Ausztrál dollár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztrál dollár
(Australian dollar(angolul))
Ausztrál 1 dolláros bankjegy.jpg
ISO 4217 kód AUD
Devizajel $ vagy AUD
Ország Ausztrália, Kiribati, Nauru, Tuvalu, Karácsony-sziget, Kókusz (Keeling)-szigetek, Norfolk-sziget, Ashmore- és Cartier-szigetek, Heard-sziget és McDonald-szigetek, Korall-tengeri-szigetek

Infláció
Mértéke 1,3% (2016 május) [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyam XE Currency Converter
Hozzá rögzített 1 tuvalui dollár = 1 AUD
Váltópénz
cent 1/100
Érmék
Használatban 5, 10, 20, 50 cent és 1, 2 dollár
Bankjegyek
Használatban 5, 10, 20, 50, 100 dollár
Kibocsátó
Központi bank Reserve Bank of Australia
Weboldala
Bankjegynyomda Note Printing Australia (Ausztrál Bankjegynyomda
Weboldala
Pénzverde Royal Australian Mint (Ausztrál Királyi Pénzverde)
Weboldala

Az ausztrál dollár Ausztrália, Kiribati, Nauru és Tuvalu hivatalos pénzneme 1966. február 14. óta.

1988-1996 óta a bankjegyek egy új technológiával, műanyagból készülnek.

2007-ben a hatodik legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem volt a nemzetközi devizapiacon.[2]

Érmék[szerkesztés]

Érték tulajdonságok leírás kibocsátás dátuma megjegyzés
átmérő vastagság súly anyag szegély előlap hátlap
1 cent 17,53 mm 2,59 g 97% réz
2,5% cink
0,5% ón
II. Erzsébet brit királynő Feathertail Glider 1966 kivonva
2 cent 21,59 mm 5,18 g Galléros gyík
5 cent 19,41 mm <1,3 mm 2,83 g kuprónikkel recés II. Erzsébet brit királynő rövidcsőrű hangyászsün angolul:Echidna
10 cent 23,6 mm <2 mm 5,65 g pompás lantfarkúmadár angolul:Superb Lyrebird
20 cent 28,52 mm <2,5 mm 11,3 g kacsacsőrű emlős angolul:Platypus
50 cent 32 mm 3 mm 15,55 g sima Ausztrália címere 1969
1 dollár 25 mm <3 mm 9 g 92% réz
6% alumínium
2% nikkel
recés II. Erzsébet brit királynő 5 kenguru 1984
2 dollár 20,5 mm <3,2 mm 6,6 g Idős ausztrál őslakos 1988

Bankjegyek[szerkesztés]

Az első ausztrál dollár bankjegyszéria[szerkesztés]

1966. február 14-én Ausztrália új valutát vezetett be az addigi ausztrál font helyett, az ausztrál dollárt. A bonyolult, brit birodalmi eredetű font-pénzrendszert ( 1 pound = 4 crown = 10 florin = 20 shilling = 240 penny ) a decimalizáció során a 100 centet érő dollár váltotta fel. Egy font két új dollárt ért. Ausztrália rekord ideig hivatalban lévő 12. miniszterelnöke, a konzervatív Sir Robert Gordon Menzies (1894. december 20. – 1978. május 15.) és Harold Holt pénzügyminiszter, később miniszterelnök eredetileg a "royal", azaz a "királyi" nevet szerette volna az új valutának, de a közvélemény inkább a dollár elnevezést támogatta.[3] Több alternatív bankjegyszéria tervezet is készült.[4][4][5] Első körben 1, 2, 10 és 20 dolláros címleteket bocsájtottak ki, az egy dolláros II. Erzsébet királynőt, mint az ország uralkodóját ábrázolta az előoldalon Ausztrália címerével, a hátoldalon David Malangi (1927-1999) bennszülött stílusú rajzai kaptak helyet. Ettől eltérően a 2, az 1967-től bevezetett 5, a 10, a 20, az infláció miatt 1973-tól bevezetett 50 és az 1984-től forgalomba került 100 dolláros bankjegyek elő és hátoldalára is egy-egy jelentős, ausztrál, vagy Ausztráliához köthető brit személyiség portréja került.[6][7] Az 1-50 dolláros címleteket egyaránt Gordon Andrews tervezte.[8] Biztonságtechnikai szempontból megjelenésükkor korszerűnek számítottak, vízjelként egységesen James Cook (Yorkshire, Marton, 1728. október 27. – Hawaii, 1779. február 14.) brit felfedező képmását alkalmazták, fémszállal is el voltak látva, metszetmélynyomtatással (intaglio technika) készültek többszínű, offszet alapnyomaton. 1974 -ig a "Commonwealth of Australia" és a "Legal Tender throughout the Commonwealth of Australia and the territories of the Commonwealth" feliratok szerepeltek a bankókon, ekkortól viszont az "Australia" és a máig használatos "This Australian Note is legal tender throughout Australia and its territories" szöveg került rájuk.[9]

érték tulajdonságok szín leírás kibocsátás
előlap hátlap
1 dollár 140 × 70 mm barna és narancs II. Erzsébet brit királynő David Malangi 1966
2 dollár 152 × 76 mm zöld és sárga John Macarthur William Farrer
5 dollár májva Joseph Banks Caroline Chisholm 1967
10 dollár 155 × 76 mm kék és narancs Francis Greenway Henry Lawson 1966
20 dollár 160 × 81 mm vörös és sárga Charles Kingsford Smith Lawrence Hargrave
50 dollár 165 × 82 mm zöld, barna, kék Howard Florey Ian Clunies Ross 1973
100 dollár 172 × 82,5 mm kék és zöld Douglas Mawson John Tebbutt 1984

Az 1988-as ausztrál bicentenáriumi emlék polimer 10 dolláros[szerkesztés]

1966-ban, röviddel az ausztrál dollár bankjegyek bevezetése után egy bűnbanda közel 80 000 darab hamis 10 dolláros címletet hozott forgalomba. Bár e hamisítványok gyenge minőségűeknek bizonyultak, a lakosság körében mégis komoly bizalomvesztést okoztak. Ezért az ausztrál jegybank, a Reserve Bank of Australia kormányzója, Herbert Cole Coombs (1906-1997) 1968-ban az ausztrál nemzeti tudományos szervezethez, a CSIRO-hoz (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation)[10] fordult segítségért. A feladat a világ legbiztonságosabb bankjegyének megtervezése volt. 1972-re eldőlt, hogy alapanyagként polimert fognak használni a hagyományos papír helyett. A CSIRO végül húsz évig tartó intenzív munkával 1988-ra fejlesztette ki a bankjegynyomtatásra valóban alkalmas műanyagot.[11] 1988-ban az első brit telepesek Ausztráliába érkezésének kétszázadik évfordulója kiváló alkalmat szolgáltatott az első polimer, Cook-kapitányt ábrázoló hologrammal (OVD) ellátott 10 dolláros emlékbankjegy kibocsájtásra. A mérete a papír címlettel megegyezően 155 X 76 mm volt. Előoldalán a "Supply" vitorláshajó és telepesek sora látható, akik a 18. századtól a 20. századig jelképezik az Ausztráliába érkezett brit, egyéb európai és ázsiai bevándorlókat. A hátoldalra bennszülött aboriginal ifjú és sziklarajz képe került.[1] Az új, a hagyományos papírnál strapabíróbb anyag olyannyira elnyerte az ausztrál jegybank tetszését, hogy úgy döntöttek, a következő forgalmi címletsor valamennyi bankjegyét ebből készítik.[12]

A polimer alapú bankjegycsalád[szerkesztés]

Elsőként 1992. július 7-én az új, Bruce Stewart tervezte 5 dolláros debütált. Az ausztrál dollár hagyományainak megfelelően a legkisebb, így leggyakrabban forgó, vagyis kvázi legelőkelőbb címletre az ország, mint nemzetközösségi monarchia uralkodója, II. Erzsébet királynő képmása került.[13] Maga a portré John Lawrence 1984-es fényképe alapján készült, melynek ausztrál bankjegyen való felhasználására 1988-ban adta engedélyét az uralkodó.[14] 1992 és 1995. április 24. között az 5 dolláros alapszíne lilás szürke és okker árnyalatú volt, mivel ez rossz fényviszonyok között, félhomályban könnyen összetéveszthető a kék színű, 1993-tól kibocsájtott műanyag 10 dollárossal, ezért alapszínét 1995-től sötét ibolyára és narancssárgásra változtatták. Egyéb, kisebb változtatások is történtek a dizájnon, hogy az 5 dolláros jobban illeszkedjen stílusában az új címletsor többi bankjegyéhez. A többi címlet elő és hátoldalára egy-egy jelentős ausztrál személyiség, egy-egy nő és férfi portréja került.[15][16] A polimer széria biztonsági elemei a bankjegyek különleges polimer anyagán kívül a hagyományos metszetmélynyomtatás, vagy intaglio technika, a többszínű offszet alapnyomat, a mikroírás, a hétágú csillagos illeszkedő jelzés, a vízjelet helyettesítő árnyalatos kép, mely Ausztrália címerét ábrázolja, ez csak a 10 dollárosból hiányzik, illetve a 2001-es emlék 5 dollárosnál Henry Parkes portréja helyettesíti, az UV fényben fluoreszkáló elemek és az átlátszó "ablak". Az 1988-as emlék 10 dollároson látható hologram könnyen lekopott a bankó felületéről, ezért ennél a szériánál inkább nem alkalmazták.[17]

A 2001-es emlék 5 dolláros bankjegy[szerkesztés]

2001-ben Ausztrália megalakulásának századik évfordulóján egy 5 dolláros alkalmi emlékbankjegy került kibocsájtásra. Előoldalán sir Henry Parkes (1815-1896) Új-Dél-Wales -i miniszterelnöknek, "az ausztrál föderáció atyjának" portréja és az ausztrál szövetségi parlament első üléséneknek a walesi herceg, a későbbi V. György király általi ünnepélyes megnyitása látható. A hátoldalra Catherine Helen Spence (1825-1910) szüfrazsett, politikai aktivista, tanárnő és újságíró képmása került. 2002-től ismét a II. Erzsébetes 5 dollárosokat bocsájtják ki.[18]

Névérték Méret Szín Leírás Dátumok
Előlap Hátlap "ablak" Kibocsátás Visszavonás
5 dollar 130 mm × 65 mm fakó májva[19] II. Erzsébet brit királynő a mostani és a hajdani parlament épülete Eukaliptusz levél 1992. július 7. forgalomban
5 dollár (újraszínezett) ibolya 1995. április 24.
5 dollár Henry Parkes Catherine Helen Spence Levél alakú ablak 2001. január 1.
5 dollár (újratervezett) II. Erzsébet brit királynő a mostani és a hajdani parlament épülete Levél alakú ablak 2016. szeptember 1.
10 dollár 137 mm × 65 mm kék Banjo Paterson Mary Gilmore szélmalom 1993. november 1.
20 dollár 144 mm × 65 mm vörös Mary Reibey John Flynn Iránytű 1994. október 31.
50 dollár 151 mm × 65 mm sárga David Unaipon Edith Cowan Dél Keresztje csillagkép 1995. október 4.
100 dollár 158 mm × 65 mm zöld Nellie Melba John Monash Pompás lantfarkúmadár 1996. május 15.

A tervezett új széria[szerkesztés]

2012-ben nyilvánosságra került, hogy a Reserve Bank of Australia néhány éven belül egy újabb, szintén polimer anyagú széria kibocsájtását tervezi. 2010-ben eldőlt, hogy Garry Emery tervváltozatát, melyet be is mutattak, tekintik alapnak a címletsor dizájnjához. A tematika változatlan maradt, a királynő és a már ez előző szérián is látható híres ausztrálok portréival. A jegybank játszott a gondolattal, hogy II. Erzsébetet az 5 dollároson Henry Parkes és Catherine Helen Spence váltsa, akik már a 2001-es emlékbankjegyen is szerepeltek, de végül ettől az elképzeléstől elálltak, s hivatalosan bejelentették, hogy marad az uralkodói képmás az új címleten. A II. Erzsébetes 5 dolláros tervezete az egyedüli a sorozatból, amit csak a többinél évekkel később, 2016 áprilisában ismertettek. Egyelőre nem publikus, hogy milyen új biztonsági elemeket kívánnak használni a régiek mellett, de a hologram és/vagy a SPARK® ábra alkalmazása erősen valószínűsíthető.[20]

A 2016-os 5 dolláros bankjegy[szerkesztés]

A Reserve Bank of Austraia 2016. február 11-én bejelentette, hogy 2016. szeptember elsején forgalomba kerül az új típusú 5 dolláros, a tervezett széria első bankjegyeként. Az előoldalon változatlanul II. Erzsébet királynő portréja lesz látható.[21][22] 2016. április 12-én be is mutatták az új bankjegy tervét, amitől csak kis mértékben tér majd el a tényleges forgalmi címlet. A képek alapján megállapítható, hogy hologrammal és valószínűleg SPARK® ábrával is el lesznek látva.[23]

2016 októberében az újságok arról cikkeztek, hogy az automaták többsége nem fogadja el a bankjegyeket, mert azokat szakadtnak ítélik meg az átlátszó részeknél.[24]

Források[szerkesztés]

  1. www.tradingeconomics.com
  2. Triennial Central Bank Survey (2007. április), Bank for International Settlements.
  3. http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1960_1988_rba_and_reform_of_the_currency/the_royal_controversy.html
  4. ^ a b http://museum.rba.gov.au/exhibitions/the-decimal-revolution/alternative-decimal-designs/
  5. http://museum.rba.gov.au/displays/rba-currency-reform/
  6. http://museum.rba.gov.au/exhibitions/the-decimal-revolution/introducing-decimal-banknotes/
  7. http://museum.rba.gov.au/exhibitions/the-decimal-revolution/portraits-on-first-series-of-decimal-currency/
  8. http://museum.rba.gov.au/exhibitions/the-decimal-revolution/gordon-andrews/
  9. http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1960_1988_rba_and_reform_of_the_currency/australias_first_decimal_currency_notes.html
  10. http://www.csiro.au/
  11. http://theconversation.com/proceeds-of-crime-how-polymer-banknotes-were-invented-34642
  12. http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1988_onwards_polymer_currency_notes/first_polymer.html
  13. http://banknotes.rba.gov.au/banknote-features/#!note/5
  14. http://www.pjsymes.com.au/qe2/
  15. http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1988_onwards_polymer_currency_notes/complete_series.html
  16. http://banknotes.rba.gov.au/banknote-features/#!note/10
  17. http://banknotes.rba.gov.au/counterfeit-detection/list-of-security-features/
  18. http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1988_onwards_polymer_currency_notes/centenary_of_federation.html
  19. Ian W. Pitt. Renniks Australian Coin and Banknote Values (angol nyelven), 168. o (2000. december 2.). ISBN ISBN 0-9585574-4-6 
  20. http://www.banknotenews.com/files/0824c3025dc2128422768792c43cb406-2301.php
  21. http://www.banknotenews.com/files/995b78d476a902f2282a9656cd1018cb-3820.php
  22. http://www.rba.gov.au/media-releases/2016/mr-16-02.html
  23. http://www.rba.gov.au/media-releases/2016/mr-16-09.html
  24. szép az ausztrál ötdolláros

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál dollár témájú médiaállományokat.