Pray-kódex

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pray-kódex
sacramentarium
A kódex nevezetessége a 136r lapján fennmaradt Halotti beszéd és könyörgés
A kódex nevezetessége a 136r lapján fennmaradt Halotti beszéd és könyörgés

Szerző ismeretlen
Megírásának időpontja 11921195
Nyelv latin és magyar
Témakör vallás
Műfaj kódex
Részei misekönyv
húsvéti misztériumjáték
kottásénekek
zsinati törvények
Pozsonyi Évkönyvek
Külső hivatkozás MEK OSzK
A Wikimédia Commons tartalmaz Pray-kódex témájú médiaállományokat.
Tollrajz a Pray-kódexben; MNY 1 f28r, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár
A Pray-kódex egy illusztrációja, amelyen Krisztus temetése látható, ahol egy hosszú szövetdarabbal burkolják be a Megváltó testét. A díszítő miniátor két jellegzetes tulajdonsággal, halszálkás mintázattal és négy, megközelítőleg L alakot formáló lyukkal ábrázolta Jézus halotti leplét. Ez a két jellegzetesség megtalálható a torinói leplen is.
A kódex egy lapja kottás lejegyzéssel

A Pray-kódex 11921195 között keletkezett latin és magyar nyelvű kódex, amelyet első tudományos leírójáról, Pray Györgyről (17231801) neveztek el. A kódex műfaját tekintve sacramentarium[1] (könyörgésgyűjtemény), mely egy magyar (Boldván vagy Jánosiban található) Keresztelő Szent János bencés apátságnak készült. Tartalmazza a magyar szentek névsorát. A kódexet ma az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében őrzik.

Jelentősége[szerkesztés]

  • A kódex öt miniatúrájának egyike (a XXVIII. számmal jelölt), a Bizáncban tisztelt „Mandilion” leplet ábrázolja, pontosan bemutatva azokat a jellegzetességeket, amelyek a ma Torinóban őrzött, Jézusnak tulajdonított halotti lepelre is jellemzőek (tűz által ütött L-alakú lyuksor, halszálkás szövésminta, a holttest egyedi kéztartása).[2] A kódex nemzetközi jelentőségét az adja, hogy a Torinói lepel jellegzetességeit ábrázoló miniatúra keletkezési ideje megelőzi a Torinói Lepel radiokarbonos kormeghatározásának eredményét. A lepel korát 95%-os konfidencia intervallummal 1260-1390 közé teszi, míg a Pray-kódex 1192-1195 között keletkezett.

Tartalma[szerkesztés]

A kódex többi része latin nyelvű

Kutatási rétegek[szerkesztés]

  • Francia hatás: Naptárában szembetűnő a francia szentek előtérbe kerülése, melynek eredetije francia befolyást mutat (Arras-Cambrai-Amiens).
  • Magyar réteg: A kalendáriumban augusztus 15-én asumptio, vagyis Szűz Mária mennybevétele után oda van írva még transitus Sancti Stephani, azaz Szent István „tranzitja”, átmenete vagyis halála.

Története[szerkesztés]

Történeti háttere keletkezésének idején[szerkesztés]

  • III. Béla magyar király idején keletkezett, aki 1196-ban hunyt el. A király gyermekkorában Konstantinápolyban nevelkedett, ahol minden valószínűség szerint péntekenként kiállították a „torinói leplet”. (Ez azért fontos, mert kutatók a Pray-kódex XXVIII jelzésű rajzára – lásd a Krisztus temetése témájú rajzot – sokat hivatkoznak a lepelre, hogy alátámaszthassák kutatásaikban, érveléseikben, hogy a torinói lepel eredeti). Lánya, Margit ugyancsak Konstantinápolyban nevelkedett, sőt bizánci császárné lett. A fent említett rajzon megfigyelhető alakok jellegzetes bizánci köpenyt viselnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons:Category:Pray Codex
A Wikimédia Commons tartalmaz Pray-kódex témájú médiaállományokat.