Ugrás a tartalomhoz

Kazáriai rovásírás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Steppei rovásírás
Típusábécé
Nyelvekköztörök, ogur, ász/alán
IdőszakKr. u. 7. sz - 11. vagy 13. sz.
Felmenő írásrendszerekugariti
   föníciai
    korai arám
     birodalmi arám
      korai steppei
       protorovás
Rokon írásrendszerekkárpát-medencei rovás székely-magyar rovás
Unicode-tartományNincs (lásd a legutolsó indítványt)
A Wikimédia Commons tartalmaz Steppei rovásírás témájú médiaállományokat.

A steppei rovás vagy kazáriai rovásírás a Kárpát-medencétől keletre használt rovás ábécék összefoglaló neve. A steppei rovás a rovásíráscsaládba tartozik.

A steppei rovás jobbról balra haladt. Egyes esetekben összerovás (ligatúraképzés) is megfigyelhető a feliratokon. Az ismert steppei rovásfeliratokon nem találtak számjegyet.

A Homokmégy-halomi rovásfelirat a 900-as évekből

Elnevezési kérdések

[szerkesztés]

A steppei rovás egyéb elnevezései: Don-Kuban írás, Volga-Don írás, nyugati türk írás, vagy kazáriai rovás. Ez utóbbi elnevezés Vékony Gábor régésztől származik, aki ennek az írásnak a legelső megfejtője volt.[1] Viszont Róna-Tas András turkológus professzor szerint a kazár elnevezés nem megfelelő.[2] L. R. Kyzlasov doni ábécének hívja azt az írást, amelyet a Kazár Kaganátusban használtak a 8. és a 10. század között, ill. kubani ábécének azt, amit a volgai bolgárok használtak a 8-13. században. Véleménye szerint mindkét ábécébe tartozó feliratokat lehet találni a Pontuszi steppén és a Káma folyó partjainál.[3]

A nyugati türk írás elnevezés azonban hibás, mert a steppei rovás kialakulása nem köthető a türkökhöz.

A steppei rovás elnevezését az is indokolja, hogy az ebbe az írásba tartozó írásemlékek a hajdani Kazár Kaganátuson kívüli területekről is származnak, amelyek közvetlenül nem köthetők ahhoz. Bár a kazár népnév a steppei hagyományoknak megfelelően törzsi-nemzetségi szövetséget takar, ezért eleve tágan értelmezendő, azonban a steppei rovásírás emlékei a hajdani Kazár Kaganátus területén túl, a volgai Bolgárország, a Kárpát-medence egyes vidékein és elszórva Közép-Ázsiában is megtalálhatók. Valószínűsíthető, hogy a steppei rovás a feltételezett korai sztyeppei írás és a már rekonstruált protorovás leszármazottja.

1945. előtt Magyarországon a steppe szót használták az eurázsiai füves pusztára. 1945 után tértek át az orosz nyelvből származó sztyeppe kiejtésre. Ma Sándor Klára[4] turkológus és Zelliger Erzsébet magyar nyelvész, dialektológus javasolja a steppe szó alkalmazását szemben a sztyeppe alakkal.

A steppei rovás néhány emléke

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

A steppei rovás ma ismert emlékeit többségében a hajdani Kazár Kaganátus területén találták meg, de Szibériától Erdélyig számos helyen előfordulnak további leletek. A kazárok egy része, akiket kavaroknak (vagy kabaroknak) neveztek a 9. században csatlakozott az Árpád vezette magyarokhoz, részt vett a honfoglalásban és így a mai magyar nemzet kialakulásában. A steppei rovást a feltárt leletek alapján a 7-től a 10/13. századig alkalmazták és legkésőbbi leleteinek egy része pontosan a kavarokhoz kötődik a Kárpát-medencében.[6]

A steppei rovással rokon írások a néhány éve újjáélesztett kárpát-medencei rovás és a máig folyamatos használatban lévő székely-magyar rovás,[7] azonban a steppei rovás korszerű használatáról nincs információ.

Jelkészlet

[szerkesztés]

A steppei rovás jelei az alábbi táblázatban láthatók.[8][9]

Steppei rovás
Steppei rovásbetűBetűnévTörténelmi hangértékElőfordulás
VILLÁS A/a/Ermen Tolgai Szarvasmarhakoponya
B/b/Homokmégy-Halom
SZÖGLETES B/b/Zsitkov, Stanica Krivjanskaja, Ermen Tolgai Szarvasmarhakoponya
ÍVES B/b/Zsitkov
EMELT B/b/Kumara, Alsószentmihályfalva
HÁRMAS CS/ts/Ačïqtaš
ÍVES D/d/Zsitkov, Ačïqtaš
VILLÁS D/d/Homokmégy-halomi rovásfelirat
HEGYES D/d/Zsitkov, Ačïqtaš, Kijevi levél, Ačïqtaš
ÁTLÓS E/ɛ/Majaki Amfora, Kumara
ÍVES E/ɛ/Zsitkov, Kumara
SZÖGLETES E/ɛ/Ačïqtaš
VILLÁS E/a/,/ɛ/Alsószentmihályfalva
BEZÁRT E/e/Ačïqtaš
KÖZPONTI F/f/Stanica Krivjanskaja
BEZÁRT G/g/Homokmégy-Halom, Minusinski orsókorong
VILLÁS G/g/Kumara
GH/ɣ/Zsitkov, Ačïqtaš, Kijevi levél, Minusinski orsókorong
HÁRMAS GH/ɣ/Homokmégy-Halom
HEGYES CH/h/x/Ačïqtaš, Békés-povádzugi rovásfeliratok
ÍVES CH/x/Stanica Krivjanskaja
SZÖGLETES CH/x/Majaki
VILLÁS CH/x/Zsitkov
SZÖGLETES I/i/

Alsószentmihályfalva, Kijevi levél

ÍVES I/i/

Alsószentmihályfalva

KÖRVÉGŰ I/i/Kumara, Minusinski orsókorong, Ermen Tolgai marhakoponya
BEZÁRT J/j/Zsitkov, Alsószentmihályfalva, Majackoje kisebb felirat
VILLÁS K/k/Zsitkov
/ky/Alsószentmihályfalva
EGYSZERŰ L/l/Kijevi levél, Majackoje Gorodische
ÍVES L/l/Kumara
KERESZTES L/l/Homokmégy-Halom
VILLÁS L/l/Minusinski orsókorong
LT/lt/Majackoje G. nagy építési felirat
NYITOTT M/m/Ačïqtaš, Minusinski orsókorong
KEREK M/m/Novocserkasszk
N/n/,/ɲ/Homokmégy-Halom
SZÖGLETES N/n/Kumara
VILLÁS N/n/Ačïqtaš
NG/ŋ/Ermen Tolga
VILLÁS O/o/Kumara, Novocserkasszk
P/p/Ačïqtaš
EGYSZERŰ P/p/Zsitkov, Kumara, Minusinski orsókorong
ÍVES Q/q/Ačïqtaš
NYITOTT Q/q/Ačïqtaš
SZÖGLETES Q/q/Homokmégy-Halom
BEZÁRT Q/q/Alsószentmihályfalva, Kijevi levél, Majackoje nagyobbik felirat, Majackoje kisebbik felirat
R/r/Majaki amfora, Minusinski orsókorong
, ÍVES R/r/Ačïqtaš, Stanica Krivjanskaja
BEZÁRT R/r/Zsitkov, Ačïqta
ÍVES S/ʃ/Majackoje G. nagy építési felirat
KÖRVÉGŰ S/ʃ/Stanica Krivjanskaja
ZS/ʃ/Zsitkov, Gyevica érmék
SL/ʌ/Biljar
SZ/s/Homokmégy-Halom
VILLÁS SZ/s/Kumara, Stanica Krivjanskaja
ÍVES T/t/Kumara
KÖZPONTI T/t/Kumara, Stanica Krivjanskaja
BEZÁRT T/t/Biljar
NYITOTT T/t/Ačïqtaš, Kumara, Alsószentmihályfalva
ÍVES Ü/y/Kétnyelvű kazár érme
HEGYES Ü/y/Alsószentmihályfalva
SZÖGLETES Ü/y/Minusinski orsókorong
NYITOTT V/β/Majaki Amfora
KÖZPONTI Z/t/ʒ/Kumara, Stanica Krivjanskaja, Minusinski orsókorong

Számítástechnikai megjelenítése

[szerkesztés]

Betűkészlet

[szerkesztés]

Ingyenesen letölthető hozzá a steppei rovás betűkészlet. Webes használatához további segítséget nyújt a rovasmag.hu listája (lásd "Rovas Steppean" név alatt). A betűkészletben szereplő betűk előállítása a billentyűzeten a hozzá tartozó steppei rovás kódtáblázat[halott link] segítségével valósítható meg.

Unicode előterjesztések

[szerkesztés]

Forrásművek

[szerkesztés]
  • Hosszú, Gábor (2011, 2012, 2013): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. 2011: First edition, 2012: Second edition, 2013: Third edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA143
  • Kyzlasov I.L. (1994): Writings Of Eurasian Steppes. In: Eastern Literature, Moscow
  • Róna-Tas, András (1999a): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages – An Introduction to Early Hungarian History, Budapest: CEU Press, ISBN 9799639116480
  • Róna-Tas, András (1999b): The Khazars and the Magyars. In: Golden, Ben-Shammai, & Róna-Tas (eds., 1999), 269-278
  • Vékony Gábor (1985): Késő népvándorláskori rovásfeliratok. In: Életünk Vol. XXII. No. 1, 71-84.
  • Vékony Gábor (1987a): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége. ISBN 978-963-025-132-7
  • Vékony, Gábor (1987b): Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken. In: Acta Archeologica Hungarica. Vol. 39, 211-256.
  • Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története

Webes hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004. 111. oldal
  2. Prof. András Róna-Tas: comments on the Hungarian Székely script. [2012. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  3. Kyzlasov I.L. (1994): Writings Of Eurasian Steppes. In: Eastern Literature, Moscow: 321-323, 327
  4. Archivált másolat. [2019. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  5. Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004. 277. oldal
  6. Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 217. oldal
  7. Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, az egész könyv olvasható a Google Books-on: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA19
  8. Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége
  9. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems., 144. o. Elérhető: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA144