X (rovás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
X rovásjele

A rovás X a székely-magyar rovásban használatos betű.

Hangértéke[szerkesztés]

Xantus Xavér vs. Kszantus Kszavér
Idegen betűk átírási lehetőségei rovásra

A rovásban kétféle írásmód lehetséges: az X=KSZ megfeleltetéssel, vagy az X önálló rovásjelével.

  • Kszantus Kszavér
  • Xantus Xavér

Története[szerkesztés]

1629[szerkesztés]

Csaknem négy évszázada léztezik az X rovásjele. Bonyhai Moga Mihály ábécéjében láthatjuk az első kísérletet a latin ábécében fellelhető X rovásváltozatának lejegyzésére.[1]

1943[szerkesztés]

Barátosi Lénárth Lajos: "a lámakolostorban talált ősírás kulcsa"[2]

1971[szerkesztés]

Bárczy Zoltán rovás ábécéjében tünteti fel az X rovásjelét.

1994, 2001[szerkesztés]

"Idegen betűk" (q, w, x, y): Az írás-kompatibilitás okán nem lehet eltekinteni e betűknek megfelelő rovásjelek meglététől. A jeleknek alapvetően ligatúráknak kell lenniük. Lehetőleg az adott latin betű hangzását utánozzák. A jelek a tulajdonnevek és idegen szavak leírásához szükségesek. Ki kell hangsúlyozni, hogy használatuk nem kötelező, és hogy XX. sz.-i alkotások - a mai ábécénkben meglévő idegen betűk leképezésére alkalmas ligatúrák.

– Vér Sándor, Szegedi Rovásírók Egyesülete

Vér Sándor könyve. Kézirata már 1994-ben kész volt, személyes másolatokban került terjesztésre.[3]

Vér Sándor rovás ÁBÉCÉ, 1996

2008[szerkesztés]

Élő Rovás szaktanácskozáson az X jellel foglalkozó munkacsoport (Idegen nevek átírása, a Q, W, Y, X, DZS, DZ betűk) javaslatára a tanácskozás határozatban módosította az X rovásjelét:

  • Szabványjavaslat: A tanácskozás résztvevői határozatban támogatták a székely-magyar rovásnak az Unicode szabványosítás számára Dr. Hosszú Gábor által készített és az Élő Rovás Tanácskozáson bemutatott szabványtervezetét (N3527) az „x” karakter módosításával.

Számítástechnikai megjelenítése[szerkesztés]

Bárczy Zoltán: Magyar rovásírás ábécéje (1971)
A korszerű székely-magyar rovás abc

Betűkészlet[szerkesztés]

Ingyenesen letölthető a Rovás Kiterjesztett JB helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a kódtábla helyről érhető el.

Forrásművek[szerkesztés]

Az Élő Rovás
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk a szabványosítás útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. 1. kiadás ISBN 9789638796714
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk az egységesítés útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2010. 2. kiadás ISBN 9789638796752
  • Bárczy, Zoltán (1971): Magyar rovásírás [Hungarian Rovas Script], “Nap fiai” újság melléklete [Sons of the Sun], 1971.
  • A Magyar Rovásírók Közösségének javaslata (készítette Dr. Hosszú Gábor): Proposal for encoding the Szekler-Hungarian Rovas in the BMP and the SMP of the UCS, 2008. október 4.
  • Rovásírás konferencia - Gödöllői Szolgálat c. újság, 2008. október 9.
  • Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999.
  • Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás).
  • Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, available in Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
  • Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971.
  • Rumi Tamás - Sípos László: Rovás Alapismeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Székely-magyar rovásírásra átíró szövegszerkesztők[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 381 éve létezik az X rovásjele[halott link], Rovás Info, 2010.05.10
  2. Mandics György: Róvott Múltunk, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad, 2010. 386. o.
  3. Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás), 144 o.