd gyalogezred” Miskolc híres, szinte legendás házi ezrede volt. Magja már 1869-ben létrejött, majd 1890-ben, az egri és a sátoraljaújhelyi zászlóaljakkal való összevonással teljesedett ki az ezred. A katonákat a környező vármegyékből regrutálták. A házi ezred jellegnek megfelelően szoros kapcsolatot ápoltak Miskolc városával, annak vezetésével és a civilekkel. A tábori ezred mellett a háborús időben létrehoztak egy népfelkelő ezredet is, amelynek – elvileg – nem kellett harci tevékenységet végeznie. A 10-es honvédek bázishelye a Serház (illetve a tiszteletükre később átnevezett Tizeshonvéd) utcán álló József-laktanya volt. Az épületben ma a Herman Ottó Gimnázium helyezkedik el.

Az ezred részt vett az első világháborúban, és először 1914 augusztusában, Galíciában vetették be őket – a népfelkelő ezredet is. A kezdeti nehézségek után megjöttek a győzelmek és a sikerek is. A sereg harcait élénk figyelemmel kísérő Miskolc elismeréssel üdvözölte a honvédeket, és időről időre „szeretetvonatot” küldött a frontra. 1915 májusában a 10-esek részt vettek a híres gorlicei áttörésben, majd 600 kilométert haladva Breszt-Litovszkig nyomultak. 1916 augusztusa és 1918 márciusa között már a román fronton harcoltak, és kiemelkedő sikerként elfoglalták a stratégiai fontosságú Magyaros hegységet. Az ezred saját – a hátországban is igen népszerű – tábori újságot hozott létre 10-es honvéd címmel, amelyben az aktuális történéseken, híreken kívül tréfás cikkeket és rajzokat tettek közzé. 1918 őszén az olasz frontra kerültek, a Piave folyó környékén harcoltak. A Monarchia összeomlása, illetve a békekötés után az ezred fogságba esett, és amikor egy év után hazatértek, az ezred már megszűnt, a magyar hadsereget átszervezték.

A 10-es honvédek emlékét az ezred volt tisztjei kezdték ápolni. 1922-től ezrednapokat rendeztek, szobrot állíttattak a Rudolf-laktanya előtt, emléktáblát avattak a József-laktanya falán, az ezredről szóló emlékkönyvet jelentettek meg. A második világháború után a hagyományápolás gyakorlatilag megszűnt (az emléktábla eltűnt, a szobrot a Hősök temetőjébe helyezték át), csak az ezredforduló körül éledt fel újra. A szobrot egykori laktanyájuk közelében állították fel, új emléktáblát készítettek, hagyományőrző egyesület jött létre – a 10-es honvédek emlékét újra ápolják a városban.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Horthy Miklós kiemelt szócikkét születésének 150. évfordulójára a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-25-1 helyre javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 helyen folytatott vita alapján. – *feridiák ^vita 2018. május 1., 23:58 (CEST)

Mivel eddig senki nem támogatta a javaslatot, ezért még nem kezdek hozzá a cikkajánló készítéséhez. Mivel eddig senki nem ellenezte a javaslatot, ezért lépek egyet a cikkajánló kérdésének konkretizálása felé. – *feridiák ^vita 2018. május 13., 20:26 (CEST)

Ezen a lapon egészen június 8-ig továbbra sem kapott támogatást a javaslat. Viszont a közvetlenül az utána következő helyen, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-25-2 sablonba Rlevente ezen javaslatot tette: „Javaslom az 1919. június 21-én elsüllyesztett SMS Friedrich der Große cikkét. – Rlevente ^üzenet 2018. június 8., 08:14 (CEST)”. Majd 2018. június 11-én reggel egyetlen lendülettel a cikkajánlót is elkészítette, melyben ez is szerepel: „1919. június 21-én, napokkal a szerződés aláírása előtt Ludwig von Reuter ellentengernagy, az internált flotta parancsnoka a hajók elsüllyesztésére adott parancsot, hogy azok ne kerülhessenek a britek kezére.” Horthy Miklós szócikkében pedig ez olvasható: „Az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő.”

Az ütközésből két feladat következett. Az egyik Horthy Miklós kiemelt szócikkének új helyet keresése. Már 2018. június 11-én este áthelyeztem a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-36-1 helyre ezen indoklással: „Mivel újabb hosszú várakozás után sem támogatta senki, ezért áthoztam a 2003. szeptember 4-i végső nyugalomra helyezésének 15. évfordulóját is magába foglaló Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-36-1 helyre, és itt a cikkajánlót mindenképp megcsináljuk. – *feridiák ^vita 2018. június 11., 20:14 (CEST)”.

A másik, hogy az SMS Friedrich der Große előtti helyre más szócikket kell találni. Mivel ma éjfélkor a „Kiemelt cikk" rovatban váltás következik, a cikkajánló elkészítésére már csak pár óra maradt, tehát cselekednünk kell. Ide a kiemelt státuszt 2018. június 14-én megkapott Miskolci 10. honvéd gyalogezred cikket ajánlom, cikkajánlója készítését megkezdem, és remélem, hogy mások folytatják, s nekem a mai befejezés marad. – *feridiák ^vita 2018. június 17., 13:10 (CEST)

Aktuális

június 21. 12.00 és június 24. 23.59 között: SMS Friedrich der Große (1911)

A jelölt cikk: SMS Friedrich der Große (1911) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

SMS Friedrich der Große

Az elsüllyedt hajók helyzete Scapa Flow-ban,
a Friedrich der Grosse 2-es számmal jelölve

Az SMS Friedrich der Große csatahajó volt a Császári Haditengerészet második Kaiser-osztályú hajója. Gerincét 1910. január 26-án fektették le Hamburgban, 1911. június 10-én bocsátották vízre, és 1912. október 15-én állították hadrendbe. Csúcssebessége 23,4 csomó (43,3 km/h) volt. A háború nagy részében a Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) III. csatahajórajához osztották be; átadásától 1917-ig a flotta zászlóshajója volt.

Fő fegyverzetét, a tíz – 30,5 cm-es, 50 kaliberhosszúságú (30,5 cm SK L/50) – gyorstüzelő ágyút öt ikerlövegtoronyban helyezték el. Másodlagos tüzérsége tizennégy, a hajó középső részén, oldalsó kazamatákban elhelyezett, 15 cm-es (L/45) ágyú volt. Ugyancsak kazamatákban volt még nyolc 8,8 cm-es (L/45) ágyúja és négy 8,8 cm-es (L/45) légvédelmi ágyúja is. A hajótestbe öt 50 cm-es torpedóvetőcsövet építettek.

Négy testvérhajójával (Kaiser, Kaiserin, König Albert, Prinzregent Luitpold) részt vett az első világháború összes nagy tengeri hadműveletében, így a skagerraki csatában (1916. május 31. – június 1.) is. Ebben a csatában a flotta közepén maradt, ezért nem volt annyira a harc sűrűjében, mint az előtte haladó König és Großer Kurfürst csatahajók vagy az I. felderítőcsoport csatacirkálói, így a csatát karcolások nélkül úszta meg. 1917-ben az új Baden csatahajó lett helyette a flotta zászlóshajója.

Az 1918. novemberi fegyverszünet aláírása után a Friedrich der Großét a Hochseeflotte legtöbb nagy egységével Scapa Flow-ba internálták. A hajókat lefegyverezték, és legénységüket a minimálisan szükségesre csökkentették, amíg az antant-hatalmak a versailles-i békeszerződés végső formáját vitatták meg. 1919. június 21-én, napokkal a szerződés aláírása előtt Ludwig von Reuter ellentengernagy, az internált flotta parancsnoka parancsot adott a hajók elsüllyesztésére, hogy azok ne kerülhessenek a britek kezére. A Friedrich der Großét 1936-ban kiemelték, anyagát értékesítették. Harangját 1965-ben visszaadták Németországnak; jelenleg a flotta glücksburgi főhadiszállásán őrzik.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az 1919. június 21-én elsüllyesztett SMS Friedrich der Große cikkét. – Rlevente ^üzenet 2018. június 8., 08:14 (CEST)

Támogatom és hozzátettem. Részemről mehet a Kezdőlapra. – *feridiák ^vita 2018. június 17., 21:01 (CEST)

Tisztelt @Pásztörperc! Szíveskedj olvasószerkesztői szemmel ránézni. Kösz és üdv: – *feridiák ^vita 2018. június 18., 12:11 (CEST)

Jelöltek

26. hét

június 25. 0.00 és június 28. 11.59 között: Sejtmag

A jelölt cikk: Sejtmag (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

DNS-hez kötődő Hoechst-festékkel megfestett HeLa
sejtek. A középső és a jobb oldali sejt interfázisban van,
ezért sejtmagjuk diffúzan festődik, a bal oldali mag
éppen osztódik, és kromoszómái kondenzáltak

A sejtmag (latinul nucleus) kettős membránnal körülvett organellum az eukarióta sejtben. Elsődleges funkciója a sejt genetikai anyaga, azaz a kromoszómák tárolása és elkülönítése a citoplazmától, valamint a gének kifejeződésének szabályozása. Belső tartalmát a citoplazmától a maghártya – kettős lipidréteg – különíti el. Formáját a sejtmagváz, a nukleoszkeleton adja.

A fehérjék, nukleinsavak és egyéb molekulák a bonyolult szerkezetű magpórusokon áthaladva jutnak át a maghártyán; ez egy gondosan szabályozott folyamat. A sejtmagban nincsenek más, membránnal elkülönített organellumok, de belseje nem egyenletes, abban több, fehérjéből és RNS-ből álló szubnukleáris test is megfigyelhető. Közülük legismertebb a riboszómákat összeállító sejtmagvacska (nucleolus).

A sejtmag volt a sejt először felfedezett szervecskéje (organelluma). Eddig ismert legrégebbi ábrázolását az első mikrobiológus, a mikroszkópot tökéletesítő a 17. századi Anton van Leeuwenhoek vetette papírra — ő a lazac vörösvérsejtjeiben figyelt meg belső „űrt” (az emlősök vörösvértesteitől eltérően a többi gerinces állat vérsejtjeinek van sejtmagja). 1804-ben Franz Bauer is leírta a sejtmagot, majd részletesebben 1831-ben a skót botanikus Robert Brown számolt be róla a Londoni Linné Társaság egyik ülésén. Brown orchideák virágainak külső sejtrétegében figyelt meg áttetsző, különálló részt, amelyet areolának vagy nucleusnak nevezett el, de azt nem kötötte valamilyen sejtfunkcióhoz. 1838-ban a német Matthias Schleiden felvetette, hogy a sejtmag az új sejtek létrehozásában játszhat szerepet, és erre alapozva a citoblaszt (sejtépítő) elnevezést javasolta. Azt állította, hogy sikerült megfigyelnie a „citoblasztok” körül csoportosuló kis sejteket. Franz Meyen határozottan ellenezte ezt az elképzelést, mert korábban leírta a sejtosztódást, és nézete szerint sok sejtnek egyáltalán nem volt magja. Az újonnan, semmiből létrejövő sejtek elmélete Robert Remak (1852) és Rudolf Virchow (1855) eredményeinek is ellentmondott, akik szerint sejt csak sejtből jöhet létre (Omnis cellula e cellula). A sejtmag funkciója ekkor még ismeretlen maradt.

1877–78-ban Oscar Hertwig több közleményben publikálta megfigyeléseit a tengeri sünök petesejtjének megtermékenyüléséről. Kimutatta, hogy a spermium sejtmagja behatol a petesejtbe, és ott egyesül annak sejtmagjával; emellett bizonyította, hogy az élőlények egyetlen, nukleusszal rendelkező sejtből fejlődnek ki. Ezzel ellentmondott Ernst Haeckel korábbi elméletének, miszerint az egyedfejlődés teljesen megismétli a törzsfejlődés útját, beleértve azt is, hogy a kezdeti sejt egy strukturálatlan masszából („Urschleim”) jön létre. Az elméletét ért támadásokra reagálva után Hertwig bebizonyította, hogy a sejtmagra a puhatestűek és a kétéltűek megtermékenyülésénél is feltétlenül szükség van. 1884-ben ugyanerre jutott a növényeket tanulmányozó Eduard Strasburger. Fokozatosan felismerték, hogy a sejtmag az öröklődésben játszik fontos szerepet. 1873-ban August Weismann kimondta, hogy az öröklődésben az apai és anyai ivarsejtek egyformán fontosak. Miután megfigyelték a mitózist és a 20. század elején újra felfedezték Mendel törvényeit, egyértelművé vált, hogy a sejtmag a genetikai információk hordozója.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Sejtmag cikket, mely még nem szerepelt a Kezdőlapon. – Rlevente ^üzenet 2018. június 8., 08:18 (CEST)

Támogtom az Rlevente által javasolt Sejtmag kiemelt cikket, amely még nem szerepelt a Kezdőlapon. – *feridiák ^vita 2018. június 11., 20:37 (CEST).

Tisztelt @Rlevente! Elkészítettem a cikkajánló alapváltozatát. Te javasoltad, ezért Neked adom át véglegesítésre. – *feridiák ^vita 2018. június 18., 11:29 (CEST)

Tisztelt @Pásztörperc! Szíveskedj olvasószerkesztői szemmel ránézni. Kösz és üdv: – *feridiák ^vita 2018. június 18., 11:35 (CEST)

június 28. 12.00 és július 1. 23.59 között: István angol király

A jelölt cikk: István angol király (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

István megkoronázása

István angol király

Blois-i István (angolul: Stephen of Blois, franciául: Étienne de Blois), (1092/1096 körül – 1154. október 25.) Hódító Vilmos unokája, 1135-től haláláig Anglia királya. I. Henrik halála után elragadta az angol koronát, majd több mint egy évtizedes polgárháborút vívott a másik trónkövetelővel, Henrik lányával, Matildával. A háború a felek kiegyezésével végződött, István adoptálta és örökösévé tette Matilda idősebbik fiát, Henriket.

István Blois francia grófságban született. Még kisfiú volt, amikor apja, István Henrik blois-i gróf elesett a Szentföldön, így anyja, Normandiai Adéla (Hódító Vilmos lánya) nevelte fel. Nagybátyja, I. Henrik angol király kegyeltjeként hatalmas birtokokat szerzett, és felesége, Boulogne-i Matilda grófnő révén gyakorlatilag ő uralta Boulogne grófságát is. 1120-ban meghalt Henrik király egyetlen törvényes fia, így az örökösödés bizonytalanná vált. Henrik lányát, Matildát szánta utódjául; ennek ellenére a király 1135-ös halála után István gyorsan átkelt Angliába, ahol öccse, Blois-i Henrik püspök megkoronázta.

Uralkodásának első éveiben többé-kevésbé sikerrel hárította a skótok északi betörését, a walesiek lázadását, valamint Matilda és férje, Anjoui Geoffroy gróf normandiai támadásait. 1138-ban fellázadt ellene Róbert gloucesteri gróf (Henrik király törvénytelen fia, Matilda féltestvére), és a következő évben az Angliába átkelő Matildával megindították harcukat a trónért. A trónkövetelő szilárd bázisra tett szert az ország délnyugati részén, és a hosszú harcban egyik fél sem tudott fölülkerekedni. 1141-ben Istvánt a lincolni csatában elfogták ellenfelei, és Matilda már a koronázására készült, amikor István felesége és hívei foglyul ejtették Gloucesteri Róbertet. István és Róbert kicserélése után folytatódott a polgárháború, és Matilda férje, Geoffroy elragadta Normandiát.

István idősebb fiát, Eusztázt szánta örököséül, és mivel a canterburyi érsek nem volt hajlandó a fiút még apja életében megkoronázni, megromlott viszonya az egyházzal. 1153 augusztusában Eusztáz meghalt, István pedig kiegyezett Matilda legidősebb fiával, Henrikkel, akit elismert örökösének. Röviddel a kiegyezés után, 1154-ben, Doverben halt meg.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom az István angol király kiemelt cikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-26-2 helyre. – *feridiák ^vita 2018. június 17., 13:19 (CEST)

Tisztelt @Pásztörperc! Szíveskedj olvasószerkesztői szemmel ránézni. Kösz és üdv: – *feridiák ^vita 2018. június 18., 12:10 (CEST)

27. hét

július 2. 0.00 és július 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 5. 12.00 és július 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

28. hét

július 9. 0.00 és július 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Benkő Pál szócikkét azért erre az időszakra javaslom, mert július 15-én lesz 90 éves, és a dátum éppen erre az időszakra esik. De ha az eggyel korábbi vagy későbbi időszakban kerül a kezdőlapra, az is megfelelő. A kiemeléshez szükséges tanúsítványokat már megkapta. Remélhetőleg ez már nem is változik. – Dodi123 ^vita 2018. június 22., 14:19 (CEST)

július 12. 12.00 és július 15. 23.59 között: Koboldcápa

A jelölt cikk: Koboldcápa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A mélytenger lakója ez a fura megjelenésű hal

Micukuri Kakicsi tiszteletére nevezték el ezt a cápát

A koboldcápa (Mitsukurina owstoni) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a szellemcápafélék (Mitsukurinidae) családjába tartozó faj.

Ez a porcos hal egy ritka, a mélytengeri cápák kevéssé ismert faja. Néha élő kövületnek is nevezik, mivel ez az egyetlen élő képviselője úgy a nemének, mint a családjának is, amely már 125 millió éve jelen van a Földön.

A koboldcápa kevéssé tanulmányozott, rózsaszínes bőrű, különleges megjelenésű cápafaj. A többi, jól ismert cápától a megnyúlt és egyben lapított orra, valamint az előreugró állkapcsai teszik különlegessé. A szájában jól fejlett szegszerű fogak ülnek. A kifejlett példányok általában 3–4 méter hosszúak, de egyesek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek. A koboldcápa a kontinentális lejtők felsőbb szintjeit, a tenger alatti kanyonokat és a tengeri hegyeket választja élőhelyül, világszerte előfordul ezeken a helyeken. A 100 méternél mélyebb vizeket kedveli; a felnőttek a fiataloknál mélyebben tartózkodnak.

Testfelépítéséből ítélve a koboldcápa lassú mozgású állatnak tűnik. Nagy tömzsi teste és kicsi úszói miatt nem lehet valami gyors. Tápláléka a csontos halak, fejlábúak és rákok, amelyeket vagy a tengerfenéken vagy a felsőbb szinteken kap el. Megnyúlt orrán helyezkednek el Lorenzini-ampullák; ezek a leggyengébb, állatok által kibocsátott elektromos mezőket is érzékelik, ez a tulajdonság pedig igen jól jön a mély vizek sötétségében. Amikor zsákmány közelbe ér, ez a porcos hal gyorsan előre dobja az amúgy is előreugró állkapcsait.

Kis számban, mellékfogásként belekerül a mélytengeri halászhálókba, de a fajt alapvetően nem veszélyezteti a halászat. Éppen ezért, továbbá nagy elterjedése miatt, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem tartja fenyegetett fajnak a koboldcápát.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom ide a koboldcápát, mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. 2017. június 5., 09:44 (CEST)

Idén július 15-én lesz a 90. születésnapja, ezért erre az időpontra javasolnám a Benkő Pál szócikket, ha megkapja a kiemelt státuszt. Most folyik a kiemelési eljárása. – Dodi123 ^vita 2018. június 13., 21:31 (CEST)

29. hét

július 16. 0.00 és július 19. 11.59 között: Benkő Pál

A jelölt cikk: Benkő Pál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Benkő Pál (Amiens, Franciaország, 1928. július 15. –) magyar-amerikai sakkozó, nagymester, feladványszerző nemzetközi mester, többszörös világbajnokjelölt, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada sakkbajnoka, sakkolimpiai ezüstérmes, BEK-kupa-győztes, sakkszakíró.

1993-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. A világ egyetlen sakkozója, aki egy személyben nagymester, többszörös világbajnokjelölt és feladványszerző nemzetközi mester.

Két alkalommal játszott a világ legjobb nyolc sakkozója között a világbajnokjelöltek versenyén. 1971-ben a sakkvilágbajnoki zónaközi versenyre szerzett kvalifikációját átadta Bobby Fischernek, aki ennek köszönhetően szerezte meg 1972-ben a sakkvilágbajnoki címet.

Magyarország csapatában bronz-, az Amerikai Egyesült Államok csapatával sakkolimpiai ezüstérmes. Magyarország sakkbajnoka (1948), nyolcszor végzett az Amerikai Egyesült Államok bajnokságának élén (1961, 1964, 1965, 1966, 1967, 1969, 1974, 1975), ebből háromszor egyedüliként, és Kanada bajnoka is volt (1964). A Budapesti Spartacus Bajnokcsapatok Európa Kupája győztes csapatának tagja (1982).

Több sakkelméleti könyv szerzője, neves sakktanulmány- és feladványszerző.

1957-ben hagyta el Magyarországot, 1962-ben amerikai állampolgárságot kapott, de a magyart is megtartotta. 1964 óta felváltva él Magyarországon és az Egyesült Államokban.

Tanítványai közé tartoztak Karakas Éva, a Polgár lányok, valamint az amerikai nagymester, világbajnokjelölt Fabiano Caruana is.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az előző időszakra esik 90. születésnapja, elsődlegesen oda javasolnám, de itt is megfelelő. – Dodi123 ^vita 2018. június 22., 14:33 (CEST)

július 19. 12.00 és július 22. 23.59 között: Apollo–11

A jelölt cikk: Apollo–11 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Űrhajós személyzet: Neil Armstrong,
Edwin Aldrin, Michael Collins

Aldrin az Apolló műszereit cipeli
felállítási helyükre a Holdon

Az Apollo-program ötödik űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Edwin Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Később 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.

Az Apollo 11 pontos leszállási helyét a Hold térképek Statio Tranquillitatis „Nyugalom Bázis” önálló néven jelölik. Ilyenformán egyedi módon a Holdon hátrahagyott tárgyak a felszíni képződményekre jellemző megjelölést kaptak. A helyszín közelében fekszik a három űrhajós nevét viselő, nagyobb távcsövekkel látható három kráter is, amelyeket a megszokottól eltérően élő személyekről neveztek el. A sikeres holdra szállás az emberiség legnagyszerűbb tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, emellett a hidegháborús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő, szimbolikus esemény volt, amely rövid időn belül elvezetett a nagyhatalmak világűrbeli együttműködéséhez és a katonai enyhüléshez.

A Holdra leszálláskor július 20-én elhangzott három történelmi üzenetből az első Neil Armstrong parancsnoké a földi irányításnak. Ez akkor hangzott el, amikor sikerült a holdkompot kézi vezérléssel a Hold felületére letenni: „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.” A másodikat is Armstrong parancsnok küldte már az egész emberiségnek, amikor a holdkompból első emberként a Hold felszínére lépett: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” A harmadik üzenet Edwin Aldriné volt, aki a holdkompról leszállás után és a holdséta megkezdése előtt a rádión át váratlanul ezen szózatot intézte az emberiséghez: „Itt a holdkomppilóta beszél. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy minden ember, aki hallgat bennünket, legyen az bárki és legyen bárhol, álljon meg egy pillanatra és gondolkodjon el az elmúlt néhány óra eseményein, és adjon hálát mindenki a maga módján.”

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Az Apollo–11 kiemelt szócikket a (29. hét vége július 19-től július 22-ig ívelő szakasza) Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-29-2 helyére javaslom, és cikkajánlója elkészítését vállalom. – *feridiák ^vita 2018. június 6., 11:30 (CEST)

 támogatom, bár lehet, hogy egy évet kellene várni, mert jövőre lesz kerek 50 éves a holdra szállás. – Rlevente ^üzenet 2018. június 6., 12:49 (CEST)

30. hét

július 23. 0.00 és július 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

július 26. 12.00 és július 29. 23.59 között: Albán Fejedelemség (1913–1925)

A jelölt cikk: Albán Fejedelemség (1913–1925) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide javaslom az Albán Fejedelemség (1913–1925) cikket az alapítás 1913. július 29. emlékére. Andrew69. 2017. július 2., 17:46 (CEST)

@Andrew69.: elnézést, későre jár, most vettem észre, hogy közben már ma délben ez kerül frissítéskor Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-48-2 helyen a Kezdőlapra. Azért ha tudsz, szíveskedj ránézni, és rövidíteni. Üdv: – *feridiák ^vita 2017. november 30., 03:35 (CET)

31. hét

július 30. 0.00 és augusztus 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Tompa Mihály szócikkét javaslom 1868. július 30-i halála és augusztus 2-i temetése alkalmából a 2018.július 30. és augusztus 2. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-31-1 helyre. (Azon esetre, ha születésének 1817. szeptember 28-i 200. évfordulójáig nem kapja meg a kiemelt rangot; ha megkapja, akkor ez a jelölés törlésre kerül.) – *feridiák ^vita 2017. augusztus 31., 17:20 (CEST)

@*feridiák: Tele van sablonozva! Forrás nuku! Gondolom nem így akarod kitenni a kezdőlapra...– Gerry89 ^vita 2018. március 29., 07:36 (CEST)

Ui: Plusz nem is kiemelt - nem véletlen - nem is értem a jelölést..– Gerry89 ^vita 2018. március 29., 07:37 (CEST)

Totálisan értelmetlen és nonszensz hülyeség ez így. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2018. április 27., 16:28 (CEST)

augusztus 2. 12.00 és augusztus 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

32. hét

augusztus 6. 0.00 és augusztus 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 9. 12.00 és augusztus 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

33. hét

augusztus 13. 0.00 és augusztus 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 16. 12.00 és augusztus 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

34. hét

augusztus 20. 0.00 és augusztus 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 23. 12.00 és augusztus 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

35. hét

augusztus 27. 0.00 és augusztus 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

augusztus 30. 12.00 és szeptember 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

36. hét

szeptember 3. 0.00 és szeptember 6. 11.59 között: Horthy Miklós

A jelölt cikk: Horthy Miklós (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Horthy Miklós kiemelt szócikkét születésének 150. évfordulójára a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-25-1 helyre javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 helyen folytatott vita alapján. – *feridiák ^vita 2018. május 1., 23:58 (CEST)

Mivel eddig senki nem támogatta a javaslatot, ezért még nem kezdek hozzá a cikkajánló készítéséhez. Mivel eddig senki nem ellenezte a javaslatot, ezért lépek egyet a cikkajánló kérdésének konkretizálása felé. – *feridiák ^vita 2018. május 13., 20:26 (CEST)

Mivel újabb hosszú várakozás után sem támogatta senki, ezért áthoztam a 2003. szeptember 4-i végső nyugalomra helyezésének 15. évfordulóját is magába foglaló Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-36-1 helyre, és itt a cikkajánlót mindenképp megcsináljuk. – *feridiák ^vita 2018. június 11., 20:14 (CEST)

szeptember 6. 12.00 és szeptember 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

37. hét

szeptember 10. 0.00 és szeptember 13. 11.59 között: Guido von Starhemberg

A jelölt cikk: Guido von Starhemberg (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Guido von Starhemberg tábornagy
Kupeczky János (1667–1741) műve

Guido von Starhemberg gróf (Graz, 1657. november 11. – Bécs, 1737. március 7.) osztrák főnemes, a Starhemberg család grófi ágának tagja, császári tábornagy, Ernst Rüdiger von Starhemberg tábornagy unokaöccse, a Német Lovagrend tagja.

Harcolt a törököktől ostromolt Bécs 1683-as védelmében, Buda 1684-es ostrománál és 1686-os visszafoglalásánál. Magas parancsnoki beosztásban részt vett a Habsburg-haderő balkáni hadjárataiban, vitézül harcolt a szalánkeméni és a zentai csatában. A spanyol örökösödési háborúban 1703-tól az itáliai osztrák hadsereg parancsnoka volt, majd Károly főherceg hadvezéreként Katalóniában harcolt.

A főherceg császárrá választása és hazatérése után Starhemberg 1711–1713 között Spanyolország (Habsburg) alkirálya, a katalóniai front parancsnoka volt. Az 1716–1718 közötti török háborúkban Savoyai Jenő tábornagyot helyettesítette az Udvari Haditanácsban, majd haláláig Szlavónia császári főkormányzója, a Német Lovagrend nagykomtúrja volt. Régi magyar nyelvű iratokban Starhemberg Guidó névformában is szerepel neve.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A zentai csata emlékére (1697. szeptember 11.) jöhetne ide Guido von Starhemberg. Andrew69. 2018. március 5., 08:13 (CET)

szeptember 13. 12.00 és szeptember 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

38. hét

szeptember 17. 0.00 és szeptember 20. 11.59 között: Puglia

A jelölt cikk: Puglia (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Castel del Monte, „Apulia kőkoronája”

Puglia régiesen Apulia (görögül Ἀπουλία ) olaszországi régió, melynek a székhelye Bari. Az Appennini-félsziget délkeleti részét foglalja el, az „olasz csizma sarkát”. Északon Molise, keleten az Adriai-tenger, délen a Jón-tenger, nyugaton pedig Basilicata és Campania határolja. Hozzá tartozik a Gargano-félsziget, az „olasz csizma sarkantyúja” is. Déli nyúlványa a Salentói-félsziget. Területét elsősorban alacsony, lapos felszínformák uralják: a régió északi része a mezőgazdaság számára kiválóan alkalmas síkvidék, míg központi és déli része a karsztformákban gazdag, alacsony mészkőfennsík.

A régészeti leletek tanúsága szerint a felső pleisztocén óta lakott vidék (altamurai ember). Az őskori civilizációk emlékei a salentói menhírek és dolmenek. A névadó illír eredetű japigok az i. e. 2. évezredben érkeztek erre a vidékre a dalmát partokról. I. e. 800–700 között a messzápok telepedtek le a Salento vidékén. Tőlük északra, az adriai partok mentén a peucetiusok, a régió északi részén pedig a daunusok éltek.

Itáliában az első görög alapítású városok között tartják számon Tarantót is. Miután a görögöknek sikerült a helyi népeket legyőzniük, Taranto lett Magna Graecia vezető és egyben leggazdagabb városa. Az i. e. 4. században a politikai helyzet ismét megváltozott azáltal, hogy a dél-itáliai törzsek erős szövetségesre találtak, az agresszíven terjeszkedő Rómára. Noha a pürrhoszi háborúk során a görögök jelentős sikereket értek el Rómával szemben, i. e. 272-ben Taranto elesett, és ezt követően a Római Birodalom fokozatosan kiterjesztette hatalmát az egész vidékre. A pun háborúk során a Hannibal vezette karthágói seregek dúlták fel a vidéket, majd i. e. 216-ban Cannae mellett megsemmisítették a római sereget.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a gótok, bizánciak, longobárdok, szaracénok versengtek a vidék feletti uralomért. A politikai helyzet a normann hódítások idején rendeződött, az Apuliai Hercegség megalapításával, majd beolvasztásával a Szicíliai Királyságba. A dél-itáliai normann hódítások jelentős változásokat hoztak a helyi építészetben is. Mivel Róma elkötelezett támogatói voltak az elfoglalt görög-bizánci területeken erőteljes latinizációba kezdtek, s ezért támogatták a nagyszabású egyházi építkezéseket. Az apuliai romanika kiemelkedő alkotása a 11. században épült San Nicola-bazilika, amely mintaképül szolgált a vidék nagy templomai számára.

A normannokat követő II. Frigyes uralkodásának idejében épült fel a Castel del Monte, amely a régió egyik jelképe, „Apulia kőkoronája”. A következő évszázadokban Puglia a királyság peremvidéke lett. A tenger felől állandósult a török fenyegetés. A vidéket a feudalizmus hagyományai szerint kisebb grófságokra és hercegségekre osztották. Az 1571-es lepantói csatát követően elmúlt a salentói partok állandó veszélyeztetettsége, és a tengeri kereskedelem is akadálymentesen megindulhatott. Ez kedvezett újabb nagyszabású építkezések elindításához és a leccei barokk kialakulásának.

1860-ban az egyesült Olasz Királyság része lett. Az általános országos fejlődés ellenére Puglia megmaradt elmaradott állapotában, amely a nemzeti egység létrejötte óta mint a „déli kérdés” egyik oldala szerepel a köztudatban, és változatlanul megoldatlan. Ennek megoldására irányuló felzárkóztatási programoknak köszönhetően született meg a Bari-Brindisi-Taranto háromszög, amelyen belül az ipari fejlesztés a szolgáltatások és az infrastruktúra kiépítésével párhuzamosan halad.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
András herceg különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság áldozata lett 1345. szeptember 18-án éjszaka Aversában. Emiatt a magyar történelmi vonatkozás miatt javaslom ide a Puglia szócikket. Andrew69. 2017. október 11., 10:48 (CEST)

szeptember 20. 12.00 és szeptember 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

39. hét

szeptember 24. 0.00 és szeptember 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Rust in Peace nagylemez szócikkét, 1990. szeptember 24-i megjelenése évfordulóján. – Rlevente ^üzenet 2018. június 1., 11:43 (CEST)

szeptember 27. 12.00 és szeptember 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Javaslom a Fluor szócikket, Henri Moissan 1852. szeptember 28-i születésének évfordulóján, aki kémiai Nobel-díjat kapott az elemi fluor előállításáért. – Rlevente ^üzenet 2018. május 23., 11:47 (CEST)

40. hét

október 1. 0.00 és október 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 4. 12.00 és október 7. 23.59 között: Törpe víziló

A jelölt cikk: Törpe víziló (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Törpe víziló a Szegedi Vadasparkban

A törpe víziló (Choeropsis liberiensis, korábban Hexaprotodon liberiensis) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen élő képviselője; legközelebbi rokona a fosszilis Choeropsis madagascariensis.

A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) kisméretű rokona Nyugat-Afrika esőerdeiben és mocsaraiban őshonos. Főleg Libériában található meg, azonban kisebb állományai vannak Guineában, Sierra Leonéban és Elefántcsontparton is. A törpe víziló nagyobb társa mellett a másik élő vízilófaj.

A törpe víziló jobban alkalmazkodott a szárazföldi életmódhoz, de ez is a vizek közelében él, mivel bőrét nedvesen kell tartania, továbbá a víz csökkenti a testhőmérsékletét. A párzás és az ellés egyaránt megtörténhet a vízben vagy a szárazon. Növényevő állatként a törpe víziló számos növényi eredetű táplálékot fogyaszt, többek között páfrányokat, széleslevelű növényeket, füveket és gyümölcsöket.

Mivel nagyon ritka állat és éjjeli életmódot folytat, igen nehéz a vadonban megfigyelni. Létezését talán ezért is a természettudomány csak a 19. század végén fogadta el, azelőtt mesebeli állatnak, afféle kitalációnak tartották. A késői elfogadás oka még részben a hitetlenkedés és részben az, hogy Nyugat-Afrika esőerdeiben, a századforduló idején élt „fehér ember” számára kevésbé ismert környezetben honos. Rendszertani beosztása többször változott azzal párhuzamosan, ahogy egyre többet tudtak róla a természettudósok kideríteni. Az állatkertekbe csak a 20. század elején került be. Fogságban egyébként jól szaporodik és tanulmányozása is főleg az állatkerti példányoknak köszönhető. A faj fennmaradása is biztosítottabb az állatkertekben, mint a természetben. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajként tartja számon; becslései szerint a vadonban kevesebb, mint 3000 példány él.

A törpe víziló számára a legfőbb veszélyforrás az élőhelyének az elvesztése, mivel az erdőket, amelyben él, kivágják, és helyükön mezőgazdasági területeket létesítenek. Továbbá irtják az orvvadászok és a helybeliek is a húsáért. A térségben zajló háborúk és egyéb fegyveres konfliktusok is ártanak ennek az állatnak, és természetes ellenségei is elejthetnek e fajból néhány példányt. Libériában azon állatok közé tartozik, amelyeket rendszeresen orvvadásznak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Október 4. az állatok világnapja, ezért szerintem ide jöhet a törpe víziló. Andrew69. 2017. június 5., 11:44 (CEST)

41. hét

október 8. 0.00 és október 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Oláh György világraszólót alkotó Nobel-díjas kémikus és nagy magyar hazafi szócikkét jelölöm ide a Los Angeles városában a Nobel-díjak 1896-os megalapítása centenáriumi évében a Magyarok Nagyasszonya napján felavatott „George and Judith Olah Library” ünnepi alkalmára időzítve. – *feridiák ^vita 2018. május 25., 23:32 (CEST)

Oláh György világraszólót alkotó Nobel-díjas kémikus és nagy magyar hazafi szócikke nem kiemelt. – Rlevente ^üzenet 2018. május 26., 08:54 (CEST)

október 11. 12.00 és október 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

42. hét

október 15. 0.00 és október 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 18. 12.00 és október 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

43. hét

október 22. 0.00 és október 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

október 25. 12.00 és október 28. 23.59 között: Bougainville-i csata

A jelölt cikk: Bougainville-i csata (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Amerikai katonák a dzsungelben

A bougainville-i csata a második világháború egyik ütközete volt a csendes-óceáni hadszíntéren, mely 1943. október 27. és 1945. augusztus 21. között zajlott.

A támadók célja az volt, hogy áttörjék a japán védelmi rendszert, amelyet a Bismarck-szigetcsoport tagjain hoztak létre, keletre Új-Guineától, a Salamon-tengeren, és elszigeteljék a nagy japán támaszpontot, Rabault. A hadműveletben fontos szerepet szántak Bougainville-nek, amelyen hat repülőteret működtettek a japánok.

Az amerikaiak több elterelő akció után az Auguszta császárné-öbölben szálltak partra, messze a japán főerőktől. Mivel a szigetet hegyek tarkították és a területet sűrű őserdő borította, a japánok csak több hónapos, rendkívül nagy erőfeszítéseket igénylő menetelés után érhettek a helyszínre. A sűrű dzsungel azonban az amerikaiak dolgát is megnehezítette, mert csak nehezen tudtak a partról a sziget belsejébe nyomulni.

A partraszállás kis ellenállás mellett zajlott, így a nap végére 14 ezer katona és hatezer tonna ellátmány érkezett Bougainville partjaira. Az akció sikere komoly veszélybe került az első éjszaka, amikor egy nagy japán hajóegység 75 kilométerre megközelítette a keskeny hídfőt, de Aaron Stanton Merrill ellentengernagy rombolói és cirkálói visszaverték őket. A hasonló akciók megakadályozása érdekében az amerikai repülők november 5-én csapást mértek Rabaulra, majd 11-én ismét bombáztak. A japán felszíni egységek visszavonultak Truk védelmébe.

Közben Bougainville-en folytatódtak a kisebb csatározások a meredek hegyoldalakkal határolt hegygerincekért és -csúcsokért, valamint a dzsungelben vezető ösvényekért. Az amerikaiaknak sikerült kiszélesíteniük a hídfőt, és az utászok megkezdték a repülőtér építését. A kifutópálya december 10-én 17 F4U Corsairt fogadott. Ezzel teljesült a bougainville-i akció célja, a Rabaul közeli repülőtér beüzemelése.

A japánok több nagyobb ellentámadást indítottak 1943 őszén, majd 1944 tavaszán, de valamennyi sikertelenül végződött, és kénytelenek voltak visszavonulni megerősített bázisaikba. 1944 végén ausztrál csapatok váltották fel az amerikaiakat, és egészen 1945. augusztus 11-éig, Japán fegyverletételéig szorongatták a védőket.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide javaslom a Bougainville-i csata szócikket, mert 75. évfordulós lesz a csata kezdete 1943. október 27. Andrew69. 2017. május 30., 16:09 (CEST)

44. hét

október 29. 0.00 és november 1. 11.59 között: Mokao-barlangok

A jelölt cikk: Mokao-barlangok (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A Mokao-barlangok

Stein Aurél

A Mokao (Mogao)-barlangok (kínaiul: 莫高窟, pin-jin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Mògāo kū), vagy más néven az Ezer buddha-barlangok (kínaiul: 千佛洞, pin-jin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Qiān fó dòng) egy 492 templomból álló komplexumot jelöl, amely egykor a selyemút egyik vallási és kulturális központja volt, 25 kilométerre délkeletre a mai Tunhuang (Dunhuang) város központjától, Kína Kanszu (Gansu) tartományában.

Gyűjtőnéven úgy is nevezik, hogy Tunhuang (Dunhuang)i-barlangok, azonban ebbe beletartoznak más buddhista barlangok is Tunhuang (Dunhuang) területén, mint például a Keleti ezer buddha-barlangok, a Nyugati ezer buddha-barlangok és a Jülin (Yulin)-barlangok. A barlangok mintegy ezer évnyi buddhista művészeti emléket őriznek. A legelső barlangokat 366 körül ásták ki buddhista meditáció céljából. A kínai buddhista falfestmények közül a Mokao (Mogao)-barlangok mellett a Lungmen (Longmen) és a Jünkang (Yungang)-barlangok freskói a legismertebbek. Mindhárom ősi helyszínen buddhista szobrok is találhatók.

1900-ban az egyik sziklaüregben felfedeztek egy titkos iratraktárt, amelyet a 11. században falaztak be. 1907-ben a brit-indiai társaság megbízottjaként Stein Aurél járt a barlangban és ő szerezte meg a kéziratok nagy részét, illetve pár kíváló festményt és textilt is. Az úgynevezett „Barlangkönyvtárban” található könyvek és kéziratok a világ különböző helyeire kerültek tanulmányozásra, főleg Pekingbe, Londonba, Párizsba és Berlinbe. A Tunhuangi kéziratokról és egyéb anyagokról készült tudományos munkákat a Nemzetközi Tunhuang projekt koordinálja. A barlangok ma népszerű turistalátványosságnak számítanak, amelyek közül több meg is tekinthető.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide javaslom a Mokao-barlangok cikket és aktualitás, hogy Stein Aurél 75 éve (1943. október 28.) hunyt el. Andrew69. 2018. április 26., 08:19 (CEST)

november 1. 12.00 és november 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

45. hét

november 5. 0.00 és november 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 8. 12.00 és november 11. 23.59 között: Első világháború

A jelölt cikk: Első világháború (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A „Nagy háború” képei

Az első világháború, vagy I. világháború, röviden VH1 (a második világháború előtt egyszerűen csak Világháború, „Nagy háború”, vagy „A háború, amely véget vet minden háborúnak”), 1914 és 1918 között négy éven át tartott, Európából induló globális háború összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek meg (I. Ferenc József: „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam”). Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit és fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok (II. Vilmos: „Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében.”), a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.

A világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be először harci alkalmazásra a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázokat.

A háború alatt meggyengült Oroszországban forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok igazságtalanságai később a második világháború kitöréséhez vezettek.

Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide az első világháború cikkét javaslom. 1918. november 11-re emlékezve. Andrew69. 2017. május 29., 19:07 (CEST)

Nem lenne jobb jövőre, amikor kerek évforduló lesz? – Rlevente ^üzenet 2017. május 29., 20:03 (CEST)

2018-ra javasoltam. Andrew69. 2017. május 29., 20:33 (CEST)

Bocsánat, nem tudok olvasni – Rlevente ^üzenet 2017. május 29., 20:47 (CEST)

46. hét

november 12. 0.00 és november 15. 11.59 között: Gioachino Rossini

A jelölt cikk: Gioachino Rossini (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Gioachino Rossini

Gioachino Rossini (Pesaro, 1792. február 29. – Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző, az olasz opera kiemelkedő alakja, az „áriák mestere”. Giovacchino Antonio Rossiniként keresztelték meg, ő azonban a Gioachino nevet használta gyakrabban.

A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni, később zongorázni. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magának, ezek után sikeresen meghódította a milánói, római és nápolyi operaházakat is. Életének második felében Párizsban telepedett le, ahol a Théâtre Italien igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével foglalkozott valamint a fiatal zeneszerzők (mint Vincenzo Bellini) támogatásával.

A bécsi klasszicizmus nagy híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed, nápolyi stílusú vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig, ebben a műfajban munkássága a Tell Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy 40 opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt. Korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon. Szülővárosa után gyakran illetik a pesarói hattyú fantázianévvel.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide javaslom Gioachino Rossinit. 1868. november 13.-án hunyt el (150 éve). Andrew69. 2017. június 5., 12:13 (CEST)

november 15. 12.00 és november 18. 23.59 között: Batman: A gyilkos tréfa

A jelölt cikk: Batman: A gyilkos tréfa (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Alan Moore a történet írója

Batman: A gyilkos tréfa 1988-as képregénytörténet, melynek írója Alan Moore, rajzolója pedig Brian Bolland. A mindössze 48 oldalas Gyilkos tréfa egyike a legjelentősebb és legsikeresebb Batman-történeteknek. Alan Moore írása több más alkotónak is inspirációt nyújtott, többek között Tim Burton rendező számára is 1989-es, több díjjal is kitüntetett Batman című filmjének elkészítésében. Az olvasók és a szakma elismerése ellenére Moore A gyilkos tréfát legrosszabb írásai közé sorolta, melynek valójában semmiféle fontos emberi mondanivalója sincs.

A gyilkos tréfa cselekményének központjában Batman, és legfélelmetesebb ellenfele, a Joker párharca áll, melyet elsősorban pszichológiai síkon vívnak. A Joker, miután sokadszorra ismét megszökik az Arkham Elmegyógyintézetből, be akarja bizonyítani, hogy „egyetlen rossz nap” is képes bármilyen kiváló embert az őrületbe kergetni. A kegyetlen kísérlet alanyának pedig James Gordon rendőrfelügyelőt szemeli ki. A történet folyamán a visszatekintésekből az olvasó megismerkedhet a Joker eredettörténetével, legalábbis annak egyik változatával.

A történet angolul 1989. márciusában, magyar fordításban a Semic Interprint által 1990 januárjában elindított Batman-sorozat első számában jelent meg.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide jöhetne a 30 éve írt Batman: A gyilkos tréfa, cikkünk, az író Alan Moore 65. születésnapjára (nov. 18.) tekintettel. Andrew69. 2017. június 5., 13:56 (CEST)

47. hét

november 19. 0.00 és november 22. 11.59 között: Empedoklész

A jelölt cikk: Empedoklész (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Empedoklész

Empedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495 – i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, csodatévő vallási tanító. Jómódú családba született, akinek legendás misztikum övezi életét és halálát, amit lélekvándorlási tanával maga is propagált.

Hérakleitosz és Parmenidész tanításaiból merítve négyelemes, bizonyos elemeiben a püthagoreusokéval rokon kozmogóniát épített fel. Négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte fel a világmindenséget, a keveredés változó arányait és mozgását pedig az ugyancsak anyagi eredetű Szeretet és Viszály hatásának tulajdonította, emiatt a materializmus előfutárának is tartják. A világ és az élőlények történetét négy nagy szakaszra osztotta úgy, hogy az egyesülések és a szétválások ellenére az egészet állandónak tartotta.

Igyekezett megmagyarázni az érzetek keletkezését és a gondolkodást is. Peri phüszeósz (A természetről), illetve Katharmoi (Tisztulások) című, mintegy 5000 sor terjedelmű tankölteményei töredékesen maradtak fenn.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
November 21 a filizófia világnapja, ezért ide javaslom az Empedoklész cikkünket. Andrew69. 2017. június 5., 14:53 (CEST)

november 22. 12.00 és november 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából jó lenne ide tenni az Örök tél szócikket, feltéve, hogy kiemelt lesz addig. – Rlevente ^üzenet 2018. február 14., 15:53 (CET)

48. hét

november 26. 0.00 és november 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

november 29. 12.00 és december 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

49. hét

december 3. 0.00 és december 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 6. 12.00 és december 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

50. hét

december 10. 0.00 és december 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 13. 12.00 és december 16. 23.59 között: Sonja Graf

A jelölt cikk: Sonja Graf (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

Sonja Graf

Sonja Graf (születéskori neve Susanna Graf, férje után Sonja Graf-Stevenson), (München, 1908. december 16. – New York, 1965. március 6.) német-amerikai sakkozónő, női nemzetközi mester (1950), az 1930–1940-es évek második legerősebb női sakkozója volt a világbajnok Vera Menchik mögött, akivel két alkalommal játszott a világbajnoki címért. Kétszeres amerikai bajnok (1957, 1964). 2016-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) halhatatlanjai közé.

Külsőségekben, szavakkal és tettekkel nyíltan vállalta a náci ideológiával szembeni ellenszenvét. Bár lehetősége lett volna más állampolgárság megszerzésére, az 1948-as Amerikai Egyesült Államokba történő költözéséig végig német színekben sakkozott. 1934 után nem tért vissza hazájába Németországba.

Alkoholizmusa és más szenvedélybetegségei ellenére zseniális sakkozó volt, aki 22 év alatt ötször is harcba indult a világbajnoki cím megszerzéséért, de egyszer sem sikerült megvalósítania nagy álmát. Legközelebb ehhez az 1939-es világbajnokságon állt, amikor csak a világbajnok Vera Menchik elleni játszmáján múlt elsősége. Sakkozói nagyságát és tehetségét jelzi, hogy még élete utolsó évében, 56 évesen is nagy fölénnyel nyerte meg az Amerikai Egyesült Államok bajnokságát. Halálát alkoholizmusa miatti májbetegsége okozta 56 éves korában.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide jöhetne a 110 éve született Sonja Graf sakkozónő. Andrew69. 2017. június 29., 22:29 (CEST)

51. hét

december 17. 0.00 és december 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 20. 12.00 és december 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

52. hét

december 24. 0.00 és december 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

december 27. 12.00 és december 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

1. hét

december 31. 0.00 és január 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 3. 12.00 és január 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

2. hét

január 7. 0.00 és január 10. 11.59 között: Nicholas Hilliard

A jelölt cikk: Nicholas Hilliard (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-2-1 helyre halálának 400. évfordulóján az 1619. január 7-én elhunyt Nicholas Hilliard, az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő szócikkét javaslom-jelölöm. Pataki Márta róla írt alkotása lett a 10 milliomodik szócikk a Wikipédiában. – *feridiák ^vita 2018. március 13., 16:52 (CET)

január 10. 12.00 és január 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

3. hét

január 14. 0.00 és január 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 17. 12.00 és január 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

4. hét

január 21. 0.00 és január 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 24. 12.00 és január 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

5. hét

január 28. 0.00 és január 31. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

január 31. 12.00 és február 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

6. hét

február 4. 0.00 és február 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 7. 12.00 és február 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

7. hét

február 11. 0.00 és február 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 14. 12.00 és február 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

8. hét

február 18. 0.00 és február 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 21. 12.00 és február 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

9. hét

február 25. 0.00 és február 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

február 28. 12.00 és március 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

10. hét

március 4. 0.00 és március 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 7. 12.00 és március 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

11. hét

március 11. 0.00 és március 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 14. 12.00 és március 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

12. hét

március 18. 0.00 és március 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 21. 12.00 és március 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

13. hét

március 25. 0.00 és március 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

március 28. 12.00 és március 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

14. hét

április 1. 0.00 és április 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 4. 12.00 és április 7. 23.59 között: Fekete halál

A jelölt cikk: Fekete halál (vitalap | | hivatk | | | | | | | )  [frissítés]

A cikkajánló:  [frissítés]

A fekete halál terjedése 1347-1353 között

A fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75–200 millió ember halt meg négy év alatt a 14. század közepén, 1347 és 1352 között Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Európa lakosságának – a különböző becslések szerint – 30–60 százaléka odaveszett.

A 19. századi vizsgálatok azonosították a ragály kórokozóját, amelyet felfedezőjéről, Alexandre Yersin svájci-francia orvosról Yersinia pestisnek neveztek el. A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik. A baktérium elváltozást idéz elő a bolha beleiben, aminek következtében a rovar, a kórokozóval együtt, visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, és így megfertőzi a gazdaállatot. Miután a rágcsáló elpusztul, a rovar új gazdatestet keres, így kerül át az emberre. A baktérium a középkori krónikák által feljegyzett háromféle betegségtípust – bubópestis, tüdőpestis és vérpestis – okoz.

A bolhák a Selyemúton, a kereskedők ruházatában és árujukban jutottak el nyugatra 1347-ben. Európa városai kiváló terepei voltak a járványnak: zsúfoltak és mocskosok voltak, az utcákon állati és emberi ürülék bűzlött. Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték, és a sok éhezéstől általában is legyengültek voltak az emberek. Mivel az emberek nem értették a kór biológiáját, sokan isteni büntetésnek tekintették a ragályt, és úgy vélték, csak az Úr megbocsátása állíthatja meg. Több helyen „megtisztították” a városokat az eretnekektől, mások viszont magukban keresték a bajok forrását, önsanyargató tisztulási folyamatba kezdtek. A városok pestisdoktorokat alkalmaztak, akik kezdetleges és általában haszontalan gyógymódokkal próbálták kezelni a betegeket, valamint feljegyezték a döghalál áldozatainak számát.

A fekete halál elképesztő rettegést hozott mindenkire Európában: napok alatt teljes közösségek pusztultak el, és a betegség nem kímélt senkit. A legnagyobb problémát a holttestek eltüntetése jelentette. Mivel a templomkertek és a temetők megteltek, egyszerűen nem jutott elég hely a halottaknak, így tömegsírokba temették őket. Francesco Petrarca egy levelében így írt a rettegésről: „Testvérem, bárcsak soha nem születtem volna meg, vagy legalább meghaltam volna e kor előtt!”

A ragály 1352-es visszaszorulása után számos járvány söpört végig Európán 1369-ben, 1374–75-ben, 1379-ben, 1390-ben, 1407-ben, egészen 1722-ig, de olyan pusztulást, mint az első hullám, ezek már nem okoztak. Ennek egyik oka a higiéniás szokások megváltozása volt: az emberek gyakrabban fürödtek, és a nagyobb tisztaság miatt romlottak a bolhák és a patkányok általános életkörülményei. Alig öt év alatt 20 millió európai halt meg, ezt a hatalmas veszteséget csak 150 év alatt heverte ki Európa. A városok elnéptelenedtek, ami akadályozta a termelés és a gazdaság helyreállását. A ragálynak a borzasztó pusztítás mellett azonban kedvező hozadéka is volt. Mivel drasztikusan csökkent a munkavállalók száma, a munkaerő értékesebb lett, így a nincstelenek nagyobb jogokat és juttatásokat harcolhattak ki maguknak.

Megjegyzések, vita:  [frissítés]
Ide az egészség világnapja (ápr. 7.) alkalmából jöhetne a fekete halál. Andrew69. 2017. augusztus 1., 16:14 (CEST)

15. hét

április 8. 0.00 és április 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 11. 12.00 és április 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

16. hét

április 15. 0.00 és április 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 18. 12.00 és április 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

17. hét

április 22. 0.00 és április 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

április 25. 12.00 és április 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

18. hét

április 29. 0.00 és május 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 2. 12.00 és május 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

19. hét

május 6. 0.00 és május 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 9. 12.00 és május 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

20. hét

május 13. 0.00 és május 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 16. 12.00 és május 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

21. hét

május 20. 0.00 és május 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 23. 12.00 és május 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

22. hét

május 27. 0.00 és május 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

május 30. 12.00 és június 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

23. hét

június 3. 0.00 és június 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]

június 6. 12.00 és június 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg.  [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló.  [frissítés]

Megjegyzések, vita:  [frissítés]