Nintendo GameCube

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nintendo GameCube
Indigókék GameCube és kontroller
Indigókék GameCube és kontroller
Általános adatok
Gyártó Nintendo
Típus Otthoni videojáték-konzol
Generáció 6. generációs
Megjelenés ideje
Eladott darab Japán: 4,04 millió
Észak-Amerika: 12,94 millió
Európa és Ausztrália: 4,77 millió[1]
Összesen: 21,74 millió
Legtöbbet eladott játék Super Smash Bros. Melee, 7,09 millió (2008. március 10-ig)[2]
Technikai jellemzők
Adathordozó Nintendo GameCube Game Disc
Processzor PowerPC Gekko, 486 MHz
Grafikus vezérlő ATI Flipper, 162 MHz
Előd
Utód
Nintendo 64 (1996)
Wii (2006)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo GameCube témájú médiaállományokat.
Egy ezüstszínű GameCube

A Nintendo GameCube (GCN) (ニンテンドーゲームキューブHepburnNintendō Gēmukyūbu?) a Nintendo negyedik játékkonzolja. ( Az első volt a Nintendo Entertainment System (röviden NES), őt követte a Super Nintendo Entertainment System (SNES), a harmadik pedig a Nintendo 64 volt.) A Wii elődje.

A GameCube az első olyan Nintendo konzol, ami optikai adattárolót használ kártyák és kazetták helyett. Az Xbox és a PlayStation 2 adattárolóival szemben a GameCube miniDVD alapú lemezt használ, melyet a Panasonic fejlesztett és gyártott a Nintendo számára. Cserébe a Panasonic megkapta a jogot a Nintendo-tól, hogy „saját” konzolt készítsen, aminek végül Panasonic Q lett a neve. A Panasonic Q tulajdonképpen egy DVD lejátszó és egy GameCube keveréke volt. Méretben nagyobb volt, mint a GameCube és króm festést kapott. Csak japánban jelent meg.

A harmadik olyan Nintendo konzol, ami támogatja az internetes játékot. A Game Boy Advance-t is rá lehet kötni.

Japánban 2001. szeptember 14-én, Észak-Amerikában 2001. november 18-án, Európában 2002. május 3-án és Ausztráliában 2002. május 17-én adták ki. Világszerte 21,74 millió darabot adtak el a konzolból.[1] A Nintendo 2007-ben abbahagyta a GameCube gyártását.

Marketing[szerkesztés]

A Nintendo több módon is reklámozta a GameCube-ot. A kiadás idejében a GameCube szlogenje a „Born to Play” (Játékra született) volt.[3] A korai reklámokban egy forgó kocka volt látható ami átalakult a GameCube logójává. Ez a játékok trailerjei után is látható.[4]

Később a Nintendo a „Who Are You?” (Ki vagy?) szlogennel reklámozta a konzolját. A legtöbb „Who Are You?” reklám a Nintendo saját játékait mutatta be, a külsős fejlesztőknek fizetniük kellett a Nintendónak, hogy reklámozzák a játékaikat.

Hardware[szerkesztés]

A Nintendo 64-hez hasonlóan a GameCube-ot is több színben adták ki. A konzol két színben, az „Indigo”-ban és a „Jet Black”-ben volt elérhető. Később limitált példányszámban kiadták a „Platinum” színű konzolokat. Az „Orange Spice” színű GameCube-ot csak Japánban adták ki.

A GameCube modellszáma, a DOL-001 és a DOL-101 a Dolphin kódnévre való utalás.[5] Utóbbi nem rendelkezik digitális videó kimenettel. A hivatalos kiegészítők is sorozatszáma is a DOL betűkkel kezdődik. Egy másik Dolphin-ra való utalás a Flipper nevű processzor.[6] A Panasonic is adott ki hivatalosan licencelt GameCube-ot ami képes volt lejátszani a DVD-t. Ezt Panasonic Q-nak hívják.

A Nintendo egyik legfőbb célja az volt, hogy a GameCube-ra ellentétben elődjével a Nintendo 64-el könnyen lehessen rá játékokat fejleszteni, de a riválisokkal szemben se maradjon alul.[7] A fejlesztői konzolok neve: GameCube NR Reader. Ezeknek a verzióknak a modellszámai a DOT betűkkel kezdődtek. Ezeket a konzolokat a Nintendo árulta a fejlesztőknek. Az NR Readerek nem játsszák le a GameCube játékokat csak ha a Nintendo NR íróval lettek kiírva.

Memória és háttértár[szerkesztés]

Egy GameCube memóriakártya

Hasonlóan a PlayStation 2-höz a GameCube is memóriakártyákat használ a játékok mentéseinek tárolásához. A GameCube memóriakártyák több különböző méretben kaphatóak. Hivatalosan hármat adtak ki: 59 blokkosat (4 Mbit/512 KB, szürke), 251 blokkosat (16 Mbit/2 MB, fekete) és 1019 blokkosat (64 Mbit/8 MB, fehér). A PS2-höz hasonlóan két memóriakártya bemenet van a konzolon.[8]

Technikai részletek[szerkesztés]

A Nintendo GameCube Game Disc-et a Matsushita készítette a Nintendo számára. A Nintendo azért választotta ezt a lemezt, hogy megakadályozza a kalózkodást és így a DVD gyártóknak sem kellett fizetniük. A Nintendo első olyan konzolja Japánon kívül ami nem cartridge-okat használ (a Famicom Disk System-et és a Nintendo 64DD-t csak Japánban adták ki). Vannak olyan játékok amik a hangok és mozik nagy mennyisége miatt nem fértek rá egy lemezre (például a Tales of Symphonia). Huszonöt ilyen játékot adtak ki.

A Nintendo a 2004 május után gyártott GameCube-okba nem szerelt digitális AV-csatlakozót, mert a konzol tulajdonosainak csak 1 százaléka használta ezt a funkciót.[9]


Mikroprocesszor:

  • Módosított IBM PowerPC (Gekko) 485 MHz
  • 0,18 mikronos IBM copper Wire technológia[10]
  • CPU-kapacitás és IDP: 1125 Dmips (Dhrystone 2.1), 32 bit integer és 64 bit lebegőpont
  • Külső busz sávszélessége: 1,3 GB/s (csúcs), 32 bit címhely, 64 bit adatbusz 162 MHz[10]
  • Belső cache: L1 - utasítás 32 Kb, adat 32 Kb (nyolcutas); L2 - 256 Kb (kétutas)[10]

Memória:

  • Teljes rendszermemória: 43 MB
  • Központi memória: 24 MB MoSys 1T-SRAM (Splash), megközelítőleg 10ns fenntartható látencia
  • Audio memória (A-memória): 16 Mb (81 MHz DRAM)

Kimenetek és bemenetek:

  • Kontroller csatlakozók: 4
  • Memóriakártya csatlakozók: 2
  • Analóg AV kimenet: 1
  • Digitális AV kimenet: 1
  • Nagysebességű soros port: 2
  • Nagysebességű párhuzamos port: 1

Hang:

  • Hang processzor: módosított Macronix 16 bit DSP 81 MHz
  • Utasítás memória: 8 Kb RAM + 8 Kb ROM
  • Adatmemória: 8 Kb RAM + 4 Kb ROM
  • Teljesítmény 64 szimultán csatorna, ADPCM


IBM PowerPC Gekko processzor

Grafikus vezérlő:

  • Módosított ATI / Nintendo (Flipper) 162 MHz[11]
  • Gyártási eljárás: 0,18 mikronos NEC Embedded DRAM
  • Embedded frame buffer: megközelítőleg 2 MB
  • Fenntartható látencia: 6,2 ns (1T-SRAM)
  • Embedded textúra cache: megközelítőleg 1 MB
  • Textúra olvasási sávszélesség: 10,4 GB/s (csúcs)
  • Központi memória sávszélessége: 2,6 GB/s (csúcs)
  • Z Buffer illetve színmélység: 24 bit
  • Lebegőpontos aritmetikai képesség: 10,5 GFLOPS (csúcs) (MPU + Geometriai motor + teljes HW megvilágítás)
  • Valódi teljesítmény: 6 ~ 12 millió poligon másodpercenként (csúcs)
  • Képfeldolgozó funkciók: Köd, szubpixel-élsimítás, 8 hardver fényforrás, alpha blending, Virtual Texture Design, multi-textúrázás, bump-mapping, environment mapping, bilineáris/trilineáris/anizotrópikus filterezés, valós idejű textúra-tömörítés (S3TC), valós idejű Display List dekompresszió, HW 3-line deflickering (remegéselvonó) filter

Meghajtó:

  • CAV (Constant Angular Velocity)
  • Átlagos elérési idő: 128 ms
  • Adatátviteli sebesség: 16 Mbps ~ 25 Mbps
  • Adathordozó: Matushita (Panasonic) technológiáján alapuló 8 cm-es, 1,5 GB Nintendo GameCube lemez
GameCube Disc

Kontroller[szerkesztés]

Fekete GameCube kontroller

A sima GameCube kontroller úgy lett tervezve, hogy kényelmesen elférjen a játékos kezében. Összesen nyolc gomb, két analóg kar és egy D-pad található rajta. Bal oldalon az egyik analóg kar és alatta a D-pad található, jobb oldalon pedig az A, B, X és Y gombok és ezek alatt a C kar található. A Start/Pause gomb a kontroller közepén található.

A kontroller tetején az analóg L és R és a digitális Z gomb található. Az L és R gombok képesek analóg és digitális üzemmódban is működni.

Piaci részesedés[szerkesztés]

A Nintendónak nem sikerült a Nintendo 64 miatt elveszített játékosokat visszacsábítani. Riválisaival szemben alulmaradt, a Sony PlayStation 2-ből és a Microsoft Xbox-ból is több fogyott mint a GameCubeból. A Nintendo „családbarát” üzletpolitikája és a külsős fejlesztők hiánya miatt maradt alul a riválisaival szemben.

A GameCube az internetes játékok terén is rosszabbul teljesített mint riválisai. Gyakran az internetet is támogató multi-platform játékokat GameCubera internetes játékmód nélkül adták ki.

A GameCube legtöbb játéka a Nintendo saját fejlesztése. Az Electronic Arts sportjátékaiból jóval kevesebb fogyott Gamecubeon mint PlayStation 2-n vagy Xbox-on. Az Eidos Interactive 2003 szeptemberében bejelentette, hogy nem fejleszt több játékot GameCube-ra, a nagy veszteségek miatt.[12] A 2003. október 23-ai árcsökkenésnek és a The Legend of Zelda: Collector's Edition-nek köszönhetően az eladások valamivel megnőttek.

A Ubisoft, a THQ, a Disney Interactive Studios, a Humongous Entertainment és az EA Sports még 2007-ben is adott ki GameCubera játékokat.[13][14][15][16]

Online játékok[szerkesztés]

A GameCube internetes játékaihoz GameCube Modem Adapterre vagy Broadband Adapterre van szükség. Csak négy játék támogatta az internetes játékot, ezek a Homeland, a Phantasy Star Online Episode I & II, a Phantasy Star Online Episode I & II Plus és a Phantasy Star Online Episode III: C.A.R.D. Revolution. Ezeknek az internetes támogatását 2007 áprilisában megszüntették.

Fogadtatás[szerkesztés]

A GameCube-ból közel 22 millió darab kelt el,[1] ezzel közel 140 millióval alulmaradva a PlayStation 2-vel szemben.[17]

2009 szeptemberében az IGN szerint a GameCube a tizenhatodik legsikeresebb játékkonzol lett.[18]

Játékok[szerkesztés]

Több mint 600 játékot adtak ki a konzolra. Több mint 208,56 millió GameCube játék fogyott el 2008. június 30-áig.

Hivatkozások[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nintendo GameCube című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c Consolidated Sales Transition by Region (PDF). Nintendo
  2. Új Brawl játék Wii-re!. Nintendo of America Inc.. „A sorozat előző játéka, a Super Smash Bros. Melee volt a Nintendo GameCube legsikeresebb játéka a maga 7,09 millió eladott példányával.”
  3. GameCube Slogan Revealed!. Nintendo World Report
  4. Kirby Air Ride trailer. GameTrailers
  5. Project Dolphin. IGN
  6. GameCube 101: grafika. IGN
  7. GameCube dosszié. GameSpot
  8. Nintendo GameCube kiegészítők. Nintendo
  9. Nintendo's GameCube Component FAQ page. Nintendo
  10. ^ a b c GameCube. Ace's Hardware. [2004. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. Anand Lal Shimpi: Hardware Behind the Consoles - Part II: Nintendo's GameCube (angol nyelven). AnandTech, 2001. december 7. (Hozzáférés: 2013) „„... the graphics core in Flipper runs at 162MHz as well.””
  12. Eidos nem támogatja tovább a GCN-t. IGN
  13. Surf's Up. Ubisoft
  14. Ratatouille. THQ
  15. Madden NFL 08. EA Games. [2007. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  16. Disney E3 felhozatala. Nintendo World Report
  17. Sony 150 milliót akar eladni a PS3-ból. Ft.com. [2009. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. Nintendo GameCube a 16.. IGN

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo GameCube témájú médiaállományokat.