Pompás lantfarkúmadár
| Pompás lantfarkúmadár | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hím példány | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Menura novaehollandiae Latham, 1801 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pompás lantfarkúmadár témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pompás lantfarkúmadár témájú médiaállományokat és Pompás lantfarkúmadár témájú kategóriát.
|
A pompás lantfarkúmadár (Menura novaehollandiae) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a lantfarkúmadár-félék (Menuridae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1801-ben.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Menura novaehollandiae edwardi Chisholm, 1921
- Menura novaehollandiae novaehollandiae Latham, 1802
- Menura novaehollandiae victoriae Gould, 1865[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ausztrália délkeleti részén fordul elő: Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria egyes vidékein. 1934-ben honosították meg Tasmaniában.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdő, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hím hossza (farkával együtt) 76–103 centiméter,[5] a tojó 74–86 centiméter. A hím testtömege maximum 1,15 kilogramm, a tojóé maximum 950 gramm. Tollazata szürke, szárnya barna. A külső farktollak akár 60 centiméter hosszúak is lehetnek, a madárnak 12–14 dísztolla és két középső zászlótolla van. A zászlótollak fehérek fekete-barna csíkozással.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tápláléka rovarok, giliszták és más, földben vagy korhadó fák kérge alatt élő gerinctelenek. A madár sokféle hangot tud kiadni. Maximum 15 évig él. A költési időszakon kívül 4-5 egyedből álló csoportja járja az erdőt.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hím 3-9 éves korban, a tojó korábban éri el az ivarérettséget. A költési időszak május–október között van. A költési időszakban a hím fantasztikus bemutatót tart, hagy elnyerje a tojó tetszését. Az erdő egy részén a talaj megtisztításával valóságos táncparkettet készít, majd hangos énekével csábítja oda a tojókat. Miután egy tojó megjelenik a közelben a hím szétterjeszti és háta mögé hajlítja a faroktollait. A hím több tojóval is párosodik, de a költésben nem vesz részt. Évente egyszer költ. A tojó sziklakiugrásokon készíti el kupola alakú fészkét ágakból, zuzmókból és mohákból. A fészekalj 1 tojásból áll, melyen a tojó 50 napig kotlik. A kirepülés 6-7 hét múlva történik meg, de azért a fiatal madár még az anyjával marad 8 hónapig.
Rokon fajok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A pompás lantfarkúmadár legközelebbi rokona és a Menura nem másik faja a vörhenyes lantfarkúmadár (Menura alberti).
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20251208.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20251208.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Avibase". Hozzáférés: 20250913.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20250913.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 20250913.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20251208.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó) – magyar neve


