Szent Bonaventura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Bonaventura
Szent Bonaventúra (Tiberio d'Assisi festménye, 1509)
Szent Bonaventúra (Tiberio d'Assisi festménye, 1509)
egyháztanító
Születése
1221
Bagnorea
Halála
1274. július 16. (53 évesen)
Lyon
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Szentté avatása 1482. április 14.
Szentté avatta: IV. Szixtusz pápa
Ünnepnapja július 15.
Irodalmi munkássága
Fő művei Szent Ferenc élete
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Bonaventura témájú médiaállományokat.

Szent Giovanni Fidanza Bonaventura, vagy Bagnoregiói Bonaventura (Bagnorea, 1221Lyon, 1274. július 16.) himnuszköltő, teológiai író, a minorita rend (a ferencesek) fő elöljárója, albanói érsek, bíboros.

Élete[szerkesztés]

Viterbo közelében született, a középkorban Bagnoreának nevezett Bagnoregióban, innen származik mellékneve. A keresztségben a Giovanni (János) nevet kapta. Szüleiről csak annyit tudunk, hogy nevük Giovanni di Fidanza és Maria Ritella volt. Nem tisztázott, hogyan kapta a Bonaventura nevet. Egy 15. századi legenda szerint a halálos beteg gyermeket Assisi Szent Ferenchez vitték, aki ezekkel a szavakkal gyógyította meg: „O buona ventura!” („Ó, jószerencse!”)

Aquinói Szent Tamás kortársa, ideológiai ellenfele. Szerinte az ember az érzéki dolgokat absztrakció révén önmaga és Isten ismeretét pedig intuíció útján szerezheti meg. Hippói Szent Ágoston hatására nála a hit és a tudás, teológia és filozófia összemosódnak egymással; sőt a filozófia szerepe egészen megszűnik: a hit fényének kell bevilágítania a tudás egész területét. Ellentétben Aquinói Szent Tamással elfogadta az Canterburyi Szent Anzelm által felállított ontológiai istenérv érvényét. Filozófiai-teológiai tételek közé foglalt esztétikájának legfontosabb eleme a fénymisztika, mely szerint minden szépség a fényből árad ki; a fény pedig az egyetlen szubsztancia (ősanyag), amely mint testben létező képes önmagát sokszorosítani, tehát isteni attribútummal rendelkezik. Rendszere a ferences renden belül rövid időre általánosan elfogadott és képviselt irányzat lett, mígnem a 14. században kiszorította John Duns Scotus irányzata, a skotizmus.

Képzőművészeti ábrázolásokon attribútumai a bíborosi kalap, minoriták csuhája, ill. könyv, vagy feszület.

Művei magyarul[szerkesztés]

  • Szent Bonaventura: Szent Ferenc élete (Középkori Keresztény Írók, 7. kötet), Szent István Társulat, Budapest, 2015, ISBN 9789632770956, 222 p [1]
  • Bonaventura: Szemelvények (ford. Redl Károly) IN: Az égi és a földi szépről – Források a későantik és a középkori esztétika történetéhez (közreadja Redl Károly), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-281-843-1, 363–373. o.
  • Szent Bonaventura misztikus művei (A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel), Szent István Társulat, Budapest, 1991, ISBN 963-360-470-2, 211 p
  • Szent Bonaventura: A hit rövid foglalata – Breviloquium, Kairosz Kiadó, Budapest, 2008, ISBN 978 963 662 159 9, 212 p
  • A lelki élet ferences mesterei sorozat:
    • Szt. Bonaventura: A lélek útjai Istenhez, 1940.
    • Meyer, Wendelin: Szt. Bonaventura lelkigyakorlatos vázlatai, 1941.
    • Szt. Bonaventura: A tökéletesség kis tükre, 1941.
    • Szt. Bonaventura: Beszélgetek a lelkemmel, 1941.
    • Szt. Bonaventura: Elöljárók aranykönyve, 1944.

További információk[szerkesztés]