Hetedik generációs videójáték-konzolok
Hetedik generációs videójáték-konzoloknak nevezik összefoglaló néven azokat a játékkonzolokat, amelyek 2005 után jelentek meg. A generáció első tagja a 2005. november 22-én megjelent Microsoft Xbox 360 volt. A Microsoft konzolját egy évvel később, 2006. november 17-én a Sony PlayStation 3 (PS3), november 19-én a Nintendo Wii követte. Mindhárom konzol egyedi, új technológiákat vonultatott fel. Az Xbox 360 elsőként volt képes a játékokat valódi HD felbontásban renderelni, valamint HD DVD meghajtót tartalmazott. A PlayStation 3 ezzel szemben a HD-DVD ellenfelének tekintett, ám annál sokkal modernebb Blu-ray meghajtót tartalmazott. A Nintendo elsődlegesen a kontrollerek mozgásérzékelővel való felszerelését tűzte ki célul, így a Wii használatával a játékosok a valóságban tett mozdulataikkal irányíthatták a játékokat[1]. A hetedik generációra a videojáték-konzolok az IT piac meghatározó szereplőjévé váltak, 2007-re pedig a konzolok tették ki a világ számítástechnikai eszközeinek 25%-át[2].
A Nintendo példáját követve a Sony 2010. szeptemberében piacra dobta a PlayStation Move című kiegészítőjét, amely a Wii-hez hasonló mozgásérzékelést tett lehetővé. A Microsoft két hónappal később, 2010. novemberében tette elérhetővé a Kinectet, ami a Wii-vel és a Move-val ellentétben kontroller nélkül, mozgásérzékelő kamerák használatával tette lehetővé, hogy a játékosok a mozdulataikkal irányítsák a játékokat. A Kinectből az első 60 nap alatt közel nyolcmillió darabot adtak el, ezzel bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe, mint a "leggyorsabban fogyó elektronikus eszköz"[3].
A kézikonzolok között hamarabb indult el a hetedik generáció, mint az otthoni társaiknál. 2004. novemberében jelent meg a Nintendo DS[4], majd ezt követte decemberben a PlayStation Portable (közkeletű nevén PSP). A Nintendo DS érintőképernyőt, beépített mikrofont kapott, és támogatta a vezeték-nélküli internetelérést. A PSP volt az első olyan kézikonzol, amely optikai lemezeket használt elsődleges tárolási formaként, a Sony által fejlesztett Universal Media Disc-et (UMD), mely 1,8 GB adatot képes tárolni[5]. A Sony a később megjelenő PS3-hoz hasonlóan nemcsak videojáték-konzolnak, hanem multimédiás eszköznek is szánta a PSP-t, amely képes volt zenéket és videókat lejátszani, valamint képeket tárolni, továbbá össze lehetett kapcsolni PlayStation 3, PlayStation 2, vagy más PSP konzolokkal. Mindkét konzol hatalmas sikert aratott, azonban a PSP eladási számai sokáig le volt maradva a Nintendo DS mögött[6].
Számos érdekes konzol is megjelent ebben az időszakban, mint a közösségi adakozásból fejlesztett, de végül nagyot bukó 2013-as Ouya. Megjelentek az úgynevezett mikrokonzolok is, mint az Nvidia Shield TV, az Amazon Fire TV, a Mojo, a Razer Switchblade, a GamePop, a GameStick, és a Steam Machine, ezek azonban a szó szoros értelmében véve nem igazi konzolok.
A hetedik generáció vége a 2010-es évek elején kezdődött, amikor a Nintendo csökkentette a Wii gyártási mennyiségét. 2014-ben a PlayStation Portable, 2016-ban az Xbox 360, 2017-ben pedig a PlayStation 3 gyártása állt le, nagyjából egy időben a Wii-vel. A nyolcadik generáció 2011-ben indult el a Nintendo 3DS megjelenésével.
Otthoni videojáték-konzolok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Microsoft Xbox 360
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bővebben: Xbox 360
A Microsoft Xbox 360 hatalmas piaci előnyre tett szert a megjelenésekor, köszönhetően a stabilan működő Xbox Live online szolgáltatásnak, és a riválisaihoz képest 1 évvel korábbi megjelenésnek. Európában és Észak-Amerikában még a PlayStation 3 és a Wii megjelenése után is nagyon erős eladási számokat produkált. Elődjéhez hasonlóan Japánban nem lett túl népszerű, mivel kevés ottani piacot célzó játék jelent meg rá[7].
A korai megjelenést néhány technikai probléma kísérte, például a korai Xbox 360-ra portolt játékokban. A legismertebb műszaki probléma a "Red Ring of Death" (RRoD), valamint az E74-es hibakód volt. A RRoD egy, vagy több hardver meghibásodását jelezte, mely az esetek többségében javíthatatlan volt, a konzol pedig nem jelenített meg hibaleírást a kijelzőn. Az E74-es hibakód egy alkatrész meghibásodását jelezte, valamint a konzol információt jelenített meg a képernyőn. A Microsoft meghosszabbította a jótállási időt, valamint költségek nélkül kicserélte a hibás konzolokat[8].
Mivel rengeteg játék jelent meg mind PS3-ra, mind Xbox 360-ra, az elődeikhez hasonlóan itt is verseny alakult ki közöttük, a két konzol összehasonlításával. A PS3 az akkor még ritkának számító Blu-ray formátumot használta, az Xbox 360 pedig az általános DVD9-et. Ennek köszönhetően az Xbox 360 gyártási költségei alacsonyabbak voltak a Sony konzoljánál[9], továbbá növelte kezdeti előnyét az a tény, hogy a Windowson alapuló rendszerére sokkal könnyebb volt a fejlesztés.
2007 első felére az Xbox 360-ból 11,6 millió darabot szállítottak le, azonban az eladási számok 60%-kal csökkentek, miközben a Wii felzárkózott, a Sony pedig bejelentette a PlayStation 3 árcsökkenését. A Microsoft erre válaszként az ígértnél korábban dobta piacra a Halo 3-at 2007 szeptemberében, ennek köszönhetően abban a hónapban sokkal többet adtak el a konzolból az észak-amerikai piacon, mint Wii-ből[10].
Az Xbox 360 ezután a magas-horderejű címekre koncentrált, például a Halo franchise-hoz készülő kiegészítőkre, és további játékokra. A 2007-es Game Critics Awards 38 díjra jelölte az Xbox 360-at, melyből 12-t nyert meg – többet mint bármelyik másik konzol[11]. A 2008-as Game Developers Conference rendezvényen a Microsoft bejelentette, hogy több mint ezer játék várható Xbox 360-ra még az év vége előtt[12]. A konzolra olyan játékok is megjelentek, melyek eredetileg PS3 exkluzív címek lettek volna, többek között a Devil May Cry, az Ace Combat, a Virtua Fighter, a Grand Theft Auto IV, a Final Fantasy XIII, a Tekken 6, a Metal Gear Rising: Revengeance és az L.A. Noire.
2010 novemberében jelent meg a Kinect. A Kinect nem igényelt kontrollert, helyette a játékos viselkedhetett "kontrollerként". A megjelenés utáni 60 napban nyolcmillió darabot adtak el, ezzel a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült, a "leggyorsabban fogyó elektronikai eszköz" cím alatt. A 2010-es E3-on a Microsoft bemutatta az új Xbox 360-at, az Xbox 360 S-t, azaz a konzol "slim" változatát. A 2013-as E3-on jelentették be az Xbox 360 E megjelenését, az utolsó X360 modellt, melyet az Xbox One követ. A 360 E egy négyszögletű dizájnt kapott, hasonlóan a későbbi Xbox One-hoz[13].
PlayStation 3
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bővebben: PlayStation 3
A Sony PlayStation 3 2006. november 11-én jelent meg Japánban, majd november 17-én az Egyesült Államokban és Kanadában. A konzol új technológiái, a Cell mikroprocesszor és a Blu-ray meghajtó bonyodalmakat okoztak a gyártás során, késleltetve az európai megjelenést. 2006. decemberében bejelentette a Sony, hogy a gyártási problémákat orvosolták[14]. A piaci elemzők és a Sony vezetősége tudta, hogy a PlayStation 3 és a Blu-ray sikere szoros kötelékben állnak egymással. Rich Marty, a Sony Pictures Home Entertainment egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy "A PS3 számára létfontosságú a Blu-ray sikere". Phil Harrison szerint a konzol sikere garantált volt, köszönhetően "a Blu-ray lemezek piaci növekedésének"[15].
A PlayStation 3 egy 3,2 GHz órajelű, 8 magos Cell Broadband Engine processzort tartalmazott, melynek 8 magjából 7-et használt a rendszer, az utolsó, tartalékmag pedig az előbbiek meghibásodása esetén kiváltotta az egyik magot. A megjelenítésért egy NVIDIA RSX nevű GPU felelt, mely 256 MB, dedikált GDDR3 memóriával rendelkezett. (ez azt jelenti, hogy az Xbox 360-al ellentétben, a GPU nem osztozik a rendszermemóriával). A rendszer 256 MB, XDR RAM-ból gazdálkodhatott. A konzol képes volt 1080p, azaz FullHD felbontásban futtatni játékokat, sőt, egyes játékok képesek ezen a felbontáson 60 képkocka/másodperc sebességgel futni, például a Gran Turismo 6.
A Sony biztosította a konzolra készülő új játékokat a saját franchiseaival, többet közt a már jól ismert Gran Turismo és a God of War szériákkal, és több, nem saját fejlesztők által készített, de exkluzív játékokkal, például a Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots, Yakuza 3 és Valkyria Chronichles címekkel. Voltak játékok, melyek eredetileg PlayStation-exkluzívnak számítottak, vagy szorosan kötődtek a konzolhoz, azonban más platformokra is megjelentek, például a Devil May Cry és az Ace Combat. A korábbi Grand Theft Auto részek eredetileg "időzített" exkluzívok voltak a PlayStation 2-n, mielőtt megjelentek más platformokra, például Xbox-ra, hónapokkal később, azonban a Grand Theft Auto IV egyidőben jelent meg Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra[16]. Más, PS3 exkluzívnak bejelentett címek is megjelentek Xbox 360-ra, többek közt az Assassins's Creed, a Bladestorm: The Hundred Years' War, és a Fatal Inertia. A Sony a vártnál alacsonyabb eladásokat, az exkluzív címek elvesztését, a konzol magasabb árát és a készlethiányt okolta a konzol gyér sikeréért[17].
A konzol ára volt az egyik legkomolyabb faktora annak, hogy kevéssé volt népszerű, ezért 2007 júliusában a Sony bejelentette árcsökkenését, 100 dollárral[18]. Ez csak a 60 GB-os modellekre volt érvényes Észak-Amerikában, ahol ez a modell már nem volt gyártásban. Október 18-án bejelentették a 80 GB-os modell árcsökkentését, illetve egy új, 40GB-s modellt, amely jóval kedvezőbb, 400 dolláros árcímkét kapott, és november 2-án jelent meg, viszont az új változat már nem támogatta a PlayStation 2 játékokat. Pár hét leforgása alatt a 40 és 80 GB-os modellek eladási számai 192%-kal emelkedtek. 2008. novemberében jelent meg a 160 GB-os modell[19], 2009. augusztus 18-án pedig bejelentették a PlayStation 3 Slim változatot. A PS3 Slimből kevesebb, mint egy hónap alatt 1 millió darabot adtak el, ennek hatására a Sony egy 250GB-os slim modellt adott ki szeptember elején. Később már 320 GB-os háttértárral is elérhető lett a konzol.
2012. szeptemberében a Sony egy újabb, még könnyebb változatot jelentett be, a Super Slimet, CECH-4000 kód alatt. A 2012. év végén megjelent konzolt 250 vagy 500 GB-os merevlemezzel lehetett megvásárolni, valamint Európában elérhető volt egy 12 GB-os, flash memóriával szerelt változat, melyhez később igény szerint lehetett vásárolni SATA 2-es HDD-t, legfeljebb 1 TB-ig, vagy akár SSD-t, ehhez azonban szükséges egy HDD beépítő keret, mellyel a 12 GB-os változat nem rendelkezik gyárilag. A Super Slim nagyjából fele akkora volt mint a FAT modell, mind súlyát, mind méreteit tekintve, valamint jelentősen csökkent a fogyasztása is. A lemezeket a korábbi, "elnyelős" megoldás helyett a konzol tetején lévő műanyag fedél alá kell behelyezni, amelyet egy gombbal lehet kinyitni, majd kézzel bezárni. A Super Slim volt az utolsó PS3 modell. 2016. októberében leállították az Egyesült Államokba való szállítást. Az utolsó PlayStation 3 konzol 2017. május 29-én, Japánban gördült le a gyártósorról[20].
Nintendo Wii
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Nintendo egy más jellegű megközelítéssel állt hozzá az új generációhoz. A minél fejlettebb technológia és a még látványosabb képi világ helyett inkább arra helyezték a hangsúlyt, hogy a játékélmény legyen minél jobb, és a játékosok újfajta módokon kerüljenek interakcióba a játékokkal. Már a Nintendo DS esetében is ez volt a megközelítésük, itt azonban csúcsra járatták[21]. A konzol jellegzetessége a Wii Remote névre keresztelt kontroller volt, amely a korábbi egységekhez képest merőben más kialakítást kapott, ezzel a játékokat is másként kellett irányítani. A Nintendo ezért, és mert a konzolok eladása után a riválisaikkal ellentétben minden nyereség őket illette, szép sikereket ért el[22]. Hamar elkezdte megelőzni eladásokban a PlayStation 3-at és az Xbox 360-at is, és végül generációja legnépszerűbb konzolja lett[23].
Ahogy a korábbi generációik esetében, úgy itt is megjelentek a népszerű franchise-aik új játékai: készült új Mario, új The Legend of Zelda, Metroid, és Pokémon is. Emellett, hogy kiaknázzák a kontroller mozgásérzékelő képességeit, egy új sorozatot is indítottak, Wii Sports néven, amely minden idők egyik legtöbb példányban eladott játéka lett[24]. De készültek hasonló programok is, mint a Wii Fit, a Wii Play és a Wii Music, mind-mind a kontroller képességeire kihegyezve.
A Wii egyetlen igazi negatívuma a Nintendo továbbra is fennálló üzletpolitikája volt, amely miatt a szoftvereik döntő többségét házon belül készítették, és alig volt külsős fejlesztő által kiadott játék.
2012 decemberében megjelent egy speciális változat, Wii Mini néven, ami az eszköz egy leegyszerűsített, lebutított változata volt[25].
Kínában Sport Vii néven jelent meg egy másolat 2007-ben, amely csak imitálta a gépet, de a képességeit nézve jóval kevesebbet tudott.
Egyéb konzolok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2005 októberében jelent meg a Game Wave Family System, ami egy DVD-lejátszót és egy játékkonzolt ötvözött magában. Családbarát kialakítása, és a VeggieTales franchise-zal való kapcoslata miatt elsősorban inkább amerikai keresztény háztartásokban volt népszerű[26].
2006-ban dobta piacra a Mattel a HyperScan konzolt. Ez egy érdekes koncepció mentén készült el, ugyanis a tartozéka volt egy RFID-szkenner, amelyhez megfelelő, IntelliCard névre hallgató adathordozót érintve az adott játékokhoz lehetett plusz képességeket (pl. új karaktereket) hozzáadni. Az elsősorban fiatal fiúk részére készített konzol esetében az ötlet az volt, hogy az IntelliCardokat mint egyfajta gyűjtői kártyát szerzik majd meg a játékosok, és versengés indul azért, hogy a játékokban megjelenhessenek az exkluzív karakterek. Az eszköz mégis bukás lett: összesen öt játék jelent meg rá, és kétdimenziós grafikus képességei miatt már akkor elavult volt. A kártyák gyűjtésére kényszerítéssel ráadásul még drága is volt, így alig egy év után befejezték a gyártást[27].
A VTech is elkészítette a saját konzolját, amely Európában V.Smile Pro néven került piacra (eredeti neve V.Flash). A gyerekek számára készült konzol a hibás üzleti döntések miatt nem lett soha olyan sikeres, mint az elődje, a V.Smile, ráadásul 2007-ben megjelent a V.Smile Motion (V.Motion), ami a mozgásérzékelő rendszere miatt többet is tudott nála.
Kizárólag Mexikóban és Brazíliában adták ki 2009-ben a Zeebo konzolt. A cél az volt, hogy a szegényebb néprétegek számára is elérhető legyen egy olcsón fejlesztett és nem túl drága játékokkal ellátott masina, amely ráadásul 3G hálózaton keresztül tudott kapcsolódni az internethez is, és különféle tartalmakhoz tudott hozzáférni.
2010 végén jelent meg az OnLive Game System, amely egy olyan koncepció alapján működött már akkor, hogy a játékokat nem kellett letölteni, hanem a felhőből férhetett hozzá a játékos[28]. A későbbiekben számtalan olyan gép jelent meg, amiket összefoglaló néven mikrokonzoloknak nevezünk, amelyek ezt a koncepciót vitték tovább. Ekkoriban még gondot okozott, hogy a technikához igazán gyors internetre volt szükség.
Kézikonzolok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A generáció elsó tagja a 2004 novemberében érkezett Nintendo DS volt. Ez teljesen eltérő kialakítást kapott, mint az előd Game Boy, vagy akár csak a piacon kapható más gépek, ugyanis dupla, érintőképernyős kijelzőt kapott, Wi-Fi-n keresztül képes volt hálózatban összekapcsolódni más gépekkel, és még egy mikrofon segítségével beszélni is lehetett egyes játékokban az NPC-kkel. Egy hónap eltéréssel érkezett a PlayStation Portable, amely inkább a hardcore játékosokat célozta meg[29].
A Nokia, ami nagyot bukott az előző generációs N-Gage és N-Gage QD készülékekkel, az N-Gage-et mint szolgáltatást alakította át, az S60 operációs rendszerre, 2008-ban[30]. Megjelentek más készülékek is, mint az ígéretesként reklámozott, de botrányok övezte Gizmondo, vagy a Linux-alapú 2005-ös GPX2.
A korszakra már erősen jellemző volt, hogy a kézikonzolok nagy vetélytársat kaptak az egyre népszerűbb okostelefonok és táblagépek képében
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Seventh generation of video game consoles című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ http://www.analog.com/en/press-release/May_09_2006_ADI_Nintendo_Collaboration/press.html
- ↑ Hilbert, Martin (2011. április). "The World's Technological Capacity to Store, Communicate, and Compute Information". Science. 332 (6025): 60–65. doi:10.1126/science.1200970. Hozzáférés: 2026. április 28.
{{cite journal}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ "Kinect Confirmed As Fastest-Selling Consumer Electronics Device". Guinness World Records. 2011. március 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ http://www.n-sider.com/contentview.php?contentid=515
- ↑ "PlayStation Portable on PSP News: E3 2003: PSP Press Release - GameDaily". www.gamedaily.com. 2009. március 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Archivált másolat". 2008. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Muted hello for Xbox 360 in Japan" (brit angol nyelven). 2005. december 10. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Product Warranty: Xbox 360 Video Game and Entertainment System". support.xbox.com (angol nyelven). 2008. október 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ Martindale, Jon. "Guess how much Microsoft and Sony lost on the Xbox 360 and PS3?". KitGuru (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Gamasutra - NPD: Halo 3 Drives Xbox 360 Sales Above Wii In September". www.gamasutra.com. 2007. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Game Critics Awards". www.gamecriticsawards.com. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Archivált másolat". 2008. június 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ http://www.microsoftstore.com/store/msusa/en_US/pdp/Xbox-360-4-GB-Console/productID.282125500
- ↑ "Archivált másolat". Hozzáférés: 2026. április 28.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ Contributor, Ellie Gibson (2007. március 13.). "Blu-ray will help ensure PS3's success, says Harrison". GamesIndustry.biz (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.
{{cite web}}:|last=has generic name (súgó) - ↑ http://www.gamespot.com/xbox360/action/grandtheftauto4/news.html?sid=6151640&mode=all
- ↑ "Archivált másolat". Hozzáférés: 2026. április 28.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ Winslow, Jeremy (2018. július 10.). "PlayStation 3 Price Reveal was a 'Horrifying Moment,' Says SIE President". PlayStation LifeStyle (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Archivált másolat". 2009. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Sony PlayStation 3 ends shipments, fulfilling 10-year promise". CNET (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ By John Gaudiosi, Business 2.0 Magazine. "The untold story of how the Wii beat the Xbox, PlayStation - May 1, 2007". money.cnn.com. 2007. december 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
{{cite web}}:|last=has generic name (súgó)CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Nintendo jumps ahead of Sony in market value". The Age (angol nyelven). 2007. június 25. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Wayback Machine". media.ft.com. 2009. március 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
{{cite web}}: Cite uses generic title (súgó) - ↑ "Iwata Asks - Wii Sports Resort - Page 4". iwataasks.nintendo.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Csalódás a Wii Mini". Gamekapocs. 2012. december 13. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ Pearson, Jordan (2017. december 22.). "Christians Loved Canada's Failed Video Game Console". VICE (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ http://service.mattel.com/us/product_detail.asp?id=K4386&Ntt=K4386&Pn=1&Brand=Radica&Cat=Radica+Electronic+Games
- ↑ "Introducing the OnLive Game System". OnLive Blog (angol nyelven). 2012. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "The Engadget Interview: Reggie Fils-Aime, Executive Vice President of Sales and Marketing for Nintendo". Engadget (amerikai angol nyelven). 2006. február 20. Hozzáférés: 2026. április 28.
- ↑ "Articles". www.n-gage.com. 2008. június 10. 2008. június 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. április 28.
