Szeladon

Átírási segédlet
Kínai átírás
Hagyományos kínai	靑瓷
Egyszerűsített kínai	青瓷
Mandarin pinjin	Qīngcí
Magyaros	Csingce
Koreai átírás
Hangul	청자
Handzsa	靑瓷
McCune–Reischauer	Ch'ŏngja
Átdolgozott	Cheongja
Magyaros	Cshongdzsa
Japán átírás
Kana	せいじ
Kandzsi	青磁
Hepburn	Seiji
Magyaros	Szeidzsi

A szeladon Ázsia egyes országaiban, legfőképpen Kína, Korea, Japán és Thaiföld területén népszerű mázas kőagyagedény. Az elnevezést az edényre és annak jellegzetes színére is használják, ami a szürkéstől a kékes színeken át a zöld különféle árnyalatáig terjed. A kőedényre magas vastartalmú agyagréteg kerül, ami égetéskor reakcióba lép a mázzal, így hozza létre a jellegzetes színt. Kínában különösen kedvelt módja a fazekasságnak, mivel a szeladonedények színe az értékes jádéra emlékeztet.

Története

Az első szeladonedényeket a Han-dinasztia korában (i.e. 206 - i.sz. 220) készítették Kínában, a máz oliva vagy barnászöld színű volt. Leginkább Csöcsiang (Zhejiang), Kuangtung (Guangdong), Fucsien (Fujian) és Csianghszi (Jiangxi) tartományokban jeleskedtek a fazekasok a szeladonkészítés terén és innen terjedt át más ázsiai országokba is a készítési módszer.

A Korjo-dinasztia (918–1392) korából származó koreai szeladonedények leginkább dinnye vagy tök formájúak voltak, berakásos díszítéssel, amit a máz alá vittek fel karcolva, a Csoszon-korban pedig nyomásos technikával.

Japánban a Kamakura-korban (1192–1333) kezdték el a kínai és koreai szeladonedények másolását.

Ma már tömegesen gyártják a szeladonedényeket otthoni használatra.

Galéria

• 
  12. századi szeladonváza Koreából, a 68. nemzeti kincs
• 
  Koreai szeladon tömjéntartó, a 95. nemzeti kincs
• 
  Szung-korabeli (Song-korabeli) kínai szeladonedény
• 
  19. századi japán szeladonváza

Források

• "Celadon". Encyclopædia Britannica. Hozzáférés: 2013-5-31. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Szeladon témájú kategóriát.

Kapcsolódó szócikkek

• Kangdzsini fazekasműhelyek