Világvallás
A világon sokféle vallás létezik, világvallásoknak azokat a vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön. A fogalom meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű. Három kritériumnak kell alapjában megfelelnie: a követők száma legyen a legnagyobbak között, legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt és rendelkezzen egyetemes (egész világra szóló) küldetéstudattal.[1]
A kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a judaizmus szinte mindig szerepel a világvallások listáján.[2] Egyes vallástudósok más vallásokat, például a szikhizmust, a zoroasztrizmust vagy a baháʼí hitet is belefoglalják a kategóriába.
Helmuth von Glasenapp alapján legalább nyolc etikailag fejlett világvallást ismerünk: a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot.[3]
A nagy világvallások:
- a kereszténység (31-32%; több mint 2 milliárd hívő)
- az iszlám (24%; kb. 1,8 milliárd hívő[4]),
- a hinduizmus (15%; kb. 1 milliárd[5][6]),
- a buddhizmus (7%; 400-500 millió[7][8]),
- a kínai univerzizmus (6%)
Egyéb, kisebb világvallások:[9]
- szikhizmus (kb. 28 millió fő)
- judaizmus (14-15 millió fő)
- bahaizmus (5-6 millió fő)
- dzsainizmus (4-5 millió fő)
Besorolás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Univerzális vallások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A világvallás fogalmának szűkebb meghatározása csak a buddhizmust, a kereszténységet és az iszlámot foglalja magában, amelyeket néha univerzális vallásokként is emlegetnek.[10] Az egyetemes érvényesség igénye ezeknél már a vallás megalapításakor jelen volt, világszerte elterjedtek, és nagyon nagy a követőik száma.
Népvallások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Két világvallást, a hinduizmust és a judaizmust néha népvallásnak is nevezik. Más népvallások közé tartozik a taoizmus vagy a kínai univerzizmus. Jellemzőjük, hogy nagyon erősen kötődnek egy adott néphez és a kultúrájukhoz. A hívők zömmel beleszületnek ezekbe a vallásokba; később általában nem lehet csatlakozni hozzájuk, és többnyire nincs hittérítő igényük sem.
Csoportosítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A világvallások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek.
A „történeti istenkinyilatkoztatás” nyugati (ábrahámi) vallásai mindennek a létezését egy a világ téridő dimenziói felett álló, végtelen hatalommal rendelkező személyes Istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozott létre, és autonóm módon uralkodik mindenek felett. A kereszténységben a Föld teremtése és vége közötti időszak egyszeri és megismételhetetlen.
- Kereszténység
- Iszlám
- Judaizmus (zsidó vallás)
A keletiek „az örök világtörvény vallásaiként” jellemezhetők, mivel e vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza és minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli.
Két nagy csoportja az indiai vallások és a kelet-ázsiai vallások:
- Az indiai vallások alcsoportjai:
- A kelet-ázsiai vallások és vallásos jellegű filozófiák:
A világvallásokon belüli fő irányzatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nyugati kereszténység (Katolicizmus · Protestantizmus · Szentháromság-tagadók · )
- Keleti kereszténység (Ortodox · Ókeleti · Keleti katolikus)
- Új vallási mozgalmak
Térképek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vallásosság a világban. vörös: leginkább vallásos. Felmérés: 2006–2008, Gallup.
Vallástalanok aránya: a lakosság százalékában, akik a vallást "nem fontos"nak tekintik. sötétkék: a leginkább vallástalan, narancssárga: a leginkább vallásos, szürke: nincs adat. Felmérés: 2002, Pew
Az uralkodó vallások
Az "ábrahámi vallások" (rózsaszín) és a "keleti vallások" (sárga) domináns vallásként
A két legfőbb világvallás: a kereszténység (piros) és az iszlám (zöld) mint földrajzilag domináns vallás
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A világvallás fogalma Bellinger szerint: „tanaikat egyetemes érvényességgel hirdetik, és hogy a föld minden régiójában elterjedtek, és/vagy hogy követői a világ lakosságának jelentős részét teszik ki.” Bellinger, Gerhard J. (1993). "Világvallások". Nagy Valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó. 403–404. o.
- ↑ pl. Encyclopædia Britannica 2010.
- ↑ Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
- ↑ 2015-ben http://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/04/06/why-muslims-are-the-worlds-fastest-growing-religious-group/
- ↑ 2015 http://www.gordonconwell.edu
- ↑ 2012 http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-hindu/
- ↑ http://www.huffingtonpost.com/howard-steven-friedman/5-religions-with-the-most_b_853000.html
- ↑ http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-buddhist/
- ↑ "Archivált másolat". 2013. június 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 27.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Patrick Laube u. Francis Rossé: Anthropogeografie: Kulturen, Bevölkerung und Städte. Compendio Bildungsmedien, Zürich 2009, ISBN 978-3-7155-9366-1. S. 48.
- ↑ Felmérés: "Pew - 2012"
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Religion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Vallási listák | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Vallásosság |  | ||||||||
| Összehasonlítás |
| ||||||||
| A vallás kontinensenként | |||||||||