Q (rovás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Q rovásjele
Q rovásjele

A rovás Q a székely-magyar rovásban használatos betű.

Idegen betűk átírási lehetőségei rovásra

Hangértéke[szerkesztés]

A Q betűt a rovásban a KV betűpárral vagy az erre a célra használt rovás Q betűvel írjuk át.

  • Aquincum
  • Akvinkum

Története[szerkesztés]

Cserkészkés, rovás ábécéje a Q, W, Y rovásjeleivel, (1927)

1629[szerkesztés]

Csaknem négy évszázada léztezik a Q rovásjele. Bonyhai Moga Mihály ábécéjében láthatjuk az első kísérletet a latin ábécében fellelhető Q rovásváltozatának lejegyzésére.[1]

1930-as évek[szerkesztés]

Cserkészkés, rovásábécével.

1994, 2001[szerkesztés]

"Idegen betűk" (q, w, x, y): Az írás-kompatibilitás okán nem lehet eltekinteni e betűknek megfelelő rovásjelek meglététől. A jeleknek alapvetően ligatúráknak kell lenniük. Lehetőleg az adott latin betű hangzását utánozzák. A jelek a tulajdonnevek és idegen szavak leírásához szükségesek. Ki kell hangsúlyozni, hogy használatuk nem kötelező, és hogy XX. sz.-i alkotások - a mai ábécénkben meglévő idegen betűk leképezésére alkalmas ligatúrák.

– Vér Sándor, Szegedi Rovásírók Egyesülete

Vér Sándor könyve. Kézirata már 1994-ben kész volt, személyes másolatokban került terjesztésre.[2]

Vér Sándor rovás ÁBÉCÉ, 1996

2008[szerkesztés]

Élő Rovás szaktanácskozáson a Q jellel is foglalkozott egy munkacsoport (Idegen nevek átírása, a Q, W, Y, X, DZS, DZ betűk).

  • Szabványjavaslat: A tanácskozás résztvevői határozatban támogatták a székely-magyar rovásnak az Unicode szabványosítás számára Dr. Hosszú Gábor által készített és az Élő Rovás Tanácskozáson bemutatott szabványtervezetét (N3527), amely tartalmazza a Q rovásjelét is.

Számítástechnikai megjelenítése[szerkesztés]

A korszerű székely-magyar rovás abc

Betűkészlet[szerkesztés]

Ingyenesen letölthető a Rovás Kiterjesztett JB helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a kódtábla helyről érhető el.

Forrásművek[szerkesztés]

Az Élő Rovás
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk a szabványosítás útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. 1. kiadás ISBN 9789638796714
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk az egységesítés útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2010. 2. kiadás ISBN 9789638796752
  • Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999.
  • Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás).
  • Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, available in Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
  • Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971.
  • Rumi Tamás - Sípos László: Rovás Alapismeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Székely-magyar rovásírásra átíró szövegszerkesztők[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 381 éve létezik az X rovásjele[halott link], Rovás Info, 2010.05.10
  2. Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás), 144 o.