Sarah Bernhardt
| Sarah Bernhardt | |
 | |
| Nadar felvétele (1864) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Sara-Marie-Henriette Rosine Bernard |
| Művésznév | Bernard Rosine |
| Született |
1844. október 24. Párizs |
| Elhunyt |
1923. március 26. (78 évesen) Párizs |
| Sírhely | Père-Lachaise temető |
| Házastársa | Ambroise Aristide Damala (1882–1898) |
| Élettárs | Samuel Jean de Pozzi |
| Gyermekei | Maurice Bernhardt |
| Pályafutása | |
| Iskolái | CNSAD |
| Aktív évek | 1862–1923 |
| További díjak |
|
 | |
| Sarah Bernhardt aláírása | |
| Sarah Bernhardt IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sarah Bernhardt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sarah Bernhardt, eredeti neve: Bernard Rosine (Párizs, 1844. október 24. – Párizs, 1923. március 26.) francia színművésznő.
Pályakép[szerkesztés]
Kikeresztelkedett zsidó családban született, zárdában nevelkedett. 1858-ban a párizsi konzervatórium növendéke lett. Pályáját 1867-ben kezdte a Gymnase Színházban, de már öt évvel előbb a Comédie-Française-ben tragikai ösztöndíj nyerteseként bemutatkozott. A Gymnase után az Odéon tagja lett. Első nagy diadalát Victor Hugo Ruy Blas című drámájában aratta. A francia-porosz háborúban csatatéri betegápolónő volt.
1872-ben a Comédie-Française tagja, hamarosan a társulat élén álló tragika. Erős színpadi pátosz, a részletek mesteri realisztikus ábrázolása, az érzésekre való hatás teljes kiaknázása jellemezte játékát. 1879-ben kezdte meg vándorlását a világ színházaiban. Először Londonba ment, majd saját társulatával bejárta csaknem az egész világot.
Budapesten többször is megfordult; nevét említi a Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij regény is. Párizsba visszatérvén megvette a Porte-Saint Martin-színházat, s nemcsak játszott benne, hanem fiával, B. Maurice-szal együtt igazgatta. 1900-ban megvette a Théâtre des Nations-t a benne adta elő Sardou Toscáját és Cleopátráját. Leghíresebb szerepei a Phaedra, Andromaque, Medea, a Hernaniban Donna Sol, a Kaméliás hölgyben Margit, Jeanne d'Arc. Férfiszerepeket is játszott (Hamlet, Reichstadti herceg). Színműíróként, szobrászként és festőként is kísérletezett. Megpróbálkozott a némafilmmel is.
Barátság fűzte korának csaknem valamennyi írójához, költőjéhez, Wilde-hoz, Sardou-hoz, Rostand-hoz. Színdarabjainak plakátjait 1895-től Alfons Muchával rajzoltatta. Sikereit gyakran bukás követte, többször szerzett és bukott vagyonokat. Lábát egy fertőzés miatt 1915-ben amputálták.
Elszegényedve halt meg. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en.
Idézet[szerkesztés]
| „ | Játszott női és férfi szerepeket, extravagáns öltözködési stílusát a rajongó nők utánozták. Kórházat rendezett be a színházban a francia-porosz háború idején, turnézott saját társulatával a világban, és nemzetközileg ismert ikon lett. Egyik lábát amputálták, de ez sem vetett véget a karrierjének. A dánok még egy csokis sütit is elneveztek róla. | ” |
| – http://trendmano.blog.hu/2017/06/21/egy_igazi_diva_a_19_szazadbol_sarah_bernhardt | ||
Filmjei[szerkesztés]
- Hamlet párbaja (Le duel d'Hamlet) (1900)
- Tosca (1908)
- A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) (1912)
- Erzsébet királynő (Les amours de la reine Élisabeth) (1912)
- Adrienne Lecouvreur (1913)
- Jeanne Doré (1915)
- Francia anyák (Mères françaises) (1917)
- A látnok (La voyante) (1924)
Források[szerkesztés]
- ↑ https://walkoffame.com/sarah-bernhardt/, 2023. március 11.
- Tolnai világlexikona, 1913, Bp., A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hirlap és Könyvkiadó-Vállalat kiadása, 3. kötet
- Henry Gidel: Sarah Bernhardt ; ford. Szántó Judit; Európa, Bp., 2008
- Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 110. old.
További információk[szerkesztés]
- http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0214.pdf
- C. W. Gortner: Az első színésznő. Sarah Bernhardt életének regénye; ford. Megyeri Luca; Tericum, Bp., 2020
|
