Sarah Bernhardt
Sarah Bernhardt | |
Nadar felvétele (1864) | |
Született |
1844. október 23.[2][3][4][5] Párizs[6][7][8][9] |
Elhunyt | 1923. március 26. (78 évesen)[9][10][1] Párizs 17. kerülete[1] |
Művészneve | Bernard Rosine |
Állampolgársága | francia[11] |
Nemzetisége | francia |
Házastársa | Ambroise Aristide Damala (1882–1898) |
Élettársa | Samuel Jean de Pozzi |
Gyermekei | Maurice Bernhardt |
Szülei | Judith-Julie Bernardt Edouard Bernhardt |
Foglalkozása | |
Tisztsége | a Comédie-Française állandó tagja (1875–1880) |
Iskolái | CNSAD |
Kitüntetései |
|
Halál oka | |
Sírhelye |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1862 – 1923 |
Tevékenység | színész, képzőművész |
Sarah Bernhardt aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarah Bernhardt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sarah Bernhardt, eredeti neve: Bernard Rosine (Párizs, 1844. október 24. – Párizs, 1923. március 26.) francia színművésznő.
Pályakép
[szerkesztés]Kikeresztelkedett zsidó családban született, zárdában nevelkedett.[13] 1858-ban a párizsi konzervatórium növendéke lett. Pályáját 1867-ben kezdte a Gymnase Színházban, de már öt évvel előbb a Comédie-Française-ben tragikai ösztöndíj nyerteseként bemutatkozott. A Gymnase után az Odéon tagja lett. Első nagy diadalát Victor Hugo Ruy Blas című drámájában aratta. A francia-porosz háborúban csatatéri betegápolónő volt.
1872-ben a Comédie-Française tagja, hamarosan a társulat élén álló tragika. Erős színpadi pátosz, a részletek mesteri realisztikus ábrázolása, az érzésekre való hatás teljes kiaknázása jellemezte játékát. 1879-ben kezdte meg vándorlását a világ színházaiban. Először Londonba ment, majd saját társulatával bejárta csaknem az egész világot.
Budapesten többször is megfordult; nevét említi a Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij regény is. Párizsba visszatérvén megvette a Porte-Saint Martin-színházat, s nemcsak játszott benne, hanem fiával, B. Maurice-szal együtt igazgatta. 1900-ban megvette a Théâtre des Nations-t a benne adta elő Sardou Toscáját és Cleopátráját. Leghíresebb szerepei a Phaedra, Andromaque, Medea, a Hernaniban Donna Sol, a Kaméliás hölgyben Margit, Jeanne d'Arc. Férfiszerepeket is játszott (Hamlet, Reichstadti herceg). Színműíróként, szobrászként és festőként is kísérletezett. Megpróbálkozott a némafilmmel is.
Barátság fűzte korának csaknem valamennyi írójához, költőjéhez, Wilde-hoz, Sardou-hoz, Rostand-hoz. Színdarabjainak plakátjait 1895-től Alfons Muchával rajzoltatta. Sikereit gyakran bukás követte, többször szerzett és bukott vagyonokat. Lábát egy fertőzés miatt 1915-ben amputálták.
Elszegényedve halt meg. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en.
Idézet
[szerkesztés]Játszott női és férfi szerepeket, extravagáns öltözködési stílusát a rajongó nők utánozták. Kórházat rendezett be a színházban a francia–porosz háború idején, turnézott saját társulatával a világban, és nemzetközileg ismert ikon lett. Egyik lábát amputálták, de ez sem vetett véget a karrierjének. A dánok még egy csokis sütit is elneveztek róla.
Filmjei
[szerkesztés]- Hamlet párbaja (Le duel d'Hamlet) (1900)
- Tosca (1908)
- A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) (1912)
- Erzsébet királynő (Les amours de la reine Élisabeth) (1912)
- Adrienne Lecouvreur (1913)
- Jeanne Doré (1915)
- Francia anyák (Mères françaises) (1917)
- A látnok (La voyante) (1924)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Andrew Bell: Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
- ↑ Sarah Bernhardt (holland nyelven)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 20.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бернар Сара, 2015. szeptember 28.
- ↑ http://famousdude.com/21789-sarah-bernhardt.html
- ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ LIBRIS, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ https://walkoffame.com/sarah-bernhardt/, 2023. március 11.
- ↑ Sarah Bernhardt-ot azzal vádolták, hogy neve zsidónak hangzik, mire ezt mondta: „A nagy zsidó faj lánya vagyok, és kissé a műveletlen nyelvezetem erőszakos vándorlásaink eredménye.”... Önmagát, a vándorló faj tagját világszerte üdvözlés és elismerés tárgyává változtatta.[1]
Források
[szerkesztés]- Tolnai világlexikona, 1913, Bp., A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hirlap és Könyvkiadó-Vállalat kiadása, 3. kötet
- Henry Gidel: Sarah Bernhardt ; ford. Szántó Judit; Európa, Bp., 2008
- Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 110. old.
További információk
[szerkesztés]- Sarah Bernhardt a PORT.hu-n (magyarul)
- Sarah Bernhardt az Internet Movie Database-ben (angolul)
- http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0214.pdf
- C. W. Gortner: Az első színésznő. Sarah Bernhardt életének regénye; ford. Megyeri Luca; Tericum, Bp., 2020