TASZSZ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a TASZSZ hírügynökségről szól. Nem tévesztendő össze a TASZ jogvédő szervezettel.
TASZSZ
Típus
Jogelőd
  • Telegraph Agency of the Soviet Union
  • Russian Telegraph Agency
Alapítva1904. szeptember 1.
SzékhelyITAR-TASS building
VezetőkSzergej Vlagyimirovics Mihajlov
Alapítóa Szovjetunió Népbiztosok Tanácsa
Iparághírügynökség
Formaunitary enterprise
Termékekhírügynökség
Alkalmazottak száma1500
A TASZSZ weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz TASZSZ témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A TASZSZ (1992 és 2014 között: ITAR-TASZSZ[1]) mozaikszó a Tелеграфное агентство Советского Союза (magyar átírással: Tyelegrafnoje Agentszvo Szovjetszkovo Szojuza, magyarra fordítva: Szovjetunió Távirati Ügynöksége) szovjet-orosz állami hírügynökség rövidítése, melyet az 1904-ig, a cári Oroszországig visszanyúló jogelődjeivel együtt 120 évvel, a ma ismert nevének 1925-ös felvételével 99 évvel ezelőtt alapítottak.

Névváltozatok[szerkesztés]

A hírügynökség logója (1992-2014)

A TASZSZ mozaikszó a fonetikus átírás miatt kizárólag Magyarországon ismert rövidítés, mely a Телеграфное агентство Советского Союза (magyar átírással: Tyelegrafnoje Agentszvo Szovjetszkovo Szojuza, magyarra fordítva: Szovjetunió Távirati Ügynöksége) név rövidítéséből keletkezett, egyebekben világszerte a TASS név a közismert. A 2014-ben ismét felvett TASZSZ név ma már nem a mozaikszót jelenti, hanem márkanévként áll az ügynökség nevében.[1] A mai, teljes, hivatalos név: ТАСС, информационное агентство (angolul: TASS Russian News Agency, magyar fordításban: TASZSZ Orosz Hírügynökség).

1992-ben, a Szovjetunió felbomlásakor kétszeresen is megváltozott a TASZSZ neve. Egyfelől belekerült a nevébe az Oroszország Tájékoztatási-Távirati Ügynöksége kifejezés rövidítése, az ITAR (oroszul: Информационное телеграфное агентство России, magyar átírásban: Informacionnoje Tyelegrafnoje Agentsztvo Rosszii). Másfelől a TASZSZ mozaikszó már nem a Szovjetunió Távirati Ügynöksége rövidítését jelentette, hanem az oroszul ugyanazokkal a kezdőbetűkkel leírható Független Országok Hírügynöksége (Телеграфное агентство суверенных стран, Tyelegrafnoje Agensztvo Szuverennih Sztran) lett az ügynökség elnevezése. Erre azért is szükség volt, mert egy akkori elképzelés szerint a Szovjetunió utódállamainak hírügynökségei megőrizték volna a TASZSZ nevet, amit a saját országukra utaló elnevezéssel egészítettek volna ki.[2] Így született az orosz ITAR-TASZSZ rövidítés, és például az ukrán Ukrinform-TASZSZ is, mely ugyan ma is működik Ukrinform néven, a TASZSZ „előnevet” azonban hamar elhagyta.

Története[szerkesztés]

A TASZSZ története összefügg Oroszország hírügynökségi történetével. 1894-ben alakult több újság részvételével az első iroda Orosz Távíró Ügynökség (Российского телеграфного агентства, RTA) néven, amely a Reutersszel is kooperált. 1902-ben azonban az állam elfogultnak, és német érdekeket képviselőnek nyilvánította az ügynökséget, és Szergej Vitte gazdasági miniszter kezdeményezésére saját – állami – szervezeti egységet hozott létre Kereskedelmi és Távíró Ügynökség néven (Торгово-телеграфное агентство, TTA). Klasszikus hírügynökségi vállalattá azonban csak 1904. szeptember 1-jén alakult, amikor írásba foglalták a szervezet működési szabályzatát, így létrejött a Szentpétervári Távirati Iroda (С.-Петербургское телеграфное агентство, SZPTA) néven a mai TASZSZ első jogelődje. Ezt követően 1917-ig több néven és szervezeti formában – állami kontroll alatt – folytatta a tevékenységét az ügynökség.[3] Az 1917-es októberi orosz forradalom idején a bolsevik pártközpont mellett is működött sajtóiroda, melyet 1918. szeptember 7-től Moszkvában összevontak az akkor éppen Petrográdi Távirati Hírügynökség (Петроградское телеграфное агентство, PTA) néven működő állami hírügynökséggel Orosz Távirati Iroda (Российское телеграфное агентство ROSZTA) néven.[4] A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922-es létrejöttét követően, 1925. július 10-én[5] ez a szervezet vette fel a TASZSZ (Телеграфное агентство Советского Союза) nevet, és vált a legnagyobb szovjet hírügynökséggé.[4] A TASZSZ-nak a szovjet tagköztársaságokban helyi szervezetei működtek, melyek azonban saját híreiket csak helyben terjeszthették, a moszkvai TASZSZ-központ döntött arról, hogy a köztársasági szervezetek mely információját emeli be az országos és nemzetközi hírforgalomba.[6]

A TASZSZ a szocialista országok központosított sajtóirányításának megfelelően szűrt információkat tett közzé, feladatai közé tartozott a propagandatevékenység is.[5] Híreinek előzetes cenzúrázásával 1922 és 1992 között a szovjet cenzúrahivatal, a Glavlit foglalkozott. Mint állami szervezetet ma is egyre gyakrabban éri az a véd, hogy a kormánynak nem tetsző információkat nem, vagy módosításokkal teszi közzé.[7]

1964-ben 94 országban volt tudósítója,[8] 1989-ben 110 országban[9] 1500 újságírót foglalkoztatott, 2019-ben pedig a világ 60 pontján 63 fiókkal rendelkezett.[10]

1992-ben a TASZSZ neve ITAR-TASZSZ-ra változott, 2014-ben azonban ismét felvette a TASZSZ nevet, amit azonban a rövidítés feloldása nélkül, mint nemzetközileg ismert márkanevet használják.

2014-ben a hírügynökség korábbi nevének visszavétele mellett a megalakulás 110. évfordulóján országos megemlékezést, és egész éves rendezvénysorozatot tartottak, melyre Vlagyimir Putyin elnöki rendelettel adott utasítást[11] 2015-ben a szervezet jelentős átszervezéséről és karcsúsításáról döntöttek, ami az újságírók egynegyedének elbocsátásával járt.[12]

TASZSZ-ablakok[szerkesztés]

ROSZTA-ablak sorozat 1920-ból
1. Elfelejtjük a katonáskodástǃ
2. Elfelejtjük az éhségetǃ
3. Elfelejtjük a fagyoskodást és a keservet
4. Mihelyst a bárót (Vrangelt) levetjük a Fekete-tengerbe.

A hírügynökség számos kezdeményezése vált emlékezetessé az évtizedek alatt. Ezek közül – elsősorban művészettörténeti értéke miatt – kiemelkedik az úgynevezett TASZSZ-ablakok (Окна ТАСС) plakátsorozat – illetve mivel indulásakor még a ROSZTA nevet használta az ügynökség, így a korai példányok ROSZTA-ablakokként (Окна РОСТА) voltak ismertek.[13] Ezeket a plakátokat 1918 és 1946 között készítették, és a munkára számos grafikust és karikaturistát alkalmazott a hírügynökség. A plakátok közterületen mindenütt láthatók voltak, de gyakran az egyébként szinte üres boltok kirakataiba helyezték azokat, részben a jobb láthatóság érdekében, részben pedig az áruhiány „kitakarására”. A plakátok tartalma és szerepe propagandisztikus volt: a forradalom és a második világháború éveiben harcra, vagy a hadigazdaságban való aktívabb munkavégzésre buzdítottak, egyebekben a szocialista élet számos területét lefedték a himlőoltás fontosságának hirdetésétől kezdve a munkaversenyben való részvételt szorgalmazva.[14] A plakátokból több múzeum őriz gyűjteményt, máig számos művészeti írás témáját adják. Hasonló plakátok egyébként a szocialista tábor több országában – így Magyarországon – is készültek az 1950-es években, ám azok nem voltak ennyire egységesek, és a kiadójuk sem egyetlen szervezet volt, mint ezek szovjet változatánál.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tóth-Szenesi Attila: Megint a TASZSZ jelenti a híreket. Index.hu (2014. szeptember 2.) (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  2. ↑ Új néven, ITAR-TASZSZ. Magyar Nemzet, LV. évf. 26. sz. (1992. január 31.) 2. o. (fizetős hozzáférés)=
  3. ↑ Je. G. Kosztrikova: Научные ведомости Белгородского государственного университета: С.-петербургское телеграфное агентсво и первая русская революция. (oroszul) НАУЧНЫЕ ВЕДОМОСТИ, 19. sz. (2010) 145–152. o.
  4. ↑ a b P. Portnov: Néhány szó a Szovjetunió sajtójáról: A TASZSZ. Magyar Sajtó, XIII. évf. 10. sz. (1972. október 1.) 312. o.
  5. ↑ a b Hatvanéves a TASZSZ. Népszava, CXIII. évf. 161. sz. (1985. július 11.) 3. o. (fizetős hozzáférés)
  6. ↑ TASS history. TASZSZ weboldala (angolul) (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  7. ↑ Sz. Bíró Zoltán: Visszatérnek a cenzúra korához. Népszabadság (2015. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  8. ↑ Ötvenéves a TASZSZ. Nógrád, XXIII. évf. 305. sz. (1967. december 28.) 6. o.
  9. ↑ Tények Könyve: Hírügynökségek. Arcanum Digitális Tudománytár (1989) (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  10. ↑ About TASS. TASZSZ (angolul) (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  11. ↑ Указ о праздновании 110-летия информационного агентства ИТАР-ТАСС. A Kreml honlapja (2013. július 12.) (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  12. ↑ Sarkadi Zsolt: Még februárban kirúgják a TASZSZ dolgozónak negyedét. 444.hu (2015. január 23.) (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  13. ↑ ROSTA windows. David Winton Bell Gallery (2011) (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  14. ↑ Коллекция Окон ТАСС. Государственный музей истории (oroszul) (Hozzáférés: 2019. november 15.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=TASZSZ&oldid=25156558”