Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  

Cscr-featured.svg

Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül.

A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie.

A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod.


Aktuális cikkajánlók


Tartalomjegyzék

KikerültekMost szerepel a kezdőlaponJelöltek

Archívumok

2006–2007200820092010 első fele2010 második fele2011 első fele2011 második fele2012 első fele2012 második fele2013 első fele2013 második fele2014 első fele2014 második fele2015 első fele2015 második fele2016 első fele2016 második fele

Következő időszakok

2017 első fele
Kiemelés általában
Kiemelt szócikkek
A kiemelés folyamata
Útmutatók a kiemeléshez
Kapcsolódó kategóriák

A jelölés folyamata

Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:

  1. Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2017-34/1” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.)
  2. Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-34-1 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.)
  3. Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re!

A jelölés indoklása

  • Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek.
  • Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra.

Ellenzés és megjegyzések

  • Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak.
  • Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével.
  • Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont.
  • Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai:
  • Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg.
  • Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>.

Kezdőlapra került szócikkek

Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

33. hét

augusztus 14. 0.00 és augusztus 17. 11.59 között: Császári és Királyi Légierő

A jelölt cikk: Császári és Királyi Légierő (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Magyar Repülőgépgyár RT.-ben (Ganz leányvállalat) a Gotha G V német licenc alapján gyártott kétmotoros bombázó
A Magyar Repülőgépgyár RT.-ben (Ganz leányvállalat) a Gotha G V német licenc alapján gyártott kétmotoros bombázó

A Császári és Királyi Légierő (németül: Kaiserliche und Königliche Luftfahrtruppen, magyar fordítása Császári és Királyi Légjárócsapatok) az Osztrák–Magyar Monarchia légiereje 1893-tól az első világháború végéig. Megalapításakor csupán néhány léggömbös osztagból állt, később repülőgépeket és hidroplánokat is rendszeresítettek. Nagyobb fejlesztését Franz Conrad von Hötzendorf, a Monarchia vezérkari főnöke rendelte el. Egyes tisztjeinek támogatásával leszereltette az elavult léggömböket és repülőgépeket, és helyükre újakat állított. A vezérkari főnök 1912. április 24-én Emil Uzelacot, a tapasztalt és jól képzett horvát tisztet nevezte ki a légierő főparancsnokává. Az új főparancsnok a toborzás és képzés új rendszerét vezette be a kínzó szakemberhiány enyhítésére.

Az első világháború kitörésekor a légierőnek mindössze 65 használható repülőgépe és néhány léggömbje volt. A repülőgéphiány csökkentésére sorra épültek a repülőgépgyárak, közülük talán a leghíresebb a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár. Az orosz fronton a pilóták főként a csapatok elhelyezkedését derítették fel, ám 1916-ra itt is megélénkült tevékenységük, és pilótáik heves légiharcokat vívtak az orosz birodalmi repülőkkel. Az olasz front megnyitásakor (1915-ben) a légierő fő feladata bombázás és felderítés volt, ám később szinte minden vadászszázadot ide vezényeltek, és a Monarchia pilótái ezen a fronton vívták legnagyobb légiharcaikat. A háborúban 49 pilótájuk ért el 5 vagy több légi győzelmet; őket nevezik ászoknak. A legeredményesebb a galíciai Godwin Brumowski volt 35 igazolt légi győzelemmel, a legeredményesebb magyar, „Az Égbolt Lovagja” Kiss József volt 19 igazolt légi győzelemmel.

A háború után a betörő román és olasz csapatok a használható gépek és műszerek javát hadizsákmányként elhurcolták. A néhány megmaradt gépet az Antant ellenőrző bizottsága felkutatta és szétbontatta. A trianoni békeszerződésben megtiltották, hogy Magyarországnak katonai léghajózási járművei lehessenek. Ezekkel az intézkedésekkel felszámolták az Osztrák–Magyar Légierőt, és átmenetileg megakadályozták a Magyar Légierő felállítását.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide a Császári és Királyi Légierő cikket javaslom, mert a magyar repülők Nagyboldogasszonyt választották oltalmazójuknak és így a legnagyobb Mária-ünnep (augusztus 15.) egyben a légierő fegyvernemi napja is. Andrew69. Blue a v.svg 2016. október 6., 12:10 (CEST)

Támogatom a javaslatot. A fentieket jó lenne belefogalmazni a cikkajánlóba és a cikkbe. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. október 7., 09:44 (CEST)

Az osztrákoknak semmit sem fogalmazok be, (pláne nem ökt. 6. után egy nappal) szerintem ez nem jó ötlet csak, mint előzmény gondoltam, de inkább tegyünk be valami mástː fű, fa, virág, esetleg sportoló, kérlek javasoljatok akkor mást. Andrew69. Blue a v.svg 2016. október 7., 23:13 (CEST)

Akkor félreértettem az indoklásodat. Úgy gondoltam, hogy ha a szócikknek van valami aktualitása, akkor az derüljön ki az ajánlóból is. Ha nincs, akkor az se baj. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. október 8., 10:13 (CEST)

Ezt a fajta aktualitást szerintem nem kell belefogalmazni, mert nem közvetlenül kötődik ehhez a cikkhez. Talán a Magyar Légierő szócikkébe ott valóban lehetne (kellene) helye. Andrew69. Blue a v.svg 2016. október 8., 17:00 (CEST)

augusztus 17. 12.00 és augusztus 20. 23.59 között: Augusztus 20-i nemzeti ünnep

A jelölt cikk: Augusztus 20-i nemzeti ünnep (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Szent István-bazilika főhomlokzataa Szent István tér felől
A Szent István-bazilika főhomlokzata
a Szent István tér felől

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe.

A magyar történelmben az államalapító király Szent László király kezdeményezésére 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

Az augusztus 20-i ünneplést nem csak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. Más felekezetek, illetve a nem hívők szerint egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére, és a Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, „az euró atyja” vehette át 2013-ban. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szeretném az Augusztus 20-i nemzeti ünnep cikket jóból kiemeltre fejleszteni és ide betenni. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. október 7., 09:37 (CEST)

Symbol support vote.svg támogatom Köszöntöm és köszönöm kiváló kezdeményezésed. A mai wikinapot azzal kezdtem, hogy elsőként támogattam javaslatod nemzeti ünnepünk kiemelt státuszának a húsvéti ünnepkörben eléréséért, majd augusztus 17-től augusztus 20-ig, csütörtök közepétől vasárnap végéig a Kiemelt cikk rovatban Kezdőlapon levéséért. – *feridiák vita 2017. március 29., 08:34 (CEST)

Az ünnepi szócikk a kiemelt státuszt 2017. április 25-én megkapta. A cikkajánló ma a déli frissítéssel kikerül a Kezdőlapra.

@Rlevente A start előtt tettem néhány javaslatot. Tiéd az utolsó szó, de ismét javaslom és kérem, ne „ünneprontó” szövegrész legyen a vége. Tegnap volt Egerszegi Krisztina szülinapja. A figyelmességgel szerezzünk neki és tisztelőinek is örömet. A tűzijáték képét Te tetted felülre és az ünnepég vége is ez, így ehhez az illik, hogy a szövegben is a végszó a tűzijáték legyen. – *feridiák vita 2017. augusztus 17., 09:35 (CEST)

Aktuális

34. hét

augusztus 21. 0.00 és augusztus 24. 11.59 között: II. Fülöp Ágost francia király

A jelölt cikk: II. Fülöp Ágost francia király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

II. Fülöp Ágost királlyá koronázása
II. Fülöp Ágost királlyá koronázása
Az országegyesítő király
Az országegyesítő király

II. Fülöp Ágost francia király (franciául Philippe Auguste) (Gonesse, 1165. augusztus 21.Mantes-la-Jolie, 1223. július 14.) a középkori Franciaország egyik legjelentősebb királya (ur.: 1180-tól haláláig), VII. (Ifjú) Lajos és Champagne-i Adél gyermeke és VIII. (Oroszlán) Lajos édesapja volt. Számos jelentős területtel gyarapította a királyi birtokot, így nagy szerepet játszott a Francia Királyság egységének kialakításában. A császári hangulatú augustus jelzőt, amelyet később többen neveként értelmeztek, 1185-ben, Artois, Valois, Amiens és Vermandois koronához csatolásakor kapta meg krónikásaitól, az 1214-es bouvines-i diadal után pedig hivatalosan is felvette.

Fülöp Ágost korára a számos háború ellenére a viszonylagos belső nyugalom jellemző. Nem voltak se komolyabb járványok, se éhínségek, amitől a lakosság gyarapodott és gazdagodott. A megélénkült a kereskedelem kiszolgálására több hidat építettek (például a Rhône-on Avignonban és Lyonban). A champagne-i vásár a tartomány tehetséges grófjainak támogatásával az európai gazdaság egyik motorjává vált, összekapcsolva az északi és déli kereskedelmi hálózatokat. A 12. század utolsó évtizedeitől számos új város jött létre, a meglévők komolyan növekedtek. Ezt a király örömmel támogatta, a kiváltságokat megújította és újakat adományozott. A városok fejlesztése nemcsak bevételeit növelte, de járulékos haszonként így egész országában kiterjeszthette hatalmát hűbéreseinek rovására. Különösen sokat tett Párizs fővárossá emelkedéséért. A rendkívüli prosperitás hatalmas jövedelmei feltöltötték az államkincstárt.

A hosszas harcokkal kivívott stabilitást maga a király csak rövid ideig élvezhette. Bár már az előző év óta betegeskedett, 1223-ban orvosainak tanácsa ellenére elindult Pacy-sur-Eure-ből, hogy Párizsban segédkezzen az újabb keresztes hadjáratokról tartott egyházi vitán. Az út fáradalmait azonban nem viselte el, és július 14-én Mantes-ban utolérte a halál. Testét Párizsba szállították, és a Saint-Denis-székesegyházban temették el az országnagyok jelenlétében.

Bár még csak a rex Francorum („a frankok királya”) megnevezést használta – többek között a pecsétjén is – fényes, országegyesítő diadalai előrevetítették a „modern” Franciaország-idea kialakulását. Művét fia, VIII. (Oroszlán) Lajos folytatta, így unokája, IX. Lajos már megnevezésében is rex Franciae („Franciaország királya”) lett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Philippe II Auguste.jpg

II. Fülöp Ágost francia király kiemelt szócikkét javaslom az augusztus 21. és 24. közötti hét első fele Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-34-1 helyre. Indoklás: az augusztus 21-én született (neve franciául Philippe Auguste) a középkori Franciaország egyik legjelentősebb királya, VII. (Ifjú) Lajos gyermeke és VIII. (Oroszlán) Lajos édesapja, akinek nagy szerepe volt a Francia Királyság egységének kialakításában. – *feridiák vita 2017. március 27., 11:48 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés NAGYON rövid a bevezető!! Xia Üzenő 2017. június 6., 17:00 (CEST)

@Teemeah Mindent a maga idejében. Ez a 34. hét elejének a helye, augusztus 21-től augusztus 24-ig. Előbb a júniusi, majd a júliusi cikkajánlókat kell elkészítenünk. Utána következnek az augusztusiak. Kérlek, a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-34-1 cikkajánlójára majd augusztus elején térjünk vissza. – *feridiák vita 2017. június 7., 20:42 (CEST)

Kedves @Pásztörperc! Ha hozzájutsz, szíveskedj ellenőrízni, javítani és tömöríteni, mert még túl sok. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2017. augusztus 20., 23:07 (CEST)

Jelöltek

augusztus 24. 12.00 és augusztus 27. 23.59 között: Edmontosaurus

A jelölt cikk: Edmontosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az Edmontosaurus csontváza
Az Edmontosaurus csontváza

Az Edmontosaurus a fejdísz nélküli hadrosaurida dinoszauruszok egyik neme. Első fosszíliáit a kanadai Alberta déli részén fedezték fel a késő kréta kor késő campaniaikéső maastrichti korszakában, 73–65,5 millió évvel ezelőtt leülepedett Edmonton-formáció alsó részén. Ez az összlet napjainkban már Horseshoe Canyon-formációként ismert.

Az utolsó nem madárszerű dinoszauruszok egyike volt, amely a kréta–tercier kihalási esemény előtt együtt élt a Triceratopsszal és a Tyrannosaurusszal. Az egyik legnagyobb kacsacsőrűként hossza elérte a 12 métert, tömege 4 tonna körül lehetett. Számos példánya jó állapotban őrződött meg, így nemcsak csontjai maradtak fenn, de terjedelmes bőrlenyomatok, valamint feltételezett béltartalmak fosszíliái is. Az üreges fejdísz nélküli hadrosauridák alcsaládjának) tagjaként közeli rokonságban áll az Anatotitannal — az is lehet, hogy annak szinonímája.

Rendszertani besorolásának hosszú és bonyolult története a 19. század végére nyúlik vissza. Olyan különböző nemekkel együtt sorolták be, mint a Claosaurus, a Thespesius, a Trachodon és a jól ismert, de mára érvénytelenné vált Anatosaurus (amelyet jelenleg Edmontosaurusnak tartanak). Típusfaját, az E. regalist Lawrence Lambe kanadai geológus és paleontológus nevezte el 1917-ben, majd több más, korábban elnevezett fajt is ebbe a nembe soroltak át; közülük legismertebb az Othniel Charles Marsh által 1892-ben megalkotott Anatosaurus annectens, ami ma E. annectens néven ismert. Egy kisebb, harmadik faj az E. saskatchewanensis nevet kapta.

Az Edmontosaurus Észak-Amerika nyugati részén élt, nagy területen. Fosszíliáinak elterjedése arra utal, hogy a partokat és partmenti síkságokat kedvelte. Növényevőként élt, és egyaránt képes volt két és négy lábon történő mozgásra. Mivel sok csontmederből ismert, azt gondolják róla, hogy csoportokban élt, és talán így is vándorolt. A fosszíliák bősége lehetővé tette biológiájának, többek között agyszerkezetének, táplálkozásának és kóros elváltozásainak vizsgálatát. Az egyik példány egy sérülése egy Tyrannosaurus támadásának nyoma.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide jöhetne az Edmontosaurus cikkünk. 1917-ben alkotta meg ezt a nemet Lawrence Lambe, akinek a születésnapja 1863 augusztus 27. Andrew69. Blue a v.svg 2017. május 30., 17:20 (CEST)

35. hét

augusztus 28. 0.00 és augusztus 31. 11.59 között: Roger Federer

A jelölt cikk: Roger Federer (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az US Open helyszíne:az Arthur Ashe stadion
Az US Open helyszíne:
az Arthur Ashe stadion

Roger Federer (Bázel, 1981. augusztus 8. –) svájci hivatásos teniszező. Eddig összesen 302 hétig vezette az ATP világranglistáját, ebből 237 hétig folyamatosan – mindkét eredmény rekord a férfi tenisz történetében. A tenisztörténelem legsikeresebb versenyzője; a legtöbb szakértő, volt és jelenlegi teniszező minden idők legjobbjának tartja.

Több mint 1000 meccset nyert, eddig 93 címet szerzett — ebből 19-et Grand Slam-tornán, 26-ot ATP Masters Series-versenyen, 6-ot az évzáró ATP-világbajnokságon (ATP World Tour Finals). Megnyerte mind a négy Grand Slam-tornát. Pete Samprast és Rafael Nadalt (14 győzelem) megelőzve a férfiak közül ő nyerte a legtöbb Grand Slam-tornát. Wimbledonban nyolcszor (2003–2007, 2009, 2012, 2017), a US Openen sorozatban ötször nyert (2004–2008), az Ausztrál Openen is öt címet szerzett (2004, 2006, 2007, 2010, 2017). A Roland Garroson – bár 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban, majd 2011-ben is döntőt játszott – csak 2009-ben tudott nyerni. Szintén rekord, hogy eddig 29 Grand Slam-döntőbe jutott be. Ő az első olyan teniszező, aki két Grand Slam-versenyen is képes volt ötször egymás után nyerni. Ötös sorozatai önmagukban is open-éra rekordok: a US Open-rekordot Federer egyedül tartja, a wimbledonit Björn Borggal, a legtöbb wimbledoni győzelemét (7) Pete Samprassal.

A férfi teniszezők közül elsőként nyerte meg négy egymást követő évben (2004–2007) Wimbledont és a US Opent is. Ő az első olyan teniszező, akinek sikerült tíz egymást követő Grand Slam-versenyen (2005. Wimbledon – 2008. Austral Open) döntőbe jutnia. 23 egymást követő Grand Slam-versenyen (2004. Wimbledon – 2010. Ausztrál Open) jutott elődöntőbe; ez talán a legnagyobb rekordja. Továbbá ő az első teniszező, aki három, köztük két egymást követő évben (2006–2007, 2009) döntőt játszott mind a négy Grand Slam-tornán, és aki a négy Grand Slam-torna mindegyikén legalább ötször játszott döntőt – Wimbledonban 11-et. 237 héttel ő töltötte a leghosszabb időt egyhuzamban a világranglista élén: 2007. február 26-án megdöntötte Jimmy Connors 160 hetes férfi, majd 2007. augusztus 27-én Steffi Graf 186 hetes történelmi rekordját is. A férfiak közül a legtöbb hétig ő vezette a ranglistát. A 2008-as pekingi olimpián Stanislas Wawrinkával párosban olimpiai bajnok lett.

Kivételes karrierjének és karizmatikus személyiségének köszönhetően világszerte a tenisz és a sport képviselője, de hatása túl is mutat ezen: karitatív tevékenységéért 2006-ban a UNICEF nagykövetévé nevezték ki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide esetleg a fluor? Ha van jobb javaslat áttehető máshova is. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 1., 16:17 (CEST)

@Andrew69.! Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-1 vitalap helyen megvitattuk kiemelt kémiai szócikkek sorának helyét, közük a fluor szócikkét, amely Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-43-1. Már a cikkajánlóját is elkészítettük. Ide együtt mást fogunk keresni és találni. De javaslom ezt most elnapolni, és figyelmünket, időnket, erőnket a már napirenden lévő különösen fontos és sürgős problémák megoldására összpontosítani. – *feridiák vita 2017. augusztus 2., 08:29 (CEST)


2017-es US Open
Az Arthur Ashe stadion
Az Arthur Ashe stadion
Adatok
Dátum 2017. augusztus 28. – szeptember 10.
Kiadás 137. US Open
Helyszín New York, Egyesült Államok
Borítás kemény
Címvédők
Férfi egyes Stanislas Wawrinka
Női egyes Angelique Kerber
2017-es Grand Slam-tornák

 ← 2016 2018 → 

A 2017-es US Open (amerikai nyílt teniszbajnokság) az év negyedik Grand Slam-tornája, amelyet 137. alkalommal rendeznek meg New Yorkban 2017. augusztus 28. és szeptember 10. között. A férfi címvédő a svájci Stanislas Wawrinka, a nőknél a lengyel-német Angelique Kerber győzött az előző évi tornán.

augusztus 31. 12.00 és szeptember 3. 23.59 között: Fehér gólya

A jelölt cikk: Fehér gólya (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Gólyacsapat Tanzániában
Gólyacsapat Tanzániában

A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyafélék (Ciconiidae) családjának és egyúttal a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjének névadó faja; a köznyelvben ezt a nagytestű madarat nevezik gólyának. Népi nevei a gilice, cakó (czakó), koszta, gagó és az eszterág. Fehéroroszország és Litvánia hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben „Az év madarává” választotta.

Európában és Ázsiában elterjedt és általánosan ismert, de élőhelyein fogyatkozó madár. Tollazata nagyrészt fehér, de szárnyvégi tollai feketék. Lába hosszú, csőre hosszú, hegyes és piros. Ragadozó madár, ami sok mindent megeszik, így rovarokat, halakat, kétéltűeket, hüllőket, kisebb emlősöket és madarakat is. Monogám; bár a párok nem maradnak együtt egész életükben, de együtt építik fészküket gallyakból, és azt évekig használják. A tojó rendszerint négy tojást rak, amelyek 33–34 nap múlva kelnek ki. A szülők felváltva kotlanak és mindketten táplálják fiókáikat. A kis gólyák 58–64 naposan repülnek ki, ezután a szülők még 7-20 napig etetik őket.

Az IUCN szerint nem veszélyeztetett. A középkorban az ember megtelepedése és erdőirtása kedvezett neki, de a termelési mód változása és az iparosodás miatt a 19. században és a 20. század elején eltűnt Európa egyes részeiről. A fajmegőrző programok és az újratelepítések miatt ma ismét megtalálható Hollandiában, Belgiumban, Svájcban és Svédországban. Vannak természetes ragadozói, és élősködők gazdája is lehet. Tollazatában rágótetvek telepedhetnek meg, fészkében atkák rejtőzhetnek. Elterjedési területének bizonyos pontjain nemcsak meséket, regényeket ihletett, de közkeletű hiedelmeket is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Roger Federer szócikkét javaslom az augusztus 31-től szeptember 3-ig tartó időszakban a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-–35-2 helyre. – *feridiák vita 2017. július 21., 14:59 (CEST)

Megcsinálva a cikkajánló, hogy az augusztus 28-tól szeptember 10-ig tartó US Open teniszbajnokságra felkészüléssel párhuzamosan lehessen tovább jobbítani. – *feridiák vita 2017. július 23., 11:50 (CEST)

Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-35-2 és vitalapja átmozgatva Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-35-1 helyre az US Open nyitására, és ide a Fehér gólya jelölése. – *feridiák vita 2017. augusztus 2., 14:55 (CEST)

Fehér gólya

Van-e vmi forrás arra, hogy valaha vki komolyan gondolhatta azt, hogy a gólya hozza a kisbabát??? (Ha nincs, akkor ezt inkább ne írjuk...)

P/c vita 2017. augusztus 21., 19:51 (CEST)

Másról van szó. Amikor a kicsi gyerekek kérdezték szüleiket, hogy honnan lesz a kisbaba, és a szülők nem kívánták megbeszélni velük szexuális életüket, egyszerű volt annyit mondani, hogy a gólya hozza. Meg források a mesekönyvek is. De kérdésed kérésnek vettem, és már nem olvasható, zárjeleztem. - *feridiák vita 2017. augusztus 21., 23:59 (CEST)

36. hét

szeptember 4. 0.00 és szeptember 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 7. 12.00 és szeptember 10. 23.59 között: I. Mátyás magyar király

A jelölt cikk: I. Mátyás magyar király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
I. Mátyás magyar király szócikkét javaslom és jelölöm a szeptember 7. és 10. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-36-2 helyre. – *feridiák vita 2017. augusztus 23., 16:23 (CEST)

37. hét

szeptember 11. 0.00 és szeptember 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Balogh Pál.jpg

Halálának 150. évfordulójára Almási Balogh Pál szócikkét javaslom-jelölöm a szeptember 11. és szeptember 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-37-1 helyre. A szócikk 2006. május 15-én startolt. 2012. szeptember 11-én az Évfordulók/’2 és ’7/09-11 sablonban a következő képpel és szöveggel került a Kezdőlapra: „1867-ben hunyt el Almási Balogh Pál homeopátiás magyar orvos, Széchenyi és Kossuth orvosa, a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet első elnöke, az Iparegylet kezdeményezője, nyelvész, barlangkutató (* 1794).” Ideje, hogy 5 év múlva, 2017-ben, a 150. évfordulón kiemelt cikként jelentessük meg a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2017. május 20., 20:03 (CEST)

Almási Balogh Pál szócikkének első kérdése egyetlen kattintással annak vitalapján születésnapjának vitakérdése. – *feridiák vita 2017. május 20., 21:57 (CEST)

Úgy ne kerüljön Kezdőlapra, hogy a születési dátuma vitatott. @*feridiák, sikerült lépni az ügyben? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. június 28., 19:01 (CEST)

@Rlevente, igen, sikerült. Elsőre itt egy forrás-link: Kapronczay Károly: MAGYAR ORVOSÉLETRAJZI LEXIKON (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Kft. 2004), és a B betűnél a szócikk és benne az október 18. születési dátum:

Balogh Pál, Almási Balogh (Nagybarca, 1794. okt. 18. – Pest, 1867. szept. 11.) orvos, szájsebész, az MTA tagja (1ev. 1831, r. 1835). 1823-ban a pesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. 1824-ben Németországban ismerte meg a homeopata gyógymódot, amelynek hazai népszerűsítője lett. Az orvosi műnyelv kialakítója, Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa, 1836-tól a Tudományos Tár szerkesztője. 1856-ban hosszabb külföldi tanul­mányútra ment. 1865-ben a Homeopatha Orvosok Egyesületének elnöke. Az ipar- és állatvédő egyesület eszméjének atyja. – Fm.: Phi­losophiai pályamunkák (Pest, 1835) – Irod.: Kátai G.: A. B. P. (M. Orvosok és Term. Vizsg. Évk., Pest, 1868); Fialovszky B.: Almási B. P. élet- és jellemrajza (1933).

Ráadás: Ha szeptember 11. és 14. között lesz kinn a Kezdőlapon, ez jó indíték egy - a primer forrásokat őrző - közgyűjteményekkel közös GLAM-rendezvényre is. - *feridiák vita 2017. június 29., 12:16 (CEST)

szeptember 14. 12.00 és szeptember 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

38. hét

szeptember 18. 0.00 és szeptember 21. 11.59 között: A román nyelv szókincse

A jelölt cikk: A román nyelv szókincse (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A román nyelv 2 581 szós alap-szókészletének összetétele
A román nyelv 2 581 szós alap-szókészletének összetétele

A román nyelv szókincsének első statisztikai felmérése a 20. század közepéről származik. A legelterjedtebb elmélet szerint a román nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel a trákok és a dákok nyelve nem nagyon ismert, az ezekből megmaradhatott szavakról csak feltételezni lehet, hogy ez a származásuk.

Alapszókincsét egyébként többnyire a latin nyelvből örökölte és újlatin jellege megnyilvánul, úgy a latinból örökölt, mint az újkorban a latinból, a francia nyelvből és az olaszból átvett szavak nagy számában is. De nemcsak szavakat vett át más nyelvekből, hanem, már létező szavak jelentése vagy jelentései mellé új jelentést/jelentéseket is hozzárendeltek. A szóalkotás tekintetében is hasonló a többi újlatin nyelvhez, amelyekben a prefixumokkal és szuffixumokkal való szóképzés sokkal termékenyebb, mint a szóösszetétel.

A nyelvre természetesen hatással voltak a környező nem latin népek nyelvei, így megfigyelhetőek szláv (ószláv, bolgár, szerb, ukrán, orosz), török, görög, magyar és német jövevényszavak is. Magyar jövevényszavak például a belșug ’bőség’ a cheltui ’költ’, chip ’kép’, a făgădui ’megfogad, ígér’, gazdă ’házigazda’, hotar ’határ’, meșteșug ’mesterség’, oraș ’város’, uriaș ’óriás’, vamă ’vám’.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szeptember 20. az európai kultúra napja, ezért ide passzolhatna a román nyelv szókincse cikkünk 2008-06-14 óta kiemelt és még nem volt a kezdőlapon. Andrew69. Blue a v.svg 2017. május 30., 11:23 (CEST)

szeptember 21. 12.00 és szeptember 24. 23.59 között: Széchenyi utca (Miskolc)

A jelölt cikk: Széchenyi utca (Miskolc) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Széchenyi István út, Miskolc „Főutcája”
Széchenyi István út, Miskolc „Főutcája”
A Széchenyi utca térképe
A Széchenyi utca térképe

A Széchenyi István út, a helyiek szóhasználatában gyakran Széchenyi utca vagy Főutca, Miskolc belvárosának legjelentősebb és egyben egyik leghosszabb útja. Az út 1984 óta teljes egészében sétálóutca. Korábban – a villamos két sínpárját közrefogva – kétszer egysávos úton haladt a közúti forgalom rajta, ami azonban az út csekély áteresztő képessége miatt igen megterhelte a Széchenyi utcát. A 20. század utolsó évtizedeire nagyon lelassult a forgalom és állandósultak a torlódások, ezért elkerülhetetlenné vált az újonnan kialakított északi és déli tehermentesítő útra terelni a forgalmat. Ugyancsak gondot jelentettek az utca két oldalán futó keskeny, ezért nagy gyalogosforgalmat lebonyolítani nem képes gyalogos járdák. A sétálóutca kialakítása óta csak gyalogosok és villamosok közlekednek az úton.

A Széchenyi utca a Városház térről indul, és az Ady-hídig, azaz a Király/Ady Endre utcáig tart. Az utcából több utca és tér is nyílik: északi oldalán a Kossuth Lajos utca, a Déryné utca, a Kazinczy Ferenc utca, a Szentpáli utca, déli oldalán pedig az Erzsébet tér, a Rákóczi Ferenc utca, a Kandia köz, a Szemere utca, a Royal köz, a Corvin utca, valamint a Munkácsy Mihály utca. Nyugaton – a Városház téren túl – a Hunyadi János utcában folytatódik, keleti végében a Király utca/Ady Endre utca keresztezi, majd a Bajcsy-Zsilinszky útban folytatódik. A Széchenyi út nagyjából a Szinva folyását követi, ezért vonala nem egyenes, dél felé ível (legnagyobb „belógása” 80 méter), hosszabb részt nem is lehet belátni belőle. Nyugati irányban enyhén emelkedik. Legnagyobb szélessége 32 méter az Ady hídnál, legkeskenyebb, 14 méter a színháznál, átlagos szélessége 22 méter.

A Főutcát lakó- és üzletházak szegélyezik, ezek közül több történeti fontosságú, műemlék, vagy helyi védelmet élvez, némelyik látványosabb, mások szerényebb megjelenésűek. Több az eredeti funkcióját már elvesztette, de más célra változatlanul használatban van. A Széchenyi utca legjelentősebb épületei között megemlíthető a szerencsétlen sorsú Avas vagy Korona szálló és a szerencsésebb Pannónia szálloda, a Vám- és Pénzügyőrség által használt Biztosító palota, a Miskolci Galériának helyet adó Dőry-kúria, Miskolc első emeletes háza, a bájos Majzler-ház, a híres Weidlich-palota, az utcára belógó homlokzatával a Miskolci Nemzeti Színház, a Három Rózsa Szálló a „villanyrendőrnél”, a Miskolc első telefonközpontjának helyet adó Silbiger-ház, vagy az utca keleti végét lezáró Singer-palota.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Széchenyi István születésnapjára tekintettel a Széchenyi utca szócikket jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-38-2 helyre. – *feridiák vita 2017. július 15., 09:55 (CEST)

39. hét

szeptember 25. 0.00 és szeptember 28. 11.59 között: Tompa Mihály

A jelölt cikk: Tompa Mihály (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Tompa Mihály 1847-es képe(Barabás Miklós műve)
Tompa Mihály 1847-es képe
(Barabás Miklós műve)

Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28.Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).

Apja, id. Tompa Mihály, elszegényedett nemesi származású iparos (csizmadia) volt és a borsod vármegyei Igriciből költözött Rimaszombatba, elődei azonban a családi hagyomány szerint a Székelyföldről származtak. A szegénysorsú szülők első gyermeke Mihály volt. Testvére József 1822-ben született. Cselédként dolgozó édesanyját röviddel öccse születése után elvesztette, apja pedig nem törődött vele tovább. Ezután apai nagyapjához került, Igricire. Itt töltötte gyermekéveit, e változatos tájon és színmagyar nép közt oltódott lelkébe a természet szépségei iránt való rendkívüli fogékonyság és a magyar néplélek szeretete és ismerete. Itt járta az elemi iskolát, s tanítója Bihari György felismerte benne a tehetséget, és a községföldesurai, a Szentimrey család pártfogásába ajánlotta. Az ő segítségükkel Tompa 1832 őszén a sárospataki kollégiumba kerülhetett, ahol mint szolgadiák tanult. A tanulóideje nagy nélkülözések közt folyt, de mindig jeles eredménnyel. Egy ízben, részint anyagi szükségből, részint egyik tanítójának méltatlan bánásmódja miatt, elhagyta Patakot és elment a református kollégiumokban akkor dívott szokás szerint falusi preceptorságra. 1837-1838-ban segédtanító volt Sárbogárdon, de visszavágyott és vissza is ment a kollégiumba, ahol rendre elvégezte a bölcsészeti tanfolyam után a szintén két-kétéves jogi és teológiai tanfolyamot is, hogy akár világi, akár egyházi pályára mehessen. A pataki diákélet egyaránt táplálta kedélyét is, szellemét is.

A költői tehetséggel és képzelettel megáldott Tompa múzsája csakhamar megszólalt, lírai költeményeket, románcokat írt, eleinte még az Athenaeum költőinek modorában, majd regéket is, némileg már a maga hangján. Első költeménye a Mohos váromladékon című románc 1841-ben jelent meg az Athenaeumban, tehát egy évvel Petőfi fellépte előtt, s ezután szívesen látott vendégek voltak e lapban az ő formailag gondos, tartalmilag nemes költeményei. Nevét már ezek a művek kezdték ismertté tenni, pedig tehetségének sokkal sajátosabb alkotásai voltak népregéi, amelyeket ugyan később adott ki, de még a kollégiumi évei során megírt. A közönség szívesen fogadta mind az új tárgykört, mind az új sajátságokkal fellépő költőt. E gyűjtemény Népregék, népmondák címen 1846-ban jelent meg. A költő különben még mint kollégiumi hallgató bocsátotta ki az előfizetési felhívást.

1838-tól 1844-ig végezte felsőbb tanulmányait: bölcsészetet, jogot és teológiát. 1845-ben befejezvén kollégiumi tanulmányait, egyelőre nevelői állást vállalt, amire Eperjesre meghívták. Ott tartózkodása alatt lépett baráti viszonyba Kerényi Frigyessel, a fiatal lírikussal és ismerkedett meg a pár év alatt országos hírűvé emelkedett Petőfi Sándorral személyesen, akit már 1847-ben költői levéllel keresett föl a bártfai fürdőről. E találkozás emlékét őrzi hármuk költői versenye az erdei lakról. Nevelői állását még abban az évben elhagyta, hogy Pestre menve, népregéi kinyomtatására felügyeljen, írókkal ismeretséget kössön és ügyvédi vizsgájára készüljön. Járt az egyetem jogi előadásaira, még többet íróbarátai közé; egy ideig súlyos betegen feküdt (vérhányás miatt) a Szent Rókus-kórházban, és későbbi hipochondriája már ekkor kerülgetni kezdte a különben erős testű és jó kedélyű fiatal férfit; a kórházban írta több szép verse közt a Télen-nyáron kezdetű ismert népdalát. Verseit a szerkesztők szívesen látták, s ő egyik tagja lett a Tízek társaságának. Petőfi hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé.

Tompa 1847 késő tavaszáig maradt a fővárosban. Még 1846-ban írta és az év végén beküldte Szuhay Mátyás című költői elbeszélését a Kisfaludy Társaság emlékezetes pályázatára, amelyen 1847 elején a pályadíjat Arany János Toldija nyerte el. A Szuhay Mátyás ekkor dicséretben és külön jutalomban részesült és az év folyamán a Kisfaludy Társaság pályaművei közt megjelent. Aranynak e diadalával egyszerre kiegészült az ifjú nagy költők triumvirátusa (Petőfi, Tompa, Arany). Tompát a Kisfaludy Társaság 1847 elején tagjává választotta, aki székét még ez évben elfoglalta A vámosújfalusi jegyző című költői elbeszélésével. Ugyanezen évben adta ki vegyes költeményeinek első, már válogatott gyűjteményét, Tompa Mihály versei címmel (Pest, 1847). Pályájának ebben az évben véget is ért bohém korszaka. 1847 tavaszán Beje Gömör vármegyei község református gyülekezete meghívta lelkipásztorául, ő elfogadta a meghívást és ezzel megtalálta azt a pályát, melyen holtáig megmaradt. Hívei s a község és vidék előkelő családjai megbecsülték a derék papot és neves költőt, aki szerette hivatását és boldog lett volna vele, ha testi szenvedései és az ország válsága és szerencsétlensége bánatba nem döntötték volna.

1848-ban betegeskedése és szembaj bántotta, és orvosi tanácsra Gräfenbergbe ment üdülni. Mikor hazaért, már kitört a szabadságharc, s ő a gömöri önkéntesekkel szintén a háborúba sietett és ott működött mint tábori lelkész, s jelen volt a schwechati ütközetben. A lázas időket nem kísérte lantja zenéjével; e napoknak Petőfi volt a költője, az ő hazafi-költészetének csak azután érkezett el ideje. Az 1848. márciusi forradalom után indult Nép Barátja (Vas Gereben és Arany János lapja) munkatársa volt. 1849 elején a jövedelmezőbb keleméri lelkészségre hívták meg, ahol elfogadván állását, május 1-jén nőül vette Soldos Emíliát, egy nemesi ház leányát, akivel holtáig a legpéldásabb szeretetben élt.


Az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtották az orosz cári és osztrák császári hadseregek, a hősi áldozatok között ott volt a 26 éves Petőfi Sándor is. Az országos gyász lelke mélyéig megrendítette a melankóliára hajló költőt, aki jobban tudott hangot adni a bánatnak, a sajgó fájdalomnak, mint a harci mámornak, s ekkor, az önkényuralom éveiben bontakozott ki patrióta költészete a maga erejében és hatásában. Ekkor írta hazafias allegóriáit, amelyekben a maga képekben gondolkozó, szimbolizáló, szemléletes módja szerint szólt a nemzethez, kifejezve gyászát, erőt, bizalmat, reményt csepegtetve lelkébe. E burkolt jelentésű költemények, leginkább kéziratban, országszerte elterjedtek (A gólyához, A madár, fiaihoz stb.), s amíg a hatalom emberei kevésbé köthettek beléjük, az igaz magyar szív megérezte mondanivalójukat. Rövid hallgatás után nyilvánosan is fellépett a Hölgyfutárban és a Szilágyi Sándor által szerkesztett Pesti Röpívekben, Forradalmi Emlékekben stb., de nemsokára fájt neki a hang, kerülni kezdte a lírát, s inkább menekült a valóságtól távolabb, a regék világába. A népregék sikere is indította erre, s egy újabb ösvényre lépett, a szimbolikus költészetnek ama terére, amely az általános emberi érzéseket és lelki állapotokat a növényvilág egyes példányaival jelképezi: virágregéket írt. Ebbe az irányra német példák vonzották, s e nemű költeményeiben felbukkan a túlzott szentimentalizmus is, de az még inkább kedélyében leli magyarázatát, mint a német hatásban. Írt emellett regéket is, a régi népregék folytatásaképpen.

1852-ben Kelemérről Hanvára hívták meg, s családjára való tekintettel elfoglalta ezt az állást. Itt maradt aztán haláláig, hiába kínálták meg a legnépesebb és leggazdagabb alföldi református egyházközségek lelkészi állásával. Szülő vármegyéje megszokott vidékén élte le életét, nem fényes sorsban, de függetlenül és a természetnek ama változatosabb képei közt, melyekhez annyira vonzódott. A családi örömet gyász váltotta, egy-egy gyermekének halála, s maga is sokat szenvedett betegség miatt. Névtelenül feladták A gólyához című és egyéb hazafias versei miatt; házkutatást tartottak nála, irományait lefoglalták (egy részüket sohasem kapta vissza), magát Tompát pedig 1852. július 6-án letartóztatták és a kassai haditörvényszék elé idézték, ahol 6 hétig zaklatták és végül anélkül, hogy ügyét elintézték volna, hazabocsátották. A következő év elején, februárban ismét beidézték és ezúttal nyolc hétig tartották ott, míg 1853. április 3-án végleg fölmentették.

A családja miatt (neje beteg is volt) ekkor kiállott rettegés nyoma örökre megmaradt lelkében. Még megrendítőbb hatással volt rá második, már 5 évet megélt fiának halála; lelkének ez a sebe sohasem gyógyult be. De érzése világa mindezzel mélyült és Tompa költészete egyre tartalmasabbá, nemesebbé, szívhez szólóbbá vált, a képzelet és érzés szövetsége, a hazafi- és az egyéni érzés egysége, a gondolat és forma összehatása ekkor vált szellemében a legteljesebbé. Dalai, ódái, allegóriái az ember érzésvilágának a melankólia alaphangulatán belül egész gazdag változatát nyújtották; a fájdalom, a lemondás, a remény, a hazafias és a családi érzések, a természetérzés, az elmúlás tragikuma a legmélyebb hatással nyilatkoztak meg műveiben. Kazinczy Ferenc emlékezetére írt költeménye, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia pályadíját nyerte el 1859-ben, az 1850-es évek végének hangulatát épp olyan megkapóan kifejezi, mint régibb költeményei az elnyomatás panaszát. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjává választotta. Ezalatt testi betegsége egyre jobban erőt vett rajta. Aranyér, köszvény, szembaj bántotta, és mindenekfölött szívtágulása kezdett veszedelmesen fejlődni. Később keveset dolgozhatott és a papi teendőktől is el kellett tekintenie. 1866-ban Bécsbe ment Skoda orvostanárhoz, aki megállapította nála a szívtágulást. Kétségbeesetten tért haza, s ettől foga élete valóságos haldoklás volt. Az utolsó télen írt leveleiben sorra elbúcsúzott barátaitól. Az akadémia 1868 márciusában egyhangúlag az ő költeményeit koszorúzta meg nagy jutalmával. Ez volt utolsó öröme, 1868. július 30-án hunyt el Hanván. Arany Jánoshoz élete végéig szoros barátság fűzte.

Életében jelentek meg a felsoroltakon kívül a következő munkái: Regék, beszélyek (Miskolc, 1852); Virágregék (Pest, 1854, 1856 és 1868-ban is); Verseinek második kötete (u. o. 1854). Majd Összegyűjtött Versei (6 kötet, u. o. 1858-63); Legújabb költeményei (u. o. 1867). Három gyászbeszéden kívül megjelentek tőle: Egyházi beszédek (3 füzet, Miskolc 1859-67) és egy vallásos könyv: Olajág (elmélkedések, fohászok, imák, hölgyek számára olvasó- és imakönyvül, Pest, 1867), a protestáns nők kedvelt imádságos könyve. Halála után két évvel jelentek meg: Tompa Mihály összegyűjtött költeményei, kiadták barátai, Arany János, Gyulai Pál, Lévay József és Szász Károly (6 kötet, u. o. 1870). Újabb teljes kiadásuk 1884-ben jelent meg 4 nagy kötetben Lévay József gondozásában.

Tompa nevezetesebb költőink egyike, akit a közvélemény, magukkal az illető körökkel, Petőfi Sándor és Arany János méltó társául tekintett. Tény, hogy a magyar nemzeti költészetnek népies alapból kifejtésében velük együtt és párhuzamosan működött és erőre nézve legjobban megközelítette őket ezen irány többi követői közt, anélkül, hogy akár Petőfi tüzével és eredetiségével, akár Aranynak alkotó hatalmával és művészetével össze kellene mérni az ő nagy tehetségét. Előbb lépett fel náluk, lassabban fejlődött, de mindvégig emelkedett. Elsősorban lírai költő volt, még elbeszéléseiben is örömest enged az alanyiságnak, a drámában és szépprózában nem tett jelentékeny kísérletet. Így szűkebb körben maradt, de e körben a műformának és hangnak nagy változatosságával dolgozott. A népies elem nála mint anyag is, mint forma is nagy szerepet játszik, de nem olyan határozott irány az nála mint Petőfinél vagy Aranynál és korántsem próbálja a költői stílus nemzeti elemeit olyan öntudatos művészettel kiképezni, mint Arany. Mindazonáltal egész érzése világában és eszmekörében sokkal valószerűbb és magyarosabb, mint Vörösmarty Mihály kortársai, akiknek iskolájából hamar kibontakozott. Igaz és mély érzéssel és erős képzelettel rendelkezett, melyhez egyre erősödő formaérzés járult. Legkedvesebb motívumai az általános emberi érzések, a természet, a vallás, a család, a barátság, a haza, a sors, a múlt hatása az emberi kedélyre; mindezekben az uralkodó hang, melyre sokszor vidám humorából is mindig visszatér, a mélabú. Képzelete tele van a természet eleven szemléletével, legszívesebben az elmúlás képei körül időzik és az emberi dolgoknál a néphagyományok körül, melyek szintén a múltról beszélnek. Vallásos érzése, mely sokszor bibliai hangon szól hozzánk, természetszeretete és hazafi-érzése tették a legerősebb hatást a közönségre s az ezeken végigrezgő mély elégikus hang. A növényi, állati élet s a hegyi táj költészetét egy magyar költő sem magyarázta nála érzőbb lélekkel. Híresek voltak reflexiói és leírásai, többek közt síri képei. Az általános emberi érzések sajátos kifejezésével s a magyar népszellem rajzával alapította meg kedveltségét, de legnagyobb költői hivatását az 1850-es években teljesítette, amikor az elnyomott nemzet hangulatát lírikusaink közt ő fejezte ki leghívebben.

Sokáig Petőfi és Arany egyenrangú társaként élt a nemzet irodalmi tudatában. Először Petőfi hirdette, hogy ők hárman együtt képviselik a népi költészetet. Idővel eldőlt, hogy Tompa bár szegényebb, de a két nagy költőbarát mellett ő az a harmadik, akinek néhány szép verse jelentőssé vált az utókor számára: megmutatja a költő küzdelmét a nemzetért, szabadságért és az igazmondás jogáért. Némelyik tájversében, elégiájában méltó társa egészében véve nagyobb horderejű pályatársainak. Életének két legsikeresebb műve A madár, fiaihoz és A gólyához című allegórikus költemények, amelyek az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a világba szétrajzó és itthon maradó magyaroknak újra közös sorskölteményei lettek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Születésének 200. évfordulója alkalmából és barátja, Arany János szócikke példájára Tompa Mihály szócikkét javaslom a szeptember 25-től szeptember 28-ig-ig tartó időszakban a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-–39-1 helyre. – *feridiák vita 2017. augusztus 3., 10:31 (CEST)

szeptember 28. 12.00 és október 1. 23.59 között: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején

A jelölt cikk: Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A pekingi Dob-torony, 1420-ban épült formájában, a 20. század első éveiben készült fényképen

A középkori (14–17. századi) kínai Ming-dinasztia korának mindennapi élete azért különösen érdekes, mert ez volt az utolsó etnikailag kínai császári dinasztia, és ebben a korban karakteresen jelentek meg a nemzeti kultúra sajátos vonásai a mindennapokban is.

A kínai társadalom alapját ebben az időben is a túlnyomórészt önellátó faluközösségek, a gerincét pedig a tőlük szedett adóra épülő hivatalnoki réteg, a mandarinok alkották, élükön a kínai császárral. Emellett azonban megjelent, sőt kiszélesedett a városi kereskedők és kézművesek rétege. A városokban sokszínű kultúra alakult ki.

A Ming-dinasztia idején Kína a világ egyik legerősebb hatalma volt, de kisugárzása a földrajzi elhelyezkedése, a kor közlekedési-technikai viszonyai és a hagyományos kínai elzárkózás miatt csak a közvetlen környezetére terjedt ki. Régiójában viszont igen jelentős hatást gyakorolt például Japán, Korea, Vietnam kultúrájára és mindennapi életére.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Mindennapi élet Kínában a Ming-dinasztia idején szócikkét jelölöm a szeptember 28-tól október 1-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-39-2 szakaszba, mert október 1. a Kínai Népköztársaság kikiáltásának napja és ezért Kína nemzeti ünnepe. – *feridiák vita 2017. június 20., 10:59 (CEST)

40. hét

október 2. 0.00 és október 5. 11.59 között: Óriásvidra

A jelölt cikk: Óriásvidra (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Óriásvidra portré
Óriásvidra portré

Az óriásvidra (Pteronura brasiliensis) a ragadozók (Carnivora) rendjében a menyétfélék (Mustelidae) családjába sorolt Pteronura emlősnem egyetlen faja.

Fej-testhossza legfeljebb 170 cm, de ezzel is Dél-Amerika egyik legnagyobb ragadozó emlőse. A legtöbb menyétfélétől eltérően családokban él; a 3–8 tagú család élete az alfapár körül forog. Az alfanőstény elli az utódokat, amelyekre aztán az egész család vigyáz. A családban az összetartás és együttműködés nagyon erős, illetve létfontosságú. Csak nappal tevékeny. Általában békés természetű, de rátámad a más családokba tartozó vidrákra, ha azok belépnek területére. Az egyik leghangoskodóbb vidrafaj; vészjelzéseket, erőszakos és megnyugtató hangokat is hallat.

Dél-Amerika északi és középső részein él, a legtöbb az Amazonas folyóban és környékén, valamint a Pantanalban, a világ legnagyobb mocsaras területén.

Amióta az európaiak beköltöztek erre a kontinensre, az óriásvidrák száma egyre csökken; mára ötezernél is kevesebb maradt. Elterjedési területe feldarabolódott. Az orvvadászatot ösztönözte, hogy az 1950-es és 1960-as években bársonyos bundája divatos volt. 1999-ben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajjá minősítette. Utolsó „erődítménye” az egykor összefüggő előfordulási területének északkeleti része, a Guyanai-hegyvidék környéke, de száma itt is megfogyatkozott. Peruban élvezi a legnagyobb védelmet. A neotropikus ökozóna talán legveszélyeztetettebb emlőse. Bár hivatalosan ma már nem vadásszák, élőhelyének elvesztése és a megmaradt területek szennyeződése erősen veszélyezteti. Fogságban is kevés él; 2003-ban 60 példányt tartottak számon.

Élőhelyéhez igen jól alkalmazkodott. Bundája nagyon sűrű, farka evező alakú, ujjai közt úszóhártya nő. Főleg az édes vizű folyókat és patakokat, az ezekkel elárasztott területeket kedveli. Néha tavakba is beúszik. Ahol megtelepszik, nagy partszakaszon kipusztítja a növényzetet, valószínűleg hogy jól belátható napozó helyet alakítson ki. Fő táplálékai a halak: főleg a pontylazacok és a harcsák, de megeszi a rákokat is. Az emberen kívül alig van természetes ellensége; talán a jaguár (Panthera onca), a puma (Puma concolor), vagy egy nagyobb zöld anakonda (Eunectes murinus) képes lehet elejteni. Legfőbb vetélytársai a kajmánfajok (Caimaninae) és a rokon hosszúfarkú vidra (Lontra longicaudis), mivel ugyanazt a táplálékot keresik.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
2016-ra is javasoltam, de áthoztam erre az évre, hiszen október 4. az állatok világnapja. Ide ezért az óriásvidrát javaslom. Andrew69. Blue a v.svg 2016. augusztus 18., 16:29 (CEST)

október 5. 12.00 és október 8. 23.59 között: Historizáló építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Historizáló építészet Magyarországon (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve. Mint azt a régebben használatos eklektikus építészet” kifejezés is jelzi, a historizáló építészek különféle korok stíluselemeiből válogatnak, neostílusokat alkotva. A legjellemzőbb a reneszánsz, a barokk, a gótika és a román építészet elemeinek használata, valamint az orientális elemek megjelenése. A historizáló épületek, bár formajegyeik korábbi történelmi korszakokra utalnak, saját koruk funkcióinak feleltek meg, korszerű építési technológiával és szerkezetekkel.

A magyarországi historizáló építészet hozzávetőlegesen az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának idejére esik, amely erőteljes gazdasági, technológiai, kulturális és társadalmi fejlődéssel, ebből következően komoly építőipari fellendüléssel járt Magyarországon. Az ebben a korban emelt épületek ma is meghatározzák a főváros, valamint más nagyobb települések arculatát, nem egy esetben nemzeti jelképnek számítanak, mint a budapesti Országház.

A magyar historizáló építészet legfontosabb, nemzetközileg is kiemelkedő tehetségű mestere Ybl Miklós, akinek nevét ma legfontosabb építészeti díjunk viseli. Olyan alkotások kötődnek hozzá, mint a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár vagy a Szent István-bazilika. Mellette a korszak meghatározó, máig közismert mesterei a Parlamentet tervező Steindl Imre, a Mátyás-templom felújításáért felelő Schulek Frigyes, vagy a New York-palota mestere, Hauszmann Alajos.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az építészek világnapja (okt. 6.) alkalmából ide javaslom a Historizáló építészet Magyarországon cikket. Andrew69. Blue a v.svg 2016. október 14., 11:17 (CEST)

41. hét

október 9. 0.00 és október 12. 11.59 között: Ford T-modell

A jelölt cikk: Ford T-modell (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

1927-es Ford T-modell
1927-es Ford T-modell
Ford T-modell reklám(1908. október 1.)
Ford T-modell reklám
(1908. október 1.)

A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, az 1903-ban alapított Ford Motor Company. Beceneve Bádog Böske (Tin Lizzy) volt. Az első sorozatgyártású népautót 1908. augusztus 12-én gyártották le, szeptember 27-én hagyta el a detroiti Piquette gyárat, 1908. október 1-jén kezdődött reklámozása és értékesítése. Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, és ez számít ez első megfizethető autónak is, ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt köszönhető. 1927. május 26-án Henry Fordék már azt nézhették, ahogy a Highland Park-beli (Michigan) szerelőszalagot elhagyta a tizenötmilliós darabszámot elérő T-modell.

Az autó páratlan sikerének alapja a konstrukció egyszerűsége és célszerűsége volt, amelyet az akkori viszonyok között újdonságnak számító anyagok és technológiai alkalmazások is segítettek. Népszerűségének okán több mint tizenötmillió darabot gyártottak belőle. 1914-ben a Ford több autót gyártott, mint az összes többi járműgyártó együttvéve. A gyártókapacitás csúcsát 1925 jelentette, amikor napi 9–10 ezer autó gördült le a gyártósorról, és ez éves szinten már a kétmilliót is meghaladta. A gyártott darabszám tekintetében más autótípus egészen 1972-ig nem tudta ezt felülmúlni, akkor elsőként a Volkswagen Bogár volt képes megelőzni.

Ez a modell magyar szempontból is nagy jelentőségű, hiszen tervezői csapatában két neves autókonstruktőrünk is jelen volt, Galamb József és Farkas Jenő. Ellentmondás is kialakult körülötte, hiszen a T-modellt egy nemzetközi szakzsűri szavazása során a 20. század autójává választották. Ugyanakkor szerepel a világ ötven legrosszabb autójának listáján is, ahol az egyszerű karosszéria és belső tere miatt a Zastavához hasonlították, holott éppen ez volt az előnye, mivel így alacsonyan lehetett tartani az árát. Az autó mindenesetre legendássá vált, amelyből magánszemélyek és múzeumok is sokat megőriztek. Magyarországon a Közlekedési Múzeumban, valamint a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (ahol Galamb József folytatta tanulmányait) épületében egy-egy tökéletes állapotú, a makói Galamb József Szakközépiskolában pedig egy felújításra váró T-modell látható.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Ford T-modell cikket jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-41-1 helyre. A jelölés @Rlevente Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-32-2 vitahelyen tett javaslatának konkretizálása. – *feridiák vita 2017. július 26., 09:45 (CEST)

Ez OK, de a Ford T-modellnek augusztusban van évfordulója, nem októberben. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. július 26., 19:55 (CEST)


Tisztelt @Rlevente!

Szerintem tévedés. Nem „vagy-vagy”, hanem „is-is”, mégpedig egész sorozat! A Ford T-modellnek május 26-án is, augusztusban 12-én is, szeptemberben 27-én is és október 1-jén is van évfordulója. Augusztus 10-én a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-32-2 vitalapján már elkezdtem a bizonyítást. Mivel nem reagáltál rá, itt folytatom. Rákattintva a belinkelt szócikkre, bevezetésének ez a kezdete:„A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, a Ford Motor Company”. A szócikk Története szakaszában jönnek a további dátumok: „Az első sorozatgyártású Bádog Böskét 1908. augusztus 12-én gyártották le, és szeptember 27-én hagyta el a detroiti Piquette gyárat. 1927. május 26-án Henry Ford már azt nézhette, ahogy a Highland Park-beli (Michigan) szerelőszalagot elhagyta a tizenötmilliós darabszámot elérő T-modell.” A cikkajánlóra kattintva látható, hogy a képpárban felül egy 1927-es Ford T-modell autó képe, alul meg egy 1908-as változat október 1-jén kelt reklámja látható.

Ezek ugyanazon folyamat különböző egymást követő állomásai. 1908. augusztus 12-én a futószalagról legördültek az első elkészült autók, és a gyáron belül átkerültek a tároló raktárba-raktérbe. Szeptember 27-én elhagyták a gyár területét és a termelés szakaszából a forgalmazás, a kereskedelem szakaszába haladtak tovább. Október 1-jével megkezdődött a reklámozás és értékesítés, eljutottak a pénzbevételig. Jövedelemcentrikus szemlélettel 1908. október 1. a fordulópont. A Wikipédián kívüli másik forrásban, például az Everipedia Ford Model T szócikkében elején és végén 1908. október 1. és 1927. május 26. a két határnap: „The Ford Model T (colloquially known as the Tin Lizzie, T‑Model Ford, Model T, or T) is an automobile that was produced by Ford Motor Company from October 1, 1908, to May 26, 1927.”

Kérlek, szíveskedj megerősíteni, hogy a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-41-1 októberi hely is OK. – *feridiák vita 2017. augusztus 12., 18:11 (CEST)

Szerintem az nagyobb esemény, amikor először elkészül valami, mint amikor eladják, de ha akarod, tedd ki októberben. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. augusztus 12., 19:56 (CEST)


Ld. még: http://jegyzettar.blog.hu/2017/08/14/a_ford_t-modell_es_egy_magyar_mernok – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. augusztus 14., 18:34 (CEST)

október 12. 12.00 és október 15. 23.59 között: Komlós János (humorista)

A jelölt cikk: Komlós János (humorista) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Komlós János a Magyar Rádió stúdiójában
Komlós János a Magyar Rádió stúdiójában

Komlós János (Budapest, 1922. február 9. – Budapest, 1980. július 18.) magyar újságíró, kabaréigazgató, humorista, konferanszié, író, kritikus, műfordító, dramaturg, ÁVH vizsgáló-kihallgató, rendőr és kémelhárító tiszt.

Középosztálybeli zsidó polgárcsalád gyermekeként született. Rabbinövendék volt, a háború végén „elit-értelmiségi” munkaszolgálatos, onnan megszökve az új hatalom rendteremtője, 1947–1953 között az ÁVH vizsgáló-kihallgató tisztje volt. Az ÁVH-ból kikerülve 1-2 évig orosz szakfordítóként, majd külügyes fedőállásban titkosszolgálati kémelhárító tisztként dolgozott. 1956. október 23-án még ott volt a Rádió előtt tüntető tömegben, végül a valódi rendszerváltástól megijedve az eseményeket ellenforradalomként élte meg. Ezután került kulturális területre: 1957-ben a Magyar Rádió irodalmi osztályán szerkesztő, 1958-tól vezette a Magyar Nemzet, 1962–1967 között a Népszabadság kulturális rovatát. 1965–1980 között jelentek meg szatírái, humoreszkjei és jelenetei. 1967-től a Mikroszkóp Színpad megalapítójaként igazgatója és konferansziéja 1980-ban bekövetkezett haláláig. Országos ismertséget a Rádiókabaréban és a televízió Az érem harmadik oldala, Az én csatornám című műsoraiban, valamint a szilveszteri kabarék vezető konferansziéjaként szerzett.

Meghatározó szerepe volt a sajátos magyar szocialista politikai kabaré, a „felülről engedélyezett odamondogatás” megteremtésében. Mindeközben a legfelső pártvezetés bizalmi emberének számított. ÁVH-s tetteinek híre, titkosszolgálati háttere, a legfelső pártvezetésig nyúló személyes kapcsolatai, vezetői intellektusa a Kádár-rendszer kulturális életének nagyhatalmú, sokak által félt, mások által nagyra tartott korabeli megmondóemberévé, korának jellegzetes karakterévé tették.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide a Mikroszkóp Színpad 50 évevel ezelőtti nyitó előadására (1967. okt. 13.) emlékezve, javaslom Komlós János (humorista) cikkét. Andrew69. Blue a v.svg 2017. május 30., 18:48 (CEST)

42. hét

október 16. 0.00 és október 19. 11.59 között: Günter Grass

A jelölt cikk: Günter Grass (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Günter Grass 2006-ban
Günter Grass 2006-ban

Günter Grass (Danzig, 1927. október 16.Lübeck, 2015. április 13.) német író, költő – a kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb német nyelvű szerzője –, szobrász, festő és grafikus. Művészi pályafutását szobrászként és grafikusként kezdte. Képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan kezdett írással is foglalkozni. Szülővárosa, fiatal kori élményei, a második világháború eseményei mély nyomokat hagytak benne; visszaemlékezései számos regényének alapjául szolgálnak.

1959-ben A bádogdob című regényével a második világháború utáni német irodalom élvonalába került és világirodalmi rangot vívott ki magának. Versei, drámái és regényei új aspektusból – emberi életek, népek és népcsoportok sorsán keresztül – mutatják be a nemzetiszocializmust, mint a 20. század botrányát, valamint a felejtés és a bűn témáját.

Grass írói hírneve lehetőséget adott számára, hogy közéleti személyiségként hangot adjon politikai nézeteinek. Már az 1960-as évektől támogatta Németország Szociáldemokrata Pártját, majd Willy Brandt beszédírója lett. Politikai nézeteivel gyakran botrányt keltett: a két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen; felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen.

Hetvenkét éves korában, 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták azzal az indoklással, hogy „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”. Grass írásait az elismerés mellett bírálták is: különösen szexuális jelenetei vagy politikai megnyilvánulásai keltettek sokszor felháborodást. Ennek ellenére életművét a kiemelt irodalmi alkotások részének tekintik. Számos műve világszerte ismert; pikareszk írásmódjára támaszkodik több író, mint például John Irving, vagy az angol-indiai író Salman Rushdie, akinek Midnight's Children című regényében egyértelmű vonatkozásokat találunk Grass Bádogdobjára.

Népszerűségét mutatja a Cicero című, havonta megjelenő politikai lap évente közzétett listája a német nyelvterület 500 vezető értelmiségijéről (Cicero-Ranking), amelyben Grass 2006-ban az első helyet, 2007-ben XVI. Benedek pápa és Martin Walser író után a harmadik helyet foglalta el.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Günter Grass 90 éve, 1927. október 16-án született.  … szalax üzenő 2017. február 8., 18:07 (CET)

október 19. 12.00 és október 22. 23.59 között: X Japan

A jelölt cikk: X Japan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szeretném ide az X Japan szócikkét. 2007. október 22-én alakultak újra. Decemberben is jubilálnak, a feloszlásuk 20. évfordulója, de az olyan szomorú dátum. Ha közben esetleg megjelenne az évfordulós albumuk, áttenném máshová, de nem valószínű, hogy idén kijön. Xia Üzenő 2017. június 10., 11:16 (CEST)

  • Symbol support vote.svg támogatomAndrew69. Blue a v.svg 2017. július 3., 20:35 (CEST)

43. hét

október 23. 0.00 és október 26. 11.59 között: Fluor

A jelölt cikk: Fluor (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A fluor megjelenése:gáz: nagyon világos sárga;folyadék: világos sárga;szilárd: alfa fázis átlátszatlan,béta fázis átlátszó
A fluor megjelenése:
gáz: nagyon világos sárga;
folyadék: világos sárga;
szilárd: alfa fázis átlátszatlan,
béta fázis átlátszó

A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele F, rendszáma 9. Régies magyar elnevezése a folany. Standard nyomáson és hőmérsékleten zöldessárga színű, erősen mérgező, kétatomos molekulájú gáz. A fluor a hetedik főcsoport eleme, azaz a halogének közé tartozik, közülük a legkönnyebb. Vegyértékelektron-szerkezete 2s2 2p5. Az összes elem közül a legelektronegatívabb és legreaktívabb, szinte az összes többi elemmel, köztük néhány nemesgázzal is alkot vegyületeket.

A fluor a 24. leggyakoribb elem az univerzumban és a 13. legnagyobb mennyiségben előforduló elem a földkéregben. A fluor elsődleges ásványi forrását, a fluoritot vagy folypátot először 1529-ben említik írásban: ércekhez adták, hogy csökkentsék azoknak az olvadáspontját. A fluor név a folypát latin elnevezéséből, a fluor lapisból ered (fluere = folyni). 1810-ben vetették fel a fluort, mint addig ismeretlen elemet, de tiszta fluor előállítása nagy reaktivitása miatt csak 1886-ban sikerült Henri Moissannak, alacsony hőmérsékletű elektrolízissel; ezt az eljárást mindmáig alkalmazzák. 1906-ban kémiai Nobel-díjat kapott „a fluor izolálásáért és a róla elnevezett elektromos kemence felfedezéséért.”

A fluorgázt legnagyobb mennyiségben urándúsításra hasznosítják, ipari szintű előállítása a második világháborúban, a Manhattan terv idején kezdődött. A tiszta fluor előállításának drágasága miatt inkább a vegyületeit alkalmazzák az iparban. A kibányászott fluoritnak körülbelül a felét az acélgyártás során alkalmazzák, a másik feléből pedig elsősorban hidrogén-fluoridot gyártanak, amely fontos előanyag különféle fluortartalmú szerves vegyületek, vagy az alumíniumgyártásnál kulcsszerepet betöltő kriolit előállításánál. A szerves fluoridok nagy kémiai és termikus stabilitással rendelkeznek, ezért hűtőközegként alkalmazzák őket. Különböző gyógyszerek, például az atorvasztatin vagy a fluoxetin is tartalmaznak fluort, emellett a fluoridoknak nagy szerepe van a fogszuvasodás kialakulásának megakadályozásában. A fluorokémiai termékek kereskedelme világszinten eléri az évi 15 milliárd dollárt.

A fluorokarbon gázok általában üvegházhatásúak, globális felmelegedési potenciáljuk 100–20 000-szerese a szén-dioxidnak. A hajtógázként használt fluortartalmú CFC-gázok bizonyíthatóan károsítják az ózonréteget, és az ózonlyuk kialakulásának egyik fő felelősei. A szerves fluorvegyületek a szén–fluor kötés ereje miatt megtalálhatóak a környezetben. A fluornak nincs ismert szerepe az emlősök anyagcseréjében, de néhány növény szintetizál szerves fluortartalmú mérgeket, hogy így védekezzen a növényevők ellen.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A kémia népszerűsítését célzó Mólnapra a Szén nanocső szócikkét javaslom. – *feridiák vita 2017. május 13., 18:34 (CEST)

Helycsere: Szén nanocső a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-1 helyre megy és ide a Fluor jön. Lásd: Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-23-1. – *feridiák vita 2017. május 31., 19:33 (CEST)

október 26. 12.00 és október 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

44. hét

október 30. 0.00 és november 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide a Tottenham Hotspur FC cikket javaslom. A klub alapításának 135 évfordulója alkalmából. Andrew69. Blue a v.svg 2017. március 20., 10:04 (CET)

@Andrew69.: Symbol oppose vote.svg ellenzem A 2010-től eltelt hat évet egy mondat "taglalja", tele van zöld linkekkel..Amíg ez így van addig szerintem semmiképpen se kerüljön ki kezdőlapra. – Gerry89 vita 2017. április 2., 08:00 (CEST)

@Gerry89:Szerintem lehet azt javítani, mert addig bőven van idő. Andrew69. Blue a v.svg 2017. április 2., 13:35 (CEST)
@Andrew69.:Szerintem is, ha így lesz, akkor mindenképpen támogatom majd, mert jó ötlet – Gerry89 vita 2017. április 2., 14:14 (CEST)
@Andrew69.: ksm-re tettem, sajnos a fentieken kívül még ezernyi hiba benne (zöld linkek, elavult statisztika, rövid bevezető, forrásolatlan szakaszok) Ha megmarad a csillag, akkor itt mehet kezdőre, de jelenleg még csak jelölni is..a vitalapon egyébként évek óta jelezték már a helyzetet. Gondoltam szólok, hátha érdekel. – Gerry89 vita 2017. május 17., 13:07 (CEST)

Levettem a jelölést. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 17., 09:59 (CEST)

november 2. 12.00 és november 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

45. hét

november 6. 0.00 és november 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 9. 12.00 és november 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az 1922. november 11-én született Kurt Vonnegut kiemelt cikkét születésének 95. évfordulójára ide tenni. Ezen javaslatot 2017. április 11-én a 2007. április 11-én elhunyt Kurt Vonnegut halálának napra a 10. évfordulóján a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-15-1 helyről hoztam és tettem ide. - *feridiák vita 2017. április 11., 23:20 (CEST)

Symbol support vote.svg támogatom Tíz éve volt a kezdőlapon, szerintem mehet megint. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 29., 22:38 (CEST)

46. hét

november 13. 0.00 és november 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A cukorbetegség világnapja alkalmából javaslom a cukorbetegség cikket. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. március 10., 08:52 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom Menjen mégha második szereplés is, hiszen aktuális téma a világnap alkalmából. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 29., 22:40 (CEST)

november 16. 12.00 és november 19. 23.59 között: Kincsem (versenyló)

A jelölt cikk: Kincsem (versenyló) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca”(Emil Adam festménye, 1878)
Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca”
(Emil Adam festménye, 1878)

Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17.Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló. A magyar lósport és lótenyésztés büszkesége, melyet a legyőzhetetlen „csodakanca” névvel, illetve Európában a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” (jelentéseik magyar csoda) titulusokkal illettek.

Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén Cambuscan volt. A világhírűvé vált magyar versenyló Magyarországon kívül Európa több országában, Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban, 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz és 54 győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami a lóversenyeken kivételesnek számít. Krúdy Gyula 1926-ban így foglalta össze kivételességét a Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny című írásában:

Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenekheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt. ” - írta Krúdy Gyula Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17.Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló. A magyar lósport és lótenyésztés büszkesége, melyet a legyőzhetetlen „csodakanca” névvel, illetve Európában a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” (jelentéseik magyar csoda) titulusokkal illettek.

Hatéves korára azonban lábainak ízületei megkoptak, ezért abbahagyva a versenyzést tenyészkancaként bizonyított tovább a kisbéri ménesben. Kiváló telivér vérvonalát tovább vitte és öt csikót ellett a legjobb magyar tenyészménektől. A tiszta vérvonalba tartozó angol telivérek utódai közül több ló is szép eredményt ért el a világ versenypályáin és a családfája főként német tenyészetekben, a mai napig is tovább él. Kincsem versenyeiről, a futamok részletes adatait is közölve a korabeli újságok rendszeresen tudósítottak. A világhírűvé vált versenyló nevét a budapesti Kincsem Park, és a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi. Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található. Herendi Gábor filmrendező 2017-ben mutatta be Kincsem című romantikus kalandfilmjét, mely a csodakancát és a kiegyezés korát bemutató valóságos eseményeket is tartalmazó filmfeldolgozása a ló és tulajdonosa életének.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Kincsem szócikkét javasolom-jelölöm a november 16.19. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-46-2 helyre, a következő indoklással. A tavasz évszak első hónapja március, és benne március 17. napja „Kincsem” négyszeres ünnepe. Első, hogy ezen a napon született 1874. március 17-én. Másodszor ezen a napon hunyt el 1887. március 17-én. Harmadszor ez Kincsem wikiszócikkének születésnapja 2005. március 17-én. Negyedszer jubileumi évfordulója évében az Évfordulók rovat válogatott keretébe bekerülése és ezzel szócikke szövegének és 1878-as festményén Kincsem képének Wikipédiánk kirakatába, a Kezdőlapra kikerülése első alkalommal 2017. március 17-én történt.

Ez magában is nagy teljesítmény és siker. De egyben még nagyobb siker elérésének megalapozása és a csúcsra indítás. Az Évfordulók a Kezdőlapon a maga hasábjában a legalsó rovat. A legfelső a Kiemelt cikk rovat, amelyben jelenleg csütörtök közepétől vasárnap végéig Joseph Haydn látható. A kitűzött cél az, hogy az őszi évszak utolsó havában, novemberben, és benne november 16-án csütörtök közepétől november 19-én vasárnap végéig Kincsem legyen ezen a főhelyen.

Kincsem olyan hungarikum, amelyre joggal lehetnek büszkék a magyarok. A legalkalmasabb ünnepi dátum megtalálásához az egyik legnagyobb magyar lovastól, a „LOVAKRUL” szerzőjétől, Széchenyi István huszárkapitánytól, az 1813. október 1619. közötti zajlott lipcsei csata hősétől kértünk és kaptunk segítséget. Széchenyi vaskos naplójában 1827. november 18-án ez olvasható: „Ma készültem el a LOVAKRUL írt könyvemmel, minekutána hat héten át naponta tíz-tizenöt órát dolgoztam!”

Ezért javasolom-jelölöm a november 18. napját is magába foglaló november 16.19. közti szakaszt. A kitűzött cél eléréséhez nekünk is sokat kell még dolgozni. De közösségben mi is határidőre elkészülünk, és utána együtt ünnepelünk. – *feridiák vita 2017. április 1., 22:11 (CEST)

Symbol oppose vote.svg ellenzem Túl korai, a cikk valószínűleg nem lesz kiemelt. Ha viszont valamilyen úton-módon megkapja a státuszt, akkor nincs ellenvetésem. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 23., 13:48 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ha a cikkben legtöbbet munkálkodó Dencey is úgy akarja itt lehet. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 29., 22:43 (CEST)

Feltéve, hogy addigra kiemelt lesz. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. június 29., 22:50 (CEST)
Már most is kiemelt szintű, de kell közösségi szavazás is, és ebben teljesen igazad van. Azt mondom azért várjuk meg mi fog történni és szerintem hamarosan el fog dőlni, hogy van-e helye a Kincsemnek itt a kezdőlapon? Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 29., 22:59 (CEST)

Kincsem (versenyló) a kiemelt státuszt megkapta: 2017. 07. 29.*feridiák vita 2017. július 30., 13:53 (CEST)

47. hét

november 20. 0.00 és november 23. 11.59 között: Yoshiki

A jelölt cikk: Yoshiki (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Yoshiki 2014-ben a Madison Square Gardenben
Yoshiki 2014-ben a Madison Square Gardenben

Hajasi Josiki (林 佳樹HepburnYoshiki Hayashi?Tatejama, 1965. november 20.–), művésznevén Yoshiki japán zenész, dalszerző, zenei producer, üzletember. Az X Japan heavymetal-együttes alapítójaként lett nemzetközileg ismert. A zenekarban dobosként és zongoristaként játszik, és ő a fő dalszerző is. Az együttes az 1980-as években lett népszerű úgy, hogy közben egy független kiadónál, az Extasy Recordsnál voltak, melyet Yoshiki hozott létre. Az együttest a visual kei egyik úttörőjének tartják.

Az X Japan 1997-ben feloszlott, azonban 2007-ben újra összeállt, Yoshiki pedig közben két zenei projektet is létrehozott, a Violet UK-t 2000-ben és a supergroupként számon tartott S.K.I.N.-t.

Szólóelőadóként három komolyzenei nagylemeze jelent meg, ezen kívül számos művész lemezén közreműködött producerként, hangszerelőként és dalszerzőként, de ő komponálta például a 69. Golden Globe-gála zenéjét is. Koncertjein a Tama Drums kifejezetten számára gyártott plexiüveg dobfelszerelését használja, valamint a saját nevével fémjelzett Kawai zongorákat.

Zenei karrierje mellett üzletember is, Los Angelesben több zenei stúdió tulajdonosa, saját bormárkája, kimonókollekciója van és Yoshikitty néven saját termékcsaláddal rendelkezik a Hello Kitty márkán belül. Ezen túl jótékonysági szervezeteket támogat, saját non-profit, közhasznú alapítványt üzemeltet az Egyesült Államokban.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 23. 12.00 és november 26. 23.59 között: Mindennapi élet Mátyás király korában

A jelölt cikk: Mindennapi élet Mátyás király korában (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Buda látképe 1493-ból

A mindennapi élet Mátyás király korában a viszonylag békés középkori magyar fejlődés utolsó szakasza volt a mohácsi katasztrófa előtt. Az „igazságos Mátyás király” uralkodásának emlékét a magyar hagyomány az ország egyik virágkoraként őrizte meg. Ebben a korszakban az ország gazdaságilag és kulturális téren egyaránt jelentős fejlődésen ment keresztül, követte a nyugat-európai fejlődés fő áramlatait (reneszánsz, humanizmus), és az életszínvonal is emelkedett.

Az ország jelentős természeti erőforrásokkal, főleg művelésre alkalmas földdel és bányakincsekkel rendelkezett. Soknemzetiségű lakossága a külső háborúk ellenére alapvetően belső békében élt. Mátyás elsősorban külpolitikai törekvései miatt erőteljesen, a megelőző időszakhoz képest mintegy hétszeresére növelte az adóterheket, ami miatt kisebb lázadásokra is sor került. Végső soron azonban a magyar és a környező népek emlékezetében ez a korszak „boldog békeidőként” maradt fenn, elsősorban a későbbi időszak katasztrófái, a Dózsa György-féle parasztfelkelés és annak leverése, valamint a török hódítás miatt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Mindennapi élet Mátyás király korában szócikkét jelölöm a november 23-tól  november 26-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2 szakaszba. – *feridiák vita 2017. június 20., 11:48 (CEST)

@*feridiák: lehetőség lenne rá, hogy amennyiben a ma elindított és már két szavazattal rendelkező George Best szócikk elnyeri a csillagot akkor itt szerepelhessen halála 12. évfordulóján? – Gerry89 vita 2017. június 28., 19:37 (CEST)

@Gerry89:

1. növeltem a csillag elnyerésének a lehetőségét a harmadik szavazattal és
2. emelem a tétet a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapra kerülésnek. A halálának 12. évfordulójánál sokkal jobb, sőt, egyenesen BEST az Aranylabda elnyerésének aranyjubileumi éve: 1968-nak 2018-as jubileuma.
3. Ráadásul vele lett teljes az 1964-1966-1968 sorozat, a machesteri „United Trinity”.
4. Az Aranylabda szócikkben az is látható, hogy ez a sorozat kiegészül Eusébio 1965-ös és Albert Flórián 1967-es aranylabdájával. Ez már ötös sorozat.
5. Továbbá George Best november hónap végén hunyt el, az Aranylabda-ünnep pedig évről évre röviddel november vége után, január elején következik, ahogy például az idén 2017. január 9-én is történt. (Lásd C. Ronaldo az év játékosa, malajziai kézbe került a Puskás-díj!
5*. („csillagos ötös”): ezért a 2018. január hó 2. hetének első felére, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-2-1 helyre már jelöltem is George Best cikkét.

Miután eddig eljutottunk, most én kérem és várom Tőled a fenti jelölés támogatását, s ha megadod, akkor jöhet a folytatás: a világbajnoki csapatgyőzelemünkre a javaslatom. – *feridiák vita 2017. június 29., 10:21 (CEST)

@*feridiák: Köszönöm a szavazatod! Én kompromisszum képes vagyok! Akkor legyen így a fenti szócikk itteni szerepeltetését pedig Symbol support vote.svg támogatom Gerry89 vita 2017. június 29., 21:59 (CEST)

Azt kell mondjam bölcs döntés született és menjen az eredeti javaslat. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 29., 22:47 (CEST)

@Andrew69., Gerry89 köszönöm a megegyezést, melyből következően itt a Mindennapi élet Mátyás király korában cikkajánlójának készítése és Kezdőlapra vitele kérdéseit vitatjuk meg, a George Bestre vonatkozó részt pedig átvisszük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-2-1 helyre és ott folytatjuk tovább. – *feridiák vita 2017. június 30., 07:43 (CEST)

A fentiekből következően és 15 nappal később, mindössze 4 nappal a zárás előtt megalapozott reménnyel ideje összegeznünk:

  • @Szilas kezdeményezése 7 támogatás kapott, ellenszavazat nélkül, és megfelel a kiemelt státusz követelményeinek.
  • @Bencemac, Kemenymate, LaSza nincs a támogatók között, így megalapozottan remélhetjük, van, aki megállapítsa és kihirdethesse ezt.
  • Ezek alapján jelöltem a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2 helyre és elkészítettem a cikkajánló magvát.

Ezzel megköszönöm az itteni együttműködést, átadom a stafétát és újabb feladatokhoz megyek tovább. – *feridiák vita 2017. július 15., 09:48‎ (CEST)

48. hét

november 27. 0.00 és november 30. 11.59 között: Budapest villamosvonal-hálózata

A jelölt cikk: Budapest villamosvonal-hálózata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Budapest legújabb villamosaa Puskás Ferenc Stadionnál
Budapest legújabb villamosa
a Puskás Ferenc Stadionnál
A Nagykörúti próbavillamos végállomásaa Nyugati pályaudvar előtt
A Nagykörúti próbavillamos végállomása
a Nyugati pályaudvar előtt

Budapest villamosvonal-hálózata a magyar főváros villamosvonalainak az összessége. Az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, az akkor még különálló Pesten. A járat útvonala az azóta is a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton haladt, végállomásai pedig a Széna (ma: Kálvin) térnél és a mai Újpest-Városkapunál, az ún. Bagolyvárnál voltak. A vonal üzemeltetője a Károlyi Sándor gróf által megalapított a PKVT lett. 1868. május 18-án Budán is elindult a lóvasút a BKVT üzemeltetésében. A következő években Buda és Pest utcáin számos helyen jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek, és ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett. A PKVT és a BKVT 1878-ban egyesült Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven.

A budapesti villamos létrejöttét Balázs Mór tervezete tette lehetővé: a nagykörúti próbavillamos két hónap alatt készült el, és 1887. november 28-án adták át. Ezt követően megkezdődött a villamoshálózat kiépítése, a 19. század végén pedig újabb társaságok jöttek létre (BBVV, BLVV, BURV). A fejlődés következtében a lóvasút háttérbe szorult: a BKVT utolsó lóvasúti vonalszakaszát 1898-ban villamosította, ettől kezdve lóvasút már csak a Margit-szigeten járt, egészen 1928-ig. 1918-ban megtörtént a villamoshálózat egyesítése: létrejött a BEVV. 1922. december 27-én létrejött a BEVV jogutódja, a BSzKRt (ejtsd: beszkárt). Az új vállalat bevezette az egységes, négyjegyű pályaszámokat a villamosain, jelentősen átszervezte a hálózatot (1926, 1930), majd az 1930-as években fejlesztette kocsiszínjeit, és új járműveket (Stuka) szerzett be. A második világháborúban a villamoshálózat jelentős károkat szenvedett, majd Budapest ostroma miatt 1944. december 25-étől 1945. február 6-ig a villamosközlekedés szünetelt. 1949-ben a BSzKRt-ot feldarabolták, a villamoshálózat üzemeltetője a FVKV, majd 1951-től a Fővárosi Villamosvasút (FVV) lett. 1968. január 1-jén létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), az FVV pedig az új vállalatba olvadt bele.

A villamoshálózat a szerepe a metróhálózat építése során jelentősen csökkent: az M2-es metróvonal második szakaszának megnyitása után (1972) az Erzsébet hídon megszűnt a villamosközlekedés, ugyanerre a sorsra jutott a Rákóczi úti vonalszakasz is. Ezután a következő nagy változást az M3-as metróvonal építése jelentette: 1980-ig az Üllői út Kőér utcától beljebb eső szakaszán, majd 1985-ig a Váci úton és az Árpád úton is felszedték a villamosvágányokat. Az 1980-as és ’90-es években a villamoshálózat történetében a legjelentősebb fejlesztés az 1-es villamos kiépítése és fokozatos meghosszabbítása, illetve a csehszlovák Tatra T5C5 típusú villamosok beszerzése volt 1980 és 1984 között (részben erre a vonalra 1997-ben a 14É villamos busszal való kiváltásával együtt megszűnt az éjszakai villamosközlekedés Budapesten. 2000-ben befejeződött az 1-es villamos építése, a vonal elérte a Lágymányosi hídnál (Rákóczi híd) kialakított végállomást, amely még 15 évig fennmaradt. 2001-ben a 13-as és a 63-as villamos összekötésével létrejött a 3-as villamos. 2006-ban forgalomba állt Budapest első alacsonypadlós villamostípusa, a Siemens Combino Supra, a nagykörúti 4-es és 6-os vonalon. 2011-ben újraindult a 6-os villamos vonalán az éjszakai közlekedés.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Budapest villamosvonal-hálózata cikket javasoljuk a budapesti villamosközlekedés 130. évfordulójának alkalmából a 2017. november 27. és 30. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-48-1 helyre. – *feridiák vita 2017. január 30., 12:57 (CET)

november 30. 12.00 és december 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

49. hét

december 4. 0.00 és december 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 7. 12.00 és december 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

50. hét

december 11. 0.00 és december 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 14. 12.00 és december 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

51. hét

december 18. 0.00 és december 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 21. 12.00 és december 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

52. hét

december 25. 0.00 és december 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 28. 12.00 és december 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szent László király szócikkét jelölöm a 2017. december 28-tól december 31-ig tartó Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-52-2 évzáró helyre azon indokolással, hogy december 31-én zárul a január 1-jén kezdődött Szent László-emlékév. – *feridiák vita 2017. július 2., 00:48 (CEST)

1. hét

január 1. 0.00 és január 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 4. 12.00 és január 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 8. 0.00 és január 11. 11.59 között: George Best

A jelölt cikk: George Best (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

George Best, az aranylabdásBEK-bajnok
George Best, az aranylabdás
BEK-bajnok
Aranylabdás „Szentháromság":G. Best, D. Law és B. Charlton
Aranylabdás „Szentháromság":
G. Best, D. Law és B. Charlton

George Best (Belfast, 1946. május 22.London, 2005. november 25.) aranylabdás, BEK-győztes, kétszeres angol bajnok északír válogatott labdarúgó, aki támadó középpályásként vagy szélső támadóként szerepelt csapataiban. A World Soccer Magazine által összeállított, a 20. század 100 legnagyszerűbb játékosát felsoroló listáján a Puskás Ferenc utáni előkelő 8. helyet kapta. Pályafutása legnagyobb részét, és egyben legsikeresebb éveit a Manchester United csapatánál töltötte. Amikor az angolok játékosmegfigyelője 1961-ben felfedezte, táviratot küldött Matt Busbynek, ami a következőképpen szólt: „Azt hiszem, találtam egy zsenitǃ” A klub színeiben tizenegy idény alatt minden tétmérkőzést figyelembe véve 470 összecsapáson 179 gólt szerzett, és egymást követő hat idényben volt a klub házi gólkirálya. 1968-ban Bajnokcsapatok Európa-kupáját nyert, és megkapta az Aranylabdát.

Generációjának kiemelkedő játékosai közé tartozott, a labdarúgás történetének egyik legjobban cselező, legtechnikásabb játékosa volt. Játékstílusa ötvözte az ügyességet, a cselezőkészséget és a gyorsaságot. Best 1974-ben váratlanul bejelentette, hogy megválik a Manchester Unitedtől, és ezt követően több, többnyire tehetségéhez méltatlan együttesnél játszott legfeljebb két szezont. Pályafutását 1984-ben, 37 évesen fejezte be. Az északír válogatottban 37 mérkőzésen kilencszer volt eredményes, azonban sohasem játszhatott világ- vagy Európa-bajnokságon.

Best volt az első mai értelembe véve is sztár labdarúgó, egyfajta playboy, akiért a nők és a férfiak egyaránt rajongtak, 1966-ban kapta az „El Beatle” becenevet, viszont később ez az extravagáns életmód problémákhoz vezetett, legfőképp alkoholizmusához, amelytől élete végéig szenvedett. Életének ezen kettőssége a mai napig ellentmondásossá teszik megítélését. Karrierjéről egyszer így nyilatkozott: „Rengeteg pénzt költöttem piára, nőkre és gyors autókra. A többit egyszerűen csak elherdáltam.” Visszavonulása után egy ideig televíziós szakértőként dolgozott, de életvitele és egészségügyi problémái ekkor már nagyban hátráltatták. 2002-ben májátültetésen esett át, de alkoholfüggőségét nem tudta legyőzni. 2005-ben, 59 évesen halt meg tüdőfertőzés és többszervi elégtelenség következtében. Best kétszer nősült, két korábbi modell volt a felesége: 1978-ban Angie Best (Angela MacDonald-Janes), akitől 1986-ban vált el, majd 1995-ben Alex Bestet (Alex Pursey) vette feleségül, de 2004-ben ezt a házasságot is felbontották. Egyetlen gyermeke az 1981-ben született Calum Best televíziós műsorvezető és modell.

Még életében, 1999-ben a 20. század 100 legnagyszerűbb játékosa közé választotta a World Soccer Magazine a nyolcadik helyen, a Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség a 16. helyen, és 2004-ben a brazil kiválóság, Pelé is helyt adott neki a FIFA 100 nevű listán. Ekkor a „Fekete Gyöngyszem” kijelentette: „George Best volt a világ legnagyobb játékosa”, amit maga az érintett úgy kommentált: "Pelé, a világ legnagyobb labdarúgójának nevezett, ez az életművem előtti végső tisztelgés." Mark Garnett és Richard Weight így vélekedett Bestről: „Egy csodálatos játék csodálatos képviselője volt.".

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
George Best szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-2-1 helyre. –*feridiák vita 2017. június 29., 09:42 (CEST)

Lásd még: Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2. – *feridiák vita 2017. június 29., 10:25 (CEST)


Mivel ott megegyezés született, folyatásra áthozom ide. –*feridiák vita 2017. június 30., 07:46 (CEST)

@*feridiák: lehetőség lenne rá, hogy amennyiben a ma elindított és már két szavazattal rendelkező George Best szócikk elnyeri a csillagot akkor itt szerepelhessen halála 12. évfordulóján? – Gerry89 vita 2017. június 28., 19:37 (CEST)

@Gerry89:

1. növeltem a csillag elnyerésének a lehetőségét a harmadik szavazattal és
2. emelem a tétet a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapra kerülésnek. A halálának 12. évfordulójánál sokkal jobb, sőt, egyenesen BEST az Aranylabda elnyerésének aranyjubileumi éve: 1968-nak 2018-as jubileuma.
3. Ráadásul vele lett teljes az 1964-1966-1968 sorozat, a machesteri „United Trinity”.
4. Az Aranylabda szócikkben az is látható, hogy ez a sorozat kiegészül Eusébio 1965-ös és Albert Flórián 1967-es aranylabdájával. Ez már ötös sorozat.
5. Továbbá George Best november hónap végén hunyt el, az Aranylabda-ünnep pedig évről évre röviddel november vége után, január elején következik, ahogy például az idén 2017. január 9-én is történt. (Lásd C. Ronaldo az év játékosa, malajziai kézbe került a Puskás-díj!
6. (5*, „hatágú csillagos ötös”): ezért a 2018. január hó 2. hetének első felére, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-2-1 helyre már jelöltem is George Best cikkét.

Miután eddig eljutottunk, most én kérem és várom Tőled a fenti jelölés támogatását, s ha megadod, akkor jöhet a folytatás: a világbajnoki csapatgyőzelemünkre a javaslatom. – *feridiák vita 2017. június 29., 10:21 (CEST)

@*feridiák: Köszönöm a szavazatod! Én kompromisszum képes vagyok! Akkor legyen így a fenti szócikk itteni szerepeltetését pedig Symbol support vote.svg támogatom Gerry89 vita 2017. június 29., 21:59 (CEST)

Azt kell mondjam bölcs döntés született és menjen az eredeti javaslat. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 29., 22:47 (CEST)

január 11. 12.00 és január 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

3. hét

január 15. 0.00 és január 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 18. 12.00 és január 21. 23.59 között: A buddhizmus története

A jelölt cikk: A buddhizmus története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A buddhizmus történetét az i. e. 6. századtól, a történelmi Buddha Gautama Sziddhártha születésétől számítják – ezzel a buddhizmus az egyik legősibb, ma is gyakorolt vallás.

Az India északi részéről indult tan sorban meghódította Közép-, Kelet- és Délkelet-Ázsiát. Valamennyire érintette a teljes ázsiai kontinenst. A buddhizmus története során számos mozgalom, valamint három ág alakult ki: a théraváda, a mahájána és a vadzsrajána, melyeknek hosszabb-rövidebb ideig tartó virágkoraik voltak. A legfontosabb buddhista zarándokhelyek az észak-indiai Gangeszi-síkságon és Dél-Nepálban helyezkednek el, az Újdelhi és Rádzsgír közötti területen, ahol Gautama Buddha élt és tanított. Az életéhez kapcsolódó helyek mára fontos zarándokhelyekké váltak a buddhisták és a hinduk számára. Azonban számos más országban is léteznek ereklyék és zarándokhelyek, amelyekben jelenleg vagy korábban jelentős volt a buddhizmus. A buddhizmus hátterét az Indus-völgyi civilizáció jelentette, amely központosított volt és jól szervezett, egészen az i. e. 12. századig. A környezeti és kulturális változások mellett új törzsek is benyomultak az Indus-völgybe nyugat felől a Himalája hágóin átkelve.

Történetének több mint két és félezer éve alatt többször találkozott a nyugati civilizáció és a buddhizmus. Legelőször a selyemúton keresztül jutott el nyugatra a buddhizmus, majd a 19. században az európai gyarmatosítók jutottak el az ázsiai buddhista országokba. A nyugati érdeklődés a buddhizmus irányában fokozatosan nőtt, ahogy a rejtélyes vallásból a modern tudományokat kiegészítő tudománnyá alakult át. Kína tibeti megszállása után rengeteg tibeti buddhista mester menekült el, majd telepedett le Indiában majd különböző nyugati országokban. A 20. század folyamán egyre több ázsiai buddhista mester keresett magának új életet nyugaton. Sok esetben bevándorlóként vagy menekültként érkeztek, de fokozatosan egyre nagyobb közönségek előtt tartottak előadásokat. Miután támogatókra leltek, új buddhista irányzatok is kialakultak, kolostorokat, elvonulási központokat, iskolákat és egyetemeket hoztak létre.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A vallások világnapja (január harmadik vasárnapja, jan. 21.) alkalmából ide javaslom a buddhizmus története cikket. Andrew69. Blue a v.svg 2017. február 8., 16:34 (CET)

4. hét

január 22. 0.00 és január 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 25. 12.00 és január 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

január 29. 0.00 és február 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 1. 12.00 és február 4. 23.59 között: Dubrovnik

A jelölt cikk: Dubrovnik (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A város védőszentjének szobra a Szent Balázs-templom tetején
A város védőszentjének szobra a Szent Balázs-templom tetején

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták.

Középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a Raguzai Köztársaság székhelye és hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa is volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. Jelentős magyar emlék, hogy a város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és koponyadarabját, illetve Szent László jobbját.

A város a horvát művészet, a nyelv és az irodalom egyik legnagyobb kulturális központja, lakhelye sok neves költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség részét képezi. A dubrovniki repülőtér az ország harmadik legnagyobb utasforgalmú repülőtere kétmillió körüli utasforgalommal.

A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók. Szent Balázs hasonló fontosságú, mint Márk evangélista Velence számára, a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. Szent Balázs napját (február 3.) a városlakók fesztivállal ünnepelik meg. Ez már a Raguzai Köztársaságban is ünnep volt, amin mindenki részt vett. Ezen a napon a fegyencek, a száműzöttek és az áttértek két nappal az ünnepség előtt és után szabadon közlekedhettek a városban, de ha senki sem ismerte fel őket, akkor a szabadságjogot kibővítették egy héttel az ünnepség előttre és utánra is. A fesztiválra az egész országból érkeznek a városba turisták és távoli rokonok. Ilyenkor a helyiek népviseletbe öltöznek, és különböző kulturális programokat állítanak össze.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ide a Dubrovnik szócikket, mivel Szent Balázs napja (február 3. ), melyet a városlakók minden évben fesztivállal ünnepelnek meg. Andrew69. Blue a v.svg 2017. február 8., 17:07 (CET)

Támogatom. – *feridiák vita 2017. július 18., 20:31 (CEST)

6. hét

február 5. 0.00 és február 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szeretném az 1946. február 6-án végrehajtott magyar Hold-radar kísérlet szócikkét idetenni. Remélem, addigra kiemelésre tudom vinni. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. július 25., 22:13 (CEST)

Jó gondolat, támogatom. – *feridiák vita 2017. augusztus 7., 21:08 (CEST)

február 8. 12.00 és február 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ide a Horthy Miklós szócikket, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr február 9-ei halálának évfordulója okán. – Gerry89 vita 2017. június 15., 14:50 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Születése június 18. évfordulós, oda jobb lenne. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 23., 19:46 (CEST)

7. hét

február 12. 0.00 és február 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 15. 12.00 és február 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

8. hét

február 19. 0.00 és február 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 22. 12.00 és február 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

február 26. 0.00 és március 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 1. 12.00 és március 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

10. hét

március 5. 0.00 és március 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az AFC Ajax szócikket a csapat február 8-ai alapításának 116. évfordulójának alkalmából. – Gerry89 vita 2017. június 17., 13:32 (CEST)

március 8. 12.00 és március 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

11. hét

március 12. 0.00 és március 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 15. 12.00 és március 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

12. hét

március 19. 0.00 és március 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 22. 12.00 és március 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Joker (DC Comics) szócikket a karakter 1940. április 25-ei első megjelenésének évfordulójának alkalmából. – Gerry89 vita 2017. június 23., 18:37 (CEST)

  • Symbol support vote.svg támogatomAndrew69. Blue a v.svg 2017. július 6., 10:06 (CEST)

13. hét

március 26. 0.00 és március 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 29. 12.00 és április 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

14. hét

április 2. 0.00 és április 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 5. 12.00 és április 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

15. hét

április 9. 0.00 és április 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 12. 12.00 és április 15. 23.59 között: Emma Watson

A jelölt cikk: Emma Watson (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Watson A szépség és a szörnyeteg 2017-es filmbeni alkotótársai: Stephen Chbosky és Todd Lieberman között
Watson A szépség és a szörnyeteg 2017-es filmbeni alkotótársai: Stephen Chbosky és Todd Lieberman között

Emma Watson (Emma Charlotte Duerre Watson, Párizs, 1990. április 15.) angol filmszínésznő, modell, lelkes feminista aktivista és filantróp. Párizsban született, de már Oxfordshire-ban nevelkedett. Tanulmányait az oxfordi bentlakásos Dragon Schoolban kezdte, ahol előképzést tartanak a színészi pályára, túlnyomó részt 4–7 és 8–13 éves korosztályoknak, majd a Stagecoach Theatre Arts színészeti iskolában éneket és táncot tanult. Első jelentős szerepét az azonos című regényből készült Harry Potter és a bölcsek köve című filmben kapta, amelyben az egyik főszereplőt, Hermione Grangert alakította. Watsont 9 évesen választották ki Hermione szerepére, a korábbi években kizárólag iskolai darabokban játszott. 2001-től 2011-ig összesen nyolc Harry Potter-filmben szerepelt, Daniel Radcliffe és Rupert Grint oldalán. Watson a filmeknek köszönhetően számos díjat elnyert, és több mint 10 millió fontot keresett.

2007-ben Watson a Balettcipők című televíziós produkció egyik főszerepében tűnt fel, illetve a Kate DiCamillo könyve alapján készült 2008-as Cincin lovag című animációs film egyik szereplőjének kölcsönözte a hangját. 2010-ben az Egy hét Marilynnel című filmet forgatta Lucy szerepében, 2011 májusától pedig az Egy különös srác feljegyzéseit az Egyesült Államokban. Modellkedett többek között a Burberry-nek és a People Tree-nek is, 2011-ben pedig a Lancôme reklámarca lett. 2012-ben az Egy különc srác feljegyzései című műben szerepelt és önmagát alakította az Itt a vége című darabban, ugyanebben az évben. 2014-ben a címszereplő lányát alakította a Noéban, 2017-ben pedig Belle-t alakította a Walt Disney nagy sikerű A szépség és a szörnyeteg élőszereplős filmadaptációjában.

2011-től 2014-ig Watson idejét megosztva a filmezés mellett befejezte tanulmányait az oxfordi Brown Egyetemen és a Worcester College-ben, majd 2014 májusában angol nyelvből diplomát szerzett. Modellkarrierje során részt vett a Burberry és a Lancôme divat-, illetve parfümöket gyártó óriásvállalatok kampányában is. Divattanácsadóként a People Tree számos kollekciójának létrejöttében közreműködött. 2014-ben a BAFTA az év brit művésze díjjal tüntette ki. Ugyanebben az évben lett az UN Women nevű esélyegyenlőségi szervezet jószolgálati nagykövete és segédkezett a HeForShe elnevezésű szolidaritási kampányban, ami a férfiakat szólítja fel arra, hogy támogassák a nemek közti egyenlőséget.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-15-2 helyre @*feridiák és @Rlevente szerk.társakkal való megbeszélés következtében az Emma Watson szócikket jelölöm, tekintettel Watson kisasszony április 15-ei 28. születésnapja alkalmából. – Gerry89 vita 2017. június 9., 15:26 (CEST)

Ezen messze vezető és magasba emelő döntés háttere ITT. – *feridiák vita 2017. június 11., 08:35 (CEST)

16. hét

április 16. 0.00 és április 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 19. 12.00 és április 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

17. hét

április 23. 0.00 és április 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 26. 12.00 és április 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

18. hét

április 30. 0.00 és május 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 3. 12.00 és május 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

19. hét

május 7. 0.00 és május 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 10. 12.00 és május 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Miskolc város napja május 11, ezért ide jöhetne a Széchenyi utca (Miskolc). Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:49 (CEST)

Mivel a Széchenyi utca már 1997 szeptember 21-re kikerül a kezdőlapra ezért ide, ha nincs más javaslat jöhetne másodszori megjelenéssel Miskolc egészségügyének története (9 éve 2010 szeptemberében volt a kezdőlapon) vagy ha átmegy akkor jöhetne a Városház tér (Miskolc). Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 1., 08:59 (CEST)

20. hét

május 14. 0.00 és május 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 17. 12.00 és május 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

21. hét

május 21. 0.00 és május 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 24. 12.00 és május 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

22. hét

május 28. 0.00 és május 31. 11.59 között: P. G. T. Beauregard

A jelölt cikk: P. G. T. Beauregard (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Pierre Gustave Toutant Beauregard a Konföderáció egyenruhájában
Pierre Gustave Toutant Beauregard a Konföderáció egyenruhájában

P. G. T. Beauregard (teljes nevén Pierre Gustave Toutant Beauregard) (St. Bernard Parish Louisiana, 1818. május 28.New Orleans, 1893. február 20.) Louisianában született frankofón amerikai katona, politikus, feltaláló, író és közszolga. Ő volt az Amerikai Konföderációs Államok első széles körben hírnevet szerző, prominens tábornoka az amerikai polgárháborúban. Általában P. G. T. Beauregard néven említik a források, de valójában ritkán használta Pierre keresztnevét. Levelezését például a G. T. Beauregard szignóval látta el.

Mérnöki képesítését a West Point katonai akadémián szerezte, hadmérnökként kiemelkedő teljesítményt nyújtott az 1848-as mexikói–amerikai háborúban. Rövid West Point-i kitérő után 1861-ben, a tizenegy déli állam elszakadása után kilépett az Amerikai Egyesült Államok haderejéből, és hamarosan a Konföderáció első dandártábornoka lett. Ő vezette 1861. április 12-én a dél-karolinai Charleston védőit még a polgárháború kezdetén, Fort Sumter ostrománál. Három hónappal később diadalt aratott a Bull Run-i csatában Manassasnál.

A Beauregard parancsnoksága alatt álló csapatok a nyugati hadszíntéren részt vettek a shiloh-i csatában Tennesseeben és Corinth ostromában Észak-Mississippiben. Ezt követőben visszatért Charlestonba és megvédte a várost az Unió 1863-as partraszállási kísérletei és szárazföldi támadásai ellen. Legkimagaslóbb katonai eredménye Petersburg fontos ipari városának megvédése volt az 1864. júniusi csatában, amellyel közvetve a közeli konföderációs fővárost, Richmondot védte a nyomasztó uniós túlerővel szemben.

A Konföderáció általános katonai stratégiájára való befolyását csökkentette az elnökkel, Jefferson Davisszel és más vezető beosztású tábornokokkal való rossz viszonya. 1865 áprilisában Beauregard és közvetlen parancsnoka, Joseph E. Johnston tábornagy meggyőzte Davist és a megmaradt kormánytagokat, hogy a háborúnak véget kell vetni. Johnston és a konföderáció megmaradt haderejének többsége, soraiban Beauregard katonáival, letették a fegyvert William Tecumseh Sherman tábornok előtt.

Katonai pályafutása végeztével Beauregard hazatért Louisianába és vasúti tisztviselő lett. Később a Louisiana Lottery szerencsejáték népszerűsítésével szerzett vagyont magának.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javasolnám P. G. T. Beauregard amerikai tábornok cikkét születésének 200. évfordulója alkalmából. Andrew69. Blue a v.svg 2017. április 5., 10:57 (CEST)

május 31. 12.00 és június 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

23. hét

június 4. 0.00 és június 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 7. 12.00 és június 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

24. hét

június 11. 0.00 és június 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 14. 12.00 és június 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

25. hét

június 18. 0.00 és június 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 21. 12.00 és június 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 25. 0.00 és június 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 28. 12.00 és július 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

27. hét

július 2. 0.00 és július 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 5. 12.00 és július 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

28. hét

július 9. 0.00 és július 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 12. 12.00 és július 15. 23.59 között: Koboldcápa

A jelölt cikk: Koboldcápa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A mélytenger lakója ez a fura megjelenésű hal
A mélytenger lakója ez a fura megjelenésű hal
Micukuri Kakicsi tiszteletére nevezték el ezt a cápát
Micukuri Kakicsi tiszteletére nevezték el ezt a cápát

A koboldcápa (Mitsukurina owstoni) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a szellemcápafélék (Mitsukurinidae) családjába tartozó faj.

Ez a porcos hal egy ritka, a mélytengeri cápák kevéssé ismert faja. Néha élő kövületnek is nevezik, mivel ez az egyetlen élő képviselője úgy a nemének, mint a családjának is, amely már 125 millió éve jelen van a Földön.

A koboldcápa kevéssé tanulmányozott, rózsaszínes bőrű, különleges megjelenésű cápafaj. A többi, jól ismert cápától a megnyúlt és egyben lapított orra, valamint az előreugró állkapcsai teszik különlegessé. A szájában jól fejlett szegszerű fogak ülnek. A kifejlett példányok általában 3–4 méter hosszúak, de egyesek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek. A koboldcápa a kontinentális lejtők felsőbb szintjeit, a tenger alatti kanyonokat és a tengeri hegyeket választja élőhelyül, világszerte előfordul ezeken a helyeken. A 100 méternél mélyebb vizeket kedveli; a felnőttek a fiataloknál mélyebben tartózkodnak.

Testfelépítéséből ítélve a koboldcápa lassú mozgású állatnak tűnik. Nagy tömzsi teste és kicsi úszói miatt nem lehet valami gyors. Tápláléka a csontos halak, fejlábúak és rákok, amelyeket vagy a tengerfenéken vagy a felsőbb szinteken kap el. Megnyúlt orrán helyezkednek el Lorenzini-ampullák; ezek a leggyengébb, állatok által kibocsátott elektromos mezőket is érzékelik, ez a tulajdonság pedig igen jól jön a mély vizek sötétségében. Amikor zsákmány közelbe ér, ez a porcos hal gyorsan előre dobja az amúgy is előreugró állkapcsait.

Kis számban, mellékfogásként belekerül a mélytengeri halászhálókba, de a fajt alapvetően nem veszélyezteti a halászat. Éppen ezért, továbbá nagy elterjedése miatt, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem tartja fenyegetett fajnak a koboldcápát.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ide a koboldcápát, mert július 14. a cápatudatosság napja. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 5., 09:44 (CEST)

29. hét

július 16. 0.00 és július 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 19. 12.00 és július 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 23. 0.00 és július 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 26. 12.00 és július 29. 23.59 között: Albán Fejedelemség (1913–1925)

A jelölt cikk: Albán Fejedelemség (1913–1925) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az Albán Fejedelemség (albán Principata e Shqipërisë) az 1912. november 28-án függetlenségét kikiáltó Albánia de jure 1913-tól 1925-ig fennállt alkotmányos monarchiája volt.

Az oszmán uralom alól felszabadult, de az első Balkán-háborúban a szomszédos országok által lerohant állam sorsa felől a londoni konferencia döntött. Az 1913. július 29-én ratifikált statútummal létrehozták az Albán Fejedelemséget, amelynek önállóságát és semlegességét a nagyhatalmak garantálták. A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság feladata lett a fejedelemség közjogi és belpolitikai helyzetének megszilárdítása. Az 1912 decembere óta hivatalban lévő Qemali-kormány 1914 januárjában átadta a bizottságnak a végrehajtó hatalmat, februárban pedig az Esat Toptani vezette ellenkormány is feloszlott.

Időközben a nagyhatalmak a német Wilhelm zu Wied herceget – uralkodói nevén Vilmos fejedelmet – javasolták a trónra, aki 1914. február 21-én fogadta el a koronát, de ténylegesen csak 1914. március 7-én érkezett meg az ország új fővárosába, Durrësba. A politikában járatlan Vilmos a történeti értékelések szerint alkalmatlan volt az uralkodói feladatra. A népszerűtlen és jobbára tétlen Përmeti-kormány kezébe tette le a végrehajtó hatalmat, emellett Albánia gazdasági elmaradottsága, a belpolitikai fejlemények és a katonai támadások egyaránt jelképessé tették hatalmát. 1914. április 10-én ugyan hatályba lépett az Albán Fejedelemség alaptörvénye, de a kaotikus helyzetben nem léptethették hatályba. Miután 1914. május 21-én felkelés tört ki, a fejedelem reménytelen katonai helyzetbe került a főváros köré ostromgyűrűt vonó lázadókkal szemben, emellett a görögészakepiróta hadmozgások is hevesebbé váltak Dél-Albániában. Vilmos végül 1914. szeptember 3-án elmenekült az országból, szeptember 6-án pedig a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság is feloszlott, ezzel az Albán Fejedelemség de facto megszűnt létezni.

Az első világháborúban Albánia káoszba hullott, és csupán az januárjában összeült lushnjai kongresszus helyezte vissza hatályába az Albán Fejedelemség 1914-es alaptörvényét. Noha Vilmos fejedelem formálisan soha nem mondott le az albán trónról, a kongresszus az uralkodó visszahívása helyett létrehozta az államfői jogkörökkel rendelkező régenstanácsot. Ahmet Zogu nyomására az albán nemzetgyűlés 1925. január 21-én kikiáltotta a köztársaságot, ezzel az Albán Fejedelemség de jure is megszűnt létezni.

Bár az Albán Fejedelemség – és különösen történetének 1914-es szakasza, Vilmos fejedelem uralkodása – kudarcokkal terhelt államalapítási kísérletnek tűnhet, a nagyhatalmi akaratból 1913-ban létrehozott monarchia közjogi alapjai, az akkor megállapított államhatárok status quóként hozzájárultak ahhoz, hogy a világháborút lezáró béketárgyalások során Albánia ne váljon a szomszédos országok martalékává, és 1920-ban már meglévő alapokon folytatódhasson az albán államiság szervezése és kiépítése.



Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom az Albán Fejedelemség (1913–1925) cikket az alapítás 1913. július 29. emlékére. Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:46 (CEST)

31. hét

július 30. 0.00 és augusztus 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 2. 12.00 és augusztus 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

32. hét

augusztus 6. 0.00 és augusztus 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 9. 12.00 és augusztus 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]