Katolikus egyháztörténeti kronológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A katolikus egyháztörténet a római katolikus egyház egyetemes történetével foglalkozik.

Keresztény ókor[szerkesztés]

Az alapítástól a felszabadulásig (kb. Kr.e. 4 – Kr. u. 312)[szerkesztés]

  • Kr.e. 4 előtt: Jézus születése. Lukács evangéliuma szerint Betlehem városában született a Júdeában uralkodó Nagy Heródes, illetve Augustus római császár idején. Anyja Mária szűzen foganta a Szentlélek ereje által. A keresztények Jézusban látják Isten megtestesülését, az Isten Fiát.
    • Dionysius Exiguus a 6. században Jézus születését arra az időpontra tette, amelytől az időszámítást vesszük, azaz Kr.u. 1-re. Viszont ez a számítás - más adatokkal összevetve - nem állja meg a helyét, és inkább Kr.e. 6 és 4 között történhetett.
  • 26-29 körül: Jézus megkeresztelkedése, nyilvános fellépésének kezdete. Lukács evangéliuma szerint ez Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejében történt. A tizenkét apostol kiválasztása. Simont elnevezi „sziklának”, azaz Péternek (Petrusnak), és neki igéri a „mennyek országának kulcsait”, ami a katolikus tanítás szerint az Egyház vezetésére való kinevezés. Megkezdődik Jézus igehirdetése (például Hegyi beszéd), működését csodatettek követik.
Jézus kereszthalála. (Munkácsy Mihály)
In hoc signo vinces”, (E jelben győzni fogsz) I. Constantius római császár látomása a Milvius-hídi csata előtt
  • 305: I. Constantius Chlorus nyugaton megszünteti a keresztényüldözéseket.
  • 305-311: Galerius császár keleten folytatja a keresztények üldözését, de 311-ben, halálos ágyán kiadja türelmi rendeletét. Utóda, Maximinus Daia ezt figyelmen kívül hagyja, és folytatja az üldözést.
  • 312. október 28.: Konstantin császár győzelmet arat a milviusi hídnál. A hagyomány úgy tartja, hogy a csata előtti éjjelen Konstantinnak látomása volt, mely szerint Krisztus jele alatt győzni fog. Ezért másnap katonái a görög „Krisztus” szó (ΧΡΙΣΤΌΣ) első két betűjét (a khí-t és a -t) tették pajzsukra. A győztes csata után Konstantin törvényessé tette a kereszténységet az egész Római Birodalomban. Ő maga azonban csak nem sokkal halála előtt keresztelkedett meg.

Az Egyház felszabadulásától a II. Trulloszi Zsinatig (313-692)[szerkesztés]

Nagy Konstantin császár szobra Hamburgban (Engelbert Peiffer)

Keresztény középkor[szerkesztés]

Korai középkor: A nyugati egyház önállósulásától VII. Gergelyig (692-1073)[szerkesztés]

Vajk megkeresztelése (Benczúr Gyula)

Virágzó középkor: az egyházi élet felvirágzásának kora VIII. Bonifác haláláig (1073-1303)[szerkesztés]

A párizsi Notre-Dame katedrális
Assisi Szent Ferenc átadja a ferences rend reguláját követőinek (Niccolò Antonio Colantonio)

Késői középkor: A keresztény egység meggyengülésének kora a reformáció megindulásáig (1303-1517)[szerkesztés]

Kolombusz elindul az Újvilágba.
A Sixtus-kápolna mennyzetefreskójának részlete (Michelangelo Buonarroti).

Keresztény újkor[szerkesztés]

Reformáció és katolikus megújulás (1517-1648)[szerkesztés]

Kopernikusz (Jan Matejko)
A Tridenti Zsinat.

Fejedelmi abszolutizmus és felvilágosodás (1648-1789)[szerkesztés]

A kapitalizmus kiteljesedése és az Egyház viszonylagos elszigetelődése (1789-1914)[szerkesztés]

Modern kor (1914-től 2000-ig)[szerkesztés]

Szent Jobb körmenet a Bécsi kapunál

21. század[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vö. ApCsel 2,24; Róm 10,9; 1Kor 15,15; ApCsel 2,31-32; 3,15.26; 4,10; 5,30; 10,40-41; 13,30.34.37; 17,30-31; 1Kor 6,14; 2Kor4,14; Gal 1,1; Ef 1,20; Kol 2,12; 1Tessz 1,10; Zsid 13,20; 1Pét 1,3.21.
  2. Vö. Mk 16,9; Lk 24,7.46; Jn 20,9; ApCsel 1,22; 2,31; 4,33; 10,41; 17,3.
  3. „Megjelent Péternek, majd a tizenkettőnek. Később egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek közül a legtöbben még élnek, néhányan azonban már meghaltak. Azután Jakabnak jelent meg, majd az összes apostolnak.” (1Kor 15,5-7); Vö. Mt 28,9; Mk 16,9.12.14; Lk 24,5-6.31.36; Jn 20,14.19.26; 21,1.14.
  4. Vö. Jn 21,15-17
  5. Vö. Mk 16,19; Lk 24,51; ApCsel 1,9-11.
  6. A bibliatudósok között nincs egyetértés. További dátumok lehetnek: 40-60 (John A.T. Robinson: Redating the New Testament, 1976); 65-70 (Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi szentírás könyveihez, Szent István Társulat, 1994.; Dér Katalin - Horváth Pál: Bibliaismeret, Műszaki Könyvkiadó, 1999); 70-80 (Tarjányi Béla: Újszövetségi alapismeretek I-II. Szent Jeromos Bibliatársulat, 1999.); 80-90 (Jeromos Bibliakommentár II. Az Újszövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003.; Herbert Haag: Bibliai lexikon, Szent István Társulat, 1989.).
  7. Mások szerint a 60-as évek vége.
  8. Mások szerint: Lk: 65-75 (Takács Gyula: Az Újszövetség irodalma I-II. Paulus Hungarus - Kairosz, 1999-2000.); 70-es 80-as évek (Tarjányi); 80-85 (Farkasfalvy, Jeromos Bibliakommentár); ApCsel: 65-75 (Takács); 70-80-as évek (Tarjányi), 80-90 (Jeromos Bibliakommentár, Dér - Horváth, Haag)
  9. John A.T. Robinson szerint 68-70 körül
  10. John A.T. Robinson szerint 40 és 65 között
  11. Catholic Encyclopedia: Liturgy of the Mass. Ez Szent Cyprianus egyik kijelentésén alapul, miszerint Viktor pápa volt az első, aki "a latin nyelvet használta Rómában". A liturgikus történészek ezt általában vitatják, és a latin nyelvet csak a pápa írásaira értik. Szerintük vagy Kornéliusz pápától (+253) kezdődött a latin misézés, vagy valamivel később. (Josef A. Jungmann, S.J.: The Mass of the Roman Rite)
  12. Nem május 20-án. Vö. Heinrich Denzinger - Peter Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Szent István Társulat, 2004.

Irodalom[szerkesztés]

  • Henri Daniel-Rops: Az apostolok és vértanúk egyháza I-II. Ecclesia, 1989.
  • Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története I-II. Ecclesia, 1983-1984.
  • Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel Könyvkiadó, 2006.
  • Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, Szent István Társulat, 2001.
  • Adriányi Gábor: A katolikus egyház története a XX. században Kelet-, Közép-kelet és Dél-Európában. Budapest, 2005
  • Újkor, modern kor. Veszprém, 2004.
  • Gárdonyi Máté: Egyháztörténet. Veszprém, 2004
  • Marton József: Katolikus egyháztörténet. Kolozsvár, 2003