Liu Hszin
| Liu Hszin () | |
| Született | Liu Ce-csün () (劉子駿) kb. i. e. 50 |
| Elhunyt | i. sz. 23 Csangan |
| Állampolgársága | Kína |
| Nemzetisége | kínai |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Liu Hsziang () |
| Foglalkozása | csillagász, történész, bibliográfus |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Átírási segédlet | |
| Liu Hszin | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 劉歆 |
| Egyszerűsített kínai | 刘歆 |
| Mandarin pinjin | Liú Xīn |
| Wade–Giles | Liu2 Hsin1 |
Liu Hszin () (adott neve: Ce-csün () 子駿)[m 1] a Nyugati Han-dinasztia idején élt kiváló tehetségű és sokoldalú tudós, csillagász, bibliográfus. Az ő nevéhez fűződik a (pí) elsőként történő kiszámítása Kínában. Az ugyancsak nagyformátumú tudós, Liu Hsziang () fia.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Liu Hszin () kb. i. e. 50-ben született. Apja a császári könyvtár megbecsült könyvtárosa, Liu Hsziang () volt. Nevét, a császári Kínában szokásos névtabu miatt később Liu Hsziu ()ra (劉秀) változtatta. Karrierje a Nyugati Han-kor utolsó éveiben, és a Han-dinasztia folytonosságát rövid időre megakasztó Hszin ()-dinasztia (i. sz. 9–23) idején teljesedik ki. Noha kezdetben odaadó híve volt a trónbitorló és az új dinasztiát megalapító Vang Mang ()nak (王莽; i. e. 45 – i. sz. 23), de miután a seregei i. sz. 23. július 23-án vereséget szenvedtek, elfordult tőle, és részt vett egy ellene szervezett összeesküvésben. Amikor az összeesküvést leleplezték, az abban résztvevőket halálra ítélték, majd kivégezték. Liu Hszin () nem várta meg az ítéletet, több társához hasonlóan, öngyilkosságot követett el.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Han-dinasztia híres reformpolitikusa, Vang Mang () elrendelte, hogy a mértékegységeket egységesíteni kell az egész birodalomban. A rendszer kidolgozásának feladatát Liu Hszin () hajtotta végre. E megbízatása során elkészítette a mértékegységek rézetalonját, melyek definícióját törvénybe iktatták. A neki tulajdonított, és csia liang hu () (嘉量斛) néven ismert etalont ma Pekingben őrzik.[1] E munkája kapcsán állapította meg a pí értékét is 3,1547-nek. Ekkor történt a matematika történetében először, hogy törvénybe foglalták a pí értékét.[2] Matematikai eredményei később olyan kiváló tudósokat inspiráltak, mint Csang Heng () (78–139) és Liu Huj () (3. század).
Vang Mang () a császári udvar csillagászaként elkészítette a dinasztia hivatalos naptárát is, de több, a bolygók mozgásával kapcsolatos fontos számítást is elvégzett.[3]
Matematikai és csillagászati munkássága mellett mindenképpen meg kell említeni a bibliográfusként végezett nagyszerű teljesítményét is, amely valójában az apja által megkezdett munka befejezése volt. Ő öntötte végleges formába a Csi lüe () (《七略》), vagyis a Hét kategória című bibliográfiát, amely később az ókori kínai írásbeliség, könyvészet legteljesebb bibliográfiájának, a Ji-ven-cse ()nek az alapját képezte.
Irodalmárként végzett eredményeinek sorában meg szokták említeni, hogy az ókori történeti műhöz, a Csun-csiu (), vagyis a Tavasz és ősz krónikájához, a Co Csiu-ming () által írt kommentár végleges címét, amelyen a konfuciánus kánonban is helyett kapott, ő rögzítette Co csuan () formában. Továbbá ő a megalapítója, az úgynevezett „Régi szövegek iskolája” (ku-ven csing () 古文經) néven ismert filológiai, szövegkritikai irányzatnak is.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A magyar nyelvű matematika-történeti szakkönyvekben a neve igen gyakran, de hibásan a Liu Ci formában szerepel.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Needham 1959. 100. o.
- ↑ Lásd: "Pi, avagy amit már az Ókorban is ismertek… és akik ismerték". 2008. december 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 12.
- ↑ Needham 1959. 401., 404., 414. o.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Loewe 1986.: Loewe, Michael. The Former Han Dynasty. In The Cambridge History of China: Volume I: the Ch'in and Han Empires, 221 B.C. – A.D. 220, 103–222. Edited by Denis Twitchett and Michael Loewe. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-24327-0.
- ↑ Needham 1959.: Needham, Joseph. Science and Civilisation in China. Mathematics and the Sciences of the Heavens and the Earth. (Vol.3.; coll.: Wang Ling). Cambridge University Press. 1959. ISBN 0 521 05801 5