Keszong
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Keszong () (개성) | |
 | |
| Keszong () óvárosa | |
 | |
| Becenév: A fenyők városa[1] | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Észak-Korea |
| Régió | Hvanghe |
| Tartomány | Észak-Hvanghe () |
| Tongjai | 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 192 578 fő (2009) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1309 km² |
| Időzóna | Koreai idő, UTC+9:00 |
 Keszong ()
Pozíció Észak-Korea térképén
| |
| é. sz. 37° 58′, k. h. 126° 33′Koordináták: é. sz. 37° 58′, k. h. 126° 33′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keszong () témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Keszong thukkupsi | |
| Koreai átírás | |
| Hangul | 개성특급시 |
| Handzsa | 開城特級市 |
| McCune–Reischauer | Kaesŏng T'ŭkkŭpsi |
| Átdolgozott | Gaeseong Teukgeupsi |
Keszong (hangul: 개성, handzsa: 開城, latin betűkkel: Kaesong) város Észak-Koreában, amely Észak-Hvanghe tartományban, a Keszong iparvidéken található. Egykoron Korjo fővárosa volt Kegjong (개경 / 開京) néven,[2] kőfallal körülvéve, négy kapuval. Közel található a dél-koreai határhoz, Szöultól mintegy 70 kilométerre északnyugatra.[1] Már az ókorban is fontos ginzengtermelő központ volt, Kínába és Délkelet-Ázsia országaiba szállítottak.[1] A városban világörökségi helyszínek találhatóak.
Közigazgatása[edit]
- Korjo-tong (고려동/高麗洞)
- Heun-tong (해운동/海雲洞)
- Csanam-tong (자남동/子男洞)
- Jokcson-tong (역전동/驛前洞)
- Kvanhun-tong (관훈동/冠訓洞)
- Manvol-tong (만월동/滿月洞)
- Neszong-tong (내성동/內城洞)
- Naman-tong (남안동/南安洞)
- Nammun-tong (남문동/南門洞)
- Namszan-tong (남산동/南山洞)
- Pangdzsik-tong (방직동/紡織洞)
- Poszon-tong (보선동/保善洞)
- Pugan-tong (북안동/北安洞)
- Puszan-tong (부산동/扶山洞)
- Rjonghung-tong (룡흥동/龍興洞)
- Rjongszan-tong (룡산동/龍山洞)
- Szongak-tong (송악동/松嶽洞)
- Szongnam-tong (성남동/城南洞)
- Szondzsuk-tong (선죽동/善竹洞)
- Szungdzson-tong (승전동/勝戰洞)
- Tonghung-tong (동흥동/東興洞)
- Tonghjon-tong (동현동/銅峴洞)
- Undok-tong (은덕동/恩德洞)
- Unhak-tong (운학동/雲鶴洞)
- Pakjon-ri (박연리/朴淵里)
- Szamgo-ri (삼거리/三巨里)
- Togam-ri (덕암리/德岩里)
Híres keszongiak[edit]
- Hvang Dzsini kiszeng, költőnő[3]
- Cshö Cshunghon (최충헌, ), katonai vezető a Korjo-korban[4]
Források[edit]
- ↑ a b c Kaesong. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
- ↑ Chun-gil Kim. The History of Korea. Greenwood Publishing Group, 53. o. (2005). ISBN 9780313332968
- ↑ Osváth Gábor: Hvang Dzsini sidzso versei (eredeti szövegek, nyers- és műfordítások) (pdf). Konfuciusz Intézet. (Hozzáférés: 2012. november 14.)
- ↑ 최충헌 (koreai nyelven). Naver. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
További információk[edit]
A Wikimédia Commons tartalmaz Keszong témájú kategóriát.
|
