DZS (rovás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
DZs rovásjele

A rovás DZs a székely-magyar rovásban használatos betű, zöngés alveoláris spiráns hangot jelöl.

Hangértéke[szerkesztés]

LánDZSa, LúDZSír

Mivel a D+Zs betűsorok nem azonosak a kettősbetű DZs-vel, a székely-magyar rovás önálló DZS jelének elhagyása következetlenséget okoz a székely magyar rovással írott szavak hangértékének világos értelmezésében.

  • lúdzsír (IPA: luːd ʒiːr) dzs=d+zs kontra
  • lándzsa (IPA: laːnʤa) dzs=dzs

Története[szerkesztés]

Cím rovással: "megújított székely rovásírás" (Balás Gábor, 1988)

Csaknem egy évszázada léztezik a DZS rovásjele. Nem sokkal azután keletkezett, hogy a latin betűs magyar írásbeliségben megjelent DZS, mint egy önálló fonémát jelölő betű.

1935[szerkesztés]

Verpeléti Kis Dezső megszerkeszti az első olyan rovás ábécét, amely mát tartalmazza az 1922-ben bevezetett és hivatalossá tett DZS fonéma rovásjelét. Ennek nyomán a cserkészek ábécéje is bővült ezzel a betűvel. A rovás hagyományainak megfelelően a 'DZs' fonémát a három latinbetűs megoldáshoz képest két rovásjel összevonásával alkotta meg (D+Zs).

1988[szerkesztés]

Balás Gábor és Romhányi B.[1]: dr. remetei Balás Gábor (1909-1995) székely-magyar őstörténet kutatójának megújított rovás ábécéje, 1988. "Ezért 1988-ban erről táblázatot készítettünk, s megújítottuk a kiejtéshöz közelebbre." Ez az ábécé tartalmazza többek közt a rovás DZS jelét is.

2001[szerkesztés]

Vér Sándor könyve.[2]

Számítástechnikai megjelenítése[szerkesztés]

A korszerű székely-magyar rovás abc

Betűkészlet[szerkesztés]

Ingyenesen letölthető a Rovás Kiterjesztett JB helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a kódtábla helyről érhető el.

Unicode előterjesztések[szerkesztés]

Legutóbbi:

Forrásművek[szerkesztés]

Az Élő Rovás
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk a szabványosítás útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2008. 1. kiadás ISBN 9789638796714
  • Élő rovás szaktanácskozás könyve Élő Rovás - Nemzeti írásunk az egységesítés útján. Imagent Kft. – Wou kft., Budapest, 2010. 2. kiadás ISBN 9789638796752
  • Balás Gábor (1988): A székely művelődés évszázadai. Panoráma Kiadó.
  • Für Zoltán: A magyar rovásírás ábécés könyve, Püski, 1999.
  • Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás).
  • Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, available in Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
  • Kéki Béla: Az írás története, Gondolat, 1971.
  • Rumi Tamás - Sípos László: Rovás Alapismeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5
  • Gyergyóremetei Képes vagyok - Dr. Remetei Balás Gábor életútja, III. évfolyam, XXI. szám, 3. oldal, 2009. január

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Székely-magyar rovásírásra átíró szövegszerkesztők[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Balás Gábor (1988): A székely művelődés évszázadai. Panoráma Kiadó.
  2. Vér Sándor (2001): Életfa. Szeged: Bába és Társai, 2001 (Első kiadás), 2003 (Második kiadás), 2008 (Harmadik kiadás), 144 o.