Robert E. Lee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Edward Lee
Robert Edward Lee
Robert Edward Lee
Született 1807. január 19.
Stratford Hall, Virginia, Egyesült Államok
Meghalt 1870. október 12. (63 évesen)
Lexington, Virginia, Egyesült Államok
Nemzetisége Flag of the United States.svg amerikai
Szolgálati ideje 18291865
Rendfokozata Vezérezredes
Csatái Mexikói–amerikai háború
Amerikai polgárháború
Iskolái West Point
Civilben Egyetemi rektor

Robert Edward Lee aláírása
Robert Edward Lee aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Edward Lee témájú médiaállományokat.

Robert Edward Lee (Stratford Hall, Virginia, 1807. január 19.Lexington, Virginia, 1870. október 12.) amerikai katonatiszt, hadmérnök, egyetemi rektor, az amerikai polgárháborúban a Konföderáció seregében tábornok, majd főparancsnok.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lee a Virginia állambeli Westmoreland megyében található Stratfordban született gazdag ültetvényes család gyermekeként. Apja, Richard Lee a függetlenségi háború veterán lovastisztje volt, George Washington jóbarátja és három alkalommal Virginia kormányzója. Híres volt lovassági támadásairól, amelyeket a britek ellen intézett. Az anya, Ann Carter régi ültetvényes családból származott. Richard Lee többször ült börtönben rendezetlen adósságok miatt, 1813-ban elmenekült az Egyesült Államokból. Az anya szorgalommal nevelte gyerekeit takarékosságra, hitre. Fia az episzkopális egyház híve lett.

Lee 1825-ben beiratkozott az Egyesült Államok Katonai Akadémiájára a New York állambeli West Pointban, ahol a negyvenhat fős osztályban másodikként diplomázott 1829-ben. Híressé vált osztálytársa volt Joseph Eggleston Johnston, aki majdan szintén ott volt a Konföderáció seregében. Leet diplomaosztás után alhadnaggyá nevezték ki az amerikai hadsereg műszaki hadtestébe. Szolgálatát Georgia államban, a Pulaski-erőd építésénél kezdte, majd 1831-ben a virginiai Monroe-erődbe került. 1837-ben főhadnaggyá léptették elő, majd Missouri államban szolgált, ahol részt vett a St. Louis-i folyami kikötő építésében, a Mississippi és a Missouri folyók szabályozásában. Századossá léptették elő.

1846 nyarán azt parancsolták neki, hogy keljen útra Mexikóba, mivel háború tört ki az USA és déli szomszédja között Texas hovatartozásáért. Feladatul hadiutak építését kapta. Lelke mélyén, bár mindig feddhetetlen jellemű volt, úgy West Pointban, mint a seregben, nem értett egyet ezzel a háborúval. Úgy gondolta, a két ország békésen is elintézhette volna vitáit. Különösen akkor rendült meg, mikor 1847. március 24-én végignézte Veracruz ágyúzását, ahonnan nem vonták ki a civileket. "A szívem meghasadt a lakókért. A katonákkal nem sokat törődtem, de szörnyű volt az asszonyokra és a gyerekekre gondolni"- írta. 1847 áprilisában a Cerro Gordói csata után őrnaggyá léptették elő, utána Contrerasnál, Churubuscónál és Chapultepecnél harcolt. 1852-től a katonai akadémia igazgatója volt.

Lee az amerikai polgárháborúban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai polgárháború kitörése után a Déli Konföderáció hadseregének főparancsnokaként kezdetben sikereket, látványos katonai győzelmeket ért el (Első Bull Run, a Hét napos csata, a második Bull Run, Chancellorville). A polgárháború kitörésekor Lee-nek nem akadt méltó ellenfele az északi tábornokok közt, amíg meg nem jelent a hadszíntéren William Tecumseh Sherman és Ulysses S. Grant. Lee-nek kiváló hadvezéri adottságai voltak, gyorsan és helyesen tudott dönteni, ki tudta használni ellenfele hibáit, s hatékonyan tudta alkalmazni a rendelkezésre álló erőket. Lee kiválóan értett a harcászathoz, hadászati stratégiai elképzelései már szűkösebbek voltak, de egy kiváló stratégiai elképzeléssel előállt 1863-ban, mivel érzékelte, hogy az Amerikai Konföderációs Államok mind a hadra fogható katonákkal, mind anyagiakkal szerényebb mértékben rendelkeznek, ezért a fő hadszínteret Északra akarta áttenni, hogy katonáinak ellátását részben Északon biztosítsa, s Délen javuljon a közhangulat. Ez a stratégiai terv nem került megvalósításra. (Észak területeinek védelmére nagy gondot fordított Abraham Lincoln elnök, aki egyben az északi hadügy főparancsnoka volt.) Lee hibája az volt, hogy beosztott tábornoktársainál nem követelte meg saját helyes meglátásainak és parancsainak szigorú betartását. A Gettysburg-i csatánál nem parancsolta meg közvetlenül James Longstreetnek a parancsok mindenáron való végrehajtását. Kiváló hadvezéri képességei ellenére sem tudta megakadályozni a lényegesen erősebb ipari-gazdasági háttérrel, nagyobb tartalékokkal (élőerő, hadianyag, pénz) rendelkező északiak győzelmét a polgárháborúban. 1870-ben halt meg 63 éves korában. Az USA történetének egyik legnagyobb hadvezére volt. Életében és halálá után is mind a mai napig bagy tisztelet övezi.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1831-ben házasodott meg, Mary Anna Randolph Custist vette el. Hét gyermekük született: George Washington Custis, William H. Fitzhugh, Robert Edward, Mary, Annie, Agnes és Mildred.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születésének évfordulója, január 19. törvényben rögzített emléknap az USA déli államaiban (Alabama, Arkansas, Florida, Georgia, Mississippi, Tennessee, Texas, Virginia).

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert E. Lee című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]