Fusz János
| Fusz János | |
 | |
| Született | 1777. december 16.[1][2][3] Tolna[4] |
| Elhunyt | 1819. március 9. (41 évesen)[1][2][3][5][6] Buda |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (704-50. fülke)[7][8] |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | operett, melodráma, dal, kamarazene, egyházi zene |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fusz János témájú médiaállományokat. | |
Fusz János (németül Johann Evangelist Fuss) (Tolna, 1777. december 16. – Buda, 1819. március 9.[9]) magyar zeneszerző és karnagy, külföldön is megbecsült zenei író. Sváb nemzetiségű volt, és az 1800-as évek németes irányzatát követte, de jól beszélt magyarul és érdeklődött a magyar és a szláv népzene iránt is.[10] Magyarországon „ő volt az első képviselője az önálló, független zenész típusának, aki a főúri-templomi szolgálatot mellőzve kísérelt meg zenészként egzisztenciát teremteni.”[10]
Élete
[szerkesztés]Baján volt énekesfiú. Ifjú korában Tolna megyében tanítóként tevékenykedett, majd az 1790-es évek végén Végh Ignác zenekedvelő főúr verebi kúriáján lett zenetanár és karmester.[11]
1801-től Pozsonyban, 1804-től Bécsben működött.[11] A kor legkeresettebb zeneszerzés-professzora, Johann Georg Albrechtsberger egyik legjobb tanítványaként tartotta számon. Kapcsolatban állt az idős Joseph Haydn-nal is, aki személyesen ígérte meg neki, hogy legújabb egyfelvonásos melodrámájának főpróbájára ellátogat.[10] Beethoven pedig úgy nyilatkozott Fuszról, hogy „az énekhez jól ért, és annál kell maradnia, mert fogalma sincs a hangszeres zenéről”.[10]
1809-ben Fusz János így írt a tárogatóról:[forrás?] „A magyaroknak legrégibb hangszerük a háborúsíp, egy nyikorgó, erősen átható, kétségkívül fülsértő messzire hallatszó rokona a schalmeynek, mely az oboára hasonlít, de valamivel rövidebb.”
1810-től a lipcsei Allgemeine musikalische Zeitung munkatársa volt. Publikációiban nevét magyaros írásmóddal Fuszként jegyezte.
1815-től haláláig ismét Pozsonyban és Budán élt. Halálos betegségében utolsó napjait a Szent György tér nyugati oldalán álló egyik házban (akkori számozás szerint No. 11.) töltötte.[9] Temetése 1819. március 10-én volt a tabáni temetőben. Másnap a tabáni templomban mondtak érte gyászmisét, „mely alkalmatossággal egy, a híres Albrechtsbersgertől, a megboldogultnak tanítójától componált Requiem igen helyesen hozattatott elő.”[12] Később barátja és librettistája, Krüchten József ügyvéd emelt számára síremléket a tabáni temetőben, amely „felhúrozott, aranyozott lantot, a hangművészet jelképét" ábrázolta.[13]
Emlékét szülővárosában emléktábla őrzi a róla elnevezett zeneiskola bejáratánál.
Művei
[szerkesztés]1807-ben a lipcsei Allgemeine Musikalische Zeitung közzétette basszetkürtre és vonóstrióra írt kvartettjét (op. 2), 1810. június 27-én újabb négy darabját: a Dankgebet című, vegyeskarra és zongorára írt művét, az Agnes Cyr versére készült Das Fischermädchen című dalt, és két szláv táncot, amelyeket Magyarországon jegyzett le dudaszó nyomán.[14]
Több operát, duo- és melodrámát (Watwort, Isaac, Judith, Jakob und Rachel, Pyramus és Thisbe, Romulus és Remus), sőt operettet is szerzett (Der Kräftig), Schiller Messinai arájához nyitányt írt nyolc kézre. Ennek bemutatója 1811-ben volt Bécsben, később meg is hangszerelte.[14] Színpadi művekhez szerzett zenéinek és tizenöt egyházi művének nagy része elveszett. Zongoradarabjai, kamarazenéje és dalai nyomtatásban is megjelentek.[15] Egyetlen magyar nyelvű dala Csokonai A tavasz című versének megzenésítése.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
- ↑ „Fuß, Johann Evang.” (német nyelven). Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich 5, 40. o.
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-6GS3-DW
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Budapest-Budavári plébánia, Budai várpalotai plébnia anyakönyvei, 1 kötet
- ↑ a b c d e Richter Pál (2004. augusztus). „Fusz János, alias Johann Evangelist Fuss”. Muzsika. [2019. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ a b Fusz János (magyar nyelven) (DOC). baroque.hu. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Tudományos Gyűjtemény 3(1819), 3. szám, 118.
- ↑ Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern. Ofen: Königl. Universitäts Buchdruckerey. 1822. 298. o.
- ↑ a b Fidipédia/Zeneszerző - Fusz János (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 28.)[halott link]
- ↑ Fusz János (magyar nyelven). magyarzenetortenet.hu. [2007. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Sas Ágnes–Farkas Zoltán: Fusz János; Mágus, Budapest, 2003 (Magyar zeneszerzők)
