Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2015 II.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2015-ös év második felére.

27. hét

június 29. 0.00 és július 2. 11.59 között: A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója

A jelölt cikk: A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Teremtés (részlet Michelangelo mennyezetfreskójából)
Teremtés (részlet Michelangelo mennyezetfreskójából)
A mennyezetfreskó a kápolnában
A mennyezetfreskó
a kápolnában

A Vatikánban található Sixtus-kápolna mennyezetfreskója Michelangelo remekműve, a világ egyik legismertebb és 540 m²-es felületével a legnagyobb egybefüggő freskója. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között festett kép kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit; köztük legismertebb az Ádám teremtése, amit számtalanszor feldolgoztak a populáris kultúrában. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibilla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszi teljessé a kompozíciót.

A kápolna Michelangelo megjelenése előtt már szinte kész volt, és valószínűleg senkinek nem jutott volna eszébe új freskók készítése, ha nem támad hatalmas repedés a mennyezeten. Így azonban II. Gyula pápa elrendelte a kápolna szerkezetének megerősítését, a mennyezet újrafestését és képekkel díszítését. Az 1508 augusztusában elkezdett munka 1512 októberére készült el. Bár a művész erejét megfeszítve dolgozott, külső okokból kétszer is meg kellett szakítania a munkát. 1510 augusztusára elkészült a freskó első felével. Ezután a pápa parancsára lebontották az állványzatot, II. Gyula pedig a továbbhaladás anyagi feltételeinek megteremtése nélkül háborúba indult. Michelangelo ezt pótolandó kétszer is utána ment, de csak 1511 februárjában kezdhetett újra festeni.

Michelangelo műve elütött minden korábbi vagy kortárs falfestménytől. Nem sík felületet formáz, hanem pózokkal, átfedésekkel érzékelteti azt a teret, amelyben alakjai mozognak. A festő elhagyta az addig szokásos aranyalapozást. Ő volt az első, aki fiktív bronzszobrokat, márványreliefet, márványarchitektúrát alkotott a teljesen sík felületre. Ezeket az újításokat már kortársai is átvették, először Raffaello a Sala di Constantino díszítésénél. Amikor 1512-ben mindenszentek napján leleplezték a freskót, mindenki úgy érezte, hogy egyedülálló, csodálatos remekmű. A szép hely jelentőségét fokozza, hogy az új pápát szavazócédulákkal megválasztó konklávé a Michelangelo freskóival díszített Sixtus-kápolnában ül össze.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 2. 12.00 és július 5. 23.59 között: Démokritosz

A jelölt cikk: Démokritosz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος) (Abdéra, i. e. 470 és i. e. 460 között – Abdéra, i. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus. Leukipposszal együtt az atomelmélet megalapítójaként szokták emlegetni. Valószínűleg Szókratész kortársa volt, de őt magát a preszókratikusok közé sorolják. Életéről nagyon kevés biztosat tudunk. A különböző ókori szerzők által neki tulajdonított rengeteg műből szinte semmi sem maradt fenn, és a fennmaradtak szerzősége, illetve léte is kétséges.

Ókori életrajzírói szerint nemcsak általános atomelméletről és kozmológiáról írt, hanem az érzéki észlelésről, a biológiáról, a zenéről és számos más témáról is. Etikai rendszere lényegében megegyezett a később Epikurosz által képviselt etikával. Atomelméletét szinte kizárólag Arisztotelész interpretációjában ismerjük; a neki tulajdonított etikai művek szerzője pedig egy Démokratész nevű filozófus, akit csak a tizenkilencedik században azonosítottak először Démokritosszal (bár nem bizonyosan tévesen).

Démokritosz (és Leukipposz) tanítása beteljesítette a ión materiális monizmus végcélját azzal, hogy szétvágta az eleai érvelés gordiuszi csomóját. Démokritosz filozófiájában sok mindent átvett elődeinek gondolkodásából, filozófiája mégsem nevezhető eklektikusnak. Atomokról szóló elmélete lendületet adott a modern atomelméletnek is, amelynek persze egészen más a természete és az indítékai. Gazdagítja ezt a képet Karl Marx doktori disszertációja, amelynek témája épp a démokritoszi és epikuroszi természetfilozófia különbsége, s tárgyalásában e különbségeket az erkölcsfilozófiáig követi nyomon.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Démokritosz filozófus szócikkét javaslom a még üres helyre, amely a kiemelt státuszt 2008. május 17-én kapta meg, a kezdőlapon pedig 2010. július 1. és 2010. július 4. között szerepelt. --*feridiák vita 2015. június 10., 09:33 (CEST)[válasz]

Nem lehetne olyan cikket jelölni, ami még egyáltalán nem volt? --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 10., 12:15 (CEST)[válasz]

A természetfilozófus és erkölcsfilozófus, általában filozófus történetileg jól illik a matematikafilozófia történetéhez. Ezért került ide. De ha akarod, javasolhatjuk általános vitára azt is, hogy a legfrissebb kiemelt cikkek kerüljenek be a sablonsorba. --*feridiák vita 2015. június 12., 11:43 (CEST)[válasz]


Mielőtt éjjel kikerül a Kezdőlapról, szeretnék javaslatot tenni a folytatáshoz. Az ajánlás ezen zárószakasza adja az átkötést:

Démokritosz (és Leukipposz) tanítása beteljesítette a ión materiális monizmus végcélját azzal, hogy szétvágta az eleai érvelés gordiuszi csomóját. Démokritosz filozófiájában sok mindent átvett elődeinek gondolkodásából, filozófiája mégsem nevezhető eklektikusnak. Atomokról szóló elmélete lendületet adott a modern atomelméletnek is, amelynek persze egészen más a természete és az indítékai. Gazdagítja ezt a képet Karl Marx doktori disszertációja, amelynek témája épp a démokritoszi és epikuroszi természetfilozófia különbsége, s tárgyalásában e különbségeket az erkölcsfilozófiáig követi nyomon.

A belinkelt Karl Marx szócikk @Andrew69.: kezdeményezésére idén februárban lett kiemelt, és még nem volt a Kezdőlapon. Ezen szócikknek a doktori disszertációt tárgyaló szakasza egy közelgő jubileumi évfordulóra hívja fel a figyelmet:

1841. április 6-án küldte el A démokritoszi és epikuroszi természetfilozófia különbsége (Differenz der demokritischen und epikureischen Naturphilosophie) című disszertációt Karl Friedrich Bachmann professzornak, a jénai egyetem filozófiai dékánjának, aki már 13-án a kari tanács elé terjesztette „kiválóan érdemesnek ítélem” kifejezéssel summázott értékelését. A dolgozat színvonala magasan a követelmények fölötti tudományos teljesítményt mutatott fel, így 15-én, vizsga nélkül, rekordidő alatt kapta meg a minősítést.

Javaslom, hogy a 175. évfordulón, 2016. áprilisában legyen a szóikk Kezdőlapra kiemelt és ezért a 2016-15-1 helyre jelölöm. *feridiák vita 2015. július 5., 11:58 (CEST)[válasz]

28. hét

július 6. 0.00 és július 9. 11.59 között: Tendzin Gyaco

A jelölt cikk: Tendzin Gyaco (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Tendzin Gyaco (tibeti: ལྷ་མོ་དོན་འགྲུབ་; Wylie: Lha-mo Don-'grub), (Takcer, 1935. július 6. – ) a 14. dalai láma, a tibeti emigráns kormány volt vezetője, aminek a székhelye az indiai Dharamszala. A dalai láma a tibetiek vallási vezetője. A tibeti buddhizmus felfogása szerint az elődei reinkarnációjaként született e világra. Világszerte híres előadó, gyakran karizmatikus egyéniségként jellemzik. Ő az első a dalai lámák sorában, aki nyugatra utazott, hogy a buddhista tanításokat hirdesse, és hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat valamint a vallások közötti párbeszéd fontosságát.

Annak ellenére, hogy a 14. dalai láma „egyszerű buddhista szerzetesként” jellemzi magát, valójában a világbéke nagykövete és inspiráló szószólója is egyben. Három fő dolog mellett kötelezte el magát egész életére. Az emberi lények szintjén, elkötelezte magát, hogy támogatja az egyetemes emberi értékeket, például az együttérzést, a megbocsájtást, az elfogadást, az elégedettséget és az önfegyelmet. Minden beszédében kinyilvánítja, hogy minden ember ugyanolyan érzelmileg és fizikálisan is. Mindenki boldogságra vágyik és kerüli a szenvedést. Kiemeli, hogy a nem hívő emberek is fontosnak tartják ezeket az értékeket, amelyek által boldogabb lehet az életük. A dalai láma ezt úgy nevezi, hogy világi etika. Másodikként, hívőként, elkötelezte magát, hogy támogatja a nagy világvallások hagyományai közötti harmóniát és egyetértést. Magyarázata szerint a filozófiai különbözőségek ellenére minden világvallásban megvan a lehetőség, hogy jó embereket neveljen. Emiatt fontosnak tartja, hogy minden világvallás tisztelje a többit és fogadja el a többiek hagyományainak értékeit. Az egy vallás, egy igazság elve az egyén szintjén értendő, azonban a közösség szintjén szükségszerű a vallási sokszínűség, hiszen többféle az igazság is. Harmadikként, mivel tibeti és a dalai láma címet viseli, elkötelezte magát, hogy megőrzi a tibeti buddhista kultúrát, amely a béke és az erőszakmentesség kultúrája.

A dalai láma díjainak és elismeréseinek száma meghaladja a százötvenet, amelyből több mint ötven tiszteletbeli doktori cím. Ezek között szerepelnek díszpolgári, tiszteletbeli doktori és professzori elismerések, életműdíjak, medálok és aranyérmek. Az egyik legjelentősebb elismerését 1989. december 10-én kapta, amikor a Nobel-békedíjat neki ítélte a norvég Nobel-bizottság. 2006. június 22-én egyike lett annak a négy embernek, akik megkapták a díszpolgárságot a kanadai kormányzótól. Díszpolgára számos európai nagyvárosnak, többek között például Varsónak, Wrocław-nak, Párizsnak, Rómának és Velencének. A 14. dalai láma eddig hét alkalommal járt Magyarországon. 2010. szeptember 18-án, hetedik magyarországi tartózkodása során átvehette Budapest díszpolgára címét.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Tendzin Gyaco Nobel-békedíjas dalai lámát javaslom a 28. hét eleje (július 6. – július 9.) helyre, mert 1935. július 6-án született, és ekkor lesz születésének 80. évfordulója. A központi idegrendszer vérellátása szócikket pedig - mivel nem naphoz kötött - átmozgatom a 30. hét eleje (július 20. – július 23.) még szabad helyre. --*feridiák vita 2015. június 18., 22:11 (CEST)[válasz]

Tendzin Gyaco szócikke kiemelési eljárását május 24-én (pünkösd vasárnapján) Bencemac indította el. A szócikk a kiemelt státuszt június 26-án kapta meg. A kiemelést szavazattal támogatók egyike már június 18-án a Kezdőlapra kikerülését javasolta. Így július 6. és július 9. között ez következhet. Ehhez már csak az ajánlás elkészítése hiányzik. Ez a megtisztelő feladat elsőként természetesen @Bencemac: wikitársunkat illeti. *feridiák vita 2015. június 30., 14:07 (CEST)[válasz]

Igaz, hogy a cikket én jelöltem, de ezt inkább inkább a szakértőre (@Mrszantogabor:) hagynám. 2015. július 1., 14:56 (CEST)[válasz]
Köszönettel nyugtáztuk azon tájékoztatását, hogy az ajánlás (@Mrszantogabor:) szakértőtől fog érkezni, de szabadjon remélni, hogy @Bencemac: az, aki gondoskodik róla, hogy az mielőbb meglegyen. *feridiák vita 2015. július 2., 13:25 (CEST)[válasz]

Köszönet Nektek egyenként és együtt az ajánlás elkészítéséért. Szeretnék a véglegesítéshez pár észrevételt, illete javaslatot tenni.

1. Az ajánlás képe eltér a szócikk képétől. Mivel az eltérést senki nem kifogásolta, akkor ez rögzíthető.
2. Kitüntetései között szerepel a Nobel-békedíj: "a Nobel-békedíjat neki ítélte a svéd Nobel-bizottság". A svéd helyett a norvég a helyes, ott ítélik oda és ott adják át. (Lásd a Nobel-békedíj szócikkben: Míg a fizikai, kémiai, fiziológiai-orvostudományi és irodalmi Nobel-díjat Stockholmban, addig a Béke-díjat Norvégia fővárosában, az oslói Városháza nagy csarnokában adják át.)
3. A díjakat és elismeréseket önálló szakaszként a végére tettem, hármas szerkezetet hozva létre.

Ennyi. Újra köszöni: *feridiák vita 2015. július 5., 12:49 (CEST)[válasz]

július 9. 12.00 és július 12. 23.59 között: IV. László magyar király

A jelölt cikk: IV. László magyar király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

IV. László, Kun László (1262. – Körösszeg, 1290. július 10.) Árpád-házi magyar király. Az 1272. szeptember 3. előtti koronázásától haláláig uralkodott. Apja V. István magyar király, anyja Erzsébet kun hercegnő volt. Kun László okleveleiben magát III. Lászlónak nevezte, mivel nem vette számba Imre király fiát. A „Kun” jelzőt azonban nem származása miatt kapta, hanem életében ragasztották rá. A hatalomra törő főurak Joachim bán vezetésével gyerekkorában elrabolták, hogy ezzel tarthassák sakkban apját. A trónra lépő László továbbra is ki volt szolgáltatva az urak kényének-kedvének, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy felserdülve szívesebben legyen „szeretett kunjaival”, mint magyarok között. Szinte teljesen azonosult velük, átvette életmódjukat.

Az 1280-as évekre már alapvető uralkodói feladatait is egyre kevésbé látta el; csak vonulgatott megmaradt kunjaival, egyre nagyobb terhet jelentve az országnak. Az országban kettős hatalom kezdett kialakulni. A pápában többször felmerült a Magyarországra indítandó keresztes hadjárat gondolata is. A belpolitikai helyzetet súlyosbította, hogy 1285 elején ismét tatár hadak támadtak az országra. IV. László egyéni tragédiájának betetőzése, hogy végül a kunok kezétől veszett el. 1290. július 10-én Körösszeg váránál kun előkelők – Árbóc, Törtel és Kemence – embereikkel rárontottak a sátrában alvó Lászlóra, és megölték. A gyilkosság közelebbi oka ismeretlen, és nem alaptalan a gyanú, hogy a közeli várúr, Borsa Kopasz részes volt a gyilkosságban. A király testét a csanádi székesegyház fogadta be. Különösebb részvét nem kísérhette az utolsó, bizonyosan Árpád-házinak tekintett, tragikus sorsú uralkodó halálát.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a IV. László magyar király cikket, Kun László július 10-i halálának évfordulójára. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. május 30., 13:21 (CEST)[válasz]

29. hét

július 13. 0.00 és július 16. 11.59 között: Iszlám

A jelölt cikk: Iszlám (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ramadán ünnepi.
Ramadán ünnepi.

Az iszlám (arabul الإسلام al-islām, al-iszlám Loudspeaker.svg kiejtése) a Föld nagy világvallásainak egyike. arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó, monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívői, a muszlimok az iszlámot az első, az egyetlen igaz, a világ keletkezése óta létező vallásnak tekintik. Alapjául azon, Isten (arab eredetű, más muszlim országokban is használt nevén Alláh, vagyis Allah) szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket Muhammad ibn Abdalláh ibn Abd al-Muttalib, közismert nevén Mohamed próféta adott át a 7. század első harmadának végén Hidzsázban követőinek, és amelyeket halála után két évtizeddel a Koránban gyűjtöttek össze követői, a muszlimok, magyarosan muzulmánok.

Az iszlám túlmutat a dogmák és vallásgyakorlatok összességén, civilizációnak is tekinthető: híveit Mauritániától Indonéziáig közös kultúra, közös hagyományok és az egyazon, vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó jogrendnek (saría) engedelmeskedés köti össze. Mindehhez egészen a modern időkig a vallási és tudományos életben az arab nyelv általános használata társult. 1 milliárd 570 millió követőjével (ez a Föld népességének 23%-a) – a kereszténység után – a világ második legnagyobb vallása. Fő elterjedési területei Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, valamint Malajzia és a legnépesebb muszlim ország, Indonézia.

Az iszlám ünnepek körében 2015-ben június 17-e és július 16-a között ünneplik az egyik főünnepet, a ramadánt, amely a böjt megtörésének ünnepével zárul.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Iszlám szócikkét javaslom a 29. hét eleje (július 13. – július 16.) helyre, amellyel az iszlám vallás szent hónapja, a Ramadán idei végére van időzítve. A szócikk a kiemelt státuszt már 2010. március 3-án megkapta, de még nem volt fenn a Kezdőlapon. --*feridiák vita 2015. június 19., 08:25 (CEST)[válasz]

Jó ötlet. --Malatinszky vita 2015. június 19., 08:42 (CEST)[válasz]

A böjt megtörésének ünnepe () idén július 17-én van (vagyis 16-án napnyugtával kezdődik). http://www.when-is.com/eid-al-fitr-2015.asp http://www.moonsighting.com/ramadan-eid.html http://www.officeholidays.com/religious/muslim/eid_ul_fitr.php --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 16., 05:49 (CEST)[válasz]

július 16. 12.00 és július 19. 23.59 között: Caravaggio

A jelölt cikk: Caravaggio (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Caravaggio portréképe (Ottavio Leonitól)
Caravaggio portréképe
(Ottavio Leonitól)

Caravaggio (er.: Michelangelo Merisi vagy Amerighi; Caravaggio, Lombardia, 1571. szeptember 29.Porto Ercole, 1610. július 18.) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé.

Milánóban volt festőtanonc, majd Rómába ment. Eleinte koldusszegényen nyomorgott, majd egyre több megrendelést kapott, de egyre több botrányba is keveredett. Rendszeresen részt vett verekedésekben, feljelentették becsületsértésért, de tehetős és befolyásos pártfogói mindig kisegítették. Egy sokak által önvédelemnek tekintett emberölés volt az utolsó csepp a pohárban. Nápolyba menekült, és ott szintén ünnepelt festő lett. Később Máltára utazott, ahol felvették a Máltai lovagrendbe, de egy újabb verekedés miatt bebörtönözték. Nem bírta a fogságot: megszökött, és Szicíliába menekült, majd visszatért Nápolyba, és ott festette utolsó képét is.

Forradalmian új stílusa a fény és árnyék kontrasztján alapult. Az alakok drámai megvilágítása és a mély árnyékok a barokk festészet ismertetőjegyeivé váltak. Ellenezte a bibliai témák hagyományos, eszményített értelmezését, modelljeit az utcáról szerezte, a vallásos jeleneteket életszerűen festette meg. Már a Máté evangélista életét bemutató három festménye (1600–1601) is szenzációt keltett, ezeket később olyan mesterművek követték, mint az Emmausi vacsora vagy a Mária halála. Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggistáknak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1610. július 18-án hunyt el Caravaggio. Andrew69. Blue a v.svg 2015. január 3., 18:02 (CET)[válasz]

30. hét

július 20. 0.00 és július 23. 11.59 között: A központi idegrendszer vérellátása

A jelölt cikk: A központi idegrendszer vérellátása (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az agyalap artériái
Az agyalap artériái
Agyalapi artériás gyűrű
Agyalapi artériás gyűrű

A központi idegrendszer vérellátása az agyat és a gerincvelőt ellátó fő artériák és vénák együttese. A vért az idegrendszerhez a páros belső feji verőerek és a gerincmenti verőerek szállítják. Az agy vénás elvezetésének sajátos képződményei a kemény agyhártya vénás öblei. A koponyából kilépő vért a mély nyaki vénák vezetik el a felső üres vénákba. A gerincvelőben a vér fő forrásai a csigolyaközti lyukakon, szelvényenként belépő artériák; a vért egy belső és egy külső vénás fonat vezeti el. Az agyat a kétoldali belső feji verőér és a kétoldali gerincmenti verőér látja el. A négy artéria az agyalapon a pókhálóhártya alatti térben helyezkedik el, és egymást összekötő (anasztomizáló) ágaival alkotja az agyalapi artériás gyűrűt.

A gerincmenti verőér a kulcscsont alatti verőér első szakaszának egy ága, ami a nyakon fut fölfelé a felső hat nyakcsigolya harántnyúlványaiban lévő lyukakon. Az öreglyukon, majd a kemény agyhártyát és a pókhálóhártyát áttörve lép be a pókhálóhártya alatti térbe, ahonnan a nyúltvelőn fölfelé, előre fut. A híd alsó szélénél a kétoldali artéria alapi verőérré egyesül.

Az agy vénáinak fala vékony. Nem tartalmaznak izomszövetet és vénabillentyűik sincsenek. Az agyból a subarachnoideális térbe lépnek ki. Átfúrják az arachnoidea matert és a dura mater meningealis lemezét, majd a koponyaűri vénás sinusokba ömlenek. Az agy belső területéről a vénás vért a nagy agyi véna ágrendszere gyűjti össze.

A gerincvelő a vért három kis artériából: a két hátsó gerincvelői verőérből és az elülső gerincvelői verőérből kapja. Ezeket a hosszanti artériákat kis, szegmentálisan elrendezett artériák erősítik. Utóbbiak a gerinc külső részénél erednek, és a gerinccsatornába a csigaközötti lyukakon lépnek be. A gerincvelő felszínén anasztomozálnak, és egyaránt küldenek ágakat a fehér- és a szürkeállományba. Az erősítő artériák méretei igen változékonyak, miként szegmentálódásuk is.

A gerincvelő vénái hat kanyargós, hosszanti vénás csatornába ömlenek; ezek a koponyaüregi vénákkal és vénás öblökkel állnak összeköttetésben. Elvezetésük főleg a gerinc belső vénás fonatai felé van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A központi idegrendszer vérellátása kiemelt fontosságú téma kiemelt szócikkét javaslom a 29. hét eleje (július 13. – július 16.) helyre. A szócikk a kiemelt státuszt a világhírű agykutató: Szentágothai János születése 100. évfordulójának jubileumi éve elején, 2012. január 16-án kapta meg és még nem volt fenn a Kezdőlapon. --*feridiák vita 2015. június 11., 01:20 (CEST) > Átmozgatva a 30. hét eleje (július 20. – július 23.) helyre. --*feridiák vita 2015. június 19., 08:33 (CEST)[válasz]

július 23. 12.00 és július 26. 23.59 között: 2010-es Formula–1 világbajnokság

A jelölt cikk: 2010-es Formula–1 világbajnokság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Sebastian Vettel, a 2010-es világbajnok
Sebastian Vettel, a 2010-es világbajnok

A 2010-es Formula–1 világbajnokság sorrendben a 61. Formula–1-es szezon volt. A konstruktőri világbajnokságot a Red Bull Racing nyerte, amit már a brazil nagydíjon bebiztosított egy kettős győzelemmel. Az egyéni világbajnoki címet Sebastian Vettel szerezte meg az évadzáró versenyen, és ezzel ő lett a sportág legfiatalabb világbajnoka. Vettel a bajnoki győzelmet drámai szezon során a fináléban szerezte meg, ahol még rajta kívül három másik versenyző is esélyes volt a címre – a csapattársa, Mark Webber, a ferraris Fernando Alonso és a McLarenes Lewis Hamilton.

A Bridgestone-nak ez volt az utolsó Formula–1-es szezonja, miután bejelentette, hogy nem újítja meg a szerződését a bajnokság végén. Több hónapos megfontolás után a Pirellit választották gumiabroncs-beszállítónak a 2011-es szezonra, amit a FIA Motorsport Világtanács genfi ülésén jelentettek be 2010 júniusában.

A pontozási rendszert megváltoztatták, ettől az évtől kezdve az első helyezett 25 pontot kapott, a második 18-at, a harmadik 15-öt, majd 12, 10, 8, 6, 4, 2 és 1 pontot kaptak a negyedik helytől a tizedikig. Változtattak az időmérő edzés szabályain, és megtiltották a versenyek alatti tankolást. Az ebben az évben alkalmazott műszaki és sportszabályok sok vita tárgyát képezték.

A szezon előtt a 2009-es világbajnok Jenson Button a McLarenhez igazolt, míg a 2009-es konstruktőri győztes Brawn GP-t felvásárolta a Mercedes-Benz, és önálló csapatként, Mercedes GP néven indultak. Leszerződtették a három év után visszatérő Michael Schumachert. Fernando Alonso a Ferrarihoz igazolt Kimi Räikkönen helyére.

A szezon első versenyére március 14-én került sor Bahreinben, az utolsóra pedig november 14-én Abu-Dzabiban, miután 18 országban és 5 kontinensen, 19 nagydíjon versenyeztek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2015-ös Formula–1 magyar nagydíj időpontja 07-24 és 07-26. Ide ezért Formula–1-es cikket javaslok. Andrew69. Blue a v.svg 2015. január 6., 08:29 (CET)[válasz]

31. hét

július 27. 0.00 és július 30. 11.59 között: British Airways

A jelölt cikk: British Airways (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Embraer 170-100STD, a British Airways egyik repülőgépe
Embraer 170-100STD,
a British Airways egyik repülőgépe

A British Airways (IATA-kódja: BA, ICAO-kódja: BAW, hívójele: Speedbird) a brit nemzeti légitársaság. Flottaméretét, nemzetközi utasforgalmát és nemzetközi desztinációit tekintve az Egyesült Királyságban első, utasforgalmát tekintve pedig a második legnagyobb légitársaság az EasyJet után. Székhelye a Waterside üzleti parkban található, legnagyobb bázisát pedig Heathrow repülőtérről üzemelteti. Ez a légitársaság bonyolítja le a legnagyobb forgalmat Európából az Atlanti-óceánon túlra. Kiterjedt légihálózattal rendelkezik Európában és az Egyesült Királyságon belül is.

A vállalatot 1972-ben a brit kormány hozta létre a korábban államosított British Overseas Airways Corporation és British European Airways, valamint két regionális légitársaság, a walesi Cambrian Airlines és a Newcastle upon Tyne székhelyű Northeast Airlines légitársaságok üzemeltetése céljából. 1974. március 31-én a négy légitársaságot egyesítették és ezzel létrejött a British Airways márka. Tizenhárom év állami irányítást követően, 1987-ben a brit konzervatív kormány a vállalat privatizálása mellett döntött. Később a társaság tovább bővült, 1987-ben a British Caledonian, 1992-ben Dan Air és 2012-ben a British Midland International társaságok akvizícióját követően.

A British Airways egyike a OneWorld légiszövetséget alapító légitársaságoknak. A OneWorld, alapítása óta a harmadik legnagyobb légiszövetséggé nőtte ki magát a SkyTeam és a Star Alliance után.

2011. január 21-én a British Airways egyesült a spanyol Iberia vállalattal, és ezzel megalakult az International Airlines Group (IAG), amely árbevételét tekintve Európa harmadik legnagyobb légifuvarozójának számít (az Air France-KLM és a Lufthansa csoport után).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Duna alapvető és növekő fontosságú téma kiemelt szócikkét javaslom a 31. hét eleje (július 27. – július 30.) helyre. A szócikk a kiemelt státuszt 2006. augusztus 8-án kapta meg, és a Kezdőlapon 2006. szeptember 24. és 2006. október 1. között szerepelt. Ideje újra Kezdőlapon is látni. --*feridiák vita 2015. június 19., 09:41 (CEST)[válasz]

Symbol oppose vote.svg ellenzem Amíg lektorálandó részek vannak benne, ne kerüljön ki a kezdőlapra. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. június 19., 09:52 (CEST)[válasz]

Esetleg előrébb hozhatnánk az aug. 6-ra jelölt koreai irodalom cikket, és akkor nem lenne két koreai téma egymás után. @Teemeah, mit szólsz hozzá? --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 24., 06:36 (CEST)[válasz]

Az utolsó napig türelemmel vártam. Ma délután az ajánlást is megcsináltam. Erről igény esetén a további vitát már a Duna Vitalapján folytassuk tovább. Ezzel ennek a hónapnak is végére értünk. Kérem, lépjünk tovább a jövő hét másik felének, és ezzel a jövő hónap még nyitott kérdéseinek mielőbbi megvitatásához. Megértéseteket kérve és remélve üdvözöl: *feridiák vita 2015. július 26., 17:56 (CEST)[válasz]

A cikk vitalapján nyitottam ezzel kapcsolatban egy szakaszt. Piraeus vita 2015. július 29., 13:06 (CEST)[válasz]

Mivel a Duna Kezdőlapra kerülésével kapcsolatban kifogás merült fel, ami nem lett orvosolva, kicseréltem a cikket egy másikra. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 29., 14:03 (CEST)[válasz]

július 30. 12.00 és augusztus 2. 23.59 között: Bobby Robson

A jelölt cikk: Bobby Robson (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Sir Robert William Robson CBE, ismertebb nevén Bobby Robson (1933. február 18.2009. július 31.) angol labdarúgó, edző.

Játékosként visszavont csatárt játszott. Aktív karrierje alatt összesen három csapatban – Fulham FC, West Bromwich Albion FC, Vancouver Royals – fordult meg. Az angol válogatottban 20 mérkőzésen 4 gólt szerzett.

Visszavonulása után edzőként helyezkedett el. Legsikeresebb időszakát az Ipswich Town FC-vel töltötte, ottani 13 éve alatt a csapat kétszer is második volt a bajnokságban, kupagyőztes lett, és az UEFA-kupát is sikerült megnyernie. A sikerek elismeréseként Robson szobra ott áll a csapat stadionja, a Portman Road előtt. Az Ipswichen kívül több európai nagy csapatnál és az angol válogatottnál is edzősködött. A PSV-vel, a Portóval és a Barcelonával egyaránt bajnok lett, előbbi kettővel kupagyőztes is. A Barcelonával 1997-ben sikerült elhódítania a KEK-et is. Utolsó csapata az ír válogatott volt, ahol 2006-ban és 2007-ben tanácsadóként foglalkoztatták.

2002-ben Knight Bachelor, vagyis lovag lett, egy évvel később pedig bekerült az angol labdarúgó-hírességek csarnokába, valamint az Ipswich tiszteletbeli elnöke lett.

1991-ben tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Ezt nem sikerült legyőznie, a halálát is ez okozta. 2008-ban létrehozta a rák elleni küzdelemmel foglalkozó Bobby Robson Alapítványt; 2009. július 31-én hunyt el.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Bobby Robsont, halálának július 31-i évfordulójára. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 3., 10:43 (CEST)[válasz]

32. hét

augusztus 3. 0.00 és augusztus 6. 11.59 között: Trolibusz

A jelölt cikk: Trolibusz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kontaktkocsis trolibusz 1905-ből, Ótátrafüreden
Kontaktkocsis trolibusz 1905-ből, Ótátrafüreden

A trolibusz olyan közúti tömegközlekedési villamos jármű, amelyet áramszedők kapcsolnak a felső vezetékéhez, amiből a mozgáshoz szükséges energiát kapja. Funkciója általában a közforgalmú autóbuszéhoz hasonló, a KRESZ definíciója szerint „elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi”.

Az elektromos hajtású közúti járművek története szinte egyidős a villamosokéval. Az első ilyen járművet 1882-ben helyezték üzembe Berlin közelében, egy 540 méter hosszú próbapályán. A korai trolibuszok többféleképpen kapcsolódtak a felső vezetékhez. Elterjedt megoldás volt a kontakt-kocsi — ennél a felső vezetéken egy görgős kiskocsi futott, és ezt a kiskocsit kötötte vezeték a járműhöz. Innen jön a „trolibusz” név is, mert a görgős kiskocsit (bevásárlókocsit) hívják trolley-nak. Később jelentek meg az egy-, majd kétrudas áramszedőt használó rendszerek. A kettős rúd-áramszedős rendszer (a Schiemann-rendszer) az 1920-as évektől terjedt végül el, főleg Angliából. Az utolsó egyrudas áramszedőjű trolibusz 1967-ig közlekedett Norvégiában.

A történelmi Magyarországon három korai trolibuszüzem működött: az első Nagyszebenben nyílt meg 1904. augusztus 3-án (ez még ugyanazon ősszel megszűnt), a második ezzel gyakorlatilag egyidejűleg Poprád és Ótátrafüred között 1904. augusztus 4-én és 1906-ig működött, a harmadik pedig a Pozsony–Vaskutacska vonalon üzemelt 19091915 között.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a trolibuszt, mert aug. 3-4-én indult a troli-közlekedés a történelmi Magyarország területén. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. május 30., 13:41 (CEST)[válasz]

augusztus 6. 12.00 és augusztus 9. 23.59 között: Molfetta

A jelölt cikk: Molfetta (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Molfetta kikötője és katedrálisa
Molfetta kikötője és katedrálisa

Molfetta város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Bari megyében, az Adriai-tenger partján.

A város határában álló töbör (a Pulo di Molfetta) falában lévő barlangokat az i. e. 6. évezredtől közel kétezer évig az ősember lakta. A mai település elődjét, egy kis halászfalut valószínűleg görög telepesek alapították az i. e. 4. században. A keresztes háborúk idején vált jelentős településsé, ugyanis a Szentföldre vezető út egyik fontos kikötője lett. A visszatérő keresztesek a városfalaktól mintegy kilométernyire egy, a Szűzanyának felajánlott kórházat létesítettek. Ebben a legendák szerint megfordult a csodatételeiről híres Bajorországi Szent Konrád, Molfetta későbbi védőszentje is. A 16–17. századig területe egy kis, part menti szigetre korlátozódott, majd a szárazföldtől elválasztó csatorna feltöltése után dél felé terjeszkedett, a történelmi, falakkal körülvett óváros pedig fokozatosan elnéptelenedett. 1964-ben néhány épület össze is omlott. Az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején az óváros utcáit felújították, az omladozó palotákat helyreállították. A város nevezetessége a pulo mellett a román stílusban épült régi dóm, a San Corrado, amely Otranto, Bitonto, Troia és Bari katedrálisaival együtt szerepel a világörökségnek javasolt helyszínek között.

Az óváros gerince a Via Piazza, amelyen – mint erre neve is utal – egykor a piac volt. Erre merőleges, kelet-nyugat irányú a Via San Pietro, amely a régi dómot köti össze a Piazza Municipióval, amin egykoron vár, az úgynevezett Rondella állt. Napjainkban ez a tér az óváros egyetlen nagyobb nyílt területe. Az óváros fő bejárata a ma is álló Arco della Terra volt, a mai Corso Dante középtájékán. A kapu fölé emelkedett az óratorony (Torre dell’Orologio), amit 1897-ben bontottak el. Az óváros keletről a Piazza Municipión, északon pedig a dóm felől közelíthető meg. Az óvárost a széles Corso Dante Alighieri választja el az új városnegyedektől; ennek helyén a 18–19. századig egy várároknak kiképzett csatorna volt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre az üres augusztusi időszakra jelölöm Molfetta olasz várost. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 3., 12:59 (CEST)[válasz]

33. hét

augusztus 10. 0.00 és augusztus 13. 11.59 között: Korai norvég black metal mozgalom

A jelölt cikk: Korai norvég black metal mozgalom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Egy falfirka a Helvete pincéjében
Egy falfirka a Helvete pincéjében

A korai norvég black metal mozgalom zenei alapú szubkultúra, amely az 1990-es évek elején bontakozott ki Norvégiában. Ennek a zenei mozgalomnak köszönhető a modern black metal műfaj kialakulása és több elismert, nagyhatású extrém metal zenekar létrejötte.

Akkor vált igazából közismertté, amikor nagy médiaérdeklődés mellett kiderült, hogy tagjai felelősek két gyilkosságért és több norvég templom felgyújtásáért. A mozgalom, egy valláshoz hasonlóan, saját ideológiával és erkölcsi világképpel rendelkezett. A kemény mag tagjai „The Black Circle” (a Fekete Kör) vagy „Black Metal Inner Circle” (a Black Metal Belső Köre) névvel illették magukat. Ez a kör elsősorban fiatal férfiakból állt, akik közül sokan az oslói Helvete (norvégul Pokol) nevű lemezboltban találkoztak. Interjúkban a mozgalom tagjai erősen keresztényellenes és embergyűlölő nézeteket vallottak, magukat igazi sátánistának tartották, akik terjeszteni akarják a terrort, a gyűlöletet és a gonoszt. Álneveket használtak, a megjelent fotókon „hullasminket” viseltek és középkori fegyverekkel pózoltak. A mozgalom zártkörű volt, és kizárólag csak azokat fogadta be, akiket erre igaznak és elkötelezettnek ítélt. A zenei integritás nagyon fontos volt a mozgalomhoz tartozó előadók számára, hiszen azt akarták, hogy a black metal egy underground, sértetlen műfaj maradjon.

1993 augusztusában a mozgalom több tagját letartóztatták, majd 1994 májusában elítélték őket többek között gyújtogatásért, gyilkosságért és robbanóanyagok birtoklása miatt. A legtöbben nem mutattak megbánást az elkövetett tetteikért. A norvég média részletesen tudósított az eseményekről, de a riportok hangvétele gyakran szenzációhajhász volt. Például, egy norvég tv-csatorna interjút készített egy nővel, aki azt állította, hogy sátánisták áldozták fel a gyermekét és megölték a kutyáját. A korai norvég black metal mozgalom egészen a mai napig témája különböző könyveknek és filmeknek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1993. augusztus 10-én éjjel gyilkolták meg Euronymoust. Andrew69. Blue a v.svg 2014. december 25., 10:12 (CET)[válasz]

augusztus 13. 12.00 és augusztus 16. 23.59 között: James Horner

A jelölt cikk: James Horner (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

James Horner (Los Angeles, 1953. augusztus 14. – Los Padres Nemzeti Park, Kalifornia, 2015. június 22.) Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai filmzeneszerző.

Zenei tanulmányait Ligeti Györgynél kezdte, majd a University of Southern California (USC) és a University of California Los Angeles (UCLA) egyetemeken folytatta. Karrierje 1982-ben a Star Trek II: Khan haragja című film zenéjének megírásával kezdett meredeken felfelé ívelni. Két Oscar-díját a Titanic című film zenéjéért a Legjobb eredeti filmzene és a Legjobb betétdal kategóriában kapta. Ő írta többek között A bolygó neve: Halál, A rettenthetetlen, az Apolló 13, a Viharzóna, az Egy csodálatos elme, a Trója és az Apocalypto zenéjét. Magát „történetmesélőként” jellemezte, aki zenéjével a film szereplőinek legmélyebb érzéseit kívánta a közönségnek közvetíteni. Repülőgép-szerencsétlenségben hunyt el 61 évesen, 2015 júniusában.

Zenéi vezérdallamait általában igen gyorsan megkomponálta, de a hangszerelés hosszabb időt vett igénybe. Ezt a folyamatot igen gyakran hasonlította a festészethez, mondván, számára legalább olyan fontos, hogy megtalálja a jelenethez legjobban illő hangszereket, mint a festőnek a színek. Minduntalan törekedett az adott film hangulatának, történetének megfelelő, olykor igen különleges hangszerek használatára.

Zenéje általában az érzelmek széles skáláját váltja ki hallgatóiból mind pozitív, mind negatív irányban. Egyesek pályafutásának korai darabjait kedvelik igazán, és a későbbieket kevésbé szívesen hallgatják, míg mások éppen fordítva állnak hozzá. Munkásságának bírálói szerint feltűnően gyakran bukkantak fel műveiben saját korábbi darabjaiból, illetve más zeneszerzőktől (például Szergej Prokofjevtől, Dmitrij Sosztakovicstól, Benjamin Brittentől) átvett motívumok. A rettenthetetlen című film zenéjének egyik főtémája például visszaköszön A kétszáz éves ember, a Viharzóna és A király összes embere című filmekhez írt műveiben is, a Willow aláfestése pedig Schumann harmadik szimfóniájából merít.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Esetleg a most elhunyt James Horner, aki aug. 14-én született? Csak ellenőrizni kell, hogy a friss változások is tartsák a kiemelt szinvonalat. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 24., 21:47 (CEST)[válasz]

34. hét

augusztus 17. 0.00 és augusztus 20. 11.59 között: Vaskapu-szoros

A jelölt cikk: Vaskapu-szoros (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Vaskapu-szoros a Kárpát-medence fő kifolyása a világtenger felé
A Vaskapu-szoros a Kárpát-medence
fő kifolyása a világtenger felé
A Vaskapu-szoros egy részlete
A Vaskapu-szoros egy részlete

A Vaskapu-szoros (románul: Porţile de Fier, szerbül Đerdapska klisura) a Duna folyami szurdokvölgye a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének kifolyása a világtenger felé, két kisebb vízgyűjtőt a Szurdok-szoros (Zsil folyó) és a tengerszint felett 352–360 méter magasan kialakult Vöröstoronyi-szoros (Olt) csapol meg. A Vaskapu a miocén és pliocén korban létezett Pannon-tenger feltöltődésével párhuzamosan jött létre, és tulajdonképpen szurdokok több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszere (Galambóci-szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy- és Kis-Kazán-szoros, Sip-szurdok). Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén Vaskapu jelentésű.

Az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától a Kárpát-medence és a Balkán északi részének természetes határa volt. A hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34-ben a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, hogy a hajókat állatok vontathassák át a zúgókon. A római építmények elpusztulása után a középkorban a Vaskapu alig volt hajózható.

A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, a terveket pedig Vásárhelyi Pál készítette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban folytatták. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. Ma rajta vezet végig a Rajna–Majna–Duna-csatornával az Északi-tengertől a Fekete-tengerig kiépített állandó vízi út.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

augusztus 20. 12.00 és augusztus 23. 23.59 között: Jáki templom

A jelölt cikk: Jáki templom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A jáki templom, az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok kivételesen épen fennmaradt képviselője, amely művészi gazdagságával, a tájba mesterien illeszkedő elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.

A templom Szombathelytől 10 km-re délre, a Jáki-Sorok-patak völgyében fekvő falu központjában áll. A patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, ezért mind az északról, mind a keletről érkező utas már messziről megpillanthatja. Zömök tornyai imponálóan emelkednek a község fölé.

Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták. 1256-ban szentelték fel Szent György tiszteletére. Építés közben a terveket többször is módosíthatták, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: rongálta tűz, vihar és az oszmán hadsereg is, többször helyre kellett állítani. Utoljára 1896 és 1904 közt építették át Schulek Frigyes tervei alapján.

Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt bélletes főkapu, amit normann motívumok díszítenek. Fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal. A kapuépítmény homlokzatán a magyarországi román stílusú szobrászat ékkövei, Krisztus és a 12 apostol életnagyságú szobrai állnak lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott, karéjosan záródó fülkékben. A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó Madonna, illetve az oroszlánnal küzdő Sámson szobra áll.

Budapest XIV. kerületében a Vajdahunyad vára részeként látható az ún. Jáki kápolna, amelynek csak a kapuja utánozza a jáki apátsági templomét.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Augusztus 20-ra javaslom a Jáki templom cikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 11., 10:12 (CEST)[válasz]

35. hét

augusztus 24. 0.00 és augusztus 27. 11.59 között: Koreai irodalom

A jelölt cikk: Koreai irodalom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Csikcsi (Jikji), a legrégebbi ismert mozgatható fém-nyomóelemekkel nyomtatott könyv 1377-ből
Csikcsi, a legrégebbi ismert mozgatható fém-nyomóelemekkel nyomtatott
könyv 1377-ből

A koreai irodalom a koreaiul vagy koreaiak által írt irodalmi művek összessége. A koreaiak eleinte klasszikus kínai nyelven, majd koreaiul, de kínai írással, majd hangul írásjegyekkel írtak. A koreai irodalom részének tekintik az úgynevezett „szóbeli irodalom” szájról szájra terjedő legendáit, énekeit, a phanszori-műveket, a koreai bábjáték népi drámáit és a maszkos táncokat is.

A három királyság korának irodalmában a meghatározó műfaj a hjangga volt. A Korjo-korban olyan, alapvető történelemkönyveket írtak, mint a Szamguk szagi és a Szamguk jusza. Számos buddhista dokumentum is fennmaradt ebből a korból, például a Csikcsi. A 13. század végén jelent meg a rövid sidzso és a hosszabb kasza versforma. A Csoszon-korban virágzott az irodalmi élet, népszerűek voltak a meséket, mondákat elbeszélő művek, az állatmesék, a történelmi regények. Az első modern regényt I Gvangszu írta 1917-ben. A japán megszállás alatt a modernizmus és a realizmus vált meghatározó irányzattá.

A koreai háború utáni időszak dél-koreai irodalmát a háború és következményei határozták meg. A kor fontos írói között említhető Cshö Inhun, Pak Kjongni és Cso Szehi. Az 1990-es évek új irodalmi trendeket teremtettek, előtérbe került az individualizmus. Az évtized egyik legsikeresebb írónője Sin Gjongszuk.

A kettéválás után az észak-koreai irodalom elsődleges szerepe a kommunizmus eszméjének terjesztése lett, jellemzően a szocialista realizmus és a forradalmi romantika eszközeivel. Az 1960 utáni irodalom központi témája a dzsucse volt. Az 1990-es évek előtti időszakra jellemző a „szocialista éden”-megközelítés, ez a 2000-es években némiképp megváltozott.

A koreai irodalom a koreai hullámnak köszönhetően külföldön is egyre népszerűbb: 2011-ig több mint 1500 műaet fordítottak le 34 nyelvre. Több regény, verseskötet és népmese megjelent magyarul is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szerintem nem kellene egymás után két koreai téma. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 4., 13:53 (CEST)[válasz]

Áttettem másik dátumra. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 3., 12:54 (CEST)[válasz]

augusztus 27. 12.00 és augusztus 30. 23.59 között: Hindu templomépítészet

A jelölt cikk: Hindu templomépítészet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A bhuvanesvari Rádzsaráni-templom sikharája
A bhuvanesvari Rádzsaráni-templom sikharája
A puri Dzsagannáth-templom környéki szekérfesztivál
A puri Dzsagannáth-templom környéki szekérfesztivál

A hindu templomépítészet teológiai hagyományok által szabályozott, szigorú geometriai formák rejtett jelentésein alapuló építészeti stílus, amely az 5. századtól mindmáig szerte a világon meghatározza a hindu vallás kegyhelyeinek kialakítását és építésük módját. A templomi istentiszteletek rituális formáit az ősi tanok, az úgynevezett ágamák és sásztrák rögzítik. Ezek előírják a templom építésének módját és azt is, hogyan imádják bennük az isteneket. Az istentisztelet a szekta jellegével változik, azaz saiva, vaisnava vagy sakti (ezekben Sivát, Visnut vagy a kreatív őserőt, női energiát tisztelik). Jelenleg több mint 500, a hindu templomok építéséhez – tervezésükhöz, felavatásukhoz, karbantartásukhoz, különböző javításaikhoz – szükséges adatokat tartalmazó szanszkrit kézikönyvet ismerünk.

A buddhista, hindu és dzsainista tradíciók már évszázadok óta együtt élnek az indiai szubkontinensen. Ezek nemcsak a legváltozatosabb hiedelmeket, de a templomok formáit is rendszeresen átveszik egymástól. A hindu építészet máig erőteljesen támaszkodik bizonyos ősi hagyományokra. Az évszázadok alatt kifejlesztett különleges, építészeti önkifejező stílusát a hindu befolyás alatt álló dél-ázsiai térség számos vidékén átvették és a helyi jellegzetességekkel vegyítve fejlesztették. A hindu építészet erősen befolyásolta a ma viszonylag kis létszámú dzsaina közösség vallási építészetét is.

A hinduizmus jelenleg az elsődleges vallás Indiában. Történelme altt többször háttérbe szorult, különösen a 11. századtól, amikor a muszlim hódítók elfoglalták az ország északi részét, tönkretéve számos hindu építészeti emléket. Az iszlám vallási építészet építészeti koncepciója alapvetően különbözik a buddhista és a hindu vallásétól, így kezdetben a delhi szultánok, majd később a mogul hódítók kevéssé becsülték India ősi vallásainak korai alkotásait. A kulturális értékmegőrzés a brit fennhatóság alatt, a 19. század közepétől kezdődött, és eredményeként a Nyugat fokozatosan megismerte az elfeledett, kimagasló művészettörténeti emlékeket.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az idén aug. 29-re eső hindu ünnep, a raksábandhana alkalmából javaslom a Hindu templomépítészet cikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 4., 12:21 (CEST)[válasz]

36. hét

augusztus 31. 0.00 és szeptember 3. 11.59 között: Pécs

A jelölt cikk: Pécs (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Pécs címere
Pécs címere
Városkép-montázs
Városkép-montázs

Pécs megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. 1780-ban lett szabad királyi város. 2010-ben – Essennel és Isztambullal együtt – Európa kulturális fővárosa volt.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ókeresztény temető ebből az időszakból származó építményegyüttesét az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökség listájára.

A püspökséget több mint ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. (Ma is itt működik az ország egyik legnagyobb egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője tette az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává.

A 150 éves török hódoltság gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordít a város. 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől, ezután erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében gyorsult fel; világhírűvé vált a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona.

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története alatt. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Pécs szócikkét a 36. hét eleje (augusztus 31. – szeptember 3.) tanévnyitós helyére jelöltem arra tekintettel, hogy Nagy Lajos király pápai engedéllyel 1367-ben szeptember 1-jén alapította meg a Pécsi Tudományegyetemet. Ezen magában is elégséges indokot két aktualitás nyomatékosítja. Az Aktuális rovat vitalapján fontos eseményként olvasható, hogy Pécs ad otthont a 2016-os kiemelt hungarológiai rendezvényének: a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusának. Ugyancsak Pécsen még idén, 2015. augusztus 27-28-án nemzetközi doktorjelölt konferenciát tart a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem. Ezekért és ezekhez időzítve jelöltem Pécs szócikét a Kezdőlapra. *feridiák vita 2015. augusztus 4., 22:26 (CEST)[válasz]

szeptember 3. 12.00 és szeptember 6. 23.59 között: Gímszarvas

A jelölt cikk: Gímszarvas (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Gímszarvas bika
Gímszarvas bika
és tehén
és tehén

A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó faj. Régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője. Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, a köznyelvben gyakran szarvasként említik. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezik.

A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát, valamint Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. Megtalálható a Marokkó és Tunézia között húződő Atlasz hegységben is, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrás. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásszák.

A gímszarvas őse Közép-Ázsiából származik, és valószínűleg a mai szikaszarvashoz hasonlított. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vapiti (Cervus canadensis) két külön faj. Közép-Ázsiában van egy olyan alcsoport, amely inkább rokona az észak-amerikai vapitiknak, mint a körülötte élő gímszarvasoknak.

Bár a gímszarvas állományai egyes helyeken, különösen Észak-Afrikában erősen csökkentek, maga a faj soha sem állt a kihaláshoz közel. A visszatelepítések és a védő intézkedések Európa nagy részén, így Magyarországon is növelték létszámát.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

37. hét

szeptember 7. 0.00 és szeptember 10. 11.59 között: Goldberg-variációk

A jelölt cikk: Goldberg-variációk (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Goldberg-variációk vagy Goldberg-változatok Johann Sebastian Bach műve (BWV 988) csembalóra vagy más billentyűs hangszerre. Manapság legtöbbször zongorán adják elő.

A Goldberg-variációk Bach egyetlen variációformában komponált műve, amelyet Hermann Karl von Keyserlingk gróf és csembalistája, Johann Gottlieb Goldberg számára írt 1741–42-ben. A mű átfogó, akadémikus alkotás, a barokk variációművészet mintapéldája. Minden rész önálló karakterrel, egyedi hangulattal bír, amelyek összhangját a tudatosan építkező szerkezet és az erőteljes, kánon alakzatokban rendszeresen visszatérő egyetlen közös basszustéma biztosítja.

A szokatlanul hosszú – 32 ütemes – főtéma harmóniameghatározó vázhangjai mind a harminc variációban változatlanok maradnak, míg az ívmotívum variált formákban ismétlődik meg. A műben háromféle variációtípus váltakozik: a fokozódó virtuozitással komponált futamokból, arpeggiókból álló „figuratív variációkat”, a különböző formák és műfajok stílusában – triószonáta, tánc, siciliano, fúga, szólóconcerto, ária, francia nyitány, quodlibet – felhangzó „karaktervariációk” követik, majd az ária basszustémája fölött egyre nagyobb belépési távolságokkal (a prímtől egészen a nonáig) megalkotott „kánonok” zárják. Bach a teljes sorozatot különleges variációkkal arányosan tagolja. A 10. Fughetta variáció az 1:2 arány, továbbá a mű felét lezáró 15. Andante mollvariáció és a második felét megnyitó 16. Francia nyitány az 1:1 arány kifejezője. A mű vége előtt a 28–29. variációkban megjelenik a virtuóz variációk sorának kadenciaszerű kibővítése, majd a 30. Quodlibet variációban – a várt decima-kánon helyett – két népdal kánonja csendül fel az Aria-basszus fölött. Legvégül a variációk után újra eredeti formában felhangzik az Aria, a mű metamorfózisaként.

A Goldberg-variációkat megjelenése után csak egyszerű gyakorlatnak tekintették, értékét később ismerték fel. Manapság – A fúga művészete mellett – Bach művészete egyik csúcspontjának tartják.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Goldberg-variációk kiemelt szócikk a vitalapjának bizonysága szerint 2006. július 8. és 2006. július 14. között szerepelt a kezdőlapon. Ideje hogy ennyi idő uán újra ott legyen. Az ajánlás jobbítását Szerkessz bátran! jeligére köszönettel vesszük. *feridiák vita 2015. augusztus 4., 21:32 (CEST)[válasz]

szeptember 10. 12.00 és szeptember 13. 23.59 között: Pannonhalmi Bencés Főapátság

A jelölt cikk: Pannonhalmi Bencés Főapátság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Pannonhalmi Bencés Főapátság és Gimnáziuma
Pannonhalmi Bencés Főapátság és Gimnáziuma
Pannonhalmi alapítólevél
Pannonhalmi alapítólevél

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma mellett épült. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja, a város a turisták ellátásából él. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészetileg jelentős; sokoldalú kiállításai és gyűjteményei kultúrtörténeti emlékek. Éppen ezért Pannonhalmán gyakran csak a bencés főapátságot értik.

A látványos épületegyüttes a Szent Márton Miskovits-hegyen áll. A román stílusú altemplom és kerengő az évszázadok során gótikus, barokk és klasszicista részekkel egészült ki; ezek határozzák meg a főapátság mai arculatát. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Vannak itt más ritkaságok is, például az apátság alapítólevele.

Pannonhalma eredeti neve Győrszentmárton. Ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint egy Civitas Pannonia nevű római város helyén épült. Az első magyar település a 10–11. században itt állt fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállást, majd a falut 996-tól alakították ki, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített le a dombon. A monostor jogait I. István megerősítette.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság alapításának 900. évfordulóján, 1896-ban ünnepelte Magyarország fennállásának 1000. évfordulóját. Erre hét millenniumi emlékművet emeltek; ezek egyike Pannonhalmán áll. Fennállásának 1000. évfordulóján, 1996 decemberében a főapátságot és környezetét a Világörökség részévé nyilvánították. 2004 decemberében Magyar Örökség díjat kapott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ezen helyre a Pannonhalmi Bencés Főapátság szócikkét jelöltem, és az ajánlást is elkészítettem, melynek jobbítását Szerkessz bátran! jeligére tisztelettel kérem és köszönettel veszem. *feridiák vita 2015. augusztus 4., 22:57 (CEST)[válasz]

A két képpel az apátság és az alapító okirat meg a szöveg is szerintem rendben van. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 3., 16:39 (CEST)[válasz]

38. hét

szeptember 14. 0.00 és szeptember 17. 11.59 között: Hubay Jenő

A jelölt cikk: Hubay Jenő (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hubay Jenő 1897-ben
Hubay Jenő 1897-ben

Hubay Jenő (született: Huber Jenő, Pest, 1858. szeptember 15.Budapest, 1937. március 12.), hegedűművész, magyar zeneszerző és pedagógus. 1921-ben az MTA tiszteleti tagjává választották.

A 19. század utolsó negyedében a világ hegedűművészeinek élvonalába tartozott: a hetvenes évek végétől évtizedeken át sorozatosan aratta sikereit Európa-szerte. Jelentős elismerést vívott ki kamaramuzsikusként is. Előbb brüsszeli, majd budapesti vonósnégyesével és szonáta-partnereivel a legmagasabb igényű muzsikálásnak igyekezett híveket szerezni. Zenepedagógusként is kiváló eredményeket ért el. 23 évesen került az előkelő Brüsszeli Konzervatórium hegedű tanszakának élére, és négy év múlva kitűnő muzsikusok egész sora került ki osztályából, köztük Bram Eldering.

Ezután visszatért Magyarországra, ahol a Zeneakadémia hegedűtanszakát vezette. A Hubay-iskolából olyan híres művészek kerültek ki, mint Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József. 1919-től 1934-ig a Zeneakadémia igazgatója volt. A 19. század végétől népszerűek voltak hegedűművei és magyar, francia, valamint német dalai. Később érdeklődése egyre inkább a nagyobb szabású, szimfonikus és színpadi műfajok felé fordult: A cremonai hegedűs és az Anna Karenina című operáival maradandót alkotott.

Életének utolsó teljes esztendejét, az 1936-os évet három bemutató tette emlékezetessé: Az önző óriás című, Oscar Wilde meséjére komponált táncjátékának budapesti bemutatója, a Csárdajelenetek-ből összeállított táncjáték első előadása és az Anna Karenina bécsi premierje. A szerző régi vágya teljesült, amikor Felix Weingartner a bécsi ünnepi hetek megnyitásán, február elején előadta dalművét a Staatsoperben. 1937. január 6-án megírta végrendeletét, és elbúcsúzott feleségétől, fiaitól. 1937 márciusában, 79. életévében, testi és szellemi erejének teljében arra készült, hogy a hónap végén elfoglalja helyét a Brüsszelben, fiatalkori dicsőségének színhelyén Eugène Ysaÿe-ról elnevezett, akkor első ízben megrendezett nemzetközi hegedűverseny zsűrijében. A sors azonban másként rendelte: március 12-én a Váci utcai Újvárosházán egy megbeszélésen váratlan szívroham végzett vele.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Hubay Jenőt ajánlom, mert szept. 15-én született. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 3., 11:16 (CEST)[válasz]

szeptember 17. 12.00 és szeptember 20. 23.59 között: Melki apátság

A jelölt cikk: Melki apátság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A melki apátság látképe
A melki apátság látképe
Az apátság könyvtára
Az apátság könyvtára

A Szent Benedek-rendi melki apátság (németül Stift Melk) az alsó-ausztriai Melkben, a Duna mentén helyezkedik el. Wachau jelképeként az UNESCO Világörökségének része. A Szent Benedek regulája szerint élő szerzetesek több mint 900 éve oktatnak és látják el lelkipásztori teendőiket. Első szerzetes lakói a lambachi bencések voltak, akik 1089. március 21-én vonultak be a hegyen épült kolostorba. A kolostort az évszázadok alatt többször átépítették. Jelenlegi formájában az osztrák barokk legnagyobb ilyen jellegű épülete.

Egy bencés kolostorban a templom utáni legfontosabb helyiség a könyvtár. A melki 12 helyiségből áll, és két fő terme van. Mennyezetét Paul Troger 1731–1732-ben festett freskói díszítik. Könyvállománya összesen mintegy 100 000 kötet. A könyvtár 1888 kéziratot őriz: a legrégebbiek a 9. századból származnak. 1997-ben fedezték fel a kéziratok között a 13. századból származó Nibelung-ének egy töredékét.

A világ minden tájáról érkező látogatók naponta tömegesen csodálják meg ezt az építészeti remekművet. A National Geographic Traveler Magazin 2008 novemberében a „Best Historic Destination in the World” címet adományozta az apátságnak: 280 újságíró és idegenforgalmi szakember 109 történelmi célpont közül a melki apátságot szavazta az első helyre. Az épületegyüttes déli szárnya 240 méter, főtengelye 320 méter hosszú, 500 helyiséget foglal magában, 1365 ablaka van. Az apátság szolgálatában rendszerint 100 alkalmazott és a melki nagytérség cégeinek 200 dolgozója áll.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A kulturális örökség napjai 2015-ben szeptember 19-20. ezért ide javaslom a Melki apátságot. Andrew69. Blue a v.svg 2014. december 11., 17:41 (CET)[válasz]

P. S. A melki apátság a 2015-38-2 sablonban kikerült a Kezdőlapra. Witéz vita 2015. szeptember 17., 13:21 (CEST)[válasz]

39. hét

szeptember 21. 0.00 és szeptember 24. 11.59 között: Szumátrai orrszarvú

A jelölt cikk: Szumátrai orrszarvú (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjében az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába sorolt Dicerorhinus emlősnem egyetlen élő faja. Az öt ma élő orrszarvúfaj közül a szumátrai a legkisebb, de a szárazföldi emlősök között így is nagynak számít. Marmagassága 112–145 centiméter, fej-testhossza 236–318 centiméter, a farka 35–70 centiméter. Tömege élőhelyétől függően 500–1000 kilogramm, általában 700–800 kilogramm. A legnehezebb mért példány 2000 kg-ot nyomott. Testének legnagyobb részét vörösesbarna szőrzet borítja. Mint az afrikai fajoknak, a szumátrai orrszarvúnak is két tülke van. A nagyobbik, elülső általában 15–25 centiméteres, és az állat orrán ül. A második tülök az elülső és a homlok között helyezkedik el, igazából csak egy csonk.

Életének legnagyobb részét magányosan tölti, ez alól kivétel a szaporodás és a borjak nevelésének időszaka. Az összes ma élő orrszarvúfaj közül a szumátrai adja ki a legtöbb hangot. A hangadással az állatkertekben megfigyelt példányok majdnem folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással. Valószínűleg a vadonban is így tesznek, legalábbis az anya és borja biztosan. A fütyülést a vadonban messziről, az erdő sűrű aljnövényzetében is meg lehet hallani. A szumátrai orrszarvú területét a hangjeleken kívül talajkaparással, cserjék kidöntésével és ürülékkupacokkal is megjelöli.

Korábban ez az orrszarvúfaj India, Bhután, Banglades, Mianmar, Laosz, Thaiföld, Malajzia, Indonézia és Kína esőerdeiben, mocsaraiban és köderdeiben élt. A történelmi időkben Kína délnyugati részén, főleg Szecsuanban fordult elő. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajnak tekinti, mivel ma már csak hat állománya létezik: négy Szumátrán, egy Borneón és egy a Maláj-félszigeten. Létszámukat igen nehéz megbecsülni, mivel magányosan, szétszórtan élnek. Feltételezések szerint vadonban már csak száznál kevesebb — a mai elképzelések szerint mintegy 80 — példány élhet. A Maláj-félszigeti csoportjuk fennmaradása igen kétséges, a négy szumátrai állományból az egyik valószínűleg már kihalt. Létszámuk csökkenésének fő oka az orvvadászat, mivel az orrszarvúak tülkét a hagyományos kínai orvoslás nagyra becsüli. Emiatt a feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök 50 000-65 000 amerikai dollárt ér.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide orrszarvút javaslok, mert szeptember 22. az orrszarvúak világnapja. Andrew69. Blue a v.svg 2015. július 15., 09:09 (CEST)[válasz]

Jávai orrszarvú

Roppant helytelennek tartom, hogy a szumátrai orrszarvúról szóló beharangozóban a jávai orrszarvú (befuccsolt) szaporító programjáról értekezzünk:

P/c vita 2015. szeptember 14., 15:43 (CEST)[válasz]

@Andrew69.: @Pásztörperc: @Witéz: A nyomatékos helytelenítésre konszenzusos megoldásként javaslom és kérem a szumátrai orrszarvú szócikkének itt az ajánlásából a jávai orrszarvúra vonatkozó rövid rész kivételét (részletes megvitatására ott a Szumátrai orrszarvú vitalapja), továbbá az ajánló szövegének véglegesítésére Pásztörperc közös felkérését. Válaszotokat kéri és várja: *feridiák vita 2015. szeptember 16., 10:27 (CEST)[válasz]

Köszönöm az észrevételt és tényleg ne legyen benne, hála nektek jobb lett így a bemutató. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 16., 14:40 (CEST)[válasz]
Az ajánlás szövege szerintem is jobb lett, melyet még egy kicsit csiszoltam, és azzal is egyetértek, hogy közösen kérjük fel Pásztörperc társunkat a véglegesítésre. Witéz vita 2015. szeptember 16., 18:43 (CEST)[válasz]

@Pásztörperc: tisztelettel és konszenzussal felkérünk a hétfőn kezdőlapra kikerülő cikkajánló véglegesítésére. *feridiák vita 2015. szeptember 17., 13:55 (CEST)[válasz]

Nagyon aranyosak vagytok:

P/c vita 2015. szeptember 17., 16:20 (CEST)[válasz]

szeptember 24. 12.00 és szeptember 27. 23.59 között: John Bonham

A jelölt cikk: John Bonham (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
John Bonham 1975-ben
John Bonham 1975-ben

John Henry „Bonzo” Bonham (1948. május 31.1980. szeptember 25.) dobos, az angol Led Zeppelin hard rock együttes tagja. A szakma a rocktörténet egyik legjobb előadójának tartja, dobosok generációi tekintik mesterüknek, az Encyclopædia Britannica szerint a hard-rock dobosok első számú modellje. Dobjátékának erőteljességét, precizitását és sebességét – mindenekelőtt jobb lábának gyorsaságát – a zenészek ma is széles körben tisztelik. A rocktörténelem egyik legjelentősebb dobosa, John Paul Jones basszusgitárossal minden idők egyik legjobb ritmus-szekcióját alkották. A Led Zeppelinbe tizenkilenc évesen, 1967-ben lépett be, és egészen haláláig játszott a változatlan felállású együttesben. Nélkülözhetetlen lett, halálával a Led Zeppelin is megszűnt, sosem merült fel komolyan, hogy bárkivel folytassák.

Bonham megítélése a mai zenevilágban az egyik legegységesebb vélemény: a rockzene történetének egyik legnagyobb dobosa. 2007-ben a Stylus magazin 50 legjobb dobos listáján az első helyre tették, 2008-ban ugyanezt tartalmazza a Gigwise, a 2005-ös Classic Rock lista, és a 2010-es Music Radar 50-es lista. A Modern Drummer magazin szerint: „minden idők legjobb rock and roll dobosa”. 2008 szeptemberében Bonham vezette a Blabbermouth-listát, amelyen a meghalt zenészek szerepelnek, ezzel megelőzte Elvis Presleyt és Freddie Mercuryt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Harmincöt éve halt meg John Henry „Bonzo” Bonham --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 1., 17:12 (CEST)[válasz]

40. hét

szeptember 28. 0.00 és október 1. 11.59 között: Hegedű

A jelölt cikk: Hegedű (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A standard modern hegedű elöl- és oldalnézetben
A standard modern hegedű
elöl- és oldalnézetben

Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját képére alkotta a hegedűt, helyesebben a nő képére, mert a hegedű gyönyörű istennő” – vallotta a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin.

A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabbra hangolt és legkisebb tagja négy, kvint távolságra hangolt húrral. A csoport tagja még a mélyhegedű (közismert nevén brácsa), a cselló (más néven gordonka) és a nagybőgő (gordon). Legmélyebb húrja tehát a hegedűn megszólaltatható legmélyebb hang a kis G, ezt követi az egyvonalas D-, egyvonalas A- és a kétvonalas E-húr. A hegedűkottákat általában violinkulcsban (más néven G-kulcs) írják.

Lehet, hogy „hegedű” szavunk a „hej” (hejgetős) indulatszóból származik; ebben a formában csak a 16-17. századtól használják, addig a „hegedűs” szó leginkább énekmondót jelentett. Erdélyben a hegedűt mozsika vagy muzsika, a csángóknál pedig cinige néven ismerték. Olasz neve, a violino tulajdonképpen „kis violát” (azaz brácsácskát) jelent. Ez az eredeti viola con tre corde senza tasti (érintő nélküli háromhúros viola) rövidítése, és 1540 körül kezdett elterjedni. 1523 táján jelent meg a francia nyelvben a vyollon megnevezés. A Geige név német eredetű.

A megnövekedett igények az egyik legösszetettebb építési szakértelmet igénylő hangszerré tették. A gondos készítés és a fejlett játéktechnika a többi húros hangszerét meghaladó virtuozitást, széles skálán változó dinamikájú előadást tesz lehetővé. A vonósok közül talán a legnépszerűbb, de mindenképpen a leggyakoribb és legkeresettebb hangszer.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1975 óta, Yehudi Menuhin javaslatára minden év október elseje a zene világnapja. --Puskás Zoli vita 2015. június 3., 14:22 (CEST)[válasz]

A cikkajánlás konszenzussal elkészült és ellenőrzése megtörtént. A kezdeményezésért Puskás Zolit illeti a köszönet. *feridiák vita 2015. szeptember 17., 14:18 (CEST)[válasz]

október 1. 12.00 és október 4. 23.59 között: Jaguár

A jelölt cikk: Jaguár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A jaguár (Panthera onca) a ragadozók (Carnivora) rendjébe sorolt macskafélék (Felidae) családjába tartozó, nagytestű emlős. Közeli rokona az óvilági nagymacskáknak, tehát az oroszlánnak, a tigrisnek és a leopárdnak. A legnagyobb és legerősebb újvilági macskaféle, egyúttal a párducformák (Pantherinae) alcsaládjának egyetlen, Amerikában élő faja.

A tigris és az oroszlán után a jaguár a harmadik legnagyobb macskaféle. Előfordulási területe az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részétől és Mexikótól Közép-Amerikán és Dél-Amerika legnagyobb részén át egészen Paraguayig, és Argentína északi részéig tart. Az 1920-as évek első felére az USA-ból már szinte kiirtották. Az Arizona állambeli Tucson nevű város környékén élő csoport valószínűleg fenntartja magát, de a Mexikóból érkező bevándorlókat megállítani hivatott fal elszigeteli ezt a néhány példányt a mexikóiaktól, ezért ennek a kis populációnak sincs sok esélye a túlélésre.

Korábban szerte Amerikában előfordult, ezért számos indián kultúrában, így például a maják és az aztékok mitológiájában is jelentős szerepet játszott. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajként tartja számon. Egyedszáma csökken, és ennek fő oka élőhelyeinek elvesztése, illetve a meglévők széttagolódása. Nemzetközi egyezmények tiltják a jaguár és a testrészeinek kereskedelmét, de Dél-Amerikában az állattenyésztők még mindig sokukat kilövik. Az emberi tevékenység következtében sok korábbi élőhelyéről már eltűnt, de elterjedési területe még így sem kicsi.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az állatok világnapja október 4. Andrew69. Blue a v.svg 2015. január 9., 14:21 (CET)[válasz]

41. hét

október 5. 0.00 és október 8. 11.59 között: Textilanyagok színezése

A jelölt cikk: Textilanyagok színezése (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Színezett kelmék
Színezett kelmék

A textilanyagok színezése olyan vegyi folyamat, amelynek célja az eredetileg nyers színű textilanyag egyfajta díszítése. A textilipar szaknyelvében a színezés eredményeként a színezőanyag (színezék) beépül a szálak belsejébe, és azok teljes keresztmetszetét átszínezi. Különbözik ettől a festés, amivel csak az anyag felületén rögzítenek színes anyagot — ezek a festékek az ún. pigmentek.

Az ősi időkben az emberek a festékanyagokat növényekből, rovarokból, tengeri élőlényekből nyerték. A leggyakoribb szín a sárga volt, amit többféle növényből is ki tudtak vonni. Európában a reneszánsz korában virágzott fel a kelmeszínezés a keleti kereskedelem és a hódítások hatására. A mesterséges színezékek feltalálása a 19. század első felében főleg a véletlenen múlott, mert akkor még nem ismerték a szerves kémia elméletét, tehát nem tudtak ilyen anyagokat célzottan előállítani. Az igazi nagy felfedezés id. William Henry Perkiné volt: ő 1856-ban előállította a mályvaszínű anilint, ami hamarosan igen népszerűvé vált. Ezzel indult el valójában a színezékek szintetikus előállításának máig tartó folyamata. Az azóta eltelt több mint másfél évszázadban sok ezer színezéket állítottak elő. A textilipar mintegy 1500 szintetikus szerves színezéket használ.

A textilszínezékek olyan vegyületek, amelyek

  • jellemzően valamely színű fényt nyelnek el, illetve vernek vissza, amitől a szemlélő színesnek látja őket,
  • a textilszálak valamelyik típusára felvihetők és ott
  • tartósan megköthetők (bírják a további megmunkálás és a használat igénybevételeit, vagyis színtartók),
  • ipari körülmények között gazdaságosan és biztonságosan alkalmazhatók,
  • sem az alapanyagra, sem a felhasználóra nem veszélyesek (nem mérgező, maró vagy roncsoló hatásúak).

A szálasanyag, kártolt ill. fésült szalag, fonal, kelme vagy konfekcionált termék egyaránt színezhető.

A textilanyagok színezésének minőségét – a színhűség és a színezés egyenletessége, foltmentessége mellett – jellemző színtartóság azt fejezi ki, hogy a színezés mennyire áll ellen a környezeti hatásoknak (napfény, víz stb.) és a használati igénybevételeknek (dörzsölés, izzadság, rendszeres mosás, vegytisztítás, vasalás stb.).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Textilanyagok színezése szócikket javaslom a 41. hét október 5. és 8. közötti első felére. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 18:41 (CEST)[válasz]

Kérem, hogy amíg a JSoos szerkesztővel folyó tartalmi jellegű vitánk nyugvópontra nem jut, addig ne kerüljön a szócikk a kezdőlapra. – Elkágyé vita 2015. augusztus 31., 15:33 (CEST)[válasz]

Teljesítettük az augusztus 31-i kérést, húsz napja várunk a cikkajánló kérdésének felvetésével. Most a szócikk szövege első szakaszának és első képének feltevésével tapintatosan jelezzük, hogy a következő mérföldkő napirendre került. Ennek elkészítésére természetesen Elkágyé társunk hivatott. Mit tudunk segíteni? Witéz vita 2015. szeptember 19., 09:21 (CEST)[válasz]

Elkészítettem a cikkajánló szövegjavaslatát.– Elkágyé vita 2015. szeptember 19., 13:42 (CEST)[válasz]

Kedves Elkágyé, köszönjük a cikkajánló szövegjavaslatának elkészítését. – Witéz vita 2015. szeptember 19., 15:26 (CEST)[válasz]

október 8. 12.00 és október 11. 23.59 között: Római pápák listája

A jelölt cikk: Római pápák listája (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Szent Péter-bazilikába temetett pápák emléktáblája
A Szent Péter-bazilikába temetett
pápák emléktáblája

A római pápák listája, más szóval a római katolikus egyházfők történeti sora az 1. Szent Péter apostoltól a 266. Ferenc pápáig kivételesen fontos helyet tölt be a római katolikus egyház szervezetében és történetében. A pápa, azaz Róma püspöke az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hatalma a hit, erkölcs és engedelmesség ügyeiben és az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes.

A pápa vagy Róma püspöke már a korai kereszténységben is kitüntetett szerepet játszott. A Római Birodalom hanyatlása idején a pápák voltak Róma város vezetői. Az 58. század között a pápák a keletrómai császárok befolyása alatt álltak, a császár jelölte ki őket. A 911. század között a német-római császárok befolyása alá kerültek. 1054-ben a keleti keresztények (görögkeleti egyház) elszakadtak a nyugati egyháztól. 1059-től a német-római császár már nem szólhatott bele a pápaválasztásba, de a pápáknak még a 12. században is harcolniuk kellett a császár befolyása ellen.

A 13. században volt csúcsán a pápák világi hatalma, ami a központosított rendi monarchiák (majd a nemzeti abszolutizmusok) kialakulásával és a reformációval egyre csökkent. (Ezzel párhuzamosan viszont a pápák növelték a római katolikus egyházon belüli hatalmukat, amely törekvések csúcspontja a pápai tévedhetetlenség 1870-ben elfogadott dogmája.) 13091377 között a pápák a hűbérbirtokuknak számító, de a francia király befolyása alatt álló Avignonban székeltek. A Rómába visszatérés (1378) újabb egyházszakadással járt, amit csak 1417-ben, a konstanzi zsinaton sikerült felszámolni. Az olasz nemzetállam kialakulásakor, 1870-ben a pápák elveszítették világi birtokaikat, a Pápai Állam megszűnt, a pápák jogi helyzete tisztázatlanná vált (a pápák önkéntes lateráni fogsága). 1929-ben a lateráni egyezmény rendezte helyzetüket, és megszületett Vatikán Állam.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Római pápák listája szócikket javaslom a 41. hét október 8. és 11. közötti második felére. Október 11. a második vatikáni zsinat kezdőnapja, melyet XXIII. János pápa nyitott meg 1962. október 11-én a római Szent Péter-bazilikában. 2014-es szentté avatásakor a római katolikus egyházban ez lett tiszteletének napja. VI. Pál pápáé szeptember 26., II. János Pál pápáé október 22., így egyben ez a középső a három közül. Ezekért javaslom. *feridiák vita 2015. szeptember 10., 08:56 (CEST)[válasz]

Itt az a kérdés, hogy szeretnénk-e listát is látni a kezdőlapon? Ha igen akkor felőlem mehet. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 18., 09:03 (CEST)[válasz]

Kezdőlapra jelölve. A cikkajánló elkészítése következik, melynek határidőre elkészítését vállalom. *feridiák vita 2015. szeptember 24., 11:22 (CEST)[válasz]

A jelöléssel kapcsolatban megfogalmaztam egy felvetést, ami nem csak konkrétan ide kapcsolódik, ezért nem itt, hanem a kezdőlap vitalapján írtam le. – Puskás Zoli vita 2015. szeptember 28., 14:02 (CEST)[válasz]

A Római pápák listája szócikk javaslójaként @Andrew69.: kérdésére a Kezdőlapra jelöléssel és a cikkajánló elkészítésének vállalásával feleltem, ezzel is nyomtékosítva, hogy kezdőlapra kerülését és ennek október 11-hez kötődését mennyire fontosnak tartom. Ennek ismeretében @Puskás Zoli: megfogalmazott egy ezen túlmenő, a Kezdőlap vitalapjára vezető, és az ott folyó viták közül is a XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása szócikkel való kapcsolatára fókuszáló felvetést. Ezt külön köszönöm, és számunkra annyira fontosnak tartom, hogy az ottani tehermentesítés elvégzése után ide hozom vissza a komplex kérdést. *feridiák vita 2015. szeptember 30., 11:34 (CEST)[válasz]

Kedves @*feridiák! Szeretnélek megkérni, hogy ne hozd ide vissza a megbeszélést! Pontosan azért vittem át a kezdőlap vitalapjára, mert több ilyen lapot érint, és azt az oldalt többen figyelik. Köszönöm! – Puskás Zoli vita 2015. szeptember 30., 11:41 (CEST)[válasz]

42. hét

október 12. 0.00 és október 15. 11.59 között: Oktoberfest

A jelölt cikk: Oktoberfest (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Látkép az óriáskerékről
Látkép az óriáskerékről
Az Olympia Looping hullámvasút
Az Olympia Looping hullámvasút

A müncheni Oktoberfest a világ legnagyobb népünnepélye. Évről évre több millió ember látogatja, köztük egyre több a külföldi: olaszok, amerikaiak, japánok, ausztrálok. Az Oktoberfestre a müncheni sörfőzdék különleges sört (Wiesnbier) főznek; ennek alkoholtartalma nagyobb a szokásosnál. Az utóbbi években növekvő probléma a látogatók túlzott alkoholfogyasztása.

Az Oktoberfest története viszonylag rövid: először 1810. október 12-én rendezték meg. Lajos trónörökös herceg (a későbbi I. Lajos király) feleségül vette Terézia Sarolta szász hercegnőt, és München egész lakosságát meghívták az ünnepségre. A müncheni városfal melletti réten nagy lovasversenyt hirdettek, azóta hívják azt a mezőt Theresienwiesének („Terézia-mezőnek”). Mivel Lajos királyt nagyon érdekelte az antik Görögország, azt javasolta alattvalóinak, hogy az eseményt az ókori olimpiai játékok mintájára rendezzék. A javaslatot lelkesen elfogadták, így az első években az Oktoberfest túlnyomóan sportos jellegű volt.

Mai látványosságai között az egyik legkedveltebb az 50 méter magas óriáskerék, amelyen az utazók megtekinthetik a fesztivált madártávlatból. Népszerű a Krinolin tradicionális körhinta, a Toboggan toronycsúszda, a Powertower, a világ legmagasabb hordozható szabadesés-tornya, az Olympia Looping, ami a világ egyetlen, öt fordulós hullámvasútja és az Alpina Bahn, ami viszont a legnagyobb és leghosszabb hordozható hullámvasút a világon — egyúttal az első olyan, hordozható hullámvasút, amin akár öt vonat is futhat egyszerre.

Mivel az október gyakran hideg, 1872 óta az Oktoberfest már szeptemberben elkezdődik. Mindig szombaton nyílik, az utolsó napja pedig október első szombatja. 2000-ben új szabályt vezettek be: ha október első vasárnapja október 1-e vagy 2-a, akkor a fesztivált október 3-áig, a német egység napjáig meghosszabbítják. Ezért a fesztivál időtartama 16–18 nap.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Lehetne esetleg az Oktoberfest? 1810. október 12-én tartották az elsőt. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. augusztus 11., 09:57 (CEST)[válasz]

Kiváló ötlet, ezért Symbol support vote.svg támogatom, sőt, az ebből következő első lépést, a jelölést is megtettem. Witéz vita 2015. augusztus 12., 15:54 (CEST)[válasz]

október 15. 12.00 és október 18. 23.59 között: Dürrakhioni csata

A jelölt cikk: Dürrakhioni csata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
The body of Leo V is dragged to the Hippodrome through the Skyla Gate.jpg

A dürrakhioni csatát 1081. október 18-án vívták az I. Alexiosz Komnénosz vezette bizánci erők a dél-itáliai normann grófság Robert Guiscard által parancsnokolt csapataival. A Bizánchoz tartozó Illíria székhelye, Dürrakhion (ma Durrës) városa melletti ütközet normann győzelemmel végződött.

Miután a normannok meghódították Dél-Itáliát, VII. Mikhaél bizánci császár (ur. 1071–1078) fia eljegyezte Robert Guiscard lányát. Amikor Mikhaélt elűzték a trónról, Robert ezt ürügyül használta fel Bizánc balkáni birtokainak meghódítására. 1081-ben csapatai ostrom alá vették Dürrakhiont, bár flottája vereséget szenvedett a velencei hajóhadtól. A néhány hónappal korábban hatalomra jutott Alexiosz Komnénosz október 18-án rátámadt az ostromlókra. A csata kezdetén a varég zsoldosokból álló bizánci jobbszárny megfutamította a vele szemben állókat, de mikor üldözni kezdték a normannokat, elszakadtak a főerőktől, és egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek. A támadásuk kifulladt, és végül megsemmisítették őket. Ezután a normann derékhadnak is sikerült legyőznie és megfutamítania a bizánci főerőket.

A győzelem után Robert Guiscard 1082 februárjában elfoglalta Dürrakhiont, majd a szárazföld belseje felé vonulva megszállta Macedónia és Thesszália nagy részét. Ezután azonban el kellett hagynia a Balkánt, mert szövetségesét, VII. Gergely pápát megtámadta IV. Henrik német-római császár. Robert a fiát, Tarantói Bohemundot tette meg görögországi seregének vezérévé. Ő eleinte sikereket ért el a bizánciak ellen, de Alexiosz végül Larissza mellett döntő vereséget mért rá, így hódításaikat feladva vissza kellett vonulnia Itáliába.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kohlhaas Mihály szerzője október 18-án született, de nem kerek évfordulós. Ha nincs más, akkor esetleg jöhetne ez. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. augusztus 11., 10:03 (CEST)[válasz]

Függetlenül attól, hogy az alkalom nem jubilál én Symbol support vote.svg támogatom és (ha nincs ellenedre) addigra elkészítem hozzá az egyelőre hiányzó Kohlhaas-szindróma szócikket - vannak hozzá forrásanyagaim. [[Szerkesztő:SpinOz, a varázsló|SpinOz, a varázsló – SpinOz, a varázsló vita 2015. augusztus 15., 18:35 (CEST)]][válasz]

Elkészültem az első változattal, összegyűjtöttem a témával kapcsolatos forrásaimat, ha gondolod nézd meg @Hkoala: Kohlhaas-szindróma. Remélem ez valamennyivel hozzájárul a cikk minőségéhez, sokrétűségéhez. Üdvözlettel, – SpinOz, a varázsló vita 2015. augusztus 23., 10:49 (CEST)[válasz]


Esetleg lehetne az 1081. október 18-án zajlott dürrakhioni csata? Heinrich von Kleistnek még mindig ott van november 21., a halála napja. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 30., 18:44 (CEST)[válasz]

Támogatom, sőt, a halál napját még alkalmasabbnak tartom. A Kohlhaas Mihály szerzője így fejezte be életét: "Társat keresve az öngyilkossághoz, több próbálkozás után megtalálta a gyógyíthatatlan rákos beteg Henriette Vogel személyében. Az asszony egyetértésével Kleist először szíven lőtte őt, majd főbe lőtte magát."

Ezekre tekintettel én is javaslom, hogy a dürrakhioni csata maradjon itt, s a Kohlhaas Mihály pedig kerüljön át szerzője, Heinrich von Kleist halálának napjára. *feridiák vita 2015. szeptember 10., 09:13 (CEST)[válasz]
Rendben. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. szeptember 10., 09:46 (CEST)[válasz]

Az egyetértés alapján elkészítettem a cikkajánlót. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. szeptember 10., 11:42 (CEST)[válasz]

Rlevente javaslata és az egyetértés alapján a Kohlhaas Mihály szócikket átvittük szerzője, Heinrich von Kleist november 21. napi halálára tekintettel a 47. hét november 19. – november 22. közötti második felének 2015-47-2 sablonjába, majd a szócikk vitalapján Kezdőlapra jelöltük. Következik a - hiányzó, így még piros - szócikkajánlás elkészítése. Erre természetesen a Kohlhaas Mihály szócikket kezdeményező @Hkoala: illetékes. Kérjük, hogy ha Te is így gondolod, szíveskedj megismételni a fenti egyetlen szót: „Rendben.” – Witéz vita 2015. szeptember 20., 11:40 (CEST)[válasz]

Készen van. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. szeptember 20., 13:26 (CEST)[válasz]

Köszönjük. – Witéz vita 2015. szeptember 20., 14:55 (CEST)[válasz]

Mindenkinek köszönet a konszenzusos megoldásért és Hkoalának (itt is) külön köszönet a példás gyorsaságért. Ezzel párhuzamosan ugyancsak az összes résztvevő egyetértésével zártuk le további viták sorát, köztük a már most az éjféli váltásnál következőben is. Ezáltal hétvégére addig jutottunk, hogy év végéig már mindössze négy sablon vár tartalmi feltöltésre. Éppen Hkoala pedig már június 2-án ezen most napirendre került probléma megoldására is alkalmas javaslatot adott. Kis szünet után következzen egy záró szakaszban a tényállás és a javaslat. *feridiák vita 2015. szeptember 20., 22:06 (CEST)[válasz]

Kezdőlapunk kiemelt rovata tartalmi feltöltésének teljessé tétele az év végéig

  • A mai hétvégén addig jutottunk, hogy év végéig már mindössze a következő négy sablon vár tartalmi feltöltésre:
1. 47. hét eleje (november 16. – november 19.) /2015-47-1
2. 49. hét eleje (november 30. – december 3.) /2015-49-1
3. 50. hét eleje (december 7. – december 10.) /2015-50-1
4. 51. hét vége (december 17. – december 20.) /2015-51-2
  • Hkoala már június 2-án ezen most napirendre került probléma megoldására is alkalmas következő javaslatot tette:
A frissített táblázat szerint a tíz legrégebbi, ami még nem volt a címlapon: Hegedű, Villamos, Jáki templom, Isztambul tömegközlekedése, Australopithecus, Vízimajom-elmélet, Bartók: II. hegedűverseny, Miskolc tömegközlekedése, Mamut, Kunhalom. Én ezek közül tennék be valamit, elég változatos témakör. (184 kiemelt még egyáltalán nem került címlapra, miközben van olyan, ami már háromszor is). --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. június 2., 21:55 (CEST)[válasz]
  • Közülük a Hegedű vagy a Jáki templom szócikk már helyére került. A még szabadokból kell mindössze négyet kiemelni. Teszek egy javaslatsort, amelyen még tetszés szerint jobbíthattok.
1. Bartók: II. hegedűverseny (70 éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el, de ez a hely már foglalt).
2. Kunhalom.
3. Australopithecus.
4. Villamos (aktualitás: karácsonyra ígérik, hogy elkészül a budai fonódó villamoshálózat).

A konstruktív javaslatokat mindig is támogattam, de azt határozottan Symbol oppose vote.svg ellenzem, hogy itt tárgyaljuk meg a témát, ahol csak a véletlennek köszönhető, hogy más szerkesztők észreveszik. Engedelmeddel átteszem az egész vitát a Kezdőlap vitalapjára, mert az pont arra való, hogy a Kezdőlappal kapcsolatos dolgokat nagy nyilvánosság előtt megbeszéljük. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. szeptember 21., 10:30 (CEST)[válasz]

Köszönöm a közös ügyünket legjobban szolgáló konstruktív kezdeményezésedet. Witéz vita 2015. szeptember 21., 10:55 (CEST)[válasz]

43. hét

október 19. 0.00 és október 22. 11.59 között: Nicholas Hilliard

A jelölt cikk: Nicholas Hilliard (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hilliard önarcképe (1577)
Hilliard önarcképe (1577)
Felesége arcképe (1578)
Felesége arcképe (1578)

Nicholas Hilliard (Exeter, 1547 körül – London, 1619. január 7.) az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő, Philip Sidney költő és Shakespeare drámaíró-költő kortársa. Hilliard az első olyan, 16. századi angol festőművész, akinek életéről számottevő dokumentumok maradtak fenn. Stílusára az ifjabb Holbein hatott, ő maga pedig kiváló mesterként jeles miniatúrafestőket nevelt, köztük a francia Isaac Olivert.

Tizenhárom évesen, 1560-ban festette első önarcképét. Érett férfiként, 1577-ben festett önarcképe az elsők egyike ebben a sajátos műfajban. Mesterének, Brandonnak Alice lányát (1556–1611) vette feleségül 1576-ban, és ő hét gyermeküknek adott életet. Így Hilliard nagy családban élt és alkotott.

Nagyrészt miniatúrákat festett I. Erzsébet és I. Jakab udvarának tagjairól, de legalább két nagyobb portrét is készített a királynőről. Festményei bemutatják az Erzsébet-kori Angliát. Hilliard a kor kiemelkedő művésze, „az egyetlen olyan angol festő, akinek munkája kifinomult mikrokozmoszában Shakespeare korai műveinek világát idézi”.

Miniatúráinak nagy részét a londoni National Portrait Gallery őrzi; e múzeum földszintjén egy külön termet biztosítottak a miniatúrafestőknek. Időrendben helyezték el a műveket, de a laikus szemlélő számára is hamar kitűnik, hogy Nicholas Hilliard miniatúráinak művészi színvonala kiemelkedő.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Nicholas Hilliard az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, udvari festő szócikkét javaslom ide, amely a tizmilliomodik volt a Wikipédiában. Több mint fél étizede szerepelt a kezdőlapon, így ideje ezen fontos személyt és kiemelt cikkét újra látni. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 13:33 (CEST)[válasz]

október 22. 12.00 és október 25. 23.59 között: XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása

A jelölt cikk: XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

2014. április 27-én avatták szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát, akik 1958–1963, illetve 1978–2005 között voltak a római katolikus egyház vezetői. A kereszténység történetében egyedülálló, hogy két pápát egy időben kanonizáljanak. Életművüket a második vatikáni zsinat köti össze: XXIII. János indította el az egyház életét átalakító zsinatot és II. János Pál vitte végig a változtatásokat.

A zsinatot összehívó és azt 1963. június 3-i haláláig vezető XXIII. Jánost a bíborosok azonnal szentté akarták avatni, miként számtalan hívő is, de csak 2000-ben nyilvánították boldoggá, miután Caterina Capitani 1966-os meggyógyulását az illetékes bizottság a pápa közbenjárására történt csodának jelentette ki.

II. János Pál pápa szentté avatását a hívek egy csoportja már 2005. április 8-i temetésén kezdeményezte Santo subito! (’Azonnal avassák szentté!’) feliratú transzparensekkel. A kanonizációs eljárásban Marie Simon-Pierre Normand meggyógyulását csodának ismerték el, ezután XVI. Benedek pápa 2011. május 1-én boldoggá avatta.

A két pápa közös szentté avatását hivatalosan 2013. július 5-én döntötte el Ferenc pápa, amikor aláírta a II. János Pál pápa közbenjárásával történt második csodát igazoló dekrétumot, és kérte, hogy a bíborosok és püspökök járuljanak hozzá XXIII. János „pro gratia” szentté avatásához.

A kettős kanonizációt húsvét második vasárnapján, az Isteni irgalmasság ünnepén tartották. Az ünnepélyes szentmisén Ferenc pápával koncelebrált XVI. Benedek nyugalmazott pápa, körülbelül százötven bíboros és ezer püspök. A szertartáson nyolcszázezer zarándok vett részt és több mint száz állami delegáció volt jelen uralkodók, állam- és kormányfők tucatjaival.

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció elrendelte, hogy XXIII. János pápa liturgikus emléknapja október 11., a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulója; II. János Pálé pedig október 22., pápai beiktatásának napja legyen.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása szócikket javaslom kiemelt fontossága, aktualitása és ezen helyre illése okán. --*feridiák vita 2015. június 16., 14:44 (CEST)[válasz]

Egyelőre még nem kiemelt, de persze a címlapra kerülésig még van idő. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. június 16., 18:27 (CEST)[válasz]

Hogy ott lehessen már szavaztam is. Én támogatom. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 15., 23:05 (CEST)[válasz]

A kiemelt státuszt ma megkapta és Rlevente Kezdőlapra jelölte, valamint a cikkajánlánlót elkészítette. *feridiák vita 2015. szeptember 23., 23:53 (CEST)[válasz]

Mi következik, mi a folytatás?

Október 22-től ezen nap végéig, tehát jelenleg a Kiemelt cikk rovatban még a szentté avatottak szócikke olvasható és benne élén XXIII. János pápa és II. János Pál pápa ezen képe látható: II János Pál és XXIII János.png. Ezt a képet Rlevente alkotta és 2014. április 27-én ő tette ki az Aktuális rovat élén a Kezdőlapra. A szócikkel sorba megkapta a jó, majd a kiemelt státuszt és végül kikerült a kezdőlapon a "Kiemelt cikk" rovatba. Mi következik ezután, merre vezet emelkedő pályája? A mai Kezdőlap mutatja a felelet felé az utat, azon is főleg a szomszédos "A nap képe" rovat, melyben jelenleg a Iglesia colegial de Poznan, Poznan, Polonia, 2014-09-18, DD 22-24 HDR.jpg kép látható. E két együtt látható szomszédos kép között a folytatás. - *feridiák vita 2015. október 25., 23:57 (CET)[válasz]

44. hét

október 26. 0.00 és október 29. 11.59 között: George B. McClellan

A jelölt cikk: George B. McClellan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

George Brinton McClellan (Philadelphia, Pennsylvania, 1826. december 3.Orange, New Jersey, 1885. október 29.) amerikai katona, politikus és katonai szakíró. Az Amerikai Egyesült Államok hadseregének tábornoka, az amerikai polgárháborúban a Potomac-hadsereg parancsnoka, New Jersey államának 24. kormányzója, az 1864-es elnökválasztáson a Demokrata Párt színeiben elnökjelölt.

Ő állította fel a Potomac-hadsereget, és 1861 novemberétől 1862 márciusáig ő volt a szárazföldi haderőt vezénylő tábornok. A háború kezdetén fontos szerepet játszott abban, hogy az északi haderőt megfelelően felkészítsék. Aprólékosan tervezte és készítette elő hadműveleteit, ezért a harcmezőn nehézkes volt, a nem tervezett hadi eseményeket pedig ellenfelei jobban használták ki – rendre sokkal gyorsabban és hatékonyabban csoportosították át erőiket. McClellan emiatt többnyire túlbecsülte ellenfeleinek erejét, és késlekedett teljes haderejét bevetni, amikor a harc üteme azt megkívánta.

McClellan 1862-es Virginia-félszigeti hadjárata nem ért célt: vissza kellett vonulnia Robert E. Lee tábornok létszámhátrányban levő Észak-virginiai hadserege elől, és a konföderációs fővárost, Richmondot sem sikerült bevennie. Bár a véres antietami csatával megakadályozta, hogy Lee elfoglalja Marylandet, de Lee taktikai zsenialitásának eredményeként a lényegesen kisebb déli haderőt nem tudta legyőzni. Abraham Lincoln McClellan gyenge hadászati képességét okolta az elmaradt győzelemért. Ezért először a szárazföldi hadsereg éléről mozdította el, majd a Potomac-hadsereg parancsnoki posztjáról is leváltotta. Így nyilatkozott McClellanről: „Ha már maga nem is képes harcolni, abban azért kiváló, hogy másokat felkészítsen a harcra”.

Nem sikerült Lincoln elnök bizalmába férkőznie és alkalmatlan főparancsnoknak bizonyult, de a katonák közt igen népszerű volt, mert törődött megfelelő kiképzésükkel és biztosította járandóságaikat. Leváltása után a politika felé fordult, és demokrata elnökjelöltként Lincolnnal szemben indult az 1864-es elnökválasztáson. Kampánya sikerét aláásta, hogy pártja háborúellenes programját elutasította annak ellenére, hogy az Amerikai Konföderációs Államokkal vívott polgárháború tárgyalásos lezárásának lehetőségét hordozta magában. A háború és az azt követő rekonstrukció után 1878-tól 1881-ig New Jersey 24. kormányzójává választották. Élete vége felé írni kezdett, főleg a Virginia-félszigeti hadjáratban és a polgárháborúban vállalt szerepét elemezte.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
George Brinton McClellan amerikai katona, politikus és katonai szakíró, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének tábornoka, az amerikai polgárháborúban a Potomac-hadsereg parancsnoka, New Jersey államának 24. kormányzója, az 1864-es elnökválasztáson a Demokrata Párt színeiben elnökjelölt javaslása a Kezdőlapra 1885. október 29-én bekövetkezett halálának jubileumi évfordulója tiszteletére. --*feridiák vita 2015. június 16., 14:27 (CEST)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom. Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 22., 06:57 (CEST)[válasz]

október 29. 12.00 és november 1. 23.59 között: Hugenották

A jelölt cikk: Hugenották (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Hugenottáknak (Les huguenots) a franciaországi reformátusokat hívták a 16. század közepétől. Ez kezdetben gúnynév volt, ők saját magukat réformés-nak (megreformált, református) vagy kálvinistáknak nevezték. A pápahű francia kormányzat többnyire religion prétendue réformée (RPR) azaz „állítólag megreformált vallás” néven hivatkozott rájuk. A francia forradalom óta protestánsoknak nevezik őket.

1670 körül a 16 millió francia közül mintegy 850 000 volt hugenotta. Közülük 1670 és 1720 között kb. 160 000-en menekültek külföldre; az üldöztetés teljes időszakára (1545–1787) nincs általánosan elfogadott becslés. A befogadó országok közül néhány előjogokat biztosított nekik, máshol kompromisszumokat kellett kötniük, vagy csak megtűrték őket. A menekültek gazdasági és kulturális szempontból egyaránt hatottak a befogadó országokra. Leszármazottaik között sok híres embert találunk, így a holland, a nagy-britanniai és a porosz királyi ház ősei között is vannak hugenották.

Az amerikai elnökök közül bizonyíthatóan hugenották utódai nyolcan: George Washington, Ulysses S. Grant, Franklin D. Roosevelt, Theodore Roosevelt, William Howard Taft, Harry S. Truman, Gerald Ford és Lyndon B. Johnson. Ugyancsak hugenotta ősei voltak három alapító atyának: Alexander Hamiltonnak, John Jay-nek és Paul Revere-nek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A reformáció napja alkalmából ajánlom a Hugenották cikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 6., 22:12 (CEST)[válasz]

Az ajánlást Symbol support vote.svg támogatom. Az ajánló szövegéhez szeretném két számunkra különösen fontos személyre felhívni főleg @Rlevente: figyelmét. Az egyik az 1515-ben, kerek 500 éve született és 1572-ben Szent Bertalan éjszakáján meggyilkolt Petrus Ramus (Pierre de La Ramée). A másik a kiváló mérnök miniszter Mistéth Endre, akinek életpályája szócikkében ezzel kezdőik: Temes vármegyében született, családja apai ágon francia hugenotta volt, anyai ágon pedig szerb és görög felmenői voltak. Apja tengerésztiszt volt, a család az ország trianoni felszabdalása után, 1922-ben átköltözött a Magyarországnak maradt területekre. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 15:41 (CEST)[válasz]

45. hét

november 2. 0.00 és november 5. 11.59 között: Harckocsi

A jelölt cikk: Harckocsi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A harckocsi (köznapi nevén tank vagy páncélos) körbeforgatható lövegtoronnyal ellátott páncélozott harcjármű. A tank elnevezés eredete a TANK kódszó, ami a harckocsi fedőneve volt az I. világháborúban, és az angol watertank, azaz „víztartály” szó rövidítése. A nyugati (angol nyelvű) terminológiában használt Main Battle Tank (MBT) megnevezés az általános, harckocsi célra kifejlesztett páncélozott eszközöket jelenti.

A harckocsi komplex fegyverrendszer, a közvetlen harci érintkezés feltételeinek megfelelő páncélozott harcjármű. A „tank” a tűzerő, a páncélvédettség és a mozgékonyság kombinációja. A tűzerőt a harckocsi fegyverzete, legtöbbször harckocsilöveg és kiegészítő fegyverzet adja, a páncél a személyzetet, a motort és a lőszereket védi. A páncélvédettség függ a páncél vastagságától, anyagától, illesztésének módjától és nem utolsósorban a páncéllemezek dőlésszögétől is. A mozgékonyság legfőbb jellemzői a sebesség, a terepjáró képesség és a hatótávolság. A mozgékonyságot sok minden befolyásolja: a motor típusa és teljesítménye, a futómű felfüggesztése és elrendezése, a lánctalp szélessége, az erőátviteli rendszer, a páncélzat vastagsága, azaz a jármű össztömege.

A harckocsi megépítését az első világháború harcászati tapasztalatai tették célszerűvé. Tervezését 1915-ben kezdte meg Sir William Tritton és Walter Gordon Wilson. Az általuk létrehozott első valódi tank a „Mother” volt. A franciaországi fejlesztésekkel párhuzamosan 1916-ban kezdték el a harckocsik tömeges gyártását és bevetését. A huszadik század hadtörténetének egyik legmeghatározóbb eleme volt a tüzérség harcjárművekre adaptálása.

A harckocsik napjainkig meghatározó elemei korunk hadseregeinek. Gyakran felbukkan az a tézis, miszerint a harckocsikat azok árának töredékéért beszerezhető páncéltörő eszközökkel ki lehet lőni, és ezért feleslegesek. Erre rendre rácáfol a valóság, ugyanis a fegyver komplexitásánál fogva képes megfelelni az egyre fejlődő harctéri kihívásoknak. A költséges fejlesztés, gyártás és fenntartás dacára mind harcászati-támadó, mind -védő feladatokra alkalmas. A szárazföldi fegyvernemek legerősebb páncélzatú harceszközeként meg tudja védeni az alá beosztott alegységeket, és védelemből könnyen megy át támadásba. Egy területet huzamosabb ideig megtartani szinte csak harckocsikkal lehet. Megjelenése demoralizálhatja az ellenfél gyalogságát. Napjainkban a harckocsik feladata tovább bővül; meg kell felelniük az irreguláris és az aszimmetrikus hadviselés követelményeinek is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Sakk szócikket javaslom a 45. hét november 2. és 5. közötti első felére. Harmadik nekifutásra a mai napon nyerte el a kiemelt státuszt. Ezért javaslom, hogy a szócikk jobbításában való kitartást és küzdőszellemet jutalmazzuk a kezdőlapon szereplők közé emeléssel. *feridiák vita 2015. augusztus 24., 09:27 (CEST)[válasz]

Nyomatékosítás: ugyanezen hét második felében Erkel Ferenc szócikke következik, és az ajánlásban ez a kezdőmondat:

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7.Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör egyik alapítója és első elnöke.
*feridiák vita 2015. szeptember 30., 18:38 (CEST)[válasz]

Folytatás a szócikkajánló végén a sakkvilág jövőbe mutató legújabb eseménye:

2015. október 17-én az ötletgazda sakkvilágnagyság Polgár Judit szervezésével a budapesti Várkert Bazárban Anatolij Karpov, Rusztam Kaszimdzsanov és Balogh Csaba nagymesterek részvételével megrendezték az első Világsakkfesztivált. Polgár Judit azt szeretné elérni, hogy tíz év múlva ötmillióan egyszerre sakkozzanak a világ minden pontján. - *feridiák vita 2015. október 20., 10:45 (CEST)[válasz]

Ez a cikkajánló is kész. - *feridiák vita 2015. október 20., 15:16 (CEST)[válasz]


A Kezdőlap vitalapján történt megegyezés szerint itt a Harckocsi cikk lesz, a Sakk pedig átkerült a 49. hét elejére. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. november 2., 11:46 (CET)[válasz]

november 5. 12.00 és november 8. 23.59 között: Erkel Ferenc

A jelölt cikk: Erkel Ferenc (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7.Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész, a magyar nemzeti opera megteremtője. Sakkmester, a Pesti Sakk-kör egyik alapítója és első elnöke. 1844-ben ő nyerte meg a Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményének megzenésítésére hirdetett pályázatot. Születésnapja 2013 óta a Magyar Opera Napja.

Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmilag vezényelt és a zeneszerzéssel is próbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben végleg ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelő, majd első karmester minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig szerzőtársa maradt.

Hunyadi László című háromfelvonásos operájának szövegkönyvét ugyancsak Egressy Béni írta. Az ősbemutatót 1844. január 27-én a pesti Nemzeti Színházban tartották. A mű nagy sikert aratott — ehhez kétségkívül hozzájárult a reformkor csúcsához közeledő közhangulat is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, aminek zenekarát sokszor vezényelte. Bánk bán című operáját, pályájának kiemelkedő darabját 1861-ben mutatták be.

Közreműködött a Liszt Ferenc Zeneakadémia megalakításában (1875). Ezután tíz évig ennek igazgatója és zongoratanára volt, majd 1884-ben az akkor megnyílt operaház főzeneigazgatója lett. Nyugati, elsősorban olasz és francia operamintákra támaszkodva a 19. századi magyar verbunkos zene átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és szélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatásáért.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erkel Ferenc 2010-ben volt kezdőlapos, idén kerek évfordulós: 1810-ben született és november 7-én, ezért javaslom a 45. hét vége (november 5. – november 8.) helyre. *feridiák vita 2015. szeptember 10., 08:04 (CEST)[válasz]

A Kezdőlapra jelölés szeptember 16-án megtörtént és a cikkajánló szeptember 17-én elkészült. *feridiák vita 2015. szeptember 17., 15:02 (CEST)[válasz]

46. hét

november 9. 0.00 és november 12. 11.59 között: Müncheni sörpuccs

A jelölt cikk: Müncheni sörpuccs (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Hitler–Ludendorff-per fővádlottai
A Hitler–Ludendorff-per fővádlottai

A müncheni sörpuccs (németül: Hitlerputsch vagy Hitler-Ludendorff-Putsch, angolul: Beer Hall Putsch) Adolf Hitler és Erich Ludendorff vezetésével lezajlott sikertelen, erőszakos hatalomátvételi kísérlet a bajorországi Münchenben, ami 1923. november 8. estétől november 9. kora délutánig tartott. Az angol és magyar nyelvű történetírásban meghonosodott elnevezés az esemény kezdeti helyszínéről, a Bürgerbräukeller sörházról kapta nevét.

Végrehajtásában részt vettek a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül: Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) rohamosztagai, illetve az NSDAP vezetése alatt álló Kampfbundba tömörült paramilitáris szervezetek, mint a Sturmabteilung is. Végcélja a berlini birodalmi kormány hatalmának megdöntése és a weimari köztársaság helyett egy nemzetiszocialista politikai rendszer létrehozása volt.

Az államcsíny azonban éppen a rendfenntartó szervek ellenállása miatt teljes katonai kudarccal végződött. A puccskísérlet vezetőinek nagy részét – bár többen külföldre menekültek – letartóztatták és bíróság elé állították. A néhány hónap múlva indított per során mégis viszonylag enyhének mondható ítéletek születtek. Hitler a hazaárulás vádjánál kiszabható legkisebb tételt, az öt év fegyházbüntetést kapta, amelynek letöltését Landsberg am Lech börtönében kezdte meg. Ezalatt diktálta Mein Kampf című műve első kötetét helyettesének, Rudolf Heßnek. A börtönből rövid idő múlva, kilenc letöltött hónap után szabadon engedték, így az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával összesen tizenhárom hónapot volt büntetésben. Ludendorffot az első világháborús német nemzeti hőst a személyét övező tekintély, illetve jó kapcsolatai miatt mentesítették a börtönbüntetés alól. A sörpuccs a gyakorlati kudarc ellenére politikai értelemben nem volt teljesen eredménytelen, hiszen megteremtette a később hatalomra jutó német nemzetiszocialisták eredetmítoszát, és ebben a tizenhat áldozatuk kultikus szerepet kapott. Szimbolikusan az ő vérükkel megfestett „véres zászló”, a Blutfahne, követőik számára szent ereklyévé vált. Végső soron ez a puccs így a fasizmus német változata, a nemzetiszocializmus hatalomra jutásának egyik lépcsőfoka lett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Müncheni sörpuccsot, ami 1923. november 8-ról 9-re virradó éjjel kezdődött. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 6., 22:06 (CEST)[válasz]

november 12. 12.00 és november 15. 23.59 között: Porsche 924

A jelölt cikk: Porsche 924 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Porsche 924 Le Mans (1980)
Porsche 924 Le Mans (1980)

Negyven éve, 1975 novemberében mutatták be a Porsche 924-est.

A Porsche 924 a Porsche AG által Neckarsulmban, Németországban, 1976 és 1988 között gyártott luxus sportautó. A kétajtós 2+2 üléses kupé a belépő szintű 914-est váltotta a modellpalettán. A 924-es volt az első orrmotoros, vízhűtéses Porsche. Az orrmotoros, hátsókerék-hajtásos elrendezés egyáltalán nem szokatlan más gyártóknál, de a Porsche korábban kizárólag far-, illetve középmotoros sportkocsikat készített. A Porsche az addig kizárólagosan használt léghűtéses, boxer-elrendezés helyett soros, vízhűtéses, négyhengeres motort alkalmazott az új típusban. Ezen kívül a 924-es volt az első Porsche, amelyet teljesen automatikus sebességváltóval is lehetett rendelni.

Az első hivatalos megjelenése a franciaországi La Grande-Motte-ban, Camargue-ban 1975 novemberében szervezett sajtótájékoztató volt. A modell rendkívül sikeres lett, a 150 684 darab legyártott példány kisegítette a Porschét egy nagyon komoly pénzügyi válságból, és ez anyagi téren lehetőséget teremtett a 944-es utódmodell tervezéséhez. A 944-es 1981-es debütálásakor nem váltották le rögtön a 924-est, hanem a 944-es alá pozicionálva, 1986-tól 924 S típusjelzéssel, a 944-es hajtásláncával 1988-ig kapható volt.

A Harm Lagaay által alkotott formatervezés gyökeresen különbözött az addigi Porsche modellektől, az autó orrába szerelt motor egy, a Porsche által addig ismeretlen, új koncepció volt. A motor nagyon lapos szögben fekszik az erősen lejtő motorháztető alatt, az ék alakú orrban rejtett fényszórók kaptak helyet. Ez a kialakítás nagyon alacsony – cw 0,34-es – légellenállási együtthatót eredményezett. A jármű 2+2 üléses kupé, hátul meglehetősen szűk hellyel. A Porsche 924-esnél alkalmazott transaxle-konstrukció – elöl elhelyezett motor, hátsókerékhajtás, a nyomatékváltómű és a kiegyenlítőmű a kedvezőbb tömegelosztás érdekében hátul elhelyezve – semleges viselkedést eredményez a kedvező tömegelosztás miatt. A Porsche 924-est a 914-es utódjaként, a 911-es alá pozicionálva belépőmodellként illesztették be a Porsche kínálatába. A vásárlói célcsoport olyan fiatal családosok voltak, akik nem engedhettek meg maguknak egy 911-est.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Porsche 924 jelölése. --*feridiák vita 2015. június 24., 12:58 (CEST)[válasz]

A kezdőlapra kerülés apropója, hogy negyven éve, 1975 novemberében mutatták be. --PallertiLapin.svgRabbit Hole 2015. szeptember 26., 23:33 (CEST)[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom Andrew69. Blue a v.svg 2015. szeptember 27., 08:45 (CEST)[válasz]

47. hét

november 16. 0.00 és november 19. 11.59 között: Ión felkelés

A jelölt cikk: Ión felkelés (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Milétosz romjai
Milétosz romjai

Ión felkelésnek a perzsa uralom ellen i. e. 499493 között, Iónia, Aiolisz, Dórisz, Kária és Küprosz (Ciprus) területén kitört görög lázadásokat nevezzük. Ezek egyik fő oka az volt, hogy a városokban Arisztagorasz és Hisztiaiosz türannoszok uralma perzsa támogatásra épült. Iónia városait még i. e. 540-ben elfoglalták a perzsák, és a térség a birodalom egyik szatrapiájának része lett. I. e. 499-ben Arisztagorasz a király hatalmát kívánta megerősíteni, ezért Artaphernésszel hadjáratba indult Naxosz erődje ellen, de elbuktak. Arisztagorasz attól félve, hogy elveszti türannosz pozícióját, felkelést szított korábbi ura, I. Dárajavaus perzsa király ellen.

I. e. 498-ban az iónok Athén és Eretria segítségével a lüdiai Szardeisz ellen indultak, azt elfoglalták, majd lerombolták. Visszatérő hadaikat azonban a perzsák Epheszosznál megtámadták és legyőzték. A felkelés alatt ez volt az egyetlen ión offenzíva, de a következő években a perzsa hadsereggel szembeszállást. A perzsák i. e. 497-ben három ütközetben támadták a külső területeket. Ekkor kapcsolódott be a felkelésbe Kária perzsa terület. A kezdeti sikerek után Dauriszesz perzsa tábornokot a pédaszoszi ütközetben legyőzték, és i. e. 496-ra patthelyzet alakult ki.

I. e. 495-ben a perzsa hadsereg és tengerészet Milétosz ellen vonult. Az ión tengerészet Ladé szigeténél szállt szembe velük, de vereséget szenvedtek itt, majd Szamoszban is, és Milétosz elpusztult. E kettős ión vereség letörte a lázadást, és a következő évben az iónok békét kötöttek.

Mivel Athén is támogatta a felkelést, ez a lázadás robbantotta ki a görög–perzsa háborúkat. Az első perzsa hajók i. e. 492-ben indultak el a görögök ellen.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szajci kérésére az Ión felkelés cikkajánló létrehozva és erre a dátumra áthelyezve. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. október 16., 11:49 (CEST)[válasz]

november 19. 12.00 és november 22. 23.59 között: Kohlhaas Mihály

A jelölt cikk: Kohlhaas Mihály (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hans Kohlhase egy 1840 körüli rézmetszeten
Hans Kohlhase egy 1840 körüli rézmetszeten

A Kohlhaas Mihály (eredeti címén Michael Kohlhaas) Heinrich von Kleist történelmi tárgyú kisregénye. Egyes részletei megjelentek az író által kiadott Phöbus című irodalmi folyóirat 1808. júniusi számában, a teljes művet először 1810-ben adták ki. A kisregény alapja Peter Hafftiz Microchronologicum című, 1595-ben írt művében található; Kleist közvetlen forrása Christian Schöttgen és Georg Christoph Kreysig 1731-ben megjelent történeti munkája volt. A cselekményt Kleist úgy alakította át, hogy az alaptörténeten túl bemutassa az ideális világ és a valóság szembenállását is.

A főhős valóban létezett: Hans Kohlhase derék és jómódú polgár volt a 16. századi Brandenburgban. 1532. október 1-jén, amikor a Lipcsei vásárra utazott, útközben Günther von Zaschwitz földbirtokos lefoglalta Kohlhase két lovát az áthaladás díjaként. Kohlhase jogi úton keresett elégtételt, de hiába, ezért 1534-ben hadjáratot hirdetett: Wittenbergben házakat gyújtott fel, és kifosztotta a zinnai kolostort. Martin Luther figyelmeztető levele nem tudta jobb belátásra téríteni; többek között 1540 februárjában megtámadta II. Joachim brandenburgi választófejedelmet is. A választófejedelem szabad elvonulás ígéretével Berlinbe hívta tárgyalásra Kohlhasét, ott azonban az ígéret ellenére elfogták, 1540. március 22-én elítélték, és május 22-én nyilvánosan kerékbe törték.

A kortárs Goethe viszolyogva olvasta a kisregényt: „érett értelem számára lehetetlen ilyen motívumok erőszakosságába élvezettel elmerülni” – írta; Thomas Mann viszont a német irodalom legerőteljesebb elbeszélésének nevezte a lócsiszár történetét. Babits Mihály szerint a mű „az igazságkereső ember örök érvényű tragédiája”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kohlhaas Mihály szócikket a 2015-42-2 helyen létrejött egyetértés alapján szerzője, Heinrich von Kleist november 21. napi halálára tekintettel a 47. hét november 19. – november 22. közötti második felére javasoljuk, majd a szócikk vitalapján Kezdőlapra jelöljük. Witéz vita 2015. szeptember 15., 22:11 (CEST)[válasz]

Kezdőlapra jelölte @Witéz: szeptember 15-én és a cikkajánlót elkészítette @Hkoala: szeptember 20-án. Mindkettőjüknek köszönjük és a példás gyorsaságot Hkoala társunknak külön is köszönjük. *feridiák vita 2015. szeptember 20., 15:50 (CEST)[válasz]

48. hét

november 23. 0.00 és november 26. 11.59 között: Queen

A jelölt cikk: Queen (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Queen brit rockegyüttes, amelynek tagjai Freddie Mercury (ének), Brian May (gitár), John Deacon (basszusgitár) és Roger Taylor (dob) voltak. Jellegzetességeik az aprólékos stúdiómunkával felvett albumok, és a rétegezett, hangsúlyozott gitár- és énekhangzás. A hangzásukat főképp a glam rock, heavy metal és progresszív rock stílusba sorolják, de készítettek többek közt punk, funk, ragtime vagy gospel típusú dalokat is. Híresek voltak a hatásos koncertjeikről, a mindig modern színpadi technikájukról, és Mercury színpadias előadásmódjáról. A kortárs kritika általában kedvezőtlenül írt róluk, és visszatekintve is megoszlanak a vélemények: bár sok későbbi előadóra voltak nagy hatással, főleg az 1980-as években kiadott lemezeiket utólag is sokan elmarasztalják.

May és Taylor már 1968-ban együtt zenélt a Smile nevű zenekarban, amelynek feloszlása után Mercury, majd később Deacon csatlakozásával 1971-ben új zenekart alapítottak. Korai albumaikból keveset adtak el, és a kritika is vegyesen fogadta őket. Kisebb áttörést 1974-ben értek el a Sheer Heart Attack albummal, amely Angliában már jelentős siker lett, majd nemzetközi hírnévre tettek szert az 1975-ös A Night at the Opera nagylemezükkel, és az arról megjelent, kirobbanóan sikeres „Bohemian Rhapsody” kislemezzel. Az ezt követő években zenéjük egyre egyszerűbb és közönségbarátabb lett, így sorra adtak ki olyan albumokat, amik jól fogytak, de a kritikusok gyakran leminősítették őket. 1980-ban a The Game albummal és rajta az „Another One Bites the Dust” dalukkal a funk és az R&B stílusban is sikereket értek el. Az 1982-es Hot Space már erősen eltávolodott a rocktól, diszkó hangzással kísérletezett, de a rajongók nem szerették meg.

Az 1980-as években egyre slágeresebb, kevés kockázatot vállaló lemezeket adtak ki, amelyek – Amerika kivételével – világszerte sikeresek voltak. Freddie Mercury 1991. november 24-én AIDS betegsége miatt elhunyt, ezután a túlélő tagok csak a régi felvételeket újrafeldolgozó Made in Heaven albumot adták ki 1995-ben, majd az együttes gyakorlatilag feloszlott. Deacon 1997-ben visszavonult a zenéléstől, de May és Taylor továbbra is használta az együttes nevét, és számos önfeldolgozást jelentettek meg. 2004-től Paul Rodgers énekessel a Queen + Paul Rodgers együttes tagjaiként újra turnéztak, és lemezt is készítettek, de részben a kedvezőtlen fogadtatás miatt 2009-ben feloszlottak. 2012-ben csatlakozott hozzájuk a fiatal amerikai énekes, Adam Lambert, akivel 2012 után 2014-ben és 2015-ben turnéztak Észak-Amerikában és Európában, Queen + Adam Lambert néven.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Freddie Mercury nov. 24-i halálának évfordulójára javaslom a Queen szócikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 6., 22:02 (CEST)[válasz]

Támogatjuk és cikkajánlóját elkészítjük. Witéz vita 2015. október 16., 13:06 (CEST)[válasz]
Elkészült. Witéz vita 2015. október 16., 13:15 (CEST)[válasz]

november 26. 12.00 és november 29. 23.59 között: Akasztottak erdeje (regény)

A jelölt cikk: Akasztottak erdeje (regény) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A regény kéziratának befejezése a szerző aláírásával
A regény kéziratának befejezése a szerző aláírásával
Liviu Rebreanu, a szerző
Liviu Rebreanu,
a szerző

Az Akasztottak erdeje Liviu Rebreanu 1922-ben megjelent lélektani regénye, amit az első világháború ihletett. Az író a művet fivérének, Emil Rebreanunak ajánlotta, akit az Osztrák–Magyar Monarchia tisztjeként 1917-ben a román fronton szökés miatt halálra ítéltek, és felakasztottak. Noha a szerző számos elemet felhasznált öccse leveleiből és a gyimespalánkai útján szerzett élményeiből, hasonló sorsuk ellenére a regény főhősét nem Emil Rebreanuról mintázta, hanem a szerző vallomása szerint „nemzedékének prototípusa”.

A regény főhőse, Apostol Bologa a háború kitöréséig nem emelkedik ki az átlagemberek közül; eszmeileg bizonytalan, befolyásolható fiatalember, aki zökkenőmentesen illeszkedik a társadalomba. A háború azonban olyan erkölcsi dilemma elé állítja, amellyel nem tud megbirkózni, és a döntés halogatásával egyre közelebb sodródik a halálhoz.

George Călinescu szerint a regény a kínzó erkölcsi bizonytalanság monográfiája, amely lehetett volna politikai regény is, de lélektani lett belőle; Kormos Gyula a regény háborúellenességét emelte ki, Ion Simuț ezzel szemben [a legnagyobb román] vallásos regénynek nevezte, és az szerinte a főhős misztikus válságát írja le.

A regény elnyerte a Romániai Írók Társaságának nagydíját, és a megjelenését követő évtizedben kiadták cseh (1928), angol és olasz (1930), lengyel (1931), francia, holland és német (1932) fordítását; összesen több mint húsz nyelven jelent meg. A műből készült Liviu Ciulei azonos című filmje, amely az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját nyerte el.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
November 27-én lesz a szerző születésének 130. évfordulója. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. január 16., 12:39 (CET)[válasz]

49. hét

november 30. 0.00 és december 3. 11.59 között: Sakk

A jelölt cikk: Sakk (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Alapállás a sakktáblán
Alapállás a sakktáblán
Polgár Judit sakktáblánál
Polgár Judit sakktáblánál

A sakk egy kétszemélyes táblajáték, egyben szellemi sport. A „sakk” szó – amely nemcsak a játékot jelenti, hanem azt a helyzetet is, amikor az ellenfél királya „ütésben van” – az uralkodót jelentő perzsa „shāh” (شَاه)-ból ered. A sakk története a legendák világába nyúlik vissza. Az ismert mese szerint egy brahmin találta fel, és jutalmul első hallásra jelentéktelennek tűnő fizetséget kért a rádzsától: mindössze annyi búzaszemet, amennyi a sakktábla mezőire képletesen rátehető a következőképpen: az első mezőre egy, a másodikra kettő, a harmadikra négy, vagyis az előzőnek mindig a duplája. Hamar kiderült, hogy ennyi búza nem terem a Földön, hiszen a brahmin összesen 264−1=18 446 744 073 709 551 615 (tizennyolctrillió-négyszáznegyvenhatbilliárd-hétszáznegyvennégybillió-hetvenhárommilliárd-hétszázkilencmillió-ötszázötvenegyezer-hatszáztizenöt) búzaszemet kért.

A sakknak különféle változatai ismertek, ezek közül ez a cikk az Európában legnépszerűbb modern sakkot ismerteti. Az első hivatalos sakkvilágbajnokságot 1886-ban játszották, és Wilhelm Steinitz nyerte. Ezzel ő lett a sportág első világbajnoka. 2015-ben a norvég Magnus Carlsen a világbajnok, aki 2013-ban, Csennaiban nyerte el a címet az indiai Visuvanátan Ánandtól, és a címét 2014. novemberben Szocsiban az Ánand ellen világbajnoki páros mérkőzésen megvédte. A nők első világbajnokságát 1927-ben rendezték, és Vera Menchik nyerte. 2015-ben az ukrán Marija Muzicsuk a női világbajnok. A bajnokságokat a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) rendezi.

A sportágban 1924 óta rendeznek olimpiát, 1950 óta már kétévenként. Ezeket is a FIDE szervezi, és nincs közük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett játékokhoz, viszont a 2018-as téli olimpián a sakk bemutató sportágként szerepelhet. A magyarok a sakkolimpia nyílt versenyén eddig ötször állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára (ebből kétszer nem hivatalos olimpián), a nők két alkalommal szerezték meg az aranyérmet. A legutóbbi, 2014-es sakkolimpiát a norvégiai Tromsøben rendezték. 2015. október 17-én az ötletgazda sakkvilágnagyság Polgár Judit szervezésével a budapesti Várkert Bazárban Anatolij Karpov, Rusztam Kaszimdzsanov és Balogh Csaba nagymesterek részvételével megrendezték az első Világsakkfesztivált. Polgár Judit azt szeretné elérni, hogy tíz év múlva ötmillióan egyszerre sakkozzanak a világ minden pontján.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Alapállás a sakktáblán
Alapállás a sakktáblán
Polgár Judit sakktáblánál
Polgár Judit sakktáblánál

A Sakk szócikket javaslom a 45. hét november 2. és 5. közötti első felére. Harmadik nekifutásra a mai napon nyerte el a kiemelt státuszt. Ezért javaslom, hogy a szócikk jobbításában való kitartást és küzdőszellemet jutalmazzuk a kezdőlapon szereplők közé emeléssel. *feridiák vita 2015. augusztus 24., 09:27 (CEST)[válasz]

Nyomatékosítás: ugyanezen hét második felében Erkel Ferenc szócikke következik, és az ajánlásban ez a kezdőmondat:

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7.Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör egyik alapítója és első elnöke.
*feridiák vita 2015. szeptember 30., 18:38 (CEST)[válasz]

Folytatás a szócikkajánló végén a sakkvilág jövőbe mutató legújabb eseménye:

2015. október 17-én az ötletgazda sakkvilágnagyság Polgár Judit szervezésével a budapesti Várkert Bazárban Anatolij Karpov, Rusztam Kaszimdzsanov és Balogh Csaba nagymesterek részvételével megrendezték az első Világsakkfesztivált. Polgár Judit azt szeretné elérni, hogy tíz év múlva ötmillióan egyszerre sakkozzanak a világ minden pontján. - *feridiák vita 2015. október 20., 10:45 (CEST)[válasz]

Időben a december 6. és 13. közti Nobel-hét felé haladva egyben a sakkjátéktól a közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett játékelmélet és kitüntetettjei felé is haladunk. Stockholmban 1994. december 10-én Harsányi János, John Forbes Nash és Reinhard Selten vették át a hármuknak megosztva ítélt kitüntetést. Közülük Harsányi János Budapesten született 1920. május 29-én és 2000. augusztus 9-én hunyt el Berkleyben, a világ másik felén. A Google kereső 2010. május 29-én Harsányi János születésének 90. évfordulóján ünnepi emlémával tisztelgett a játékelmélet Nobel-díjasa előtt.

A Google ünnepi emblémája Harsányi János jubileumi évfordulóján (Az embléma ITT látható). A Google-szó 1., 3. és 5. helyén játékos képek utalnak a játékok körében a kártyajáték, a kockavető szerencsejáték és a vezér figurájával a sakkjáték felé.

A Sakk szócikke Erkel Ferencen és Polgár Juditon át a Neumann János által megalapított és 1994. december 10-én közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett Harsányi Jánoshoz vezetett. Innen 2010. május 29-én a Google ünnepi emlémájához és mellette kettős wikitalihoz: a Wikimédia Magyarország Egyesület Nagy Imre téri közgyűléséhez és a Magyar Wikipédia Közösség Iskola utcai szabad tanácskozásához vezetett tovább. Hol tartunk öt év múltán, Harsányi János születésének 95. évfordulója után és mi van még előttünk 2020-ig, mi a következő "ötéves terv"?

A tudomány csúcsára nem vezet széles út, melyre autóval kényelmesen felhajthatunk. Csak azok remélhetik, hogy eljutnak a napsütötte csúcsra, akiket nem riaszat vissza az, hogy a hegy megmászása fáradtságos. De az első Magyar Encyclopaedia készítője és kiadója, Apáczai Csere János épp ezt tűzte ki a magyar enciklopédisták elé:

Tégy oly célt fel, amelyre soha senki nem ért. Mert szép dolog az középszerű tudós emberekkel elérkezni, de szebb még az legtudósbakkal egyarányú messze hagyíttani, az legszebb penig mindeneket fellyülhaladni, és az nagy hegynek oly részében állani, ahova soha senki maga erejétől nem hághatott, s talám soha nem is hág.
- *feridiák vita 2015. december 3., 13:09 (CET)[válasz]

Folytatólagos sakkjátéki fejlemények

  • Tudtad-e, hogyBenjamin Franklin feltaláló és politikus az első név szerint ismert amerikai sakkozó?
(Kezdőlap érdekességei 2015-52-1)
(Évfordulók/'1, '6/01-07)
- *feridiák vita 2015. december 24., 16:00 (CET)[válasz]
  • Tudtad-e, hogy érdekesség rovatunkban 2015. december 31-től 2016. január 3-ig a Kezdőlapon az egyetlen kép Polgár Zsuzsáé, és az első tétel ez: Polgár Zsuzsa a klasszikus sakkjáték mellett rapidsakkban és villámsakkban is világbajnoki címet szerzett? Rajta kívül mindhárom világbajnoki címet (triple crown) egyedül csak Magnus Carlsen tudta megszerezni.
  • Paul Keres január 1-jén megkapta a kiemelt státuszt és január 7. és 10. között, így születésének 100. évfordulóján ő, s vele a sakk lehet kinn a Kezdőlapon. Köszönet a közös eredményért minden résztvevőnek. - *feridiák vita 2016. január 1., 23:00 (CET)[válasz]

Tovább: Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-1-2 + Kezdőlap kiemelt cikkei vita/2016-1-2

december 3. 12.00 és december 6. 23.59 között: Mary Celeste

A jelölt cikk: Mary Celeste (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Mary Celeste (még mint Amazon) egy 1861-es festményen
A Mary Celeste (még mint Amazon)
egy 1861-es festményen

A Mary Celeste amerikai kereskedelmi vitorláshajó volt, és 1872. december 4-én találták meg elhagyatva az Azori-szigetektől keletre. A kísértethajón senki sem volt, legénysége nyomtalanul eltűnt. A New Yorkból Genovába tartó hajó jó állapotban volt, elégséges készletekkel. Denaturált szeszből álló rakománya is érintetlen volt, a mentőcsónakja azonban hiányzott. Hajónaplójába kilenc nappal korábban jegyezték az utolsó sorokat. A hajón utazók sohasem kerültek elő.

A hajót eredetileg Kanadában építette egy kereskedőcsoport, és Amazon néven teherhajóként állt szolgálatba. Pályafutása elég szerencsétlenül kezdődött, mert akkori kapitánya még az első útja előtt betegségben meghalt. 1867-ben zátonyra futott, ezután amerikaiak vásárolták meg, kijavították, és immár Mary Celeste néven szállította az árukat.

Megtalálása után a bírósági meghallgatás nem tudta kideríteni, hogy miért hagyta el a legénysége. Számos elmélet született a lázadástól a kalóztámadáson, biztosítási csaláson és az alkoholgőzök berobbanásán át a víztölcsérig vagy tengerrengésig, de teljesen egyik sem tudta megmagyarázni a hajó állapotát. Még az óriáspolipokat és a földönkívülieket is megpróbálták felelőssé tenni. Az eset sokáig izgatta a nagyközönség fantáziáját, sokszor szerepelt az újságokban, könyveket írtak róla, filmeket rendeztek történetéből. A Mary Celeste az egyik legismertebb kísértethajóvá vált.

Megtalálása után a Mary Celeste többször gazdát cserélt, és folytatta kereskedelmi útjait; eközben egyik kapitánya gyors betegségben halt meg Szent Ilona szigetén. 1885-ben egy biztosítási csalás részeként Haiti partjainál zátonyra futtatták.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Mary Celeste as Amazon in 1861.jpg

Javaslom az 1872. december 4-én megtalált Mary Celeste szócikkét. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 30., 18:52 (CEST)[válasz]

Támogatjuk és cikkajánlóját elkészítjük. A képnek az itt bemutatottat javasoljuk, melyet egyetértésed esetén az ajánlóba átviszünk. - *feridiák vita 2015. október 16., 12:44 (CEST)[válasz]

Elkészült. - *feridiák vita 2015. október 16., 12:56 (CEST)[válasz]

50. hét

december 7. 0.00 és december 10. 11.59 között: Boeing 747–400

A jelölt cikk: Boeing 747–400 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Boeing 747–400 repülőgép a Virgin Atlantic Airways színeiben
Boeing 747–400 repülőgép a Virgin Atlantic Airways színeiben

A Boeing 747–400-as szélestörzsű repülőgép a Boeing cég 747-es családjának a legtöbb eladott példánnyal rendelkező típusa. Noha a gép törzsének kialakításán és a négy hajtómű elrendezésén nem változtattak, ez a típus számtalan fejlesztés eredménye, amelyekkel egy hatékonyabb repülőgép létrehozása volt a cél. Legjellegzetesebb sajátossága az előző variánsokhoz képest a szárnyakra erősített 180 cm hosszúságú winglet. Ezt a kiegészítést egyedül a japán belföldi forgalomban használt változatoknál hagyták el.

A 747–400 fejlesztései közé tartozik a kétszemélyes, digitalizált, LCD kijelzőkkel felszerelt pilótafülke, az üzemanyag takarékos hajtóművek, a vízszintes vezérsíkokba épített üzemanyagtartályok, valamint a szárnytöveknél átdolgozott, aerodinamikusabb burkolat. Az utastér kialakítása is változott némiképp, ami elsősorban a berendezések arculatán észlelhető, valamint teljesen átdolgozott utastájékoztató és szórakoztató rendszer teszi a repülést kényelmesebbé. A kupolaszint elrendezése lényegesen nem tér el a korábbi modelleknél megszokottakhoz képest. Maximális utasbefogadó képessége 660 fő (747–400D változat), és egyszeri feltöltéssel 14 200 km-t képes repülni.

A típust a Northwest Airlines állította szolgálatba elsőként a légitársaságok közül 1989. február 19-én. 2009 decemberében szállították le az utolsó Boeing 747–400 variánst, ezzel megszűnt a típus gyártása. A gyártás leállítását követően utóda, a Boeing 747–8 Intercontinental az egyetlen variáns a 747 családból, amely a gyártótól újként megrendelhető.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A szeptember 20-i javaslatok szerint ide az Australopithecus szócikket javasoljuk. *feridiák vita 2015. szeptember 20., 23:00 (CEST)[válasz]

Készül a cikkajánló. *feridiák vita 2015. október 14., 13:46 (CEST)[válasz]

Elkészült a cikkajánló. Witéz vita 2015. október 14., 14:29 (CEST)[válasz]

Én mégis mást javasolnék, hiszen december 7. a nemzetközi polgári repülés napja és ide szerintem jobban illene a Boeing 747–400. Az Australopithecus szerintem átmehet a következő (2016) évre. Andrew69. Blue a v.svg 2015. október 24., 22:20 (CEST)[válasz]
Mivel nincs ellenvélemény, akkor átírom. Andrew69. Blue a v.svg 2015. november 2., 19:04 (CET)[válasz]

december 10. 12.00 és december 13. 23.59 között: Jedlik Ányos

A jelölt cikk: Jedlik Ányos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11.Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez köthető.

A bencések gimnáziumában tanult, majd Pannonhalmára ment, hogy a rendbe való felvételét kérje. 1818–20-ban bölcsészeti tanulmányokat végzett a rend győri líceumában, majd 1822-ben Pesten szerzett doktori címet. 1825-ben szentelték pappá. A rend döntése értelmében 1825-től a győri gimnáziumban tanított, ezt követően pedig a győri líceum fizika tanszékén. Eközben folyamatosan bővítette szertárát, igen gyakran maga készített ehhez eszközöket, első találmányait is ekkor alkotta. 1831-től Pozsonyi Királyi Akadémián tanított.

1840-től már a pesti királyi tudományegyetem bölcsészeti karának fizikai tanszékvezetője. Munkásságát befolyásolták Oersted, Ampère, Arago és Faraday kutatásai, hatásukra tevékenységének középpontjába a villamosságot állította. az 1846/47-es tanévtől kezdve három évre dékánná választottak az egyetem bölcsészkarán.

A szabadságharc után egyetemi tankönyvének kéziratát rendezgette: az első kötetet „Súlyos testek természettana” címmel 1850-ben jelentette meg. A Magyar Tudományos Akadémia – a levelező tagságot átugorva – rögtön rendes tagnak választotta. 1863–64-ben az egyetem rektora lett. 1878-ban egyetemi professzori helyét az akkor 30 éves Eötvös Loránd vette át. A győri rendházba vonult nyugdíjba, ahol szellemi frissességét megőrizve folytatta a munkáját, amennyire egészsége és a szűk hely engedte. 1895-ben hunyt el. Halála után első nyughelye a régi, úgynevezett Belvárosi temető bencés kriptája volt. A temetési búcsúbeszédet Eötvös Loránd mondta.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2015-ben kétszeres jubileumi évfordulós magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató Jedlik Ányost javaslom az 50. hét második felére. --*feridiák vita 2015. február 22., 23:35 (CET)[válasz]

51. hét

december 14. 0.00 és december 17. 11.59 között: Temesvár

A jelölt cikk: Temesvár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A temesvári Győzelem tere
A temesvári Győzelem tere
Az 1989-es forradalom kétnyelvű emléktáblája Temesváron
Az 1989-es forradalom kétnyelvű emléktáblája Temesváron

Temesvár (németül: Temeswar, románul: Timișoara Hallgat [timiˈʃo̯ara], horvátul: Temišvar, a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár, szerbül: Темишвар) város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. 319 279 lakosával (2011) Románia harmadik legnépesebb városa. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak legnépesebb városa.

A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető.

Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt.

Temesvár többnemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Lakossága lélekszáma az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik.

Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett, és a 21. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között az életszínvonal tekintetében.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az 1989-es romániai forradalom temesvári kitörésének dec. 15-i évfordulója alkalmából javaslom a Temesvár cikket. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. július 6., 21:57 (CEST)[válasz]

@Rlevente: Nem ártana addig kicsit átfésülni; felületes olvasás alapján két problémát jeleztem a vitalapján. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. július 7., 07:41 (CEST)[válasz]

@Hkoala: egyik mondatot töröltem, a másikat átfoglamaztam. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. október 16., 13:56 (CEST)[válasz]

@Hkoala: és @Rlevente: köszönjük a cikkajánlót. Egy képpel kiegészítve a temesvári Győzelem teréről. *feridiák vita 2015. október 16., 17:07 (CEST)[válasz]

december 17. 12.00 és december 20. 23.59 között: Villamos

A jelölt cikk: Villamos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A villamos elnevezés arra utal, hogy ezt a közlekedési eszközt nem állat vonja (mint például a lóvasutat) és nem gőz, hanem elektromos, azaz „villamos” energia hajtja. Villamosoknak nevezzük tehát mindazokat a közúti vasutakat, amelyeket elektromos áram hajt, függetlenül a munkavezeték elhelyezkedésétől és a használt áramnemtől. Az első olyan villanyhajtású vasutat, amely az áramot nem magával hordott akkumulátorból, hanem áramszedővel egy erre a célra épített vezetékből kapta, Werner Siemens mutatta be 1879-ben egy berlini kiállításon. Ez inspirálta a közúti vasutak továbbfejlesztését: egyre több városban állították át a lóvasutakat villanyvontatásra.

A munkavezeték elhelyezésére több megoldást is kipróbáltak. A ma egyeduralkodó felsővezeték helyett eleinte – a városkép védelmére – alul a sínek mellett vagy azok alatt vezetették az áramot. Ez kevésbé volt csúf, mint az egész várost behálózó drótrengeteg, de számos műszaki nehézséggel járt. A városi gyorsvasutakon (például a budapesti metrón vagy a berlini S-Bahn hálózaton) látható harmadik sínt a városi utcákon nem építhették ki, mert ez csak fallal védve biztonságos. Az áramvezető sín és a vágány között ugyanis alig fél méter van, és ha beleakad egy ember, azt megrázza az áram. Ezért ezt a rendszert a 20. század elején teljesen felszámolták.

Az első pesti villamos közúti vasút nem villamosított lóvasút volt, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között épített új vonalat. A székesfőváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ra el is készült. 1895-ben Pozsonyban is elindult a villamos. Az első budai villamosvonal 1896-ban indult a Zugliget felé.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A szeptember 20-i javaslatok szerint ide az Villamos szócikket javasoljuk. *feridiák vita 2015. szeptember 20., 23:01 (CEST)[válasz]

A cikkajánló alapváltozata elkészült. - *feridiák vita 2015. október 16., 17:30 (CEST)[válasz]

52. hét

december 21. 0.00 és december 24. 11.59 között: José María Morelos

A jelölt cikk: José María Morelos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
José María Morelos.JPG

José María Morelos (teljes nevén José María Teclo Morelos Pérez y Pavón (Valladolid (ma Morelia), 1765. szeptember 30. – Ecatepec, 1815. december 22.) mexikói függetlenségi harcos, a függetlenségi mozgalom egyik vezéralakja.

A középosztályi családból származó Morelos fiatalon több mint egy évtizedig egy haciendán dolgozva megismerkedett a vidéki alsóbb osztályok problémáival is. Amikor később szülővárosában tanulni kezdett, eljutottak hozzá az iskola rektora, Miguel Hidalgo eszméi egyebek között a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok felszámolásáról. Morelos a szemináriumi záróvizsga után Carácuaróban és Nocupétaróban volt katolikus pap, majd 1810 októberében csatlakozott Hidalgo függetlenségi mozgalmához. Azt a feladatot kapta, hogy segítsen megszervezni a déli országrészek felkelését.

Kimagasló katonai tehetsége hamar megmutatkozott. A köré sereglők száma egyre nőtt, és több győztes csatát vívott a spanyolok ellen. Öt hadjáratával olyan jelentős városokat foglalt el, mint Oaxaca és Acapulco. Neki köszönhető, hogy 1813 tavaszára már órási déli területeket irányítottak a felkelők.

Mindeközben foglalkozott a mozgalom intézményesítésével, egyfajta kormányzat felállításának ötletével is. 1811-től 1813-ig tagja volt a Zitácuaro városában összeült Legfelsőbb Amerikai Nemzeti Juntának, 1813 őszén ő hívta össze Chilpancingóban az anáhuaci kongresszust, amely a felkelő erők főtábornokává (generalísimo) választotta. Itt olvasták fel Sentimientos de la Nación című írását, amelyben összefoglalta a mozgalom fő céljait: a spanyol fennhatóság alatt álló Észak-Amerika függetlenségét, a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését (többek között a rabszolgaság eltörlését) és jelentős adócsökkentést. 1814 októberétől, az apatzingáni alkotmány kiadásától a frissen alakult végrehajtó hatalmi szerv elnöke volt. A magas rangjára utaló megszólításokat mindig visszautasította, magát csak a „Nemzet Szolgájának” (Siervo de la Nación) nevezte.

1815 novemberében Temalaca mellett egy árulóvá vált korábbi társa foglyul ejtette. Mexikóvárosban állították bíróság elé, és Isten, a haza és a király elárulásának vádjával halálra ítélték. Ecatepecben lőtték agyon december 22-én.

Ma Mexikó egyik legnagyobb nemzeti hősének tartják, róla nevezték el többek között Morelia városát, Morelos államot, és az ő tiszteletére kapta számos település neve a de Morelos utótagot: többek között Ecatepec de Morelos, ahol kivégezték, Cuautla de Morelos, amit 1812-ben hónapokig védelmezett a támadó spanyolok ellen, valamint Carácuaro de Morelos, ahol fiatalon pap volt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A José María Morelos cikket javasolom; a halálának 200. évfordulója lesz ezen a héten. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. június 11., 11:09 (CEST)[válasz]

Kedves @Hkoala! Köszönjük a cikkajánló elkészítését. -*feridiák vita 2015. október 16., 15:30 (CEST)[válasz]

december 24. 12.00 és december 27. 23.59 között: Mátyás-templom

A jelölt cikk: Mátyás-templom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Mátyás-templom tornya és főbejárata
A Mátyás-templom tornya
és főbejárata
Szent István, az alapító szobra
Szent István, az alapító szobra

A Mátyás-templom (hivatalos nevén: Budavári Nagyboldogasszony-templom) elődjét az egyházi hagyomány szerint Szent István király alapította ezer éve, 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem oklevél, sem tárgyi adat nem maradt fenn. Írott forrás csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházának” nevezték. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben.

A tatárjárás utáni újraalapító, IV. Béla 1255 és 1269 között valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére építtetett tornyos, háromhajós bazilikát. Az első ütemben (12551260) építették meg a főszentélyt és a mellékszentélyeket, az álkereszthajót és a Menyasszony-kaput. Teljesen a második szakaszban épült ki 1260 és 1269 között — ekkor bővítették ki a Margit-szigeti domonkos apácakolostort, IV. Béla leánya, Árpád-házi Szent Margit otthonát is. A frissen épült budavári főtemplom kegyuraságát a király – leányára tekintettel – egy időre e kolostornak adományozta. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett; teljes képet ad IV. Béla korának építészeti iskoláiról.

A templom messze hangzó ékességei a harangok. Jelenleg hét harangja van, ezek közül hat a harangtoronyban, egy átlőtt kisharang pedig a huszártoronyban függ. Két történelmi harangja mellé 2010-ben került négy új, ekkor korrigálták a 3,2 tonnás Szt. Károly-harang hangzását is a passaui Perner-öntödében. A harangok a harangtorony felső (1, 4) és középső (2, 3, 5, 6) emeletén laknak (a 7-es van a huszártoronyban). 2011-ben új, tölgyfa harangszékekbe helyezték, új, egyenes tölgyfa jármokkal, kovácsoltvas nyelvekkel, meghajtással és vezérléssel szerelték fel őket.

1999-ben a magyar állam – történetében először – az egyház tulajdonába adta a templomot. Minthogy az épület igen rossz állapotban volt, a templom teljes felújítását 2005 után túlnyomórészt az állam fizette. Hat évig tartó munka után 2015 januárjában, az alapítás ezredik évfordulójára a templom orgonájának felújítása is befejeződött.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Mátyás-templom szócikket javaslom a 52. hét december 24. és 27. közötti második felére, vagyis a karácsonyi ünnepekre. *feridiák vita 2015. augusztus 23., 19:02 (CEST)[válasz]

A cikkajánló elkészült. Karácsonyig még tovább jobbítható. - *feridiák vita 2015. október 16., 21:37 (CEST)[válasz]

Ősiség

Az ősiség a régi magyar jogban a nemesi birtok öröklési és elidegenítési szabályrendszere volt. Semmi köze ahhoz, hogy melyik templom a régebbi.

P/c vita 2015. december 26., 00:24 (CET)[válasz]