Pray-kódex

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A kódex nevezetessége a 136r lapján fennmaradt Halotti beszéd
Tollrajz a Pray-kódexben; MNY 1 f28r, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár
A Pray-kódex egy illusztrációja, amelyen Krisztus temetése látható, ahol egy hosszú szövetdarabbal burkolják be a Megváltó testét. A díszítő miniátor két jellegzetes tulajdonsággal, halszálkás mintázattal és négy, megközelítőleg L alakot formáló lyukkal ábrázolta Jézus halotti leplét. Ez a két jellegzetesség megtalálható a torinói leplen is.
A kódex egy lapja kottás lejegyzéssel

A Pray-kódex 11921195 között keletkezett latin és magyar nyelvű kódex, amelyet első tudományos leírójáról, Pray Györgyről (17231801) neveztek el. A kódex műfaját tekintve sacramentarium[1] (könyörgésgyűjtemény), mely egy magyar (Boldván vagy Jánosiban található) Keresztelő Szent János bencés apátságnak készült. Tartalmazza a magyar szentek névsorát. A kódexet ma az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében őrzik.

Jelentősége[szerkesztés]

  • A kódex öt miniatúrájának egyike (a XXVIII. számmal jelölt), a Bizáncban tisztelt „Mandilion” leplet ábrázolja, pontosan bemutatva azokat a jellegzetességeket, amelyek a ma Torinóban őrzött, Jézusnak tulajdonított halotti lepelre is jellemzőek (tűz által ütött L-alakú lyuksor, halszálkás szövésminta, a holttest egyedi kéztartása).[2] A kódex nemzetközi jelentőségét az adja, hogy a Torinói lepel jellegzetességeit ábrázoló miniatúra keletkezési ideje megelőzi a Torinói Lepel radiokarbonos kormeghatározásának eredményét. A lepel korát 95%-os konfidencia intervallummal 1260-1390 közé teszi, míg a Pray-kódex 1192-1195 között keletkezett.

Tartalma[szerkesztés]

A kódex többi része latin nyelvű

Kutatási rétegek[szerkesztés]

  • Francia hatás: Naptárában szembetűnő a francia szentek előtérbe kerülése, melynek eredetije francia befolyást mutat (Arras-Cambrai-Amiens).
  • Magyar réteg: A kalendáriumban augusztus 15-én asumptio, vagyis Szűz Mária mennybevétele után oda van írva még transitus Sancti Stephani, azaz Szent István „tranzitja”, átmenete vagyis halála.

Története[szerkesztés]

Történeti háttere keletkezésének idején[szerkesztés]

  • III. Béla magyar király idején keletkezett, aki 1196-ban hunyt el. A király gyermekkorában Konstantinápolyban nevelkedett, ahol minden valószínűség szerint péntekenként kiállították a „torinói leplet”. (Ez azért fontos, mert kutatók a Pray-kódex XXVIII jelzésű rajzára – lásd a Krisztus temetése témájú rajzot – sokat hivatkoznak a lepelre, hogy alátámaszthassák kutatásaikban, érveléseikben, hogy a torinói lepel eredeti). Lánya, Margit ugyancsak Konstantinápolyban nevelkedett, sőt bizánci császárné lett. A fent említett rajzon megfigyelhető alakok jellegzetes bizánci köpenyt viselnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pray-kódex témájú médiaállományokat.