Jonszangun koreai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jonszangun
Csoszon 10. királya
Uralkodási ideje
1494 1506
Elődje Szongdzsong
Utódja Csungdzsong
Életrajzi adatok
Uralkodóház I-dinasztia
Gyermekkori név I Jung
Született 1476. október 24.
Csoszon
Elhunyt 1506. november 20. (30 évesen)
Kanghvado
NyughelyeJonszangunmjo
1506
Édesapja Szongdzsong
Édesanyja címétől megfosztott királyné a Jun klánból
Házastársa hercegné a Sin klánból
Házastársa címétől megfoszott hitves a Cso klánból
Gyermekei 7
A Wikimédia Commons tartalmaz Jonszangun témájú médiaállományokat.

Jonszangun koreai király (hangul: 연산군handzsa: 燕山君, latin betűkkelYeonsangun?1476. október 24.1506. november 20.) Csoszon 10. királya volt. I Jung (이융) néven született, és 1494-1506 között volt uralkodó. Feljegyzések szerint ő volt a Csoszon-dinasztia legrosszabb uralkodója,[forrás?] zsarnoknak tartották. Két véres tisztogatás írható a számlájára, hatéves korában kivégezték az édesanyját, és megszállottan kereste a gyilkosait, hogy bosszút álljon a halálán. Mindenkit, aki gyanús volt, kivégeztetett a testőreivel, így a népe rettegett tőle. Puccsal távolították el a trónról és száműzték. Sosem kapott posztumusz nevet, sírja egyszerű hercegi rangú.

Anyja kivégzése[szerkesztés]

Jun királyné Szongdzsong király ágyasa volt, Konghje haláláig, aki a király első felesége volt. Mivel örökös nélkül halt meg, ezért sürgette a második feleségét, hogy biztosítsa a királyi ház utódját. Jun királynét szépsége miatt vette feleségül 1476-ban. Néhány hónappal később megszületett első fiuk I Jung, aki később a Jonszan herceg nevet kapta. A királyné rendkívül heves vérmérsékletű és féltékeny volt Szongdzsong király ágyasaira, az egyiket meg is mérgezte 1477-ben. 1479-ben kezet emelt a királyra, ezzel karmolási sebek keletkeztek az arcán. A király mindent megtett, hogy elfedje arca sebét, de az anyja, Inszu felfedezte a karcolást, és száműzte Jun királynét, aki rengetegszer próbált meg visszatérni. A király megelégelte ezt, ezért 1482-ben méreg általi halálra ítélte a királynét.

Tisztogatások[szerkesztés]

Szongdzsong király 1494-ben halt meg, a fia követte a trónon. Az első években kifejezetten kedves király volt, szerette a népét. Emellett bölcs volt, aki megerősítette a nemzetvédelmet és segítette a szegény embereket. De nemsokára megmutatkozott a zsarnok énje, amikor az egyik oktatóját Cso Szaszót megölte. Megpróbálta helyreállítani anyja posztumusz címét. A kormányzati tisztviselőkhöz tartozó politikai frakció (Szarim) elégedetlen volt Szongdzsong király végakaratával, és mindent megtettek, hogy ne valósuljon meg. 1498-ban Kim Ilszon, Kim Dzsongdzsik tanítványa felvett egy paragrafust a királyi feljegyzésekbe, miszerint Szedzso király trónra lépése illegitim volt 1455-ben. Kim Ilszont és követőit felségárulással vádolta meg a rivális frakció, és ez elég ok volt Jonszangun királynak, hogy a Szarim frakció tagjait kivégeztesse. Ez volt az úgynevezett első irodalmár-tisztogatás (무오사화 戊午士禍).

1504-ben Im Szahong elárulta a királynak anyja halálának részleteit, megmutatta neki az egyik véres ruhadarabot, amire állítólag vért hányt, miután megitta a mérget. A király ezután apja két ágyasát halálra verte, miután őket tartotta felelősnek anyja haláláért. A király összeveszett nagyanyjával, Inszu királynéval és úgy a falhoz szorította, hogy belehalt. Posztumusz nevet adott anyjának, aki a Csehon királyné nevet kapta. A király végül felnyittatta Han Mjonghö (한명회) sírját, és levágatta a fejet a testről. Számos olyan tisztviselőt is kivégeztetett, akik korábban támogatták anyja megmérgezését. Ez volt a második irodalmár-tisztogatás 1504-ben (갑자사화 甲子士禍).

Oktatás visszaszorítása[szerkesztés]

A konfuciánus tudósokat képző Szonggjungvant bezáratta a király és szórakozóhellyé alakította át. Egy lakóövezetet is lerombolt, kilakoltatva a lakosokat, és vadászterületetté alakíttatta. Kényszerítette az embereket, hogy újabb szórakozóhelyet építsenek neki. A köznép plakátokon gúnyolta a királyt, hangul írással, mely kiváltotta az uralkodó haragját, ezért betiltotta a hangul használatát.

A miniszterek egyre hevesebben tiltakoztak a király tettei ellen, aki ennek hatására eltörölte a Cenzúrahivatalt és a Hongmungvant (könyvtár és kutatóközpont, melynek tagjai konfuciánus tanítások segítségével tanácsot adtak a királynak). Elrendelte, hogy a miniszterek a következő feliratot hordozzák magukon: „A száj ajtó, mely katasztrófát enged be. A nyelv kard, mellyel fejet vágnak le. A test addig lesz békében, míg a száj csukva van, s a nyelv mélyen legbelül.” (口是禍之門 舌是斬身刀 閉口深藏舌 安身處處牢)[1]

Trónfosztás[szerkesztés]

1506-ban a király uralkodásának 12. évében hivatalnokok egy csoportja (elsősorban Pak Vondzsong, Szong Hian, Ju Szundzsong és Hong Gjongdzsu összeesküvést szerveztek a király ellen. Szeptember 2-án puccsot hajtottak végre, leváltották a királyt és helyére a féltestvére, Csinszong nagyherceg került. Herceggé fokozták le, majd száműzték Kanghvado szigetére, ahol két hónap múlva meghalt.[2][3] Egyik ágyasa, Csang Nokszu, akit a végzet asszonyának neveztek, végig bátorította a királyt, ezért lefejezték. Jonszangun fiatal fiait szintén megölték.

Család[szerkesztés]

  1. Munszong hercegnő a Sin klánból (거창군부인 신씨, 1472–1537; később címétől megfosztott)
    1. I Szuok hercegnő (휘신공주 이수억)
    2. címétől megfosztott koronaherceg Hvang (폐세자 황)
    3. Cshangnjong nagyherceg (창녕대군)
    4. Pogok hercegnő (복억공주)
  2. címétől megfosztott királyi hitves a Cso klánból (폐빈 조씨)
  3. Cson szugjong (숙용 전씨)
  4. Kim szugvon (숙원 김씨)
  5. I szugi (숙의 이씨)
    1. Jangphjong herceg (양평군)
    2. I Donszu herceg (왕자 이돈수)
    3. lánygyermek
  6. Csang Nokszu szugjong (숙용 장녹수, ?–1506)
    1. I Jongszu (이영수) lánygyermek
  7. U szugjong (숙용 우씨)

(A hitvesek keresztneve a királynék kivételével ismeretlen. A rangok leírását lásd: Címek és megszólítások a Csoszon-dinasztiában)

Ábrázolása a filmművészetben[szerkesztés]

A palota ékköve sorozat első néhány epizódjában szerepelt, ahol kegyetlen zsarnokként mutatták be, aki Korea történelmének legrosszabb királya volt.

A nagy sikerű A király és a bohóc című filmben kegyetlen, elmeháborodott királyként ábrázolták.

Források[szerkesztés]

  1. 연산 52권, 10년(1504 갑자 / 명 홍치(弘治) 17년) 3월 13일(갑술) 8번째기사 (koreai nyelven). The Annals of the Joseon Dynasty. National Institute of Korean History. (Hozzáférés: 2015. december 9.)
  2. 서울 연산군묘 (koreai nyelven). CHA. (Hozzáférés: 2015. december 8.)
  3. Tomb of King Yeonsangun, Seoul. CHA. (Hozzáférés: 2015. december 8.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yeonsangun of Joseon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
Szongdzsong
Csoszon királya
1494–1506
I-dinasztia
Coat of Arms of Joseon Korea.png
Következő uralkodó:
Csungdzsong