Vörhenyes lantfarkúmadár
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A tojó | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Menura alberti Bonaparte, 1850 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörhenyes lantfarkúmadár témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vörhenyes lantfarkúmadár témájú kategóriát.
|
A vörhenyes lantfarkúmadár (Menura alberti) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a lantfarkúmadár-félék (Menuridae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológus írta le 1850-ben.[3]
Tudományos faji nevét Albert herceg, Viktória brit királynő férjének tiszteletére kapta.
Előfordulása
[szerkesztés]Délkelet-Ausztráliában fordul elő, Queensland és Új-Dél-Wales egyes vidékein. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint ültetvények.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]A hím testhossza 90 centiméter,[5] ebből akár 50 centiméter is lehet a farka, a tojó 76 centiméteres.
 |
Rokon fajok
[szerkesztés]A legközelebbi rokona és a Menura nem másik faja a pompás lantfarkúmadár (Menura novaehollandiae).
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 1700–8300 példány közötti és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2025. december 8.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2025. december 8.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2025. szeptember 13.)
- 1 2 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2025. szeptember 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2025. szeptember 13.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2025. december 8.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
Irodalom
[szerkesztés]- DIE BLV Enzyklopädie Vögel der Welt, oldalak: 453–457, BLV Buchverlag GmbH & Co. KG München 2004, ISBN 3-405-16682-9
- Enzyklopädie der Tierwelt, oldalak: 169–170, Vögel Orbis Verlag GmbH München 2003, ISBN 3-572-01378-X
