Szent Bonaventura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Bonaventura
Szent Bonaventúra (Tiberio d'Assisi festménye, 1509)
Szent Bonaventúra (Tiberio d'Assisi festménye, 1509)
egyháztanító
Születése
1221
Bagnorea
Halála
1274. július 16. (53 évesen)
Lyon
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Szentté avatása1482. április 14.
Szentté avatta: IV. Szixtusz pápa
Ünnepnapja július 15.
Irodalmi munkássága
Fő művei Szent Ferenc élete
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Bonaventura témájú médiaállományokat.

Szent Giovanni Fidanza Bonaventura, vagy Bagnoregiói Bonaventura (Bagnorea, 1221Lyon, 1274. július 16.) himnuszköltő, teológiai író, a minorita rend (a ferencesek) fő elöljárója, albanói érsek, bíboros.

Élete[szerkesztés]

Viterbo közelében született, a középkorban Bagnoreának nevezett Bagnoregióban, innen származik mellékneve. A keresztségben a Giovanni (János) nevet kapta. Szüleiről csak annyit tudunk, hogy nevük Giovanni di Fidanza és Maria Ritella volt. Nem tisztázott, hogyan kapta a Bonaventura nevet. Egy 15. századi legenda szerint a halálos beteg gyermeket Assisi Szent Ferenchez vitték, aki ezekkel a szavakkal gyógyította meg: „O buona ventura!” („Ó, jószerencse!”)

Aquinói Szent Tamás kortársa, ideológiai ellenfele. Szerinte az ember az érzéki dolgokat absztrakció révén önmaga és Isten ismeretét pedig intuíció útján szerezheti meg. Hippói Szent Ágoston hatására nála a hit és a tudás, teológia és filozófia összemosódnak egymással; sőt a filozófia szerepe egészen megszűnik: a hit fényének kell bevilágítania a tudás egész területét. Ellentétben Aquinói Szent Tamással elfogadta az Canterburyi Szent Anzelm által felállított ontológiai istenérv érvényét. Filozófiai-teológiai tételek közé foglalt esztétikájának legfontosabb eleme a fénymisztika, mely szerint minden szépség a fényből árad ki; a fény pedig az egyetlen szubsztancia (ősanyag), amely mint testben létező képes önmagát sokszorosítani, tehát isteni attribútummal rendelkezik. Rendszere a ferences renden belül rövid időre általánosan elfogadott és képviselt irányzat lett, mígnem a 14. században kiszorította John Duns Scotus irányzata, a skotizmus.

Képzőművészeti ábrázolásokon attribútumai a bíborosi kalap, minoriták csuhája, ill. könyv, vagy feszület.

Művei magyarul[szerkesztés]

  • A Boldogságos Szűz Zsoltár-Könyve. Irta deákul Sz. Bonaventura; ford. Kéri Sámuel; Riccius Máté, Wien, 1660
  • Szent Bonaventura albáni püspök kárdinál és seráficus doktor szerzetes rend-tarto. Fenétték tüköre és azon szerzetes tökélletes jóbann nevelkedést mutató igen hasznos vezér könyvecskéi mellyek Szent Ferencz rendin valo F. Henricus Sedulius, antverpiai gvárdián által, nagy szorgalmatosságggal megh jobbéttattanak. Most pedigh. azon szerzet-béli egy áhétatos lélek által Elsöbenn magyarrá fordéttattanak [Fenyíték tüköre]; ford. Szenkviczi Pál; Zerweg Janos Gergely, Pozsony, 1677
  • Meg-dicsőéttetett poenitentia tartásnak eleven példája. Seraphichus Sz. Ferencz atyánknak szentséges élete / Szűz Szent Clára anyánk szentséges élete melly a mi szent szerzetünknek crónikájábul vétetüdöt és szorgalmatossággal öszve irattatott; németből ford. egy ájtatos Clarissa Szűz; Royer Ny., Pozsony, 1722
  • A kereszt viselő Kristus Jesus fájdalmas úttyának áhitatos gyakorlása melly a Sz. Bonaventura elmélkedéseiből, és némely sz. atyák írásiból ki-szedegettetett fordíttat; Siess Ny., Sopron, 1760
  • Szent Bonaventura éneke Krisztus irgalmáról Inː Babits Mihályː Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 182–186. o.
  • Heti ájtatosság a Szeplőtelen Szűzanyához a krisztusi jámbor élet és az Úr szent kegyelmében való boldog halál elnyeréséért; Szent Bonaventura nyomán ford. Dezső István; Szalézi Művek, Rákospalota, 1938
  • A lelkiélet ferences mesterei sorozat:
    • Szt. Bonaventura: Itinerarium mentis in Deum / A lélek útjai Istenhez; ford., jegyz. Dám Ince, 1940. elektronikus elérésː PPEK
    • Meyer, Wendelin: Szt. Bonaventura lelkigyakorlatos vázlatai, 1941.
    • Szt. Bonaventura: A tökéletesség kis tükre; ford. Tarcsafalvy Anaklét, 1941. elektronikus elérésː PPEK
    • Szt. Bonaventura: Beszélgetek a lelkemmel; ford. Gál Gedeon, 1941. elektronikus elérésː PPEK
    • Szt. Bonaventura: Elöljárók aranykönyve; ford. a gyöngyösi ferences teológusok; s. n., Gyöngyös, 1944
    • Élet fája; ford. Schrotty Pál; Magyar Barát, Bp., 1946
    • Krisztus, a mi szőlőtőnk / Elmélkedés Jézus szenvedéséről; ford. Kilián Csaba; Magyar Barát, Bp., 1946
    • Életem Krisztus; ford. Dám Ince; Magyar Barát, Vác, 1946 (A lelkiélet ferences mesterei)
  • Szent a Szentről Assisi Szent Ferenc életrajza; ford. Burka P. Kelemen; Szentföldi Ferencrendi Zárda, Bp., 1942
  • A Szent Keresztről; Inː Sík Sándorː Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 351–353. o.
  • Jézus, bocsánat kútfeje In: Szedő Dénes: Ferences himnuszok, Budapest, 1944, 17–20. o.
  • Az Élet Fája In: Szedő Dénes: Ferences himnuszok, Budapest, 1944, 20–23. o.
  • Öt zsoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Szent Bonaventura után; Nővérek, John of Salisbury, 1945
  • Bonaventura: Szemelvények (ford. Redl Károly); IN: Az égi és a földi szépről – Források a későantik és a középkori esztétika történetéhez (közreadja Redl Károly), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-281-843-1, 363–373. o.
  • Szent Bonaventura misztikus művei (A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel); ford., jegyz. Barsi Balázs és Várnai Jakab; Szent István Társulat, Budapest, 1991, ISBN 963-360-470-2, 211 p
  • Szent Bonaventura: A hit rövid foglalata. Breviloquium; ford. Dér Katalin; Kairosz Kiadó, Budapest, 2008, ISBN 978 963 662 159 9, 212 p.
  • Bonaventura: Szent Ferenc élete. Legenda maior; ford., tan. Berhidai Piusz; Szent István Társulat, Budapest, 2015 (Középkori keresztény írók, 7. kötet), ISBN 9789632770956, 222 p. [1]
  • Szent Bonaventúraː Életem Krisztus elektronikus elérésː PPEK

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]