Kormos Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kormos Gyula
Élete
Született 1917. augusztus 8.
Gyergyószentmiklós
Elhunyt 1981. július 10. (63 évesen)
Kolozsvár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza

Kormos Gyula, családi nevén Székely; használta a Székely Dávid családnevet is, álnevei Rákosi Péter, Szabó Dávid (Gyergyószentmiklós, 1917. augusztus 8.Kolozsvár, 1981. július 10.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, író, műfordító.

Életútja[szerkesztés]

A kolozsvári Unitárius Kollégiumban érettségizett (1936), elvégezte az unitárius teológiát (1941). Hitoktató lelkész Kolozsvárt (1941-44), majd újságírói pályára lépett. A Világosság (1944-50), Falvak Népe (1949-50), Művelődési Útmutató (1951-52), Utunk (1951-52), Új Élet (1968), Új Idő (1968), Igazság (1969) szerkesztője. Közben a Babeș-Bolyai Egyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett (1962).

Első írását az Unitárius Közlöny közölte (1935), teológus korában a Kévekötés szerkesztője, a Keleti Újság és a Magyar Újság munkatársa (1938-44), riporter, könyvszemle- és jegyzetíró. 1950-ben mutatkozott be szépíróként A rovátka c. elbeszélésével. Beke György így jellemzi: "Köznapi, de a hősei életében elhatározó fontosságú témák, sorsokat befolyásoló döntések térnek vissza mindegyre novelláiban és regényeiben. [...] Az azonnali segítő szándék, a közvetlen írói beavatkozás igénye nemegyszer türelmetlenné is tette tollát. Az élet konfliktusait, leginkább a közösségi és egyéni szempontok, erkölcsök, igények összeütközését, éppen mert soha nem szakadt el a nyers valóságtól, meglátta és jól látta; legfennebb, ha a közvetlen utat torlasz zárta le éppen, más írótársaihoz hasonlóan az anekdota kacskaringósabb ösvényein közelítette meg a köznapi drámákat."

Kötetei[szerkesztés]

  • A rovátka (elbeszélés, 1950);
  • A levél (elbeszélés, 1952);
  • Nászajándék (elbeszélések, 1954);
  • Hosszú a kaszanyél (elbeszélések, Kincses Könyvtár, 1956);
  • Ketrec (színmű, 1958); Miske Andris hegedűje (elbeszélések, 1958);
  • A hattyúk felrepülnek (ifjúsági regény, 1960);
  • Nem lehet akárki (elbeszélések, 1961);
  • Virágoznak a fák (színmű, 1961);
  • Két füst között (elbeszélések, 1964);
  • Iskola a hegyek között (regény, 1967);
  • Matild néni metamorfózisa (elbeszélések, novellák, 1968);
  • Küszöb (regény, 1969).
  • Liviu Rebreanu (kismonográfia, Kolozsvár, 1975).

Művei román fordításban[szerkesztés]

  • Zgîrietura (1950);
  • Coasa e lungă (1958);
  • Colivie (1958).

Műfordításai[szerkesztés]

  • Marin Preda: A Moromete család I-II (1956, 1961);
  • Liviu Rebreanu: Katasztrófa (elbeszélések, 1962);
  • Nicolae Mărgeanu: Bűvös kör (1967);
  • Francisc Munteanu: A kis szeplős (regény, 1979).

Irodalom[szerkesztés]

  • Földes László: Rovátka. Utunk 1950/16.
  • Dávid Gyula: A levél. Utunk 1952/34.
  • Orbán Lajos: Nászajándék. Igaz Szó 1954/11.
  • Oláh Tibor: Miske Andris hegedűje. Igaz Szó 1958/6.
  • Berde Zoltán: A hattyúk felrepülnek. Igaz Szó 1960/8.
  • Nagy István: A rossz fiú és a jó leány. Utunk 1960/49.
  • Baróti Pál: Felemás életképek. Utunk 1962/15.
  • Láng Gusztáv: Mi újság? Utunk 1964/41.
  • Dáné Tibor: Az egyenletes mondatszerkesztéstől a regényig. Utunk 1967/20.
  • Beke György: Kormos Gyula hatvan éves. Utunk 1977/32.
  • Köntös-Szabó Zoltán: Elment Kormos Gyula (türelmes kalauzom a közeli múlt történelmi mellékutcáiban). Utunk 1981/29.

Jegyzetek és források[szerkesztés]