Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2014 I.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöltük a kezdőlapra a cikkeket, a 2014-es év első felére.

1. hét

december 30. 0.00 és január 2. 11.59 között: Székely–magyar rovásírás

A jelölt cikk: Székely–magyar rovásírás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A nikolsburgi székely ábécé
A nikolsburgi székely ábécé

A székely–magyar rovásírás (vagy székely írás vagy magyar rovásírás) alapvetően alfabetikus írás. Minden hangra külön jelet alkalmaz, de vannak szó-, szótag- és mondatjelei is. A székely-magyar rovás a kialakulásától folyamatosan használt, ma is élő írás, amely egyrészt a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik.

Ezt az írást a magyarok több csoportja használta; mindennapi használatra alkalmas betűírásként a székelyek őrizték meg. A szójeles, hieroglifikus változatát az egész Kárpát-medencében napjainkig megtaláljuk ünnepi alkalmazásokon (például a fazekas edényeken), ezeket azonban inkább hagyományos díszítésként alkalmazzák úgy, hogy jeleit többnyire már nem értik vagy csak óvó-védő jeleknek tekintik. A legrégibb feliratokat különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve találhatjuk meg. A középkorban jelent meg a kézzel, papírra írott változat, a jelenkorban pedig a nyomtatott és digitális forma.

A székely írás jeleinek párhuzamai megtalálhatók a világ szinte minden antik írásában (a hasonló jelek száma esetenként eléri a húszat, ami a valószínűségszámítás alapján genetikus kapcsolat eredménye lehet). Erre a körülményre több eredetelméletet alapoztak. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább terjed az a gondolat, hogy a székely írás igen régi, és belső és természetes fejlődéssel is kialakulhatott. Egy tudományosan alá nem támasztott vélemény szerint a közel 100 jelből álló, szótag-, szó- és mondatjeleket is használó székely írás közvetve a csak 18 mássalhangzójelből álló birodalmi arámi írásból eredt. A székely írás nem azonos sem a nagyszentmiklósi kincsen is látható, az írástörténeti szakirodalom egy részében „tiszai írás” néven tárgyalt kárpát-medencei rovásírással, sem a kazáriai rovásírással.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

január 2. 12.00 és január 5. 23.59 között: Szecessziós építészet Magyarországon

A jelölt cikk: Szecessziós építészet Magyarországon (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Lechner Ödön-tervezte Magyar Iparművészeti Múzeum nyitott előcsarnoka
A Lechner Ödön-tervezte
Magyar Iparművészeti Múzeum
nyitott előcsarnoka

A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részeként létező Magyar Királyságban a 19–20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökség.

A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és korszaka a századfordulós fénykor után az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön. Az általa, követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben azzal párhuzamosan a stílusnak több más irányzata is létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art Nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így Lajta Béla, vagy a Fiatalok csoportjának egyik alapítója, Kós Károly számára is fontos kiindulópont volt.

Budapesten sok a szecessziós műemlék. Itt állnak Lechner Ödön legfontosabb munkái: a Magyar Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. A korszakra jellemző módon kiváló anyagokból, összművészeti alkotásként megformált épület a Gresham-palota, az egykori Parisiana Mulató, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda. A korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi és dunántúli városokban, így Szegeden, Veszprémben, illetve a mai határainkon túli Szabadkán, Nagyváradon és Marosvásárhelyen.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 6. 0.00 és január 9. 11.59 között: TVXQ

A jelölt cikk: TVXQ (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A TVXQ jelenlegi két tagja, U-Know és Max
A TVXQ jelenlegi két tagja,
U-Know és Max

A TVXQ vagy DBSK (kínai illetve handzsa: 東方神起, pinjin: Dōngfāngshénqǐ, koreai: 동방신기 Tongbangszingi, japán: 東方神起 Tóhósinki) dél-koreai fiúegyüttes, melyet 2003-ban hozott létre az S.M. Entertainment. Nevük jelentése „A Kelet feltörekvő istenei”.

Az együttes pályafutása során számos rekordot megdöntött. Japánban az első külföldi fiúegyüttes lettek, akiknek sikerült az Oricon slágerlistáján első helyet szerezniük és ők az első külföldi előadó, akinek nyolc kislemeze vezette a japán slágerlistákat. A TVXQ az első koreai együttes, akik koncertet adhattak a presztízses, ötvenezer férőhelyes Tokyo Dome-ban. 2012 nyarán kislemezeladás tekintetében a valaha volt legsikeresebb nemzetközi együttes lettek az Oricon történetében, kislemezeikből pályafutásuk során összesen 3,1 millió darabot adtak el a szigetországban, ezzel megdöntötték a The Carpenters együttes tíz éve fennálló rekordját.

2009-ben az együttes három tagja, Hero, Micky és Xiah pert indított a kiadójuk ellen, kifogásolva a 13 évre kötött szerződésüket, melyet méltánytalannak tartottak és 3 milliárd von kártérítést követeltek a kiadótól. A bíróság a javukra ítélt, aminek hatására a méltányos kereskedelemért felelős bizottság mintaszerződések kiadását javasolta a szerződések szabályozása érdekében. Az incidenst követően a kivált három tag új együttest alapított JYJ néven, míg a megmaradt két tag, U-Know és Max duóként folytatta a pályafutását TVXQ név alatt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 9. 12.00 és január 12. 23.59 között: Magyar utca (Kolozsvár)

A jelölt cikk: Magyar utca (Kolozsvár) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Magyar utca Kolozsvár egyik legjelentősebb, a középkori város egyik legrégebbi utcája. A Fő tér északkeleti sarkából indul kelet felé, keresztezi a Bocskai teret (ma Avram Iancu nevét viseli) és nyílegyenesen továbbhalad a keleti lakótelepek irányába.

Első írásos említése 1372-ből származik Platea Magier néven. A 15. század elején megépült várfalak az utcát két részre szakították, egy belső és egy külső részre. Ahol a várfalak az utcát keresztezték, állt a Magyar utcai kapu. 1899-ben választották szét a két részt, a Bel-Magyar utca ekkor vette fel Kossuth Lajos nevét, a külső rész pedig megmaradt Kül-Magyar utcának. Az utcák neve és számozása ezt követően többször is változott, legutóbb az 1990-es évek elején, amikor a két utcát ismét eggyé alakították, és az 1989-es romániai forradalom emlékére 1989. december 21. sugárútnak nevezték át (román nyelven Bulevardul 21 Decembrie 1989).

Az utca belső részének nevezetessége, hogy itt alakult ki a város unitárius központja a 18–19. században. Itt épültek fel a kollégiumok, a templom, valamint az egyéb egyházi épületek. Szintén a Bel-Magyar utcában székel a lutheránus egyház is: itt található mind a templom, mind a püspökség. A Kül-Magyar utca egy hóstátiak által lakott utca volt, itt épült fel templomuk is, a református kétágú templom. Az utca már a 15. századra elérte a Szentpéter nevű kicsiny falut, amelynek létezésére ma mindössze az utca közepén, egy szigeten álló római katolikus templom emlékeztet. A Kül-Magyar utca keleti végén épült ki az 1970-es 1980-as években a Mărăști-lakótelep tömbházrengetege, teljesen megváltoztatva az addigi falusias jellegét a Kül-Magyar utcának. Az utca a város egyik legforgalmasabb útja. Egyirányú és a városon áthaladó kelet-nyugat irányú személyforgalmat bonyolítja le.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

3. hét

január 13. 0.00 és január 16. 11.59 között: Kezelési jelképek (textilipar)

A jelölt cikk: Kezelési jelképek (textilipar) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Címke kezelési jelképekkel egy gyapjúpulóveren
Címke kezelési jelképekkel
egy gyapjúpulóveren

A textíliák kezelési jelképei a termékre valamiképpen ráerősített, ma már szabványosított ábrasorozat. Ezek az ábrák (piktogramok) útmutatást adnak a felhasználónak arra, miképp kell eljárnia a termék mosásánál, vegytisztításánál és az ezekhez kapcsolódó műveleteknél (szárítás, vasalás).

A textiltermékek mosása, vegytisztítása közben káros fizikai és kémiai hatások érhetik az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságát. A felhasználókat ezért egyértelműen fel kell világosítani arról, hogyan járjanak el, illetve mit kerüljenek el, hogy a termék minél tovább használható maradjon. Erre szolgálnak a gyakran „textil-KRESZ”-nek is nevezett, ma már általánosan használt kezelési jelképek. A köznyelvi elnevezés a közúti közlekedésben használt, az adott forgalmi helyzetben érvényes közlekedési szabályokat jelző ábrákra utal.

Az ilyen kezelési útmutató azért különösen előnyös, mert szükségtelenné teszi a gyártót és a felhasználót egyaránt korlátozó szöveges közlést (előbbi nem mindig tudja, milyen nyelvterületekre kerülhet a terméke, utóbbi esetleg nem érti az azon szereplő, idegen nyelvű szövegeket).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 16. 12.00 és január 19. 23.59 között: Szenczi Molnár Albert

A jelölt cikk: Szenczi Molnár Albert (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30.Kolozsvár, 1634. január 17.) magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Munkásságának egyik nagy elismerése, hogy arról dicsérettel emlékezett meg Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja.

Életének javát külföldön élte le (Wittenberg, Strassburg, Heidelberg, Altdorf, Marburg és Oppenheim). Olyan európai hírű tudósokat tudhatott barátai körében, mint Johannes Kepler és Martin Opitz. Műveinek többsége külföldön született, tevékenységét mégis hazája javára fejtette ki. Barátait idézve egyik levelében, ezt írta:

Azt mondják ugyanis mind és erősítik, hogy egyetlen szótár kibocsátásával, amit a deákság egész Magyarországon szomjúhozik, többet csinálhatok mind az egész hazának, mintha egyik helységében több évig tanítom az ifjúságot avagy az egyházközséget.

Úttörő jelentőségű latin szótára átdolgozásokkal a 19. század közepéig használatban volt; sok irodalmi, tudományos műszónak nála olvasható első magyar nyelvű meghatározása. Latin nyelvű magyar nyelvtanát a 18. századig kézikönyvként használták, ezáltal – a tudománytörténeti jelentőségen túlmenően – nagyban hozzájárult a magyar nyelvhasználat és helyesírás egységesüléséhez. A református magyarság számára számos zsoltárfordítása, a magyar nyelvű Szent Biblia: a Károlyi-biblia javított kiadása, Kálvin Institutiójának és a heidelbergi káté fordítása máig élő hagyaték. Kiemelkedő hatást gyakorolt a magyar irodalmi nyelv és a magyar verselés fejlődésére.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

  • /2014-3-2 a harmadik hét második fele, vagyis január 16-án a csütörtöki déli harangszótól január 19-én a vasárnapi éjféli harangütésig tart.
  • Szenczi Molnár Albert 380 éve, 1634-ben január 17-én hunyt el és január 19-én temették el Kolozsvárott a Házsongárdi temetőbe, úgy, hogy az unitáriusoknál harangoztattak érte. (Mivel akkoriban a kolozsvári reformátusoknak nem volt sem tornyuk, sem harangjuk - lásd a szócikk vitalapján.)
  • Erre a helyre tökéletesen illeszkedő csillagos szócikk, ő mondhatni a hídember Károlyi Gáspár és Kölcsey Ferenc, közelebbről a Szent Biblia és Nemzeti Imádságunk között.
  • Tegnapi egyeztetésünkön ebben egyetértésre jutottunk Andrew69. szerkesztőtársunkkal, ennek megfelelően itt megtettem a javaslatot és kérem, hogy a cikkajánlót Ő szíveskedjen megírni.--*feridiák vita 2014. január 8., 14:28 (CET)[válasz]
Jelöltem és javaslatot tettem a kezdőlapos cikkajánlóra is. Andrew69. Blue a v.svg 2014. január 8., 19:25 (CET)[válasz]

4. hét

január 20. 0.00 és január 23. 11.59 között: Magyar klasszikus zene

A jelölt cikk: Magyar klasszikus zene (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Erkel Ferenc megzenésítette Kölcsey-Hymnus első kiadása
Az Erkel Ferenc megzenésítette
Kölcsey-Hymnus első kiadása

A magyar zene gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza, a zenetudomány analógiák alapján diatonikus siratókban és pentaton dallamokban talált rá a zene ősi forrásaira. A műzene fejlődése a honfoglalás után, a kereszténység felvételével indult el, olyannyira, hogy a gregorián éneken belül a magyar dallamok külön ízzel gazdagították az első összeurópai zenei stílust. Az első neumaírással leírt kottaemlékeink a 11. századból valók, míg a hangmagasság jelzésére alkalmas kották a Pray-kódexben találhatók (12. század vége). A nyugati világi stílust Magyarországra érkező trubadúrok és minnesängerek ismertették meg a királyi udvarokkal. Élénk zenei élet folyt Mátyás udvarában, ahol európai hírű kórus is működött.

A török hódítás idején erősen visszaesett a magyar zene fejlődése, csak a törököktől szabad területeken volt némi mozgás, innen indult a világhír felé Bakfark Bálint lantművész. A törökök kiűzése után a magyar kulturális élet viszonylag gyorsan helyreállt. A zenei élet helyszínei a főúri rezidenciák, az egyház intézményei és a városi zeneélet lettek. Az első Európa-szintű zeneszerzőnk Esterházy Pál volt, akinek Harmonia Caelestis című kantátagyűjteménye összemérhető kora nyugati zenéjével. Esterházy volt Kismarton alapítója, ahol – és majdan utódai révén Eszterházán – pezsgő hangversenyélet alakult ki, és Joseph Haydn köré szerveződött a zenei élet. A korszakban elsősorban külföldről érkezett zenészek tevékenykedtek az országban, de Fusz János személyében kiemelkedő zeneszerző-karmester működött Pozsonyban. Az első magyar zeneszerzőnő Koháry Mária Antónia volt.

A romantika elején alakult ki a verbunkos, a magyar tánczene jellegzetes stílusa. Ez volt az a műfaj, amiből egy igazi magyar műzenei stílus kinőhetett volna, ez azonban saját belső korlátai miatt sem valósulhatott meg. Ebben az időszakban alakult ki a zenés színház, amiből kifejlődött a magyar opera, aminek megteremtője Erkel Ferenc volt. Leghíresebb operái a Hunyadi László és a Bánk bán, mindet hatalmas sikerrel mutatták be. Az első olyan magyar zeneszerző, aki túlnőtt az ország zenekultúrájának keretein, Liszt Ferenc volt. A magyar (cigány) dallamokat át tudta szűrni saját egyéniségén, és egyetemes érvényű darabokat tudott írni felhasználásukkal. Elévülhetetlen érdemei vannak a zenei élet felpezsdítésében, a Zeneakadémia megszervezésében.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Január 22. a magyar kultúra napja így ide olyan cikket kell keresnünk ami tökéletesen illeszkedik. Andrew69. Blue a v.svg 2013. december 18., 11:14 (CET)[válasz]

Hkoala segítségével a magyar klasszikus zene cikket javasoltuk. Andrew69. Blue a v.svg 2014. január 8., 20:10 (CET)[válasz]

január 23. 12.00 és január 26. 23.59 között: Valentino Mazzola

A jelölt cikk: Valentino Mazzola (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Valentino Mazzola (Cassano d’Adda, 1919. január 26.Superga, 1949. május 4.) olasz válogatott labdarúgó, a Venezia és a Torino játékosa. Sokan a labdarúgás történetének egyik legjobb tízes posztján szereplő játékosának tartják, mások szerint a valaha volt legnagyobb olasz labdarúgó.

Karrierje nagy részében a Torino FC Grande Torino elnevezésű generációjának tagja, később csapatkapitánya volt. Ezt a csapatot tartják a negyvenes évek legerősebb csapatának a világon. A Grande Torino, többek között Mazzolával a csapatban, egymás után ötször nyert bajnokságot, ezt rajtuk kívül csak a Juventus és az Internazionale érte el, előbbi egy bő évtizeddel korábban, utóbbi közel hatvan évvel később. A válogatottban nem sokat szerepelt, rövid élete miatt mindössze tizenkét mérkőzés adatott neki, ezeken négy gólt szerzett. Teljes pályafutása során balösszekötőként játszott, és karrierje utolsó éveiben Európa egyik legjobb játékosaként tartották számon.

Kiváló fizikai felépítésének, átlagon felüli gyorsaságának és állóképességének köszönhetően kiváló volt a támadásépítésben, kétlábasságának és lövőerejének köszönhetően a gólszerzésben, de remek volt a védőmunkája is, így csapata vezéregyéniségének számított.

Harmincévesen, a teljes Grande Torino életét követelő repülőgép-szerencsétlenségben, a Superga-tragédiában vesztette életét. Fiai, Sandro és Ferruccio ugyancsak labdarúgók lettek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

január 27. 0.00 és január 30. 11.59 között: Német labdarúgó-válogatott

A jelölt cikk: Német labdarúgó-válogatott (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A német labdarúgó-válogatott (németül: Die deutsche Fußballnationalmannschaft) Németország nemzeti csapata, amelyet a német labdarúgó-szövetség (németül: Deutscher Fußball-Bund, DFB) irányít. A szövetséget 1900. január 28-án alapították. A FIFA-nak 1904 óta tagja, míg az UEFA tagjai közé 1954-ben került be. 1950-től 1990-ig nyugatnémet labdarúgó-válogatottnak vagy NSZK labdarúgó-válogatottnak hívták. A második világháború után a DFB-nek a Német Szövetségi Köztársaságban volt a székhelye, ezért egyszerűen Nyugat-Németországként utaltak rá. A szövetség folytatta a munkáját, így a FIFA teljes körűen visszavette a tagjai közé az 1950-es labdarúgó-világbajnokságot követően, ennek köszönhetően a nemzeti csapat indulhatott a nemzetközi tornákon, valamint megtarthatta az összes korábbi eredményét. A megosztottság alatt két másik „nemzeti” válogatottat is elismert a FIFA: a Saar-vidéki labdarúgó-válogatottat (1950–1956) és az NDK labdarúgó-válogatottat (1952–1990). Mára mindkettő beolvadt a mai német válogatottba az eredményeikkel (válogatottság, gólszerzők) együtt. A hivatalos FIFA-kód 1990-ben FRG-ről GER-re változott.

Németország egyike a világ legsikeresebb válogatottjainak. Három alkalommal nyerték meg a világ- és az Európa-bajnokságot is. Emellett a világ egyik legkiegyensúlyozottabb válogatottja is, a három világ- és kontinensbajnoki cím mellett négyszer voltak vb ezüstérmesek, háromszor Eb ezüstérmesek, valamint négy alkalommal szereztek bronzérmet a világbajnokságon, háromszor pedig az Európa-bajnokságon.

Németországban a válogatottat Nationalmannschaft-nak (nemzeti csapat) vagy Nationalelf-nek (nemzeti tizenegy) nevezik, a külföldi médiában viszont Mannschaft-ként utalnak rá (aminek szó szerinti jelentése: Csapat).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Azért javasoltam a Német labdarúgó-válogatott cikket erre az időpontra, mert a szövetséget 1900. január 28-án alapították. Andrew69. Blue a v.svg 2013. december 3., 09:03 (CET)[válasz]

január 30. 12.00 és február 2. 23.59 között: András calabriai herceg

A jelölt cikk: András calabriai herceg (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
András herceg halála (Karl Brjullov fesménye)
András herceg halála
(Karl Brjullov fesménye)

András (1327. november 30.Aversa, 1345. szeptember 18.), más néven Endre, calabriai herceg, Károly Róbert magyar király fia, I. Johanna nápolyi királynő férje (consort).

A hatodik életévében járó herceget apja 1333-ban dinasztikus okok miatt Nápolyba vitte és ott Róbert nápolyi király gyámsága és védelme alá helyezte. Az idegen udvarban nevelkedett herceg 15 éves korában lépett házasságra Johannával, Róbert unokájával. Róbert nápolyi király halála után András, a nápolyi udvarban felszínre törő hatalmi törekvések áldozatává vált. A magyar királyi ház határozott és áldozatos fellépési kísérletei akaratlanul is a tragédia előidézését okozták.

                                    Lassan nyilik závár, kilincs,
                                    Világ gyúlad, meg ellobog…
                                    Jobbra, balra oldalganak
                                    A latrok, gyilkosok.

Az előzetesen kitervelt és Aversában végrehajtott gyilkosságnál, a korabeli költő Petrarca szerint: gonoszabbat a görög drámaírók fantáziája sem tudott kigondolni. A 18. évében járó András tragikus halála súlyos következmények – diplomáciai bonyodalmak, pápai vizsgálat, kivégzések, bosszúhadjáratok – sorozatát indította el. A magyar királyi ház által bűnrészességgel vádolt nápolyi királynő ellen nem indult vizsgálat.

                                   S neje tovább alszik. Sólyma
                                    Viraszt András teteminél;
                                    Eldöglik a madár, - a nő
                                    Késő vénségig él!

Az eseményekről egymásnak ellentmondó krónikák adtak tudósítást. A versrészletek Tompa Mihály 1855-ben írt, András herceg sólyma című költeményéből származnak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Évfordulós erre az időszakra, hogy András calabriai herceg 1344. február 2-től a Nápolyi Királyság társuralkodója lett.

6. hét

február 3. 0.00 és február 6. 11.59 között: Rák (betegség)

A jelölt cikk: Rák (betegség) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A normális sejtek apoptózis útján eltávolítják a káros sejteket, a rákos sejtek elkerülik ezt és szaporodnak.

A rákbetegségek közös jellemzője a szabályozatlan sejtszaporulat, a biológiai szövetekbe való betörési képesség. Ez utóbbi tulajdonságuk történhet invázióval és áttétképzéssel is. Ezt a kontrollálatlan növekedést olyan DNS-hibák, genetikai mutációk okozzák, melyek a sejtciklus szabályozásában vesznek részt. Általában több ilyen mutációra van szükség a daganat kialakulásához. Néhány ilyen hibát kemikáliák, fizikai hatások okoznak, mások öröklődnek vagy éppen spontán jelennek meg. Azaz genetikus és környezeti tényezők együttesen vezethetnek eltorzult növekedési szabályozáshoz.

A rák számos tünetet okozhat, melyek attól függően alakulnak ki, hogy a daganat hol helyezkedik el, milyen a karaktere és van-e áttétképzés. Akár fájdalmatlan is lehet. A diagnózishoz általában szükség van a patológus szövettani vizsgálatára, a laboratóriumi eredményekre és a klinikai megfigyelésekre egyaránt. A patológus a mintát biopsziával vagy műtét során veszi le. A diagnózis után a rákos betegségeket leggyakrabban kemoterápiával, sugárkezeléssel vagy sebészeti beavatkozással kezelik. Az orvostudománynak a rákos daganatokkal foglalkozó ágát onkológiának nevezzük. Kezelés nélkül a rák gyakran halálhoz vezet. A rák igazából a legutóbbi időszak betegsége, a fejlett országok egyik vezető haláloka. A legtöbb rák kezelhető, sok közülük teljesen gyógyítható, amennyiben kezelése időben megkezdődik. A rák több formája olyan környezeti tényezőkkel van összefüggésben, mint a dohányzás, az alkoholizmus hatása a szervezetre vagy egyes vírusok. Ezek egy része könnyedén elkerülhető, ezért a világ közegészségügyi és oltási programjai igen fontosak.

Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosz-nak nevezte, ami duzzanatot jelent görögül, míg a rosszindulatú tumorokat karcinosz-nak hívta, ami a rák görög elnevezése. A különös névválasztás oka valószínűleg a rosszindulatú daganat távoli hasonlósága egy rákhoz, a jól körülhatárolható, kör alakú középrésszel és az innen szerteágazó, vékony nyúlványokkal. Később a szó végéhez csatolta az -oma toldalékot, ami görögül daganatot jelent, így alakult ki a karcinóma elnevezés. A mai szóhasználatban a karcinóma az epiteliális sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat orvosi elnevezése. Celsus volt az az orvos, aki a karcinosz kifejezést latinra fordítva bevezette a cancer elnevezést, amely magyarra fordítva lett rák. Galénosz az „onkosz” kifejezéssel írta le általában a tumorokat, innen ered a mai onkológia elnevezés.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Február 4. a rákellenes világnap, ezért ide a Rák (betegség) cikket javasoltam. Andrew69. Blue a v.svg 2013. december 3., 09:59 (CET)[válasz]

február 6. 12.00 és február 9. 23.59 között: Technológiai szingularitás

A jelölt cikk: Technológiai szingularitás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A grafikon az emberi történelem kulcsfontosságú eseményei között eltelt idő logaritmusát ábrázolja
A grafikon az emberi történelem kulcsfontosságú eseményei között eltelt idő logaritmusát ábrázolja

Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelljeinkkel.

Az esemény következményeit I. J. Good írta le először az 1960-as években bár a technológiai fejlődéshez kapcsolódóan a szingularitás kifejezést már Neumann János is használta az 1950-es években. A szingularitást Vernor Vinge tette ismertté az 1980-as években. Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják.

Mások, Raymond Kurzweillal az élükön, elméletükben a Moore-törvényt általánosították a technológiai fejlődésre egy exponenciális mintát látva az emberi történelemben. Kurzweil szerint ez az exponenciális folyamat jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez, majd végül egy szingularitáshoz fog vezetni a 21. században.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Technológiai szingularitást azért javasoltam, mert Neumann János halálának évfordulója előtt állít emléket. Andrew69. Blue a v.svg 2013. december 3., 09:06 (CET)[válasz]

7. hét

február 10. 0.00 és február 13. 11.59 között: Szerelmes regény

A jelölt cikk: Szerelmes regény (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Collection Les historiques de Harlequin.JPG

A szerelmes regény vagy romantikus regény egy irodalmi műfaj; az ilyen típusú művek általában két ember közötti szerelemmel foglalkoznak, és érzelmileg kielégítő, optimista befejezéssel zárulnak. Kereskedelmileg két típusba sorolhatók: vannak a rövidebb regények, melyek körülbelül egy hónapig kaphatóak (ilyenek például a Harlequin-kötetek), illetve a nagyobb lélegzetvételű, tartósan könyvesboltokban árusított kötetek. Műfajilag több csoportra is oszthatók: léteznek például történelmi szerelmes regények, tudományos-fantasztikus és paranormális jelenségekről szóló, de akár a thrillert vagy a krimit ötvöző alkotások és erotikus művek is.

Az egyik legelső szerelmes regény Samuel Richardson Pamela avagy az erény jutalma című, 1740-ben íródott regénye, amely több szempontból is forradalminak számított: teljes mértékben az udvarlásról szólt, méghozzá a főhősnő szemszögéből. Jane Austen továbbfejlesztette a műfajt a Büszkeség és balítélettel. Austen munkássága inspirálta Georgette Heyert, aki 1921-ben a történelmi szerelmes regény műfaját vezette be a köztudatba. Egy évtizeddel később az angol Mills and Boon kiadó megjelentette az első rövid, sorozatjellegű romantikus regényeket, amiket Észak-Amerikában a Harlequin Enterprises Ltd adott ki.

A modern szerelmes regény műfaja 1972-ben született meg, amikor megjelent Kathleen Woodiwiss The Flame and the Flower című regénye az Avon Books kiadásában, puha kötésben. Az 1980-as években a szerelmes regények virágkorukat élték.

Észak-Amerikában a szerelmes regény a legnépszerűbb irodalmi műfaj, az eladott puha kötésű könyvek 55%-át tették ki 2004-ben. Bár Európában is igen népszerű, a legtöbb, e kategóriában született alkotás angol nyelvű íróktól származik, ami az angolszász világnézet dominanciáját jelenti a műfajon belül.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 13. 12.00 és február 16. 23.59 között: Aggházy Károly

A jelölt cikk: Aggházy Károly (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Aggházy Károly
Aggházy Károly

Aggházy Károly (Pest, 1855. október 30.Budapest, 1918. október 8.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja. Munkássága a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát. Zenéjét a nyugatias iskolázottság és a magyar hagyományok átmentésére irányuló törekvés jellemezte. Közönsége és kiadói nagyra értékelték műveit, és így azok nagy része nyomtatásban is fennmaradt.

Aggházy 1878 őszén Liszt Ferenc ajánlólevelével érkezett Párizsba. Itt találkozott a nála három évvel fiatalabb Hubay Jenővel, akivel már 1875 augusztusában együtt léptek fel, és összebarátkoztak egy szegedi ünnepi koncerten. Hubay ekkor már a nagynevű, kiváló hegedűművész Vieuxtemps tanítványa volt. Mind a közönség, mind a kritikusok elismeréssel nyilatkoztak a két fiatal magyar művészetéről, a lapokban kedvező kritikák jelentek meg mindkettejükről. A két művész a bemutatkozó hangverseny után szinte elválaszthatatlanná vált.

A két muzsikus 1880-ban meghívást kapott Londonba, ahol a Saint James’s Hallban megrendezett nagyszabású hangversenyen rajtuk kívül fellépett Marcelle Sembrich és Albani Mária, illetve Sarah Bernhardt is. Az Aggházy–Hubay-páros népdalparafrázisokat játszott Hungarian National Melodies címmel. Fellépésüknek hatalmas sikere volt.

Aggházy Károly lírikus alkat volt. Legértékesebbek azok a magyaros művei, amelyekben Liszt és Mosonyi irányát követve népies dalelemeket oldott nyugat-európai formákká.

Fivére Aggházy Gyula festőművész. Hat gyermeke volt. Ezek közül az ismertebbek Aggházy Kamil honvéd ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója, valamint Aggházy Melinda színésznő, mezzoszoprán primadonna.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Aggházy Károly a magyar Wikipédia 800. kiemelt szócikke.  … szalax üzenő 2014. január 29., 14:19 (CET)[válasz]

8. hét

február 17. 0.00 és február 20. 11.59 között: A bombák földjén

A jelölt cikk: A bombák földjén (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Jeremy Renner és Brian Geraghty (ketten a film főszereplői közül)
Jeremy Renner és Brian Geraghty (ketten a film főszereplői közül)

A bombák földjén (The Hurt Locker) 2008-ban bemutatott amerikai háborús film. A történet három amerikai bombaspecialista mindennapjait mutatja be az iraki háború alatt. A rendező Kathryn Bigelow, a forgatókönyvíró pedig Mark Boal, aki 2004-ben újságíróként megjárta Irakot, az USA bombaosztaga mellett. A főszereplők Jeremy Renner, Anthony Mackie és Brian Geraghty. A forgatókönyvet Boal az iraki háborúban szerzett tapasztalatai alapján készítette. Bigelow és ő már dolgozott korábban együtt, és Boal e-mailen keresztül folyamatosan tartotta a kapcsolatot a rendezővel. Eredetileg Irakban szerették volna elkészíteni a filmet, de a stáb biztonsága érdekében végül Jordánia lett a fő forgatási helyszín. A helyi filminfrastruktúra fejletlensége a munkálatok során több bonyodalmat okozott a készítőknek, többek között a vágás és a felszerelések szállítása során.

A filmet a 2008-as Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, majd a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon való vetítése után a Summit Entertainment kezdte forgalmazni az Egyesült Államokban. A hivatalos bemutató 2009. június 26-án volt, de szélesebb körben csak 2009. július 24-én kezdték vetíteni az amerikai mozik. Magyarországon első vetítésére 2010. február 18-án került sor. A kritikusok zöme elismerően szólt az alkotásról, a Rotten Tomatoes honlapján a 2008-as év egyik legtöbb pozitív értékelését begyűjtő filmje lett. Mindezek ellenére sokan a háború dicsőítését és az USA haderejének méltatását látták benne. A bombák földjént erősen bírálták a veteránok, amiért nem valósághűen mutatta be a háborús körülményeket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 20. 12.00 és február 23. 23.59 között: Skizofrénia

A jelölt cikk: Skizofrénia (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Skizofréniával diagnosztizált beteg által hímzett vászon
Skizofréniával diagnosztizált beteg által hímzett vászon

A skizofrénia, szkizofrénia vagy hasadásos elmezavar (angolul: schizophrenia) olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek. Az elnevezés görög eredetű skhizein (σχίζειν), „hasadás” és phrēn, phren- (φρήν, φρεν-), „elme” szavakból ered, a kifejezést az osztrák Eugene Bleuler pszichológus alkotta 1911-ben. A skizofrénia nem jelent „tudathasadást” vagy „többszörös személyiségzavart” (ezeket manapság disszociatív személyiségzavarnak is nevezik), és gyakran össze is keverik a két betegséget. A kifejezés a betegség jellegzetes megjelenési formájának következtében inkább azt jelenti, hogy „hasadt a szellemi funkció”.

A skizofrénia úgynevezett spektrumbetegség, betegségcsoport, amelynek leggyakoribb megnyilvánulási formái az akusztikus hallucinációk, paranoid vagy bizarr téveszmék, illetve dezorganizált (rendezetlen) beszéd és gondolkodás. Ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is. A skizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15-25 éves korban, nők esetében 25-35 éves korban jellemző), a betegek 20-40%-ánál a serdülőkor táján jelentkezhet, de kiala­kulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40-45 éves korban ismét gyakoribb. Az egész élettartamon át tartó prevalencia kb. 0,3–0,7%.

A ma legelterjedtebb nézet szerint a skizofrénia etiológiája a stresszvulnerabilitás modellével írható le, amely szerint az egyének különböző mértékben sérülékenyek a skizofréniával szemben. A sérülékenységet biológiai, szociális és pszichológiai faktorok kombinációja határozza meg. A betegség kialakulásához a környezeti stressz szükséges, és ha a sérülékenység kifejezett, akkor relatíve kis mértékű stressz is kiválthatja a betegséget. Az elmúlt évek kutatásai igyekeztek a különféle vulnerabilitási tényezőket meghatározni. A biológiai vulnerabilitási faktorok közé tartozik az agy strukturális, funkcionális és biokémiai diszfunkciója. A jelenlegi kutatások a neurobiológia szerepére koncentrálnak, jóllehet eddig nem találtak körülírt szervi okot.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

február 24. 0.00 és február 27. 11.59 között: Szalay Lajos

A jelölt cikk: Szalay Lajos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Portrédomborműve Miskolcon
Portrédomborműve Miskolcon

Szalay Lajos (Őrmező, 1909. február 26.Miskolc, 1995. április 1.) Kossuth-díjas magyar grafikus, a 20. századi magyar rajzművészet megújítója. „Szalay Lajost úgy tartjuk nyilván, mint az új magyar grafika újjászülőjét” (Beke László, 1970). Művészetét világszerte elismerték, Pablo Picasso szerint „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz.”

Tarnabodon és Miskolcon gyerekeskedett, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1946-ban Párizsba utazott, innen rövidesen Argentínába költözött, a tucumáni egyetemen, majd a Buenos Aires-i képzőművészeti főiskolán tanított. Grafikusként hamar nagy hírnévre tett szert, több rajzalbuma is megjelent, és azt írták róla, hogy az argentin rajzművészetnek két korszaka van: a Szalay előtti és a Szalay utáni. Az 1956-os forradalom hírére döbbenetes erejű rajzsorozatot készített, ami az ENSZ-be is elkerült. 1960-ban családjával együtt az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt készült világhíres Genezis című albuma.

Első hazai önálló kiállítása 1972-ben volt. Ezután hazalátogatásai sűrűsödni kezdtek, gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt Magyarországon, Budapesten, de főleg Miskolcon, itt készült az Ómagyar Mária-siralom és az Énekek éneke című sorozata. A Szalay házaspár 1988-ban költözött végleg haza: Miskolcon, a Hunyadi u. 4. szám alatt kaptak lakást Miskolc városától. 1992-ben a város a közelben, a 12. szám alatti ún. Petró-házban önálló kiállítóhelyet biztosított munkái számára. 1993-ban Miskolc díszpolgára lett. 1995-ben hunyt el, a Szentpéteri kapui temetőben nyugszik.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Amennyiben megkapja a kiemelést a szócikk, ezt az időtartamot Szalay Lajos számára szeretném lefoglalni (február 26-án van a születésnapja).  … szalax üzenő 2014. január 4., 16:53 (CET)[válasz]

február 27. 12.00 és március 2. 23.59 között: A király és a bohóc

A jelölt cikk: A király és a bohóc (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A király és a bohóc (hangul: 왕의 남자Vangi namdzsahandzsa: 王의 男子, RRWang-ui Namja?; angol címe: King and the Clown) 2005-ben bemutatott dél-koreai film Kam Uszong, I Dzsungi és Csong Dzsinjong főszereplésével. A kis költségvetésű, híres sztárokat nélkülöző film rendkívüli sikert ért el hazájában, vetítésekor minden idők legsikeresebb koreai filmje volt, több mint 12 millió nézővel. A film forgatókönyve Kim Theung I című színműve alapján készült és számos rangos filmes díjat elnyert, valamint pillanatok alatt sztárrá emelte I Dzsungit. Dél-Korea A király és a bohócot indította a 2006-os legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért.

A film a hagyományos koreai utazó cirkuszok (szadangphe) és az udvari komédiások (kondzsunggvande) világát mutatja be, élesen szembe állítva a könyörtelen Jonszangun királlyal, és mindeközben személyes drámákat kibontakoztatva.

Bár a film a háttérben meghúzódó, homoszexualitást felvonultató jeleneteiről vált híressé, az alkotók nem LMBT-filmnek szánták, nem a szereplők közötti szexualitás a film központi témája.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

10. hét

március 3. 0.00 és március 6. 11.59 között: Hermann Hesse

A jelölt cikk: Hermann Hesse (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Hermann Karl Hesse, írói álneve: Emil Sinclair (Németország, Calw, 1877. július 2.Svájc, Montagnola, 1962. augusztus 9.) irodalmi Nobel-díjas német-svájci író, költő és festő. Keresztény misszionárius család második gyermekeként született. Észtországban születésett édesapja, Johannes Hesse és francia édesanyja, Marie Gundert több évig Indiában, a Bázeli Missziós Társaságban dolgozott.

Első prózai alkotásait (Camenzind Péter) romantikus elvágyódás és magányérzet jellemzi; egyes írásai (Sziddharta) a Távol-Keleten (Ceylon, Indonézia) töltött időt elevenítik fel. Későbbi műveiben leleplezően ábrázolja a német kisvárosi polgárság életét, bírálja korát. A nemzetiszocializmus éveiben a náciellenes mozgalomhoz csatlakozott; írásai a békevágy jegyében születtek.

Jelentős, befolyásos és kedvelt irodalomkritikusként is számon tartják. A 20. század első felében az egyik legkitűnőbb és legaktívabb közvetítő volt szerző és olvasó között, az irodalom és az olvasás hivatásos ügyvédje. 60 év alatt összesen 3365 könyvkritikát írt; ezek öt kötetben állnak az irodalomkutatók és olvasók rendelkezésére. 1946-ban irodalmi Nobel-díjat kapott „életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 6. 12.00 és március 9. 23.59 között: Plateosaurus

A jelölt cikk: Plateosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A P. gracilis rekonstrukciója
A P. gracilis rekonstrukciója

Plateosaurus (jelentése „széles úti gyík”, bár gyakran tévesen „lapos gyíknak” vagy „széles gyíknak” is fordítják) a dinoszauruszok Plateosauridae családjának névadó neme. A késő triász korban, körülbelül 216–199 millió éve élt Európa középső és északi részén. A Plateosaurus egy bazális (korai) sauropodomorpha, egy úgynevezett „prosauropoda”. A legutolsó vizsgálat két érvényes fajt azonosított: a késő nori alkorszak és a rhaeti korszak idején élt típusfajt, a P. engelhardtit és a valamivel korábbi, a kora nori alkorszakban élt P. gracilist. Korábban más fajokat is ebbe a nembe soroltak, és a plateosaurida dinoszauruszok rendszertanában máig nincs egyetértés. A nemhez számos szinonima (érvénytelen duplikált név) is kapcsolódik.

Az 1834-ben Johann Friedrich Engelhardt által felfedezett és három évvel később Hermann von Meyer által leírt Plateosaurus az ötödikként elnevezett, még napjainkban is érvényes dinoszaurusznem, de nem tartozik azon három nem közé, amelyek alapján Richard Owen 1842-ben a Dinosauria öregrendet definiálta — akkoriban ugyanis még alig volt ismert, és nehezen lehetett dinoszauruszként azonosítani. A Plateosaurus azóta több mint száz, részben majdnem teljes csontvázzal a tudomány számára legismertebb dinoszauruszok egyikévé vált. Mivel fosszíliái gyakran kerülnek elő Délnyugat-Németországban, a Schwäbischer Lindwurm (sváb sárkány) becenevet kapta.

A Plateosaurus két lábon járt. Hosszú, mozgékony nyakán kis koponya ült. Éles, de egyenes, a növények megőrlésére használt fogai, erőteljes hátsó és rövid, izmos mellső lábai voltak fogásra képes kezekkel, amelyek három ujja nagy, feltehetően védekezésre és táplálkozásra szolgáló karomban végződött. A Plateosaurusra erősen jellemző a fejlődési plaszticitás, ami a dinoszauruszoknál szokatlan: a teljesen kifejlett egyedek hossza 4,8 és 10 méter, tömege 600 és 4000 kilogramm között változott. Az egyes példányok legalább 12–20 évig éltek; maximális élettartamuk nem ismert.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

11. hét

március 10. 0.00 és március 13. 11.59 között: Nauszika – A szél harcosai

A jelölt cikk: Nauszika – A szél harcosai (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nauszika cosplayes Japánban
Nauszika cosplayes Japánban

A Nauszika – A szél harcosai (風の谷のナウシカ; Kaze no Tani no Nausika; Hepburn: Kaze no Tani no Naushika?; angol címén Nausicaä of the Valley of the Wind) egy 1984-es japán animációs poszt-apokaliptikus fantasy kalandfilm Mijazaki Hajao rendezésében, amely Mijazaki azonos című mangája alapján készült. A filmet a Topcraft készítette a Tokuma Shoten és a Hakuhodo számára, zenéjét Hisaishi Joe szerezte. A film Nauszikáról, a Szél völgyének ifjú hercegnőjéről szól, aki harcba száll Tolmekiával, egy királysággal, amely egy ősi fegyvert akar bevetni a Pusztulás tengere, a mutáns óriásrovarok dzsungele ellen. Nauszikának meg kell akadályoznia, hogy a tolmekok megtámadják a rovarokat. A film főszereplőit Simamoto Szumi, Naja Goró, Macuda Jódzsi, Szakakibara Josiko és Kajumi Iemasza szeijúk szólaltatja meg.

A film 1984. március 11-én jelent meg Japánban, és környezetvédelmi témájának köszönhetően azonnal elnyerte a World Wide Fund for Nature elismerését. Bár a Studio Ghibli megalakulása előtt készült, a filmet a stúdió első művének tekintik, és a Studio Ghibli Collection DVD-gyűjtemény is tartalmazza. A filmet számos díjjal jutalmazták, köztük az Animage Anime Grand Prix díjával 1984-ben és az Ófudzsi Noburó-díjjal 1985-ben. A film alapján három videojáték és több művészeti album, illetve könyv is napvilágot látott.

Magyarországon először 1987-ben vetítették a mozik a film vágott változatát, majd a Best Hollywood adta ki a vágatlan változatot 2007-ben. Televízióban először az M2, majd később a Film+ és a Film+2 tűzte műsorára.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Március 11-én lesz a film kiadásának 30. évfordulója. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2013. december 5., 20:02 (CET)[válasz]

március 13. 12.00 és március 16. 23.59 között: Skandináv-hegység

A jelölt cikk: Skandináv-hegység (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Gudvangen-völgy Norvégiában
A Gudvangen-völgy Norvégiában

A Skandináv-félsziget gerincén végighúzódó Skandináv-hegység Európa második leghosszabb hegylánca. Norvégia csaknem egészére, Svédország északnyugati határvidékére és valamelyest Finnországra terjed ki. Hossza délnyugat-északkelet irányban 1700 km, legnagyobb szélessége 300 km. Két magashegyi zónája van: az egyik Norvégia déli részén, ahol a hegység – és egyben Norvégia – legmagasabb csúcsa, a Galdhøpiggen (2469 m) is van, a másik Észak-Svédországban, ahol a Kebnekaise (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa emelkedik. Ehhez a hegységhez tartozik Finnország legmagasabb hegye, az 1324 méteres Halti is.

A Skandináv-hegység a mintegy 400 millió éve, a Laurentia (nagyjából a mai Észak-Amerika) és a Baltica (fő vonalaiban a mai Skandinávia) őskontinensek ütközéséből felgyűrődött Kaledóniai-hegységrendszer maradványa (és így szerkezetileg a mai Kaledónia területén, Skóciában folytatódik). A hegylánc eredetileg a mai Himalája méreteivel vetekedhetett, de az azóta eltelt hosszú idő alatt az erózió erősen lepusztította. Az Atlanti-óceán partvidéke mintegy 60 millió éve, a paleogén időszakban emelkedett ki újra. A hegység mai felszínét a legutóbbi jégkorszak formálta — ebben gyakorlatilag az egész hegyvonulat vastag jégtakaró alá került. E súlyos teher elolvadása után a félsziget újra emelkedni kezdett.

A hegylánc éghajlata erősen aszimmetrikus. Nyugati oldala a Golf-áramlat hatása alatt áll, ezért itt az óceáni éghajlat érvényesül, enyhe telekkel és esős nyarakkal. A keleti oldal éghajlata sokkal inkább kontinentális. A nyugati oldal északi részén a sok csapadék miatt sok a gleccser, köztük Európa legnagyobbjai, például a Jostedalsbreen. A vegetáció is erősen eltérő, a nyugati oldalon sűrű lombhullató erdőkkel, illetve fenyvesekkel, keleten pedig tajga jellegű erdőkkel — ezek jellegzetes növénye a molyhos nyír. A hegyvidéken kifejlődött alpesi tundrát számos nemzeti park, természetvédelmi terület óvja a skandináv országokban.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

12. hét

március 17. 0.00 és március 20. 11.59 között: Székelyföld

A jelölt cikk: Székelyföld (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Székelyföld (rovásírással D (rovásbetű).svgL (rovásbetű) JB.svgÖ (rovásbetű) JB.svgF (rovásbetű).svgSzekely-Hungarian Rovas letter LY.svgE (rovásbetű) JB.svgK (rovásbetű).svgÉ (rovásbetű) JB.svgSz (rovásbetű).svg, románul: Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül: Szeklerland, latinul: Terra Siculorum) alatt az erdélyi történelmi székely székek területét kell érteni. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a mai értelemben vett Székelyföld visszakerült Magyarországhoz (Aranyosszék Románia része maradt), 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől) és Bákó (Csík- és Háromszéktől) megyékhez kerültek. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben (arányuk 71,4% volt 2002-ben és 71,72% 2011-ben)

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 20. 12.00 és március 23. 23.59 között: Jimi Hendrix

A jelölt cikk: Jimi Hendrix (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

James Marshall „Jimi” Hendrix (Seattle, Washington, USA, 1942. november 27.London, Egyesült Királyság, 1970. szeptember 18.) amerikai gitáros, énekes, zeneszerző, mindmáig valóságos kulturális ikon. Rajongók és kritikusok egyaránt elismerik kivételes tehetségét; sokak szerint Jimi Hendrix a valaha élt legjobb és legnagyobb hatású rockgitáros. 1967-ben tett szert világhírnévre, amikor zenekarával, a The Jimi Hendrix Experience-szel a montereyi popfesztiválon első amerikai koncertjét adta. 1969. augusztus 18-án az ő fellépésével zárult a woodstocki fesztivál. Tragikus hirtelenséggel, 1970. szeptember 18-án hunyt el londoni lakásán – 27 éves volt.

Zenélni leginkább egyedül tanult. Balkezes létére egy jobbkezes Fender Stratocasteren játszott, amit fordítva húrozott fel, hogy jó legyen neki, de voltak más gitárjai is, így fellépett egy fekete Gibson Flying V-vel (az Isle of Wight fesztiválon), valamint egy fehér Gibson SG-vel (The Dick Cavett Show). Rockgitárosként igyekezett kihasználni a feedback minden lehetőségét. A zenei stílusok közül leginkább a blues hatott rá, főleg annak korai mesterei: B. B. King, Albert King, Buddy Guy, T-Bone Walker és Muddy Waters. Sokat tanult az R&B- és soul-gitárosoktól is, így például Curtis Mayfieldtől és Cornell Dupree-től. Játékát dzsesszes elemek tarkították, és gyakran Rahsaan Roland Kirköt nevezte kedvenc zenészének. Másik fő ihletforrása Little Richard volt, akinek kísérő zenekarában is játszott egy rövid ideig.

1992-ben a Rock and Roll Hall of Fame, 2005-ben pedig a UK Music Hall of Fame is tagjai közé választotta. A hollywoodi Hírességek sétányán (6627 Hollywood Blvd.) 1994-ben kapott csillagot. 2006-ban első albumát, az Are You Experienced-et az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Felvételi Jegyzékébe (National Recording Registry) választották. 2003-ban a Rolling Stone című zenei szaklap Minden idők 100 legjobb gitárosának listáján Hendrixet az első helyre választotta.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

13. hét

március 24. 0.00 és március 27. 11.59 között: Tüdőgyulladás

A jelölt cikk: Tüdőgyulladás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tüdőgyulladásos (jobb középső lebenyi) terület röntgenképe
Tüdőgyulladásos (jobb középső lebenyi) terület röntgenképe

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) telítődése jellemző. Leggyakrabban bakteriális, vírusos vagy kórokozó gombás fertőzés, esetleg parazita okozza; ritkábban keringési rendellenesség, maró gőz-gáz, a tüdő sérülése, bizonyos gyógyszerek, illetve autoimmun betegségek.

Jellemző tünetei közé tartozik a köhögés, a mellkasi fájdalom, a láz és a légzési nehézségek. A diagnózis felállításának eszközei közé tartozik a röntgen és a köpet tenyészete. A tüdőgyulladás bizonyos típusai védőoltással megelőzhetők. A kezelés a betegség kiváltó okától függ. A feltételezhetően bakteriális tüdőgyulladást antibiotikumokkal kezelik. Súlyos esetben a beteget általában kórházba utalják.

A tüdőgyulladásban évente körülbelül 450 millió ember betegszik meg – ez a világ összlakosságának 7%-a – és közülük mintegy 4 millió meg is hal. Bár a 19. században William Osler a tüdőgyulladást „a halálraítéltek kapitányának” nevezte, az antibiotikumos kezelések és védőoltások a 20. században megnövelték a túlélés esélyét. A fejlődő országokban azonban továbbra is ez az egyik fő halálozási ok, miként a nagyon idősek, a nagyon fiatalok és a krónikus betegek között is. A magyarországi népesség körülbelül 11%-a hal meg légzőrendszeri betegségekben, e szempontból az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 27. 12.00 és március 30. 23.59 között: Hold

A jelölt cikk: Hold (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Hold a Földről nézve
A Hold a Földről nézve

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve. A Földtől vett átlagos távolsága 384 402 kilométer, ami nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa — más mértékegységekben 0,002 CsE vagy 1,3 fénymásodperc (a Nap visszaverődő fénye 1,3 másodperc alatt jut el róla a földi megfigyelőhöz). Átmérője 3476 kilométer, ami hozzávetőleg negyede a Földének. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után.

A felszíni nehézségi gyorsulás (és így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a 80–90 kg-os űrruhában is könnyedén mozogtak, ugráltak. A légkör hiánya miatt égboltja nappal is teljesen fekete. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik állni az égen (persze bolygónk ugyanúgy fázisokat mutatva elfogy és megtelik, mint a földi égen is a Hold). A Holdról azonban a Földnek nem mindig ugyanaz az oldala látszik.

A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében. Az őskor és az ókor vallásaiban istennek tekintették. Az európai kultúra legismertebb holdistensége a görög Szeléné és római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahó indiánok Yoołgai asdząąn istennőjéig még tucatnyi kultúrában tisztelték istenként.

A Holdig először 1959-ben a szovjet Luna-program első űrszondája, a Luna–1 érte el, de ez még csak elrepült mellette. Az első olyan, ember alkotta tárgy, amely valóban eljutott a Holdra, a Luna–2 szonda volt ugyancsak 1959-ben: ez a szonda egyszerűen becsapódott a felszínbe, és ettől megsemmisült. A Hold felszínéről először a Luna–3 készített közelképet, amikor elrepült mellette. Az első sikeres sima leszállás a Luna-9-é volt 1966. február 3-án, az Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a Luna–10 lett az első olyan szonda, amely Hold körüli pályára állt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

14. hét

március 31. 0.00 és április 3. 11.59 között: Márton Áron

A jelölt cikk: Márton Áron (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28.Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke, „Világ Igaza”.

Székely földműves család harmadik gyermekeként született. Az első világháborúban magyar katonaként szolgált, és többször megsebesült. 1924-ben Gyulafehérvárott szentelték pappá, első szentmiséjét szülőfalujában mutatta be.

Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére. Áron püspök a második bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, és Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét.

1944. május 18-án Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban mondott beszédében felemelte szavát a zsidók deportálása ellen. A háború alatt és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott és bátor képviselője volt.

Jakabffy Tamás szerint: „…olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rá bízottakat, hanem ismerte is őket. Ő még nem átallotta kikérni a társadalom világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét, odafigyelt a szociológusok és szociográfusok adataira és következtetéseire; ő még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem – bölcsessége és műveltsége mellett – okos is.”

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 3. 12.00 és április 6. 23.59 között: Magyar Állami Operaház

A jelölt cikk: Magyar Állami Operaház (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Magyar Állami Operaház (Budapest, Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek is közreműködtek, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött és kilenc évig tartott.

A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. E díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem volt képes megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette a színház fejlődését, az Operaház egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. 1945 óta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Opera Europa szövetség tagja.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 19. század egyik legnagyobb magyar építőmestere Ybl Miklós születésének 200. évfordulója tiszteletére a Magyar Állami Operaház szóciket javaslom itt szerepeltetni. Andrew69. Blue a v.svg 2014. január 3., 13:52 (CET)[válasz]

15. hét

április 7. 0.00 és április 10. 11.59 között: Siemens–Martin-acélgyártás

A jelölt cikk: Siemens–Martin-acélgyártás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Siemens–Martin-kemence hosszmetszete egy 1895-ös kiadványból
Siemens–Martin-kemence hosszmetszete
egy 1895-ös kiadványból

A Siemens–Martin-acélgyártó eljárást Pierre-Émile Martin francia mérnök szabadalmaztatta 1864-ben. Az eljárás nevébe a „Siemens” név a Carl Wilhelm Siemens által szabadalmaztatott és itt felhasznált, váltakozó lángjárású regeneratív tüzelési rendszer miatt került. A szakirodalom általában megkülönbözteti az eljárást és a kemencét; előbbit „Martin-acélgyártásnak”, utóbbit „Siemens–Martin-kemencének” nevezik. Az eljárás lehetővé tette, hogy kiinduló anyagként folyékony nyersvasat és ócskavasat is felhasználhassanak. A SM-kemence betétje ennek megfelelően lehet csak folyékony, csak szilárd, vagy a kettő együttesen. A módszerrel igen változatosan ötvözött acélok állíthatók elő, de az erősen ötvözött acélokat más módszerekkel gyártották.

Martin a módszerével gyártott első, 1,5 tonnányi acélt 1864. április 8-án csapolta le a franciaországi Sireuilben. A Martin-acélgyártás mintegy száz évig volt az acélmetallurgia vezető módszere, csak az oxigénes konverteres eljárás(ok) előretörése nyomán csökkent a jelentősége, napjainkra gyakorlatilag megszűnt. A magyarországi Martin-acélgyártás 1876-ban kezdődött Resicán, és 1992 végén a Dunai Vasműben ért véget.

A Siemens–Martin-kemence felépítése többször is változott – a legszembetűnőbben az első és a hátsó fal, valamint a tűzfejek kiképzése. Az első és a hátsó fal kezdetben függőleges volt, majd – a falazatok javításának egyszerűbbé tétele miatt – kifelé döntötték őket (a hátsó falat jobban). A fejlődés végén a tendencia megfordult: a legkorszerűbb SM-kemencék falait befelé döntötték (März–Boelens-kemence). A tűzfejek egymást követő megoldásaival a levegő és a fűtőközeg mind hatékonyabb keveredését, a lángparaméterek javítását tűzték ki célul. A gáztüzelés helyett több helyen bevezették az olajtüzelést, majd külön oxigénáramot juttattak be a kemencébe (oxigénes intenzifikálás).

A gyártás öt lépcsője: a berakás, a beolvadás, a frissítés, a dezoxidáció és ötvözés (kikészítés), illetve a csapolás. Ezek közül a metallurgiai szempontból legfontosabb folyamatok a frissítő és a kikészítő szakaszban játszódnak le.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Siemens–Martin-acélgyártást szeretném ide jelölni, mert 150 éve, 1864. április 8-án történt meg az első SM-csapolás Sireuilben.

április 10. 12.00 és április 13. 23.59 között: Vosztok-program

A jelölt cikk: Vosztok-program (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Vosztok-program (oroszul: программа «Восток», jelentése:„Kelet”) a Szovjetunió első, űrhajósokat a világűrbe juttató űrprogramja volt 1958 és 1964 között. A program célkitűzése kettős volt: fő feladata az első ember űrbe juttatása, másodlagos „funkciója” pedig az amerikaiaknál előbb teljesíteni egy olyan szimbolikus célt, amely a hidegháborúban komoly presztízzsel bírt, egyfajta csatagyőzelemnek számított. A program fő célját Jurij Gagarin 1961. április 12-i, a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén történt repülésével sikerült teljesíteni, amikor egy Föld körüli keringést tett meg a világ első űrhajósa. A másodlagos cél teljesítése is maradéktalanul teljesült, a Szovjetunió fölénye az űrkutatásban tovább nőtt, a két nagyhatalom kiélezett versenyében még erősebben a szovjetek felé billent a mérleg nyelve.

A program elindítását 1958. november 1-jén hagyta jóvá a Szovjetunió Kommunista Pártja, majd öt és fél év után 1964. március 1-jén zárta le, a Voszhod-program elindításával párhuzamosan. Ezen időszak alatt összesen 11 repülést végeztek a programban – ebből öt volt automata tesztrepülés, hat pedig személyzettel végrehajtott űrutazás. E repülések szinte mindegyike egyedülálló teljesítmény volt: az első űrhajós repültetése, az első egy napnál hosszabb út, az első szimultán űrrepülés és az első női űrhajós útja. A repüléseket megelőző űrhajós-válogatáson az amerikai Mercury-programéval teljesen azonos szempontrendszer született meg, a világ első űrhajósát a világ mindkét végén azonos ismérvek alapján keresték. Ennek alapján hat jelölt készült az űrbe, akik közül végül öten jutottak fel a program során.

A űrrepüléseket Vosztok űrhajókkal végezték, amelyeket az R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakétából kialakított Vosztok hordozórakétákkal indítottak. A program fontos sajátossága volt, hogy mindvégig teljes titokban zajlott. Az előkészületek teljes titkosítás mellett folytak, Gagarin startját is csak akkor hozta nyilvánosságra a szovjet TASZSZ hírügynökség, amikor az űrhajós már régen fenn járt az űrben, ugyanúgy, ahogy a többi repülés során is történt. Maga a Vosztok név is szigorúan titkos információnak számított a repülés sikerének nyilvánosságra hozataláig, de a Bajkonuri űrrepülőtér helye is ugyanilyen titkos volt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az űrhajózás világnapja alkalmából. Andrew69. Blue a v.svg 2014. március 12., 15:01 (CET)[válasz]

16. hét

április 14. 0.00 és április 17. 11.59 között: Sába királynője (opera)

A jelölt cikk: Sába királynője (opera) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Amelia Materna, a bécsi ősbemutató Sába királynője
Amelia Materna, a bécsi ősbemutató Sába királynője

A Sába királynője Goldmark Károly 1875. március 10-én, Bécsben bemutatott operája. Ez volt a szerző első operája, és egyből meghozta számára a világhírt. A mű témáját Goldmark véletlenül ismerte meg Bécsben. A szövegkönyvet Salomon Hermann Mosenthal írta, de maga Goldmark is sokat dolgozott rajta. Az opera öt év alatt, 1867 és 1872 között készült el. A premier a Burgtheaterben hatalmas közönségsiker volt. Ezután a Sába királynője bejárta a világ nagy színpadait, és mindenhol osztatlan sikert aratott; legutóbb 2002-ben, Németországban újították fel.

A világhírű opera magyar–osztrák zeneszerzője zsidó származású, német anyanyelvű családba Keszthelyen született és Bécsben hunyt el. Gyermekkorának nagy részét Magyarországon töltötte és később sem tagadta meg magyar identitását. Éppen ezért az is mondható, hogy a Sába királynője a legsikeresebb magyar opera, amit valaha magyar szerző papírra vetett; A kékszakállú herceg vára mellett csak ez a darab tudott igazán gyökeret verni a külföldi színpadokon.

Az 1860-as években a zeneszerző legjelentősebb pártfogója a Bettelheim család volt. A témára a ház asszonya hívta fel a figyelmét, amikor elmondta neki, hogy a bécsi operaház főrendezője egy Sába királynőjét ábrázoló festményhez hasonlította lánya, Karolin szépségét. A hölgy, Goldmark kérésére elmondta, amit a Szentírásban olvasott Sába királynője és Salamon király találkozásáról. A zeneszerző a házitanítót kérte meg, hogy írjon neki színpadi művet a történetből. Klein úr ui. abban az időben tárcákat és rövid novellákat írogatott, és ezeket olykor kisebb hetilapok közölték is. Pár nap alatt el is készült a librettó vázlatával, de a komponista elégedetlen volt vele, így az opera hosszú ideig csak terv maradt. Több év telt el, mire egy váratlan fordulat előremozdította az eseményeket.

Salomon Hermann Mosenthal (1821–1877) szövegkönyvíróval Goldmark véletlenül találkozott, amikor egy alkalommal Bécs utcáin sétálva, éppen abba a kapualjba húzódott az eső elől, ahol Mosenthal is várta a zivatar végét. Korábban párszor már összefutottak irodalmi estélyeken, kávéházakban, így beszélgetni kezdtek. Az író megkérdezte a zeneszerzőt: nem gondolt-e arra, hogy operát írjon — Goldmark pedig elmondta, hogy már évek óta foglalkoztatja a dolog, a témája is megvan hosszú ideje, de megfelelő szövegkönyvírót nem sikerült találnia. Röviden emlékeztette Sába királynőjének bibliai történetére, és megkérdezte Mosenthalt, hogy nem lenne-e kedve a librettó megírásához. Ő készségesnek mutatkozott, és kérte a cselekmény vázlatát, hogy kiderüljön, mit tud kezdeni vele.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 17. 12.00 és április 20. 23.59 között: We Belong Together

A jelölt cikk: We Belong Together (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A We Belong Together Mariah Carey amerikai popénekesnő tizennegyedik, The Emancipation of Mimi című albumának második kislemeze, mely 2005-ben jelent meg.

A dalt az 1980-as évekbeli Rhythm and blues- és soulzene hangzása ihlette, egyszerű zongoradallamra épül, szövege egy nő vágyódását fejezi ki volt partnere felé, miután szakítottak.

A Billboard magazin a 9. helyre helyezte minden idők 100 legsikeresebb dalát felsoroló listáján és az évtized legsikeresebb dalának nevezte. Minden idők egyik legnépszerűbb dala lett, még a kritikusok is elismeréssel illették és „újradefiniálta Mariah karrierjét”.

A We Belong Together nagy visszatérést jelentett Carey számára, miután 2001-től karrierje egyre inkább úgy tünt, hogy hanyatlásnak indult. Ez a dal azonban számos országban listavezető lett és az Amerikai Egyesült Államokban, ahol 14 nem egymást követő hétig vezette a slágerlistát, több rádiós játszási rekordot is megdöntött. 2006-ban két Grammy-díjat is nyert, a legjobb R&B-dalnak és a legjobb R&B-előadásnak járót. A RIAA-tól platinalemez minősítést kapott, világszerte több mint ötmillió példányban kelt el.

A videoklipjét Brett Ratner rendezte és megjelenése óta több remixváltozata készült a Magyarországon is népszerű dalnak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

17. hét

április 21. 0.00 és április 24. 11.59 között: Dachaui koncentrációs tábor

A jelölt cikk: Dachaui koncentrációs tábor (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A dachaui tábor egyik kapuja, az eufemikus, megtévesztő A munka felszabadít felirattal
A dachaui tábor egyik kapuja, az eufemikus, megtévesztő A munka felszabadít felirattal

A dachaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Dachau, illetve KZ Dachau) a Harmadik Birodalom első állandó koncentrációs tábora volt. Az akkori müncheni rendőrfőnök, Heinrich Himmler rendeletére 1933 márciusában hozták létre Dachauban, 20 km-re Münchentől egy volt lőszergyár területén.

A dachaui tábor volt az első olyan hely a náci Németországban, ahol a parancsnoknak önálló ítélkezési joga volt, minden külső jogi felügyelet nélkül. Az SS itt épített ki először „állam az államban” birodalmat, másképp gondolkodókat tartott fogva és végzett ki. Az SS az SA-val rivalizált, és a „hosszú kések éjszakája” után a nemzetiszocialista terror fő végrehajtó eszközévé vált. Himmlert részben a dachaui táborban elért „sikerei” miatt léptették elő birodalmi vezetővé (Reichsführer SS).

Adolf Hitler rezsimje bemutató táborként és elrettentő példának használta. Külföldi megfigyelőket hívtak meg tanulmányozására és propagandacélokra cikkeket jelentettek meg róla a sajtóban. A láger szerkezete, felépítése, főleg az SS-kaszárnya és a fogolytábor elhelyezése a birodalomban és a megszállt területeken később felállított KZ-ek mintaképe, egyben a megsemmisítő táborok előképe lett. A dachaui mint az első szisztematikusan felépített tábor az összes SS őrségcsapat és vezető személyzet kiképző helyévé vált.

Minden más német koncentrációs tábornál tovább állt fenn, és ebben történt a legtöbb politikai gyilkosság. A nemzetiszocialisták 12 éven át, 1933. március 22-től 1945. április 29-ig működtették, ameddig az amerikai csapatok fel nem szabadították. A legalább 200 000, ide internált közül körülbelül 43 000 halt meg.

A háború után különböző funkciókat töltött be, volt például menekülttábor, de bíróság is. Heves vita után egy emlék- és oktatóhelyet létesítettek itt, aminek látogatottsága 2008-ra elérte az évi mintegy 800 000 főt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Április 22. a Holokauszt világnapja. Andrew69. Blue a v.svg 2014. március 24., 15:59 (CET)[válasz]

április 24. 12.00 és április 27. 23.59 között: Albánia gazdasága

A jelölt cikk: Albánia gazdasága (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Albánia fővárosa, Tirana
Albánia fővárosa, Tirana
Korça városi bazár
Korça városi bazár

Albánia természeti erőforrásokban bővelkedő, de elmaradott gazdaságú ország, s ez történelmi okokra vezethető vissza: már 1912-es függetlenné válása idején is messze elmaradt Európa országaitól, s e gazdasági hátrányt a későbbi évtizedek zűrzavarai és politikai csatározásai, majd a negyvenöt évig tartó, Enver Hoxha nevével fémjelzett kommunizmus csak tovább súlyosbította.

Napjainkban az 1991-es rendszerváltás óta eltelt nehéz átmeneti időszak végére látszik érni, de elmaradottsága még mindig számottevő. A gazdaság ugyan növekszik, az infláció alacsony és stabil, az egy főre eső GDP is kiemelte Európa legszegényebb országának szerepéből, de a fejletlen infrastruktúra, a korrupció és a szürkegazdaság, ennek következtében pedig a számottevő külföldi befektetések hiánya miatt még meglehetősen távoli célnak tűnik az albánok által áhított európai uniós tagság elnyerése.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

18. hét

április 28. 0.00 és május 1. 11.59 között: Carl Friedrich Gauss

A jelölt cikk: Carl Friedrich Gauss (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30.Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós és csillagász. Munkásságának elismeréseként „a matematika fejedelme” névvel illetik.

Kiváló tehetségű sokoldalú tudósként a tudomány számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a számelmélethez, az analízishez, a differenciálgeometriához, a geodéziához, a mágnesességhez, az asztronómiához és az optikához. Olyan komoly hatása volt a matematika és a természettudomány több területére, hogy Euler, Newton és Arkhimédész mellett minden idők egyik legnagyobb matematikusaként tartják számon.

Csodagyerek volt; kisgyermekkori, meghökkentő érettségéről anekdoták keringenek. Még csak tinédzser volt, amikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte. 21 évesen fejezte be élete fő művét, a Disquisitiones Arithmeticae-t, ami döntő szerepet játszott a számelmélet tudományágként megszilárdulásában, és máig formálja ezt a területet. Csillagászként kiszámította a Naprendszer legnagyobb kisbolygója, a Ceres pályáját, és kidolgozta a perturbációelméletet.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 1. 12.00 és május 4. 23.59 között: Louis Auguste Blanqui

A jelölt cikk: Louis Auguste Blanqui (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Louis Auguste Blanqui (Puget-Théniers, 1805. február 7.Párizs, 1881. január 2.) francia forradalmár, politikus, a blanquizmus politikai irányzatának kidolgozója és névadója. Életének jelentős részét börtönben töltötte. Fiatalon belépett az egyik legradikálisabb köztársaságpárti szervezetbe, a Nép Barátainak Társaságába (Société des amis du peuple). Kiváló szónokként hamarosan népszerű tagja lett a társaságnak, és amikor az állam pert indított a szervezet vezetői ellen, őt is elítélték egy évre. Szabadulása után újra a hatalom megdöntésén fáradozó társaságok soraiban találta magát. A forradalmi megmozdulásokban részt vevő Blanquit 1840. május 31-én halálra ítélték, majd kegyelmet kapott, és 1848-ig kilenc évet raboskodott nagyon nehéz körülmények között. Az 1848-as forradalmi megmozdulásokban is részt vett — bár nem volt teljesen meggyőződve arról, hogy a helyes úton járnak, de a lelkében összetört és kimerült forradalmár szerepvállalásáért újabb tíz év börtönt kapott.

Az új börtönviszonyok egy kicsit könnyebbek voltak; ekkor írta a Figyelmeztetés a néphez című felhívását, és rendszeresen olvashatott is. De azért itt is előfordult, hogy bántalmazták (politikai) fogolytársai, és volt olyan időszak, amikor az élete is veszélyben forgott. Szökni is megpróbált, ezért először Korzikára, majd onnan Algériába szállították. 1859-ben általános amnesztiával szabadult ki. Természetesen továbbra is megfigyelés alatt tartották. Nem hiába: szervezkedésért 1861 júniusában ismét letartóztatták, és újabb négy évre ítélték. Legendás forradalmi előélete miatt most már az elítéltek egyik legtekintélyesebb, legbefolyásosabb tagja lett, ekkoriban kapta az „Öreg” ragadványnevet. A fogságból 1865. augusztus 27-én fiatal blanquisták kalandos körülmények között, álruhában megszöktették és Brüsszelbe menekítették. Itt viszonylag nyugodt körülmények között dolgozhatott, és több írása is megjelent — így például az 1866-ban írt Útmutatás a fegyverfogáshoz című tanulmánya.

A párizsi kommünhöz sietve csatlakozott, és legfőbb feladatának a honvédelem megszervezését tartotta. A nemzeti gárda egyik parancsnoka lett, de betegen fogságba esett. A kommün választásán a város 18. és 20. kerületében képviselővé választották, és fogolycserével kívánták kiváltani, de csak nyolc év és három hónap börtön után szabadult ki. Ekkor újra belevetette magát a politikai küzdelmekbe, de szívroham következtében hamarosan elhunyt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

19. hét

május 5. 0.00 és május 8. 11.59 között: Beyond Good & Evil

A jelölt cikk: Beyond Good & Evil (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Michel Ancel, az alkotó
Michel Ancel, az alkotó

A Beyond Good & Evil akció-kalandjáték, melynek fejlesztője és kiadója egyaránt a Ubisoft, 2003 vége felé jelent meg PlayStation 2, Microsoft Windows, Xbox és GameCube platformokra.

A játék főszereplője Jade, egy oknyomozó újságíró, aki jártas a harcművészetek terén (dzsódó/dzsódzsucu), és együtt dolgozik a kibontakozó ellenállással, hogy leleplezze az egész bolygón átívelő összeesküvést. A harc és a logikai feladványok megoldása mellett a fényképezés is fontos szerephez jut. A leleplező fényképeken kívül a bolygó állat- és növényvilágáról is érdemes fotót készíteni, amiért cserébe pénz, gyöngyök és fejlesztések járnak, valamint további információkat kaphat általa egy megvizsgált dolgokról.

A játék HD-változata 2011 márciusában jelent meg az Xbox Live Arcade rendszerében, a PlayStation Networkön pedig három hónappal később. Ebben a változatban feljavították a karaktermodelleket, a textúrákat és a játék zenei anyagát. Teljesítmények, illetve a PlayStation 3 változatban trófeák kerültek a játékba, az online ranglista mellett.

Az alkotó, Michel Ancel (a Rayman sorozat is az ő nevéhez fűződik) egy trilógia első részének tervezte a játékot, azonban az elhibázott marketing (például a rossz megjelenési dátum, hiszen a Ubisoft több játéka is ebben az időszakban jelent meg, mint a Prince of Persia: The Sands of Time vagy a XIII) miatt a játék nem vált anyagilag sikeressé, a kritikusok viszont szerették. Ennek ellenére a Ubisoft bejelentette a folytatást, azonban annak fejlesztéséről csak nagyon kevés információ került napvilágra.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 8. 12.00 és május 11. 23.59 között: Pajzsoscankó

A jelölt cikk: Pajzsoscankó (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Naumann illusztrációja a pajzsos cankóról
Naumann illusztrációja a pajzsos cankóról

A pajzsos cankó (Philomachus pugnax) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Ez a közepes termetű parti madár Eurázsia északi mocsaraiban és láprétjein nyaral, illetve szaporodik. A pajzsoscankó vándormadár és a telelőhelyein óriási csapatokba verődik. Legfőbb telelőhelyei Dél- és Nyugat-Európa (itt akár állandó állománnyal is rendelkezik), Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália. A Philomachus nemnek az egyetlen faja. Legközelebbi rokonai a sárjáró (Limicola falcinellus) és a hegyesfarkú partfutó (Ereunetes acuminatus).

A madárnak jellegzetesen hosszú a nyaka és kidomborodó, csüngő begye van. A pajzsoscankó esetében a nemi kétalakúság jelentős mértékű. A hím jóval nagyobb a tojónál. A nászidőszakban színes tollak nőnek a hímek fején, toll nélküli pofáján a bőre narancssárgává válik, a begyi része megfeketedik és nyaka körül a nyakfodorhoz hasonló nyakgallér alakul ki. A tojó és a párzó időszakon kívül a hímek tollazata is felül szürkésbarna, alul fehéres. Az udvarlás alatt a hímek a fej- és nyaktollakat felmeresztik. A nászruhás hím három különböző színű lehet, az egyik változat színe megegyezik a tojóéval. Dürgőhelye az úgynevezett lek (az a hely ahová a hím madarak – nemcsak a pajzsoscankók – összegyűlnek egymással vetélkedni a tojók kegyeiért), melyen belül a hímek számos stratégiát bevetnek a sikeres párzás érdekében. A tojó évente csak egyszer párosodik és a talajon jól elrejtett fészekbe általában négy tojást tojik. A tojó egyedül költi ki és neveli fel a fiókáit. A fiókák fészekhagyók, kikelésük után elhagyják a fészket. A fészekalj támadói közé tartoznak a rókák, az elvadult macskák, a hermelinek, valamint a sirályfélék, a varjúfélék és a halfarkasok.

A pajzsoscankó táplálékszerzéskor csőrének segítségével kitapogatja az iszapban élő gerincteleneket. A nedves füves pusztákon és a mocsaras területeken egyaránt keresgél, ezért ha tápláléka a talaj felszínén is előfordul, akkor egyszerűen a látására hagyatkozik. Párzási időszakban főleg rovarokat eszik, de növényi eredetű ételt is fogyaszt. Ősszel a vándorlásakor és télen nem veti meg a rizst és a kukoricát sem. Mivel Skandináviában és az Arktiszon nagy számban költ, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti a pajzsoscankót. Ennek ellenére a pajzsoscankó-állomány Európa területén egyre csökken. Ebben a lecsapolt területek, a túllegeltetés, a növényvédő szerek használata, az élőhelyek elvesztése és a madár túlzott vadászata játszik szerepet. Az állománycsökkenés miatt a madár felkerült az úgynevezett Egyezség az afro-eurázsiai vízi vándormadarak védelméről (Agreement on the Conservation of African-Eurasian Migratory Waterbirds, röviden: AEWA) listájára.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Madarak és fák napja tiszteletére jelöltem ide a pajzsos cankót. Andrew69. Blue a v.svg 2014. április 20., 13:55 (CEST)[válasz]

20. hét

május 12. 0.00 és május 15. 11.59 között: Marx fivérek

A jelölt cikk: Marx fivérek (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Groucho, Gummo, Minnie (az anya), Zeppo, Frenchy (az apa), Chico és Harpo, körülbelül a „Fun in Hi Skule” idején, 1913–1915 körül
Groucho, Gummo, Minnie (az anya), Zeppo, Frenchy (az apa), Chico és Harpo, körülbelül a „Fun in Hi Skule” idején, 1913–1915 körül

A Marx fivérek (angolul: Marx Brothers) New York Cityből származó zsidó-amerikai színészcsalád, akik először bohózatokban, énekes-zenés-táncos vígjátékokban (úgynevezett „vaudeville”-ekben) arattak sikert, majd a Broadway tekintélyesebb színházai után a film világában, az 1900-as évek elejétől egészen az 1950-es évekig.

A Marx fivérek tizenhárom játékfilmje közül ötöt az Amerikai Filmintézet a legjobb száz vígjáték közé választott, az ötből kettő benne van az első tizenkettőben is. (A Kacsaleves – „Duck Soup” és Botrány az operában – „A Night at the Opera”.)

A család magja a három idősebb testvér volt: Chico, Harpo és Groucho, akik mind egy-egy jól megkülönböztethető figurát alakítottak. A két fiatalabb testvér, Gummo és Zeppo nem dolgoztak ki karaktereket ilyen mértékben, és végül elhagyták a színészi pályát, hogy más foglalkozást keressenek. Gummo egyik filmben sem szerepelt, Zeppo pedig csak az első ötben jelent meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 15. 12.00 és május 18. 23.59 között: Korjo

A jelölt cikk: Korjo (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Thedzso, Korjo alapítója
Thedzso, Korjo alapítója

Korjo (hangul: 고려handzsa: 高麗, RRGoryeo?; 918–1392) egységes állam volt a Koreai-félszigeten, Thedzso király alapította 918-ban, fővárosa a mai Keszong volt. Ennek az államnak a nevéből származik a Korea név. Korjo államvallása a buddhizmus volt, azonban együtt létezett a taoizmussal, az egyre inkább terjedő konfucianizmussal és az ősi sámánizmussal. A Vang-dinasztia csaknem ötszáz évig uralkodott, és virágkorában Korjo a világ egyik legfejlettebb államának számított. Bár a feudalizmushoz hasonló rendszer épült ki itt, a társadalmi berendezkedés nem hasonlított az európai vagy japán feudalizmuséhoz. Ebben az időszakban kezdtek kialakulni azok a társadalmi elvárások és szokások, amelyek napjainkban is meghatározzák a koreai kultúra alapjait.

Korjo egyik legnagyobb vívmánya a szeladon-kézművesség volt, amely a kínai fazekasságot is jóval felülmúlta; számos innováció fűződik a korjói fazekassághoz. Ugyancsak Korjóban találták fel a mozgatható fémbetűs nyomtatást, mintegy 200 évvel Gutenberg előtt, a legrégebbi ilyen eljárással készült könyv a Csikcsi. A Dél-Kjongszang tartománybeli Heinsza templomban őrzik a kor egy másik kiemelkedő és egyedi dokumentumát, a Tripitaka Koreanát, amelynek 81 258 fa nyomódúcával a világ legrégebbi, érintetlen, kínai írással feljegyzett buddhista kánonját lehet nyomtatni.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

21. hét

május 19. 0.00 és május 22. 11.59 között: Kék leguán

A jelölt cikk: Kék leguán (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
kék leguán
kék leguán

A kék leguán (tudományos nevén: Cyclura lewisi, angolul Grand Cayman Iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj.

A kék leguán a Cyclura nemnek a Kajmán-szigetek Nagy Kajmán-szigetén endemikus, kihalófélben lévő faja. Korábban a kubai orrszarvú leguán (Cyclura nubila) egyik alfajának tartották, ám 2004-ben a négy évvel azelőtt felismert genetikai különbségek miatt külön fajjá nyilvánították. A kék leguán az egyik leghosszabb ideig élő gyíkféle, a feljegyzések szerint akár 67 évig is elélhet.

Nagy, erőteljes testű állat. Gerincén – nyaka tövétől a farka végéig – rövid, tüskeszerű taraj fut végig. A barnástól a szürkéig változó bőre kékes árnyalatú, ez — különösen a hímeknél — főleg a párzási időszakban szembetűnő. Növényevő — táplálékai növényi részek, gyümölcsök és virágok. Kedvelt élőhelyei a száraz erdőkben vagy tengerpart közelében fekvő sziklás, napsütötte, nyílt területek, ahol a nőstények június-júliusban a homokba ásott gödrökbe rakják tojásaikat. Egyes esetekben szeptemberben elhelyeznek egy második fészekaljat is.

A maradványokból a kutatók arra következtettek, hogy az európaiak megjelenése előtt sok kék leguán élhetett a szigeten. 2003-ra azonban 15-nél kevesebb egyed maradt életben a vadonban — akkor úgy számították, hogy ez a vad populáció a 21. század első évtizedének végére kihal. A faj pusztulását elsősorban az elvadult háziállatok (kutyák, macskák) okozzák, de szerepet játszik benne természetes élőhelyeinek pusztulása is, mivel a gyümölcsösök helyére legelőket telepítettek. 2004 óta 219 fogságban felnevelt egyedet telepítettek vissza a Kajmán-szigetek egyik természetvédelmi területére, amit a Gerald Durrell Durrell Wildlife Conservation Trust alapítványa által vezetett csoport működtet.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 22. 12.00 és május 25. 23.59 között: Heringcápa

A jelölt cikk: Heringcápa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kifogott heringcápa
Kifogott heringcápa

A heringcápa (Lamna nasus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó faj. Az Atlanti-óceánban és a déli félgömb sarki és mérsékelt övi tengereiben él. A Csendes-óceán északi részén a lazaccápa (Lamna ditropis) helyettesíti. Ez a cápafaj általában 2,5 méter hosszú és 135 kilogrammos. Az északatlanti példányok nagyobbra nőnek, mint a déliek; színezetük és életmódjuk is különbözik. Palack alakú teste felül szürke, alul fehér; elöl kúpos orrban, hátul keskeny faroktőben végződik. Első hátúszója és mellúszói nagyok, második hátúszója, hasúszói és farok alatti úszói pedig kicsik, a farokúszó félhold alakú. Legfőbb jellemzői a háromszögű fogak, az első hátúszó hátsó részén egy fehér folt és a két pár farokúszó-erősítés.

Fő táplálékai csontos halak és fejlábúak, de akármit megtámadhat. Egyaránt vadászik a vízfelszín közelében és a fenékhez közel. A kontinentális selfeken táplálékdús homokpadjain a leggyakoribb. A partok közelébe és a nyílt tengerre is be-, illetve kiúszik. 1360 méter mélyen is találták már. Hosszútávú vándorutakat is megtesz, általában a sekélyebb és a mélyebb vizeket váltogatva. Gyors és nagyon tevékeny. Testhőmérséklete magasabb a környező vízénél. Lehet magányos, de társas is; néha akár játékos kedvet is mutat. A heringcápa ál-elevenszülő: kölykei tojásevők, vagyis az anyaállat méhében a kiscápák felfalják kevésbé fejlett testvéreiket és a meg nem termékenyített petéket. A nőstény évente négy kiscápának ad életet.

Csak kevés heringcápa támadásról van beszámoló, ezek is kétséges forrásokból származnak. A sporthorgászok nagyon kedvelik. Húsa és úszói igen kedveltek, emiatt halászásának hosszú története van. Lassú szaporodása miatt a heringcápa nem képes fenntartani ipari mértékű halászatát. Az 1950-es években az Észak-Atlanti-óceán keleti részén és az 1960-as években ugyanez óceán nyugati részén a norvégok erősen lecsökkentették a heringcápa állományokat. Egész elterjedési területén még mindig halásszák ezt a cápát, néha mellékfogásként is. Halászatának korlátozása és a figyelés helyenként változó. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) világszerte sebezhető fajnak minősíti ezt a cápát, míg élőhelyének egyes részein veszélyeztetett fajnak, illetve súlyosan veszélyeztetett fajnak tekinti, az állomány nagyságnak és a helybéli halászásnak megfelelően, az utóbbi főleg északon.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

22. hét

május 26. 0.00 és május 29. 11.59 között: Óperzsa Birodalom

A jelölt cikk: Óperzsa Birodalom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A birodalom legnagyobb kiterjedésekor
A birodalom legnagyobb kiterjedésekor

Az Óperzsa Birodalom (perzsául: هخامنشیان, óperzsául: Hakhámanesijan, tudományos átirata: Haxâmanešiyan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként. Virágkorában területe elérte a 8 millió km²-t, amivel az antik világ legnagyobb állama volt, ahol az akkori világ népességének 46%-a élt.

A birodalmat II. Kurus perzsa király (II.Kürosz) alapította a Közel-Keleten, és utódai, Kambúdzsija (Kambüszész) és I. Dárajavaus perzsa király (I. Dareiosz) terjesztették ki Afrikába és Európába. Így ez lett az első olyan birodalom, amely három kontinensen terült el. Területe Indiától Kis-Ázsián át a mai Görögországig húzódott, miközben Afrikában a mai Egyiptom, Szudán, Líbia és Etiópia egyes részeit is uralta.

A birodalom közigazgatását Kurus és Dárajavaus központosította. Művészete gazdag volt. Felszabadították a zsidókat a babiloni igából, és toleráns módon viszonyultak a vallási kisebbségekhez. Az emberi jogokat a Kurus által kialakított törvények biztosították. A birodalmat III. Alexandrosz makedón király (Nagy Sándor) hódította meg i. e. 330-ban, ezzel történelme véget ért.

A hódító perzsák a leigázott népek kultúráját ötvözték önmaguk és a környező társadalmak kultúrájával. Birodalmuk diplomáciai nyelve az akkád, az óperzsa és az elámi mellett az arámi volt, mivel a kiterjedt birodalomban ezek voltak a legáltalánosabban használt territoriális nyelvek.

Vallásuk középpontjában Ahura Mazdá kultusza állt. Emellett tiszteltek sok, az indiai hitvilágból ismert istent (például Mithrászt és Indrát). A klasszikus perzsa vallást Zarathustra, egy legendás életű pap alakította ki az Akhaimenida–dinasztia uralmának kezdetén, az i. e. 7. század végén. E vallás alapja a jó és a rossz örök ellentéte.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 29. 12.00 és június 1. 23.59 között: Amalfi

A jelölt cikk: Amalfi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az amalfi dóm
Az amalfi dóm

Amalfi kisváros (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. A várost valószínűleg Nagy Konstantin császár katonái alapították 320-ban.

A középkorban az Amalfi Köztársaság fővárosa volt és egyben az egyik legfontosabb földközi-tengeri kikötő, Salerno vetélytársa. A nagy hajózási tapasztalatnak köszönhetően az amalfiak megalkották a Tabula Amalphitanát, a világ első hajózási törvénykönyvét, amellyel a rivális tengeri hatalmak elismerését is kivívták. Amalfi kereskedői raktárakat tartottak fenn Alexandriában, Antiokheiában és Jeruzsálemben, az utóbbi helyen 1048-ban általuk alapított Szent János-kórházból eredeztetik a johanniták rendjét.

A papírgyártó műhelyeiről és a limoncellójáról világszerte híres település ma az Olaszországba látogató turisták egyik kedvenc célpontja. Itt született Flavio Gioia, a mágnestű feltalálója is. Természeti szépségei és gazdag történelmi, kulturális öröksége miatt a környező településekkel együtt 1997 óta az UNESCO Világörökségének része.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

23. hét

június 2. 0.00 és június 5. 11.59 között: Miskolc története

A jelölt cikk: Miskolc története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Miskolc története 70 000 évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel. A honfoglaló magyarság a népvándorlás második hullámában érkezett a Kárpát-medencébe. Miskolcot és Győr (Diósgyőr) várát Böngér, a Miskolc (Miskóc) nemzetség őse foglalta el. Miskolc a rokonság legfontosabb birtoka lett, de Diósgyőr a 11–13. század között királyi várbirtokká vált. Ezt követően a két település a Szinva völgyében elkülönülten, de folyamatos egymásra hatásban fejlődött.

A mohácsi csatavesztés után, amikor az ország három részre szakadt, Miskolc elvileg a királyi országrészhez tartozott, de a hódoltság szomszédságában, így mindkét hatalom jogot formált megadóztatására. A miskolciak eleinte nem akartak a töröknek fizetni, mire azok feldúlták a várost. Elpusztult a tapolcai bencés apátság is, ahol a Miskócok irattárát is tartották. Nem maradt fenn az adományozó oklevél sem, így – mivel nem ismert – Miskolc nem ünnepelheti alapítása évfordulóját (Miskolc város ünnepe egy későbbi eseményhez, az 1909-ben elnyert törvényhatósági joghoz kapcsolódik). Miskolc a 18. század első harmadában súlyos pénzekért kivásárolta magát a Diósgyőr uradalma alól, és erős vármegyei székhellyé vált. A megváltást azonban Mária Terézia 1755-ben semmisnek nyilvánította, ezután kezdődött el a város önállóságért folytatott állandó küzdelme, ami azonban csak a 20. század elején vált valóvá. Az 1700-as évek közepén a városban 17 céh működött. Diósgyőr határában Fazola Henrik vashámorokat telepített, amiből kifejlődött az állami tulajdonú diósgyőri kohászat. Erre az időre tehető a Diósgyőri Papírgyár alapítása is. A 19. század második felében ugrásszerűen megnőtt a városban létesített kis- vagy középüzemek száma. Miskolc a kultúra területén is az élen haladt: felépítette az ország második kőszínházát, majd annak leégése után a mai Nemzeti Színházat.

Miskolc mai városképe – középkori alapokon – az 1860–1880-as évektől kezdett kialakulni. A város bekapcsolódott a vasúti forgalomba, elindult a villamosforgalom, elkészültek a belváros képét meghatározó legfontosabb építmények (Városháza, Megyeháza, Népkert, Közkórház stb.), létrejött a Borsod-Miskolci Múzeum. A város díszpolgárának választotta Kossuth Lajost, majd az országban elsőként emelt egész alakos szobrot neki. A rendszerváltás utáni években a város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben, az autópálya is elérte a várost. Miskolc ettől kezdve erősíteni igyekezett idegenforgalmi és kulturális szerepét, ígéretes pályázatot nyújtott be az Európa kulturális fővárosa címre, elindította a Miskolci Nemzetközi Operafesztivált.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
== Miskolc története ==

  • Hétfőre még hiányzik, üres, javaslatra vár.
  • Miskolc történetének szócikke tartalmánál fogva magában is kiemelkedő jelentőségű.
  • Jókor, épp most kapta meg a csillagot, lett kiemelt szócikk Miskolc története.
  • Ezekért ajánlom. --*feridiák vita 2014. május 31., 22:03 (CEST)[válasz]

június 5. 12.00 és június 8. 23.59 között: Gésa

A jelölt cikk: Gésa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
kiotói gésa
kiotói gésa

A gésa (芸者), geiko (芸子) vagy geigi (芸妓) tradicionális japán szórakoztató művész, aki különböző japán művészetek előadásában jártas, mint például a klasszikus zene és tánc.

A szó két kandzsiból áll, 芸 (gei), ami „művészetet” jelent, és 者 (sa), aminek a jelentése „személy” vagy „valamit csináló”. Szó szerint nagyjából „művész”-t, „előadóművész”-t jelent. Másik, Japánban használatos elnevezése a geiko, amit jellemzően Japán nyugati részének – Kiotót is beleértve – gésáira használnak.

A gésák a 17. század kurtizánjaiból alakultak ki, tökéletességig fejlesztve a szórakoztatás művészetét. A fiatal nők kezdetben kényszerből, később kizárólag szabad akaratukból kerültek be a gésaközösségekbe, ahol hosszú tanulóéveket töltöttek azzal, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek. A 18. századra már törvények védték a gésákat, népszerűségük rohamosan nőtt. Elsajátították a hagyományos japán hangszerek használatát, a tradicionális táncok és énekek előadásmódját, a teaszertartás pontos kivitelezését, még a vendégeikkel való beszélgetés technikáját is. Az irodalom, a költészet terén is művészekké váltak. A gésák sminkjét, hajviseletét és öltözetét szigorú előírások szabályozzák. Más-más külső jellemzőik vannak a tanuló gésáknak, vagyis maikóknak és a tapasztalt gésáknak. Bár napjainkra számuk jelentősen lecsökkent, külsejük, viselkedésük korábban is, ma is elkápráztatja a vendégeiket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

24. hét

június 9. 0.00 és június 12. 11.59 között: Korea történelme

A jelölt cikk: Korea történelme (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A japán csapatok partraszállása Puszannál, a koreai történelem egyik legnagyobb háborúja, a hétéves háború kezdetén
A japán csapatok partraszállása Puszannál, a koreai történelem egyik legnagyobb háborúja, a hétéves háború kezdetén

Korea történelme több mint 700 000 évre, a terület benépesedéséig vezethető vissza. A Csulmun és Mumun korszakokban, a nomád életmód részeként kezdett el kifejlődni az az egyedülálló koreai kultúra, amely nagy hatással volt a későbbi eseményekre. A legenda szerint Tangun vanggom alapította meg i. e. 2333-ban Kodzsoszont, az első királyságot a térségben, és ő volt az első uralkodó. A tényleges megalakulást a történészek az i. e. 12. századra teszik, amikor is Csi-ce (koreaiul Kidzsa) saját dinasztiát alapított, és létrehozta Ó-Csoszont. Az i. e. 2. században egy lázadás eredményeként új állam, Üman Csoszon alakult. Ezután i. e. 108-tól rövid kínai megszállás következett.

A függetlenség visszanyerése számos kisebb államalakulat létrejöttével járt, és ez hosszas belharcokat eredményezett. Az i. e. 1. században a legerősebbek fennmaradásával kezdődött a három királyság korszaka (i. e. 57 – i. sz. 668), délen Silla és Pekcse, északon Kogurjo uralmával. Ezek tovább háborúskodtak egymással és a kínaiakkal is; ennek a 668-as egyesítés vetett véget. Az északi Palhe megalakulása, majd később Silla három részre szakadása megnyitotta az észak-déli államok és a kései három királyság korszakát. Az egyesítést ezúttal északról a Vang-dinasztia indította meg, így alakult meg 918-ban Korjo. Ezután több mint száz évig katonai diktatúrák váltották egymást, míg végül egy lázadó tábornok, I Szonggje puccsal elfoglalta a trónt, és 1392-ben létrehozta Csoszont. Az ország virágkorát a 15. század elején, a Nagy Szedzsong király által bevezetett társadalmi-gazdasági reformok idején élte. Hatalmas zűrzavart okoztak azonban az északi rablótámadások, és ezt fokozta az 1231-től tartó mongol megszállás, a hűbéri területté válás. 1592-ben kirobbant a japánokkal vívott, hatalmas károkat okozó, véres hétéves háború. Az újkorban nehezítette a fejlődést a gyarmatosítás, az inváziók, a gazdasági kizsákmányolás és teljes elszigeteltség a külvilágtól. A 19. század végén megalakult a Koreai Császárság, ezt japán megszállás követte a 20. század elejétől egészen a második világháború végéig. Az ország sorsát alapvetően meghatározta az ideiglenes kormány (1919–1945) felállítása, az első kínai–japán (1894–1895) és az orosz–japán háború (1904–1905).

A nagyhatalmak 1948-ban a 38. szélességi foknál ideiglenesen két megszállási övezetre osztották a félszigetet, északon szovjet fennhatósággal (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; KNDK), délen amerikai befolyással (Koreai Köztársaság). A hidegháború részeként kirobbanó koreai háború (1950–1953) nem tudta megváltoztatni az erőviszonyokat. Több sikertelen újraegyesítési tárgyalás és kísérlet után a háború hivatalosan még sokáig nem zárult le, hiszen a felek csak fegyverszünetet kötöttek (ezt az északi fél 2013 tavaszán felmondta), békét nem. Emiatt a koreaiak két országának kapcsolata ma is igen feszült.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Jelölésem indokai:

  • Frissen kiemelt cikk, szerintem megérdemli a kezdőlapra kerülést
  • Még nem volt tervbe véve semmilyen cikk holnapra

--BotlikIrodám 2014. június 8., 15:30 (CEST)[válasz]

június 12. 12.00 és június 15. 23.59 között: A rajongók

A jelölt cikk: A rajongók (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az első kiadás címlapja
Az első kiadás címlapja

A rajongók Kemény Zsigmond 1858–1859-ben megjelent történelmi regénye, amely I. Rákóczi György erdélyi fejedelem korát, benne a szombatosok üldöztetését idézi fel. A szerző legsokrétűbb, legbonyolultabb és mégis legegységesebb regényeként hű képet ad az író történelemszemléletének alakulásáról, erkölcsi felfogásáról, ábrázoló módszerének realista igényéről és kompozíciós művészetéről, ekként az életmű legjelentősebb darabja.

A mű Szalárdi János Siralmas krónikája és Kemény János fejedelem önéletírása felhasználásával készült. Cselekménye számos romantikus elemet tartalmaz (Kassai Elemér boldogtalan szerelme és tragikus halála, nagybátyjának intrikái Péchi Simon és Laczkó István ellen, utóbbi megőrülése és halála), de alapvetően a realista irányzathoz tartozik.

A mű önállóan vagy az író összes műveinek sorozatában számos kiadást ért meg. A Magyar Televízió 2005-ös A Nagy Könyv című országos közönségszavazása szerint nincs a legnépszerűbb magyar regények között. Arató László szerint „valószínűleg a Rajongók, a legnépszerűtlenebb magyar zseni regénye, porpáncélban vagy porburokban született. Már a kortársak se nagyon szerették, az utókor se nagyon szerette, és a mai olvasóközönségnek is csak egy csekély része szereti, miközben jeles elmék, irodalmárok újból és újból fölfedezik.”

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Kemény Zsigmond születésének 200. évfordulójára. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2013. december 18., 20:37 (CET)[válasz]

25. hét

június 16. 0.00 és június 19. 11.59 között: Albertosaurus

A jelölt cikk: Albertosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Albertosaurus rekonstrukciója
Az Albertosaurus rekonstrukciója

Az Albertosaurus (nevének jelentése 'Alberta gyík') a tyrannosaurida theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely Észak-Amerika nyugati részén élt a késő kréta időszakban, több mint 70 millió évvel ezelőtt. Típusfaja, az A. sarcophagus élettere a kanadai Alberta tartományra korlátozódott, melyről a nemet elnevezték. Az őslénykutatók nem értenek egyet abban, hogy hány faj tartozik ide, egyesek szerint a Gorgosaurus libratus a nem második faja.

Az Albertosaurus más tyrannosauridákhoz hasonlóan két lábon járó ragadozó volt, amely aránylag apró, két ujjú mellső lábakkal és súlyos fejjel rendelkezett, amiben több tucatnyi nagy méretű, éles fog helyezkedett el. A helyi ökoszisztémán belül a tápláléklánc csúcsán állhatott. Habár aránylag nagy méretű volt egy theropodához képest, mégis sokkal kisebb volt ismertebb rokonánál a Tyrannosaurusnál, a tömege 2 tonna alatt lehetett.

Több mint harminc egyed fosszíliáját fedezték fel, ami lehetővé tette a kutatók számára, hogy a legtöbb theropodáénál részletesebb képet kapjanak az Albertosaurus anatómiájáról. Az egyik lelőhelyen talált 22 példány bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy csapatban éltek, és lehetővé teszi egyedfejlődési és populációbiológiai szempontból történő tanulmányozásukat, ami a kevésbé ismert dinoszauruszok esetében lehetetlen.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 19. 12.00 és június 22. 23.59 között: Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov

A jelölt cikk: Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Rimszkij-Korszakov
Rimszkij-Korszakov

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (oroszul: Николай Андреевич Римский-Корсаков) (Tyihvin, 1844. március 18.Ljubenszk, 1908. június 21.) orosz zeneszerző, az orosz ötök tagja.

Apja állami hivatalnok volt, aki korán visszavonult a hivataltól. Rimszkij-Korszakovnak már fiatalon fény derült zenei tehetségére, zongorázni tanult, és komponált is. Apja tengerésztiszti pályára szánta, ezért 1856-ban beíratta a pétervári tengerészeti akadémiára. Itteni tanulmányai alatt is folytatta zenei tanulmányait: cselló és zongora voltak a hangszerei. Megismerkedett Balakirevvel, Muszorgszkijjal és Kjuival (ők alakították később, Borogyinnal kiegészülve, az Ötök zeneszerzőcsoportot), akik hatására belekezdett egy szimfónia írásába. 1862-ben végzett az akadémián, és mint a flotta tisztjét, egy föld körüli útra vezényelték. A tengeren befejezte első szimfóniáját, az orosz szimfonikus zene első darabját. Az Op. 1-es esz-moll szimfóniát Balakirev mutatta be 1865-ben – hatalmas sikerrel. 1871-ben a szentpétervári konzervatórium tanárává nevezték ki, noha nem is volt meg a képesítése. Tudván ezt, titokban szorgos zeneelméleti, technikai tanulmányokba kezdett, összhangzattant és ellenpontot tanult.

1873-ban kilépett a tengerészettől, a flotta zenekarának felügyelője lett. Megnősült, Nagyezsda Nyikolajevna Purgoldot, a szintén sikeres zongoraművészt és zeneszerzőnőt vette feleségül. Mindeközben szorgosan átdolgozta addigi műveit, de új kompozíciókat is szerzett. Befejezte első operáját, A pszkovi lányt. 1886 és 1890 között a szentpétervári szimfonikus hangversenyek karmestere volt. E minőségében külföldön is fellépett. 1867-ben elkészült az első orosz szimfonikus költemény, a Szadko, majd a Szerb fantázia és a II. szimfónia (Antar) következett. Az 1880-as évtizedben történt meg nagy zeneszerzői magára találása. Olyan művek születtek ebben az időszakban, mint a Májusi éj, a Hópelyhecske, az átdolgozott Szadko, a Mozart és Salieri, a Cári menyasszony, a Mese Szaltán cárról, a Seherezádé, az Orosz húsvét stb. A közönség ünnepelte, és hivatalosan is elismerték munkásságát. Utolsó operája a Puskin nyomán írt Az aranykakas, amelyet a cenzúra tiltása miatt csak halála után, 1909-ben mutathattak be. Infarktusban halt meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A zene világnapjára június 21-re jelöltem Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakovot, mely az orosz zeneszerző halálának napja is. Andrew69. Blue a v.svg 2014. június 10., 15:42 (CEST)[válasz]

26. hét

június 23. 0.00 és június 26. 11.59 között: Halo: Combat Evolved

A jelölt cikk: Halo: Combat Evolved (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Halo: Combat Evolved (általában Halo vagy Halo: CE) belső nézetű, lövöldözős játék, amelyet a Bungie Studios fejlesztett és a Microsoft Game Studios kiadásában jelent meg. A Halo sorozat első része, ami az Xbox amerikai debütálásával egy időben jelent meg, később pedig a platform „húzócímévé” vált. 2005. november 9-én bejelentették, hogy a játékból öt milliónál is több példány kelt el, illetve 2003-ban Windows, illetve Mac OS X platformokon is elérhetővé vált a játék, történetét pedig számos regény és képregénykötet folytatta. 2007 decemberében az Xbox Original játékok tagjaként Xbox 360 konzolokon is letölthetővé vált.

A Halo története a 26. században játszódik, főhőse Master Chief, egy különleges fejlesztésekkel felvértezett szuperkatona. Segítségére van Cortana, egy mesterséges intelligencia, aki az idegi hálózatára van csatlakoztatva. A játékos az emberek elpusztítását célul kitűző, földönkívüli lények szövetsége, a Covenant ellen harcol, a helyszín a játék címét is adó mesterséges égitest.

A játék számos elismerést kapott a kritikusoktól és a játékosoktól, az Xbox változat a Metacritic összesítése alapján 97 ponton áll, pozitív kritikával főként a történetet és az ellenfelek mesterséges intelligenciáját illették. A játékot két folytatás, a Halo 2 (2004) és a Halo 3 (2007) követte, 2009-ben a sorozat egy mellékággal bővült Halo 3: ODST címmel, 2010-ben pedig megjelent a játék előzményeként szolgáló Halo: Reach. A Halo: Combat Evolved megjelenésének tizedik évfordulójára kiadták a játék felújított változatát, mely a Halo: Combat Evolved Anniversary címet viselte. A negyedik rész, melyen már a 343 Industries munkatársai dolgoznak a Bungie helyett, 2012 őszén került a boltokba.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 26. 12.00 és június 29. 23.59 között: Bosin-háború

A jelölt cikk: Bosin-háború (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A császári oldalon harcoló Csósú han szamurájok
A császári oldalon harcoló Csósú han szamurájok

A Bosin-háború (戊辰戦争, ぼしんせんそう; Bosin szenszó; Hepburn: Boshin sensō?, ’a jang föld sárkány évének háborúja’) Japánban vívott polgárháború a 19. század második felében, 1868 és 1869 között, a Tokugava-sógunátus és a császári hatalom visszaállításáért küzdő erők között.

A háború eredete a nemesség és a fiatal szamurájok körében terjedő elégedetlenség, Japán kényszerű megnyitása és a bakumacu elleni tiltakozás, amely fegyveres konfliktusba torkollott. Egyes nyugati szamurájok szövetsége, melyben a Csósú, a Szacuma és a Tosza birtok tömörült és udvari tisztségviselők irányításuk alá vonták a császári udvart, és jelentős befolyást értek el a császárnál is. Tokugava Josinobu, a regnáló sógun felismerve a hiábavaló és tarthatatlan helyzetet, lemondott politikai hatalmáról a császár javára. Josinobu azt remélte, hogy ezzel megőrzi a Tokugava-ház helyzetét és lehetőséget teremt a későbbi kormányzatban történő szerepvállalásra.

Azonban a császári erők mozgósítása, az edóbeli fanatikusok erőszakoskodásai, valamint egy császári rendelet, amely felhatalmazta a Szacumákat és a Csósúkat a Tokugavák hatalmának eltörlésére, arra késztette Josinobut, hogy hadjáratot indítson a kiotói császári negyed ellen. A hadihelyzet hamarosan számára kedvezőtlen irányt vett, egy kisebb számú, de modern tűzfegyverekkel felszerelt császári haderő több ütközetben Edo feladására kényszerítette, magát pedig megadta a császári csapatoknak. Azok, akik lojálisak maradtak a Tokugavákhoz, visszahátráltak észak felé Honsúba majd később Hokkaidóra, ahol megalakították az Ezói Köztársaságot. A hakodatei vereséget követően azonban ez a kis erődítmény is elesett, majd a császári hatalom kiterjeszkedett a teljes országra, befejezve ezzel a Meidzsi-restauráció katonai fejezetét.

Körülbelül 120 000 ember került mozgósításra a háború alatt, akik közül mintegy 3500 esett el. A háború végeztével a győztes császárhű erők elvetették kezdeti célkitűzésüket, az európaiak és amerikaiak országból való kiűzését, helyette a modernizálási politika egy változatát folytatták, a korábban nyugati hatalmakkal megkötött egyenlőtlen szerződések újratárgyalását szem előtt tartva. Mivelhogy Szaigó Takamori, a császári politika vezető személyisége továbbra is jelentős befolyást gyakorolt, a Tokugava-lojalisták kegyelmet kaptak, így több korábbi sógunpárti vezető is befolyásos pozícióhoz jutott az új kormányzatban.

A háború végével nem múlt el nyomtalanul a nemesi elégedetlenkedés. A következő évtizedben, az 1870-es években öt jelentősebb felkelés tört ki – 1874-ben a szagai felkelés, 1876-ban a Sinpúren-, az azuki és a hagi felkelés, 1877-ben pedig a szacumai felkelés –, de végül mindet leverték a modernebb császári csapatok.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1869. június 27-én fejeződött be a háború. A 145. évvel ezelőtti esemény tiszteletére jelöltem. Andrew69. Blue a v.svg 2014. június 24., 08:35 (CEST)[válasz]