Aggházy Kamil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aggházy Kamil
Aggházy Kamil ezredes
Aggházy Kamil ezredes
Született 1882. november 1.
Budapest
Meghalt 1954. szeptember 14.
(71 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Rendfokozata ezredes
Szülei Aggházy Károly
Rokonai Aggházy Károly, Aggházy Melinda
Aggházy Gyula, Aggházy Katalin
Iskolái Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
Civilben A Hadtörténeti Múzeum igazgatója, hadtörténész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aggházy Kamil témájú médiaállományokat.

Vitéz Aggházy Kamil, írói álnevein: Akárki, Spectator[1] (Budapest, 1882. november 1. – Budapest, 1954. szeptember 14.) magyar királyi ezredes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója. Katonai szakíró, hadtörténész. Verseket és elbeszéléseket is írt.

Életútja[szerkesztés]

Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész. Nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. Testvére Aggházy Melinda, féltestvére Aggházy Katalin.[2] 1901-ben végezte el a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát. Ezt követően csapattisztként szolgált Veszprémben, Kőszegen, Sopronban és Budapesten. Részt vett az első világháborúban, ahol 1914 decemberében szerb hadifogságba esett. A hadifogságból szabadulva 1916-tól a Honvédelmi Minisztérium levéltárnok.[3]

Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az I. világháború hadtörténetével foglalkozott.

Közreműködött a katonai jelzések megújításában.[4]

A Farkasréti temetőben lévő sírja (36/2-2-1) a Nemzeti Sírkert[5] része.[3]

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum[szerkesztés]

Emléktáblája a Hadtörténeti Múzeumban

Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Aggházy meghatározó szerepet játszott a hadtörténelmi kutatások tudományos alapvonalainak meghatározásában. Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy határozták el a katonamúltunk és honvédelmünk őrzőjének, a Hadimúzeumnak a létrehozását. Többszöri próbálkozás után ez 1918 novemberében valósult meg.[6] Így nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeumnak megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója lett.

Tagja volt és a második világháború után rövid ideig az elnöke is a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[7]

Művei[szerkesztés]

  • Hadimúzeumi Lapok (szerkesztő Aggházy Kamil)[8]
  • Historia (szerkesztő Aggházy Kamil)
  • Aggházy Kamil: Kovionai csata szerb hivatalos leírása 1914. dec. 11-13.[9]
  • Aggházy Kamil, vitéz - Stefán Valér - A világháború 1914 - 1918 (Budapest, 1934. Országos Közművelődési Tanács Könyvosztálya.)
  • Aggházy Kamil: Budavár ostroma 1849-ben.
  • De Sgardelli Caesar – Aggházy Kamil: Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924 – 1934. (antológia)
  • Aggházy Kamil: Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára (Székesfehérvár, 1911)
  • Aggházy Kamil: Vitézek albuma. Budapest, 1939.
  • Buda ostroma 1849. május 4-21.; szerk., sajtó alá rend. Hermann Róbert; BFL, Bp., 2001 (Budapest történetének forrásai)

Emlékezete[szerkesztés]

Emléktáblája lakóházán

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Aggházy Kamil sírja

Aggházy família[szerkesztés]