1993-as FIDE-sakkvilágbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.
Jan Timman
Anatolij Karpov
Jan Timman
 Hollandia
Anatolij Karpov
 Oroszország
12½
1951. december 14. (41 évesen) 1951. május 23. (42 évesen)
Az 1990/93-as világbajnokjelölti verseny döntőse Az 1990/93-as világbajnokjelölti verseny elődöntőse
Élő-pontszáma: 2674
(világranglista 32. helyezett)[1]
Élő-pontszáma: 2813
(világranglista 2. helyezett)[1]

Az 1993-as FIDE-sakkvilágbajnokság versenysorozata zónaversenyekből, zónaközi döntőből, a világbajnokjelöltek párosmérkőzéses rendszerű egyenes kieséses versenyéből, valamint a világbajnoki döntőből állt.

A regnáló hivatalos világbajnok Garri Kaszparov a világbajnoki döntő előtt saját sportszövetséget alapított, a Professzionális Sakkozók Szövetségét (PCA), és annak keretén belül rendezte meg a „klasszikusnak” nevezett világbajnoki döntőt a világbajnokjelöltek versenyének győztesével, az angol Nigel Shorttal. 1993-tól 2006-ig, az úgynevezett „címegyesítő” mérkőzésig a sakkozás két világbajnokot tartott nyilván.

A FIDE megfosztotta világbajnoki címétől és törölte ranglistájáról Kaszparovot és a PCA-hoz csatlakozó Nigel Shortot, aki a világbajnokjelölti verseny győztese volt. A FIDE-világbajnoki cím megszerzésére a világbajnokjelölti verseny döntőse, Jan Timman és a Nigel Shorttól vereséget szenvedő, elődöntős Anatolij Karpov között írt ki mérkőzést.

Ilyen előzmények után a FIDE-világbajnokság döntőjére négy helyszínen, a hollandiai Zwolle, Anheim és Amszterdam városokban és az indonéziai Jakartában került sor 1993. szeptember 6. – november 1. között. A mérkőzést Anatolij Karpov 12½–8½ arányban nyerte, ezzel megszerezte a FIDE-világbajnoki címet.

A zónaversenyek[szerkesztés]

Az európai 1. zóna versenyét három csoportban rendezték. Az 1/A zónából az első két helyezett, az 1/B és 1/C zónából a győztes szerzett kvalifikációt.

1/A. zóna
Blackpool (Anglia)

1990. májusban az angliai Blackpoolban rendezték az európai zóna 1/A csoportjának versenyét. Az első helyen az új-zélandi Chandler végzett. A 2–4. helyen holtverseny keletkezett az angol Michael Adams, Hodgson és Şubǎ között. A holtverseny eldöntését a szerencsére bízták, és egy rulettkereket vettek igénybe. Aki a legközelebbi számot mondta a ruletten kijötthöz, az jutott tovább. Ez Adamsnek sikerült, így Chandler mellett ő jutott a zónaközi döntőbe.[2]

1/B. zóna
Lyon (Franciaország)

1990. április 2–15. között a franciaországi Lyon adott otthont az európai zóna 1/B csoportja versenyének. A győzelmet a francia Lautier szerezte meg, aki ezzel kvalifikálta magát a zónaközi versenyre.[2]

1/C. zóna
Los Yebenez, Toledo (Spanyolország)

1990. május 1–12. között a Toledo mellett Los Yebenezben rendezték az európai zóna 1/C – mediterrán – csoportjának versenyét. Az élen a spanyol Illescas végzett, aki ezzel az eredményével továbbjutott a zónaközi döntőbe.[2]

2. zóna
Bern (Svájc)

Az európai 2. zóna versenyét 1990. januárban a svájci Bernben rendezték. A versenyről az első két helyezett, az izraeli Rechlis és a nyugatnémet Lobron jutott tovább a zónaközi döntőbe.[2]

3. zóna
Varsó (Lengyelország)

Az európai harmadik zóna versenyének 1990. februárban a bulgáriai Stara Zagora adott otthont. A 26 résztvevőt két azonos erősségű csoportba sorolták, és mindkét csoportból két versenyző szerezhetett kvalifikációt a zónaközi versenyre. Az első csoportban a csehszlovák Ftacnik végzett az élen, a mögötte holtversenyben végző két bolgár, Gheorghiev és Dimitrov előtt. Közöttük a rájátszás döntött, amelyet Gheorghiev nyert meg. A másik csoportot a román Marin nyerte, mögötte hármas holtverseny alakult ki a csehszlovák Stohl és Hracek, valamint a lengyel Wojtkiewics között, végül a rájátszásban Stohl szerzett Marin mellett kvalifikációt a zónaközi versenyre.[2]

A zóna érdekessége, hogy először a sakk történetében Polgár Zsuzsa személyében női versenyző is elindulhatott a férfiak küzdelmében. Zsuzsa a csoportjában a holtversenyes 2–4. helyezettek mögött fél ponttal lemaradva az előkelő 5. helyen végzett.[2]

4. zóna
Minszk (Szovjetunió)

A szovjet versenyzőket magába foglaló 4. zóna versenyére 1990. február 16–28. között Lvovban került sor. A versenyről öten szerezhettek kvalifikációt. Az első négy helyen holtversenyben végzett Dreev, Yudasin, Lputian és Aleksejs Širovs. Az 5–7. helyen hármas holtverseny alakult ki Alekszandr Halifman, Alekszej Vizmanavin és Jurij Balasov között, végül a rájátszást Halifman nyerte, és ötödikként ő kvalifikálta magát a zónaközi versenyre.[2]

5. zóna
Nea Makri (Görögország)

Az európai ötödik zóna versenyére 1990. márciusban a görögországi Nea Makriban került sor, amelyről az első négy helyezett juthatott tovább. Ez négy jugoszláv versenyzőnek sikerült: Damljanovic, Popović, Cabrilo és Ivanović kvalifikálta magát a zónaközi versenyre.[2]

6. zóna
Long Beach, az Egyesült Államok bajnoksága

Az 1989. novemberben Long Beach-ben rendezett 35. USA-bajnokság egyúttal a világbajnokság zónaversenyének számított, amelyről öt versenyző juthatott tovább. Az élen hármas holtverseny alakult ki Dzsindzsihasvili, Rachels és Seirawan között, a 4. helyen Gulko végzett, míg az 5–7. helyen holtversenyben végzett Benjamin, de Firmian és Miles. Mivel Rachels és Benjamin nem indult el a zónaközi versenyen, a rajtuk kívül felsoroltak szereztek kvalifikációt.[2]

7. zóna
Windsor (Kanada)

Az 1989. június 10–26. között rendezett 68. Kanada-bajnokság egyben zónaversenynek számított, amelyről egy versenyző juthatott tovább. Az első helyen Spraggett végzett, a 2–3. helyen holtverseny alakult ki Nickoloff és Piasetzki kötött. Spraggett mellett Piasetzki szerzett kvalifikációt a zónaközi versenyre.[2]

8. zóna
Cali (Kolumbia)

A közép-amerikai zóna versenyére 1990. áprilisban a kolumbiai Caliban került sor, amelyről az első három helyezett szerezhetett kvalifikációt a zónaközi versenyre. Az első helyet a kolumbiai Zapata szerezte meg a holtversenyben végző guatemalai Juáres Florez és a kubai Arencibia előtt. Ők hárman szerezték meg a zónaközi versenyen való indulás jogát.[2]

9. zóna
Sao Paolo (Brazília)

Az 1989. decemberben rendezett dél-amerikai zónaversenyről két versenyző juthatott tovább. Az első helyet holtversenyben két brazil versenyző szerezte meg: Sunye Neto és van Riemsdijk, akik ezzel kvalifikálták magukat a zónaközi versenyre.[2]

10. zóna
Doha (Qatar)

A nyugat-ázsiai 10. zónában 20 résztvevő svájci rendszerű versenyen küzdött 1990. március 12–26. között Dohában (Qatar) a két továbbjutó helyért, amely két indiainak, Ánandnak és Thipsaynak sikerült.[2]

11. zóna
Shah Alam (Malajzia)

A kelet-ázsiai zónaversenyt 1990. február 26. – március 10. között 22 versenyző részvételével svájci rendszerben a malajziai Shah Alamban rendezték. Az élen hármas holtverseny alakult ki két kínai, Je Zsung-kuang és Lin Ta, valamint az ausztrál Ian Rogers között. A rájátszásban az ausztrál került a harmadik helyre, de később mint tartalék részt vehetett ő is a zónaközi versenyen.[2]

14. zóna
Espoo (Finnország)

A korábbi 2/B zóna versenyét új, 14. zónaként a finnországi Espooban rendezték meg a skandináv sakkozók számára. A versenyről ketten kvalifikálhatták magukat a zónaközi versenyre. A győzelmet a norvég Agdestein szerezte meg, a 2–4. helyen holtverseny alakult ki Pétursson, Yrjöla és Bent Larsen között. A rájátszásból Pétursson került ki győztesen, így ő szerzett Agdestein mellett kvalifikációt a zónaközi versenyen való indulásra.

Zónaközi verseny[szerkesztés]

A zónaközi versenyt első alkalommal rendezték svájci rendszerben. A 64 kvalifikációt szerzett versenyző 13 forduló alatt döntötte el a továbbjutást jelentő első 11 hely sorsát.

A táblázatban a versenyzőknél az egyes fordulók alatt az ellenfél sorszáma lett feltüntetve. A sorszám előtt levő „+” a győzelmet, a „-” a vereséget, az „=” a döntetlent jelzi. A név előtt a GM (grandmaster) a nemzetközi nagymester, az IM (international master) a nemzetközi mester rövidítése.

Zónaközi verseny, Manila (1990)
Versenyző Ország Élő-p. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Pont
1 GM Borisz Gelfand  Szovjetunió 2680 =26 +42 +3 =14 +29 =5 =2 =11 +8 =12 =6 =9 +16 9
2 GM Vaszil Ivancsuk  Szovjetunió 2680 −54 +41 +43 +21 +8 +48 =1 =6 =12 =10 =5 +17 =3 9
3 GM Visuvanátan Ánand  India 2610 =32 +44 −1 +49 −13 =54 +47 =18 =14 +29 +37 +12 =2
4 GM Nigel Short  Anglia 2610 +20 −21 −13 =46 +33 +24 +7 −8 +30 +18 =11 =6 +12
5 GM Sax Gyula  Magyarország 2600 =22 +64 +51 +8 =48 =1 =12 =9 =13 =11 =2 =10 =7 8
6 GM Viktor Korcsnoj  Svájc 2630 =31 +33 =7 =15 +28 =30 +29 =2 =11 =13 =1 =4 =10 8
7 GM Robert Hübner  NSZK 2585 =38 +62 =6 =16 =17 =18 −4 +19 +48 +21 =10 =11 =5 8
8 GM Predrag Nikolić  Jugoszlávia 2600 +13 +58 +12 −5 −2 =19 +40 +4 −1 =17 =21 =14 +25 8
9 GM Leonid Yudasin  Szovjetunió 2615 =45 +49 −29 +55 +25 =14 +48 =5 −21 +16 =12 =1 =11 8
10 GM Szergej Dolmatov  Szovjetunió 2615 =24 =23 +27 =11 +39 =29 +30 −12 +15 =2 =7 =5 =6 8
11 GM Alekszej Dreev  Szovjetunió 2615 =44 =32 +22 =10 =21 +13 +14 =1 =6 =5 =4 =7 =9 8
12 GM Mihail Gurevics  Szovjetunió 2640 +43 +36 −8 +37 =14 +34 =5 +10 =2 =1 =9 −3 −4
13 GM Branko Damljanovic  Jugoszlávia 2515 −8 +53 +4 =51 +3 −11 +34 +16 =5 =6 −17 =19 =15
14 GM Kiril Georgiev  Bulgária 2580 +57 =16 +17 =1 =12 =9 −11 =31 =3 =15 +28 =8 =20
15 GM Ljubomir Ljubojević  Jugoszlávia 2600 +40 =29 =16 =6 =18 =17 =21 +22 −10 =14 +36 =25 =13
16 GM Jaan Ehlvest  Szovjetunió 2655 +56 =14 =15 =7 =30 =23 +19 −13 +31 −9 +22 +21 −1
17 GM Alekszandr Halifman  Szovjetunió 2615 =33 +31 −14 +24 =7 =15 +23 =21 =29 =8 +13 −2 =19
18 GM Yasser Seirawan  Amerikai Egyesült Államok 2635 =42 =26 =30 +56 =15 =7 =31 =3 +40 −4 =27 =24 +22
19 GM Alekszej Sirov  Szovjetunió 2580 =55 =35 =23 =33 +42 =8 −16 −7 +32 +50 +29 =13 =17
20 GM Jóhann Hjartarson  Izland 2520 −4 +61 −37 −40 +38 −36 +45 =47 +54 =39 +42 +34 =14
21 GM Nick de Firmian  Amerikai Egyesült Államok 2560 +61 +4 =48 −2 =11 +37 =15 =17 +9 −7 =8 −16 =28 7
22 GM Gad Rechlis  Izrael 2505 =5 =28 −11 +27 =47 =25 +46 −15 +41 +48 −16 +37 −18 7
23 IM Vaszil Szpaszov  Bulgária 2495 =34 =10 =19 +36 =51 =16 −17 =44 −39 +43 =35 =26 +49 7
24 IM Igor Štohl  Csehszlovákia 2525 =10 −34 +45 −17 +58 −4 +43 +39 =50 −37 +44 =18 =27 7
25 GM Michael Adams  Anglia 2590 +46 =63 +50 −29 −9 =22 =39 =49 +44 =27 +30 =15 −8 7
26 GM Roman Dzindzichashvili  Amerikai Egyesült Államok 2560 =1 =18 +38 −30 =31 =46 =63 =34 =36 =42 =39 =23 +41 7
27 GM Ľubomír Ftáčnik  Csehszlovákia 2550 −51 +59 −10 −22 +64 =32 +57 =37 +34 =25 =18 =36 =24 7
28 GM Boris Gulko  Amerikai Egyesült Államok 2600 =64 =22 =32 +58 −6 =47 =41 =36 =33 +31 −14 +45 =21 7
29 GM Joël Lautier  Franciaország 2570 +60 =15 +9 +25 −1 =10 −6 +50 =17 −3 −19 =39 =35
30 GM Smbat Lputian  Szovjetunió 2575 +59 =51 =18 +26 =16 =6 −10 =48 −4 +33 −25 =41 =36
31 GM Miguel Illescas  Spanyolország 2535 =6 −17 =64 +38 =26 +51 =18 =14 −16 −28 =32 +44 =37
32 GM Božidar Ivanović  Jugoszlávia 2520 =3 =11 =28 −50 =36 =27 =53 =54 −19 +55 =31 =48 +56
33 GM Eugenio Torre  Fülöp-szigetek 2530 =17 −6 +62 =19 −4 =49 =42 +46 =28 −30 −45 +51 +48
34 GM Simen Agdestein  Norvégia 2600 =23 +24 +63 −48 +50 −12 −13 =26 −27 +52 +40 −20 =39
35 IM Mihail Marin  Románia 2485 =37 =19 =36 −39 =49 =42 −56 +55 +47 =40 =23 =50 =29
36 GM Mihail Tal  Szovjetunió 2580 +52 −12 =35 −23 =32 +20 =37 =28 =26 +56 −15 =27 =30
37 GM Tony Miles  Anglia 2595 =35 =55 +20 −12 +43 −21 =36 =27 +49 +24 −3 −22 =31
38 GM Jaime Sunye Neto  Brazília 2465 =7 =39 −26 −31 −20 =60 =59 +58 =53 +47 =48 =42 +50
39 GM Andrej Szokolov  Szovjetunió 2570 =62 =38 =54 +35 −10 =41 =25 −24 +23 =20 =26 =29 =34
40 GM Petar Popović  Jugoszlávia 2520 −15 =60 =42 +20 +63 =50 −8 +56 −18 =35 −34 =49 =45 6
41 IM Goran Cabrilo  Jugoszlávia 2485 −48 −2 =59 +60 +56 =39 =28 =42 −22 +49 =50 =30 −26 6
42 GM Kevin Spraggett  Kanada 2540 =18 −1 =40 +64 −19 =35 =33 =41 +51 =26 −20 =38 =46 6
43 GM Alonso Zapata  Kolumbia 2545 −12 +52 −2 +53 −37 =57 −24 −51 +61 −23 +58 =54 +55 6
44 GM Je Zsung-kuang  Kína 2525 =11 −3 −49 +62 −55 +58 +51 =23 −25 +57 −24 −31 +54 6
45 GM Eric Lobron  NSZK 2535 =9 −50 −24 =59 +52 −56 −20 =57 +60 +54 +33 −28 =40 6
46 GM Stuart Rachels  Amerikai Egyesült Államok 2475 −25 +47 =58 =4 =54 =26 −22 −33 −57 +62 =56 +52 =42 6
47 GM Margeir Petursson  Izland 2550 −63 −46 +57 +52 =22 =28 −3 =20 −35 −38 +60 =56 +59 6
48 GM Portisch Lajos  Magyarország 2590 +41 +54 =21 +34 =5 −2 −9 =30 −7 −22 =38 =32 −33
49 GM Ian Rogers  Ausztrália 2535 =50 −9 +44 −3 =35 =33 +55 =25 −37 −41 +53 =40 −23
50 GM Rafael Vaganjan  Szovjetunió 2630 =49 +45 −25 +32 −34 =40 +54 −29 =24 −19 =41 =35 −38
51 Gata Kamsky  Amerikai Egyesült Államok 2650 +27 =30 −5 =13 =23 −31 −44 +43 −42 =53 =52 −33 +60
52 IM Lin Ta  Kína 2435 −36 −43 +61 −47 −45 +64 +62 =53 =56 −34 =51 −46 +58
53 GM Vaszilij Szmiszlov  Szovjetunió 2570 −58 −13 +60 −43 −57 +59 =32 =58 =38 =51 −49 =62 +61
54 GM Murray Chandler  Új-Zéland 2560 +2 −48 =39 =63 =46 =3 −50 =32 −20 −45 +61 =43 −44 5
55 IM Rico Mascariñas  Fülöp-szigetek 2465 =19 =37 =56 −9 +44 −63 −49 −35 +59 −32 +62 =61 −43 5
56 IM Walter Arencibia  Kuba 2555 −16 +57 =55 −18 −41 +45 +35 −40 =52 −36 =46 =47 −32 5
57 IM Herman Claudius van Riemsdijk  Brazília 2440 −14 −56 −47 +61 +53 =43 −27 =45 +46 −44 =59 −60 =62 5
58 IM Farou El Taher  Egyiptom 2375 +53 −8 =46 −28 −24 −44 =60 −38 =62 =61 −43 +59 −52 4
59 IM Carlos Armando Juárez Flores  Guatemala 2425 −30 −27 =41 =45 =62 −53 =38 =61 −55 +60 =57 −58 −47 4
60 IM Leon David Piasetski  Kanada 2410 −29 =40 −53 −41 =61 =38 =58 =62 −45 −59 −47 +57 −51
61 IM Slaheddine Hmadi  Tunézia 2335 −21 −20 −52 −57 =60 =62 +64 =59 −43 =58 −54 =55 −53
62 IM Assem Afifi  Egyiptom 2400 =39 −7 −33 −44 =59 =61 −52 =60 =58 −46 −55 =53 =57
63 GM Valerij Szalov  Szovjetunió 2655 +47 =25 −34 =54 −40 +55 =26 - - - - - -
64 IM Praveen Thipsay  India 2490 =28 −5 =31 −42 −27 −52 −61 - - - - - - 1

Szalov és Thipsay hét forduló után visszalépett a versenytől.

A világbajnokjelöltek versenye[szerkesztés]

A zónaközi versenyekből továbbjutott 11 versenyzőhöz csatlakozott az előző világbajnokjelölti verseny első négy helyezettje: Jan Timman, Artur Juszupov, Jon Speelman és Anatolij Karpov. Utóbbi a negyeddöntők során csatlakozott hozzájuk, mint az előző világbajnoki döntő vesztese.

A versenyzők kieséses rendszerű párosmérkőzéseken döntötték el az első hely sorsát. A győztes, Nigel Short szerezte meg a világbajnok Garri Kaszparov kihívásának jogát.[3]

Előmérkőzések
1991. jan. – febr.
Negyeddöntők
Brüsszel, 1991. aug.
Elődöntők
Linares, 1992. ápr.
Döntő, San lorenzo del Escorial, 1993. jan.
                                 
Szarajevó            
HollandJan Timman
NémetországRobert Hübner  
HollandiaJan Timman
Wijk aan Zee
  SvájcViktor Korcsnoj  
SvájcViktor Korcsnoj
Magyarország Sax Gyula  
HollandiaJan Timman 6
Wijk aan Zee
  NémetországArtur Juszupov 4  
NémetországArtur Juszupov
SzovjetunióSzergej Dolmatov  
NémetországArtur Juszupov
Riga
  SzovjetunióVaszil Ivancsuk  
SzovjetunióVaszil Ivancsuk
SzovjetunióLeonid Yudasin ½  
HollandiaJan Timman
London
  AngliaNigel Short
AngliaNigel Short
AngliaJon Speelman  
AngliaNigel Short 5
Szarajevó
  SzovjetunióBorisz Gelfand 3  
SzovjetunióBorisz Gelfand
JugoszláviaPredrag Nikolić  
AngliaNigel Short 6
Madras
  SzovjetunióAnatolij Karpov 4  
IndiaVisuvanátan Ánand
SzovjetunióAlekszej Dreev  
IndiaVisuvanátan Ánand
  SzovjetunióAnatolij Karpov  
SzovjetunióAnatolij Karpov
kiemelt  

A világbajnoki döntő[szerkesztés]

A „klasszikus” világbajnoki döntő párosmérkőzésre a Professzionális Sakkozók Szövetsége (PCA) szervezésében Garri Kaszparov és Nigel Short között 1993. szeptember–októberben került sor Londonban. A mérkőzést Kaszparov 12,5–7,5 arányban nyerte, ezzel megvédte korábbi világbajnoki címét. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) a mérkőzést nem ismerte el hivatalosnak, Kaszparovot és Shortot törölte a ranglistájáról, és kiírta saját világbajnoki mérkőzését, FIDE-sakkvilágbajnokság néven.

A FIDE-világbajnokság döntőjére a világbajnokjelöltek versenyén második helyen végzett Jan Timman és az elődöntőben Nigel Short ellen vereséget szenvedő Anatolij Karpov között került sor 1993. november–decemberben négy helyszínen. Hollandiában három város adott otthont: Zwolle, Arnhem és Amszterdam, míg a negyedik helyszín az indonéziai Jakarta volt.

A versenyzők[szerkesztés]

Egymás elleni eredményeik

A világbajnoki döntő előtt 72-szer játszottak egymással, és találkozóik eredménye jelentős Karpov-fölényt mutat: 25 alkalommal nyert, míg Timman csak 7-szer állt fel győztesként az asztaltól, 40 döntetlen mellett. Először 1967-ben, 16 éves korukban találkoztak a groningeni junior sakk-Európa-bajnokság elődöntőjében. Ekkor döntetlenre adták a játszmájukat, a döntőben azonban Karpov már feladásra késztette ellenfelét. A világbajnoki mérkőzést megelőző két évben már kiegyenlítettebbek voltak az erőviszonyok közöttük, 1991-ben +2-2=3, 1992-ben +1-1=0 volt az egymás elleni eredményük. Az utolsó összecsapásukon 1992-ben Linaresben Timman győzött.[4]

Formájuk

A világbajnoki mérkőzés előtti két évben Karpov 20 nemzetközi versenyen vett részt, míg Timman 13 helyen ült asztalhoz. Az adott időszakban mindketten több párosmérkőzést is játszottak.

Karpov az első helyen végzett 1991-ben Reggio Emiliában,[5] de csak 7–8. lett Linaresben (éppen Timmannal holtversenyben).[6] Kaszparovval holtversenyben 3–4. helyen végzett az Euwe-emlékversenyen, ahol Timman csak a 6. helyet szerezte meg,[7] Ivancsukkal holtversenyben győzött a Reykjavíkban rendezett világkupán, ahol Timman csak a sereghajtók között végzett.[8] Tilburgban is Karpov végzett jobban, a 4. lett, míg Timman a 6.[9] Az 1992-es linaresi versenyen azonban Timman szerepelt jpbban: 2–3. lett, míg Karpov mögötte a 4. helyen zárta a versenyt.[10] Karpov meggyőző fölénnyel, 2 pont előnnyel nyerte a madridi[11] és másfél pont előnnyel a Bielben rendezett nagymesterversenyt.[12] Az 1992-es Aljechin-emlékversenyen Moszkvában egyikük sem szerepelt túl fényesen, Karpov a középmezőnyben, Timman az utolsó helyen zárt.[13] Az év utolsó versenye Baden-Badenben azonban ismét nagy Karpov-sikert hozott, két pontot vert a csupa nagymesterekből álló mezőnyre.[14] 1993-ban Karpov a 2. helyen végzett a Wijk aan Zee-i erős Hoogovens-versenyen,[15] és jócskán megelőzte Timmant Linaresben, ahol Kaszparov mögött a 2. helyen végzett, míg Timman csak a 12. helyet szerezte meg a 14 résztvevő között, de meg kell említeni, hogy ez volt az utolsó játszmájuk a világbajnoki döntő előtt, és ezen győzött Karpov ellen.[16] Karpov a párosmérkőzés előtt még elindult Dortmundban, ahol nagy, másfél pontos előnnyel végez az első helyen,[17] Dos Hermanasban szintén meggyőző volt az elsősége.[18] A párosmérkőzés előtti utolsó versenyén Leonban azonban csak a 3–5. helyet szerezte meg.[19]

Az eredményekből kitűnik, hogy amely versenyeken mindketten indultak, azokon rendszeresen Karpov ért el jobb eredményt: egy verseny kivételével mindig előkelőbb helyen végzett ellenfelénél. Timman a már ismertetett versenyeken kívül néhány kisebb és gyengébb összetételű versenyen vett részt, amelyeken szintén nem ért el kiemelkedő eredményeket.[20]

A világranglistán Karpov hosszú idő óta a 2. helyen állt Kaszparov mögött, míg Timman már 1990. november óta nem tudott az első tízbe kerülni. A párosmérkőzés kezdetén már csak a 32. helyet foglalta el.

A párosmérkőzés lefolyása[szerkesztés]

Az első játszmát Karpov nyerte, de rögtön a következőben Timman egyenlített. A 6. és a 10. játszmában elért győzelmével Karpov a félidőben két ponttal, 7–5-re vezetett. A 14–16. játszmákban elért hármas nyerőszériájával lényegében eldöntötte a mérkőzést. Timman a 20. játszmában szépített, de már a következő, 21. játszmában elért döntetlennel 12,5–8,5 arányú Karpov-győzelemmel véget ért a mérkőzés, amely Karpov számára a FIDE-világbajnoki címet jelentette.

A játszmánkénti eredmények[szerkesztés]

FIDE-világbajnokság-döntő (1993)
Versenyző Ország Élő-p. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Pont
Jan Timman  Hollandia 2620 0 1 ½ ½ ½ 0 ½ ½ ½ 0 ½ ½ ½ 0 0 0 ½ ½ ½ 1 ½
Anatolij Karpov  Oroszország 2760 1 0 ½ ½ ½ 1 ½ ½ ½ 1 ½ ½ ½ 1 1 1 ½ ½ ½ 0 ½ 12½

A mérkőzés játszmái[szerkesztés]

A mérkőzés összes játszmája megtalálható a Chessgames honlapján. A döntéssel végződött játszmák:

1. játszma Timman–Karpov 0–1 56 lépés
Caro–Kann-védelem, Karpov–Szmiszlov-változat ECO B17
1. e4 c6 2. d4 d5 3. Hd2 dxe4 4. Hxe4 Hd7 5. Fc4 Hgf6 6. Hg5 e6 7. Ve2 Hb6 8. Fd3 h6 9. H5f3 c5 10. dxc5 Fxc5 11. He5 Hbd7 12. Hgf3 Vc7 13. Ff4 Fb4+ 14. Hd2 Fxd2+ 15. Kxd2 O-O 16. Bhd1 Vb6 17. Hc4 Vc6 18. Vf3 Hd5 19. g3 Hc5 20. Fxh6 gxh6 21. Vg4+ Kh8 22. He5 Va4 23. Vh5 Kg7 24. Hg4 Bh8 25. He5 Bf8 26. Hg4 Bh8 27. He5 Ve8 28. Vg4+ Kf8 29. Vd4 Hxd3 30. Hg6+ fxg6 31. Vxh8+ Ke7 32. Vxe8+ Kxe8 33. Kxd3 b5 34. Be1 Ke7 35. Be5 g5 36. Bae1 Kf6 37. B5e4 Fd7 38. h4 Bf8 39. c3 a5 40. Kd4 Bc8 41. f3 a4 42. Bc1 He7 43. Kd3 e5 44. Ke2 Fe6 45. Kf2 Fxa2 46. Bce1 Bc5 47. hxg5+ hxg5 48. f4 Hg6 49. fxe5+ Hxe5 50. Bd4 Bd5 51. Bxd5 Fxd5 52. Ke3 Fc4 53. Bd1 Kf5 54. Bd4 Hd3 55. g4+ Ke5 56. Be4+ Kf6 0-1
2. játszma Karpov–Timman 0–1 46 lépés
Vezérindiai védelem, fianchetto változat ECO E15
1. d4 Hf6 2. c4 e6 3. Hf3 b6 4. g3 Fa6 5. b3 Fb4+ 6. Fd2 Fe7 7. Fg2 c6 8. Fc3 d5 9. He5 Hfd7 10. Hxd7 Hxd7 11. Hd2 O-O 12. O-O Bc8 13. e4 b5 14. Be1 dxe4 15. c5 f5 16. f3 b4 17. Fxb4 He5 18. Fc3 Hd3 19. fxe4 Hxe1 20. Vxe1 e5 21. Hf3 exd4 22. Fxd4 fxe4 23. Vxe4 Ff6 24. Be1 Be8 25. Fxf6 Bxe4 26. Fxd8 Bxe1+ 27. Hxe1 Bxd8 28. Fxc6 Bd1 29. Kf2 Bd2+ 30. Kf3 Bxa2 31. h4 Kf8 32. Kf4 Ke7 33. Hf3 Bf2 34. h5 Fe2 35. Ke3 Fxf3 36. Fxf3 Bb2 37. Fd5 Bc2 38. Kd4 Bh2 39. g4 Bh3 40. Ke5 Be3+ 41. Kf4 Bc3 42. c6 Kd6 43. Fg8 h6 44. Kf5 Bxc6 45. Kg6 Ke5+ 46. Kxg7 Kf4 0-1
6. játszma Karpov–Timman 1–0 33 lépés
6. játszma
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Az állás 27. - e5 után. Most látszólag sötét tisztet nyer, de matthálóba keveredik.
Elhárított vezércsel, bécsi változat ECO D37
1.d4 Hf6 2.c4 e6 3.Hf3 d5 4.Hc3 dxc4 5.e4 Fb4 6.Fg5 c5 7.Fxc4 cxd4 8.Hxd4 Fxc3+ 9.bxc3 Va5 10.Hb5 Fd7 11.Hd6+ Ke7 12.Vd2 Fc6 13.f4 Hd7 14.Bd1 Bhd8 15.Vd4 h6 16.Fh4 Vh5 17.Ff2 Kf8 18.e5 Hd5 19.O-O Vg4 20.h3 Vh5 21.f5 Kg8 22.Bd3 H7b6 23.Fxd5 Fxd5 24.Bg3 Bd7 25.Fe3 Fc4 26.Bf4 f6 27.exf6 e5 (diagram) 28.Vxe5 Vd1+ 29.Kh2 Vxd6 30.f7+ Kxf7 31.Vxg7+ Ke8 32.Vh8+ Ke7 33.Be4+ 1-0
10. játszma Karpov–Timman 1–0 53 lépés
Grünfeld-védelem, csereváltozat ECO D85
1. d4 Hf6 2. c4 g6 3. Hc3 d5 4. cxd5 Hxd5 5. e4 Hxc3 6. bxc3 Fg7 7. Fe3 c5 8. Vd2 Va5 9. Bb1 b6 10. Fb5+ Fd7 11. Fe2 O-O 12. Bc1 Fb5 13. d5 Hd7 14. c4 Vxd2+ 15. Kxd2 Fa4 16. Hh3 e6 17. Hf4 Bae8 18. f3 He5 19. Bc3 Fd7 20. Ba3 exd5 21. exd5 h5 22. Bxa7 Ff5 23. Bd1 Ba8 24. Bxa8 Bxa8 25. Ke1 Bxa2 26. d6 Hd7 27. Hd5 Kf8 28. Fd3 Fxd3 29. Bxd3 Fe5 30. Fh6+ Kg8 31. He7+ Kh7 32. Fd2 Fxh2 33. f4 Fg1 34. Hc6 Kg8 35. He5 Ba7 36. Hc6 Ba1+ 37. Ke2 Kf8 38. f5 gxf5 39. Bh3 Fd4 40. Bxh5 Ff6 41. Bxf5 Ba4 42. Kd3 Ke8 43. Fg5 Fa1 44. Fe7 f6 45. g4 Ba3+ 46. Ke4 Bc3 47. Bh5 Bxc4+ 48. Kf5 b5 49. Bh8+ Kf7 50. Bd8 Fe5 51. Hxe5+ Hxe5 52. Bf8+ Kg7 53. g5 1-0
14. játszma Karpov–Timman 1–0 53 lépés
Elhárított vezércsel, bécsi változat ECO D37
1. d4 Nf6 2. c4 e6 3. Nf3 d5 4. Nc3 dxc4 5. e4 Bb4 6. Bg5 c5 7. Bxc4 cxd4 8. Nxd4 Bxc3+ 9. bxc3 Qa5 10. Nb5 Nxe4 11. Bf4 O-O 12. O-O Nd7 13. Nc7 e5 14. Nxa8 exf4 15. Bd5 Ndf6 16. Bxe4 Nxe4 17. f3 Nxc3 18. Qd6 Nd5 19. Rfc1 Be6 20. Nc7 Nxc7 21. Qxc7 Qxc7 22. Rxc7 Bd5 23. Rc5 Be6 24. Rc7 Bd5 25. Rc5 Be6 26. Ra5 a6 27. Rb1 Rc8 28. h4 Rc7 29. Rb4 Bc4 30. Raa4 Be6 31. Rb6 h6 32. a3 g5 33. Rab4 a5 34. Ra4 gxh4 35. Rxf4 h3 36. gxh3 Bxh3 37. Ra4 Rc3 38. Rxb7 Rxf3 39. Rxa5 Be6 40. Rb1 h5 41. Rg5+ Kf8 42. Ra1 h4 43. a4 f6 44. Rg2 Bd5 45. Rd2 Be4 46. a5 Rh3 47. Ra4 Bc6 48. Rc4 Rh1+ 49. Kf2 Bb5 50. Rc7 Ke8 51. Rd5 Rb1 52. Rh5 Kd8 53. Ra7 1-0
15. játszma Timman–Karpov 0–1 34 lépés
15. játszma
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Az állás 19. b3 után. Következett: 19. - Bxb3!
Nimzoindiai védelem, klasszikus változat, Keres-védelem ECO E32
1. d4 Hf6 2. c4 e6 3. Hc3 Fb4 4. Vc2 O-O 5. a3 Fxc3+ 6. Vxc3 b6 7. Fg5 c5 8. dxc5 bxc5 9. e3 Hc6 10. Hh3 h6 11. Fh4 g5 12. Fg3 He4 13. Vc2 Va5+ 14. Ke2 f5 15. f3 Hxg3+ 16. hxg3 Bb8 17. Hf2 Fa6 18. Hd3 d5 19. b3 (diagram) Bxb3 20. Vxb3 dxc4 21. Va2 cxd3+ 22. Kf2 Bf6 23. Bc1 Kg7 24. f4 c4 25. Vb2 e5 26. fxg5 hxg5 27. Bc3 Vb6 28. Vxb6 axb6 29. Bh5 He7 30. Fxd3 cxd3 31. Bc7 Be6 32. Ke1 Fb5 33. g4 Kg6 34. Bh8 f4 0-1
16. játszma Karpov–Timman 1–0 59 lépés
Királyindiai védelem, Saemisch-változat ECO E81
1. d4 Hf6 2. c4 g6 3. Hc3 Fg7 4. e4 d6 5. f3 O-O 6. Fe3 Hbd7 7. Vd2 c5 8. Hh3 Va5 9. Hf2 a6 10. dxc5 Hxc5 11. Bb1 Vb4 12. Fe2 Hcd7 13. O-O Be8 14. Bfc1 Bb8 15. Hd3 Va5 16. b4 Vd8 17. c5 Hf8 18. b5 axb5 19. cxd6 exd6 20. Hf4 Fe6 21. Hxb5 d5 22. e5 H6d7 23. Hd6 Hxe5 24. Hxe8 Vxe8 25. Fb5 Ve7 26. Hxe6 Vxe6 27. Fd4 Vf5 28. f4 Hd3 29. Fxd3 Fxd4+ 30. Kh1 Vf6 31. f5 Fe5 32. Bf1 Vd6 33. Vb4 Fxh2 34. Vxd6 Fxd6 35. Bb5 b6 36. Bxd5 Fc5 37. Fc4 Bb7 38. g4 Be7 39. Bd8 Bc7 40. Fb3 Kg7 41. f6+ Kg8 42. g5 h6 43. gxh6 Kh7 44. Kg2 Kxh6 45. Bd5 Kh7 46. Bh1+ Kg8 47. Bd8 Bc6 48. Bf1 Fb4 49. Bf4 Fa3 50. Be8 Fd6 51. Bg4 Kh7 52. Fxf7 Bc2+ 53. Kf3 Kh6 54. Be1 Bh2 55. Bd1 Fc5 56. Kg3 Bh5 57. Kg2 Fa3 58. Bd3 Fc5 59. Bdg3 1-0
20. játszma Karpov–Timman 0–1 40 lépés
Angol megnyitás, anti-benoni változat, Spielmann-védelem ECO A33
1. Hf3 c5 2. c4 Hc6 3. Hc3 Hf6 4. d4 cxd4 5. Hxd4 e6 6. a3 Hxd4 7. Vxd4 b6 8. Ff4 Fc5 9. Vd2 O-O 10. Bd1 Fb7 11. Fd6 Fxd6 12. Vxd6 Bc8 13. e3 Be8 14. f3 Bc6 15. Vd4 Fa6 16. He4 Hxe4 17. Vxe4 Vc7 18. Fd3 g6 19. b3 d5 20. cxd5 Fxd3 21. Vxd3 exd5 22. Kf2 Bc3 23. Vxd5 Bcxe3 24. Bd2 Ve7 25. Kg3 Bxb3 26. a4 Bb4 27. Bd4 Bxd4 28. Vxd4 Vg5+ 29. Kh3 Be2 30. Bg1 Vh5+ 31. Kg3 Vg5+ 32. Kh3 Bd2 33. Vc3 Ba2 34. Vd4 h6 35. Vc4 Vh5+ 36. Kg3 Ve5+ 37. Kh3 Bd2 38. Vh4 Vf5+ 39. Kg3 g5 40. Vxh6 Vf4+ 0-1

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Monthly List: September 1993 rating list (angol nyelven). Chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. április 28.)
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n The World Chess Championship Zonals 1990–1993 (C15) (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. április 28.)
  3. The World Chess Championship 1991–93 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. április 28.)
  4. Karpov vs Timman (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. április 28.)
  5. Reggio Emilia 1991 Top16 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  6. Linares 9th 1991 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  7. Euwe mem Amsterdam 1991 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  8. World Cup Reykjavik 1991 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  9. Tilburg 1991 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  10. Linares 10th 1992 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  11. Madrid 1992 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  12. Biel 1992 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  13. Alekhine mem Moscow 1992 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  14. Baden-Baden 1992 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  15. Hoogovens, Wijk aan Zee 1993 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  16. Linares 11th 1993 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  17. Dortmund 1993 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  18. Dos Hermanas 1993 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  19. Leon 1993 (angol nyelven). 365chess.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)
  20. Chessmetrics Player Profile: Jan Timman – Event details (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. április 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Helmut Pfleger, Hartmut Metz, Schach WM 1993, Olms, 1993 (németül)
  • Nicolas Giffard, Le nouveau guide des Échecs, Robert Laffont, 2009 (franciául)
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap