2013-as sakkvilágbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.
Címvédő Kihívó
Visuvanátan Ánand
Magnus Carlsen
Visuvanátan Ánand
 India
Magnus Carlsen
 Norvégia
1969. december 11. (43 évesen) 1990. november 30. (22 évesen)
A 2012-es sakkvilágbajnokság győztese A világbajnokjelölti verseny győztese
Élő pontszáma: 2775 (FIDE-ranglista 8. helyezett)[1] Élő pontszáma: 2870 (FIDE-ranglista 1. helyezett)[1]

A 2013-as sakkvilágbajnokság a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett versenysorozat volt, amely zónaversenyekből, valamint a világbajnokjelöltek versenyére való részvételhez kvalifikációt biztosító világkupa versenyből, és a nyolc legjobb versenyző részvételével rendezett világbajnokjelölti versenyből állt. A versenysorozat végén győztes versenyző, a norvég Magnus Carlsen mérkőzhetett meg a világbajnokság döntőjében a címvédő indiai Visuvanátan Ánanddal.

A világbajnoki mérkőzésre 2013. november 9–22. között került sor, helyszíne Ánand szülővárosa, az indiai Csennai volt.[2] A 12 játszmásra tervezett mérkőzésen a 10. játszmát követően Magnus Carlsen 6,5–3,5 arányban megnyerte a mérkőzést, ezzel először szerezte meg a címet, és személyében először lett a sportágnak norvég világbajnoka.[3]

Az előzmények[szerkesztés]

Visuvanátan Ánand 2007-ben szerezte meg a világbajnoki címet, miután megnyerte a körmérkőzéses világbajnoki döntőt. Címét a Vlagyimir Kramnyik elleni 2008-as párosmérkőzésen, a Veszelin Topalov elleni 2010-es mérkőzésen, valamint a Borisz Gelfand elleni 2012-es világbajnoki döntőben egyaránt sikerrel védte meg.

Zónaversenyek[szerkesztés]

A zónaversenyekről a 2011. évi világkupa versenyre lehetett kvalifikációt szerezni. A zónaversenyek közé tartoztak a kontinensbajnokságok is.[4]

A 2010. és a 2011. évi Európa-bajnokságról 23–23 versenyző szerzett kvalifikációt.

A 2010-es pán-amerikai kontinensbajnokságot a kolumbiai Rangel Sanabria nyerte. A 2011-es Amerika-bajnokságon a kubai Lazaro Bruzon Batista végzett az élen. Az amerikai zónaversenyek közül az Egyesült Államok bajnokságát 2011-ben Gata Kamsky nyerte, Kanada bajnokságán Batur Sambuev végzett az élen. A karibi zónában a kubai Leinier Dominguez Perez szerezte meg az első helyet, a Brazíliában rendezett zónaversenyt a brazil Alexanr Frier, az Argentínában rendezettet az argentin Ruben Felgaer nyerte.

Ázsia kontinensbajnokságán 2010-ben a kínai Ni Hua végzett az élen, 2011-ben hármas holtverseny alakult ki az indiai Pendjála Harikrisna, a kínai Jü Jang-ji és a vietnami Nguyen Ngoc Truong Son között. Az Egyesült Arab Emírségekben rendezett zónaversenyen az Emírségek versenyzője Salem A. R. Saleh szerezte meg az első helyet. Sri Lankán a bangladesi Rahman Ziaur, a Fülöp-szigeteken az indonéz Megaranto Susanto, Taskentben az üzbég Anton Filippov, a kínai zónában Li Csao és Pu Hsziang-cse végzett az élen, míg az óceániai zónában az ausztrál Zhao Zong-Yuan lett az első. A zónaversenynek számító India bajnokságát Negi Parimarjan nyerte.

Afrika kontinensbajnokságán az egyiptomi Adly Ahmed szerezte meg az első helyet.

A világkupa[szerkesztés]

A 2011. augusztus 26. – szeptember 21. között az oroszországi Hanti-Manszijszkban 128 versenyző részvételével rendezett egyenes kieséses rendszerű világkupa versenyről hárman juthattak tovább a világbajnokjelöltek versenyére. A világkupát az izraeli Peter Szvidler nyerte Alekszandr Griscsuk előtt. A harmadik továbbjutó az ukrán Vaszil Ivancsuk volt.[5]

A világbajnokjelöltek versenye[szerkesztés]

A világbajnokjelöltek kétfordulós körmérkőzéses versenyét 2013. március 15–április 1. között Londonban játszották, amelyre az alábbiak szereztek indulási jogosultságot:

A verseny végeredménye[szerkesztés]

A 2013-as világbajnokjelölti verseny végeredménye[6]
H. Név Ország Élő-p.
2013. március[7]
1 2 3 4 5 6 7 8 Pont Holtv.[8]
Egymás ellen Győzelem
1. Magnus Carlsen  Norvégia 2872 ½ ½ 0 1 ½ ½ 1 1 1 ½ 0 ½ ½ 1 8,5 1 5
2. Vlagyimir Kramnyik  Oroszország 2810 ½ ½ 1 ½ ½ 1 ½ ½ ½ 1 ½ 0 1 ½ 8,5 1 4
3. Peter Szvidler  Oroszország 2747 0 1 ½ 0 1 ½ ½ ½ ½ ½ 1 ½ 1 ½ 8 1,5
4. Levon Aronjan  Örményország 2809 ½ ½ 0 ½ ½ 0 1 0 ½ ½ 1 1 1 1 8 0,5
5. Borisz Gelfand  Izrael 2740 0 0 ½ ½ ½ ½ 1 0 ½ ½ ½ ½ ½ 1 6,5 1 2
6. Alekszandr Griscsuk  Oroszország 2764 ½ 0 0 ½ ½ ½ ½ ½ ½ ½ 1 ½ ½ ½ 6,5 1 1
7. Vaszil Ivancsuk  Ukrajna 2757 ½ 1 1 ½ ½ 0 0 0 ½ ½ ½ 0 1 0 6
8. Tejmur Radzsabov  Azerbajdzsán 2793 0 ½ ½ 0 ½ 0 0 0 0 ½ ½ ½ 1 0 4

Az első helyen a holtversenyt eldöntő számítások közül a több győzelem döntött Magnus Carlsen javára.

A világbajnoki döntő[szerkesztés]

Egymás elleni eredmények[szerkesztés]

A párharcig 2005 és 2013. június 18. között Ánand és Carlsen 29 mérkőzést játszott klasszikus időkontrollal. Ánand hatot, Carlsen hármat nyert meg, és 20 játszma döntetlenül végződött. A többi (villám, rapid és bemutató) játszmát is figyelembe véve 15–11 volt a győzelmek aránya Ánand javára (36 döntetlen mellett).

Egymás ellen[9]
Ánand győzelmei Döntetlen Carlsen győzelmei Összesen
Klasszikus Ánand (világos) 2 11 0 13
Carlsen (világos) 4 9 3 16
Összesen 6 20 3 29
Villámsakk/ Rapid/Bemutató 9 16 8 33
Összesen 15 36 11 62
A világbajnokság helyszíne

A mérkőzés[szerkesztés]

A mérkőzést Csennaiban, Indiában a Hyatt Regency Chennai hotelben játszották. A tervezett időpont november 9–28. között volt. A játszmák helyi idő szerint 15 órakor, magyar idő szerint 10:30-kor kezdődtek. A 10. játszmáig minden második játszma után 1 pihenőnap volt, a 10., 11. játszma után is pihenőnap lett volna. A világbajnokság azonban a 10. játszma után eldőlt.

Mindkét játékosnak 120 perc állt rendelkezésre az első 40 lépésre, további 60 perc a 41–60. lépésre és 15 perc a játszma hátralévő részére, a 61. lépés után 30 másodperces többletidővel.

2013-as sakkvilágbajnokság
Név Ország Pontszám 1
Nov. 9.
2
Nov. 10.
3
Nov. 12.
4
Nov. 13.
5
Nov. 15.
6
Nov. 16.
7
Nov. 18.
8
Nov. 19.
9
Nov. 21.
10
Nov. 22.
11
Nov. 24.
12
Nov. 26.
Pont
Visuvanátan Ánand  India 2775 ½ ½ ½ ½ 0 0 ½ ½ 0 ½ 3,5
Magnus Carlsen  Norvégia 2870 ½ ½ ½ ½ 1 1 ½ ½ 1 ½ 6,5

A játszmák[szerkesztés]

Az alábbi jelölésekhez lásd a „A sakkjátszmák lejegyzése” című lapot.

1. játszma, Carlsen–Ánand, ½–½[szerkesztés]

Grünfeld-védelem (ECO D78)

1. Hf3 d5 2. g3 g6 3. Fg2 Fg7 4. d4 c6 5. 0-0 Hf6 6. b3 0-0 7. Fb2 Ff5 8. c4 Hbd7 9. Hc3 dxc4 10. bxc4 Hb6 11. c5 Hc4 12. Fc1 Hd5 13. Vb3 Ha5 14. Va3 Hc4 15. Vb3 Ha5 16. Va3 Hc4 ½–½

2. játszma, Ánand–Carlsen, ½–½[szerkesztés]

Caro–Kann-védelem (ECO B19)

1. e4 c6 2. d4 d5 3. Hc3 dxe4 4. Hxe4 Ff5 5. Hg3 Fg6 6. h4 h6 7. Hf3 e6 8. He5 Fh7 9. Fd3 Fxd3 10. Vxd3 Hd7 11. f4 Fb4+ 12. c3 Fe7 13. Fd2 Hgf6 14. O-O-O O-O 15. He4 Hxe4 16. Vxe4 Hxe5 17. fxe5 Vd5 18. Vxd5 cxd5 19. h5 b5 20. Bh3 a5 21. Bf1 Bac8 22. Bg3 Kh7 23. Bgf3 Kg8 24. Bg3 Kh7 25. Bgf3 Kg8 ½-½

3. játszma, Carlsen–Ánand, ½–½[szerkesztés]

Réti-megnyitás (ECO A07)

1. Hf3 d5 2. g3 g6 3. c4 dxc4 4. Va4+ Hc6 5. Fg2 Fg7 6. Hc3 e5 7. Vxc4 Hge7 8. O-O O-O 9. d3 h6 10. Fd2 Hd4 11. Hxd4 exd4 12. He4 c6 13. Fb4 Fe6 14. Vc1 Fd5 15. a4 b6 16. Fxe7 Vxe7 17. a5 Bab8 18. Be1 Bfc8 19. axb6 axb6 20. Vf4 Bd8 21. h4 Kh7 22. Hd2 Fe5 23. Vg4 h5 24. Vh3 Fe6 25. Vh1 c5 26. He4 Kg7 27. Hg5 b5 28. e3 dxe3 29. Bxe3 Fd4 30. Be2 c4 31. Hxe6+ fxe6 32. Fe4 cxd3 33. Bd2 Vb4 34. Bad1 Fxb2 35. Vf3 Ff6 36. Bxd3 Bxd3 37. Bxd3 Bd8 38. Bxd8 Fxd8 39. Fd3 Vd4 40. Fxb5 Vf6 41. Vb7+ Fe7 42. Kg2 g5 43. hxg5 Vxg5 44. Fc4 h4 45. Vc7 hxg3 46. Vxg3 e5 47. Kf3 Vxg3+ 48. fxg3 Fc5 49. Ke4 Fd4 50. Kf5 Ff2 51. Kxe5 Fxg3+ ½-½

4. játszma, Ánand–Carlsen, ½–½[szerkesztés]

Spanyol megnyitás (ECO C67)

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 Hf6 4. O-O Hxe4 5. d4 Hd6 6. Fxc6 dxc6 7. dxe5 Hf5 8. Vxd8+ Kxd8 9. h3 Fd7 10. Bd1 Fe7 11. Hc3 Kc8 12. Fg5 h6 13. Fxe7 Hxe7 14. Bd2 c5 15. Bad1 Fe6 16. He1 Hg6 17. Hd3 b6 18. He2 Fxa2 19. b3 c4 20. Hdc1 cxb3 21. cxb3 Fb1 22. f4 Kb7 23. Hc3 Ff5 24. g4 Fc8 25. Hd3 h5 26. f5 He7 27. Hb5 hxg4 28. hxg4 Bh4 29. Hf2 Hc6 30. Bc2 a5 31. Bc4 g6 32. Bdc1 Fd7 33. e6 fxe6 34. fxe6 Fe8 35. He4 Bxg4+ 36. Kf2 Bf4+ 37. Ke3 Bf8 38. Hd4 Hxd4 39. Bxc7+ Ka6 40. Kxd4 Bd8+ 41. Kc3 Bf3+ 42. Kb2 Be3 43. Bc8 Bdd3 44. Ba8+ Kb7 45. Bxe8 Bxe4 46. e7 Bg3 47. Bc3 Be2+ 48. Bc2 Bee3 49. Ka2 g5 50. Bd2 Be5 51. Bd7+ Kc6 52. Bed8 Bge3 53. Bd6+ Kb7 54. B8d7+ Ka6 55. Bd5 Be2+ 56. Ka3 Be6 57. Bd8 g4 58. Bg5 Bxe7 59. Ba8+ Kb7 60. Bag8 a4 61. Bxg4 axb3 62. B8g7 Ka6 63. Bxe7 Bxe7 64. Kxb3 ½-½

5. játszma, Carlsen–Ánand, 1–0[szerkesztés]

Carlsen–Ánand, 5. játszma
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Az állás a 45. Fh7 lépés után

A négy remi után Carlsen világossal legyőzte Ánandot. A 45. lépésben Ánand a Bc1+ lépéssel hibázott. Világos a 46. Kb2 lépéssel meg tudta védeni az a-gyalogját, a futócserét követően pedig kettős gyalogelőnyre tehetett szert. A végjátékban világos h-gyalogját sötét már nem tudta támadni, ezért feladta a játszmát. A 45. ...Ba1 lépéssel tartható lett volna legalább a döntetlen.[10]

Elhárított vezércsel, félszláv védelem (ECO D31)

1. c4 e6 2. d4 d5 3. Hc3 c6 4. e4 dxe4 5. Hxe4 Fb4+ 6. Hc3 c5 7. a3 Fa5 8. Hf3 Hf6 9. Fe3 Hc6 10. Vd3 cxd4 11. Hxd4 Hg4 12. O-O-O Hxe3 13. fxe3 Fc7 14. Hxc6 bxc6 15. Vxd8+ Fxd8 16. Fe2 Ke7 17. Ff3 Fd7 18. He4 Fb6 19. c5 f5 20. cxb6 fxe4 21. b7 Bab8 22. Fxe4 Bxb7 23. Bhf1 Bb5 24. Bf4 g5 25. Bf3 h5 26. Bdf1 Fe8 27. Fc2 Bc5 28. Bf6 h4 29. e4 a5 30. Kd2 Bb5 31. b3 Fh5 32. Kc3 Bc5+ 33. Kb2 Bd8 34. B1f2 Bd4 35. Bh6 Fd1 36. Fb1 Bb5 37. Kc3 c5 38. Bb2 e5 39. Bg6 a4 40. Bxg5 Bxb3+ 41. Bxb3 Fxb3 42. Bxe5+ Kd6 43. Bh5 Bd1 44. e5+ Kd5 45. Fh7 (diagram) Bc1+ 46. Kb2 Bg1 47. Fg8+ Kc6 48. Bh6+ Kd7 49. Fxb3 axb3 50. Kxb3 Bxg2 51. Bxh4 Ke6 52. a4 Kxe5 53. a5 Kd6 54. Bh7 Kd5 55. a6 c4+ 56. Kc3 Ba2 57. a7 Kc5 58. h4 Kd5 1–0

6. játszma, Ánand–Carlsen, 0–1[szerkesztés]

Ánand–Carlsen, 6. játszma
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Az állás a 60. Ba4 lépés után

Carslen ezúttal sötéttel győzte le Ánandot a címvédő újabb hibája után. Ánand a 38. Vg3 és a 44. h5 lépésekkel két gyalogot áldozott, hogy sötét királyszárnyi gyalogjait megbontsa. Az 59. Bxc4 lépéssel sötét gyalogelőnye elveszett, azonban a 60. Ba4 lépéssel világos hibázott. A b4 lépéssel világos gyalogja gyors átalakulással fenyegetett, ami kiegyenlítettebb játszmát hozott volna. A hibát követően sötét sikeresen meg tudta védeni az f-gyalogját.[11]

Spanyol megnyitás (ECO C65)

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 Hf6 4. d3 Fc5 5. c3 0-0 6. 0-0 Be8 7. Be1 a6 8. Fa4 b5 9. Fb3 d6 10. Fg5 Fe6 11. Hbd2 h6 12. Fh4 Fxb3 13. axb3 Hb8 14. h3 Hbd7 15. Hh2 Ve7 16. Hdf1 Fb6 17. He3 Ve6 18. b4 a5 19. bxa5 Fxa5 20. Hhg4 Fb6 21. Fxf6 Hxf6 22. Hxf6+ Vxf6 23. Vg4 Fxe3 24. fxe3 Ve7 25. Bf1 c5 26. Kh2 c4 27. d4 Bxa1 28. Bxa1 Vb7 29. Bd1 Vc6 30. Vf5 exd4 31. Bxd4 Be5 32. Vf3 Vc7 33. Kh1 Ve7 34. Vg4 Kh7 35. Vf4 g6 36. Kh2 Kg7 37. Vf3 Be6 38. Vg3 Bxe4 39. Vxd6 Bxe3 40. Vxe7 Bxe7 41. Bd5 Bb7 42. Bd6 f6 43. h4 Kf7 44. h5 gxh5 45. Bd5 Kg6 46. Kg3 Bb6 47. Bc5 f5 48. Kh4 Be6 49. Bxb5 Be4+ 50. Kh3 Kg5 51. Bb8 h4 52. Bg8+ Kh5 53. Bf8 Bf4 54. Bc8 Bg4 55. Bf8 Bg3+ 56. Kh2 Kg5 57. Bg8+ Kf4 58. Bc8 Ke3 59. Bxc4 f4 60. Ba4 (diagram) h3 61. gxh3 Bg6 62. c4 f3 63. Ba3+ Ke2 64. b4 f2 65. Ba2+ Kf3 66. Ba3+ Kf4 67. Ba8 Bg1 0–1

7. játszma, Ánand–Carlsen, ½–½[szerkesztés]

Spanyol megnyitás (ECO C65)

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 Hf6 4. d3 Fc5 5. Fxc6 dxc6 6. Hbd2 Fg4 7. h3 Fh5 8. Hf1 Hd7 9. Hg3 Fxf3 10. Vxf3 g6 11. Fe3 Ve7 12. O-O-O O-O-O 13. He2 Bhe8 14. Kb1 b6 15. h4 Kb7 16. h5 Fxe3 17. Vxe3 Hc5 18. hxg6 hxg6 19. g3 a5 20. Bh7 Bh8 21. Bdh1 Bxh7 22. Bxh7 Vf6 23. f4 Bh8 24. Bxh8 Vxh8 25. fxe5 Vxe5 26. Vf3 f5 27. exf5 gxf5 28. c3 He6 29. Kc2 Hg5 30. Vf2 He6 31. Vf3 Hg5 32. Vf2 He6 ½-½

8. játszma, Carlsen–Ánand, ½–½[szerkesztés]

Spanyol megnyitás (ECO C65)

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 Hf6 4. O-O Hxe4 5. Be1 Hd6 6. Hxe5 Fe7 7. Ff1 Hxe5 8. Bxe5 O-O 9. d4 Ff6 10. Be1 Be8 11. c3 Bxe1 12. Vxe1 He8 13. Ff4 d5 14. Fd3 g6 15. Hd2 Hg7 16. Ve2 c6 17. Be1 Ff5 18. Fxf5 Hxf5 19. Hf3 Hg7 20. Fe5 He6 21. Fxf6 Vxf6 22. He5 Be8 23. Hg4 Vd8 24. Ve5 Hg7 25. Vxe8+ Hxe8 26. Bxe8+ Vxe8 27. Hf6+ Kf8 28. Hxe8 Kxe8 29. f4 f5 30. Kf2 b5 31. b4 Kf7 32. h3 h6 33. h4 h5 ½-½

9. játszma, Ánand–Carlsen, 0–1[szerkesztés]

Ánand–Carlsen, 9. játszma
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Az állás a 27. - b1=V+ lépés után.

Ánand királyszárnyi támadása közben Carlsen egyik gyalogja a 27. lépésben átalakult vezérré. Az így kialakuló sakkot Ánand a huszárral védte ki a futó helyett, ami vesztő lépésnek bizonyult.[12]

Vezérindiai védelem (ECO E25)

1. d4 Hf6 2. c4 e6 3. Hc3 Fb4 4. f3 d5 5. a3 Fxc3+ 6. bxc3 c5 7. cxd5 exd5 8. e3 c4 9. He2 Hc6 10. g4 O-O 11. Fg2 Ha5 12. O-O Hb3 13. Ba2 b5 14. Hg3 a5 15. g5 He8 16. e4 Hxc1 17. Vxc1 Ba6 18. e5 Hc7 19. f4 b4 20. axb4 axb4 21. Bxa6 Hxa6 22. f5 b3 23. Vf4 Hc7 24. f6 g6 25. Vh4 He8 26. Vh6 b2 27. Bf4 b1=V+ (diagram) 28. Hf1?? Ve1 0–1

10. játszma, Carlsen–Ánand, ½–½[szerkesztés]

Szicíliai védelem (ECO B51)

1. e4 c5 2. Hf3 d6 3. Fb5+ Hd7 4. d4 cxd4 5. Vxd4 a6 6. Fxd7+ Fxd7 7. c4 Hf6 8. Fg5 e6 9. Hc3 Fe7 10. 0-0 Fc6 11. Vd3 0-0 12. Hd4 Bc8 13. b3 Vc7 14. Hxc6 Vxc6 15. Bac1 h6 16. Fe3 Hd7 17. Fd4 Bfd8 18. h3 Vc7 19. Bfd1 Va5 20. Vd2 Kf8 21. Vb2 Kg8 22. a4 Vh5 23. He2 Ff6 24. Bc3 Fxd4 25. Bxd4 Ve5 26. Vd2 Hf6 27. Be3 Bd7 28. a5 Vg5 29. e5 He8 (diagram) 30. exd6 Bc6 31. f4 Vd8 32. Bed3 Bcxd6 33. Bxd6 Bxd6 34. Bxd6 Vxd6 35. Vxd6 Hxd6 36. Kf2 Kf8 37. Ke3 Ke7 38. Kd4 Kd7 39. Kc5 Kc7 40. Hc3 Hf5 41. He4 He3 42. g3 f5 43. Hd6 g5 44. He8+ Kd7 45. Hf6+ Ke7 46. Hg8+ Kf8 47. Hxh6 gxf4 48. gxf4 Kg7 49. Hxf5+ exf5 50. Kb6 Hg2 51. Kxb7 Hxf4 52. Kxa6 He6 53. Kb6 f4 54. a6 f3 55. a7 f2 56. a8=V f1=V 57. Vd5 Ve1 58. Vd6 Ve3+ 59. Ka6 Hc5+ 60. Kb5 Hxb3 61. Vc7+ Kh6 62. Vb6+ Vxb6+ 63. Kxb6 Kh5 64. h4 Kxh4 65. c5 Hxc5 ½–½

A 10. játszmát követően Carslen megnyerte a világbajnokságot.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Top 100 Players November 2013 – Archiv (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  2. Fide offers 2013 World Chess C'ship to Chennai - Times Of India”, Articles.timesofindia.indiatimes.com, 2011. augusztus 12. (Hozzáférés ideje: 2011. december 14.) 
  3. ^ a b Sakkvilágbajnok lett a Kölyök. origo.hu, 2013. november 22. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  4. The World Chess Championship Zonals 2010–2011 (C25) (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  5. World Cup Finals: Svidler wins, Ivanchuk takes bronze (angol nyelven). ChessBase GmbH. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  6. Tournament standings. World Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  7. FIDE Top players – Top 100 Players March 2013. FIDE. (Hozzáférés: 2013. március 1.)
  8. Rules & regulations for the Candidates Tournament of the FIDE World Championship cycle 2011–2013 (PDF). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  9. Anand vs. Carlsen. Chessgames.com. (Hozzáférés: 2015. június 17.)
  10. Chennai 05: First blood, what next?. chessbase.com, 2013. november 16. (Hozzáférés: 2013. november 17.)
  11. Chennai G6: Carlsen wins second straight. ChessBase News, 2013. november 16. (Hozzáférés: 2013. november 16.)
  12. Chennai G9: Magnus .44 beats battling Anand. chessbase.com, 2013. november 21. (Hozzáférés: 2015. június 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap