Jonszangun koreai király
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Jonszangun () | |
 | |
| Csoszon 10. királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1494 – 1506 | |
| Elődje | Szongdzsong () |
| Utódja | Csungdzsong () |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | I ()-dinasztia |
| Gyermekkori név | I Jung (이융, 李隆, ) |
| Született | 1476. november 7. Kjongbokkung |
| Elhunyt | 1506. november 6. (29 évesen) Kanghvado () |
| Nyughelye | Jonszangunmjo () 1506 |
| Édesapja | Szongdzsong () |
| Édesanyja | címétől megfosztott királyné a Jun () klánból |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | hercegné a Sin klánból |
| Házastársa | címétől megfoszott hitves a Cso klánból () |
| Gyermekei | 7 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jonszangun () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jonszangun koreai király (hangul: 연산군, handzsa: 燕山君, RR: Yeonsangun; 1476. október 24. – 1506. november 20.) Csoszon () 10. királya volt. I Jung (이융) néven született, és 1494-1506 között volt uralkodó. Feljegyzések szerint ő volt a Csoszon-dinasztia legrosszabb uralkodója,[forrás?] zsarnoknak tartották. Két véres tisztogatás írható a számlájára, hatéves korában kivégezték az édesanyját, és megszállottan kereste a gyilkosait, hogy bosszút álljon a halálán. Mindenkit, aki gyanús volt, kivégeztetett a testőreivel, így a népe rettegett tőle. Puccsal távolították el a trónról és száműzték. Sosem kapott posztumusz nevet, sírja egyszerű hercegi rangú.
Anyja kivégzése[szerkesztés]
Jun királyné Szongdzsong () király ágyasa volt, Konghje () haláláig, aki a király első felesége volt. Mivel örökös nélkül halt meg, ezért sürgette a második feleségét, hogy biztosítsa a királyi ház utódját. Jun () királynét szépsége miatt vette feleségül 1476-ban. Néhány hónappal később megszületett első fiuk I Jung (), aki később a Jonszan () herceg nevet kapta. A királyné rendkívül heves vérmérsékletű és féltékeny volt Szongdzsong () király ágyasaira, az egyiket meg is mérgezte 1477-ben. 1479-ben kezet emelt a királyra, ezzel karmolási sebek keletkeztek az arcán. A király mindent megtett, hogy elfedje arca sebét, de az anyja, Inszu () felfedezte a karcolást, és száműzte Jun () királynét, aki rengetegszer próbált meg visszatérni. A király megelégelte ezt, ezért 1482-ben méreg általi halálra ítélte a királynét.
Tisztogatások[szerkesztés]
Szongdzsong () király 1494-ben halt meg, a fia követte a trónon. Az első években kifejezetten kedves király volt, szerette a népét. Emellett bölcs volt, aki megerősítette a nemzetvédelmet és segítette a szegény embereket. De nemsokára megmutatkozott a zsarnok énje, amikor az egyik oktatóját Cso Szaszót () megölte. Megpróbálta helyreállítani anyja posztumusz címét. A kormányzati tisztviselőkhöz tartozó politikai frakció (Szarim ()) elégedetlen volt Szongdzsong () király végakaratával, és mindent megtettek, hogy ne valósuljon meg. 1498-ban Kim Ilszon (), Kim Dzsongdzsik () tanítványa felvett egy paragrafust a királyi feljegyzésekbe, miszerint Szedzso király trónra lépése illegitim volt 1455-ben. Kim Ilszon ()t és követőit felségárulással vádolta meg a rivális frakció, és ez elég ok volt Jonszangun () királynak, hogy a Szarim () frakció tagjait kivégeztesse. Ez volt az úgynevezett első irodalmár-tisztogatás (무오사화 戊午士禍).
1504-ben Im Szahong () elárulta a királynak anyja halálának részleteit, megmutatta neki az egyik véres ruhadarabot, amire állítólag vért hányt, miután megitta a mérget. A király ezután apja két ágyasát halálra verte, miután őket tartotta felelősnek anyja haláláért. A király összeveszett nagyanyjával, Inszu () királynéval és úgy a falhoz szorította, hogy belehalt. Posztumusz nevet adott anyjának, aki a Csehon () királyné nevet kapta. A király végül felnyittatta Han Mjonghö () (한명회) sírját, és levágatta a fejet a testről. Számos olyan tisztviselőt is kivégeztetett, akik korábban támogatták anyja megmérgezését. Ez volt a második irodalmár-tisztogatás 1504-ben (갑자사화 甲子士禍).
Oktatás visszaszorítása[szerkesztés]
A konfuciánus tudósokat képző Szonggjungvan ()t bezáratta a király és szórakozóhellyé alakította át. Egy lakóövezetet is lerombolt, kilakoltatva a lakosokat, és vadászterületetté alakíttatta. Kényszerítette az embereket, hogy újabb szórakozóhelyet építsenek neki. A köznép plakátokon gúnyolta a királyt, hangul írással, mely kiváltotta az uralkodó haragját, ezért betiltotta a hangul használatát.
A miniszterek egyre hevesebben tiltakoztak a király tettei ellen, aki ennek hatására eltörölte a Cenzúrahivatalt és a Hongmungvan ()t (könyvtár és kutatóközpont, melynek tagjai konfuciánus tanítások segítségével tanácsot adtak a királynak). Elrendelte, hogy a miniszterek a következő feliratot hordozzák magukon: „A száj ajtó, mely katasztrófát enged be. A nyelv kard, mellyel fejet vágnak le. A test addig lesz békében, míg a száj csukva van, s a nyelv mélyen legbelül.” (口是禍之門 舌是斬身刀 閉口深藏舌 安身處處牢)[1]
Trónfosztás[szerkesztés]
1506-ban a király uralkodásának 12. évében hivatalnokok egy csoportja (elsősorban Pak Vondzsong (), Szong Hian (), Ju Szundzsong () és Hong Gjongdzsu () összeesküvést szerveztek a király ellen. Szeptember 2-án puccsot hajtottak végre, leváltották a királyt és helyére a féltestvére, Csinszong () nagyherceg került. Herceggé fokozták le, majd száműzték Kanghvado () szigetére, ahol két hónap múlva meghalt.[2][3] Egyik ágyasa, Csang Nokszu (), akit a végzet asszonyának neveztek, végig bátorította a királyt, ezért lefejezték. Jonszangun () fiatal fiait szintén megölték.
Család[szerkesztés]
- Apa: Szongdzsong () koreai király (성종)
- Anya: Csehon () királyné a hamani Jun () klánból. (제헌왕후 윤씨)
- Hitvesek:
- Munszong () hercegnő a Sin klánból (거창군부인 신씨, 1472–1537; később címétől megfosztott)
- I Szuok () hercegnő (휘신공주 이수억)
- címétől megfosztott koronaherceg Hvang () (폐세자 황)
- Cshangnjong () nagyherceg (창녕대군)
- Pogok () hercegnő (복억공주)
- címétől megfosztott királyi hitves a Cso () klánból (폐빈 조씨)
- Cson () szugjong () (숙용 전씨)
- Kim szugvon () (숙원 김씨)
- I szugi () (숙의 이씨)
- Jangphjong () herceg (양평군)
- I Donszu () herceg (왕자 이돈수)
- lánygyermek
- Csang Nokszu () szugjong () (숙용 장녹수, ?–1506)
- I Jongszu () (이영수) lánygyermek
- U szugjong () (숙용 우씨)
(A hitvesek keresztneve a királynék kivételével ismeretlen. A rangok leírását lásd: Címek és megszólítások a Csoszon-dinasztiában)
Ábrázolása a filmművészetben[szerkesztés]
A palota ékköve sorozat első néhány epizódjában szerepelt, ahol kegyetlen zsarnokként mutatták be, aki Korea történelmének legrosszabb királya volt.
A nagy sikerű A király és a bohóc című filmben kegyetlen, elmeháborodott királyként ábrázolták.
A lázadó: Hong Gil Dong című sorozat uralkodásának éveiben játszódik, az ő uralkodása az egyik fő történetszál.
Források[szerkesztés]
- ↑ 연산 52권, 10년(1504 갑자 / 명 홍치(弘治) 17년) 3월 13일(갑술) 8번째기사 (koreai nyelven). The Annals of the Joseon Dynasty. National Institute of Korean History. (Hozzáférés: 2015. december 9.)
- ↑ 서울 연산군묘 (koreai nyelven). CHA. (Hozzáférés: 2015. december 8.)
- ↑ Tomb of King Yeonsangun, Seoul. CHA. (Hozzáférés: 2015. december 8.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Yeonsangun of Joseon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Előző uralkodó: Szongdzsong () |
|
Következő uralkodó: Csungdzsong () |
