McCune–Reischauer-átírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A szöuli 8-as metró Csamsil állomásának korábbi táblája, melyen az állomás neve Chamshil formában szerepelt, ami módosított McCune–Reischauer-rendszer szerinti átírás

A McCune–Reischauer-átírás (IPA: /mɪˈkjuːn ˈraɪʃaʊ.ər/) a koreai nyelv egyik átírási rendszere, melyet George M. McCune és Edwin O. Reischauer publikált 1939-ben.[1][2] Kevés kivételtől eltekintve a rendszer a kiejtés követésére tesz kísérletet.[3] Dél-Koreában 2000-ig volt használatban,[4] Észak-Koreában ma is egy változatát alkalmazzák.[5] A rendszer diakritikus jelekkel és aposztróffal operál, ami megnehezíti a mindennapi számítógépes használatot, például az internetes keresést. Emiatt nagyon sokszor a diakritikus jeleket és az aposztrófot egyszerűen elhagyták, ami lehetetlenné tette az egyes hangok közötti különbségtételt. Többek között ezért döntött úgy Dél-Korea, hogy lecseréli.[4]

A másik két alkalmazott átírás a koreai nyelvre az átdolgozott átírás (ezt használják Dél-Koreában) és a Yale-átírás (főleg a nyelvészeti cikkekben használatos).[6]

Átírási táblázatok[szerkesztés]

Magánhangzók[szerkesztés]

Hangul
Átírás a ae ya yae ŏ e* ye o wa wae oe yo u we wi yu ŭ ŭi i

* Az átírása ë, amennyiben vagy betűt követ. Erre azért van szükség, hogy megkülönböztessék az (ae) betűt az ㅏ에 () betűkapcsolattól, valamint az (oe) betűt az ㅗ에 () betűkapcsolattól. Ezek a kombinációk ritkán fordulnak elő, leginkább mondatokban, toldalékolt főnevek esetében, például: 회사에서 hoesaësŏ („a cégnél”) vagy 차고에 ch'agoë („garázsban”).

* Az 이/리(李) és 이(異) koreai vezetéknevek átírása Yi és nem I[7] (például: 이순신 átírása Yi Sunsin).

Mássalhangzók[szerkesztés]

Hangul
Átírás Szótag elején k kk n t tt r m p pp s ss ch tch ch' k' t' p' h
Szótag végén k l t t ng t t k t p
  • A ㄳ, ㄵ, ㄶ, ㄺ, ㄻ, ㄼ, ㄽ, ㄾ, ㄿ, ㅀ, ㅄ digráfok csak szótag végén helyezkedhetnek el és kiejtésük szerint írandók át.
Következő kezdőgyök
1
k

n

t

(r)

m

p
2
s

ch

ch'

k'

t'

p'

h
Előző véggyök k g kk ngn kt ngn(D)/ngr(É) ngm kp ks kch kch' kk' kt' kp' kh
n n n'g nn nd ll/nn nm nb ns nj nch' nk' nt' np' nh
t d tk nn tt nn(D)/ll(É) nm tp ss tch tch' tk' tt' tp' th
l r lg ll/nn ld3 ll lm lb ls lj3 lch' lk' lt' lp' rh
m m mg mn md mn(D)/mr(É) mm mb ms mj mch' mk' mt' mp' mh
p b pk mn pt mn(D)/mr(É) mm pp ps pch pch' pk' pt' pp' ph
ng ng ngg ngn ngd ngn(D)/ngr(É) ngm ngb ngs ngj ngch' ngk' ngt' ngp' ngh
1. A ㅇ magánhangzóknál a szókezdő mássalhangzó hiányát jelöli.
2. A 쉬 átírása shwi.
3. Sino-koreai szavakban, lt illetve lch.
D: Dél-Koreában, É: Észak-Koreában

A ㄱ, ㄷ, ㅂ, és ㅈ betűk átírása zöngés ejtéskor g, d, b és j; egyéb pozícióban k, t, p és ch, ez a kiejtési szabály felülírja a fenti táblázatot.

Példák[szerkesztés]

  • Zöngétlen vagy zöngés mássalhangzók
    • 가구 kagu
    • 등대 tŭngdae
    • 반복 panbok
    • 주장 chujang
  • A ㅇ betűt nem veszik figyelembe átíráskor, mivel csak a mássalhangzó hiányát jelöli.
    • 국어 (ejtése: 구거) kugŏ (nem kukŏ)
    • 믿음 (ejtése: 미듬) midŭm (nem mitŭm)
    • 법인 (ejtése: 버빈) bin (nem pin)
    • 필요 (ejtése: 피료) p'iryo (nem p'ilyo)
  • r vs. l
    • r
      • Magánhangzók között: 가로 karo, 필요 p'iryo
      • Szótagkezdő ㅎ h előtt: 발해 Parhae, 실험 sirhŏm
    • l
      • Mássalhangzó előtt (kivéve szótagkezdő ㅎ h előtt), szavak végén: 날개 nalgae, 구별 kubyŏl, 결말 kyŏlmal
      • Az ㄹㄹ átírása ll: 빨리 ppalli, 저절로 chŏjŏllo
  • Hasonulások
    • 연락 (ejtése: 열락) llak
    • 독립 (ejtése: 동닙) tongnip
    • 법률 (ejtése: 범뉼) mnyul
    • 않다 (ejtése: 안타) ant’a
    • 맞히다 (ejtése: 마치다) mach’ida
  • Palatalizáció
    • 미닫이 (ejtése: 미다지) midaji
    • 같이 (ejtése: 가치) kach’i
    • 굳히다 (ejtése: 구치다) kuch’ida

Kivételek[szerkesztés]

  • Az egymás után következő -ㄱㅎ-, -ㄷㅎ- (amennyiben nincs palatalizáció)/-ㅅㅎ-, -ㅂㅎ- betűk átírása kh, th, ph, bár a kiejtésük ㅋ (k’), ㅌ (t’), ㅍ (p’).
    • 속히 sokhi (ejtése: 소키)
    • 못하다 mothada (ejtése: 모타다)
    • 곱하기 kophagi (ejtése: 고파기)
  • Amikor egy egyszerű mássalhangzó (ㄱ, ㄷ, ㅂ, ㅅ, ㅈ) szó közepén megkettőződik (ㄲ, ㄸ, ㅃ, ㅆ, or ㅉ), akkor az átírása k, t, p, s, ch lesz, bár a kiejtésük megegyzeik a ㄲ (kk), ㄸ (tt), ㅃ (pp), ㅆ (ss), ㅉ (tch) mássalhangzókéval.
    • 태권도 (ejtése: 태꿘도) t'aekwŏndo
    • 손등 (ejtése: 손뜽) sontŭng
    • 문법 (ejtése: 문뻡) munpŏp
    • 국수 (ejtése: 국쑤) kuksu
    • 한자 (漢字, ejtése: 한짜) hancha

Észak-koreai változat[szerkesztés]

Észak-Koreában a rendszer módosított változatát használják. A hehezetes mássalhangzók jelölésére nem aposztrófot használnak, hanem egy h betűt.[8] Például a 평성 észak-koreai átírása Phyŏngsŏng, az eredeti pedig P'yŏngsŏng.

Ugyanakkor a betűt ch-val írják át, nem chh-val, a átírására pedig a j betűt alkalmazzák.[8] Például a 주체 átírása juche és nem chuch’e.

  • A átírása jj (például: 쪽발이 jjokpari).
  • Az ㄹㄹ átírása lr (például: 빨리 ppalri).
  • Az ㄹㅎ átírása lh és nem rh (például: 발해 palhae).
  • Amikor az ejtése ㄴ (például: 목란), az eredeti rendszer n-nel írja át (Mongnan). Az észak-koreai változat megtartja az r-t (Mongran).
  • Az ㅇㅇ és ㄴㄱ találkozásakor kötőjelet használnak. Például a 강인 átírása kang-in, az 인기 átírása pedig in-gi.
  • Ha az ng-t y vagy w követi, nem használatos a kötőjel (평양 Phyŏngyang; 강원 Kangwŏn).

Az észak-koreai átírásban a személyneveket nem kötőjellel írják, hanem minden szótagot külön, nagybetűvel, például: Kim Il Sung.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lee, Sang-il (2003). „On Korean Romanization”. The Korean Language in America 8, 407–421. o, Kiadó: via JSTOR.  
  2. Tables of the McCune-Reischauer System for the Romanization of Korean. Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland. Korea Branch, 121. o. (1961) 
  3. Jae Jung Song. The Korean Language: Structure, Use and Context. Routledge, 87. o. (2006). ISBN 9781134335893 
  4. a b Ministry of Culture & Tourism: The Revised Romanization of Korean, 2000. July. [2007. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 9.)
  5. Working Paper No. 46. UNGEGN . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  6. REPORT ON THE CURRENT STATUS OF UNITED NATIONS ROMANIZATION SYSTEMS FOR GEOGRAPHICAL NAMES: Korean. UNGEGN Working Group on Romanization Systems, 2013. (Hozzáférés: 2021. augusztus 31.)
  7. Archived copy. [2015. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.) page 13
  8. a b Tertitskiy, Fyodor. „Words, words: North and South Korea's differing romanization”, NKNews.org, 2017. november 21. (Hozzáférés ideje: 2018. október 23.) 
  9. Sweeney, John. North Korea Undercover: Inside the World's Most Secret State. London: Bantam Press, 11. o. (2013). ISBN 978-1-4481-7094-4 

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a McCune–Reischauer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.