Kim Cshek-város
| Kim Cshek ()-város (김책시) | |
 | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Észak-Korea |
| Tartomány | Észak-Hamgjong () |
| Rang | város |
| Népesség | |
| Teljes népesség | |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | Koreai idő, UTC+9:00 |
 | |
 é. sz. 40° 40′ 04″, k. h. 129° 11′ 51″Koordináták: é. sz. 40° 40′ 04″, k. h. 129° 11′ 51″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kim Cshek ()-város témájú médiaállományokat. | |
Kim Cshek-város (hangul: 김책시, Kim Cshek-si, handzsa: 金策市, RR: Kim Ch'aek-si) régebbi nevén Szongdzsin (hangul: 성진시, handzsa: 城津市, RR: Sŏngjin-si) közel kétszázezer lakosú város Észak-Koreában, Észak-Hamgjong () tartományban.
A várost, és a környékét Kim Cshek ()ről, egy a koreai háborúban elesett tábornokról kapta. Szongdzsin ()t Kim Cshek ()-városnak, Hakszong () megyét pedig Kim Cshek () megyének nevezték át. 1961-ben a megyét beolvasztották Kim Cshek ()-városba.
Történelem[szerkesztés]
A 19. század végéig az ekkor még Szongdzsin névre hallgató település egy szegény halászfalunak számított. A helyzet akkor változott meg, amikor egyike lett annak a tizenegy kikötőnek, amelyet a Koreai Császárság 1899-ben megnyitott a külföldi kereskedők előtt. A kereskedők többsége ekkor még Japánból érkezett, de a fejlett nyugati országokból is érkeztek hajók a térségbe, melyek nyugati árukat hoztak magukkal, míg a térségből olyan kereskedelmi termékek kerültek kivitelre, mint a különféle mezőgazdasági-, bőr- és halászati termékek. Ezeknek köszönhetően a térség hamarosan lassú fejlődésnek indult. Gazdasági jelentősége mellett a településsel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a kikötő 1899-es megnyitását követően az országba érkező nyugati, keresztény misszionáriusoknak is az egyik központjának számított. 1901-ben érkezett meg a kikötőbe az első nyugati hittérítő a kanadai Gierson személyében, a későbbiekben pedig a keresztények nem csak templomokat, hanem kórházakat és iskolákat is létesítettek a térségben.[3]
1910-ben Szongdzsin lakossága kevesebb mint háromezer főt tett ki, de az 1915-re elkészülő Hamjong-vasútvonal megépülése, továbbá az első világháború idején nagy fontosságú grafit lelőhelyek kitermelésének megkezdése felgyorsította a környék fejlődését. 1931 májusában megindult a Kilju-és Hjeszan közti új vasútvonal megépítése (régen a két végállomás neve alapján Kilhje-vasútvonal, 1978-tól Pektuszan Cshongnjon-vasútvonal), amely következtében a település fontos csomópontja lett az északi hegyekbe tartó áruszállításnak is. A várossá növekedő helység Hamhung és Cshongdzsin között a legnagyobb kikötővé vált, és az 1930-as évektől a felfutó acélgyártás által hamarosan iparvárossá vált.[3]
A koreai háború idején, 1951-ben a várost az elhunyt észak-koreai tábornok, Kim Cshek emlékére Kim Cshek-városra nevezték át.[3]
Éghajlat[szerkesztés]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 16,7 | 27,8 | 35,2 | 34,0 | 34,3 | 37,0 | 36,6 | 32,9 | 30,2 | 23,7 | 17,8 | 37,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −0,3 | 1,0 | 5,5 | 12,1 | 16,3 | 19,6 | 23,9 | 25,9 | 22,7 | 17,2 | 9,2 | 2,3 | 13,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −5,3 | −3,8 | 0,9 | 7,0 | 11,8 | 15,5 | 20,1 | 22,1 | 17,8 | 11,8 | 4,6 | −2,2 | 8,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −10,4 | −8,7 | −3,3 | 2,6 | 7,4 | 12,4 | 17,5 | 19,2 | 13,7 | 7,1 | −0,3 | −7,3 | 4,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −26,0 | −20,0 | −15,0 | −7,1 | −0,5 | 1,0 | 9,0 | 10,6 | 2,8 | −4,0 | −16,6 | −25,1 | −26,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 19 | 17 | 24 | 37 | 52 | 73 | 120 | 167 | 84 | 42 | 34 | 30 | 698 |
| Havi napsütéses órák száma | 173 | 197 | 231 | 225 | 222 | 141 | 141 | 173 | 207 | 218 | 172 | 161 | 2261 |
| Forrás: Deutscher Wetterdienst[4][5] és Meteo Climat[6] | |||||||||||||
Közigazgatása[szerkesztés]
22 tong ()ból és 22 faluból (ri ()) áll.[7]
|
|
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Kim Cshek (1903-1951) észak-koreai tábornok és politikus
- Ri Ulszol () (1921–2015) koreai háborús veterán, a Koreai Néphadsereg tábornoka
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://data.un.org
- ↑ 2008 North Korean census
- ↑ a b c Profiles of the cities of DPR Korea - Kimchaek (angol nyelven). Rainer Dormels. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Klimatafel von Kimchaek / Korea (Nordkorea) (német nyelven). Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Station 47025 Kimchaek - Global station data 1961–1990—Sunshine Duration (német nyelven). Deutscher Wetterdienst. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ Station Songjin (Kimchaek) (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- ↑ 함경북도 김책시 개요. 북한지역정보넷. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
Források[szerkesztés]
- britannica.com: Kimchaek (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. március 11.)
- Rainer Dormels: Profiles of the cities of DPR Korea - Kimchaek (angol nyelven). [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
Észak-Korea közigazgatása | ||
|---|---|---|
| Régiók |   | |
| Tartományok | ||
| Különleges közigazgatású régió | Keszong iparvidék (2002–2016) · Gyémánt-hegység turistarégió (2002–2010) · Raszon Különleges Gazdasági Régió (1993–) · Sinidzsu Különleges Közigazgatási Régió (2002–2013) · Sinidzsu Különleges Gazdasági Régió (2013–) · különleges gazdasági övezetek | |
| Különleges igazgatású város | ||
| Közvetlenül irányított város | ||
| Tartományok székhelyei | ||
| Főbb városai | ||
Észak-Hamgjong tartomány közigazgatása | ||
|---|---|---|
| Városok |
| |
| Megyék | ||
