David Dixon Porter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
David Dixon Porter
David Dixon Porter 1860-1865 közt
David Dixon Porter 1860-1865 közt
Született 1814. június 8.
Chester, Pennsylvania, USA
Meghalt 1891. február 13. (76 évesen)
Washington, USA
Sírhely Arlingtoni Nemzeti Temető
Állampolgársága amerikai
Nemzetisége amerikai
Fegyvernem

Mexikói Haditengerészet (1827-1830)

Egyesült Államok Haditengerészete (1830—1875)
Szolgálati ideje 1827—1875
Rendfokozata hadnagy (1841-1857)
főhadnagy (1857-1862)
altengernagy (1862-1870), tengernagy (1870-1875)
Csatái mexikói–amerikai háború
amerikai polgárháború
Szülei David Porter
A Wikimédia Commons tartalmaz David Dixon Porter témájú médiaállományokat.

David Dixon Porter (Chester, Pennsylvania, USA, 1814. június 8.Washington, 1891. február 13.) amerikai tengerésztiszt, az amerikai polgárháború kiváló katonája az unionisták oldalán, 1870-től amerikai admirális.

Életútja[szerkesztés]

Amerikai híres tengerészcsalád gyermeke, apja David Porter (1780-1743) hadi tengerésztiszt, aki több amerikai hadihajó parancsnoka volt, s részt vett az 1812-es brit-amerikai háborúban. A gyermek David Dixon Porter már 10 éves korában hajózott apjával, 13 éves korában matrózként csatlakozott a mexikói haditengerészethez, 16 éves korában belépett az US Navy-be. Szolgálatot teljesített a Földközi-tengeren, az Atlanti-óceánon, részt vett a mexikói–amerikai háborúban.

Az amerikai polgárháború kezdetén Abraham Lincoln stratégiai elgondolása a déliek blokád alá vétele volt többek közt annak tengeri határai mentén, keleten, délen és nyugaton. Az unionisták haditengerészeti fölénye ezt lehetővé is tette, az északi haditengerészet már a polgárháború első éveiben legnagyobb részt teljesítette ezt a feladatot, az Atlanti-óceán felől lévő kikötőket és erődöket gyorsan ellenőrzésük alá vonták, 1862-ben már New Orleanst is elfoglalták. Ezekben az akciókban vett részt Porter is, 1862. október 15-én altengernaggyá léptették elő. Porter harcolt az Amerikai Konföderációs Államok nyugatabbra eső területein is, részt vett az Arkansas Post csatában (1863. január 9-11.). Porter is segített Ulysses S. Grantnak Vicksburg (Mississippi) bevételében (1863. május - július 4-ig). Grant parancsára Porter Vicksburg város alatt átúsztatta a hadsereg felszerelését szállító hajókat a koromsötét éjszakában, azonban a déliek felfedezték, erős tűzharc kezdődött, Porter valamennyi hajóját találatok érték, szerencsére csak egy gőzhajó égett el, a többi mind átjutott, s kikötött a várostól délre. Porter részt vett a Red River hadjáratban (Louisiana, 1864. március 10. - 1864. május 22.) is. Itt a Red River folyón akadt olyan nehézsége, hogy egy zuhatagon nem tudott átkelni ágyúnaszádjával, mert annyira alacsony volt a vízszint, mérnökök segítették hozzá az átkeléshez a folyó felduzzasztásával. 1864 második felében keletre vezényelték, ott az Atlanti-óceán partján ő vezette az amerikai haditengerészet közös támadását Fort Fisher (Észak-Karolina, 1865. január 13-15.) bevételéért, amely a Konföderáció utolsó fellegvára volt. A második Fort Fisher-i csata az unionisták utolsó jelentős haditengerészeti győzelme volt a polgárháborúban.

A polgárháború teljes ideje alatt kemény harcokat folytattak az északiak hadi tengerészei a tengeri blokád fenntartása érdekében, rendszeresen támadták a déliek a kikötőket blokádtörő hajókkal, az Európából vásárolt hadihajóikkal pedig az északiak kereskedelmi hajóit fogták el vagy süllyesztették el főleg az Atlanti-óceánon és a Karib-tengeren. Egy-egy északi és déli hadihajó kapitánya heves harcokat vívott, köztük David Dixon Porter. Például Porter segített ártalmatlanná tenni a déli Raphael Semmes (1809-1877) Sumter nevű hadihajóját, amely az unionisták 18 kereskedelmi hajóját fogta el vagy süllyesztette el. A Sumter Dél-Amerikában töltötte fel szénkészletét, itt akadt rá Porter a parancsnoksága alatt működő USS Powhatan nevű hadihajóval, s egészen Gibraltárig űzte a Sumtert, ott az unionisták egyik hajóraja blokád alá vette, s a hajó kapitánya, a fent említett Raphael Semmes kénytelen volt egymaga visszamenekülni a Konföderációba.[1]

A polgárháború után[szerkesztés]

A polgárháború után Porter szuperintendensként szolgált a Haditengerészeti Akadémián (1865-1868). Ulysses S. Grant elnöksége idején 1869-1970-ben tanácsadó volt a Haditengerészeti Minisztériumnál, a haditengerészeti tankönyvek tartalmának megreformálását tervezte. 1870-ben David Farragut halála után Porter lett az Egyesült Államok haditengerészeti admirálisa. 1875-ben elérte a nyugdíj-korhatárt, ezután félig nyugdíjban, félig aktívan tevékenykedett a hadi tengerészettől egyre távolabbi területeken, írással is foglalkozott (Incidents and Anecdotes of the Civil War /1885/), s egyesületekben működött. 1890-ben alapító elnöke lett a District of Columbia Nemzeti Társaságnak, e társaságot haláláig elnökölte. 1891-ben halt meg szívrohamban, az Arlingtoni Nemzeti Temetőben (Arlington megye, Virginia) nyugszik.

Családja[szerkesztés]

1839-ben házasodott meg, házasságából négy fiú és két leány érte meg a felnőtt kort. Négy fiából három katonai pályájára lépett, leghíresebb fia az apával azonos nevű ifjú David Dixon Porter (1877-1944), aki a haditengerészetnél szolgált, vezérőrnagyi rangig emelkedett, s a Kongresszus Medal of Honor kitüntetéssel jutalmazta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. John Keegan, forrásokban i.m. 417. p.

Források[szerkesztés]